A SZIKLÁTÓL A KŐBALTÁIG AZ ERDŐTŐL A SIVATAGIG

A SZIKLÁTÓL A KŐBALTÁIG AZ ERDŐTŐL A SIVATAGIG AZ EMBER HATÁSA A KLÍMAVÁLTOZÁSRA AZ ŐSKORBAN: EGY ESZKÖZ TÖRTÉNETE A sziklától a kőbaltáig 1

ÖSSZEFOGLALÓ A párizsi klímacsúcs nem csak jövőnket, de múltunkat is megváltozta a. A fenntartható fejlődés kialakítása az emberiség közös ügye, közös múltunk pedig ma is hasznosítható tudást hordoz ember és környezet millió éves kapcsolatáról. Komplex élménycsomagunk ezt a tudást kívánja felszínre hozni mindenki számára érthető és megtapasztalható formában. A több zezer család elő felvonuló vándorkiállítás tárgyait múzeumi- és magángyűjtemények szolgáltatják, emelle kísérle régésze rekonstrukcióink is testközelbe kerülnek. A projekt sikeres lebonyolításához keresünk támogatókat, akikkel együ működve tovább erősíthetjük a fenntartható fejlődés üzenetét. A KONCEPCIÓ A Föld éghajlata, az általa támogato ökoszisztéma az elmúlt évmilliók során több nagy változáson ment keresztül. A változások üteme ma jelentősen eltér a korábbiaktól. A klíma alakulásának fontos tényezője az ember, felelősségünk hatalmas bolygónk további sorsában. Az erdő és az ember közö az ősidőktől fogva meghatározó kapcsolat szövődik, melynek megértése nem csak a múltat lá atja jobban, de a jövőt is. Őstörténetünk megmagyarázza, hogyan juto unk ide, és elfelede megoldásokat kínál a folytatásra. Környezetalakító tevékenységünk a kőeszközök megjelenésével veszi kezdetét, és máig folytatódik. Kiállításunk a kőbaltát, ezt az ikonikus tárgyat állítja a koncepció fókuszába. A KIÁLLÍTÁS A csiszolt kőbalta készítésén és használatán keresztül mutatjuk be a kőkori világ működését. Egy gyártási folyamat, egy kézbe vehető tárgy segítségével láthatóvá válik őseink környezetalakító tevékenysége, virtuóz technikai tudása, és hiedelmeik tára. Projektünk egyik eleme foglalkozásokkal egybekötö vándorkiállítás az ország nagy múzeumaiban. A régésze leletek és mai óceániai tárgyak melle antropológus kollégáink helyszíni felvételei gazdagítják a bemutatókat. Másik eleme a kísérle régészet. A százhalomba ai Matrica Múzeum régésze parkjában kőeszközöket, azokkal őskori házat, bútorokat és használa tárgyakat készítünk. A folyamatokat rögzítő média és maguk a tárgyak szintén a kiállítás részeivé válnak. A TÁMOGATÁS MEGTÉRÜLÉSE Az élménycsomag támogatói jól látható formában, a szakértők oldalán állnak ki a környezet-tudatosság, az örökségvédelem és a tudásalapú társadalom 21. századi értékei melle. Újszerű, hiteles környezetben kommunikálhatják elköteleze ségüket, op mális konverziós feltételekkel. A kiállítás során az őskori ember életének szinte minden aspektusa megjelenik, így könnyen közve the különböző támogatói szektorok speciális értékeit is. Szervezőink tapasztalt régészek, természe udósok és környezetvédelmi szakemberek, akik a támogatási megállapodás részeként szívesen működnek együ a támogató által kezdeményeze rendezvények, illetve kutatás megvalósításában is. A TÁMOGATÁS MÉRTÉKE A projekt alapvető céljainak megvalósításához 10 millió forint hiányzik. A hatékony és átlátható együ működés érdekében több támogatói fokozatot alakíto unk ki, melyek különböző szintű kooperációt tesznek lehetővé. Támogatóinktól nem csak anyagi segítséget remélünk, hanem közös gondolkodást és cselekvést. Ha erre lehetőség nyílik, nem csak egy logót szeretnénk elhelyezni felületeinken. Meg szeretnénk érteni, miért fontos támogatóinknak a részvétel, és ehhez mérten minden esetben egyedi promóciós megoldásokon is gondolkodunk. A választo fokoza ól függetlenül minden támogatónk közhasznú vállalás részesévé válik, ami több százezer látogató számára nyújt majd élményt a következő két év során. A sziklától a kőbaltáig 2

MIÉRT A KŐBALTA? A kőbaltás ember a primi v világ jelképe a valóság azonban más. A balta intelligens eszköz, korának technikai csúcsteljesítménye. Sokoldalú és hatékony szerszám, a kereskedelem, a rítusok, a kommunikáció kulcsfontosságú eleme. A balta világod alakítója: bányászat, fúrás, csiszolás, fakitermelés, épület- és bútorasztalos munkák, háztartási eszközök csupán néhány példa, melyekben a kőbalta bizonyíto. Minden természetes alapanyagból készült, és szinte minden újrahasznosíto - az őskorban nem létezik a hulladék fogalma. A balta, mint érték és befektetés: a legjobb minőségű balták akár generációkon átnyúló befektetést, mai értelemben véve hatalmas értéket jeleníte ek meg, cserekapcsolatok és értékmérés alapjául is szolgált. A balta összeköt: a balták és nyersanyagaik cseréje a régiók közö kommunikációs hálózatok kialakításának fontos serkentő eleme volt. A balta öltöztet: nagy értékénél fogva a balta egyben presz zstárgy is, a rang, státusz, gazdagság kifejező eszköze. KÍSÉRLETI RÉGÉSZET A kiállítás az újkőkori kőeszköz-készítési technikákról és a csiszolt kőeszközök használatáról szól. Ezú al rendhagyó módon, nem a kész termék áll a középpontban, hanem a szerszámból kiindulva, az azt készítő és használó ember felől közelítjük meg a témát. A százhalomba ai Régésze Park tudományos kísérletek helyszíne. A szakemberek a régésze emlékek alapján őskori házak, foglalkozások, mezőgazdasági módszerek reprodukcióit készí k, a folyamatok jobb megértése érdekében. A kőbalta készítésének és használatának teszteléséhez a park ideális terep. I lehetőség nyílik a természe népektől ellese, és a kiállításon is bemutato technikák kipróbálására, összevetésére a régésze adatokkal. TÁMOGATÁS Bronz fokozatú támogatás 1 millió forin g. A támogató logójának elhelyezése a kiállításhoz kapcsolódó kommunikációs felületeken, a támogató kommunikációs anyaginak kihelyezése a kiállítási helyszíneken. Ezüst fokozatú támogatás 5 millió forin g. A támogató logójának elhelyezése a kiállítási installációk megfelelő pontjain, a kiállításhoz kapcsolódó kommunikációs felületeken. a támogató kommunikációs anyaginak kihelyezése a kiállítási helyszíneken, egyéb személyre szabo megoldások. Arany fokozatú támogatás 10 millió forin g. Az ezüst fokozatú ajánlatokon felül kiemelt pozíció biztosítása, kooperáció lehetősége a kiállítás tartalmi elemeiben (bemutatók, mintadarabok), kooperáció a kiállításon kívül.

A PROJEKT HÁTTERE Az emberiség az utolsó 100-150 évben olyan mértékű természetátalakító tevékenységet folytato, amelynek alapján a geológiai jelenkor, a holocén e szakaszát új földtörténe korszaknak is nevezhetjük. Az antropocén korszak gyökereit az őskőkor végén, az újkőkor hajnalán fedezhetjük fel. A korszak legmarkánsabb jele a kőzetek csiszolásának technikája, vagyis a természetes szárazföldi élőhelyek hasznosítására kialakíto csiszolt kőeszközök feltűnése és elterjedése. A kőbalta vagy fejsze és társai (vájóbalta, vésők) olyan eszközöket jelentenek, amelyek szinte változatlan formában és funkcióval több ezer éven keresztül napjainkig fennmaradtak: csupán a nyersanyaguk (kő helye fém) alakult át. E rendkívül hatékony szerszámok indíto ák el azt a láncreakciót - fejlődést - amelynek végén jelenleg állunk. Az őskőkorban évszázezredeken át kevés kivételtől eltekintve csak a kvarcitot és a kovát használták eszközkészítésre. A kőzetek csiszolással való megmunkálása révén óriási, addig feltáratlan nyersanyagforrások váltak elérhetővé. Ez egyben fajunk elterjedéséhez is hozzájárult: olyan területeket sikerült benépesítenünk, amelyeket korábban a megfelelő technika hiányában szinte lehetetlen volt. fennmaradásához szükséges törékeny egyensúlyt. Valaha a fák szent lények voltak és sztele el adóztak nekik, a kőbalta pedig a hatalom egyik jelvényeként szerepelt, talán éppen az embernek a természet fele uralmának szimbólumaként. Napjainkra megére a helyzet ahhoz, hogy mindke őt, a fát és a baltát is az őket megillető módon kezeljük. E tényt egyre többen ismerik fel és egyre többen látják, hogy jövőnk záloga a balta (és modern megfelelői) használatának mérséklése, a fák, a természet ősi erőinek védelme. Kiállításunk az antropocén korszak kezdetét mutatja be egy eszköz és a természet kapcsolatán keresztül. Megközelítésmódjában Magyarországon mindenképpen, de talán Európában is az első ilyen jellegű esemény. Támogatóink egy újszerű kezdeményezés megvalósításában vehetnek részt, amely reményeink szerint hozzájárul az emberiség önmagáról és a természetről kialakíto képének árnyalásához, bolygónk életében játszo szerepének átgondolásához és ahhoz, hogy a jövőnk valóban fenntartható legyen. Az emberiség számára a növényvilág s ezen belül a fák, az erdők szolgáltatják a legfontosabb nyersanyagot. Ennek feldolgozására jö létre a tökéletes formatervezésű s ezért időtálló célszerszám. A kőbalta és a fa találkozása sorsdöntő volt, ám e kezdetben bará viszony az ember mohósága és önmérsékletének hiánya mia megromlo : mára az ember a fa ellenségévé vált. A fa hozzánk hasonlóan élő lény, oktalan és mértéktelen pusz tása megkérdőjelezi az emberi értelembe vete hitünket. Az első fakitermelő és fafeldolgozó szerszámokkal végze munka alakíto a ki a máig élő mesterségek jelentős részét, ami óriási tudásanyag felhalmozásával járt. Késői követőik e tudást hasznosítják többek közö az építőiparban, a bútoriparban, a hajóépítésnél, a hangszerkészítésben, a papírgyártásban és a művészetek számtalan formájában, hogy néhány közismert példát említsünk. A tengeri (algák) és szárazföldi növények nélkül bolygónk légköre s így az élet sem jö volna létre: oxigéntermelésük és széndioxid-elnyelésük révén ma is ők biztosítják az élet A sziklától a kőbaltáig 4

A TÉMAKÖRÖKHÖZ 1. MI VOLT A CSISZOLT KŐBALTA ELŐTT? A legkorábbi ismert, pa ntással készült kőeszközök 1.5-2.6 millió évesek. A csiszolt kőbalták elődeinek tekinthető szakócák 1.6 millió évvel ezelő tűntek fel. Az őskőkor eszközei főleg kovafajtákból készültek. 2. A TERMÉSZETI KÖRNYEZET Európában az utolsó jégkorszak mintegy 12.000 évvel ezelő fejeződö be. A ma természetesnek tarto környezet: a nagy erdőségek megjelenése a bennük élő állat-és növényfajokkal együ nagyjából 8000 évvel ezelő alakult ki. Ez az időszak az emberi kultúra fejlődésére is kedvezően hato (népességszám növekedése): számos új technika,- így a különböző kőzetek csiszolása - jelent meg. 3. AZ ERDŐ, A FA ÉS A KŐBALTA Az újkőkori forradalom -nak neveze korszak legfontosabb nyersanyaga a fa le, legfontosabb eszköze pedig a fa felhasználásához szükséges kőbalta. Az erdőirtás az újkőkor végére Európa egyes területein már be is fejeződö. Az első kőbalta, fejsze, amit a fa kivágásához magasba lendíte egy ember karja, annak a végzetes biológiai láncreakciónak az első láncszeme volt, amelyet napjainkban a klímaváltozás jelez. 4. A KŐZETEK CSISZOLÁSÁNAK JELENTŐSÉGE A megnövekede fafeldolgozást célozta a hatékony és tartós eszközkészlet kialakítása, mely csak a csiszolással vált elérhetővé. A nyersanyag lényegesen változatosabb le, a technika igen sok, addig kiaknázatlan lehetőséget nyújto. Az őskőkorban már ismert, de csak a csontra és agancsra alkalmazo fúrást, fűrészelést alkalmazha ák immár a kőzetekre is. A szerszámok a ól váltak még használhatóbbakká, hogy fa nyélbe illeszte ék őket. Az új eszközökkel válhato valóra a bolygó meghódítása. 5. AHOL A CSISZOLÁS KEZDŐDÖTT: JAPÁN, AUSZTRÁLIA ÉS ÚJ GUINEA A legelső ismert, csiszolással megmunkált kőeszközök Japán területén kerültek elő, koruk megközelítőleg 30.000 év. Ausztráliában és Új-Guineában ennél valamivel fiatalabb a csiszolási technika, de még mindig jóval korábbi, mint Európában vagy bárhol másu. Különösen érdekes, hogy Új-Guinea őslakói közel 46.000 éven át szinte napjainkig önfenntartó módon éltek és 30-40 évvel ezelő egyes vidékeken még mindig készíte ek és használtak csiszolt kőbaltákat. Noha az erdőirtás és a mocsár-lecsapolás mintegy 7.000 évvel ezelő i is megkezdődö, elmondható, hogy e tevékenység csak a feltétlenül szükséges mértéket érte el. Igen korán beveze ék viszont az erdőgazdálkodást és a talaj feljavítására szolgáló több újítást is. 6. A NYERSANYAG BESZERZÉSE: MAGYARORSZÁG Hazánkban csakúgy, mint Európa más területein három alapvető módszer léteze a nyersanyag beszerzésére: felszíni gyűjtés, bányászat, kereskedelem, s ezeket gyakran párhuzamosan alkalmazták. A jó minőségű bányák termékei messze földre eljuto ak. A kereskedelmi útvonalak akár több száz kilométeren át húzódtak és több népet, kultúrát kötö ek össze, közve tve ezek termékeit, tapasztalatait. A kőpengék sokszor értékegységként (a pénz elődei) szerepeltek. 7. A NYERSANYAG BESZERZÉSE ÉS AZ ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSE ÚJ GUINEÁBAN Új-Guineában az 1980-as évek közepétől francia kutatók vizsgálták a sziklából a kőbaltává alakulás folyamatát az akkoriban még működő műhelyek és mesterek körében. Az általuk gyűjtö ethnoarcheológiai anyag egy részét és ennek dokumentációját (fotók, filmek) a francia Musée des An quités Na onales kölcsönzi kiállításunkhoz. Segítségével élőben láthatjuk ezt a hazánkban több ezer éve eltűnt mesterséget. A budapes Néprajzi Múzeum fotóanyaga Bíró Lajos és Fenichel Sámuel 1891 és 1901 közö végze gyűjtésének bemutatásával egészí ki a képet. 8. A KŐPENGE KÉSZÍTÉSE HAZÁNKBAN ÉS EURÓ PÁBAN Az újkőkori eszközkészítést csak a régésze anyagon látható nyomok alapján tanulmányozhatjuk, s a munka menetét a néprajzi párhuzamok felhasználásával rekonstruálhatjuk. Az utóbbi évek ásatásaiból és terepbejárásaiból több félkész termék is előkerült, amelyek segítenek megérteni a készítés módját. 9. HOGYAN LESZ A KŐPENGÉBŐL KÉZBE ILLŐ MUNKAESZKÖZ? A csiszolt kőeszközöket nyélbe illesztve használták és a nyél meghatározta a használat módját is egyben: ha a kőpenge éle párhuzamos a nyéllel, akkor balta, fejsze, ha pedig merőleges, akkor vájóbalta, szalukapa a szerszám neve. A nyél készítésének fázisait az új-guineai anyagon mutatjuk be, kitérve mindazokra az apró részletekre, amelyeket a régésze anyag alapján még csak nem is sejthetünk. A sziklától a kőbaltáig 5

10. A KŐESZKÖZÖK NYELEZÉSE EURÓPÁBAN A nyelek létéről a német, svájci, olasz és francia lelőhelyekről előkerült leletek tanúskodnak: i a nedves közeg sikeresen megőrizte a szerves anyagokat is. Megismerhetjük a nyélhez használt fafajokat és a fanyélhez rögzíte agancsfoglalat előnyeit. 11. KŐESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSE: KÍSÉRLETEK A technikai fogások megértése, kialakítása érdekében több kísérletet végeztünk és végzünk a kiállításokhoz kapcsolódó foglalkozások során. Újkőkori eszközök másolatait készítjük el, nyélbe illesztve, majd használjuk is őket különböző munkafolyamatok során. Egyik célunk a munkák közben keletkeze mikronyomok vizsgálata és ezek összehasonlítása az erede példányokon látható nyomokkal: ez teszi lehetővé, hogy megállapíthassuk, melyik eszközt mire használták az őskorban. 12. A CSISZOLT KŐESZKÖZÖK HASZNÁLATA ÚJ GUINEÁBAN A szigeten járt korai felfedezők, utazók, misszionáriusok és kutatók leírásaiból tudjuk, hogyan használták e szerszámokat az őslakosok és milyen tárgyakat készíte ek velük. Néhány esetben pontos adatokkal rendelkezünk arról, hogy például egy ház felépítése mennyi időt és hány darab fát ve igénybe. 13. A KŐESZKÖZÖK HASZNÁLATA AZ EURÓPAI ÉS A HAZAI RÉGÉSZETI ANYAGBAN Bemutatjuk a különböző méretű, súlyú és alakú eszközök lehetséges felhasználási módjait, a kísérletek során készíte tárgyakkal és a külföldi, szerves anyagból készült régésze anyaggal illusztrálva. 14. AZ ESZKÖZÖK SZEREPE A TÁRSADALMI ÉLET BEN Az eszközök egy részét nem használták munkavégzésre: az á úrt példányok java fegyver vagy hatalmi jelvény volt, mások pénzként szerepeltek a cserekereskedelemben, míg jó néhányat eleve a halo aknak szántak útravalóul. A nyersanyaguk ritkasága, szépsége, méretük, megmunkálásuk színvonala alapján egyes kőpengék társadalmi fontossággal bírtak: a közösség ünnepein a csereüzlet alapját képezték és a helyi, örökletes hatalmú főnökök tulajdonában voltak több generáción keresztül. A pengéket félkész vagy kész állapotban is cserélték: az ellenérték hasonlóan értékes volt, olyan termék, amelyet csak csere révén tudtak beszerezni: tengeri csigák, kagylók, agyagedények, okker, só, az ékszerek alapjául szolgáló madártollak. Az így megszerze javak a tulajdonos presz zsét növelték. 15. A KŐRŐL AZ ACÉLRA VALÓ VIHAROS ÁTTÉ RÉS: ÚJ GUINEA Új-Guinea európaiak által legkorábban látogato partvidékein viszonylag gyorsan elterjedtek a fémeszközök, a sziget belsejében azonban ez a folyamat jóval tovább tarto : az őslakosok a repülőgéppel és a 20. századi technika sok más újdonságával együ ismerték meg a fémkorszak és a nyuga civilizáció áldásait. A turistaforgalom fellendülése a kőbaltákat sem hagyta érintetlenül: gyakorla célokra használhatatlan, de európai szemnek tetszetős díszbaltákat készítenek, igazodva a turisták igényeihez. 16. A KŐBALTÁK UTÓÉLETE Európában a fémkorszakok beköszöntével a kőeszközök szerepe egyre jobban csökkent. A szegényebb peremvidékeken gyakran előfordult, hogy a drága fémeszköz helye annak mintájára készült kőeszközt, fegyvert te ek a sírba a halo ak mellé. Az európai népek hitvilágában, így nálunk is, a földeken talált csiszolt á úratlan vagy á úrt baltákat a villámlásban, mennydörgésben megnyilvánuló istenek haragjához kapcsolták, azt gondolva, hogy a vihar során az égből hullo ak alá: innen a mennykő vagy ménkű név is. A talált kőbaltát bajelhárításra, gyógyításra is használták a nem túl távoli múltban. Elmondható, hogy nem csak a design bizonyult rendkívül hosszú életűnek, hanem a kőeszköz egykori isteni hatalmijelvény voltához fűződő varázsereje is igen sokáig fennmaradt. 17. A FOLYAMAT VÉGE : A TERMÉSZETI KÖRNYE ZET ÁTALAKULÁSA Bemutatjuk az antropocén korszak jellemzőit, a láncreakció eddigi utolsó elő nek tartható állomását. Közös gondolkodás és közös cselekvés annak érdekében, hogy ne váljunk a környeze katasztrófa áldozataivá. Az á úrt kőbuzogány, a jogar elődje ismert a hazai anyagban, de Új-Guineában is. A fúrás technikája azonban eltérő az európaitól és a munkavégzésre szánt eszközöket sosem fúrták át. A különleges kőpengék egyben vagyontárgyak, a rang jelzői voltak. bemutató 2016 6

SZERVEZŐK ÉS ELÉRHETŐSÉGEK Projektvezetők: Dr. Antoni Judit régész-néprajzkutató, Dr. Vicze Magdolna régész Szakmai szervezetek: Magyar Nemze Múzeum, Budapest; Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd; Matrica Múzeum, Százhalomba a; Savaria Múzeum, Szombathely; Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő; Déri Múzeum, Debrecen; Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, Kaposvár; Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém Elérhetőségek: li kum.hu/kobalta h p://kobalta.eventbrite.com sziklatolakobaltaig info@matricamuzeum.hu + 36-23-354-591 Matrica Múzeum 2440 Százhalomba a, Gesztenyés út 1-3. Design: Király A la a la@li kum.hu