KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. ÉVI SZÖVEGES BESZÁMOLÓJA

A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. ÉVI SZÖVEGES BESZÁMOLÓJA 1

Tartalomjegyzék Általános indoklás... 3 2007. évre tervezett szakmai feladatok, ebből megvalósult, illetve 2008. évre áthúzódó feladatok... 3 Területi adatok... 5 Védett területek... 5 Védelemre tervezett és nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó területek... 6 Természetvédelmi gazdálkodás... 9 Kutatás és monitorozás...12 Kezelési tevékenység... 14 Élőhelyfenntartás...15 Veszélyeztetett fajok védelme...15 Az Európai Unió által támogatott pályázatok...16 Igazgatási tevékenység...22 Más hatóság által hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálata... 23 Természetvédelmi Őrszolgálat... 26 Szervezeti kérdések...26 Hatósági intézkedések...27 Az őrszolgálat együttműködése más szervekkel...28 Az őrszolgálat egyenruha ellátása...28 Természetismeret... 29 Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok...29 Ökoturisztika...32 Ökoturisztikai nagyrendezvények:...33 Kiadványok...35 Látogatottság a számok tükrében...35 Társadalmi kapcsolatok...37 Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel... 39 Nemzetközi együttműködés... 41 Jogszabályok... 42 Szervezeti változás, feladat átcsoportosítás az intézménynél...42 Nemzetközi Pályázatok...46 Fejezeti kezelésű előirányzatokból átvett feladatok...50 Egyebek... 53 II. Az egyes előirányzatok részletes bemutatása...53 Kormány hatáskörben történt évközi előirányzat módosítások...54 Dologi kiadások...56 Működési célú pénzeszköz átadás, egyéb támogatás...58 Intézményi beruházási kiadások...59 Megvalósult intézményi beruházások tételes felsorolása...60 Egyéb központi beruházások...66 Kölcsönök...66 Bevételek...66 Átvett pénzeszközök tételes felsorolása...67 Fejezeti kezelésű előirányzatokból átvett feladatok értékelése...68 Előirányzat maradvány elszámolása...70 Egyéb...73 MELLÉKLETEK 2

Általános indoklás 2007. évre tervezett szakmai feladatok, ebből megvalósult, illetve 2008. évre áthúzódó feladatok Hazánk második nemzeti parkja, a Kiskunsági Nemzeti Park 1975-ben alakult meg. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő egyedülállóan értékes természeti területek láncolata (szikesek, turjánok, buckák, árterek, holtágak, morotvák, puszták, erdők) és az ezek között elterülő Európában egyedülálló tanyás vidék egyedisége indokolta a mozaikos nemzeti park létrehozását. Az eltelt 2007. esztendőben újabb értékek kerültek feltárásra a térségben, és a korábbi védetté nyilvánított értékek védelmét, felelős őrzését, kezelését és fenntartását a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biztosítani tudta. E munkát a térségben élők, önkormányzatok, vállalkozók, civil szervezetek együttműködésével és a szakmában tevékenykedők segítségével, a helyi gazdálkodókkal együttműködve igyekeztünk megvalósítani. Az Igazgatóság 2007. évi tevékenységét olyan külső körülmények határozták meg amelyekre kevés befolyást tudtunk gyakorolni. A 2006. évben meghozott központi kormányzati intézkedések 20 fő státusz megszüntetése (létszám és költségvetési leépítések) nehéz körülményeket teremtettek a szakmai feladataink megfelelő színvonalú ellátásához. A létszámleépítés hatása 2007. évben a felmentett dolgozók részére járó juttatások kifizetése 2007. I. félévére húzódott át. Igazgatóságunk szakmai feladatait alapvetően meghatározzák azok a nemzetközi (EU) pályázatok elnyerése, majd ezek megvalósítása intézményünknél, amelyek segítik a védettség fenntartását és tovább fejlesztését az elnyert projektekben meghatározott célokban. A projekteknél az EU finanszírozáshoz hazai társfinanszírozás is kapcsolódik. Igazgatóságunkon a 2004. év második felében indult A túzok védelme Magyarországon c. LIFE Natura projekt kedvezményezettje. Ez a program 2008. évben fejeződik be, amely az első LIFE projekt zárását jelenti az Igazgatóság életében. Ennek zárásával kapcsolatban a projekt utolsó részletének fi- 3

nanszírozása megoldásra vár jelenleg, ami kb. 140 millió Ft összegű többlet forrást igényel a pályázat elszámolásának Brüsszel általi jóváhagyásáig (kb. 1 éves időtartamra). 2006. április 1-jétől partneri minőségben veszünk részt a Kék vércse LIFE, valamint és 2006 októberétől szintén partneri minőségben (előkészítő szakasza esik 2006. év végére) a Kerecsen sólyom LI- FE programokban, amelyeknek lebonyolításában 1 fő középfokú és 4 fő felsőfokú végzettségű szerződéses dolgozót alkalmazunk. Szintén LIFE program keretében Igazgatóságunk kedvezményezettként vesz részt a Tartós szegfű LIFE programban, mely 2006. szeptemberében indult, és szerződéses (1 fő felsőfokú végzettségű) dolgozót alkalmazunk a projekt irányítására. 2007. évben a KIOP program keretében befejeződött a 91.500 eft összegből megvalósult Kontyvirág erdei iskola építése, 2007. május hónaptól fogadja a vendégeket. KIOP Konytyvirág erdei iskola bekerülési értéke: 91.500 eft, ebből 2007. évben teljesített kiadás: 51.809 eft Tovább folytattuk a KIOP program( projekt összege: 402.100 eft) keretében megvalósuló földvásárlásokat, mely zárása meghosszabbítás miatt áthúzódik 2008. évre. KIOP földvásárlások értéke 2007.évben : 26.613 eft További KIOP program valósul meg a Natura 2000 élőhelyek rekonstrukciója az Alpár-Bokrosi öblözetben és a Körtvélyesi holtágon, e projekt befejezése is 2008. I. félévében zárul. A projekt 2008. évre áthúzódó kiadásai az ártéri gyümölcsös telepítése, fás legelő kialakítása. KIOP élőhely rekonstrukció Tiszaalpáron projekt 2007. évben teljesített kiadása 189.968 E Ft. 4

Területi adatok Védett területek Működési terület: 1 005 136 ha. védett területek száma (db) kiterjedése (ha) ebből fokozottan védett (ha) változás 2007-ban (ha) száma (db) védelemre tervezett kiterjedés e (ha) nemzeti park törzsterület 9 51 518 9 629 +109* 9 5 782 tájvédelmi körzet 2 24 243 1 161-299* 2 5 059 természetvédelmi terület 18 4 156 528 +5* 6 5 483 ex lege védett láp 156 21 995 _ +3 159** ex lege védett szikes tó 239 14 549 _ +126** ex lege védett földvár 2 117 _ +117*** összesen 426 116 578 11 318 +3.217 17 15 265 *Küvet adatbázishoz igazítás. ** Ex Lege védett területek folyamatos ellenőrzése, és Küvet adatbázishoz való igazítás. *** Kunhalmok adatbázisba való felvétele A 2007. évben nem került kihirdetésre újabb védett természeti terület Bekerültek viszont a listába a KIOP és a Túzok LIFE programok keretében megvásárolt földterületek, amelyek az Igazgatóság törzsterületeihez kapcsolódnak, mint védelemre tervezettek. Az Igazgatóság által 2005-ben felmért, illetve felülvizsgált ex lege védett természeti területek jogi jellegének bejegyzésére irányuló kezdeményezéseink folytatódtak, a határvonalak javítása részben megtörtént. Az ex lege területekben történt eltérés az előző évhez képest a területi pontosításokból származik. A természetvédelmi hatóságok leterheltségüktől függően változó ütemben indítják el a kiterjedés megállapítására irányuló eljárásaikat. A védett természeti területeknél a deregulációhoz kapcsolódóan volt jelentősebb mértékű határjavítás. 5

Védelemre tervezett és nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó területek a Natura 2000 és a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó területek megnevezés száma (db) védett területek kiterjedése (ha) ebből fokozottan védett (ha) változás 2007-ben (ha) Ramsari terület 9 31 768 - - Biogenetikai rezervátum 1 2 962 - - Bioszféra rezervátum 5 22 095 2 280 - Világörökség - - - - Európa Diploma - - - - Natura 2000 Bird Direktíva 8 129 680* - - Natura 2000 Habitat Direktíva 36 119 819* - - 2006-ban kihirdetésre került egy új, a fedvény szerint 13 150 ha-os Ramsari terület Apaj és Kunszentmiklós térségében (Felső-Kiskunsági szikes puszták Ramsari terület); * tervezett; ** kihirdetett Az Igazgatóság 2007-ban is erőfeszítéseket tett az ex lege védett területeket felülvizsgálatára. Az újonnan megtalált, vagy korábban természeti területként felmért területeken kezdeményeztük a jogi jelleg bejegyzését a természetvédelmi hatóságnál. A legtöbb esetben a térségünkre jellemző szikes tavakról van szó, amelyek száma 239 az év során több újabb terület ex lege bejegyzését elindítottuk. Az ex lege lápok száma 156. Ezek területének pontosítását, a régiek kiigazítását és az újak bejegyzését is elindítottuk. 2007-ben lehatároltunk 2 db külön területtel rendelkező ex lege védett földvárat (Tételhegyi földvár, Vaskúti földvár), mintegy 117 ha területtel. 6

Az Igazgatóság saját vagyonkezelésében lévő területek A jogszabállyal kihirdetett, illetve a törvény erejénél fogva védett (ex lege) területek tulajdonos szerinti megoszlása az alábbi (az ex lege védettekre vonatkozóan a saját vagyonkezelésűek kivételével a tulajdoni viszonyokról statisztikát készíteni csak azután tudunk, miután megszereztük az összes általunk ex lege védettként számon tartott terület digitális földkönyvét)*: Megnevezés terület ha-ban a teljes terület %-ában saját kezelésű jogszabállyal kihirdetett összes- (+ ex lege + védelemre tervezett + egyéb) 42020 (48907) 51,7% egyéb közcélú kezelésű 1 708 2,1% erdőgazd. Rt-k által kezelt 9 364 11,5% állami tulajdon összesen: 53 092 65,3% önkormányzati tulajdon: 937 1,1% magántulajdon 16 798 20,6% egyéb tulajdon 10 526 12,9% védett terület összesen 81 354 100% *a kimutatás szigorúan csak a földhivatalok nyilvántartásában szereplő, általunk ismert adatokon alapszik, a becsült eltérés 35 526 ha Az Igazgatóság saját vagyonkezelésében lévő területek A Magyar Állam tulajdonában és az Igazgatóság vagyonkezelésében művelési ágankénti bontásban az alábbi védett területek vannak: művelési ág 2007-ben vásárolt terület (ha) saját használatban haszonbérbe (hasznosításba) adva terület (ha) ha % ha % szántó 83 5481 3053 56% 2428 44% gyep, legelő 95 29441 10148 34% 19293 66% 7

saját használatban haszonbérbe (hasznosításba) adva kert 0 0 0 0% 0 0% szőlő 0,46 23 21 91% 2 9% gyümölcsös 0 2 2 100% 0 0% nádas 4 2997 1495 50% 1502 50% halastó 132 752 316 42% 436 58% erdő 16 3005* 2997 100% 8** 0% kivett 80 7206 6385 89% 820 11% összesen 410 48907 24417 50% 24489 50% Megjegyzés: A vásárolt területek között csak azok szerepelnek a táblázatban, amelyekre az Igazgatóság 2007-ben kötött adásvételi szerződést (a vagyonkezelői jog átvezetésétől függetlenül) * az ÁESZ által nyilvántartott, üzemtervezett erdőterület 5 900 ha ** természeti állapota szerint nem erdő, művelési ág változtatása folyamatban van A földvásárlások volumene az előző évekhez képest tovább csökkent, mivel a két nagy, földvásárlást is tartalmazó projektünkben a vásárlásra nyitva álló keret nagyrészt felhasználásra került a megelőző években, 2007-re többnyire a nehezen felderíthető tulajdonosokkal, az időközben lefolytatott póthagyatéki eljárásokkal bekerült jogutódokkal kötöttünk szerződéseket. Négy forrásból vettünk 2006-ban védett és védelemre tervezett természeti területeket: Saját bevételből erre a célra 2007-ben is jelentős összeget fordított az Igazgatóság, Ebből a keretből elővásárlás, földfelajánlás jogcímén 136 ha földterületet, a KvVm által biztosított kártalanítási alapból mintegy 169 ha nagyságú területet, a KIOP-programban 94 ha-t, a LIFE-programban pedig hozzávetőleg 11 ha földterületet vásároltunk meg közérdekű célú adásvételi szerződések megkötése útján. A megkötött szerződések összesen 410 ha nagyságú földterület tulajdonjogának megszerzésére irányultak, melynek egy részére már átvezették a földhivatalok a tulajdonjog változást. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv. hatályba lépését követően a Magyar Állam nevében és javára két esetben (elővásárlási jog, Vszt. végrehajtása) külön felhatalmazás nélkül volt lehetőségünk ingatlanok megvásárlására, amellyel éltünk is; a vagyonkezelőkénti kijelölés azonban hónapokat késik, ezért a tulajdonjog-átvezetés 2007. októbere óta gyakorlatilag leállt. 8

A táblázatban nem szerepel Az állami erdőgazdálkodás rendszerének a felülvizsgálatáról, valamint egyes természetvédelmi rendeltetésű erdőterületek vagyonkezelői jogának megváltoztatásáról szóló 2082/2007. (V.15.) Korm. határozat végrehajtására megkötött megállapodások a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt-vel 3 530,2683 ha területű, a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt-vel 46,2486 ha területű állami tulajdonban lévő, védett és védelemre tervezett erdőterületek vagyonkezelői jogának átvételére ill. a területhez szervesen kapcsolódó társasági vagyon adásvételére; a birtokba adás megtörtént, a vagyonkezelői jog átvezetése iránt az eljárást folyamatban van, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól átvett 42 ha területű védett természeti terület, melynek az ingatlan-nyilvántartási átvezetése is megtörtént. Természetvédelmi gazdálkodás Saját vagyonkezelésében lévő területek Az Igazgatóság a vagyonkezelésében levő területek 50 %-át (24489 ha) haszonbérlet útján kezeli. Az arány a tavalyi évhez képest 2 %-al növekedett. 2007-ben 401 fő szerződött partnerrel 757 hatályos haszonbérleti szerződésünk volt. A bérbeadásoknál nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a tanyás térségekben élők, a helyben lakók elsőbbséget élvezzenek, ezáltal megélhetési lehetőségeik javuljanak. Az Igazgatóság a haszonbérbe adott területeken fokozottabb ellenőrzést végzett, abból a célból, hogy az agrár-környezetgazdálkodási pályázat időszaka alatt a haszonbérlők gazdálkodási szempontból eleget tesznek-e a célprogram előírásaiban foglaltaknak, valamint a természetvédelmi előírásoknak. Az Igazgatóság az állami tulajdonú, saját vagyonkezelésű területek fennmaradó részén (50 %-án), saját maga végzi az élőhely fenntartási célú területkezelést. Nagy hangsúlyt fektetünk a védett területek fenntartására és gondozására, illetve az állattenyésztésre, mely elsődlegesen génmegőrzési és területfenntartási-kezelési célokat szolgál. Az Igazgatóság, mint gazdálkodó területalapú támogatást kap. A 2007. évben az Agrár Környezetgazdálkodási Program keretből szintén kaptunk támogatást, amely elsősorban az élőhelyek fenntartására, és az őshonos szürke marha állomány tartására, mezőgazdasági gépek beszerzésére irányult. A támogatási forrásokat az Igazgatóság élőhelyek kezelésére, védett területek fenntartására és az élőhely kezelésben nagy szerepet játszó magyar szürke marha és bivaly állomány tartására és a kezelési tevékenységhez szükséges gépek beszerzésére, működtetésére fordította. 9

Védett területek fenntartása és kezelése saját állatállománnyal Az Igazgatóság tulajdonában levő állatállomány létszámát az alábbi táblázat mutatja: faj fajta egyedszám 2007. január 1. egyedszám 2007. december 31. szarvasmarha magyar szürke 1012 1250 bivaly 37 124 ló shagya arab 1 1 arab telivér 1 1 angol telivér 1 1 Az Igazgatóság 2001 óta a magyar szürke szarvasmarha intenzív állományfejlesztésébe kezdett. A fejlesztést a rendelkezésre álló legelőterület és takarmány előállítására alkalmas (réti széna, lucerna) terület nagysága határozza meg. Ezek növelése érdekében a vonatkozó jogszabályok betartásával határozott lépéseket tettünk. A korábban haszonbérbe adott területeket ahol a saját állomány növelése indokolt nem adjuk újból bérbe. A saját tulajdonú állatállomány az alábbi telephelyeken került elhelyezésre: tartási hely (majorság) tenyész tehén tenyész bika növendék üsző növendék bika tinó szopós borjú bivaly Bugac 165 238 106 4 Izsák 201 16 41 Pusztaszer 81 127 124 Kígyós-hát 106 Tiszaalpár 42 103 1 8 Apaj bikatelep 8 11 A 2007. évben a növekvő állatlétszám elhelyezése, tartása érdekében az Igazgatóság a meglévő három telep mellé további két állattartó telepet alakított ki. 10

Bugacon található a leghíresebb törzsállomány, ahol saját dolgozók irányításával folyik a tenyésztés (három vérvonal). Izsákon is folyik tenyésztés (négy vérvonal) és a vásárolt állomány fogadásához szükséges karantént alakítottuk itt ki, és ezen a telephelyen történik a tenyészbikák teleltetése. A pusztaszeri telepen a növendék állatok (magyar szürke marha, bivaly) kerülnek elhelyezésre. A tartási körülmények javítása céljából részben felújított Kígyós-háti telepen a növendék bikaállomány került elhelyezésre. Tiszaalpáron meghatározó számban a KIOP program keretében megvásárolt magyar szürke szarvasmarhák tartása, nevelése folyik. tartási hely (majorság) hasznosított terület (ha) állatállomány (egyed) Bugac 1486 513 Izsák-Fülöpszállás 1236 258 Pusztaszer 1324 332 Kígyós-hát 1190 106 Tiszaalpár 521 154 A magyar szürke marha állományunk fejlesztése folyamatos, azonban halaszthatatlan feladat volt a selejtezés és a 3-4 éves tinók értékesítése. Az értékesített és a vásárolt állomány egyenlege azonban pozitív. A selejtezés az idős korcsoportúak, illetve a tenyésztés szempontjából hibásnak minősített állatokra irányult. Bivalyállományunk létszámnövekedésének meghatározó hányadát a vásárolt bivalyállomány jelentette. Vadászterületek kezelése védett területen A különleges célú fenntartási tevékenység egyik jellemző példája a saját vadászterület kezelése. A 2006-os év volt a vadászati üzemtervezés éve. Ennek eredményeként a meglévő három vadászterület mellé kialakításra került egy negyedik vadászterület Miklapusztán, amelynek elsődleges célja a túzokállomány védelme, élettere nyugalmának biztosítása vadászati téren. A haszonbérlet útján hasznosított 11

vadászterületeink Kunszentmiklós, Kolon-tó, Miklapuszta térségében üzemelnek. Saját kezelésben maradt a bócsai vadászterület, amely különleges rendeltetésűvé nyilvánított terület. vadászterület megnevezése (ahol az Igazgatóság a vadászatra jogosult) kiterjedése (ha) (03 6031) Bócsa vadászterület 5 840 Kutatás és monitorozás A természeti értékek kutatása, változásainak vizsgálata az Igazgatóság számára kezdettől fogva kiemelt fontosságú tevékenység. 2007-ban az alábbi témák kerültek előtérbe: Az Igazgatóság 2007-ban is erőfeszítéseket tett az ex lege védett területeket felülvizsgálatára. Az újonnan megtalált, vagy korábban természeti területként felmért területeken kezdeményeztük a jogi jelleg bejegyzését a természetvédelmi hatóságnál. 2007. évben 8 db (összesen 280 ha) ex lege láp és 2 db (összesen 23,7 ha) ex lege szikes tó jogi jelleg bejegyzésére irányuló eljárás zárult le eredményesen, és további 5 db láp és 7 db szikes tó estében kezdeményeztük a bejegyzést. A legtöbb esetben a térségünkre jellemző szikes tavakról van szó, amelyek száma 229, az év során több újabb terület ex lege bejegyzését elindítottuk. Az ex lege lápok száma 136. Ezek területének pontosítását, a régiek kiigazítását és az újak bejegyzését is elindítottuk. A természeti értékek kutatása, változásainak vizsgálata az Igazgatóság számára kezdettől fogva kiemelt fontosságú tevékenység. 2007-ben az alábbi témák kerültek előtérbe: 1. A Kárpát-medence állattani értékei, faunájának gócterületei és genezise; 2. 1998-2008 között bekövetkezett élőhelyváltozások felmérése az egykori Duna-Tisza köze élőhelytérképezési program (D-TMap) véletlenszerűen kiválasztott kvadrátjaiban, különös tekintettel a Natura 2000 jelölő élőhelyekre; 3. Mártélyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervét megalapozó anyag elkészítése; 12

4. Peszéri-erdő védelemre tervezett terület természetvédelmi kezelési tervét megalapozó anyag elkészítése; 5. Tőzegbányatavak felmérése a Császártöltési Vörös-mocsár Természetvédelmi Területen és a hozzá északról csatlakozó, 2 km hosszú lápzónában; 6. A KNP Miklapusztai területének állapotfelmérése 2006-2007.; 7. Kolon-tavi Madárvárta madárvonulás kutatás; 8. A Természetvédelmi Osztály és a Természetvédelmi Őrszolgálat szakemberei közös terepi bejárásokat tartottak a saját vagyonkezelésű területeken folytatott mozaikos kaszálások tapasztalatainak értékelése végett; 9. A tervezett Körös-éri Tájvédelmi Körzet (illetve a jelölt Dél-Homokhátság kjtt. HUKN20008) térségének vízhatást igénylő természeti értékeit és ezek ökológiai vízigénye; Monitorozás 1. Halastavi környezetben a kárókatona és a sárgalábú sirály kilövések monitorozása; 2. Fokozottan védett és telepesen fészkelő madarak monitorozása; 3. Túzok (Otis tarda) Kiskunsági állományának monitorozása; 4. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR): I. projekt: védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése; II. projekt: vizes élőhelyek monitorozása; IV. projekt: invázív fajok monitorozása; VIII. projekt: szikes élőhelyek monitorozása; 13

IX projekt: száraz gyepek monitorozása; 5. Natura 2000 területek monitorozása országos projekt részeként; 6. Natura 2000 állapotjelentéshez regionális projektek; 7. az Igazgatóságon dolgozó szakreferensek és természetvédelmi őrök feltáró és monitorozó tevékenysége (a fentebb felsoroltakon felül). 14

Kezelési tevékenység A védelemre tervezett területrészek részletes adatai és a védetté nyilvánításhoz szükséges kezelési tervek készültségi foka 2007-ben a Natura 2000 területekkel kapcsolatban a KNPI legfontosabb tevékenységei a következők voltak: 1. A magántulajdonosok által területbővítésre felajánlott ingatlanokkal kapcsolatos végleges szakmai álláspont kialakítása, kataszteri adataik ellenőrzésének befejezése, a végleges Natura 2000 területbővítési javaslat kialakítása és továbbítása a felettes szervekhez. 2. Az illetékes EU szervek által kért országos állapotjelentés elkészítésében való közreműködés a KNPI működési területén található természeti értékeket illetően, illetve a tartós szegfű, mocsári kardvirág, homoki nőszirom, homoki kikerics, kisfészkű aszat országjelentésének összeállítása. (Ezen növényfajok állományának nagy része a KNPI működési területén található, a róluk a legtöbb információval a KNPI szakemberei rendelkeznek.) 3. A Natura 2000 jelölő fajokról és élőhelyekről rendelkezésre álló adatok további bővítése (például a csigafauna kutatása a teljes működési területen, a természetvédelmi őrök segítségével vett talajminták segítségével.) 4. Natura 2000 fenntartási tervek elkészítésének megtervezésében, illetve az ezzel kapcsolatos szakmai pályázati rendszer megtervezésében való közreműködés. 5. A Natura 2000 területekre vonatkozó jogszabályok módosítására, javítására vonatkozó jogalkotói tervek kialakításában való közreműködés. 6. A legnagyobb volumenű és jelentőségű munka a Natura 2000 területek határainak MePAR rendszerbe történő illesztése volt, aminek utolsó munkálatai 2008-ra is áthúzódtak. A feladatot alapvetően a KNPI térinformatikus kollégái végezték, a Természetmegőrzési Osztály elsősorban szakmai kontrollt gyakorolt e tevékenység felett. 15

Élőhelyfenntartás A legfontosabb élőhely-fenntartási aktivitásunkat az alábbi táblázatban mutatjuk be: az élőhely típusa, jellemzése az érintett terület nagysága (ha) 1. KNP bugaci szegélyturján vízpótlása minden évben egy kisebb turjános nedves állapotban tartása érdekében felszín alatti vízből pótoljuk a hiányzó vízkészletet. (8 200 m 3 ) 5 2. Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet tömörkényi halastavak az ökológiai célú, már nem termelő halastavak rendszeres vízpótlása tiszai vízbázisból (250 000 m 3 ) 80 Veszélyeztetett fajok védelme Működési területünkön kiemelt jelentőségű fajok megőrzésére vonatkozó tevékenységünket az alábbi táblázat foglalja össze: a faj magyar neve a tevékenység és az eredmények rövid ismertetése 1. túzok (lásd még: LIFE- Nature program) Egyeztetés a fészkelő területeken gazdálkodókkal, a gazdálkodási munkafolyamatok kontrollálása a fészkelési időszakban. Fészekmentések, a fészek védőzóna kialakítások a veszélyeztetett fészkeknél különösen a nem védett területeken. A veszélyeztetett fészkekben fatojásos helyettesítés, ideiglenes inkubáció, majd kelés előtti visszahelyezés, ha a tojó üli a fészket. A nem visszahelyezhető tojások elszállítása a Dévaványa túzoktelepre. A fészkek egyedi védelme és a gazdálkodási folyamatok szabályozása. Folyamatosan felülvizsgáltuk a legjelentősebb gazdálkodók területhasználatát, és a haszonbérleti szerződésekben fokozottan érvényesítettük a túzokkíméleti gazdálkodás gyakorlatát. A korábbi gyakorlatnak megfelelően 30 ha repcetelepítés történt a téli táplálékbázis biztosítása érdekében. 2. fehér gólya 2007. év során 120 db fészektartót adtunk át a DÉMÁSZ Rt-nek, melynek jelentős részét már kihelyezték a veszélyeztetett fészkek alá. 3. kék vércse A kék vércse LIFE program során a korábbi évek során kihelyezett 400 db költőláda ellenőrzését, tisztítását végeztük el. Továbbá a program keretében betervezett 4 erdőfolt eltelepítésre került. 4. kerecsensólyom A kerecsensólyom LIFE keretében 10 db költőláda került kihelyezésre magasfeszültségű oszlopokra, továbbá 250 20 kv-os oszlop került szigetelésre Kunadacs térségében. Ezek mellett elvégeztük a műkö- 16

a faj magyar neve a tevékenység és az eredmények rövid ismertetése dési területünkön a költő párok felmérését. 5. rákosi vipera (lásd még a LIFE- Nature program) A faj védelmében az utóbbi évek során megváltoztattuk az ismert élőhelyek (Peszéradacsi rétek, Bugacpuszta) természetvédelmi kezelését (kaszálás helyett extenzív legeltetés), ennek már a 2007. év során az állomány növekedésében is érezhető a hatása; mintegy 12 ha-on letermeltük az erdőt és a gyepvetéssel rekonstruáltuk a korábbi élőhelyet. Az Európai Unió által támogatott pályázatok LIFE Túzokvédelmi Program A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és 8 partnerszervezete által 2004-ben közösen elnyert Conservation of Otis tarda in Hungary című LIFE-Nature pályázat a globálisan veszélyeztetett, hazánkban fokozottan védett túzok in-situ védelmének kiterjesztését tűzte ki célul, s a túzok állomány 10%-os növekedését irányozza elő a projekt négy éves időszaka alatt. A projekt élőhely védelmi intézkedéseket foganatosít az ország kilenc legjelentősebb túzok élőhelyén, melyek mindegyike SPA (Special Protection Areas) terület. A kulcsfontosságú földterületek (dürgő-, fészkelő- és telelőhelyek) megvásárlásával túzokkíméleti területek kerülnek kialakításra közel 2000 hektáron, ahol az élőhely kezelési tevékenységek a túzok éves életciklusához igazodnak. A faj számára a legnagyobb veszélyt az élőhelyein folytatott intenzív mezőgazdasági tevékenység jelenti, melynek mérséklésére létrejött a regionális túzokvédelmi munkatársak hálózata, akiknek a fészkek mentésén és az állomány monitorozásán túl a gazdálkodókkal való folyamatos kapcsolattartás is feladatuk. A projekt 8 mintaterületén 2007. szeptember 30-ig 1937 hektárt sikerült megvásárolni, mely a tervezethez képest (1881 ha) 103 %-os teljesít jelent. A megvásárolt területeket mintaterületenkénti bontásban az alábbi táblázat mutatja be: Szám Projekt terület Tervezett terület (ha) 2007. szeptember 30-ig megvásárolt terület (ha) 1. Kiskunsági szikes puszták 330 290 2. Solti-sík 50 30 17

Szám Projekt terület Tervezett terület (ha) 2007. szeptember 30-ig megvásárolt terület (ha) 3. Dévaványai-sík 200 228 4. Kis-Sárrét 127 83 5. Bihari sík 385 386 6. Hortobágy 180 206 7. Hevesi-sík 486 625 8. Borsodi Mezőség 123 89 Összesen: 1 881 1 937 Egyes területeken megkezdődött az okszerű élőhely kezelés. A Kiskunságban a megvásárolt területek javarésze haszonbérbe adott terület, így az Európai Bizottság állásfoglalása alapján e területek vonatkozásában kötelező érvényű kezelési megállapodást kell kötni a vagyonkezelőnek és az aktuális földhasználónak a bérleti szerződés időtartamára. Saját földhasználatba mindössze 37 ha került, mely a program előírásainak megfelelően parlagműveléssel, kaszálással és repcetelepítéssel került hasznosításra 2007 évben. Folyamatosan zajlik az élőhely-, az állomány- és a predátormonitoring. Elkészültek és folyamatosan frissítésre kerülnek a mintaterületek élőhely térképei, melyek a túzok előfordulási adatokkal összevetve alkalmasak az adott célterületeken leginkább hatékony túzokkíméleti gazdálkodási rendszerek kialakítására. A 2005 évi monitoring eredmények nyomtatott formában is megjelentek a Magyar Apróvad Közlemények különszámaként. A regionális túzokvédelmi munkatársak közreműködésével javaslatot tettünk az összes projekt mintaterület ÉTT rendszerbe való integrálására, mely a program fő célkitűzései közt is szerepel. Ennek megfelelően a Solti-sík, a Bihari-sík, a Kis Sárrét és a Hortobágy érintett élőhelyei a lehető legkorábbi időpontban bevonandók a támogatási rendszerbe. Ezen intézkedés a LIFE kötelezően elvárt továbbfolytatását is szolgálja a hosszú távú természetvédelmi célú élőhely kezelés biztosításával, ezáltal hozzájárul a program 50 % állománynövekedés eléréséhez. A projekt érintett 9 Natura2000 SPA területére a fenntartási tervek végső változatának elkészítése folyamatban van, a Szakállamtitkárságra való benyújtásuk 2008-ban várható. A projekt honlapja, a www.tuzok.hu folyamatosan frissítve van. 18

A 2006. augusztus 3-án benyújtott Projektmódosítási Kérelmünket a Bizottság elfogadta, melynek értelmében az ÉMÁSZ társfinanszírozóból projekt partnerré vált, valamint 75 ha gyeptelepítés térben átcsoportosításra került a Hortobágyról a Solti-sík mintaterületre, ahol összesen 126 ha gyeptelepítés történt 2007-ben. Az Áfát a 100%-ban LIFE forrásból finanszírozott, a közbeeső jelentésben szereplő számlákra (2004. október 2005. július) visszaigényeltük. Az APEH határozata az említett számlák teljes Áfa tartalmának visszatérítéséről rendelkezett. A fennmaradó időszakra eső Áfát az igazgatóságnak meg kell előlegeznie, mivel a Kedvezményezett, mint a Bizottság felé közvetlen pénzügyi elszámolásra kötelezett, csak a Bizottság által jóváhagyott pénzügyi beszámolóban szereplő számlák Áfa tartalmának visszaigénylésére indíthat eljárást. Pénzügyi elszámolás a végső jelentés része lesz. A projekt keretében megvásárolt és haszonbérbe adott földterületek haszonbérleti vagy használati díjából származó bevétel a Bizottságot illeti, ezért fontos, hogy a Kedvezményezett és a partnerek erről elkülönített nyilvántartást vezessenek. A legsúlyosabb pénzügyi problémát továbbra is az Európai Uniós hozzájárulás utolsó részletének előfinanszírozása jelenti, hiszen ezt az összeget csak a végső pénzügyi elszámolás elfogadását követően kapja meg a Kedvezményezett (és rajta keresztül a partnerek). Előzetes kalkulációink szerint rendelkezésre álló forrásaink 2008 áprilisára kimerülnek, a projekt legtöbb akciója ezen időponttól kezdve nem végezhető a jelentkező forráshiány miatt. A Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) hosszútávú megőrzésének megalapozása című LIFE-program A rákosi vipera jelenleg a magyar gerinces fauna elismerten legveszélyeztetettebb faja, teljes magyarországi állományát 500 példánynál is kevesebbre becsüljük. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága (KNPI) és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága (DINPI) által közösen benyújtott A Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) hosszú távú megőrzésének megalapozása című pályázatát támogatásra méltónak ítélte az Európai Bizottság és a LIFE-Nature alapból biztosítja a négyéves program teljes költségvetésének 50%-át. A pályázat alrészei a következők: gyeprekonstrukció az erdőtelepítések által elfoglalt korábbi élőhelyeken; Rákosi Vipera Védelmi Központ kialakítása és működtetése; állomány monitoring és kapcsolódó kutatások; lakosság informálása, szemléletformálása a faj helyzetéről, illetve a védelem fontosságáról. A 2007. év 19

során tovább folytatódtak a monitoring vizsgálatok, állomány felmérések és a beltéri szaporítás, valamint letermelésre került további 11 ha erdő a korábban beerdősített telelőhelyekről. 2007. október 26-27-én került megrendezésre a projektet záró konferencia. A Pannon bennszülött tartós szegfű védelme (Conservation of the Pannon endemic Dianthus diutinus) című LIFE-Nature pályázat. A pályázat mintegy 1 éves előkészítő munkát követően 2006. szeptember 1-én indult. A kizárólag a Duna-Tisza közén élő, hazai jogszabályok alapján fokozottan védett, kiemelt közösségi jelentőségű Natura 2000 jelölő növényfaj védelmét célzó, 5 éves futamidejű pályázat fő célkitűzése: a jelenleg ismert tartós szegfű állomány 85%-ának otthont adó élőhelyek természetességének javítása, az élőhely vesztés, valamint a populációk elszigetelődése által előidézett állománycsökkenés megakadályozása. A 75%-ban EU forrásra támaszkodó pályázat költségvetési sarokszámait és a partnerségi viszonyokat az alábbi táblázat foglalja össze (A számok Euro-ban szerepelnek): STÁTUSZ SZERVEZET NEVE ÖNRÉSZ EU Összesen Kedvezményezett Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 54 740 811 720 866460 1. Partner Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 53 210 301 200 354 410 2. Partner Szegedi Tudományegyetem 16 680 98 336 115 016 3. Partner Kiskunmajsa Város Önkormányzata 13 776 11 832 25 608 Társfinanszírozó KvVM 269 291 Összesen: 1 630 785 A projekt fő tevékenységi területei: A Kiskunsági Nemzeti Park Ig. illetékességi területéhez tartozó Kiskunmajsa-Bodoglár, Bócsa, valamint a DINP Ig. illetékességi területéhez tartozó Csévharaszt települések külterületein kijelölt projektterületeken az élőhelyek természetességét javító élőhely rekonstrukció valósul meg, melynek során a magas zárodottságú, tájidegen fafajokból álló erdőültetvények átalakítása történik meg alacsony záródási szintű, ligetes szerkezetű, hazai- és a termőhelyre jellemző fafajokból álló potenciális tartós szegfű élőhellyé. A tartós szegfű jelenlegi élőhelyein a tájidegen özönnövény selyemkóró visszaszorítása, eltávolítása a cél. 20

Az ex situ fajvédelem fontos elemeként a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében tartós szegfű Szaporító Állomás kerül kialakításra, ahol eredeti termőhelyről származó magokból nevelnek fel növényeket, melyeket az eredeti termőhelyre ültetnek vissza. Ezáltal fokozódik a faj szaporodási sikeressége és a kiültetett egyedek erősítik a meglévő populációkat. A projekt teljes ideje alatt intenzív monitorozási tevékenység zajlik, mely magába foglalja a tartós szegfű teljes állományának évenkénti felmérését, az élőhely rekonstrukció eredményeinek vizsgálatát, a selyemkóró eltávolítás előrehaladását, valamint a szegedi Füvészkert Szaporító Állomásán felnevelt és kiültetetett egyedek további életciklusának megfigyelését. A projekt során folyamatos a kapcsolattartás és az információ csere az erdészekkel, a helyi lakossággal, mely többek között találkozók szervezésével, kiadványok, szórólapok terjesztésével, a médiumok tájékoztatásával, internetes honlapon keresztül valósul meg. A projekt eredményeiről ismeretterjesztés céljából helyi és országos sajtót, TV-t és rádiót célzó közleményekkel; tudományos keretek között publikációkkal, szakmai konferenciákon jelentkezünk. 2006. évben a projekt keretein belül zajlott tevékenységek: projektindító partnerségi találkozó a KNP Igazgatóságon, partnerségi megállapodások megkötése, projekt adminisztráció beindítása, pénzügyi tervezés, a projekt személyi állományával kapcsolatos kérdések áttekintése, a projekt célkitűzéseinek elérését szolgáló beszerzések elindítása, a projekt arculatának tervezése, projektbemutató előadás szakmai fórumon. Déli határszakasz felszíni vizeinek jó környezeti állapotának megőrzéséhez szükséges akcióterv (INTERREG pályázat) A főkedvezményezett Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal, valamint települési önkormányzatokkal partnerségben Interreg pályázatot nyert a KNPI a HU-RO-SCG-1/146 Magyarország -Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, a Déli határszakasz felszíni vizeinek jó környezeti állapotának megőrzéséhez szükséges akcióterv címmel. Fő tevékenységként a magyar-szerb határmenti régióban (magyar oldalon Kelebiától Szegedig) található vizes élőhelyek (23 védett, védelemre tervezett ill. Natura 2000-nek jelölt területfolt) jó ökológiai állapotának hosszú fenntartásához, illetve helyreállításához szükséges, a jövőbeli vízgyűjtőgazdálkodási tervbe integrálható akcióterv kerül kialakításra a pályázat végrehajtása során. Az akciótervet végleges formájában az ADUKÖVIZIG, mint fő kedvezményezett állítja össze, a KNPI a térségbeli jelentősebb vizes élőhelyek jelenlegi ökológiai állapotának felmérését és értékelését végezte el (megbízott alvállalkozóin keresztül), továbbá az őket érintő vízgazdálkodási intézkedések fő irányára 21

tett javaslatot zárójelentésében. Emellett az Igazgatóság a vizes élőhelyek növényzetének ökológiai vízigényének meghatározására vonatkozó kutatást is végeztetett, ennek eredményeit szintén a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben fogja felhasználni a természetvédelmi és a vízügyi apparátus. Az Igazgatóság által megbízott alvállalkozók, és munkájuk lényege: Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék (Dr. Margóczi Katalin és társai), védett és védelemre tervezett, főként gyepi vizes élőhelyek részletes természeti értékfelmérése (vegetáció, ízeltlábú fauna), élőhelytérképezés, jelentős vízfolyások és tavak makrovegetációjának a Víz Keretirányelv (VKI) által előírt módszertan szerinti felmérése és ökológiai értékelése; a vizsgálati térség tájtörténeti elemzése. Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (Dr. Gaskó Béla, Csongrád Megyei Múzeum) a tervezett Körös-éri TK térségére vonatkozó biológiai kutatások, adatgyűjtések szakirodalmi áttekintése, bibliográfia készítés, a biotikai adatok összegyűjtése. Aranyharmat Kft. (Dr. Bihari Zoltán) vizes élőhelyek emlősfaunájának vizsgálata. Nimfea Természetvédelmi Egyesület (Sallai Zoltán) jelentősebb víztestek halfaunisztikai vizsgálata, VKI szerinti ökológiai minősítés halfauna alapján. Bioaqua Pro Kft. (Dr. Juhász Péter, Dr. Kiss Béla, Dr. Müller Zoltán, Dr. Ambrus András) jelentősebb víztestek vízi makroszkópikus gerinctelen faunájának vizsgálata, VKI szerinti ökológiai minősítés a vizsgált taxon alapján. Dr. Vörös Lajos (MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete) jelentősebb víztestek fitoplanktonjának és perifitonjának vizsgálata, VKI szerinti ökológiai minősítés a vizsgált taxonok alapján. Szegedi Tudományegyetem Növénytani Tanszék (Dr. Bagi István) vizes élőhelyek növényzetének ökológiai vízigényére vonatkozó kutatás. Az 5%-os önrész mellett az alábbi eszközbeszerzést hajtotta végre a KNPI, a kutatási munka támogatására: Notebook 4 db; 2 db számítógép; 1 db szkenner; 2 db nyomtató; 22

Hálózati eszközök; Térinformatikai szerver bővítése; Térinformatikai, grafikai szoftverek; Kézi gps-k 10db (természetvédelmi őröknek); Térinformatikai gps (természetvédelmi őröknek); Archív légifelvételek; Infrás nagyfelbontású, 2007-es űrfelvétel a működési területünk 1/6-ról; Talajtérkép a működési területünk 1/6-ról; Interneten publikálható topo 50e-s térkép; Földkönyvi adatok vásárlása. A vizsgálati térség vízgyűjtő-gazdálkodásának javasolt akciótervét az ADUKÖVIZIG készíti el zárójelentésében, a KNPI az akcióterv összeállításában konzultációs partnerként vesz részt. Saját zárójelentését a KNPI 2007. npvember 20-án továbbította az ADUKÖVIZIG felé, további jelentéstételi kötelezettsége nincs a projektben, miként további költsége sem. Elszámolható költségeit a II. munkacsomaggal bezárólag megtérítették, a vele szemben még fennálló költségtérítési kötelezettség teljesítésére várhatóan 2008 júliusában kerül sor. Igazgatási tevékenység Hatósági bizonyítványok Az elmúlt évben a közérdekű adatszolgáltatások, a kiállított hatósági bizonyítványok száma 245 volt. Ezek többsége továbbra is a pályázati kiírásoknál meghatározott tények igazolására szolgált. A kiadott hatósági bizonyítványokban arról nyilatkozik az Igazgatóság, hogy a pályázattal érintett ingatlanon, vagy a tevékenység helyszínén milyen természeti értékek találhatóak. 23

Más hatóság által hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálata Az Igazgatóság 1 közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perben vett részt az eljáró hatóság (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium), mint alperes mellett beavatkozóként, amely 2005-ben indult, majd 2006-ban folytatódott. A közigazgatási per az engedély nélkül végzett végleges más célú hasznosítás (GSM adótorony elhelyezése) miatt elrendelt helyreállítás alóli felmentésre irányult. A felperes (GSM) keresetét a bíróság elutasította, mely ellen a felperes a Legfelsőbb Bírósághoz fordult felülvizsgálat iránt. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, a végrehajtás elrendelése az I.fokú hatóság részéről megtörtént. Az Igazgatóság, mint közigazgatási eljárásban résztvevő ügyfél Az Igazgatóság az elmúlt évben három földhivatali eljárásban élt jogorvoslattal, a kérelmünknek a másodfokú hatóság helyt adott. Továbbá két esetben (erdészeti ügy, előzetes környezeti vizsgálat) kértük 2007-ben Natura 2000 terület természetvédelmi kezelőjeként ügyféli minőségünk elismerését, az így benyújtott jogorvoslati kérelmünknek a másodfokú hatóság helyt adott, ill. a második eljárás folyamatban van. Bírságok Megnevezés Ügyek száma Kiszabott bírság összege (e Ft) Természetvédelmi bírság Szabálysértési eljárás 22 80 Helyszíni bírság 11 63 éves jelentés 2007 A szabálysértési eljárások közül 10 eljárás már véget ért: eljárást megszüntető vagy pénzbírságot kiszabó, illetve figyelmeztetést alkalmazó határozattal, ill. büntetőjogi feljelentéssel. A fennmaradó 12 eljárás még folyamatban van. A 2007. évben szabálysértési kifogás jogorvoslattal az eljárás alá vont személyek közül senki sem élt. Részletfizetésre irányuló kérelem nem érkezett. 24

A tárgyévi, illetve a megelőző 2006. évi bírságok befizetésével kapcsolatosan változatlanul kevés a hajlandóság az önkéntes teljesítésre. Helyszíni bírság: 11 db ( 63.000 Ft) Büntető ügyek Megnevezés Feljelentések száma Eredményes Eredménytelen Természetkárosítás 1 0 folyamatban Egyéb büntető ügyek 23 1 6 Jogerősen lezárult a több éve tartó, eddig napvilágra került legnagyobb magyarországi természetkárosítás büntetőügye. Hét személyt a bíróság jogerősen elítélt természetkárosításért és lopásért, kettőjük kivételével mindenki végrehajtható szabadságvesztés büntetést kapott. Az elkövetett természetkárosításnak több mint 9/10-e felderítetlen maradt, a megállapított 18 millió Ft polgári jogi igényből mintegy felét fizették ki eddig az elítéltek. Az eredményesség eredménytelenség megítélése szempontjából, eredményesnek minősülnek azon ügyek, melyekben a nyomozó hatóság az eljárást vádemelési javaslattal tette át az ügyészségre, valamint az ügyészi megrovással és/vagy a bírósági elmarasztaló ítélettel végződő eljárások. Az ügyek nagy része (18) folyamatban van. A vagyon elleni feljelentések száma jelentősen megnövekedett, ezeket elsősorban a Magyar Állam, illetve az Igazgatóság sérelmére elkövetett falopás miatt kényszerültünk megtenni (17 eset). A fennmaradó 6 esetben egyéb vagyontárgyak ellen (mezőgazdasági gép, tanya) elkövetett lopás, rongálás alapos gyanúja miatt tettünk feljelentést. Polgári perek Megnevezés Ügyek száma Nyert Vesztett Folyamatban Polgári perek 3 2* 0 0 * = a peren kívüli egyezséget nem tartalmazza Két polgári perben az Igazgatóság felperesként, egyben alperesként vett részt. Felperesként az Igazgatóság az egyik ügyben haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondása tárgyában, a másik ügyben szolgálati lakásra kötött lakásbérleti szerződés megszűnésének megállapítása és lakás kiürítése 25

iránt nyújtott be keresetet. Az elsőben peren kívüli egyezségkötésre került sor, a második esetben az Igazgatóság kérelmének helyt adott a bíróság. Egy ugyancsak több éve folyamatban lévő ügy - melynek tárgya jogalap nélküli gazdagodás, épület felújítással kapcsolatos kiadások megtérítése volt - jogerősen befejeződött, a felperesnek az Igazgatósággal szemben támasztott követelését a bíróság elutasította. Informatika A 2006. évben befejeződött a számítógépes hálózat korszerűsítéséhez elengedhetetlenül fontos hálózati eszközök cseréje. A 100Mb/s-os switcheket menedzselhető gigabites switchekre cseréltük le. Ehhez kapcsolódóan lecseréltük a media convertereket is gigabytesekre. Megtörtént a Novelles hálózat bővítése, új végpontok kiépítése a 2007. január 2-án bevezetésre került Infosys rendszer számára. Saját forrásból beszereztünk 6 db asztali számítógépet, 1 db notebookot és 4 db lézernyomtatót, 2 db új projektort. Ezen kívül TIR-ből és INTERREG-ből is sikerült gépekhez jutnunk. A TIR-ből 1 db munkaállomást, 5 db asztali számítógépet és 3 db notebookot kaptunk. Az INTERREG-ből pedig 1 db asztali számítógépet és 3 db notebookot. Az elrendelt létszámleépítés után a felmentett köztisztviselők munkaköreit az igazgatóság belső átszervezéssel tudta csak megoldani, mely a hálózati jogosultsági rendszer teljes átstrukturálását eredményezte. Térinformatikai munkánk az alábbi főbb csomópontok mentén mutatható be Hangsúlyosan részt vettünk a TIR fejlesztési koncepciójának kidolgozásában, továbbá a fejlesztéshez kapcsolódó pályáztok előkészítésében és bírálatában. Megkezdődött az INTERREG-pályázat végrehajtása, melyhez térinformatikai támogatást nyújtottunk. Kialakításra került a térinformatikai Ragadozófészek adatbázis. Az adatfeltöltés megtörtént. Kialakításra került a térinformatikai MePAR adatbázis. Az adatfeltöltés folyamatos. Kialakításra került a térinformatikai Bérleti szerződés adatbázis: az adatfeltöltés folyamatos, 150 bérleti szerződés térképmellékletét készítettük el digitálisan. Kialakításra került a térinformatikai Nádhasznosítási adatbázis. Az adatok feltöltése folyamatos. 26

Természetvédelmi Őrszolgálat A Természetvédelmi Őrszolgálat létszáma 2007-ben egy fővel csökkent, így az osztály létszáma év végére az alábbiak szerint alakult: 23 fő természetvédelmi őr és egy fő területkezelő munkaszerződéssel. A személyi állomány összetételét az alábbi táblázat mutatja: felsőfokú végzettségű középfokú végzettségű összesen 15 fő 8+1 fő 23+1 fő Megnevezés Átlag Legkisebb Legnagyobb egy főre eső illetékességi terület (ha) 43 733 3 700 157 753 egy főre eső védett természeti terület (ha) 5 051 101 6 448 Szervezeti kérdések Tárgyévben az igazgatóság működési területe 4 természetvédelmi tájegységből állt. Az őrkerületek száma nem változott. Technikai eszközökkel való ellátottság 2007-ben 2 db új Suzuki Jimny típusú terepjárót kapott az őrszolgálat. Az őrszolgálat rendelkezésére álló gépjárműállomány: Suzuki Jimny: 5 db Niva: 10 db (ebből 5 db Pepó Niva) Ford Ranger: 4 db Suzuki Vitara: 1 db Opel Campo: 1 db Land Rover: 1 db Jelenleg 2 fő nem rendelkezik szolgálati gépjárművel. 27

A 2005. évi központi és 2006. évi igazgatósági beszerzésnek köszönhetően az őrszolgálat minden tagja rendelkezik jó minőségű távcsővel. 2007. évre tervezett új informatikai beszerzések nem történtek. Két felújított számítógépet biztosítottunk az őrszolgálat részére az eszközök házon belüli cserélésével. Fényképezőgépek: 14 természetvédelmi őr kapott új, jó minőségű digitális fényképezőgépet, a meglévő három gépet figyelembe véve az őrszolgálat ellátottsága e tekintetben megfelelő. Két természetvédelmi őr kivételével mindenki rendelkezik maroklőfegyverrel, az őrszolgálat tagjai számára mind a terepi, mind a társasági egyenruha biztosítva van a kiegészítő elemekkel együtt. Két természetvédelmi őr rendelkezik szolgálati lóval. Hatósági intézkedések A 2007-ben 53 esetben tettek természetvédelmi őreink bejelentést az Igazgatóság részére. Helyszíni bírságot 13 esetben szabtak ki. Jelentősen emelkedett a falopások száma, megakadályozása érdekében a rendőrséggel közös járőrözéseink több esetben sikeresek voltak. Új feladatként jelentkezett a szabadidős sporttevékenységek közül a téli szánkózás, amelynek ellenőrzése a tél végi ünnepek alatt a Fülöpházi Buckavidék NP törzsterület déli részén jelentett többletfeladatot az őrszolgálat részére. Napi problémaként jelentkezik különféle technikai sportok védett természeti területen való megjelenése. Hatékony intézkedésre a sajátos terepi adottságaink kevésbé alkalmasak. A terepsportokat űző egyesületekkel kapcsolatot tartunk, fórumaikon, rendezvényeiken rendszeresen részt veszünk, előadásokban hívjuk fel a figyelmet a sporttevékenységük által okozott károkra, e károkozás megelőzésére irányul a kapcsolattartásunk. Az igazgatóság feladatellátásában történt belső átcsoportosításnak köszönhetően az őrszolgálatra a korábbi éveknél nagyobb mértékben hárul hatósági feladat. Ezt tükrözi az őrszolgálati osztályra szignált ügyiratok száma. Év 2004 2005 2006 2007 Ügyiratszám 786 716 1 097 1 043 28

A 2007. évben a vadászati ellenőrzéseket az előző évhez hasonlóan csak a védett természeti területeken végeztünk. Az őrszolgálat együttműködése más szervekkel Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság: A korábban megújításra került, együttműködési szerződésünk az év végével automatikusan megszűnt, a határőrség és a rendőrség összevonása miatt. Rendőrség: elsősorban a technikai sportok védett természeti területen történő ellenőrzésében kaptunk segítséget. Megjegyzendő, a sportrendezvények szervezői részéről kifejezetten jó szándékú kapcsolatkeresés volt jellemző. (orgoványi off-road verseny stb.), A falopások számának csökkentése érdekében körzeti megbízott őrkerület-vezető szinten tartottunk rendszeres kapcsolatot. MVH: az ellenőrzéseken a természetvédelmi őrök folyamatosan részt vesznek a jelentkező igényeknek megfelelően. Katasztrófavédelem: 2007-ben jelentős erdőtüzek alakultak ki működési területünkön. Kiemelt feladatot jelentett a Kéleshalmi Homokbuckák védett természeti területen keletkezett erdőtűz megfékezése. A természeti kár mérséklése érdekében mindent elkövettünk. Ennek ellenére közel 6 ha erdő és 4,5 ha borókás károsult. Társigazgatóságok, külkapcsolatok: a vizsgált időszakban három szakmai utat szerveztünk, Lengyelországban a Biebrza és a Bielowieza Nemzeti Park vendégei voltunk, Erdélyben a Békásszoros, Nagyhagymás Nemzeti Park illetve a Retyezát Nemzeti Parkban szervezett IRF konferencián vettünk részt. Az őrszolgálat egyenruha ellátása A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának egyenruha pótlása a szükséges viseletelemek tekintetében megtörtént 2007-ben. Három egyenruha és védőruha céggel álltunk kapcsolatban: Alpin, Mountex, Indiform Kft. Egyenruha, védőruha rendelés összesen 3 359 084 Ft összegben történt, ebből 2007-ben leszállított egyenruhákért a kifizetett összeg 2 527 420 Ft volt. Az egyenruha elemek az alapanyag hiány miatt 2007. év végéig nem kerültek teljes mértékben leszállításra. 29

Természetismeret Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok Az Igazgatóság a működési területén következetesen és magas színvonalon végzi a természetvédelmi szemléletformálással, bemutatással, tájékoztatással, ökoturizmussal kapcsolatos feladatait. E célok eredményes végrehajtását a saját kezelésünkben levő bemutató és kiállítóhelyek, Zöld Pont szolgáltatás, erdei iskolák, tanösvények, túraútvonalak szolgálják. Erdei Iskolák A Naprózsa Erdei Iskola (Fülöpháza) melletti régi épületben kialakított étkező helyiséggel, és az ételek helybe szállításával sikerült megoldani az elengedhetetlenül szükséges ellátás minimális feltételeit. Ez azonban többlet feladatot jelent a környezeti nevelőnek és a kísérő pedagógusoknak egyaránt. Az erdei iskola turnusainak feltöltése a megszűnt (vagy kiszámíthatatlanul kiírásra kerülő) támogatások (OM Erdei iskola pályázat) miatt igen sok szervezést igényel. Az erdei iskolában 21 turnusban 532 gyerek vett rész. A Kontyvirág Erdei iskola (Lakitelek) műszaki átadása 2006. decemberében megtörtént. A használatbavételi engedély megszerzése elhúzódott, így az erdei iskolát 2007. májusától kezdtük meg üzemeltetni. A jó helyszín és a folyamatosan bővülő programkínálat gyorsan népszerűvé tette az intézményt. Az erdei iskolában 27 turnusban 673 gyerek vett részt. Az Igazgatóság igyekszik erősíteni regionális erdei iskolai központi szerepét. Ennek érdekében segítettük a régióban működő erdei iskolák minősítésének megvalósulását, konzultációkat szerveztünk részükre. Több napos továbbképzéseket tartottunk az erdei iskolákat üzemeltetők az abban környezeti nevelést folytatók részére. Segítettük az iskolák pályázataink elkészítését. (IRM-OKM erdei iskola támogatási pályázat.) Mindkét erdei iskolánk korszerűsítésére, fejlesztésére, felszerelésének bővítésére 2008-ban pályázatot kívánunk beadni. (KEOP) 30