Molnár Edit Katalin (2000): Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez. Szegedi Tudományegyetem Pedagógiai Tanszék, Szeged.

Molnár Edit Katalin (2000): Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez. Szegedi Tudományegyetem Pedagógiai Tanszék, Szeged. 1

AZ EMPIRIKUS VIZSGÁLATOT BEMUTATÓ SZAKDOLGOZAT TARTALOM Bevezetés...5 1. A szakdolgozat meghatározása...6 2. Az empirikus kutatás els ő lépései...7 2.1. Kutatás: A vizsgálandó probléma meghatározása...8 2.1.1. A probléma felmerülése...8 2.1.2. A probléma megfogalmazása...8 2.1.3. A probléma átfogalmazása hipotézissé...9 2.1.4. A hipotézis lebontása kutatási kérdésekké...9 2.2. A szakdolgozat bevezetése...9 2.3. Ellenőrz ő kérdések...10 2.3.1. A kutatás lépéseihez...10 2.3.2. A szöveghez...11 3. Szakirodalmi háttér...11 3.1. Kutatás: a probléma szakirodalmi hátterének feltárása...11 3.1.1. Szakirodalmi feltárás...11 3.1.2. A probléma, a hipotézisek, a kutatási kérdések újrafogalmazása, véglegesítése...12 3.2. A szakirodalmi háttér felvázolása a dolgozatban...12 3.3. A vizsgálandó probléma kijelölése a szakdolgozatban...13 3.4. Ellenőrz ő kérdések...14 3.4.1. A kutatás lépéseihez...14 3.4.2. A szöveghez...14 4. Módszerek...15 4.1. Kutatás: minta, eszközök, eljárások...15 4.2. A módszerek leírása a dolgozatban...16 4.2.1. Minta...16 4.2.2. Eszközök...16 2

4.2.3. Eljárások...17 4.3. Ellenőrz ő kérdések...17 4.3.1. A kutatáshoz...17 4.3.2. A szöveghez...18 5. Eredmények...18 5.1. Kutatás: az elemzések elvégzése...18 5.2. Az eredmények ismertetése a szakdolgozatban...18 5.2.1. Az eredmények közlésének lehető ségei...18 5.2.2. Általános elvek...19 5.3. Ellenőrz ő kérdések...20 5.3.1. A kutatáshoz...20 5.3.2. A szöveghez...20 6. Az eredmények értelmezése...21 6.1. A kutató értelmez ő munkája...21 6.2. Értelmezés: diszkusszió és következtetések a szakdolgozatban...21 6.3. Ellenőrz ő kérdések...22 6.3.1. A kutatáshoz...22 6.3.2. A szöveghez...22 7. Összegzés...23 7.1. A kutatómunka lezárása...23 7.2. A szakdolgozat összegzése...23 7.3. Ellenőrz ő kérdések...24 7.3.1. A kutatáshoz...24 7.3.2. A szöveghez...24 8. Köszönetnyilvánítás...24 9. Felhasznált irodalom...25 9.1. A bibliográfiai jegyzék összeállítása...25 9.2. Ellenőrz ő kérdések...25 10. Függelék, Mellékletek...26 11. Közlemény elkészítése a vizsgálatról...26 11.1. A szakdolgozat összeállítása...26 11.2. Nyelvi követelmények...27 11.3. Formai követelmények...28 11.3.1. A címlap...28 11.3.2. Nyomtatás...28 11.3.3. A tartalomjegyzék...28 11.3.4. Jegyzetek...28 11.3.5. Publikációs stílus...28 3

11.3.6. Kötés...29 Köszönetnyilvánítás...29 Irodalom...29 1. Függelék: A szakdolgozat felépítése...31 2. Függelék: Példák a szakdolgozat témájának kidolgozására...32 3. Függelék: A szakdolgozat címlapja...34 1. Melléklet: A képzési programban megjelölt követelmények...36 2. Melléklet: Szempontok a szakdolgozatok értékeléséhez...38 3. Melléklet: A Magyar Pedagógia publikációs stílusa...40 A MAGYAR PEDAGÓGIA PUBLIKÁCIÓS STÍLUSA...40 Szerkezet, fő bb részek...40 Tagolás, alcímek...41 Bekezdés...41 Táblázatok...41 Ábrák...42 Irodalom...42 Hivatkozások...42 Szövegben...42 Irodalomjegyzékben...43 Szerző k nevei...44 Nyelvezet, stílus...45 Kiemelések...45 Számok írása...45 Számozás, sorozatok, felsorolások...46 Idegen szavak használata...46 4

Bevezetés Az empirikus vizsgálatról beszámoló szakdolgozat szerkezetét maga a kutatási folyamat jelöli ki, ezért mi is ezt a folyamatot követjük, amikor leírjuk a dolgozat egyes elemeit. Elő ször minden szerkezeti egységet külön jellemzünk, mégpedig három szempontból: Először egy rövidebb kutatásmódszertani emlékeztető t adunk. Csupán azokat a pontokat emeljük ki, amelyekre a dolgozat megírásakor különös figyelmet kell fordítani, hiszen az egyéb tudnivalókat a szakirodalom részletesen tárgyalja (pl. Ágoston, Nagy és Orosz, 1979; Csíkos, 2000; Falus és Ollé, 2000; Falus, 1993). Az emlékeztetőt mindig dőlt betű vel szedtük. Ezt követi az adott egység szövegének jellemzése. Részletesen megmutatjuk, hogy a kutatás egyes lépéseinek hogyan kell megjelenniük a dolgozatban magában. Itt elsősorban a tudományos publikációkra jellemz ő nemzetközileg elfogadott követelményeket vettük alapul (pl. Eco, 1992; Girden, 1996; McCrimmon, 1984; Sternberg, 1988; Swales, 1990; Szabó, 1997). A hazai szakdolgozati útmutatók adhatnak további ötleteket, de ezek gyakran intézmény- és területspecifikusak (pl. Balogh, 2000; Görgényi és Palágyi; 1989; Máthé-Tóth és Kiss, 1996; Z. Karvalics, Zsoldos és Demmlerné, 1989). Végül a hibaforrások azonosításához adunk segítséget ellenőrző kérdések megfogalmazásával. E kérdéseket vastag betű vel emeltük ki. A dolgozat elkészítésének mechanikai kérdéseit, formai és nyelvi követelményeit az utolsó részben tárgyaljuk. A szakdolgozat szerkezetének áttekintését az 1. Függelékben közöljük. Mellékletként szerepeltetjük a szakdolgozatnak alapul szolgáló vizsgálat főbb paramétereit a szakdolgozatértékelés kritériumait és a Magyar Pedagógia publikációs stílusának kivonatát. 5

1. A szakdolgozat meghatározása A szakdolgozattal azt bizonyítjuk, hogy 1. birtokoljuk és alkalmazzuk azt az érzékenységet és körültekintést, ami a tudományos kutatást jellemzi; 2. ismerjük és alkalmazzuk a tudományos kutatás módszereit; 3. közölni tudjuk az eredményeinket a kutatás által megkívánt szerkezetben és nyelvezettel. A szakdolgozat fontos jellemzője, hogy kettő s célt szolgál. Egyrészt célunk az, hogy valamit megtudjunk: valamilyen jelenséget leírjunk, valamilyen probléma okait kutassuk, valamilyen összefüggés meglétét bizonyítsuk vagy jellemző it azonosítsuk. Másrészt ismert közönségnek, elsősorban a két bírálónak írjuk, hogy elő ttük bizonyítsuk: ismerjük és jól alkalmazzuk a kutatás szabályait, ki tudjuk használni és be tudjuk tartani azokat a szigorú tartalmi és formai elvárásokat, amelyek a kutatásról szóló beszámolót kötik. A szakdolgozat jellemzéséhez meg kell különböztetnünk: a területet, ami a vizsgálódásunk terepe; a jelenséget, ami a terület egyik eleme, összetevője; a problémát, ami egy, a jelenséggel kapcsolatban felmerül ő kérdés: a jelenség egy bizonyos nézőpontból ismeretlennek, nem egyértelmű nek, kérdésesnek tűnik; a témát, ami egyszerre utal a vizsgált jelenségre és annak problematikus voltára; a hipotéziseket, amelyek a kutatás során igazolni kívánt elő zetes feltevéseink, magyarázataink; a kérdéseket, amelyekkel a problémát közelebbrő l leírhatjuk, kutathatóvá, megismerhetővé tehetjük. Ezeket a fogalmakat ilyen értelemben használjuk a továbbiakban. A szakdolgozat sajátos vonásait a következőképpen ragadhatjuk meg: Alaposan felvázolja a vizsgálat kontextusát: 1. Pontosan kijelöli és elemzi a vizsgált jelenség, probléma helyét azon a területen/kérdéskörön belül, ahova tartozik. 2. Ehhez a vonatkozó szakirodalmi eredményeket részletesen bemutatja: 6

a) feltárja a témának a szakirodalomban fellelhet ő elméleti megközelítéseit; b) elemzi, hogy a téma kutatásáról a szakirodalomban milyen módszertani tanulságok ismertek. Egyetlen téma vizsgálatára összpontosít: 1. Aprólékosan feltárja a témát magát és megindokolja, hogy miért a kiválasztott megközelítést alkalmazza az elemzésben. 2. A vizsgált témát végig a középpontban tartja: e téma értelmezésének alárendel minden, a vizsgálat folyamán felmerülő kérdést. Önmagukban bármilyen fontosak legyenek is azok, csak annyira jelennek meg, amennyire hozzájárulnak a vizsgálat tárgyának mélyebb megismeréséhez. Alapos, részletes elemzésnek ad keretet a téma alaposabb feltárása érdekében. Mindezek következtében bonyolultabb összefüggések finomabb jellemzését, átfogóbb következtetések megfogalmazását teszi lehetővé. 2. Az empirikus kutatás els ő lépései A kutatási folyamat a vizsgálat kijelölésével kezdődik. Számos előkészítő feladatot kell elvégeznünk, amelyeknek eredményei gyakran csak közvetetten kerülnek bele a dolgozat szövegébe. Ezek alapján azonban érdemes egy rövid összefoglalót (1-2 oldal) vagy munkatervet írni, amelyben egyrészt felvetjük a vizsgálandó problémát, másrészt megtervezzük, hogyan vizsgáljuk azt meg. Ez az összefoglaló hármas célt szolgálhat: a szakdolgozat témavezetőjének felkérésekor jó szolgálatot tehet; irányíthatja a kutatási folyamat els ő felét; a szakdolgozat bevezetőjének alapja lehet. Készíthetünk egy hierarchikus, logikus vázlatot is, amely nem csak a dolgozat megírását segíti, hanem annak elkészülte (és a szükséges változtatások) után a bírálót tájékoztató, az egész munka logikáját kiemelő tartalomjegyzékként is működhet. 7

2.1. Kutatás: A vizsgálandó probléma meghatározása Az következ ő lépéseket a szakirodalmi feltárással többé-kevésbé párhuzamosan tesszük meg, itt csupán szerkesztési megfontolásból választottuk el őket egymástól. Könnyen belátható, hogy a téma kikristályosodása és a téma szakirodalmi hátterének feltárása csak egymást megerősít ő, befolyásoló folyamatként lehetséges. Ahhoz, hogy az egyikben továbbléphessünk, a másik eredményeinek alkalmazására van szükség és viszont. A 2. Függelékben példákkal is bemutatjuk, hogyan finomodik a kutatási folyamatban a téma, hogyan csiszolódik ki a kutatási kérdések sora. 2.1.1. A probléma felmerülése A kiindulópont az, hogy valamilyen kétséget, zavart észlelünk: valamit nem tudunk, vagy valami, amit tudunk (tudni vélünk), ellentétben áll mások felfogásával vagy a dolgok észlelt menetével. A szakértő i dolgozatok esetében tipikusan egy jelenséget próbálunk megragadni és leírni, vagy pedig ismert vagy feltételezett kapcsolatok, összefüggések mű ködését kívánjuk feltárni, jellemezni. A probléma egyaránt származhat a mindennapok gyakorlatából vagy a szakirodalom megfigyeléseib ől, de valószín ű, hogy az a mód, ahogyan először szavakba öntjük, nem egyértelmű en jelöl ki tudományos jelleg ű vizsgálatot. 2.1.2. A probléma megfogalmazása A vizsgálandó jelenséget kijelöljük: mi az a dolog, amit jellemzünk, mi az a kapcsolat, összefüggés, amit feltételezünk, mi az a hatás, aminek a mű ködését tetten akarjuk érni, felmérjük, hogy milyen helyet foglal el a területén. Pontosan meghatározzuk, miért, hogyan, mitő l, honnan nézve lesz a jelenség problematikus. Világosan ki kell mondanunk, hogy mi lesz a témánk, mire fog irányulni a vizsgálat. Gyakran az észlelt probléma rendkívül bonyolult összefüggések formájában jelenik meg: amíg nem tisztáztuk, mirő l is van szó, nem tudjuk eldönteni, hogy hogyan lehet azt vizsgálni, és azt sem, hogy a szakdolgozat lehető ségeihez és korlátaihoz illeszkedik-e a vizsgálata. Mindez azt is jelenti, hogy a szakirodalomban használt fogalmakkal kell leírnunk a témánkat, ami egyben a lehetséges megközelítések számbavételét is segíti. A pontos megfogalmazás elősegíti a téma leszűkítését és a vizsgálat megvalósít- hatóságának ellenő rzését segíti. Szintén ez adja az alapot a hipotézisek 8

megfogalmazásához, a kutatást irányító kérdések kidolgozásához, és nagyban elősegíti azt is, hogy a dolgozat szövege fogalmi szempontból letisztult legyen. 2.1.3. A probléma átfogalmazása hipotézissé Minden problémát több kiindulópontból közelíthetünk meg, többféleképpen magyarázhatunk. Ezért többféle hipotézis felállítása is elképzelhet ő. Ezeket át kell gondolnunk, és tudatosan kell választanunk közülük. Nem indulhatunk el egyszerű en abba az irányba, amely intuíciónk vagy napi gyakorlatunk alapján a legtetszető sebb. Utána kell járnunk, milyen nagyobb összefüggések, milyen rejtett hatások érvényesülhetnek. Képesnek kell lennünk arra, hogy érvekkel támasszuk alá, miért választottunk egy bizonyos magyarázatot és miért zártuk ki a többi lehetséges néző pontot a vizsgálatunkban. Képesnek kell lennünk kívülről nézni a választott problémát, hogy alaposabban láthassuk, mi is az. A megfogalmazott probléma szerkezetét feltárjuk, megrajzoljuk a szakirodalomban talált információk alapján. A nem ismert területek kitöltésére (pl. ismeretlen egymásra hatások természete) a már ismert információk alapján logikai következtetéseket fogalmazunk meg. Ez a hipotézis egyetlen mondat lesz, amellyel a vizsgált jelenség egy vitatott vagy ismeretlen aspektusáról állítunk valamit. A vizsgálatunk során ennek a hipotézisnek az érvényességét fogjuk ellenőrizni. 2.1.4. A hipotézis lebontása kutatási kérdésekké A hipotézis helytállóságának ellenőrzését lépésrő l lépésre megtervezzük. Ehhez a hipotézist vizsgálható kutatási kérdésekké bontjuk le. A jól megfogalmazott kutatási kérdések kijelölik a vizsgálatban alkalmazandó módszereket is, tehát azokat az eszközöket és eljárásokat, amelyekkel információt gyű jthetünk és azokat feldolgozhatjuk, valamint a minta, az információkat adó alanyok körének kijelölését is segítik. 2.2. A szakdolgozat bevezetése Bár a kutatási folyamat els ő lépéseivel párhuzamosan tárgyaljuk a bevezetést, annak megírása a folyamat végén történik, a szakdolgozat készítésének egyik utolsó lépéseként. Nem a fenti lépéseken kell átvezetnünk az olvasónkat, hogy belelendüljenek a témába, hanem a bírálóink számára kell világossá tennünk, hogy megfelel ő rálátásunk van a kutatott területre, és hogy ahhoz hozzá is tudunk járulni. 9

A bevezetés a dolgozatot vezeti be, nem a témát. Az a szerepe, hogy az értékelő k és az olvasók számára áttekintést adjon a dolgozatról: kijelölje a terepet, elhelyezze a jelenséget, kiemelje a kutatási problémát, kitű zze a szakdolgozati munka célját, kijelölje, mire vállalkozik a szerz ő illetve mire nem, kiemelje a munka fontosságát, a vizsgálati módszerek jogosságát/alkalmasságát és az eredmények jelentő ségét. Ám nem csak a problémát kontextualizálja, hanem ugyanakkor magát a kutatást is elhelyezi az ismert kutatási hagyományok, paradigmák között. A jól megírt bevezető olyan képet ad a bírálónak a teljes dolgozatról, amely lehető vé teszi, hogy a munkánk értékei egyértelműen kiemelkedjenek az olvasás során. A bevezetés tehát nem a narratívák expozíciójával rokon. Inkább a szakcikkek absztraktjához áll közel, terjedelme viszont hosszabb, 2-3 oldal. A következ ő kérdésekre kell a szakdolgozat bevezetésében választ adni: Milyen tágabb területbe illeszkedik a dolgozat? Mi a dolgozat témája? Mi az a probléma, amit a dolgozat konkrétan megvizsgál? (A jelenség és a probléma megkülönböztetése.) Mi a dolgozat célja? Mit akarunk a jelenségről megtudni? Milyen kutatási hagyományba illeszkedik a dolgozat? Milyen megvizsgálandó hipotéziseket állít fel a szerz ő a problémával kapcsolatban? Milyen kiindulópontból, hogyan közelítjük meg a problémát? Milyen lehetséges magyarázatot feltételezünk a problémára? Mi a vizsgálódás jelentősége? Általánosan hogyan jellemezhet ő a vizsgálat eredménye? Milyen a dolgozat szerkezete? 2.3.1. A kutatás lépéseihez 2.3. Ellenőrz ő kérdések Valóban probléma az, amit vizsgálunk? Egy jelenség vitatott vagy ismeretlen aspektusát helyeztük a középpontba? Valóban lényeges problémát vizsgálunk? Pontosan látjuk, mit akarunk vizsgálni? Pontosan látjuk, miért akarjuk ezt a vizsgálatot elvégezni? 10

A vizsgálat tervezett lépései valóban a problémát magyarázó eredményekre fognak vezetni? 2.3.2. A szöveghez Meghatároztuk, milyen területen végeztük a vizsgálatot? Pontosan meghatároztuk 1-2 mondatban, mi a dolgozat témája? Érzékeltettük, mit nem tudtunk eddig a vizsgált jelenségről? Kifejtettük, miért volt értelme ezt a vizsgálatot elvégezni? Rámutattunk, mi a probléma jelentősége az oktató-nevel ő munka szempontjából? Világosan adtuk meg a hipotézisünket? Pontosan meghatároztuk 1-2 mondatban, mi volt a vizsgálat célja? Érzékeltettük, milyen eredményre jutottunk? Összefoglaltuk, hogyan történt a vizsgálat? 3. Szakirodalmi háttér 3.1. Kutatás: a probléma szakirodalmi hátterének feltárása 3.1.1. Szakirodalmi feltárás A megfogalmazott probléma, hipotézisek, kutatási kérdések kijelölik a szakirodalom feltárásának irányait. Ennek módszereir ő l és a feltárandó adatbázisokról a már hivatkozott munkák mellett pl. Kokas, 1992. tájékoztat. Itt a következ ő szempontokat emeljük ki: A szakdolgozatban az irodalmi kontextus jellemzéséhez tipikusan legalább 20 30 munka áttekintése szükséges. Az utóbbi öt év magyar nyelv ű szakirodalmának feldolgozása szükséges ahhoz, hogy megfelel ő kontextust mutathassunk be, megfelelő en beágyazhassuk a témát. Kevésbé kutatott probléma esetén hosszabb távra is visszatekinthetünk. Amennyiben azonban jobban kutatott területen vizsgálódunk, öt évnél korábbi publikációt csak abban az esetben használjunk fel, ha az meghatározó jelentőség ű munka a téma szempontjából. 11

3.1.2. A probléma, a hipotézisek, a kutatási kérdések újrafogalmazása, véglegesítése A szakirodalomból megismert eredmények fényében meg kell vizsgálnunk a következőket: érdemes-e ezt a problémát vizsgálni (tehát valóban probléma-e még, vagy már mindent tudunk róla, amit érdemes)? megáll-e, helyes-e az a modell, amellyel a problémát jellemeztük? valószínű nek tűnik-e a felállított hipotézisünk? a kutatási kérdéseink alapján elvégzett vizsgálatunk illeszkedik-e a kutatási hagyományokba? Amennyiben mindegyik kérdésre igennel válaszolhatunk, továbbléphetünk a kutatási folyamatban. Amennyiben nemmel válaszolhatunk bármelyikre, akkor a szakirodalomból megszerzett ismeretek alapján át kell alakítanunk a probléma megfogalmazását, a hipotéziseinket, a kutatási kérdéseinket. 3.2. A szakirodalmi háttér felvázolása a dolgozatban Itt van a helye a téma bevezetésének, ez az a rész, amely a vizsgált jelenség és probléma kontextusba helyezésére szolgál. Egyrészt megmutatja, hogy a szakdolgozó jól ismeri a terület legjelentő sebb és legfrissebb irodalmát, másrészt hogy ez alapján jól meg tudja ragadni a felvetett problémáját és plauzibilis hipotézist tud felállítani, amelynek helytállóságát megfelel ő és a kutatási hagyományokhoz illeszked ő módon meg tudja vizsgálni. Ez az a pont, ahol a szakdolgozatban vizsgált probléma létjogosultságát ki lehet emelni, hiszen a kontextus megrajzolásával rá tudunk mutatni arra, hogy miért kell azt vizsgálni, hogy mit tudunk róla, mit nem; hogy amit tudunk, az milyen újabb problémákat vet fel; hogy milyen következményekkel jár bizonyos ismeretek hiánya. Itt, a szakirodalmi háttér megrajzolásakor a következ ő kérdésekre kell/lehet választ adni (a terület kutatottságától függően): Mennyire kutatott az adott terület? Mennyire tartják problematikusnak és/vagy megismerendőnek? Milyen f ő kutatási irányok, hagyományok azonosíthatók a területen? Milyen keretek, értelmezési módok jelennek meg? Ezek közül melyek a legelfogadottabbak? Milyen kérdéseket vizsgálnak a területet kutatók? Mi adja meg ezek jelentőségét, miért fontos ezeket vizsgálni? 12

Milyen módszerekkel szokás vizsgálni ezeket a kérdéseket? Milyen képet rajzolnak az eddigi vizsgálatok? Mi az, amit már tudunk és mi az, amit még nem? Helytállóak-e a szakirodalom kérdésfelvetései? Vannak-e olyan néző pontok, ahol éppen ezek a kérdések válnak problematikussá? Vannak-e fel nem tett releváns kérdések? Valóban a felvetett problémákra hoznak-e magyarázatot, választ a szakirodalomban alkalmazott módszerek? Helytállóak-e a szakirodalom eredményei, következtetései, ha a saját kutatási közegükből kiemeljük őket? Egységes-e a szakirodalom az adott témát illetően? A különböz ő kutatási eredmények, következtetések összhangban vannak-e egymással? Az adott probléma különböz ő megközelítései milyen ellentétekre, lehetséges kutatásmódszertani hibaforrásokra mutatnak rá? 3.3. A vizsgálandó probléma kijelölése a szakdolgozatban Egy területen vizsgálódunk ugyan, de nem annak egészét kutatjuk, hanem csupán egy részét: a szakdolgozat keretei többet nem tesznek lehető vé. Így tehát le kell szű kítenünk a vizsgálatunkat egyetlen jelenségre, gyakran egyetlen problémára. Ebben a részben a vizsgálandó problémát kell meghatároznunk, majd le kell azt fordítanunk kutatási hipotézisre és kérdésekre. Mindezeket úgy kell megfogalmaznunk, hogy választ adhassunk az alábbiakra: Mi pontosan a vizsgálandó jelenség? A szakirodalomban fellelhet ő lehetséges megközelítések közül melyikhez illeszkedik a saját vizsgálatunk? Milyen fogalmi rendszerrel képezhetjük le a jelenséget? Milyen egyértelm ű definíciókkal írhatók le az elemzéskor használt fogalmak? Hogyan helyezkedik el a jelenség a vizsgált területünkön, milyen jelentőséggel bír? Miért és mi módon vet fel problémát az adott jelenség? Milyen módokon kísérelhetünk meg magyarázatot adni erre a problémára? Előzetes ismereteink alapján mi lesz a legvalószín űbb magyarázat? 13

Ezt a hipotézist milyen kutatási kérdésekkel bonthatjuk le, vagyis hogyan tehetjük igazolhatóvá? Milyen hasznot remélhetünk abból, ha a feltételezett válasz helytállónak bizonyul, vagyis amennyiben igazolni tudjuk a hipotézisünket? 3.4.1. A kutatás lépéseihez 3.4. Ellenőrz ő kérdések Alaposan feltártuk a téma meghatározó és/vagy kurrens irodalmát? Áttekintettük a legfontosabb publikációkat? Áttekintettük a közelmúlt publikációit és a legújabb közleményeket? El tudtunk szakadni egyes irodalmaktól, hogy mintegy kívülrő l, bizonyos rálátással tudjuk kezelni a vonatkozó irodalmak alapján kialakuló teljes képet? Megvizsgáltuk a saját elő zetes feltevéseinket, hogy nyitottan, a lehet ő legobjektívebben, érvényes logikai eszközökkel tudjuk a problémát vizsgálni, megközelíteni? Pontosan látjuk, hogyan helyezkednek el egymáshoz képest a különböz ő szerzők által a jelenségrő l megrajzolt képek, értelmezések? 3.4.2. A szöveghez Pontosan meghatároztuk a vizsgált jelenséget? Jeleztük, hogy a jelenség lehetséges értelmezései közül melyiket alkalmazzuk a vizsgálatban? Megmutattuk, hogyan illeszkedik a vizsgált jelenség a kontextusába? Kijelöltük pontosan, hogy milyen szempontból, milyen megközelítéssel vizsgáljuk a jelenséget? Világosan megmutattuk, hogyan válik a jelenség problémává? Egyértelm ű definíciókat adtunk? Egyértelm ű hipotézist fogalmaztunk meg? 14

A kutatási kérdésekre adott válaszok valóban pontosan a megcélzott problémáról hoznak majd információt és abból a szempontból, amelyet eredetileg kiemeltünk? Amennyiben szű kítenünk kellett a témát, megindokoltuk-e ezt a lépést? Minden hivatkozás megfelel a publikációs stílusnak? Csak releváns irodalomra hivatkoztunk? Kiemeltük az áttekintett irodalomból a valóban legfontosabbakat? Csak a témához ill ő, arra vonatkozó irodalomra hivatkoztunk? Minden felhasznált gondolat és idézet szorosan kapcsolódik a témához és előreviszi annak tárgyalását? Elkülönítettük a saját munkánkat a szakirodalomtól? A tartalmi és szó szerinti idézeteket megfelelő en jeleztük? A saját munka (rendszerezés, kapcsolatok meghatározása, összefüggések kimutatása, hiátusok azonosítása) és szakirodalom (a forrásként használt szövegek szerző inek megállapításai, felvetései) mindig beazonosítható? Mindig elválik-e egymástól a kett ő, mindig világos-e, kinek a gondolatait közli a szöveg? Beazonosítható minden idézet? Minden idézetet megfelelő központozás vezet be? Minden idézet után szerepel a megfelelő hivatkozás? Tisztességesen kezeltük a forrásainkat? Minden esetben jeleztük, amikor gondolatot vagy szöveget vettünk át valakitő l? Amennyiben nem ismerjük el, hogy mástól vettünk át szöveget vagy gondolatot, plágiumot követünk el nem számít, hogy figyelmetlenségb ő l vagy szándékosan történt-e így! 4. Módszerek 4.1. Kutatás: minta, eszközök, eljárások A kutatási kérdések vizsgálatához a legalkalmasabb eszközöket kell kiválasztanunk illetve kifejlesztenünk. Ügyeljünk arra, hogy ne térjünk el a vizsgálat középpontjába állított probléma és a megfogalmazott hipotézis vizsgálatától akkor sem, ha az eszközök kidolgozása közben felmerül ő, a témánkhoz szorosabban vagy gyengébben kapcsolódó kérdések között 15

olyanokkal is szembesülünk, amelyeket rendkívül fontosnak találunk. Ebben az esetben nehéz döntés elé kerülünk, mert választanunk kell az eddigi munka és az új kérdés között. Választani azonban kell, és a döntéshez tartanunk kell magunkat: a régi irányt folytatjuk, az új kérdést félretesszük, vagy pedig az eredeti célkitű zést megváltoztatva a megkezdett munkából csak azt használjuk fel, ami az új kérdés megismerését előreviszi. 4.2. A módszerek leírása a dolgozatban Ez a rész részletesen és pontosan bemutatja, hogyan tanulmányoztuk a problémát, s ezzel meggyőzi az értékelő t kutatásmódszertani felkészültségünkr ől. Bemutatja a vizsgálat felépítését (research design) és indokolja a választott módszerek jogosságát, vagyis a felvetett probléma megmagyarázására, a hipotézisek ellenő rzésére való alkalmas voltát. Itt van lehetőség annak tárgyalására is, hogy jelezzük, a választott módszerek mennyiben befolyásolják a kapott eredmények értelmezési lehető ségeit. Ez a rész három egységre bomlik, hiszen részletesen be kell mutatni a mintát, az eszközöket és az elemzés eljárásait is. 4.2.1. Minta A vizsgálatban résztvev ő alanyok jellemzése 1. Milyen szempontok szerint választottuk ki az alanyokat? 2. Mi indokolta e szempontok alkalmazását? A minta összetételének jellemzése 3. Mekkora a teljes minta? 4. Milyen és mekkora csoportok különböztethető k meg a mintán belül? 5. Milyen következményekkel jár, hogy a minta ezekre az almintákra bomlik? 4.2.2. Eszközök A vizsgálatban felhasznált eszközök általános jellemzése: 1. Milyen eszközöket használtunk fel a vizsgálatban? a) Milyen típusú eszközöket választottunk a probléma megvizsgálásához? 16

b) Miért alkalmasak ezek az eszközök a hipotézisünk tesztelésére? c) Milyen következményekkel jár, hogy ezeket az eszközöket választottuk (pl. mi az, amirő l ezek révén nem kapunk információt)? 2. Honnan származnak ezek az eszközök? 3. Milyen összefüggések feltárását remélhetjük a kiválasztott mérőeszközök rendszerének alkalmazásától? Mit és hogyan tudunk meg ezekkel? Az egyes mérőeszközök jellemzése: 1. Mi a célja az egyes mérőeszközöknek? 2. Milyen formát öltöttek az egyes mérőeszközök? 3. Hogyan, milyen egységekből épülnek fel az egyes eszközök? 4. Milyen formában kapunk adatokat az egyes mérő eszközök itemei alapján? 4.2.3. Eljárások A választott elemzési módszerek jellemzése, felsorolása, indokolt esetben (pl. mert újszerűek, nem szokványosak stb.) ismertetése. Az alkalmazott eljárások indoklása: hogyan illeszkednek egymáshoz a felvetett probléma és az elemzésre választott módszerek? Az adatgyűjtés körülményeinek jellemzése: 1. Mikor, hol, kinek a felügyeletével történt? 2. Hogyan, mennyi id ő alatt történt? 3. Milyen utasításokat kaptak az alanyok? 4. Kaptak-e az alanyok valamiféle jutalmat a részvételért, származott-e ebből valamilyen előnyük? 4.3.1. A kutatáshoz 4.3. Ellenőrz ő kérdések Valóban közelebb kerülünk a módszereinkkel a vizsgált probléma megértéséhez? 17

Megvizsgáltuk a vizsgálati elrendezés és az eszközeink reliabilitását, validitását, objektivitását? Megfelelő nek bizonyul a vizsgálat mind a három szempontból? 4.3.2. A szöveghez Megindokoltuk a minta kiválasztásának szempontjait? Világosan megadtuk a minta jellemzőit? Egyértelműen, követhető en írtuk le a mintavételi megfontolásokat és módszereket? Világosan megindokoltuk, miért a kiválasztott eszközökkel végeztük az adatgyűjtést? Világosan és követhető en mutattuk be az alkalmazott elemzési eljárásokat? Világosan foglaltuk össze, hogyan történt az adatgyűjtés? 5. Eredmények 5.1. Kutatás: az elemzések elvégzése Az összegyű jtött anyagot rendszerezzük, elvégezzük a kérdéseink megválaszolásához szükséges elemzéseket. Ebben a tekintetben is bő séges szakirodalom ad további tájékoztatást és mutat rá az elemzések végzése közben felmerül ő lényeges kutatásmódszertani megfontolásokra (a már hivatkozottak közül lásd pl. Falus és Ollé, 2000; Falus, 1993). A már hivatkozott irodalmon túl, a kutatásmódszertani irodalomjegyzék mellett maga a már áttekintett szakirodalom, az ott bemutatott vizsgálatok elemzési módszerei adnak további útmutatót. 5.2. Az eredmények ismertetése a szakdolgozatban 5.2.1. Az eredmények közlésének lehetőségei Fontos megkülönböztetni magukat az adatokat attól, amit mi mondunk róluk. Ezért az adatok elemzéséről és a kapott eredmények értelmezésérő l két külön egységben számolunk be. 18

Az eredményeket abban a formában kell közölni, ami a lehet ő legtöbb információt adja az olvasónak, a lehet ő legpontosabban és a lehető legkönnyebben áttekinthet ő, beazonosítható. E három szempont körültekintő mérlegelésével kell kiválasztani az optimális közlési formát a következő három közül: Szöveg: az adatokat mondatokba foglaljuk. Első sorban akkor választjuk ezt, ha kevés (vagy kevés azonos típusú) adatot közlünk, vagy pedig akkor, ha néhány adatot ki akarunk emelni. Táblázat: egyszer ű, világos, jól áttekinthet ő táblázatban rendezzük el az adatokat, ha viszonylag sokat közlünk, vagy pedig ha az adatok valamilyen szabály szerint elrendezhet őek. Ábra: vizuális nyelvre ültetjük át az adatokat, ha a részletek helyett az adatokból kibontakozó általános képet kívánjuk a középpontba helyezni. Az ábrák és táblázatok együttes terjedelme ne haladja meg a szöveg terjedelmét. Ha ennél több táblázat/ábra van, ezeket helyezzük a mellékletbe, függelékbe. Az alkalmazott stíluslap adhat további támpontokat a táblázatok és az ábrák formázásához. 5.2.2. Általános elvek Az eredmények közlésekor a következ ő alapelveket kell követnünk: Világosan kell jelezni, hogy milyen kérdés tisztázásához milyen elemzési eljárást végeztünk és azzal milyen eredményeket kaptunk. Az eredményeket frappánsan, összefoglaltan kell közölni, a lényeg (fontos, új eredmények) kiemelésével. A táblázatokat és ábrákat sorszámmal és címmel látjuk el. A táblázatokban és ábrákon összefoglalt adatokra a szövegben mindenképpen utalunk vagy hivatkozunk. Kerülni kell a redundanciát, vagyis azt, hogy ugyanazt többször, több formában is közöljük. Ügyeljünk arra, hogy sem a táblázatok, sem az ábrák ne legyenek túlméretezettek. Mind a táblázatok, mind pedig az ábrák esetében egyaránt lényeges, hogy az azokban közölt információ világosan felismerhet ő és könnyen értelmezhet ő legyen, ezért a legegyszer ű bb grafikus megoldásokat kell 19

felhasználni. A szakdolgozat tudományos munka, nem pedig szövegszerkeszt ő i teljesítmény. Ami a bíráló és az olvasók számára fontos, az az ily módon közölt információk érthető sége, ezzel pedig éppen ellentétes hatást vált ki a díszítettség, a következetlenség, a zsúfoltság. A táblázatok szerkesztésekor követelmény, hogy a táblázatot címmel és megfelel ő fejléccel (a sorok és oszlopok megnevezésére szolgáló rovatok) lássuk el. Az ábrákon szerepeljen a tengelyek megnevezése, a tengelyeken használt skálák, skálaértékek (mértékegységek) megnevezése. Az adatok kerekítésekor azokat kett ő vagy három értékes jegyre kell megadni. A szabály az, hogy az utolsó elő tti jegy már értékes, azaz az nem tartalmaz hibát, más szóval legfeljebb egy olyan jegy van, amelyet a mérési hiba (statisztikai ingadozás) még befolyásolhat. 5.3.1. A kutatáshoz 5.3. Ellenőrz ő kérdések Az elvégzett elemzések valóban alkalmasak-e a kutatási kérdések megválaszolására? Az elvégzett elemzések eredményei elegendő ek-e a feltett kérdések megválaszolására, a hipotézis ellenőrzésére? 5.3.2. A szöveghez Kiemeltük a legfontosabb eredményeket? A lehet ő legalkalmasabb módon közöltük az eredményeket? Egyszer ű, világos, áttekinthet ő, könnyen értelmezhető -e minden ábra és táblázat? Egységes a táblázatok megjelenése? Az ábrák megjelenítése összhangban van-e a felhasznált adatok és az eredmények jellegével? Valóban az olvasható ki az ábrából, amit meg akartunk jeleníteni? Minden táblázatra és ábrára utalunk vagy hivatkozunk a szövegben? 20

6. Az eredmények értelmezése 6.1. A kutató értelmez ő munkája A rendszerezés, az elemzések eredményeit értelmezzük, az értelmezések alapján pedig következtetéseket vonunk le. Ezek adják az alapját néhány fontos visszacsatolásnak: az eredményeket és azok értelmezését a kiinduló problémára vonatkoztatjuk: vagyis átgondoljuk, hogy a vizsgálat mennyiben gazdagította a tudásunkat, mit tárt fel. a következtetéseket összevetjük a hipotézissel: ellenő rizzük, hogy a hipotézis helyesnek vagy elvetendőnek bizonyult-e. a kutatás kezdetén kitű zött célokat összevetjük az elemzés eredményeivel, hogy ellenőrizzük, még mindig azt vizsgáljuk-e, amit eredetileg kijelöltünk. 6.2. Értelmezés: diszkusszió és következtetések a szakdolgozatban Az eredmények értelmezése a szakdolgozatban összekapcsolódik a következtetések levonásával, hiszen itt az elemzések tágabb és mélyebb köre indokolja külön befejezés szerepeltetését. A szakcikkekben ezt a két lépést külön egységekben szokás tárgyalni, s ott a következtetések általában összefoglalásul is szolgálnak. Mit jelentenek az eredmények? Miben fogható meg az eredmények értéke, fontossága, jelentő sége, újszerűsége? Milyen következtetések levonását engedik meg ezek az eredmények? Milyen válaszok körvonalazódnak a feltett kutatási, elemzési kérdésekre? Miképpen alakítják a kapott eredmények és az azok alapján megfogalmazott következtetések a szakirodalomból korábban kirajzolódó képet? Milyen, a szakirodalomból ismert vagy az eredményekbő l következő további érvekkel támaszthatóak alá a következtetések, a kapott válaszok? Hogyan cáfolhatók a kapott következtetéseknek, válaszoknak ellentmondó érvek? Milyen ellentmondásokra mutatnak rá az eredmények? 21

Hogyan lehet ezeket az ellentmondásokat feloldani? 6.3.1. A kutatáshoz 6.3. Ellenőrz ő kérdések Valóban arra a jelenségre, arra a problémára vonatkozik az interpretációnk, amelynek az értelmezését célul tűztük ki? Valóban azt jelentik-e az eredmények, amit kihoztunk belőlük? Milyen statisztikai érvekkel igazolhatjuk az interpretációnk helyességét? Az interpretáció helyességére felhozott egyéb érveink érvényesek-e? Valóban fennállhatnak-e azok az összefüggések és úgy, ahogyan állítjuk? Az eredményeink és értelmezéseink valóban olyan viszonyban vannak-e a szakirodalomban találtakkal, mint azt állítjuk? 6.3.2. A szöveghez Világosan megmutatja-e a szöveg, hogy mit miért, mi alapján állítunk? Kötöttük-e az eredményeink értelmezését a szakirodalomban találtakhoz? Kimondtuk-e, hogy az eredmények alapján hogyan minősíthet ő a hipotézisünk? Milyen más módokon lehetne értelmezni az eredményeinket? Ezeket milyen alapon vetettük el? Megfelelő en alátámasztottuk, miért azt az értelmet tulajdonítjuk az eredményeinknek, amit? Megfelelően alátámasztottuk a hipotézis minő sítését statisztikai és egyéb érvekkel? 22

7. Összegzés 7.1. A kutatómunka lezárása A munka lezárása magával a beszámoló írásával is megtörténik, hiszen ez rákényszerít bennünket, hogy gondolataink helytállóságát, következtetéseink helyességét ellenőrizzük. A szakdolgozat összegzésének megírása elő tt fontos még egyszer végiggondolni, vajon valóban azt végeztük-e el, amit célul tű ztünk ki, valóban azt kaptuk-e, amit szerettünk volna. Három dolgot kell egymással összevetnünk: (1) a kutatásunk céljait, (2) kimenetelét, eredményeit és (3) az elkészült beszámoló szövegét. Ez az összevetés újra alkalmat teremt gondolataink rendszerezésére és ezzel a lehetséges kutatásmódszertani, fogalmi, szövegszerkezeti hibák vagy következetlenségek felderítésére és kiküszöbölésére. 7.2. A szakdolgozat összegzése Az egész dolgozat összefoglalása, nem pedig az utolsóként tárgyalt következtetés kiteljesítése. Az összegzés arra ad módot a szakdolgozónak, hogy a munkája kerek szerkezetbe foglalásával annak erényeit kidomborítsa az értékel ő számára. Míg a bevezet ő a problémát és a probléma magyarázatához vezet ő utat emeli ki, az összegzés az eredményeket és következtetetéseket hangsúlyozza. A következ ő kérdésekre ad választ 1-2 oldalban: Hogyan sikerült a vizsgálat kivitelezése? Milyen főbb eredményekre jutottunk? Ezek milyen főbb következtetéseket alapoztak meg? Ezek alapján hogyan minősíthet ő a megfogalmazott hipotézis: igazolódott vagy elvetend ő? Összességében milyen magyarázatot kaptunk a felvetett problémára? Mennyire releváns a kapott válasz a szakirodalmi háttérben összefoglaltak fényében? Mennyire releváns a kapott válasz a munka saját problémameghatározása szempontjából? Milyen további (elméleti és/vagy gyakorlati) lépésekhez ad alapot a kapott válasz? 23

7.3. Ellenőrz ő kérdések 7.3.1. A kutatáshoz Sikerült-e elvégeznünk, amit kijelöltünk? Mindent tényezőt figyelembe vettünk-e a vizsgálatban? Az elkészült dolgozatszöveg pontosan azt tükrözi, amit mondani akartunk? Ha most azonosítunk valamit, amit a kutatás folyamán figyelmen kívül hagytunk, hogyan módosítja az eredményeinket és az interpretációnkat? 7.3.2. A szöveghez Kiemeltük-e főbb eredményeinket? Összefoglaltuk-e a főbb következtetéseinket? Megmutattuk-e következtetéseink helyességét? Kihangsúlyoztuk-e a munkánk relevanciáját? 8. Köszönetnyilvánítás A köszönetnyilvánítás nem kötelez ő eleme a dolgozatnak, elő fordulhat azonban, hogy úgy ítéljük meg, fontos mindenképpen elismernünk azok segítségét, akik különösen nagy mértékben járultak hozzá a munkánkhoz. Ilyenek lehetnek például a vizsgálat finanszírozója; a vizsgálatban résztvev ő alanyok; a vizsgálat elvégzésében közreműködők; a készül ő szakdolgozat konzulensei; 24

azok, akiktő l olyan intellektuális, érzelmi vagy eszközbeli támogatást kaptunk, ami meghatározónak bizonyult a gondolataink megszületésében, munkánk sikeres elvégzésében. 9. Felhasznált irodalom 9.1. A bibliográfiai jegyzék összeállítása A kutatás folyamán forgatott szakirodalom nem minden tételét használjuk fel a vizsgálat megtervezésében és a dolgozat megírásakor. Kimarad minden, ami nem pontosan és szorosan tartozik a vizsgált témához. Bekerül azonban a felhasznált irodalmat közl ő listába minden, amibő l ötletet merítettünk, gondolatot, terminológiát használtunk fel, vagy éppen szövegrészt idéztünk. Két fontos kívánalmat kell rögzítenünk, amelyek a munka tisztességes és pontos voltát jelzik. Teljes megfelelésnek kell lennie 1. a vizsgálat lefolytatásakor és a szöveg írásakor a szerző t akármilyen módon befolyásoló; 2. a szövegben hivatkozott; és 3. a bibliográfiában felsorolt irodalom között. Ez annyit tesz, hogy amibő l felhasználunk valamit (felvetéseket, eredményeket, következtetéseket akár az aktuális szöveget, akár a mögötte lév ő gondolatokat) azt el kell ismernünk, ott és akkor, ahol és amikor felhasználjuk azt a szövegben egy hivatkozással, majd később a bibliográfiában is a tétel pontos leírásával. Egységesen, egy adott bibliográfiai leíró módszer, stíluslap alapján kell elkészíteni a listát (l. 11.3.5.). 9.2. Ellenőrz ő kérdések Szigorú alfabetikus rendben soroltuk fel a tételeket? A stíluslap megkívánta módon írtuk le a tételeket? Teljes a megfelelés a szövegben hivatkozott és a bibliográfiában felsorolt irodalom között? Összehasonlítottuk a szöveg hivatkozásait a bibliográfiai tételekkel? 25

10. Függelék, Mellékletek A függelékként vagy mellékletként közölt anyagok a kutatómunka folyamán születnek: saját fejlesztés ű mérő eszközök, nyers adatok (pl. interjúrészletek), táblázatok, ábrák (vö. 5.2.1.). A dolgozat megírása folyamán döntjük el, ezekből mit érdemes közölnünk ahhoz, hogy a kutatásunk követhet ő legyen és a munkánk értékeléséhez megfelel ő alapot nyújthassunk. A függelékek, mellékletek összeállításakor a következő szempontokat kell figyelembe vennünk: Minden idekerül ő anyagra utaljunk vagy hivatkozzunk a szövegben. Minden egyes idekerül ő anyagot külön függelékként, mellékletként szerepeltessünk és külön sorszámmal lássunk el. A függelékként, mellékletként közölt anyagok sorrendjét a szövegbeli említés sorrendje határozza meg. A függelékek/mellékletek elé illesszünk egy, az ezeket felsoroló jegyzéket. Minden egyes anyagot lássunk el a függelék/melléklet sorszámot közlő fejléccel vagy illesszünk elé egy címlapot. 11. Közlemény elkészítése a vizsgálatról 11.1. A szakdolgozat összeállítása A munka folyamán már születnek olyan szövegrészletek, amelyek a szakdolgozat részeit alkotják. Ezeket összeállítjuk, illetve megírjuk a munkáról beszámoló anyag hiányzó részeit. Tipikusan a következ ő sorrendben készülnek el a szakdolgozat egyes részei: Szakirodalmi áttekintés Felhasznált irodalom Módszerek Eredmények Diszkusszió és következtetések 26

Bevezetés (hiszen a dolgozatot, a beszámolót vezeti be, nem pedig a teljes kutatómunkát) Összegzés (hiszen egyaránt lezárja a kutatómunkát és az arról készült beszámolót azzal, hogy összefoglalja és értékeli mindkettőt) Tartalomjegyzék, Köszönetnyilvánítás, Címlap, a függelékek, mellékletek anyagai 11.2. Nyelvi követelmények A dolgozat nyelvezetét és megjelenését egyaránt az akadémiai stílusnak kell jellemeznie, azaz mindkett ő legyen visszafogott, egyértelm ű, világos. A jelen keretek között csak néhány további követend ő szempontot adhatunk meg. A nyelvezet tükrözze az író objektivitását, érdeknélküliségét, távolságtartását, körültekintését. Az író saját nézőpontjának tisztázása és elismerése segíthet az előző pontban megjelölt kritériumok megtartásában. A fogalmi tisztaságot, a fogalmi rendszer világosságát explicit, konkrét, nyelvezettel és a terminológia pontos és következetes használatával hangsúlyozhatjuk ki. A szöveg logikus felépítése a gondolatmenet megértését segíti el ő. Ezért ügyelni kell arra, hogy tiszta, alátámasztott kapcsolatok legyenek a szövegrészek (bekezdések, mondatok és tagmondatok) között és arra, hogy e viszonyokat nyelvi eszközökkel (átvezetések, kötő szók) nyilvánvalóvá is tegyük. A munka gondosságát, pontosságát tükrözi a szöveg hibátlansága. Ezért soha nem hanyagolható el a szakdolgozat végleges változatának kinyomtatása elő tt egy utolsó, kimondottan a hibák felfedezésére összpontosító átolvasás és azok javítása. (Ezt a helyesírás- és stílusellen őrz ő programok használata esetén is külön meg kell ejteni, hiszen ezek leginkább csupán az egyes szavakon belüli gépelési hibákra és a központozásra hívják fel a figyelmet. Hasznos ezt az átolvasást másvalakivel végeztetni, akinek új a szöveg, ezért figyelmesebben fogja olvasni.) Az írásjelek használata külön említést érdemel. A szakdolgozatra ugyanazok a normák vonatkoznak, mint a nyomtatásban megjelenő anyagokra. Nem elfogadható az írásjelek hibás használata (pl. a szó és a 27

vessz ő, pont, kettő spont közé szóköz illesztése, vagy az írásjelek egybeírása a megelőz ő és a következ ő szóval). 11.3.1. A címlap 11.3. Formai követelmények A SZTE BTK Pedagógiai Tanszéke a 3. Függelékben bemutatott címlapot várja el. 11.3.2. Nyomtatás A szakdolgozatot A/4 méret ű papírra, körben (alul, felül, a jobb és a bal oldalon egyaránt) 3 cm-es margóval, a f ő szövegben 12 pontos betű vel, szimpla sorközzel kell kinyomtatni. Az oldalszámok alul középen vannak. Ajánlott a Times betűcsalád használata. 11.3.3. A tartalomjegyzék A tartalomjegyzék két alapvet ő elvárásnak feleljen meg: legyen áttekinthet ő; pontosan egyezzen meg a dolgozat cím/alcím rendszerével. Az oldalszámokat jobbra zárással, kitölt ő karakterek nélkül rendeljük a tartalomjegyzék tételeihez (a pontosságot segíti, ha a szövegszerkesztő program tartalomjegyzék-készít ő funkcióját használjuk). 11.3.4. Jegyzetek Az alkalmazott stílusnak megfelelő en következetesen láb- vagy végjegyzetek. Csak akkor használjuk, ha az adott információ rendkívül jelentő s, ám semmiképpen sem illeszthet ő be a szövegbe. Mindenképpen legyenek tömörek, rövidek, a lényegre szorítkozóak. 11.3.5. Publikációs stílus A szakdolgozat formába öntésekor a Magyar Pedagógia publikációs stílusát kell követnünk (Magyar Pedagógia Szerkesztő bizottsága). Ez meghatározza egyrészt a szövegtest megjelenését, tagolását, másrészt a hivatkozások formáját a szövegben és a bibliográfiában egyaránt. Angol nyelv ű pedagógiai 28

publikáció készítésekor az APA stílust kell követnünk (American Psychological Association). 11.3.6. Kötés A szakdolgozatot három példányban kell leadni. Ebbő l egy fekete keménytáblás kötés legyen, a másik két példány készülhet egyszerű hőkötéssel. Köszönetnyilvánítás Köszönöm a kézirat épít ő bírálatát, a kiegészítéseket és a bátorítást Cs. Czachesz Erzsébetnek, Csapó Benőnek és Józsa Krisztiánnak. Irodalom Ágoston György, Nagy József és Orosz Sándor (1979): Méréses módszerek a pedagógiában. Tankönyvkiadó, Budapest. American Psychological Association (1994): Publication Manual of the American Psychological Association. American Psychological Association, Washington, DC. Balogh Sándor (2000): Diplomatervezési gyakorlati útmutató vállalkozó-menedzser szakos hallgatók számára. SZTE SZÉF, Szeged. Csíkos Csaba (2000): Nem-paraméteres statisztikai módszerek alkalmazási lehető ségei a pedagógiai kutatásban. Elérhet ő: www.jate.u-szeged.hu/~csikoscs/nempar.htm [on-line]. Eco, U. (1992): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat, Budapest. Falus Iván és Ollé János (2000): Statisztikai módszerek pedagógusoknak. Okker, Budapest. Falus Iván (1993, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó, Budapest. Girden, E. R. (1996): Evaluating research articles: From start to finish. Sage Publications, Thousand Oaks, London, New Delhi Görgényi Ilona és Palágyi György (1989): Hogyan írjunk? Módszertani útmutató joghallgatók részére az évfolyam-, szakdolgozat, valamint a tudományos diákköri dolgozat készítéséhez. Nehézipari Műszaki Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar és Tankönyvkiadó, Budapest. Kokas Károly (1992): Hagyományos és elektronikus pedagógiai információ. Magyar Pedagógia. 92. 2. sz. 153-166. A Magyar Pedagógia szerkesztő bizottsága (1993): A Magyar Pedagógia Publikációs stílusa. Magyar Pedagógia 93. 1. sz. 81-88. Máthé-Tóth András és Kiss Mária Rita (1996): Sorvezet ő szakdolgozatok, TDK dolgozatok, tudományos dolgozatok, referátumok készítő inek. JGYTF Kiadó, Szeged. McCrimmon, J. M. (1984): Writing with a purpose. 8. kiad. Boston, Houghton Mifflin. Sternberg, R. J. (1988): The psychologist s companion: A guide to scientific writing for students and researchers. Cambridge University Press, Cambridge. 29

Swales. J. M. (1990): Genre Analysis: English in academic and research settings. Cambridge: Cambridge University Press. Szabó Katalin (1997): Kommunikáció felső fokon. Kossuth Kiadó, Budapest Karvalics László, Zsoldos Attila és Demmler Walterné (1989): Tanulás, kutatás, írás egyetemi szinten. MKKE, Budapest. 30

1. Függelék: A szakdolgozat felépítése CÍMLAP TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS MÓDSZEREK MINTA ESZKÖZÖK ELJÁRÁSOK EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉS ÖSSZEGZÉS Köszönetnyilvánítás FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK / FÜGGELÉK Milyen problémát tanulmányoztunk, miért és hogyan? Hogyan épül fel a dolgozat? Mi pontosan a vizsgált probléma? Mit tudunk már erről a problémáról? Mit nem tudunk még erről a problémáról? Miért fontos a probléma vizsgálata? Hogyan szokás ezt a problémát vizsgálni? Milyen hipotézis állítottunk fel? Hogyan tanulmányoztuk a problémát? Kik voltak a vizsgálat alanyai? Milyen mérőeszközöket alkalmaztunk? Milyen elemzési módszereket, eljárásokat alkalmaztunk és miért? Mit találtunk az adatok elemzésekor? Mit jelentenek az eredmények? Mire következtethetünk az eredmények értelmezése alapján? Melyek a legfontosabb eredmények és következtetések? Miben áll ezeknek az értéke, fontossága, jelentősége, újszerűsége? Milyen szakirodalmi forrásokra támaszkodtunk? 31

2. Függelék: Példák a szakdolgozat témájának kidolgozására 1. példa: Egy összefüggés feltárása a probléma felmerülése a probléma megfogalmazása a szakirodalmi feltárást követő pontosítás: milyen jelenséget milyen szempontból vizsgálunk? hipotézis felállítása kutatási kérdések megfogalmazása vizsgálati módszerek hozzárendelése Miért van az, hogy egyes magyarul jól író diákok, akik német nyelvből középfokú szinten állnak, német nyelv ű fogalmazásaikat csak csapnivalóan tudják megírni? Hogyan függ össze a tanulók anyanyelvi szövegalkotási fejlettsége az idegen nyelven történ ő fogalmazások színvonalával? Az anya- és idegen nyelven történ ő szövegalkotás esetében a nyelvtudás színvonala, a szövegalkotási képesség fejlettsége és a szövegalkotási folyamat tudatos vezérlése egyaránt szerephez jut. A szövegek színvonalát mindhárom tényez ő befolyásolja. terület: a szövegalkotási képesség fejlődése jelenség: a szövegalkotás színvonala anya- és idegen nyelven probléma: az anyanyelven elsajátított szövegalkotási stratégiák megjelenésének feltételei nem ismertek idegen nyelvi fogalmazási feladatok esetén A tanulók nyelvi tudatosságának foka kijelöli, hogy a szövegfeldolgozási stratégiák transzferje milyen mértékben történhet meg anya- és idegennyelvi fogalmazási feladatok között. Mit jelent a nyelvi tudatosság? Hogyan ragadható meg? Mit jelent a szövegalkotási stratégia? Hogyan ragadható meg? Hogyan befolyásolják ezek a létrehozott szövegek színvonalát anyanyelven? Hogyan befolyásolják ezek a létrehozott szövegek színvonalát idegen nyelven? Hogyan jellemezhet ő a stratégiahasználat a két nyelvi környezetben? A fogalmak szakirodalom alapján történ ő definiálása után mé- rőeszközök kidolgozása: a nyelvi tudatosság, a szövegalkotási stratégiák használata (kérdőív) és a szövegalkotás színvonala (fo- galmazási feladat és értékelési szempontrendszer) mérésére. Szakirodalmi adatok alapján a szövegek színvonalát befolyásoló háttérváltozók kiválasztása. Összefüggésvizsgálatok: χ 2 próbák, korrelációvizsgálatok, regressziós modellek tesztelése. 32

2. példa: Egy jelenség megragadása a probléma felmerülése a probléma megfogalmazása a szakirodalmi feltárást követő pontosítás: milyen jelenséget milyen szempontból vizsgálunk? hipotézis felállítása kutatási kérdések megfogalmazása vizsgálati módszerek hozzárendelése Hogyan működik a második iskola a 90-es évek végén? A 80-as évekhez képest radikálisan átalakult az oktatás világa. A második iskola 80-as évekbeli leírásai tipikusan a kor intézményeként jellemzik. Miképpen hatottak rá a változások? Az irodalom nem túl bőséges, a definíciók azonban nagyon különbözőek mind megközelítésükben, mind tartalmilag. A második iskolát jellemz ő tényező k mindegyike más ma már; némelyikről tudjuk, miben változott, némelyikrő l nem. Lehet-e még egyáltalán második iskoláról beszélni? terület: az oktatás intézményrendszere jelenség: második iskola probléma: a második iskola meghatározhatósága a funkció és az id ő függvényében A 90-es évek végére a második iskola jelenségköre teljesen átalakult. Hogyan definiálható egyértelműen a második iskola fogalma? Milyen formában jelenik meg a második iskola ma? Milyen funkciót lát el a második iskola ma? Kik a kliensei a második iskolának ma? Milyen változások regisztrálhatók a 80-as években leírt állapothoz képest? Vizsgálhatjuk a második iskola jelenségkörébe tartozó intézményeket: felmérhetjük az intézményrendszert és kikérdezéssel (kérdő íves felméréssel vagy strukturált interjúkkal) adatokat gyűjthetünk az ide tartozó szervezetekbő l választott minta alapján a szerepükről, az oktatás rendszerében elfoglalt helyükrő l és a klienseikről. VAGY Összpontosíthatunk a második iskola potenciális klienseire és a belőlük választott mintától gyűjthetünk adatokat (kérdő íves felméréssel) arról, hogy kihasználják-e a második iskola nyújtotta lehetőségeket és mire. Háttérváltozók körének felmérésével tudjuk majd elhelyezni a második iskolát a társadalmi szint ű művelő dési folyamatok kontextusában. MAJD Összevetjük a kapott eredményeket a szakirodalomban talált jellemzőkkel és definíciókkal. 33