A boldogkői vár helyzete 1300-tól 1342-ig A vár történetének további vizsgálatához szükségünk van a korabeli Magyarország belpolitikai viszonyainak áttekintésére. III. András halálával férfiágon kihalt az Árpád-ház, így a trón rövid ideig betöltetlen maradt. Felborult az ország amúgy sem túl stabil államszervezete. A központi hatalom is gyakorlatilag majdnem megszűnt a tartományurak felemelkedésével, egész országrészeket tartottak uralmuk alatt. Az Abák területe a Szepességtől Beregig és a Tiszáig, terjedt, Kán László hatalma az erdélyi területeken összpontosult, míg talán a legjelentősebb tartományúr Csák Máté hatalma Északnyugat- Magyarországon, Trencsény területén volt jelentős. Emellett trónharcok is dúltak, hárman is követelték a magyar trónt. Az országban anarchia uralkodott. Végül a trónharcokból győztesen kikerülő I. Károlynak egyesíteni kellett a darabjaira hullott országot. A király 1310-től kezdett hozzá a tartományúri hatalom felszámolásához. Ezen folyamat tárgyalására itt nem kerül sor, ezzel a témával Engel Pál és Kristó Gyula foglalkoztak egy-egy tanulmányukban. Boldogkő esetében az Aba nem fontos számunkra, hiszen Abaúj megyében, ahol a vár található, az ő nemzetségük rendelkezett jelentős birtokkal és számos vár építése a megyében az ő nevükhöz kapcsolható. Még az 1310-es években is több mint 10 várat birtokolnak főleg Abaúj, Sáros, de még Liptó és Zólyom megyében is. 1 Aba Amádé I. Károly ideje 1302-től 1311-ig nádori címet viselt, a király viszont már 1310-ben volt nádornak címezi. 2 A vár történetét illetően 1300-ban tudjuk ismét felvenni a fonalat. Egy ebben az évben kiadott oklevélben találkozunk János boldogkői várnaggyal. 3 Egy másik valószínűleg szintén az 1301. évben kiadott oklevélből lehet következtetni arra, hogy ekkor a vár már az Abák kezén van, ez az oklevél ugyanezzel az üggyel foglalkozik, annyival bővebb az előzőnél, hogy ezen oklevél említi azt is, hogy János boldogkői várnagy Amádé nádor helyett jár el az ügyben. 4 Az Abák birtoklása alatt több várnagyot nem ismerünk, legközelebb 1331-ben és 1335-ben vannak erre vonatkozó adataink, ekkor német és olasz várnagyok vannak a várban. 5 Arról, hogy az Abák, hogy és honnan kapták a várat már az előző fejezetben esett szó. Aba Amádé az 1300-as évek elején még király híve volt, a nádori címet viselte, I. Károly a 1 Engel Pál, Az ország újraegyesítése ( I. Károly harcai az oligarchák ellen 1310-1323) In.: Honor, vár, ispánság, Szerk.: Csukovits Enikő, Osiris kiadó 2003, Budapest, (328. old) vagy Engel Pál, Magyarország világi archontológiája 1301-1457, História, MTA Történettudományi Intézet, 1996 Budapest (továbbiakban: Engel, archontológia rövidítéssel) 2 Anjou-kori oklevéltár II. szerk.: Kristó Gyula, 392. old. 900. sz. okl. (továbbiakban Aoklt) 3 DL 60149. [Fotómásolat], kiadva: Hazai Okmánytár VII. 300-301. old. 254. sz. okl. 4 DL 75156. [Fotómásolat] 5 Györffy György, Az Árpád kori magyarország történeti földrajza, Akadémia Kiadó, Budapest, 1988 (70. old.)
tartományurakat próbálta leszerelni azzal a módszerrel, hogy fontos udvari tisztségeket ad számukra, de Amádén kívül még hárman tartották magukat nádornak, Csák Máté, Borsa Kopasz és Ákos István. I. Károly koronázása után már csak Kopaszt tekintette nádornak, Csák Máté pedig a tárnokmesteri tisztséget kapott 1310 után. 6 1311 előtt az Abák és az uralkodó viszonya még jó, de Amádé fiainak mozgolódása már előre vetítette a problémákat. Nem sok részletet ismerünk, de okleveles adatokkal az alátámasztható, hogy Amádé nádor egyik fia, János elfoglalta a szinyei várat Sáros megyében és Tót Pétert fogságba hurcolta. 7 A Borsákkal való folyamatos viszálykodás miatt a király maga lépett közbe 1311 májusában. I. Károly ekkor még az Abák javára dönt, ezzel kapcsolatban a király nem messze Boldogkőtől Patak vára alatt 8 állít ki oklevelet. A király és az Abák közötti viszony elmérgesedésére 1311-ben kerül sor az agg Amádé fiai miatt. Aba Amádét 1311-ben megölték a Kassán kitörő zavargásokban, 9 ezután a város és az Amádé fiai kerültek egymással szembe. A királynak cselekednie kellett, nem hagyhatta kicsúszni a kezéből az ellenőrzést az Észak- magyarországi területen. Felismerte a helyzetet, hogy a volt nádor fiai már nem jelentenek olyan biztos szövetséget mind az apjuk. Ki is használta az Amádé fiak kötöttségét rokonaik fogsága miatt, így 1311. október 3.-án megkötötték a kassai szerződést, 10 melyben többek között lemondtak Zemplén és Újvár megyékről és behódoltak az uralkodónak az Amádé fiak, és Ung megye területére szorultak vissza. 11 Ez a szerződés nem érintette az örökbirtokokat, így maradhatott a kezükön Boldogkő is, ahogy már azt az előző fejezetben írtam. 1312-ben a királynak ismét szembe kellett néznie az Amádé-fiakkal. Amádé fiai, név szerint János, Miklós, Dávid és László, tisztségeiket tekintve László ungi ispán 1313-1317 között, János valószínűleg pedig abaúji ispán 1316-1317 között, 12 nem csak a királlyal, hanem a zempléni birtokossal, Petenye fia Péterrel is összetűzésbe keveredtek, később Petenye fia Péter is a király ellensége lesz. 1312. június 15.-én 13 került sor az összecsapásra az Amádé-fiak, akiket ekkor már Csák Máté is támogatott, és a király között. Ám ezt megelőzően már 1312 tavaszán a király 3 várat 6 Engel Pál, i.m. 327. old. 7 DL 70150 vagy Engel Pál, i.m. 329. old. 8 Természetesen nem a mai pataki várról van szó, hanem Újhely és Patak között lévő újhelyi várról. 9 Aoklt III. 73. old. 150. sz. okl. 10 Kristó Gyula, Makk Ferenc, Károly Róbert emlékezete, Európa könyvkiadó, 1988, Budapest (98. old.) 11 Engel Pál, i.m. 330.old. 12 Engel Pál, Magyarország világi archontológiája 1301-1457, História, MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 1996 (94., 219.old.) (továbbiakban: Engel, archontológia) 13 Kristó Gyula, I. Károly harcai a tartományurak ellen (1310-1323), Századok, 137. sz., 2003. 306.old
elfoglal tőlük, Sárost, Maglócot és Lublót, 14 Sáros ostromában az uralkodó személyesen is részt vett. 15 1312. június 15.-ei rozgonyi csatát a király megnyerte. Az Amádé-fiak hatalma nem tört meg teljesen, a csata után a kezükön maradt Boldogkő és Nyevicke vára és az ungi ispánság is. Azonban az egyik Amádéfi, János átáll a király oldalára. Az okleveles anyagban 1317-ben kerül elő Boldogkő ismét. Engel Pál szerint ekkor a vár még mindig az Abák kezén van. Az oklevél egy birtokcserét tartalmaz, mely szerint a Boldogkőhöz tatozó Raad birtokát Amádé fia László visszaveszi a maga javára és helyette Woykoch birtokát adja Eel fia Jánosnak 16, ebből a cseréből lehet arra következtetni, hogy ekkor még a vár az Abáké, hiszen a tartozékaikkal is ők bírnak. Györffy György az Árpád-kori Magyarország történeti földrajzával foglakozó munkájában azzal találkozunk, hogy a rozgonyi csatát követően Boldogkő várában már királyi várnagyok ülnek, tehát már királyi birtok. Györffy ekkor még nem használta az oklevelet melyre fentebb utaltam. Igaz ugyan, hogy a környező várakban, így például Regéc várában is ekkor már királyi várnagy ül, 17 de Boldogkő esetében erre nincs adat. 1317-re az Amádéfiak Ung megye területére szorultak vissza, de ekkor már nem rendelkeztek akkora befolyással, mint a rozgonyi csata előtt. 1317 őszén azonban fellázadtak, melynek a pontos oka ismeretlen. A zendülés nem tartott hosszú ideig, egy várat sikerült csak elfoglalniuk, Tiba várát. A lázadás leverése után elvesztették az ungi ispánságot a sárosi javakat és valószínűleg Boldogkő ekkor már nincs a kezükön, 18 a sárosi javakat Druget Fülöp, aki ekkor királybíró, szállta meg. 19 A király a legyőzöttek, birtokait, várait legtöbbször már a győzelmet követően eladományozta és gyakorlatba került az is, hogy egy adott megye ispáni tisztségét elnyerő személyt egy megyebéli vár várnagyává is kinevezték. 20 A boldogkői vár tartozékairól az itt áttekintett időszakból nincs adatunk. Az 1380-as évekből van már forrásunk arra nézve, hogy mely falvak tartoztak a várhoz, de ezek mindegyikéről nem állítható, hogy az Abák idejében is hozzá tartozott volna. Vizsoly esetében állíthatjuk, hogy már ebben a korban is Boldogkőhöz tartozott, hiszen már az Abák 1280-as években birtokolják. 21 14 Aoklt III. 139. old. 303. sz. okl. 15 Kristó Gyula, i.m. 305.old. 16 DL 107302 [Fotómásolat] 17 Engel, archontológia (399. old.) 18 Ennek részletezéséről alább lesz szó. 19 Engel Pál, i.m. 346.old. 20 Engel Pál, Kristó Gyula, Kubinyi András, Magyarország története 1301-1526, Osiris kiadó, Budapest, 2005. (43. old.) 21 Jakab Zsuzsa, Ki építette Boldogkő várát, Castrum Bene Egyesület Hírlevele 2008/1. (15. old)
A kronológiai rendet kissé megbontván visszatekintünk néhány gondolat erejéig az 1317-es esztendő elejére. Az év első fegyveres fellépése a zempléni birtokos, Petenye fia Péter ellen irányult. 1332-ből maradt ránk egy oklevél mely erről tudósít, eszerint Péter zempléni várait, Borostyánt, Bodrogszeget és Barkót Mikcs elfoglalta. 22 A kérdés az ostrom időpontja. A datálásba segít az a tény, hogy Szécsi Péter már 1317-ben borostyáni várnagy. 23 Kristó Gyula a keltezés pontosítása érdekében egyes abaúji eseményeket is Péter lázadásához kapcsolt. Egy keltezetlen oklevélben, melyet Druget Fülöp állít ki az áll, hogy a Baksákat királyi utasításra Regéc felmentésére küldi. Kristó szerint, ha ezt az oklevelet 1317-re keltezzük, akkor itt csak is egy Petenye fia Péter elleni katonai fellépésről lehet szó, ha 1318-ra akkor pedig az Amádé fiak zendüléséről. 24 Elvileg az 1317-es dátum lehetséges, ugyanis Druget Fülöp már 1318 előtt is viseli az újvári ispáni címet. Itt lehet a képbe hozni Abaúj helyzetét és közvetetten Boldogkőt is. Kristó tézise szerint Druget Fülöp 1317. június 15. 25 abaúji ispánsága arra utal, hogy a királyi hatalom már ekkor helyre állt a megyébe. Viszont az Amádé fiak már 1311-et követően kiszorultak a megyéből, tehát az így keletkezett átmeneti hatalmi vákuumba akart belépni Péter. Ez koncepció helyesnek tűnik, és itt jön a képbe Boldogkő, ugyanis ott van a már említett 1317-es oklevél, 26 melyről pontosabb keletezési adatunk nincs, de nagy az esélye, hogy június 15. előtti, mert ettől kezdve már a királyi hatalom jelen van a megyében, mint ahogy arra már utaltam. Erre az oklevélre alapozhatjuk azt az állítást, hogy Boldogkő ekkor még az Abák birtoka. Engel egy másik tanulmányában felhívja a figyelmünket arra, hogy a középkori hatalomgyakorlás alapjai a várak birtoklásában rejlenek. 27 Így Abaúj megyére az 1317-es évben a birtoklást tekintve az egyneműség nem jellemző, mert voltak birtokai a királynak, Petenye fia Péternek (Gönc, Regéc), és még az Abáknak is, ha hitelt adunk az említett oklevélnek. Ebben a konkrét dátumokkal nehezen dokumentálható időszakban azt sem tartom kizártnak, hogy az említett három birtokos egyszerre egy időben rendelkezett birtokokkal, bár ennek az esélye kicsi, de az év valamely periódusában ezen birtokosok jelen voltak a megyében. Ez a kis vizsgálódás talán kicsit közelebb vitt minket az elején feltett kérdések megoldásához. Mondhatjuk tehát, hogy a Druget Fülöp által kiállított oklevél, mely Regéc felmentését tartalmazza, valószínűleg 1317. június 15. előtti, viszont ha a boldogkővel kapcsolatos oklevelüket szintén június előttire keltezzük, mert az eddigi 22 Aoklt VI. 261. old. 711. sz. okl. 23 Engel, archontológia, 285. old vagy Kristó Gyula, i.m. 330.old. vagy Aoklt IV. 228. old. 605. sz. okl. 24 Kristó Gyula, i.m. 330.old. 25 Kristó Gyula, i.m. 330.old. vagy Aoklt IV. 187. old. 494. sz. okl. 26 lásd: 16. jegyzet 27 Engel Pál, Vár és hatalom (Az uralom territoriális alapjai a középkori Magyarországon) In.: Honor, vár, ispánság, Szerk.: Csukovits Enikő, Osiris kiadó, Budapest, 2003 (169. old.)
gondolatmenetből ez tűnik logikusnak, akkor viszont azt kell mondanunk, hogy az Abák 1317 őszén kitört lázadása idején már a vár nincs a kezükön. A tisztánlátás végett vegyük sorra a lehetőségeket. Ha a boldogkővel kapcsolatos oklevelet június előttinek datáljuk, akkor, ahogy már mondtam, az Abák őszi lázadásakor a vár már nem áll a tulajdonukba. Így lázadásuk csak Ung megyére koncentrálódik. Ha viszont az oklevelet a lázadás idejére keltezzük és azt mondjuk, hogy a vár csak ezen lázadás leverése után lesz a királyé, akkor számomra egy érdekes kérdés vetődik fel. Tehát Petenye fia Péter abaúji ügyeit június 15.-e előtti időszakra tettük. Az a kérdés számomra, hogy ha ekkor Boldogkő vára még az Abák kezén van, Regéc és Gönc pedig Péter kezén akkor az Abák miért nem csatlakoztak Péterhez 1317 elején a király ellen? Hiszen egymás melletti birtokokat uralnak és az ellenség is közös, a király. Ezen gondolatmenetből kiindulva viszont valószínűbb az oklevél június előtti kelte és bizonyára a Druget Fülöp által kiadott oklevelet is megelőzte, így a királyi hatalom Petenye fia Péter legyőzésével megszilárdult Abaújban. Az Abáknak 1317-es lázadásakor már csak Ung és Zemplén megyében voltak váraik. 28 Ahogy már említettem, Boldogkő 1317 után a Drugetek fennhatósága alá került, ők I. Károly itáliai kegyencei voltak. A Drugetek 1320-as évet követően az egykori Aba Amádé fennhatósága alatt álló területeken rendezték be birodalmukat. Ez a képződmény politikai súlyát tekintve hasonlított az erdélyi vajda vagy szlavón bán által irányított egységekhez, de bizonyos, hogy az itt lévő várak nagytöbbségét megbízottaik, illetve familiárisaik révén irányították. 1323-1342 között a család valamely tagja viselte a nádori tisztséget, de emellett még más jelentős címeket is birtokoltak egyes esetekben. Druget Fülöp egyszerre volt abaúji ispán, szepesi ispán, királybíró, királynéi tárnokmester és nádor. 29 Fennhatóságuk alá tartozott 9 megye és körül belül 20 vár, 30 bírói székhelyüket Vizsolyban tartották. 31 Boldogkő is ezen 20 vár egyike. A vár, ahogy már említettem 1317-ben került a Drugetek kezére és 1342-43-ig birtokolják. Régebbi munkákban találkozhatunk más évszámokkal is mind kezdő és mind a záró dátumot illetően is. K. Végh Katalin 1966-ban megjelent munkájában 32 1312 és 1351-es évszámokkal találkozunk. Engel Pál 1996-ban megjelent archontológiájában viszont már az 1317-es és 1342-43-as dátummal találkozhatunk. Nagy 28 Kristó Gyula, i.m. 334.old. 29 Engel, archontológia 94.old. 30 Kristó Gyula, Engel Pál, Kubinyi András, i.m. (44.old) 31 Györffy György, i.m. 52. old. 32 Boldogkő várának feltárását dokumentáló munka 1966-ból
valószínűséggel ez tekinthető helyesnek. A Drugetek tartományi képződménye ugyanis 1342- ig áll fenn, Druget Vilmos haláláig. Ettől függetlenül még maradhattak birtokaik és tartattak meg címeket, Ung megye ispáni címét meg ezután is betöltik, 1354-ig Druget Miklós. 33 A többi fennhatóságuk alá tartozó, név szerint Sáros, Szepes, Gömör, Zemplén, Torna, Borsod, Heves, Abaúj megyékben kimutatható, hogy a 1342-43-ig töltik be csak az ispáni tisztet a Drugetek. Megvizsgáltam Boldogkő és még a környékén lévő néhány vár várnagyainak névsorát abból a célból, hogy milyen mértékben mutatható ki az egyes várnagyok azonossága, mert ha több vár esetében egy időben egyazon személy a várnagy, az azt jelenti, hogy a birtokosuk is nagy eséllyel ugyanaz. Boldogkőn kívül még Regéc, Gönc, Füzér, Jászó, és Somodi várát vizsgáltam meg. Gönc és Regéc esetében találtam a boldogkőivel közös várnagyokat, de ebből nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni, mert 1342 után is találunk egyes esetekben közös várnagyokat, Garai István fia Pál 1384-ben gönci, regéci és boldogkői várnagy egyszerre. 34 Erre a korra vonatkozólag kevés adatunk van a várról. Györffy György készített a jegyzéket a pápai tizedről, 35 de ebben Boldogkő nem szerepel, annyit tudunk, hogy papja 1334 és 1335- ben nem fizette be a tizedet. 36 A megyében egyébként Kassa után a Boldogkővel szomszédos Gönc a második legtöbbet fizető plébánia. 1327-ből maradt fenn még egy oklevél melyben említik a Bűdről idevezető utat. 37 A megye fő útvonala nem haladt át Boldogkőn, az a Hernád völgyében haladt, Lengyelországba és Oroszországba haladó hadi út volt. A fő útvonalat viszont keleti és nyugati oldalról is kísérte egy-egy nagyút, a keletei oldalon haladó érintette Boldogkőt, Kércs, Bűd, és Boldogkő irányába haladt. 38 A megyében jelen volt a gyümölcstermesztés is de a szőlőnek nagyobb jelentősége volt, a szomszédos Gönc, és Vizsoly, amely 1388-ban Boldogkő tartozéka, jelentős szőlőtermesztő hely volt. Ezen kívül Gönc fontos vásárhely is volt. Stratégiailag is volt szerepe Boldogkőnek a korban, a Szerencs, Vizsoly, Gönc útvonal ellenőrzését látta el. 39 Tudjuk, hogy sem Vizsolyban sem Szerencsen nincs vár ebben az időszakban, Szerencsen egy bencés monostor van melyet 1271-ben, majd 1440-ben említenek ismét, várat csak 1556-ban 33 Engel Pál, archontológia 219. old. 34 A fenti vizsgálatokat Engel Pál már említett archontológiája alapján végeztem. 35 Györffy György, i.m. 53-55. old. 36 Györffy György, i.m. 70. old. 37 DL 5988 [Fotómásolat] 38 Györffy György, i.m. 52.old. 39 Fügedi Erik, Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon, Akadémia Kiadó, Budapest, 1977, (111-112. old.)
építenek az apátság átalakításával. 40 Boldogkő vára pont ezen útvonal közepén állt, így megfelelő volt az útvonal ellenőrzésére. Ezen a ponton érdemes egy kicsit kitérnünk az építéstörténetre is. Azt tudjuk, hogy a vár valamikor az Árpád korban épült a 13. század második felében. Első bővítése a 14. század első feléhez köthető. A bővítést mindig nehéz konkrét birtokoshoz kötni, hiszen a régészeti leletanyag csak viszonylagos datálásra ad lehetőséget. Valószínű viszont, hogy az említett bővítés már a Drugetekhez köthető, ugyanis az Abák ideje alatt a háborús időszakban kevés idő jutott a várbővítésekre, erre inkább békés időkben van mód. A bővítés folyamán az öregtoronyhoz palotát és egy háromszögletű tornyot építettek. Ez a folyamat jellemző a magyar várépítészet ezen korára, ebben az időben térnek át a külsőtornyos várakról a belsőtornyosokra, nagy valószínűséggel az I. Károly tartományurak elleni harcai során mutatkoztak meg a külsőtornyos várak hátrányai. Ebben az időben általában a palotát fallal védték meg, kaputornyokat emeltek, ezek Boldogkő esetében is elmondhatók, a kaputorony építése viszont későbbi. Feltehetően a korban készült a várba ciszterna, melyet a palota falának meghosszabbításával védtek. 41 Gerő László szerint a ciszterna eredetileg kútnak készülhetett 26 méteres mélysége és összeszűkülése miatt. 42 40 http://www.archivportal.arcanum.hu/dulo/opt/a111116.htm?v=pdf&q=falu%3d%28szerencs%29&s=sort& m=0&a=rec (2013. 03. 04. 17:04) 41 Az építéstörténeti áttekintés: K. Végh Katalin, Boldogkő várának feltárása, Hermann Ottó Múzeum évkönyve, 1966, 6. évf. 144-147. old. 42 Gerő László, Várépítészetünk, Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1975 (118. old)