A MAGYAR ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK SZÖVETSÉG JAVASLATCSOMAGJA A HAZAI LAKÓINGATLANOK KORSZERŰSÍTÉSÉRE,

" HAZAI HATÉKONYSÁG 2.0" A MAGYAR ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK SZÖVETSÉG JAVASLATCSOMAGJA A HAZAI LAKÓINGATLANOK KORSZERŰSÍTÉSÉRE, A NEMZETGAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSÉRE 2016. DECEMBER 1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. MIT JAVASLUNK? A "Hazai Hatékonyság 2" javaslatcsomag a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség javaslatait tartalmazza az életvitelszerűen lakott lakóépületek (családi házak és társasházak) energetikai korszerűsítésének előmozdítására. A javaslat megvalósítása hozzájárul: a fenntartható rezsicsökkentéshez, lakástulajdonosok és hozzátartozóik tartós életminőség javításához, a hazai lakóingatlan állomány műszaki színvonalának emeléséhez, a lakásállomány értékének - mint a nemzeti vagyon egy elemének - növeléséhez. Továbbá, a jogszabályban előírt kötelező épületenergetikai szintek eléréséhez, Magyarország uniós energiapolitikai vállalásai teljesítésének elősegítéséhez, a teljes körű számlás teljesítéseken keresztül az építőipar fehérítéséhez, a költségvetés bevételeinek növeléséhez. Széles igénybe vevői kör számára kedvező, felelős beruházói hozzáállást elváró konstrukcióra teszünk javaslatot, amely három, egymásra épülő módon igénybe vehető intézkedést tartalmaz, és amelyek a feltételeknek való megfelelés esetén összevontan is használhatóak. A. Utólagos ÁFA-visszatérítés a lakóingatlan energetikai korszerűsítésére a bruttó beruházási költség számlákkal igazolt ÁFA-tartalmának utólagos visszatérítése. Feltétele, hogy az épület energetikai állapota a korszerűsítés nyomán két energiaszintet javuljon. Családi ház esetében maximum 1,5M forint ÁFA, társasház esetében pedig lakóegységenként maximum 400 ezer forint ÁFA utólagos visszatérítését javasoljuk. B. Visszatérítendő (VT) támogatás igénybevételi lehetősége 35% önerő mellett feltétele, hogy korszerűsített épület elérje a "CC", vagyis a költségoptimalizált szintű energetikai színvonalat1. C. Vissza nem térítendő (VNT) támogatás igénybevételi lehetősége a magas energiahatékonyságot eredményező korszerűsítésekre, maximum 35% intenzitásig és legfeljebb 2,5 M Ft /családi ház vagy 1,5 M Ft/ társasházi lakóegység összegig. Feltétele a korszerűsített lakás közel nulla szintű energetikai színvonala2,. 2. A "Hazai Hatékonyság 2" (HH2) hatásai az intézkedések bevezetésének első évében, 2017-ben Javaslatunk hatásainak kalkulációjában a lakóingatlan típusonként jellemző átlagos korszerűsítési költségek és elérhető megtakarítási potenciál terén a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiára, a jelenlegi felújítottság terén a NÉeS, a KSH és a Negajoule 1 2 7/2006. TNM rendelet 5. melléklet 7/2006. TNM rendelet 6. melléklet 2

adataira, a felújítási szándékokat illetően pedig MÉASZ szakmai partnere a Magyar Energiahatékonysági Intézet által idén októberben készített reprezentatív lakossági piaci felmérésére támaszkodtunk. A lakossági felmérés szerint a háztartások 24%-a korszerűsítene a következő 5 évben. A MÉASZ részéről a fizetőképesség és az iparági kivitelezők jelenlegi és várható elérhetőségének figyelembe vételével ezen érték felével, a felújítandó lakóingatlanok 12%-ának 5 év során történő CC (költségoptimalizált) energetikai szintű korszerűsítésével kalkuláltunk. A korszerűsítések trendje évenkénti 35-37%, a negyedik évtől pedig 40% felfutással kalkulálva, 2021-ig előre tekintve fokozatosan bővülő volumennel került kiszámításra. A 2017-es indítás az iparági konszenzusként 2016-ra becsült mintegy 125.000 lakáskorszerűsítéshez képest 31% növekedéssel tekint előre. a) A HH2 hozadéka 2017-ben: Már 2017-ben is több, mint 39.000 darab korszerűsített lakás, legalább 106,5 Mrd forintnyi nettó beruházási értékben ( családi házas lakások: 88,9 Mrd forint, társasházak 11,8, iparosított technológiájú társasházak 5,7Mrd forint) Mintegy 9.900 főnyi többlet foglalkoztatás 2016-hoz képest. Már a 2017-es korszerűsítések nyomán is 2,12 petajoule energiamegtakarítás A legális, számlás többlet munkavégzések nyomán befolyó munkabér közteher befizetések ~15,8 Mrd forintot tesznek ki. 1,15 Mrd forintnyi többlet nyereségadó (12% profithányad mellett). 2,7 Mrd forint iparűzési adóbevétel. Legalább 0,63 Mrd forintnyi fogyasztási adókból származó bevétel a kivitelezők üzemviteli költségei között. ÖSSZESEN: 20,3 MILLIÁRD FORINT TÖBBLET KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY 2016-HOZ KÉPEST. b) A "Hazai Hatékonyság 2" hozadéka az ötödik évben, 2021-ben 2021-ben 141.845 darab korszerűsített lakás, legalább 386 Mrd forintnyi nettó beruházási értékben ( családi házas lakások: 322,3 Mrd forint, társasházak 43, iparosított technológiájú társasházak 20,7 Mrd forint). Mintegy 35.976 főnyi többlet foglalkoztatás 2016-hoz képest. A 2021-es korszerűsítések energiamegtakarítás. nyomán mintegy 7,67 petajoule 4,17 Mrd forintnyi társasági adó (12% profithányad nyomán). Az SZJA és egyéb, legális munkabér utáni közteher bevételekből 57,36 Mrd forint folyik be. 9,8 Mrd forint plusz iparűzési adóbevétel. legalább 2,3 Mrd forintnyi fogyasztási adókból származó bevétel a kivitelezők üzemviteli költségei nyomán. 3

c) A HH2 NETTÓ KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE 2021-BEN: 73,63 MILLIÁRD FORINT. A "Hazai hozadéka Hatékonyság Kalkulált energiamegtakarítás korszerűsítés a HH2 intézkedésekkel, CC (költségoptimalizált) szintre 2" összesített Felújítottsági arány 2016 végén, % energetikai és korszerűsítési Felújítottsági arány 2017-2021 között Elért 2021 végére a HH2- korszerűsített lakások energiamegtakarítás vel: összesen: petajoule: Családi házas lakás 19% 28,7% 261 328 18,177017118 Társasházi lakás 21% 30,5% 92 186 2,6440654541 Iparosított tech. társasházi lakás Összesen 36% 43,7% 53 973 407 487 1,2103136929 22,03 d) HH2 forrásigények 2017-2021 között: Az "A" intézkedésben megfogalmazott utólagos ÁFA-visszatérítés nem igényel forrásokat. A "B" intézkedés keretében igénybe vehető VT támogatás uniós forrásból finanszírozott, így annak más célra történő lehívásához képest nincsen extra forrásköltség. A "C" intézkedés forrásigénye a CO2-kvótaértékesítésből vagy uniós forrásból realizálható, így az közvetlen költségvetési forrást nem igényel. Mivel a várható igénybevételi aránya meghatározása piaci felmérést igényelne, a hozadék kalkulációkban - konzervatív megközelítéssel - nem számoltunk, hanem a beruházásokra a "CC" (költségoptimalizált) szintre történő felújítások kerültek kiszámításra. 4. "Hazai Hatékonyság 2" - miért? Az országos primerenergia-felhasználásból az épületek részaránya közelítően közel 40%, ezen belül a lakóépületek a fogyasztás nagyjából harmadáért felel a meglévő mintegy 4,4 millió lakóingatlan, amelyek mintegy kétharmada energetikai szempontból elavultnak számít. Ennek következtében jelentős energiamegtakarítási potenciál van az épületek energiafelhasználásának csökkentésében 3. a NÉeS 2015 eleje és 2020 vége közötti mintegy 6 évben 700 ezer lakóépület energetikai korszerűsítésével tervezett. Ez évente és átlagosan körülbelül 116.000 lakóépületet tenne ki. Azonban, az elmúlt években nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű lakossági ösztönző, amely akár csak tizedrészben eleget tett volna a NÉeS-ben kitűzött céloknak. Ezzel párhuzamosan, a lakossági igények valódi nagyságának kitűnő indikátorai a néhány óra alatt kifogyó pályázati keretek. Ezért a "Hazai Hatékonyság 2" széles körben felismert, társadalmi, műszaki és iparági versenyképességi szükségleteken alapul, amelynek lényege egyrészt a tartós 3 Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (4. o.) 4

rezsicsökkentés műszaki alapjainak javítása, másrészt hozzájárul a magyar családok és háztartások kiszámítható gazdálkodásának és életminőségének javításához. Az eddig megnyílt forrásokat, a hazai lakóépület állományban betöltött 61%-os arányukat, eddig realizálódott minimális arányú korszerűsítéseket áttekintve a leginkább égető fontosságúnak a családi házas szegmens energetikai korszerűsítésének tartós és érdemi támogatását tartjuk. E megközelítést erősíti, hogy e szegmensben lehet a legkisebb fajlagos költséggel a legnagyobb mértékű energiamegtakarítást elérni, továbbá a családi házakhoz van szükség a leginkább szerteágazó kivitelezői körre a kkv-szektorból - mindez pedig további plusz hazai foglalkoztatást is generál, egyúttal hozzájárul a vidéki munkahelyek megtartásához. **** 5

1. MIRE IRÁNYUL A MÉASZ JAVASLATA? Az életvitelszerűen használt, lakott lakóépületek és lakások lakossági célú épületenergetikai korszerűsítésének előmozdítására olyan ösztönzőkön keresztül, amely minden érintett - a beruházók, kivitelezők és az állam számára win-win szituációt fogalmaz meg. A javaslat megvalósítása hozzájárul: a fenntartható rezsicsökkentéshez, lakástulajdonosok és hozzátartozóik tartós életminőség javításához, a hazai lakóingatlan állomány műszaki színvonalának emeléséhez, a lakásállomány értékének - mint a nemzeti vagyon egy elemének - növeléséhez. A jogszabályban előírt kötelező épületenergetikai szintek eléréséhez Magyarország uniós energiapolitikai vállalásai teljesítésének elősegítéséhez. A teljes körű számlás teljesítéseken keresztül az építőipar fehérítéséhez, a költségvetés bevételeinek növeléséhez. 2. HAZÁNK LAKÓINGATLAN ÁLLOMÁNYÁRÓL - RÖVIDEN Az országos primerenergia-felhasználásból az épületek részaránya közelítően közel 40%, ezen belül a lakóépületek a fogyasztás nagyjából harmadáért felel a meglévő mintegy 4,4 millió lakóingatlan, amelyek mintegy kétharmada energetikai szempontból elavultnak számít. Ennek következtében jelentős energiamegtakarítási potenciál van az épületek energiafelhasználásának csökkentésében4. Az Energiahatékonysági Irányelvben meghatározott 154 petajoule (PJ) halmozott végsőenergia-megtakarítást kell Magyarországnak elérnie 2020-ig. A hazai szabályozásban ezt az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény fogalmazza meg; a 13. (1)-(2) bekezdése alapján az előbbiekben jelzett végsőenergia-megtakarítást alternatív szakpolitikai intézkedések megvalósításával kell teljesíteni. A jelenleg rendelkezésre álló finanszírozási eszközök (operatív programok, kvótabevételek, egyéb programok) és szakpolitikai intézkedések egyelőre nem biztosítják a kötelezően elérendő energia-megtakarítási célérték teljesülését. A lakóépületekre kiterjesztett állami ösztönző program nélkül a jelenleg folyó energiahatékonysági programokban egyelőre nincsen meg ez a potenciál. 4 Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (4. o.) 6

A megtakarítási célok elérése érdekében: 2015 februárjában véglegesült a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS), összesítette a meglévő lakóépület és középület állományt, és meghatározta a felújításához kapcsolódó célértékeket. A NÉeS minden épülettípus esetében lehetőséget kíván biztosítani a felújításra. 1.-2. ábra: A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia célszámai: 2015 2020 között: Az elvégzett részletes felmérések és számítások alapján készült felújítási forgatókönyvek alapul vételével a lakóépületek és középületek felújításával elérendő energia megtakarítási célokat 2020-ig az alábbiak szerint határozta meg: Mint látható, a NéES 2015 eleje és 2020 vége közötti mintegy 6 évben 700 ezer lakóépület energetikai korszerűsítésével tervezett. Ez évente és átlagosan körülbelül 116.000 lakóépületet tenne ki, átlagosan. Az épületállományon belül a legmagasabb részt képviselik a családi házak (2.688.555 db lakás), ezt követik a hagyományos építésű társasházak (972.421 lakás) és csak harmadik helyen vannak az iparosított technológiájú társasházak (702.778 db lakás). 7

3. LAKÓINGATLAN KORSZERŰSÍTÉSEK AZ ELMÚLT NÉHÁNY ÉVBEN A legutóbbi, teljes körűnek tekinthető, kifejezetten az épületenergetikai korszerűsítéseket vizsgáló 2013-as adatok szerint a háztartásoknak eddig kis része végzett korszerűsítést otthonában: 20%-uk hőszigetelt, 25%uk cserélte korszerűre ablakát és 1520%-uk végzett fűtéskorszerűsítést. A panelépületekben lakók nagyobb arányban korszerűsítettek. 3. ábra: eddig megvalósult energiahatékonysági fejlesztések (Negajoule 2020 felmérés) A jobb oldali ábrán látható arányokon az elmúlt 3 év megnyitott programjai csak minimális mértékben módosítottak: A pályázati támogatások épülettípusonkénti rangsorában a lakótelepi épületek állnak az első helyen. A KSH 2015. évi, 2016 augusztusában publikált "Miben élünk?" című lakáskutatása szerint a lakótelep-felújítási programok eredményeként 2015-ben a lakótelepi lakások 36%-a már felújított épületben volt megtalálható. Ezek a felújítások nagyobb arányban érték el a magas lakótelepi épületeket: az 1-4 emeletes épületek 27, az ennél magasabbak 39%-át tatarozták, szigetelték 2005 óta. Ezeket a városi bérházak követik, itt ugyanakkor magas volt a választ nem tudók és a sikertelen pályázók aránya is. A többi többlakásos épület felújításánál 13%-ban fordult elő pályázati támogatás, míg az egylakásos épületekben mindez elenyésző volt 5. Az elmúlt évek során a társasházakra abszolút értékben és arányaiban is több forrás jutott, mint a családi házas szegmensre. A családi házak korszerűsítésére az elmúlt három évben mindössze 7 Mrd forint került meghatározásra. Ennek részeként a nemrégiben megnyílt 5 Mrd forintos keretösszeg elenyészőnek minősül a tényleges igényekhez, szükségletekhez mérten - a keret néhány órán belül ismét kimerült. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégiához (NÉeS) kapcsolódó kormányzati ingatlan adatbázis vonatkozó arányait tekintve megállapítható, hogy a családi házak a lakásállomány 61%-át teszik ki. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában a 4. és 5. típusba sorolt (80m2 feletti, 19451991 közt épült) családi házak az összes lakás 28,5%-át jelentik, vagyis a családi házaknak pedig majdnem felét. Ezen épületeknél - a felületek és területek aránya miatt 5" Miben élünk?" KSH lakáskutatás, 2016. augusztus 8

egységnyi beruházással ezen épületeknél lehet a legtöbb kwh/m2 megtakarítást lehet elérni, lényegesen többet, mint például az iparosított (panel-, beton-) lakásoknál. Ezen szegmensekben, a NÉeS-ben a Századvég felmérése szerint ezen házakban lakók átlag feletti arányban és mértékben tudnának költeni a felújításra, illetve önrészre. A hivatkozott 4. és 5. csoport épületeinek fele, illetve négyötöde vidéken van. 3.1 Milyen energetikai korszerűsítéseket végzett a lakosság az elmúlt 5 évben? A Magyar Energiahatékonysági Intézet 2016. októberi telefonos, reprezentatív 2.500 fős felmérése alapján az alábbi kép bontakozott ki az elmúlt fél évtized korszerűsítéseiről. Az egyes beruházástípusok régiónként és lakóépület és település típusonként független képet mutatnak. 4. ábra: Korszerűsítések az elmúlt öt évben (MEHI, 2016. október) 3.2 Lakossági energetikai beruházási tervek A Magyar Energiahatékonysági intézet lakossági energiahatékonysági termékek piacát érintő reprezentatív kutatása azt mutatja, hogy a megkérdezett háztartások 24 százaléka, számszerűen 920 ezer háztartás tervez a következő 5 évben valamilyen energetikai korszerűsítést azon a lakóházon, amelyikben él; családi házakban, valamint falvakban élő háztartások az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést az elkövetkező öt évben; a beruházást tervezők eloszlása alapján o a falvakban 30,5% o városban 25,2% o megyei jogú városokban 18,2% o fővárosban 16,9% o Regionális eloszlás alapján (bár a jövőbeli korszerűsítés terve az Alföldön arányaiban nagyobb mértékben mutatkozik meg, viszont a populációt tekintve ez a régió a legkisebb). 9

5. ábra: Tervezett korszerűsítések regionális eloszlásban (MEHI, 2016. október) A fenti adatok alapján levonható az a következtetés, hogy amíg az új építések főként a budapesti, Pest megyei és egyes dunántúli megyéket mozgatják meg, az építőipari beruházások terén az energetikai felújítások várható eloszlása a fenti egyenlőtlenséget területileg kiegyenlíti, illetve esetenként kompenzálja.. 3.3 A lakossági pénzügyi helyzete és önrész-képessége A magyarok átlagosan még mindig összkiadásuk közel negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére. A KSH adatai szerint a hazai ~4,4 milliós lakásállomány mintegy 61 százalékában gondolják úgy a bennlakók, hogy szükség lenne egy vagy több felújítási, karbantartási feladatra az épületben. Ami az egyes épületminőségi problémákat illeti, kiugró számban említették meg az épületek hőszigetelésével összefüggő hiányosságokat, a nyílászárók cseréjének szükségességét, a tető, födém hőszigetelését, cseréjét, vagy a fűtéskorszerűsítés, illetve a fűtési rendszer átalakításának szükségességét. 6 A KSH felmérése szerint a anyagi erőforrások hiányának elsődlegességét alátámasztja, hogy az elmaradt épületfelújítások aránya csökken a háztartási jövedelem deciliseiben felfelé haladva. Az első decilisben a háztartások 44, míg a tizedikben 14%-a lakik olyan épületben, ahol a megjelölt épületminőségi problémák egyikét sem oldották meg a vizsgált időszakban. 6 "Miben élünk?" KSH lakáskutatás, 2016. augusztus 10

4. KÖVETKEZTETÉSEK 4.1 Támogatási források elégtelensége A helyzetleírásból megállapítható, hogy az elmúlt években nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű lakossági ösztönző, amely akár csak tizedrészben eleget tett volna a NÉeS-ben kitűzött céloknak. Ezzel párhuzamosan, a lakossági igények valódi nagyságának kitűnő indikátorai a néhány óra alatt kifogyó pályázati keretek. 4.2 A piaci finanszírozási konstrukciók elégtelensége A jelenlegi piaci környezetben 10 éves kamatperiódusra, ~2,8-2,9 millió forint korszerűsítési jelzáloghitel 10 éves futamidőre szóló felvétele esetén a havi törlesztőrészletek 27-29 ezer forint között mozognak, amely számításaink szerint annyi vagy néhány ezer forinttal több, mint az elérhető havi energia megtakarítás Ez a helyzet így egyáltalán nem ösztönöz az önrészt lényesen meghaladó nagyságrendű, komplex, tehát hosszabb távra szóló megtakarítást hozó minőségi felújításra. Ebből következik, hogy a piaci alapú hitelforrások nem számítanak vonzó forrásnak, így a saját erő kerül előtérbe, vele együtt pedig gyakran a költségkímélő, szürke zónába tartozó finanszírozási megoldások. Ez nemcsak az államháztartásra és a tisztességesen működő értéklánc szereplőkre hat súlyosan, hanem negatívan hat ki a beruházó által elvárt minőségre, és a garanciális lehetőségekre is (számla nélküli tevékenységek, nem megfelelő anyagok és termékek beépítése) A jelenlegi helyzetben finanszírozási szempontból az egyetlen kiszámítható megoldást az LTP jelenti, azonban ennek az adott konstrukcióban meglévő erős kötöttségei csak a lejáratkor teszik lehetővé az összeg eredeti elképzelés szerinti felhasználását. Ennek időpontja pedig nagy valószínűséggel nem esik egybe a kormányzati és/vagy egyéb ösztönzők időzítésével. Tapasztalatunk szerint az elmúlt években többször is bejelentett - majd időben elcsúsztatott pályázati kiírások miatti lakossági kivárás negatívan hat vissza a tervezhetőségre, és az LTP felhasználására is: a pályázati kiírások ismételt csúszásai ahhoz vezetnek a piacon, hogy a lakossági beruházók az LTP-megtakarításaikat újabb többéves ciklusra kötik le. Ehhez kapcsolódóan fontos megemlíteni, hogy az LTP a piaci visszajelzések szerint csak 2014-2015-től, a tartósan alacsony infláció miatt "elolvadó" banki betéti hozamokat követően kezdett igazán népszerűvé válni, tehát ezen havi befizetések nyomán felszabaduló megtakarításokkal is először 2018 körül jelentősebb volumenben lehet majd számolni. 4.3 Családi házas szegmens - a kitörési pont Az eddig megnyílt forrásokat, a hazai lakóépület állomány eloszlását, és az eddig realizálódott korszerűsítéseket áttekintve a leginkább égető fontosságúnak a családi házas szegmens energetikai korszerűsítésének tartós és érdemi támogatását tartjuk. 11

Továbbá, a családi házakhoz van szükség a leginkább szerteágazó kivitelezői körre a kkvszektorból - mindez pedig további plusz hazai foglalkoztatást is generál, egyúttal hozzájárul a vidéki munkahelyek megtartásához. 5. JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK Célunk, hogy a soron következő javaslatokkal választ adjunk a "Következtetések" szakaszban összefoglalt problémákra: széles körben használható, az államháztartás egyensúlyát és ismert lehetőségeit figyelembe vevő konstrukcióra teszünk javaslatot, amely hozzájárul évi több tízezer otthon energetikai korszerűsítéséhez. évi több tízmilliárd forint államháztartási eredményt biztosít. növeli a foglalkoztatási arányt és a GDP-t hozzájárul a NÉeS-ben lefektetett célok, és a mögötte meglévő nemzetközi vállalások teljesítéséhez. Széles igénybevevői kör számára kedvező, felelős beruházói hozzáállást elváró konstrukcióra teszünk javaslatot, amely három igénybevehető intézkedést tartalmaz, és amelyek a feltételeknek megfelelés esetén összevontan is használhatóak: A. Utólagos ÁFA-visszatérítés a lakóingatlan energetikai korszerűsítésére a bruttó beruházási költség számlákkal igazolt ÁFA-tartalmának utólagos visszatérítése. Feltétele, hogy az épület energetikai állapota a korszerűsítés nyomán két energiaszintet javuljon. Családi ház esetében maximum 1,5M forint ÁFA, társasház esetében pedig lakóegységenként maximum 400 ezer forint ÁFA visszatérítését javasoljuk. B. Visszatérítendő (VT) támogatás 35% önerő mellett feltétele, korszerűsített épület elérje a költségoptimalizált szintű energetikai színvonalat. 7 hogy C. Vissza nem térítendő (VNT) támogatás a magas energiahatékonyságot eredményező korszerűsítésekre, maximum 35% intenzitásig és legfeljebb 2,5M Ft /családiház vagy 1,5M Ft/ társasházi lakóegység összegig. Feltétele a korszerűsített lakás közel nulla szintű energetikai színvonala 8. Lehetséges igénybevételi formák: Csak saját erő utólagos ÁFA-visszatérítéssel => A Saját erő (ÁFA-visszatérítéssel) + VT támogatás (nulla kamatú hitel) => A + B Saját erő (ÁFA-visszatérítéssel) + VT támogatás (nulla kamatú hitel) + VNT támogatás => A+B+C Saját erő (ÁFA-visszatérítéssel) és VNT támogatás => A + C 6. Összefoglaló táblázat a következő oldalon: 7 8 7/2006. TNM 5. melléklet 7/2006. TNM 6. melléklet 12

A. Utólagos ÁFA-visszatérítés a lakóingatlan energetikai korszerűsítésekre Leírás Konstrukció lehetséges forrása A bruttó beruházási költség számlákkal igazolt ÁFAtartalmának utólagos visszatérítése. Visszatérítendő (VT) támogatás("ingyenhitel") lakóingatlan energetikai korszerűsítésekre - opcionális Visszatérítendő támogatás energetikai célú lakáskorszerűsítésre. C. Vissza nem térítendő (VNT) támogatás magas energiahatékonyságot eredményező korszerűsítésekre - opcionális Vissza nem térítendő támogatás magas energiahatékonyságot eredményező korszerűsítésekre a bruttó projektköltség max. 35% erejéig. 35 EU (GINOP) - forrás Beruházói ÁFA-befizetésekből EU (KEHOP, TOP,.. ) - forrás (és / vagy CO2-kvóta-eladás, történő (és / vagy CO2-kvóta-eladás, és / és / vagy költségvetési forrás) utólagos visszatérítés vagy költségvetési forrás) A konstrukció terheli-e az állami költségvetést? Nem (mivel ezen intézkedés hiányában a projektek nagy hányada létre sem jönne) Önerő javasolt? (nem értelmezhető) Ösztönző max. mértéke Korszerűsítés műszaki színvonala Ellenőrzés módja B. Nem Csak költségvetési forrás esetén de azt a számlás munkavégzés és a számlásan beépített anyagok gazdaságfehérítő hatása ellensúlyozza. 35% 35% Családi ház: 1,5M forintnyi ÁFA Társasházi lakóegység: 400ezer forintnyi ÁFA A TBÉ* max. 65%-a A TBÉ* 35%-a: családi ház: max. 2,5M HUF, társasházi lakás: max. 1,5M HUF / lakóegység 2 szint javulás az energetikai szintben a kiinduló, felmért állapothoz képest. Legalább 2 szint javulást érjen el, és ezzel a végeredmény érje el a 7/2006. TNM rendelet 5. melléklet szerinti szintet (költségoptimalizált szint) A hatályos 7/2006. TNM rendelet 6. melléklet szerinti összesített energetikai teljesítmény (közel nulla szint). 1. Részletes költségvetés benyújtása. 2. Energetikai szakértői terv a projekt energetikailag megfelelő kivitelezésére. 3. A beruházó nevére, helyszínre, és a meghatározott időtartamra szóló anyag+munkadíjat tartalmazó számlák bemutatása. 4. Az energetikai tanúsító igazolása: energetikai tanúsítvány az új energetikai teljesítményről. 5. Rezsiszámlák gyűjtése és vizsgálhatósága - az előtte és utána állapotról, az országosan elért energiamegtakarítás összegzéséhez. *TBÉ: teljes beruházási érték; bruttó projektérték 13

6. ábra: Javasolt intézkedések részletesen: 5.1 "A" intézkedés: az ÁFA értékének utólagos visszatérítése A magánerős CSOK-os új építés mintájára, kérjük és javasoljuk az ÁFA visszatérítését a korszerűsítésekre is. Ezen intézkedést a családi házak esetében maximum 1,5M forintnyi ÁFA, társasházi lakóegységek esetében 400 ezer forint ÁFA össszegig kérjük és javasoljuk bevezetni. Indoklás: az ÁFA értékének visszatérítési feltétele a teljes energetikai korszerűsítési beruházás számlákkal igazolt (anyagok + munkadíj) megvalósítása, és az épületenergetikai teljesítmény javulás igazolása. Meggyőződésünk, hogy az intézkedés igen jelentős gazdaságfehérítő és versenykiegyenlítő hatással járna. Továbbá a becsült ÁFA-bevétel kieséshez viszonyítva arányaiban annál jelentősebb adóés közteherbevételekkel is járna, mert: az államháztartás csak a realizált tranzakciót követően, utólagos vizsgálat nyomán, térítené vissza az ÁFA-t, tehát érdemi költségvetési kockázat nincsen. Például egy bruttó 4,4 millió forintos felújításnál a számlás munkadíjakból, valamint a HIP-ből és a TAO-ból befolyó összegek több, mint háromszorosan meghaladnák a jelenlegi gyakorinak mondható, "szürke" zónába tartozó megoldások hatásait. Az előremutató ösztönző révén ezáltal lényegesen több korszerűsítést fontolgató beruházó hozza meg a kedvező döntést. 7. ábra: egyes korszerűsítésiberuházási projekt értékekből realizálódó államháztartási bevételek (családi ház korszerűsítésekor; ÁFA-visszaérítési plafon alatt) Az ÁFA értékének utólagos visszatérítését a saját erőre, valamint a "B", és "C" intézkedések keretében megjelenő összegekre is, tehát a teljes projektértékre kérjük ezt biztosítani. Államháztartási szaldó, az ÁFA utólagos visszatérítésével 150 194 210 272 225 292 255 331 300 389 375 486 450 583 525 681 600 778 675 875 750 972 826 070 Bruttó projektérték példák 1 000 000 1 400 000 1 500 000 1 700 000 2 000 000 2 500 000 3 000 000 3 500 000 4 000 000 4 500 000 5 000 000 5 500 000 VISSZATÉRÍTÉSRE KERÜLŐ 27% ÁFA NETTÓ PROJEKTÉRTÉK 212 598 787 402 297 638 1 102 362 318 898 1 181 102 361 417 1 338 583 425 197 1 574 803 531 496 1 968 504 637 795 2 362 205 744 094 2 755 906 850 394 3 149 606 956 693 3 543 307 1 062 992 3 937 008 1 169 291 4 330 709 14

5.2 "B" intézkedés: visszatérítendő (VT) támogatás ("ingyenhitel") Jelen javaslat véglegesítésével párhuzamosan történt meg a Magyar Fejlesztési Bank Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energiafelhasználásának növelését célzó hitelkonstrukciójának tervezetének (GINOP-8.4.1/A-16 jellel) társadalmi egyeztetése, amely alapján a beruházók várhatóan 2017-ben visszatérítendő energetikai támogatásokkal tervezhetnek. A MÉASZ részéről ezt fontos és hasznos intézkedésnek tartjuk, amelyet a kellő hatékonyság érdekében egy rendszerben célszerű kínálni az ÁFA-visszatérítéssel és vissza nem térítendő támogatásokkal. A visszatérítendő támogatás beruházói szemszögből nulla százalék kamatú hitelként értelmezhető, amellyel az ÁFA-visszatérítés mellett minden energetikai korszerűsítést tervező lakástulajdonosnak olyan plusz forrás érhető el, amellyel a korszerűsítés nagyságrendje miatt a saját erőt kiegészítheti. Összevetésképpen a jelenleg piacon elérhető felújítási hitelek kamatával: A nulla kamattal bíró korszerűsítési hitel minden típusú energetikai korszerűsítésre kihelyezhető lenne. A források megfelelő allokálása érdekében fontos, hogy csak lakhatásra szolgáló lakóingatlanra legyen igénybe vehető (tehát nyaralókra, irodaként használt ingatlanokra nem). Az önrész mértékét 35%-ra javasoljuk megállapítani. Javasoljuk, egyben kérjük, hogy a beruházás VT támogatásból finanszírozott részére is legyen érvényes az "A" intézkedés, vagyis az ÁFA értékének visszatérítése. A VT támogatás folyósítását klasszikus módon az állami hitelnyújtó szervezettel (MNB-vel, vagy az MFB-vel) szerződő kereskedelmi bankok és / vagy támogató szerződött fiókhálózat végezné, így nincsen szükség állami szervezet létrehozására. Fontos a banki szabályozással rögzíteni, hogy a tényleges hitel költségszint valóban nulla maradjon, ne rakódjanak rá egyéb költségek (hitelbírálati díj, rendelkezésre tartási díj, folyósítási jutalék, stb.) Feltétele: A projekt előkészítésébe energetikai tanúsító bevonásával a tanúsítvány mellett készüljön energetikai számítás, és az egyes anyagok és megoldások teljesítmény jellemzőit, megtakarítási célértékeket tartalmazó műszaki dokumentáció. A hitel felhasználása esetén a korszerűsítésen átesett lakóingatlannak meg kell felelnie a 7./2006-os TNM 5. mellékletében foglaltaknak ("költségoptimalizált szint"). 15

5.2.2 A jelenlegi korszerűsítési jelzáloghitelek versus nulla kamattal bíró hitel ÁFAvisszatérítéssel: Egy bruttó 4.416.800 forintba kerülő komplex családi házas felújítás esetében (lásd: példák), 35% önrészt megkövetelve, összesen 2.870.946 forintnyi hitel felvételére kerülne sor. A jelenlegi banki kereskedelmi gyakorlat esetében, 120 hónapos futamidőre ez havi 27.553...28.935 forintba kerül havonta, kamatköltséggel együtt 9 (THM: 3,09...4,66%), jelzálog terhe mellett. A ténylegesen nulla kamattal bíró hitel esetében azonban ez az összeg havonta 23.925 forintra adódik, ezt azonban az ÁFA értékének utólagos visszatérítése átlagosan havonta ~16.100 forintra csökkenti le. Ez már a háztartás havi működésében is érezhető, jelentős különbséget eredményez. Ez éves szinten több, mint 93.000 forintot, 10 év alatt pedig 939.013 forintnyi könnyebbítést jelent a beruházó háztartás számára. 5.3 "C" intézkedés: vissza nem térítendő (VNT) támogatás a magas energiahatékonyságot eredményező korszerűsítésekre A különösen energiahatékony korszerűsítéseket külön intézkedéssel javasoljuk ösztönözni VNT támogatás keretében. Ennek igénybevétele olyan korszerűsítésre lenne lehetséges, amelynek eredményeképpen a lakóingatlan eléri a közel nulla energetikai szintet 10. A MÉASZ szakértőinek véleménye szerint azok beruházók, akik előre tekintve az átlagosnál jobb energetikai színvonalú végeredményt terveznek, szintén korlátos önerővel bírnak, ezért a VNT támogatás fontos ahhoz, hogy a 2021-től az új építésben egyébként kötelező közel nulla energetikai szint a felújítások körében is érdemben megjelenhessen. A VNT támogatást a saját erő vagy a visszatérítendő (VT) támogatás + saját erő kiegészítéseként javasoljuk lehetővé tenni: a támogatás intenzitását a teljes beruházási érték 35%-ában, a társasházak esetében lakásonként maximum 1,5M forint erejéig, családi házak esetében lakásonként 2,5M forint erejéig, továbbá négyzetméter megkötés nélkül javasoljuk beállítani. Javasoljuk, egyben kérjük, hogy a VNT támogatásra is legyen érvényes az "A" intézkedés, vagyis az ÁFA értékének visszatérítése. A támogatás feltétele: 9 A projekt előkészítésébe energetikai tanúsító bevonásával a tanúsítvány mellett készüljön el egy energetikai számítás, az egyes anyagok és megoldások teljesítmény jellemzőit, a megtakarítási célértékeket tartalmazó műszaki dokumentáció. Energetikai tanúsítvány az új energetikai teljesítményről, amelynek meg kell felelnie a TNM rendelet 6. mellékletében foglaltaknak. Forrás: Bankráció.hu, 2016.11.28. 10 Definíciót lásd: Függelék 16

5.4 Az A, B, C javaslatok közös jellemzői: 1. Költségvetési hozadék és biztonság: a javasolt eszközök nem jelentenek érdemi költségvetési kockázatot, tartós megvalósításuk jelentős államháztartási pozitívumot is eredményez. 2. Átláthatóság és egyszerűség: a javasolt eszközök garantálják az ellenőrizhetőséget, alkalmazásával pályázat csak részben szükséges, ez lényeges gyorsulást jelent az eddigi gyakorlathoz képest. 3. Beruházó döntési szabadsága: a javaslatok főleg azon épületek felújítására orientálnak, amelyeket tényleg érdemes energetikailag korszerűsíteni. Mindazonáltal a javasolt intézkedések nem restriktívek, tehát nem zárják ki a műszaki tervekkel megalapozott, részleges felújításokat sem - jóllehet, ezeknél a viszonylag kevesebb felajánlott eszköz nagyobb önerőt igényelhet, de ezáltal a projekt megítélését a tulajdonosra bízza: a döntése alapján az egyébként megfelelő életminőséget adó és várhatóan hosszú élettartamú épület fogyasztása számottevően javulhat, a szerkezet és az egyedi adottságok függvényében. kezelik azokat a potenciális felújítási eseteket is, ahol műszaki szempontból magas lenne a megtérülés kockázata, de a beruházó mégis úgy dönt, hogy egy jelentősebb saját erővel ezt mégis kivitelezi. Tehát ilyen esetekre is lenne energia-megtakarítást hozó ösztönzési lehetőség. 4. Klímapolitika és életminőség: a javasolt intézkedések mérhetően járulnak hozzá a klímapolitikai célokhoz, összhangban vannak a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában és annak cselekvési tervében megfogalmazottakkal. a javasolt mechanizmus révén "automatikusan" alkalmasak a megvalósult korszerűsítés műszaki színvonalának biztosítására. 5. Gazdaságfehérítés: a javasolt intézkedések hozzájárulnak a piacfehérítéshez a számlás termékek és szolgáltatások igénybevételén és igazolásán keresztül. 5.5 Önerő az egyes intézkedéseknél 35% önerő igazolását javasoljuk a VT és a VNT támogatások igénybevételekor, tehát az önerő összege érje el a teljes beruházási érték (TBÉ) 35%-át. Egy ekkora önrész méret a felelős beruházói döntést segíti, egyben gátolva a túlvállalást, az eladósodást. 17

5.6 Ösztönzők beállítása: a komplex felújítás felé A MÉASZ szakértőinek tapasztalata szerint műszaki szempontból előnyösebb az épületek komplex felújítása. A javasolt intézkedések is ezt a megközelítést tükrözik. A komplex felújítás fontosságára világított rá a Knauf Insulation Kft. és a Weishaupt Hőtechnikai Kft. közös, "Nálam szigetelnek" nevű projektje 11, amelynek keretében egy 1960-as években épült, 10x10m-es, korabeli technológiával épület "Kádár-kocka" lakóépületet két lépcsőben korszerűsítettek, és amelynek energiafogyasztását több éven keresztül figyelemmel kísérték. Nyilvánvalóvá vált, hogy a hazai családi házakban - a korabeli tervezési gyakorlat és irányadó szabályok, valamint az elérhető technológia miatt 50...70%-os gázkazán túlméretezés (!) tapasztalható. Az erősen túlméretezett, régi típusú, mindössze kétpont szabályzású, nyílt égésterű kazánok a jobb hőszigetelés miatt visszafogott teljesítménnyel kell, hogy üzemeljenek, azonban ezen állapotban a tüzeléstechnikai hatásfokuk drámai mértékben romlik. Ezért a régi fűtőberendezés megtartása mellett elvégzett homlokzati és födém hőszigetelés nem tud kellően érvényesülni. Azonban egy korszerű, a megváltozott épületfizikai adottságokhoz megfelelően méretezett és gondosan beszabályozott kondenzációs kazánnal igen jelentős megtakarítás mérhető. A komplex felújításon keresztül a téli hónapokban igazolt 30...40% energiamegtakarítás érhető el, még alacsony kiinduló bázis (felújítás előtt alacsonyabb szobahőmérsékletek) esetén is. 6. A MEGVALÓSÍTÁS GYAKORLATI MENETE Csak a "A" intézkedés (ÁFA - visszatérítés) igénybevétele esetén fontos kiemelni, az ÁFA-visszatérítéshez pályázásra nincsen szükség, az ÁFA-visszatérítés utólagosan, a benyújtott dokumentumok átvizsgálását és elfogadását követően kerülne visszatérítésre. Az A+B, A+B+C és A+C intézkedések összevont igénybevétele esetén a gyakorlati részleteket az alábbiak szerint egységes formában javasoljuk meghatározni. Különbség csak az elvárt energetikai teljesítmény vonatkozásában van. Az előkészítés A projekt előkészítésébe energetikai tanúsító bevonásával a tanúsítvány mellett készüljön el egy energetikai számítás, az egyes anyagok és megoldások teljesítmény jellemzőit és a megtakarítási célértékeket tartalmazó műszaki dokumentáció. 11 "Nálam szigetelnek", 2013-2016 18

Épületen lévő, megújulóenergia alapú áramtermelő egység esetén életbiztonsági okból indokoltnak tartjuk villamos tervező bevonását. Költségvetés az egyes anyagokra és munkalépésekre. A kivitelezés A kivitelezés során a beruházó nevére és a lakóingatlan helyrajzi számára szóló ÁFA-s számlát szükséges kérni: a beépített anyagokról és termékekről, munkadíjról, a szükséges műszaki auditról és tervezés költségéről. A kivitelező rendelkezzen kamarai regisztrációval. Csak olyan minősített építőanyag és építési termék használható, amiért a gyártó érvényes teljesítmény nyilatkozattal felelősséget vállal. A fotovoltaikus áramtermelő berendezésekre is fontosnak tartjuk a teljesítménynyilatkozat bemutatását. A dokumentumok előzetes és utólagos benyújtása Csak ÁFA-visszatérítés esetén elegendő a dokumentumokat a művelettel párhuzamosan, vagy utólag benyújtani. Támogatások igénylésekor a tervezési dokumentumokat értelemszerűen az igényléskor szükséges benyújtani: A korszerűsítési tervet és energetikai tanúsítványt a korszerűsítési ajánlással és a műleírást. A kivitelezés ÁFA-s számláit. A korábbi állapot és az új fogyasztás rezsiszámláit. Az energetikai tanúsítványt, illetve a szakértő nyilatkozatát a kijelölt szervezet részére. A benyújtott dokumentumokat az erre kijelölt szervezet átvizsgálja és intézkedik az ÁFA összegének visszatérítéséről. A megvalósulás ellenőrzése elsősorban a megkapott energetikai tanúsítvány benyújtásán keresztül ellenőrizhető, mindemellett az engedély- vagy bejelentésköteles projektek esetén az ÉTDR rendszerből is. 19

7. JAVASLATAINK A GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSHOZ 7.1 7.2 7.3 Támogatások pályázatkezelése Javasoljuk a pályázatkezelést a kedvezményes hitelt elbíráló és -folyósító szervezetekhez kihelyezni, így egyablakos rendszer alakítható ki. Lakossági szemléletformálás Az elvárt megtakarítás érdekében a felújított lakásokra vonatkozóan szemléletformáló kampányokat javasolunk végezni annak érdekében, hogy a korszerűsítési források megfelelően kerüljenek felhasználásra. Műszaki gyakorlati szempontok Az energetikai minősítés gördülékeny és ellenőrizhetősége érdekében a felújítási programban regisztrált energetikai tanúsítók vegyenek részt, akik a programokat fix vállalási díjakért, így tervezhető költség mellett minősítik. Ezzel kapcsolatban kérjük, hogy az egyes költségek között legyen elszámolható a megvalósításhoz szükséges műszaki audit és tervezés költsége is. Az eddig megjelent pályázatoknál ez nem volt biztosított. A TNM 5. vagy 6. melléklet szerinti megfelelés esetén kérjük, hogy a helyettesítő új építés (épületburok szintjén) támogatható legyen. 7.2 Megújulóenergia-termelés a korszerűsítések keretében A közel nulla energetikai szint igényli az épületen vagy a közelben előállított megújulóenergia legalább 25%-os arányát, amelyet az épületen, vagy a közelben állítják elő. Erre nézve a leginkább kézenfekvő műszaki megoldás a fotovoltaikus áramtermelés (napelem), amelynek rendszerárai az elmúlt 6 évben mintegy harmadolódtak, fajlagos teljesítményük pedig megnőtt. Így a beruházások piaci alapon is 9,5-10 év alatt megtérülnek és legalább 25 éves élettartammal bírnak, továbbá a leginkább sokoldalúan illeszthetőek a fűtés-hűtési megoldásokhoz és az épület szerkezeti adottságaihoz egyaránt. Mindazonáltal, a fotovoltaikus áramtermelés esetében is igaz, hogy a nagyobb üzemméret a gazdaságosabb. A kereskedelemben kapható inverterek a gyakorlatban mintegy 15-20%-os veszteséggel transzformálják fel a feszültséget a hálózati betápláláshoz. Egy nagyobb naperőmű esetében ezek a veszteségek fajlagosan kisebbek. Ezért az energetikai szint javítása napelemmel vidéken részben decentralizáltan lenne megfelelő, ahol elengedő hely áll rendelkezésre napelemfarmok létrehozására: 20

Javasoljuk a decentralizált közösségi ("közelben előállított") megújulóenergia támogathatóságát biztosítani, a német "IG"- jellegű ("Interessengemeinschaft" azonos célból együttműködők közössége) szervezet mintájára. Ezzel összefüggésben javasoljuk a kis naperőművek központosított, energiatermelő közösségek előmozdítását, újraszabályozását. helyi 8. MEGVALÓSÍTÁSI PÉLDÁK A lakásállomány fűtési módok szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a panel épületek kivételével, amelyeknél a távfűtés gyakorlatilag 100%-os arányú, a többi lakás kategóriában gázfűtés aránya 55-60% között van, a gáz mellett a vegyes és fatüzelés aránya is jelentős. A lakásállomány fajlagos primerenergia-felhasználása jelentős szóródást mutat: a 100550 kwh/m2a sávval jellemezhető. Ezen belül régebben épült lakások többsége a magasabb fajlagos primerenergia-felhasználású, a 2001 után épült lakások és családi házak nem haladják meg a 200 kwh/m2a értéket. Ezért a megvalósítási példákban is elsősorban családi házas példákat vettünk alapul. Az 1. és a 2. példa az Energiaklub "Küszöbön a felújítás" című szakmai kiadványa nyomán, 20%-os költség-aktualizálással került összeállításra - kisebb részben az infláció, nagyobb részben a szigorúbb épületenergetikai előírások miatt. A 3. példa MÉASZ közelítő kalkuláción alapul. A megtakarítások összege kwh-ról földgáz m3 egyenértéken lettek meghatározva (szociális kedvezmények nélkül). 1. példa: NÉeS 4. típus (1960-as években épült családi ház, "Kádár kocka") 2. példa: NÉeS 2. típus (1945 előtt épült épült 80m2 feletti, tégla-, kő- vagy vályogfalú családi ház) 3. Példa: NÉeS 11. típus (1980-as években épült 90-110m2 lakásos társasház) 8. ábra: egyes megvalósítási példák különböző lakóépületeken (a következő oldalon). 21

1. példa Régi családi ház az 1960 előttről - 90 m2 Kiinduló érték kb. 520kWh/m2év Kiinduló állapot: az 1960-as évek előtt épült családi ház kisméretű tömör téglából épült földszintes, pince nélküli ház alapterülete 90 m2. Fatüzelésű kályhával fűtenek, a meleg vizet ebben az épületben hőtárolós villanybojler adja. Bruttó projekt költség Önrész Nulla kamatozású hitel VNT támogatás Energia megtakarítás mértéke évente kwh/m2 Megtakarítás havonta átlag kb. Havi törlesztés, 120 hónap, max. 1,5M / ház ÁFAvisszatérítéssel csökkentve Államháztartási egyenleg kb. 16 823 662 347 Megcélzott energetikai 4 615 400 1 615 390 3 000 010 0 375 36 842 szint: 145kWhm2év Nyílászárók 3-rétegű Low-E üvegezésű ablakokkal, max 1,1WKm2 összesített értékkel. Külső hőszigetelés - 12cm hőszigetelés, kb 130m2 felületen Teljes fűtésrekonstrukció: középkategóriás kondenzációs kombi gázkazán pontosan beszabályozva, méretezett radiátorokkal. 16cm padlásfödém szigetelés 2. példa - Családi ház az 1960-as évekből (Kádár-kocka, 100m2, gázkonvektorok, átfolyós vízmelegítő) Kiinduló érték: 385kWh/m2év Kiinduló állapot: a kádárkockának is nevezett épülettípus az 1960-70-es években terjedt el tömegesen Magyarországon. A földszintes ház falazata B30-as téglából áll, alapterülete 100 négyzetméter. Vezetékes gázzal, konvektorokkal fűtik ki a szobákat, a meleg vizet átfolyós gázbojler adja. Havi törlesztés, Energia Megtakarítás 120 hónap, max. Bruttó projekt Nulla kamatozású megtakarítás Államháztartási Önrész VNT támogatás havonta átlag 1,5M/ ház ÁFAköltség hitel mértéke évente egyenleg kb. visszatérítéssel kwh/m2 csökkentve Megcélzott energetikai szint: 138kWhm2év 4 416 840 1 545 894 2 870 946 0 247 24 267 16 099 633 852 Nyílászárók 3-rétegű Low-e energiahatékony ablakokkal, max 1,1WKm2 összesített értékkel. Külső hőszigetelés - 13cm hőszigetelés, kb 1260m2 felületen Teljes fűtésrekonstrukció: felső középkategóriás kondenzációs kombi gázkazán beszabályozva, új radiátorokkal, csövezéssel, stb. 19cm padlásfödémszigetelés (a tetőtér beépítése nélkül) padlásra lerakással 3. példa 12 lakásos társaház (90-110m2 lakások, 1980-as évek) Kiinduló érték: 310kWhm2/év (384ezer forint évente) Kiinduló állapot: az 1980-as években épült társasház lakásonkénti cirko kazánokat tartalmaz, átfolyós rendszerű kiegészítő vízmelegítővel. A padlástér üveggyapottal részben már szigetelt, az ablakot Teschauer rendszerűek, (kétrétegű, tisztításhoz szétszerelhető). Bruttó projekt költség Önrész lakásonként Nulla kamatozású hitel VNT támogatás Energia megtakarítás mértéke évente lakásonként kwh/m2 Megtakarítás havonta átlag kb. (áramtermeléssel együtt) 12 lakásra -> megcélzott energetikai 42 000 000 14 700 000 12 600 000 14 700 000 220 413 937 szint: 100kWh/m2év, AA Lakásonként, 3 500 000 1 225 000 1 050 000 1 225 000 220 34 495 átlag Nyílászárók cseréje 3-rétegű Low-e energiahatékony ablakokkal, max 1,1WKm2 összesített értékkel. Homlokzati külső hőszigetelés - 13cm hőszigetelés Középkategóriás kondenzációs kombi gázkazán pontosan beszabályozva, új, méretezett radiátorokkal (meglévő csőrendszerhez) Padlásfödémszigetelés Fotovoltaikus áramtermelés a saját fogyasztás erejéig Havi törlesztés, 120 hónap, max. Államháztartási 400e / lakás ÁFAegyenleg kb. visszatérítéssel csökkentve 96 496 6 027 336 8 041 502 278 22

9. Javasolt intézkedéseink kalkulált hatásai: iparági és nemzetgazdasági hatások, energiamegtakarítás A lakóingatlanok széles körű, és tartós programként korszerűsítésének várható hatásaira nézve kalkuláció készült végrehajtott az államháztartási plusz bevételekre, a korszerűsítések beruházási értékére az egyes évek mentén, az energetikai korszerűsítésekkel elérhető körülbelüli megtakarításra, valamint a hozzávetőleges plusz foglalkoztatásra. energetikai primerenergia- 9.1 Módszertan A kalkulációba bevont lakóingatlanok száma, eloszlása A teljes lakóingatlan állomány összetételét és a fő kategóriánkénti arányait, számát a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS) tartalmazza. A NÉeS-ben fellelhető táblázatok bemutatják az egyes lakóingatlan-csoportokban elérhető megtakarítást, valamint a darabszámot is. A KSH 2016 augusztusi "Miben élünk?" című kiadványa ezen számokat a családi házakban fellelhető lakásokra és és az iparosított társasházi lakásokra nézve alátámasztja a NÉeS és a "Negajoule 2020" 2013. évi eredményeit - tekintettel arra, hogy azóta nem történt olyan jelentős intézkedés, amely az arányokon érdemben változtathatott (lásd: Melléklet a ZFR, ZBR intézkedésekkel érintett lakóingatlanok számáról). Mindezek alapján az energetikailag korszerűsítettnek tekinthető lakások aránya Családi házban lévő lakások: 19% Hagyományos társásház: 21% Iparosított technológiával épült lakások: 36% Konzervatív megközelítést alkalmazva úgy kalkuláltunk, hogy a már korszerűsített lakóingatlanokban a következő években nem várható újabb, jelentős megújulás. A beruházói szándék megjelenítése a kalkulációban A lehetséges, elérhető nemzetgazdasági potenciált és a piac méretét elsősorban nemcsak a lakóingatlan-állomány összessége; az egyes szegmensekben elhelyezkedő épületek száma befolyásolja, hanem a beruházói szándék megléte is. A Magyar Energiahatékonysági Intézet ezen javaslatban hivatkozott 2016. októberi lakossági felmérése országos átlagban 24%-os arányt jelenített meg, vagyis a lakóingatlan-tulajdonosok 24%-a korszerűsítene a következő 5 évben. 23

A MÉASZ részéről úgy döntöttünk, hogy a konzervatív megközelítéssel, figyelembe véve a felmérésekkel is igen nehezen feltárható finanszírozási képességet, valamint figyelembe véve a kivitelezői iparágak jelenlegi és jövőbeli kapacitás-korlátait, a 24%-os érték felével kalkuláltunk. Ez azt jelenti, hogy a teljes korszerűsítést igénylő lakások halmazának 12%-a kerülne felújításra a következő 5 évben. Az energetikailag korszerűsítendő lakások az egyes fő kategóriákban (családi ház hagyományos társasház - iparosított technológiával épített társasház) meglévő lakások darabszámainak arányában lettek meghatározva. A darabszámot a felfutás ábrázolásával együtt a 9.2 szakasz tartalmazza. 9.2. Az energetikai korszerűsítések felfutása A szakmai konzenzusnak tartott évi mintegy 125.000 felújítás és energetikai korszerűsítés alapul vételével az intézkedés első évében, 2017-ben 31%-os növekedést követően, fokozatos felfutással számolva készült a kalkuláció, A dinamikus növekedés két hangsúlyos előfeltéte a lebonyolítás kiszervezése a javaslatban korábban leírt pénzintézetek aktív bevonása, az automatizált ügymenet, a pályázatok szinte teljes megszüntetése továbbá alapvető a konstrukció több évre szóló, stabil megtartása. 9. ábra: Korszerűsítések lehetséges felfutása a HH2 intézkedéseivel 24

10. ábra: Lakáskorszerűsítések a HH2 intézkedéseivel, darabszám és kategóriák szerint Lakáskorszerűsítések a HH2 intézkedésekkel 2017-2121 között - darabszám és kategóriák szerint: Évek 2017 2018 2019 2020 2021 Családi házas lakás Társasházi lakás 25 094 8 852 33 877 11 951 46 412 16 372 64 977 22 921 90 968 32 090 Iparosított tech. társasházi lakás 5 183 6 997 9 586 13 420 18 788 Növekedés 2017: 131% (2016: ~125.000=100% ) 2018: 135% vs 2017 2019: 137% vs 2018 2020: 140% vs 2019 2021: 140% vs 2020 Összesen: 39 129 52 825 72 370 101 318 141 845 9.3 Költségvetési hatás, államháztartási bevételek A számítás magában foglalja a MÉASZ javaslatainak végrehajtásával elérhető államháztartási pluszbevételek prognosztizált alakulását, a következők szerint: iparűzési adóbevételek növekedése (HIP: 2%) legális foglalkoztatásból járó plusz közteher-befizetések (lásd: számlakötelezettség a munkadíjra is) iparági szempontból elvárt 12%-os eredmény utáni TAO (9% 2017-től) 5%-os üzemviteli fix költség felének ÁFA-tartalma, mint az államháztartási bevételi része - ez jellemzően az üzemanyagköltség ÁFA-ja, amely nem igényelhető vissza. Összességében: a nettó beruházási érték mintegy 19%-a az államháztartáshoz kerül (a bruttó érték ~15%-a), még a HH2-ben kért ÁFA-visszaigényléssel együtt is. 11. ábra: Államháztartási bevételek projektnagyság és összetétel szerint Bruttó projektértékek 1 1 1 1 2 2 3 3 4 4 5 5 000 000 400 000 500 000 700 000 000 000 500 000 000 000 500 000 000 000 500 000 000 000 500 000 Államháztartási szaldó, az ÁFA utólagos visszatérítésével 150 210 225 255 300 375 450 525 600 675 750 826 194 272 292 331 389 486 583 681 778 875 972 070 TAO a 12% elvárt eredmény nyomán (9% @2017) üzemviteli fix ktg, utazás Áht. bevételi része (fogyasztási adók) KÖLTSÉGVETÉSBE BEFOLYÓ MBÉR KÖZTERHEK 20 000 8 504 4 677 117 013 28 000 11 906 6 548 163 819 30 000 12 756 7 016 175 520 34 000 14 457 7 951 198 923 40 000 17 008 9 354 234 027 50 000 21 260 11 693 292 533 60 000 25 512 14 031 351 040 70 000 29 764 16 370 409 547 80 000 34 016 18 709 468 054 90 000 38 268 21 047 526 560 100 000 42 520 23 386 585 067 110 000 46 772 25 724 643 574 HIP 2% 25

12. ábra: A HH2 intézkedésekkel létrejövő államháztartási plusz bevételek 5 év alatt A HH2 intézkedésekkel létrejövő államháztartási plusz bevételek és eloszlásuk Évek TAO a 12% elvárt eredmény nyomán (9%-ra csökken 2017-ben) üzemviteli fix ktg, utazás áht. bevételi része (fogyasztási adók) Költségvetésbe befolyó plusz munkabér közterhek a legális foglalkoztatás nyomán Iparűzési adó (2%) Összes államháztartási többletbevétel 2016-hoz képest - a teljes ÁFA visszatérítésével 2017 2018 2019 2020 2021 1,15 1,55 2,13 2,98 4,17 0,63 0,85 1,17 1,64 2,29 15,82 21,36 29,27 40,97 57,36 2,70 3,65 5,00 7,00 9,80 20,31 27,42 37,56 52,59 73,63 13. ábra: HH2 intézkedésekkel létrejövő államháztartási bevételek és eloszlásuk 9.3.2 A lakossági korszerűsítési GINOP nulla kamatú hiteltermék államháztartási hatása A nulla kamatú hiteltermékre nézve az állami társfinanszírozás független az adott forrás felhasználási céljától, továbbá enélkül nem lehetne lehívni. 9.3.3 A vissza nem térítendő támogatás költségvetési hatása 26

Amennyiben a támogatás az e célra allokálható CO2-kvótából kerül beállításra, ezen támogatások beállítása és folyósítása a költségvetési egyenleget nem érinti. 9.4 A HH2 eredményeképpen létrejövő új beruházási érték A javasolt intézkedések révén, a korszerűsítendő otthonok 12%-ának költségoptimalizált szintre történő felújításával az alábbi kalkulált nettó beruházási értékek jönnének létre: 14.-15. ábra: HH2 intézkedésekkel létrejövő nettó beruházási értékéke és az eloszlás szegmensenként: A HH2 intézkedések energetikai korszerűsítéseivel létrejövő új nettó beruházási érték évente, szegmensenként, Mrd forint Évek 2017 2018 2019 2020 2021 HH2-vel 2022-re Családi házas lakás 88,9 120,0 164,5 230,2 322,3 926,0 Társasházi lakás Iparosított tech. társasházi lakás Évente össz, Mrd. forint 11,8 16,0 21,9 30,7 43,0 123,4 5,7 7,7 10,6 14,8 20,7 59,5 106,5 143,7 196,9 275,7 386,0 1 108,9 27

9.4 Kalkulált energiamegtakarítás A NÉeS készítői a magyarországi ingatlan-adatbázis létrehozását és reprezentatív felmérését követően épülettípusonként létrehozták a lehetséges energiamegtakarítási célszámokat az egyes lakóingatlan-típusokba foglalt lakóépületekre nézve (amelyet terepmunkán alapuló mérések készítettek elő; a részletes módszertant a NÉeS tartalmazza). Az egyes, még felújítandó lakóépületek NÉeS szerinti csoportonkénti darabszámokkal számolva és az átlagos alapterületeikkel felszorozva az egyes csoportok energiamegtakarítási potenciálját, kialakul az egyes fő kategóriák átlagos megtakarítási képessége. A kalkuláció során használt célszint: CC szint (költségoptimalizált szint). A számítás konzervatív megközelítéssel készült, tehát a jelzettnél nagyobb mértékű energiamegtakarítás is lehetséges, például: már elvégzett részfelújítások komplex irányba történő befejezésével, a CC energetikai szintnél hatékonyabb korszerűsítésekkel. Kalkulált energiamegtakarítás - korszerűsítés a HH2 intézkedésekkel, CC (költségoptimalizált) szintre 2017-2021 között; 2022 első felére kb: Petajoule: Családi házas lakás 261 328 18,177017118 Társasházi lakás 92 186 53 973 407 487 2,6440654541 Iparosított tech. társasházi lakás Összesen 1,2103136929 22,0 16. ábra: Kalkulált energiamegtakarítás szegmensenként 9.5 A foglalkoztatás növekedése A korszerűsítések várhatóan jelentős többletfoglalkoztatást generálnak majd. Az egyes korszerűsítések fejenkénti időigénye és a projektértékben foglalt piaci tapasztalati alapon kalkulált munkadíj-részek alapján alapján, évi jellemzően 9, kültéri munkára alkalmas hónappal kalkulálva az alábbi értékek adódnak: 17. ábra: Várható többlet-foglalkoztatás Várható többlet-foglalkoztatás az energetikai korszerűsítéseken keresztül: Évek / darabszám 2017 2018 2019 2020 2021 Családi házak Társasházak Ip. tech társasházak Várható plusz foglalkoztatás / létszám igény kb. 8 365 984 576 11 292 1 328 777 15 471 1 819 1 065 21 659 2 547 1 491 30 323 3 566 2 088 9 924 13 398 18 355 25 697 35 976 28

14.-15. ábra: HH2 intézkedésekkel létrejövő nettó beruházási értékéke és az eloszlás szegmensenként: MELLÉKLET A 2014-2016 közötti ZFR / ZBR korszerűsítési (épülettel összefüggő; épületenergetikai) pályázatok12 Célcsoport Tartalom Családi házak és kis társasházak (max 4 lakásos nem iparosított technológiájú társasházban lévő lakások ) Egyedi kazán- és fűtéskorszerűsítés Max 650e HUF / lakó- és kéményzfr-kaz14 egység átépítés is Max. 40% intenzitás Családi házak és kis társasházak (max 4 Nyílászárók lakásos nem cseréje iparosított technológiájú társasházban lévő lakások ) 5-60 lakásos társasházak energetikai korszerűsítése Fűtés Hőszigetelés Nyílászáró Megújulóból melegvíz - szükség szerint Családi házak energetikai korszerűsítése Fűtés Hőszigetelés Nyílászáró Megújulóenergia - szükség szerint 12 Kód ZBR-NY14 Fontos lehatárolások: Eredeti keretösszeg Részesült háztartás kb. db 1 mrd HUF 3.850 Max. 450e vagy 1,1 Mrd árnyékolás esetén 520e HUF/ lakóegység 6.100 Max. 40% intenzitás 1946 utáni 5-60 ZFR-TH/15 lakásos TH, 50% intenzitás 750-950 HUF/CO2kg/év egységenként, és min. 2 kategória javulás ZRTCSH/2016 10 Mrd HUF Max intenzitás 40-55% fejlesztési típusoktól és azok számától függően 5 Mrd CO2 kg/év HUF egységenként 900 HUF igényelhető 14.700 folyamatban ~kb 4.000 várható https://palyazatmenedzser.hu/2014/09/22/zfr-kaz14/ https://palyazatmenedzser.hu/2014/09/29/zbr-ny-14/ https://palyazatmenedzser.hu/2014/09/29/zfr-th-15/ 29

Az NFM 2016 december 6-i tájékoztatása szerint az 2014-2016 vége között 23 Mrd forint értékben 125 ezer háztartás energiahatékonysága javult 13. A 2007-2013 közötti időszakban 11,1 mrd forint támogatás fordítódott épületek energiahatékonyságára14. A teljes felújítandó épületmennyiségre nézve megállapható, hogy az elmúlt néhány év intézkedései egyelőre sajnos 1%-on belüli, alig mérhető változást a az egyes fő szegmensek korszerűsítettségi arányaiban, így a MÉASZ kalkulációiban a KSH "Miben élünk?" kiadványában, a NÉeS-ben és a Negajoule 2020 felmérésben szereplő arányok lettek alapul véve. FÜGGELÉK A. Költség-optimalizált szint A felújítások során mindig felmerült kérdés, hogy hol van az ésszerű határ arra nézve, ahol az energia-beruházások összege belátható időn belül megtérül az energia számlákban. Az energiahatékonysági beruházások költség-optimalizált szintje ezt a határt határozza meg: az épület teljes élettartama alatti összes beruházási és fenntartási költség összege kerül szembeállításra a megtakarítással. A költség-optimalizált energetikai szintet a többször módosított 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet V. melléklete tartalmazza. B. Közel nulla energiaigény A közel nulla energiaigényű épület fogalmát a 2010/31/EU irányelv határozta meg: "...Igen magas energiahatékonysággal rendelkező épület. A felhasznált közel nulla vagy nagyon alacsony mennyiségű energiának igen jelentős részben megújuló forrásokból kellene származnia, beleértve a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló forrásokból származó energiát is; E definíciót a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet VI. melléklete tartalmazza. Ugyanitt találhatóak az egyes épületelemek- és szerkezetek hőátbocsátási előírásai is (az egyes "U"-értékek azonosak a költség-optimalizált szinttel, de az összesített energetikai jellemző terén szigorúbb feltétel lép be: a maximális energiafogyasztás a lakó- és szállás jellegű épületek esetében 2016-ban: 100 kwh/m2 (világítás nélkül). 10kWh/m2 plusz fogyasztás megengedett hűtési funkciók kiépítése esetén. Az épület energiaigényét minimum 25 százalékban olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik, (fotovoltaikus kiserőmű, hőszivattyú, stb.) vagy a közelben állítják elő. A közel nulla energiaszintű épületek megfelelnek a költség-optimalizált szintnek is.. Ebbe beletartoznak a keretösszegek utólagos emelései és a háztartási gépcserék is. Link: http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/fejlesztes-es-klimapolitikaert-valamint-kiemeltkozszolgaltatasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/otthon-melege-program-kozel-1000-ingatlantulajdonos-marbiztosan-sikeresen-palyazott 14 Forrás: MEHI összesítés 13 30

" " TÁMOGATTÁK: A KIDOLGOZÁSÁT A MÉASZ tagjai: Magyar Téglás Szövetség (MATÉSZ) Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) Magyar Épületgépészek Szövetsége (MÉGSZ) Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉVSZ) Magyar Minőségi Ablak Gyártók Egyesülete (MMAE) Austrotherm Kft. Baumit Kft. Creaton Hungary Kft. Dörken Kft. ÉMI nkft. TÜV Rheinland InterCert Kft. Saint-Gobain Construction Products Kft. / Rigips Hungary Rockwool Hungary Kft. VELUX Magyarország Kft. Xella Magyarország Kft. Ezúton is köszönjük együttműködő szakmai partnerünk, a Magyar Energiahatékonyság Intézet munkatársainak, hogy a korszerűsítési piacra és a magyar lakosság beruházási szándékaira, terveire vonatkozó reprezentatív felmérésük összefoglalóját rendelkezésre bocsátották. Továbbá köszönjük a támogatását a Knauf Insulation Kft. és a Weishaupt Hőtechnikai Kft. szakértőinek, akik közös pilotprojektjük, a "Nálam szigetelnek" Kádár-kocka lakóépület korszerűsítésén alapuló mérési adataikat és tapasztalataikat osztották meg. 31

A MÉASZ tagszövetségei és pártoló tagjai: 32