A biofizika alapjai. Szerkesztette. Tarján Imre Rontó Györgyi. Hatodik, átdolgozott kiadás. írta

Hasonló dokumentumok
ORVOSI BIOFIZIKA. Damjanovich Sándor Mátyus László QT Szerkesztette

Orvosi Biofizika II. Szigorlati tételsor Korai atommodellek. Rutherford-féle kísérlet. Franck-Hertz kísérlet. Bohr-féle atommodell.

4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi Környezetfizika kurzus elsajátitása 4.2 Kompetenciabeli Racionális gondolkodás. 5. Feltételek (ha vannak)

Orvosi biofizika. 1 Az orvostudomány és a biofizika kapcsolata. Sugárzások a medicinában. gyakorlatok. 1. félév előadásai

FOK szigorlati elméleti tételek 2012/2013.

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, május-június

Gergely Pál - Erdőd! Ferenc ALTALANOS KÉMIA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév

Az elektromágneses hullámok

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

FOK szigorlati tételek 2015/2016

Orvosi Biofizika. A tudomány küldetése A valóság minél pontosabb megismerése - a tudományos igazságok feltárása. Orvosi Biofizika

Abszorpciós fotometria

Fázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca. Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium

A BIOLÓGIAI JELENSÉGEK FIZIKAI HÁTTERE Zimányi László

Tantárgy neve. Környezetfizika. Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0

FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2017/18-es tanév

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

FEJEZETCÍM ALCÍM SZERZŐK 1. BEVEZETŐ Tartalomjegyzék, általános tudnivalók, jegyzőkönyv minta Derka István, Kaposi András, Tölgyesi

Membránpotenciál, akciós potenciál

a természet logikája

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság

Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

A diffúzió leírása az anyagmennyiség időbeli változásával A diffúzió leírása a koncentráció térbeli változásával

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)

BIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS

ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA SZIGORLATI VIZSGAKÉRDÉSEK 2010/2011 TANÉVBEN ÁLTALÁNOS KÉMIA

Megismerhető világ. Bevezetés a kémiába. Hullámok. Ismert kölcsönhatások. EM sugárzás fajtái (spektruma) Az atom felépítése

Orvosi Biofizika tételsor 2018/19

Abszorpciós fotometria

Abszorpció, emlékeztetõ

Transzportfolyamatok. összefoglalás, általánosítás Onsager egyenlet I V J V. (m/s) áramvonal. turbulens áramlás = kaotikusan gomolygó áramlás

Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek

Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet


Anyagismeret 2016/17. Diffúzió. Dr. Mészáros István Diffúzió

Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).

A kémiatanári zárószigorlat tételsora

Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László

Abszorpciós spektrometria összefoglaló

Termodinamikai bevezető

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése

ELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I. Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

SZBN Fizikai kémia 2017/18/2

TANTÁRGYPROGRAM Informatikus szak Nappali tagozat

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

kinetikus gázelmélet Clausius Maxwell

összetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad.

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Spontaneitás, entrópia

Orvosi Fizika 10. Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László

Műszeres analitika II. (TKBE0532)

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba

Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%)

Kérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika

Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok

1. Mi a folytonos anyagelmélet négy eleme? 2. Mi a Dalton-féle atomelmélet négy alaptétele (posztulátuma)? 3. Mi az SI mértékegység rendszer 7

Spontaneitás, entrópia

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Zrínyi Miklós

Fizika vizsgakövetelmény

DIFFÚZIÓ. BIOFIZIKA I Október 20. Bugyi Beáta

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

Határfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

BIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet

OGA-FZ1-T Fizikai kémia /18/2

Orvosi biofizika II. Orvosi Biofizika II. Az X-sugár. Röntgen- sugárzás Előállítás, tulajdonságok

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

Célkitűzés/témák Fehérje-ligandum kölcsönhatások és a kötődés termodinamikai jellemzése

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV. 9. osztály

Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése

Szerves oldott anyagok molekuláris spektroszkópiájának alapjai

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

Diffúzió. Diffúzió sebessége: gáz > folyadék > szilárd (kötőerő)

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Elektromos áram. Vezetési jelenségek

Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése

Farmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34

Vázlatos tartalom. Szerkezet jellemzése és vizsgálata Szilárdtestek elektronszerkezete Rácsdinamika Transzportjelenségek Mágneses tulajdonságok

Modern fizika vegyes tesztek

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Reológia Mérési technikák

Az anyagszerkezet alapjai

Orvosi Biofizika. Orvosi Biofizika. A tudományos igazság alapja. Orvosi Biofizika

ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő

Abszorpciós fotometria

Munka- és energiatermelés. Bányai István

OZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.

Átírás:

A biofizika alapjai Szerkesztette Tarján Imre Rontó Györgyi Hatodik, átdolgozott kiadás írta Berkes László Györgyi Sándor Rontó Györgyi Tarján Imre Medicina Könyvkiadó Budapest, 1987

Tartalom Előszó 11 1 Anyagszerkezet. A szerkezet és a funkció molekuláris alapjai (Tarján Imre) 13 1.1 Az anyag alapformái 13 1.2 Ázatom 15 1.2.1 A kvantumelmélet (kvantummechanika) főbb vonásai 1.2.2 Kvantumszámok. A hidrogénatom lehetséges energiaállapotai 1.2.3 A periódusos rendszer felépítése 1.3 Egyszerű molekulák 1.3.1 Kémiai kötések. Kötési energiák 1.3.2 Van der Waals-kötések. Hidrogénhíd 1.3.3 Egyszerű molekulák energiaállapotai 1.4 Kondenzált rendszerek. Rend és rendezetlenség., 1.4.1 1.4.2 1.4.3 1.4.4 1.4.5 1.4.6 1.4.7 A gáztörvények értelmezése A kinetikus hőelmélet Rácshibák Folyadékok és amorf szilárd testek. Mezomorf állapot A barométeres magasságformula. A Boltzmann-féle eloszlás néhány esete... Szilárdtestek (makromolekulák) elektronszerkezete. Energiasáv-modell.... Energiaterjedés kristályokban (makromolekulákban) 1.5 Példák a szerkezet és a funkció közötti kapcsolatra 1.5.1 1.5.2 1.5.3 1.5.4 1.5.5 A víz tulajdonságai és szerkezete Közös vonások a makromolekulák felépítésében A fehérjék szerkezete és néhány tulajdonsága A nukleinsavak szerkezete és néhány tulajdonsága Biológiai membránok szerkezete és néhány tulajdonsága 2 Sugárzások. A sugárzások orvosi alkalmazásának fizikai alapjai (Tarján Imre) 15 16 27 27 27 32 33 34 34 37 38 40 44 46 50 51 51 53 55 59 65 70 2.1 A teljes elektromágneses spektrum 70 2.2 Kölcsönhatás atomi rendszerekkel 71 2.3 Sugárzásmérés fénymérés 72

2.3.1 Sugárzásmérés (radiometria). 2.3.2 Fénymérés (fotometria) 2.3.3 Mérési módszerek 72 75 77 2.4 Hőmérsékleti sugárzás 78 2.5 Lumineszcencia 80 2.6 Fényforrások 82 2.7 A fény hatásai 86 2.8 A röntgensugárzásról általában 87 2.9 Röntgensugárforrások és színképeik 89 2.10 A röntgensugárzás gyengülése 92 2.10.1 A gyengülés törvénye 2.10.2 A gyengülés részfolyamatai 2.10.3 Gyengülési (abszorpciós) színképek 92 93 94 2.11 A röntgenszínképek értelmezése 98 2.12 A diagnosztikai röntgenképalkotás néhány kérdése 100 2.13 Radioaktív izotópok. Bomlástörvény. Biológiai felezési idő 2.14 Magsugárzások és alkalmazásaik 2.14.1 2.14.2 2.14.3 2.14.4 2.14.5 2.14.6 Az a-sugárzás A ^-sugárzás Ay-sugárzás Neutron-és protonsugárzás Kozmikus sugárzás Részecskegyorsítók a medicinában 103 106 106 107. 111 112 114 114 2.15 Magsugárzások mérése 116 2.16 A dozimetria feladata. Alapvető dózisfogalmak 120 2.16.1 Fizikai dózisfogalmak 2.16.2 Biológiai dózis. Dózisegyenérték 2.17 A dózis mérése 2.17.1 Hitelesítésre szolgáló ionizációs kamrák 2.17.2 Dózismérés kisméretű ionizációs kamrákkal 2.17.3 Egyéb dózismeghatározó módszerek 2.18 Radioaktív izotópok mint nyomjelzők 120 123 125 125 126 128 130 2.19 Az ionizáló sugárzások és az élő szervezet. Sugárártalom kémiai ártalom 137 2.20 Terápiás sugárforrások 142 3 Mikroszkópos és szubmikroszkópos módszerek a biológiai struktúrák vizsgálatában (Tarján Imre) 146 3.1 Fénymikroszkópok 3.1.1 A mikroszkóp nagyítása. 146 146

r 3.1.2 A mikroszkóp feloldóképessége 3.1.3 Speciális fénymikroszkópok 148 149 3.2 Elektronmikroszkópok 151 3.2.1 Elektronlencsék 3.2.2 Az elektronmikroszkóp felépítése és feloldóképessége 3.2.3 Speciális üzemmódok 152 153 154 3.3 Optikai spektrometria 3.3.1 3.3.2 3.3.3 3.3.4 Emissziós spektrum és mérése Abszorpciós spektrum és mérése Fényszórás. Raman-spektrometria Optikai aktivitás 155.. 155 157.158.. 161 3.4 Diffrakció 164 3.4.1 Röntgendifírakció 3.4.2 Elektron- és neutrondifírakció 164 165 3.5 Egyéb módszerek 3.5.1 3.5.2 3.5.3 3.5.4 3.5.5 Mágneses rezonanciaspektrometria Tömegspektrometria Szerkezetvizsgálat elektronspektrometriai módszerrel Mikrokalorimetria Szedimentáció.166... 166 170 171 172 173 4 Transzportfolyamatok. Az életfolyamatok termodinamikai alapjai (Tarján Imre, Györgyi Sándor) 176 4.1 Folyadékok és gázok áramlása 4.1.1 4.1.2 4.1.3 4.1.4 4.1.5 4.1.6 Alapfogalmak Bernoulli-törvény Belső súrlódás. Stokes-törvény Hagen-Poiseuille-törvény Lamináris és turbulens áramlás Áramlás rugalmas falú csövekben 4.2 Diffúzió és ozmózis 4.2.1 Fick törvényei 4.2.2 Van't Hoff törvénye 4.3 A termodinamika első főtétele 176 176 177 177.179 182 183 184 184. 186 187 4.3.1 A termodinamikáról általában. Alapfogalmak 187 4.3.2 Az első főtétel. Belső energia. 188 4.3.3 Kiegészítések az első főtételhez. Példák a főtétel alkalmazására....... 189 4.4 A termodinamika második főtétele 4.4.1 A második főtétel. Az entrópia statisztikai értelmezése 4.4.2 Termodinamikai értelemben reverzibilis és irreverzibilis folyamatok 192 192 195

4.4.3 Az entrópia fenomenológiai meghatározása.... 200 4.4.4 Adiabatikus folyamatok iránya és egyensúlya 202 4.4.5 Izoterm folyamatok iránya és egyensúlya. Szabadenergia és szabadentalpia... 203 4.5 Kiegészítések és alkalmazások 4.5.1 4.5.2 4.5.3 4.5.4 4.5.5 4.6 Nemegyensúlyi folyamatok 4.6.1 Onsager-féle lineáris összefüggések 4.6.2 Elektrolitok dififúziója. Dififúziós potenciál 4.7 Membrántranszport 4.7.1 Membránegyensúlyok és membránpotenciálok 4.7.2 Transzportegyenletek membránok esetében 4.7.3 Az aktív transzport mint kereszteffektus 5 Bioelektronika (Berkes László) 207 209 211 212 213-214 215 217.... 220 220 222 224 227 5.1 A jel mint információhordozó 227 5.2 Elektronikus rendszerek 229 5.2.1 Elektronikus építőelemek és alapáramkörök 5.3 Alapvető elektronikus funkciók 5.3.1 Erősítő, erősítés 5.3.2 Megjelenítők és regisztrálók 5.3.3 Elektronikus energiaforrások 5.4 Szinuszoszcillátorok alkalmazásai 5.4.1 Az audiometria fizikai alapjai 5.4.2 Ultrahang 5.4.3 Nagyfrekvenciás hőkeltés 5.5 Elektromos impulzusok alkalmazásai 5.5.1 Ingerlés elektromos impulzusokkal 5.5.2 Elektromos impulzusok orvosi alkalmazásai 5.5.3 Elektromos veszély elektromos biztonság 5.6 Jelfeldolgozás 5.6.1 5.6.2 5.6.3 5.6.4 5.6.5 8 207 Elegyek szabadentalpiája. Kémiai potenciál A kémiai affinitás kvantitatív jellemzése A tömeghatás törvénye. Egyensúlyi állandó Elektródpotenciálok. Nernst-egyenlet Egyfajta összefoglalás Folyamatos jelek feldolgozása Impulzusjelek feldolgozása Telemetria Orvosi elektronika és a számítógépek Képalkotó eljárások 230 237 237 241 244 246 246 249 253 255 255 257 258 259 259 261 263 263 264

6 Az ingerületi folyamatok biofizikája. Példák a fizikai modellalkotásra (Rontó Györgyi)... 266 6.1 A nyugalomban levő sejt elektromos tulajdonságai 266 6.1.1 A nyugalmi potenciál értelmezése a Donnan-modell alapján (egyensúlyi modell) 267 6.1.2 A nyugalmi potenciál értelmezése a Hodgkin Huxley Katz-féle modell alapján (transzportmodell) 268 6.1.3 A hiper- és depolarizáció, valamint elektromos modelljük 269 6.2 Az ingerületben levő sejt elektromos tulajdonságai 6.2.1 6.2.2 6.2.3 6.2.4 Egyetlen rost akciós potenciálja Az akciós potenciállal kapcsolatos jelenségek és modellizálásuk Az akciós potenciál terjedése Rostköteg akciós potenciálja. Dipólusmodell 6.3 A testfelületén regisztrálható feszültségek 273 273 274 279 280 282 6.3.1 Az elektrokardiográfia 282 6.3.2 Az agy-, az izomműködéssel, valamint a fényérzékeléssel kapcsolatos feszültségek 285 6.4 A szenzoros működések biofizikai vonatkozásai 287 6.4.1 A szenzoros működésről általában 6.4.2 A hallás (példa a szenzoros működésre) 287 290 7 Hírközlés és szabályozás. A biokibernetika alapjai (Tarján Imre, Rontó Györgyi) 7.1 Információtovábbítás 7.1.1 Hírközlő rendszerek 7.1.2 Az információ mérése 7.1.3 Példák az információmennyiség felhasználására 7.2 Az irányítás 294 294 294 295 298 300 7.2.1 Szabályozás, szabályozó rendszerek funkcionális felépítése 300 7.2.2 Szabályozó rendszerek vizsgálata. Átmeneti függvények 303 7.3 Áttekintés a biológiai modellalkotásról 307 7.4 Számitógépek 7.4.1 A számítógépek működése, felépítése 7.4.2 A számítógépek orvosi alkalmazásának néhány lehetősége 309 310 313 8 Táblázatok 315 Irodalom 325 Tárgymutató 327