A RÖGZITETT SZÁMÚ SOROZAT ELMÉLETE ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA GYARMATI GÁBOR mk. százados A RÖGZITETT SZÁMÚ SOROZAT ELMÉLETE ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA THEORY FIXED NUMBER OF SALVO AND ADAPTATION IN PRACTISE USING SMALL ARMS A hazai fegyverzettechnikai szakirodalom ritkán foglalkozik a rögzített számú sorozat elméletével, szükségszerűségével. A cikk témaindító jelleggel, próbálja feltárni rögzített számú sorozat elnevezésével kapcsolatos értelmezéseket, jelentőségét, elméleti és gyakorlati hatékonyságát, hátrányit. The domestic expert literature rarely deals with the theory and need of burts of small arms. As a keynote speech this papers tries to discover its importance, effectiveness, advantages and disadvantages and their various explanations. Napjainkban a rohamos technikai fejlődés a kézi lőfegyverek területén is változó ütemben ugyan, de megállíthatatlanul halad. A fegyverekkel szemben támasztott követelmények napról napra változnak a harcászati elvek a gyakorlatok és az alkalmazási formák függvényében. A modernkor fegyverkonstruktőreitől elvárják, hogy a jövő fegyverei minél könnyebbek, pontosabbak, egyszerűbbek, könnyen kezelhetőek, megbízhatóak, minél jobban alkalmasak legyenek általános rendeltetésre, a lőszereik minél gyorsabbak, erősebbek, pontosabbak, halálosabbak (vagy éppen ne) legyenek. A fejlesztések, az új gyártástechnológiák, a viszonylagos kis megrendelői mennyiségek miatt minden területen árnövekedéssel járnak, mivel az egyszerű és olcsó gyártástechnológia csak a gyártmányok után fejlődik. Sajnos a fenti okok is közrejátszanak abban, hogy nagyon sok ésszerű fejlesztés csak a tervasztalon marad meg az utókor számára. 141
142 KATONAI GÉPÉSZET A nyugati fegyver gyártók sorra állnak elő a már meglévő alapfegyverek rögzített sorozat üzemmódot tartalmazó változataival (HK MP5 géppisztoly, M16A2, SIG-SAUER 551 gépkarabélyok, stb.) [1,2,3,4] A Magyarországon alkalmazásban lévő fegyverzettechnikai alapelvek a rendszertani terminológia még nem ölelték át a rögzített sorozat fogalmát, nem értelmezik annak elméletét és gyakorlatát. A fogalmat nagyon sok szakember és műkedvelő sokféleképpen nevezi, értelmezi. Cikkemben jelenleg a rögzített sorozat elméletével, fogalmával, megnevezésével, szükségszerűségével kívánok foglalkozni. A gyakorlati oldalával jelenleg nincs módomban foglalkozni, mivel napjainkban Magyarországon korlátozott számban találhatóak ilyen tűznemmel rendelkező fegyverek, továbbá olyan katonák, rendőrök, akik kellő tapasztalattal (nem csak lőtéri, hanem éles helyzetben) rendelkeznek. A kézifegyverek fejlődése során és most nélkülözöm az unalomig ismertetett fegyverzettechnikai fejlődési lépcsőfokokat az egyik jelentős változás a fegyverek tűzgyorsasága és a fegyverek tüzelés közbeni viszonylagos stabilitásának megnövekedése volt. A fenti fejlődésre még hatott a lőszerek fejlődése (erősebb, gyorsabb, jobb) is. Ezek a fejlődések, mint minden másnál nem csak előnyökkel, hanem hátrányokkal is jártak. A számos hátrány közül az egyik a felesleges és mértéktelen lőszerfelhasználás. Elkerülhetetlen, hogy a gyengén, átlagosan kiképzett katona, aki a harci stressz hatása alatt van biztonságosabban érzi magát, ha a fegyvere ontja a lőszert az ellenség felé. Sajnos vannak olyan katonák, akik csupán élvezetből szeretnek sorozatot lőni. A fenti két esetre az amerikai szakzsargon alkalmazza a happy trigger kifejezés, ami arra utal, hogy a sorozatlövés alkalmazása a katona részéről a korlátlan hatalom érzése a fegyver tűzokádása esetén, vagy a biztonságérzet csalóka reménye a sorozatlövés idején. Mindkét eset meglehetősen hátrányos a fegyver alkalmazása során, történjen bármilyen helyzetben is. Az első és második világháborúban jellegzetes rohamok elleni védekezés megkövetelte a géppuskák hosszú sorozattal történő használatát. Az első világháborúban 1916. augusztus 22-én a britek eredményesen semlegesítettek egy közel 1800 méter mélységű ellenséges területet 10 db géppuskával. 12 óra alatt csaknem egymillió lőszert használtak fel annak ellenére, hogy német katonákat nem láttak [5]. Ezek az idők el-
A RÖGZITETT SZÁMÚ SOROZAT ELMÉLETE ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA múltak, ezek a harctéri eljárások elavultnak számítanak napjainkban. A hosszú sorozatok ideje, - kevés kivételtől eltekintve - szinte lejártnak tekinthető. Figyelembe véve, hogy nem kell a hosszú sorozat elméletét elvetni, vizsgálni kell a rövid sorozatok alkalmazhatóságát továbbfejlesztésének lehetőségét. Sokszor feltett kérdés, hogy van-e szükség sorozatlövés leadására, van-e szükség rögzített sorozat lövést leadni képes fegyverre? Természetesen az így feltett kérdés túl puritán, mivel a válasz annyira bonyolult, hogy nem lehet egy egyszerű kérdéssel bevezetni. A szakemberek egybehangzó véleménye alapján sorozatlövésre az esetek nagyon kis százalékában van szükség. Mind a sorozatlövésnek, mind a rögzített sorozatnak megvannak az előnyei, hátrányai. Ami mégis kiemeli az előnyöket, és háttérbe szorítja a hátrányokat, azok az alkalmazási körülmények, feltételek. Mást jelent az alkamazhatóság a katonáknak (persze azon belül is mást jelen a lövész, a felderítő, a speciális rendeltetésű erők részére), rendőröknek (speciális alakulatoknál, beavatkozó csoportok, terror elhárítók stb.). Más és más nézőpontot hoz létre a végrehajtandó feladat. Ami jó egy rohamozó lövész zászlóaljnak a szétbontakozási terepszakaszon az nem jó egy békefenntartó katonának, vagy akár egy speciális rendőri alegységnek a túszejtővel szemben. Vannak vaskalapos szakemberek, akik kategorikusan kijelentik, hogy egy adott fegyver (esetünkben üzemmód) csak jó vagy csak rossz lehet, a téma összes lehetőségének figyelembevétele nélkül. Ezeket figyelembe véve szeretnék ezen a téren tiszta vizet látni a pohárban (a töltéshez egyedül kevés vagyok.) a tárgyalt üzemmód elnevezésének területén, mivel az lebeg a rendszertan elméleti űrjében, elég szabad garázdálkodást biztosítva. Mi is ez az üzemmód? Az automata fegyverek egy olyan üzemmódja, amelynél az elsütőbillentyű meghúzásakor (elsütőgomb megnyomása, stb.) a sorozatlövés egy adott lövésszám után automatikusan megszakad és a következő adott számú sorozat kiváltásához újabb elsütés szükséges. A magyar szakirodalmakban a következő megnevezésekkel találkoztam (a példákban a leggyakoribb 3 lövésből álló rögzített sorozattal mutatom be az elnevezéseket, természetesen ez igaz a kettes, négyes vagy több lövésből álló rögzített sorozatra is.): 143
144 KATONAI GÉPÉSZET Hármas rögzített sorozat talán a legelterjedtebb a szakemberek körében, jómagam is ezt az elnevezést tartom a legpontosabbnak. Hármas kötött sorozat a kötött szó nem a legalaposabb megfogalmazás, de nem helytelen, mivel utal az adott lövésszám korlátozására, meghatározására. Hármas sorozat Három lövéses sorozat nem határozza meg egyértelműen, hogy egy általános sorozatlövés három lövésből álló rövid sorozatáról beszélünk, vagy az adott technikailag rögzített sorozatról, mint üzemmódról. Tűzcsapás: nagyon jó fantázia név viszont nem illik más fegyvernem szakkifejezését alkalmazni, mivel a tüzérek ezt a kifejezést alkalmazzák. Tűzcsapás: a meghatározott lőszermennyiség meghatározott idő alatt, vagy gyorstűzben (sorozatlövegekként korlátozott lőszermennyiséggel, a lőelemek megváltoztatása nélkül lőtt tűz) történő célba juttatása, amelyet általában váratlanság és nagy tűzsűrűség jellemez. [7] Tűzlökés: ugyancsak fantázia elnevezés, nagyon jó felhasználóbarát kifejezés, viszont ami ugyancsak nem határozza meg pontosan rendszertanilag az adott üzemmódnak a pontos meghatározását A fentieket áttekintve levonható a következtetés, hogy a legmegfelelőbb megnevezés a RÖGZÍTETT SZÁMÚ SOROZAT, vagy a számmal megadott pl: HÁRMAS RÖGZÍTETT SOROZAT formátum. A nyugati külföldi szakirodalmak, és valljuk be őszintén ezen a területen ők járnak előbbre, következő megnevezéseket alkalmaznak (természetesen a szinkronfordítás és a kifejezés értelmezés között eltérések adódhatnak): ORSZÁG Nagy-Britannia, USA Németország Svájc EREDETI MEGNEVEZÉS 3 round burst 3 Schuss Feuerstoβ 3 Schuss Automatik A keleti oldalon a következő kifejezésekkel találkozhatunk a szakirodalmakban [6] Oroszország опционально-очередями по 3 выстреле вариант вегения огня по три патронами очередями с отсечкой по 3 выстреле A fenti példából kitűnik, hogy az orosz területen a rögzített sorozat terén sincs teljesen elfogadott kifejezés (2005-ben nyilvánosságra került szak-
A RÖGZITETT SZÁMÚ SOROZAT ELMÉLETE ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA irodalmakban). Ez azt is jelenti, hogy nem fektetnek akkora hangsúlyt a rögzített sorozat megvalósítására, mint tőlünk nyugatra. Örök érvényű az a fegyverzettechnikai megállapítás, hogy nem hiába van a Kalasnyikovokon előbb a sorozatlövés, mint az egyes lövés üzemmód, míg a nyugati fegyverek többségénél ez fordítva van. Ez jellemezheti a harcászati beállítottságot és elgondolást a lőszertakarékosságról, harcmodorról. Természetesen a rögzített sorozattal kapcsolatban a leglényegretörőbb kérdés, hogy van-e rá szükség? A téma vizsgálatakor megkerestem az általam utolérhető olyan szakembereket (rendőrség, honvédség) akiknek lényegesen több tapasztalatuk van a műkedvelőkhöz képest. A megkérdezettek mindegyike profinak számít a szakmájában. Van közöttük nemzetközileg elismert rendőrségi lőkiképző, külföldi kiképzéseken, külszolgálatokban szolgált katonák. Mégis a vélemények között a nagy általánosságokat kivéve néha homlokegyenest eltérő is akadt. A beszélgetések, konzultációk alkalmával rendre a következő témákat vizsgáltuk végig: Szükséges-e a rögzített számú sorozat? Mikor és milyen körülmények, feladatok között? Szükséges-e a sorozatlövés üzemmód? Melyek a hosszú sorozat alkalmazásának létjogosultságai, körülményei? Meggátolja-e a felesleges lőszerpazarlást csupán a rögzített számú sorozat üzemmód alkalmazása? Kiváltja-e a kiképzetlenséget a rögzített számú sorozat üzemmód alkalmazása? A sorozat és rögzített számú sorozat leadására egyaránt alkalmas fegyver használata esetén a felhasználók különböző alkalmazási körülmények között (harci stressz, kiképzés, verseny stb.) melyik üzemmódot részesíthetik előnyben. Az első három kérdés vizsgálata során a vélemények egybehangzóan megalapozták, hogy az üzemmódok alkalmazása teljesen feladat specifikus. Minden üzemmódot finomra hangolva az adott feladat végrehajtása alatt felmerülő célok elhelyezkedése, minősége, állapota, mennyisége, távolsága, az adott helyen lévő alegységek támogatási rendszere 145
146 KATONAI GÉPÉSZET (lőszerutánpótlás, tüzérség, mesterlövész, légi támogatás stb.) és még számos közvetett és közvetlen hatás befolyásolja. Örök törvény, hogy verébre nem ágyúval vadászunk. Minden üzemmódnak megvan a szerepe és az adott feladat adott pillanatában az alkalmazási létjogosultsága. A rendőrségi alkalmazás többször teszi lehetővé a fegyvereknek a feladathoz való választását, mint a katonai végrehajtás során. Más az, amikor egy túszejtőt kell ártalmatlanná tenni egy aránylag behatárolható területen, felderíthető fegyverzettel egy kis létszámú speciálisan kiképzett rendőri egységnek, és más a nagy létszámú katonai csapatok béketeremtő tevékenysége, melyben ugyanúgy meghatározhatóak és felderíthetőek bizonyos körülmények, de a nagy létszám miatt a fegyverek variálhatósága bizonyos korlátok között mozog. Az tény, hogy egyik szakember sem tört pálcát a sorozat üzemmód alkalmazása felett és nem tökélte el egyértelműen magát a rögzített számú sorozat mellett. A további kérdésekben megállapítást nyert a téma vizsgálata alatt, hogy a rögzített sorozat hatásosságának két alapvető feltétele van: Technikai, Személyi. Technikai feltételként azt a következtetést vontuk le, hogy a fegyver, amely rendelkezik ilyen üzemmódot biztosító elsütőszerkezettel, annak olyan szigorú feltételnek kell megfelelni, mint a megbízhatóság. A fegyver elsütő szerkezetének módosítása, vagy egy új elsütőszerkezet létrehozása esetén prioritást kell élvezni annak a fontos kritériumnak, hogy az eredeti fegyver megbízhatóságának a rovására nem történhet az átalakítás. Amennyiben létrejön az új elsütőszerkezet, ami általában bonyolultabb, mint az eredeti (vagy a meglévő elsütőszerkezetre közvetve vagy közvetlenül ható szerkezet), legalább annyira megbízhatónak kell lennie, mint az eredetinek. Nem szabad feláldozni egy megbízható fegyvert egy új funkció oltárán, amennyiben az megbízhatatlanná teszi. Személyi feltételen szinte egybehangzó vélemények alapján kijelenthető ami talán az előzőnél fontosabb, hogy a rögzített sorozat nem pótolja a katonák kiképzetlenségével járó következményeket. Az a katona, aki nincs kiképezve a sorozat üzemmód rövid sorozatokkal történő üzemeltetésével, az feltehetően a rögzített sorozat leadására képes fegyverrel is folyamatos tüzet produkál a rögzített sorozatok gyors egymás utáni működtetésével. Amennyiben nem teszik kiképzés tárgyává, és nem alkalmazzák a rendeltetésének megfelelően a fegyvert, abban az
A RÖGZITETT SZÁMÚ SOROZAT ELMÉLETE ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA esetben ugyancsak érvényét veszti (egy példa, amikor egy adott fegyvert nem rendeltetésszerűen alkalmaztak: M1 Gepárd terepszakaszon szétbontakozás közben deszantoltattak BTR 80 szállító harcjárműből). Ha a fenti dolgokat figyelembe vesszük, akkor megállapítható, hogy azokon a fegyvereken ahol ezt a rendszert alkalmazzák és a személyi feltételek, a kiképzés nem megfelelő, ott a fegyvernek csak egy extra felszereltséget jelent, aminek előnyei kiaknázatlanul, feleslegesen jelentkeznek. A jól kiképzett profi felhasználónak teljesen mindegy hogy van-e rögzített számú sorozatra képes fegyvere vagy sem, ő képes lesz rövid sorozatokat vagy duplázott egyes lövéseket lőni, mert a fegyverét készség szinten tudja alkalmazni, nem kell függnie a fegyver technikai adottságától, hogy a célt a legoptimálisabban küzdje le. A rosszul, illetve nem megfelelő szinten kiképzett felhasználónak teljesen mindegy, hogy milyen fegyver van a kezében, azt nem fogja tudni alkalmazni a rendeltetésnek megfelelően, nem lesz tisztában, mikor kell egyes lövést leadni nagy pontossággal (lehet, hogy a célzás módszerével sincs tisztában), mikor és hogyan kell rövid, illetve hosszú sorozatot leadni. A fegyver csak egy olyan nehéz technikai lesz a felhasználó kezében, ami inkább akadályt jelent számára, mint azt az eszközt, amely az ő illetve társai életét menti meg és az alakulatának a feladat teljesítését segíti elő. A közepesen, illetve átlagosan kiképzett fegyveres személy nem elfogadható. Egyetlen egy vezető sem engedheti meg magának azt, hogy kijelentse, az emberei csak átlagosan kiképzettek. Éles bevetésre csakis magas szinten kiképzett profikat lehet vezényelni. A rögzített sorozat üzemmódot pont a kiképzetlenség, illetve a kiképzettség kérdőjelezheti meg. Amikor először próbálhattam ki személyesen egy HK MP5 géppisztolyt (nem tartozom a kimagaslóan jó lövők közé, de azért nincs biztonságban a lőlap se tőlem), nem várt eredményt értem el. Rosszat! A fegyvert elméletben ismertem, de mivel ez nem egy elterjedt típus Magyarországon így sok időt kellet várnom, mire gyakorlatban is kipróbálhattam. Minden rákészülés nélkül megkaptam a fegyvert majd a kiképzővel párhuzamosan próbálhattam ki a rögzített számú sorozat adta lehetőségeket 25 méterre lévő teljes alakos lőlapra. 147
KATONAI GÉPÉSZET Természetesen jelentkeztek a kezdeti nehézségek: Hamarabb engedtem el az elsütőbillentyűt, mint ahogy a hármas rögzített sorozat lefutott volna; A helytelen fegyverfogásom révén korántsem lőttem a legendás kicsi szórásokat, melyeket persze a kiképző tökéletesen produkált. Miután szakszerű magyarázatot kaptam, hogy hogyan kell szakszerűen fogni a fegyvert, mik a célzás, lövés szakszerű kivitelezésének a szabályai, már én is képes voltam elfogadhatónak mondható szórásokat produkálni. Személyesen is érezhettem, hogy hiába a jó fegyver, ha egyszer nem vagyok kiképezve a specifikus alkalmazására. Természetesen a kiképzést még követnie kellene az unalomig ismételt gyakorlásnak és a szinten tartó foglalkozásoknak is. Úgy tűnik, hogy az Amerikai Egyesült Államokban is leáldozóban van a rögzített számú sorozat csillaga, mivel a Special Operations Command új fegyverrendszer rendszeresítése folytán (SCAR-L, SCAR-H) [8] egy olyan fegyver került alkalmazásra, amely nem rendelkezik a tárgyalt üzemmóddal. Feltételezhetően a fent említett elméleteket ők a gyakorlati tapasztalatokkal is alá tudták támasztani. A rögzített számú sorozat létjogosultsága még sokáig téma a fegyverszakértők körében, viszont egyre jobban megkérdőjeleződik az. A fegyverzettechnika területén ez a viszonylagosan új rendszer alkalmazása számos lehetőséget rejt magában, mint az alkalmazása, mint a fejlesztése területén, mindaddig, míg teljesen be nem igazolódik a szükségszerűsége, vagy a felesleges mivolta. Remélem a fent leírtak témaindító lesz e területtel foglalkozó szakemberek körében. 148
A RÖGZITETT SZÁMÚ SOROZAT ELMÉLETE ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA Felhasznált irodalom [1] Kiss Á. Péter.: Gépkarabély és használata, Zrínyi Kiadó 1998 [2] SIG Sturmgewehr SG 550 und 551 Kaliber 5.56 mm (.223) Anleitung [3] TM9-1005-319-10 Operation Manual W/component list Rifle 5,56 mm M16A2 [4] Heckler & Koch Defense Inc.: Burst Trigger Group Armorer s Manual 2005 [5] Frederich Myatt: Korszerű kézifegyverek, Zrínyi Kiadó 1993 [6] Стрелковое оружие Спавочник основным видам стрелкового оружия МЕДИА2000 2002 [7] MH kiadvány: Tü/1 A tűzérség lő- és tűzvezetési szabályzata (osztály, üteg, szakasz, löveg) 1995 [8] WWW.fnherstal.com, www.fnmfg.com 149
150 KATONAI GÉPÉSZET