ETR Oktatói webes alkalmazás

ETR Oktatói webes alkalmazás Azonosító: ETR-OWA Készítette: Kft. Kiadva: 2002. április 24.

Copyright jegyzék Copyright jegyzék A Microsoft, a Windows, a Windows NT, a Windows NT Workstation, az Internet Explorer a Microsoft Corporation bejegyzett védjegye vagy védjegyei az Egyesült Államokban és/vagy más országokban, és tulajdonosaik tulajdonát képezi. Minden jog fenntartva. A Netscape Navigator a Netscape Communications Corporation védjegye Egyesült Államokban és/vagy más országokban, és tulajdonosaik tulajdonát képezi. Minden jog fenntartva.

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Copyright jegyzék... 2 Tartalomjegyzék... 3 0 Bevezetés... 5 1 Háttérinformációk... 6 1.1 A Tanterv... 6 1.1.1 Mi a tanterv?... 6 1.1.2 A tantervi elemek... 7 1.1.3 Tanterv és hallgatói tanulmányok... 9 1.2 Kurzusmeghirdetési stratégiák... 12 2 A használat kérdései... 14 2.1 Belépés... 14 2.2 Tanszék menü... 16 2.2.1 Kurzusmeghirdetés... 16 2.2.1.1 Mintatartalom kezelés... 16 2.2.1.2 Kurzusszervezés... 18 2.2.1.3 Kurzusmeghirdetés... 22 2.2.2 Tantervek... 23 2.2.3 Vizsgalap kezelése... 24 2.2.4 Hallgatói névsorok... 25 2.3 Oktatók... 27 2.3.1 Átjelentkeztetés... 27 2.3.2 Vizsgák meghirdetése... 27 2.3.3 Évközi teljesítések... 29 2.4 Információ... 31 2.4.1 Hirdetőtábla... 31 2.4.2 Infosheet kezelése... 31 2.4.3 Kurzusfórum... 33 2.4.4 E-mail keresése... 34 2.4.5 Statisztikák... 35 2.4.6 Chat... 36 2.4.7 Dokumentumok... 36 2.4.8 Terem információ... 37

Tartalomjegyzék 2.5 Adatok... 38 2.5.1 Személyes adatok... 38 2.6 Vezetői információk... 39 2.6.1 Hallgatói információ... 39 2.6.2 Oktatói információk... 42 2.6.3 Pénzügyi információ... 43 2.6.4 Szakgazda információk... 44 2.6.5 Rendszerinformációk... 45 2.7 ETRM... 46 2.7.1 Kedvencek... 46 2.7.2 Jelszó megváltoztatása... 47 2.7.3 Elérhetőségek... 47 2.7.4 Felhasználói beállítások... 47 2.7.5 ETR Fórum... 47 2.7.6 ETR Gyik... 48

Bevezetés 0 Bevezetés Tisztelt Felhasználó! Ez a dokumentum megismerteti Önt az Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR) oktatói webes felületének funkcióival. Az ETR nem egyszerűen egy eszköz arra, hogy a tanulmányi folyamatokat egységes rendszerként kezeljük, hanem megpróbál stratégiákat kínálni e folyamatok koordinálására, alternatívákat, melyek választási lehetőséget nyújtanak az intézményi céloknak és hagyományoknak leginkább megfelelő módszerek között. Ezért ez a dokumentum hasonlóan más ETR modulokhoz készült útmutatókhoz nem csak az egyes funkciók, gombok, ablakok használatát részletezi, hanem megpróbálja felvázolni azt az elméleti hátteret, amely a technikai részletek mögött húzódik meg. Két fő fejezetre osztottuk ezért ezt az útmutatót, az elsőben igyekszünk a képzés tartalmi részével kapcsolatos ETR filozófiát bemutatni, mivel a webes oktatói funkciók közül is az ezzel összefüggő tevékenységeket tartjuk kiemelkedő fontosságúnak. A második fejezet feladatorientáltan mutatja be a kurzusmeghirdetést a Weben, majd felépítésorientáltan (a felület menüsorának felépítése alapján) az egyéb funkciókat. Reméljük, munkánk segítségére lesz abban, hogy betekintést nyerjen az ETR rendszerébe, felismerje a technikák által nyújtott lehetőségeket, és gyorsan kényelmesen tudja használni azt mindennapi munkája és egyes kiemelt időszakokhoz kapcsolódó feladatai során. Jó munkát kívánunk!

A Tanterv 1 Háttérinformációk A hallgatói tanulmányok menete két tanügyi objektum köré szerveződik, a képzést meghatározó tanterv és az ezt ciklusonként tartalommal kitöltő tanrend köré. Előbbi egy viszonylag statikus követelményrendszer a képzési céloknak megfelelően kialakítva, utóbbi pedig ennek az intézmény jellegétől függően többé-kevésbé változó tartalmi megjelenítése. Az alábbiakban e két tanügyi objektum ETR-beli szerepének részletes bemutatására teszünk kísérletet, azzal a céllal, hogy az oktatói webes felületen Ön minél inkább átlássa a kurzusokkal kapcsolatos funkciók és azok kezelésének rendszerét, logikáját. Ez a felület a kurzusmeghirdetésen kívül ugyan még rengeteg funkciót tartalmaz (a részletes elemzés során természetesen ezeket sem hagyjuk majd figyelmen kívül), de a legtöbb háttérismeretet ez a feladat kívánja meg. 1.1 A Tanterv 1.1.1 Mi a tanterv? A tanterv egy felsőoktatási intézményben zajló képzési program (tipikus esetben szak) tartalmi szervező dokumentuma. Egy tanterv mögött tehát mindig egy adott képzési programot találunk, annak célkitűzéseivel, a megvalósítás szükséges és elégséges feltételeivel. A képzési program megnevezés szándékosan általános. A felsőoktatási intézményekben sokféle képzési program létezik különböző bemeneti és kimeneti feltételekkel. A képzési program tulajdonképpen azoknak az erőfeszítéseknek a rendezett halmaza, amely a képzési programba bekerülő hallgatót egy adott cél irányába terelik, és rendelkezik a képzési programokat engedélyező testületek (akkreditációs bizottság, intézményi felsővezetés) jóváhagyásával. Az, hogy ez a cél konkrétan oklevél, diploma vagy akármi más; hogy a programba való bekerülés felvételi eljárás keretében vagy más módon zajlik, ebből a szempontból nem releváns. Bármi legyen is ezeken a bementi és kimenti oldalakon, a tanulmányok szervezése, azok belső kapcsolatának definiálása egységes alapon kell, hogy történjen. Az egyedi tantervek elkészítését tehát az határozza meg, hogy aktuálisan milyen képzési programra épülnek, de a struktúra általános tulajdonságait tekintve a különböző tantervekben azonos. Minden tanterv egy meghatározott követelményrendszert rögzít. Ez a

A Tanterv követelményrendszer a tantervi elemek strukturálásával bontakozik ki. Az alábbiakban ezeket a tantervi elemeket ismertetjük. 1.1.2 A tantervi elemek Mint a fentiekben említettük, a tanterv bizonyos erőfeszítéseknek, mechanizmusoknak algoritmikus megadása. Ezek a mechanizmusok a követelményi szinteket tekintve egy-egy csomópont köré rendeződnek, ezeket a csomópontokat a továbbiakban mérföldköveknek hívjuk. Gyakorlatilag a mérföldkövekben lehet megfogalmazni a képesítési követelményekben megjelenő formális globális kategóriákat, amelyek kreditkövetelményben megadják a képzés kereteit, s ezzel a tantervet a kreditrendeletnek megfelelőre hangolják. A mérföldkövek meghatározott sorrendben történő elérése a hallgató számára a képzési program feltételeinek teljesítését jelenti. A mérföldköveket természetesen tanulmányok teljesítésével lehet elérni. Szükség van tehát olyan tartalmi elemek megadására, amelyeknek valamilyen rendezett struktúrája egyegy mérföldkövet jelöl ki a tantervben. Ezeket a tartalmi elemeket tantárgyaknak nevezzük. A tantárgy egy-egy tematikus cél, ezeket a célokat a tanterv rögzíti. A tantárgy lehetőség szerint statikus egység, hiszen a képzési program céljainak megfogalmazásakor biztosítani kell ezen célok elérésének tartalmi követelményeit. Ezek a tartalmi követelmények az idők során gyökeresen nem változhatnak, hiszen az ilyen tartalmi változások a képzés teljes egészére, a képzési programban meghatározott célokra is hatással lennének. Az, hogy ezek a tartalmak az idők során milyen módon, milyen eszközök igénybevételével jelennek meg, a tantervi struktúrát (és ezen keresztül a képzési programot) nem szükséges, hogy érintsék, sőt ez kifejezetten kerülendő, a fentiekben elmondott okokból. A módok és az igénybe vett eszközök azonban szinte bizonyosan megújulnak időről időre. Kell tehát még egy szint, amelynek elemei ezekre a változásokra érzékenyek, amelyek az idő bizonyos intervallumaihoz köthetők, az időben ily módon ütemezhetők. E szint reprezentánsait tantárgyelemeknek hívjuk. A tantárgyelemek a tanterv legkisebb egységei, alapvetően ezek kapcsolják a tanrendi kurzusokat a tantervhez. A tantervi követelmények egyes szintjeivel a képzésben részt vevő hallgatók tanulmányi ciklusról ciklusra úgy kerülnek kapcsolatba, hogy az általuk kiválasztott kurzus egy tantárgyelemhez kapcsolódva kijelöl egy helyet a tantervi hierarchiában. Az eddig elmondottakra álljon itt egy szemléltető ábra:

A Tanterv Mérföldkő1 Mérföldkő2 Mérföldkő3 Tantárgy1 Tantárgy2 Tantárgy3 Tantárgy4 Tantárgy5 Tantárgy6 Tárgyelem1 Tárgyelem2 Tárgyelem3 Tárgyelem4 Tárgyelem5 Tárgyelem6 Tárgyelem7 Tárgyelem8 Tárgyelem9 Tárgyelem10 Tárgyelem11 Tárgyelem12 1. ábra: Tantervi követelményrendszer felépítése Ahogyan az ábrából is látszik a tantervi hierarchia alkalmas arra, hogy megfogalmazzuk benne az egyes elemek előfeltételezettségi rendszerét (az ábrán a hipotetikus tantervi struktúránkban a piros nyilak jelentik a kötelező, a zöldek a szabadon választható elemeket és a fekete nyilak az előfeltételeket). Az is látszik, hogy a tanterv legfontosabb csomópontjait jelölő mérföldkövek soha nem hivatkozhatnak közvetlenül tantárgyelemekre, hanem csupán a nagyobb, tartalmilag statikus tantárgyakra. Ez azt jelenti, hogy egyes tantárgyelemek kicserélődése vagy megváltozása nem jár a tantervek globális megváltoztatásának kényszerével, hiszen a rendszerben a mérföldkövekhez becsatolt tantárgyak állandóak maradnak. A tanterv elemeiről szólva egy dologról kell még beszélni, ez pedig a modul fogalma. Mint említettük, a mérföldkő a tantárgyak strukturális csoportosítása, egyfajta kreditmennyiségben megfogalmazható gyűjtő. Érdemes azonban a tantárgyakat tartalmilag is nagyobb egységekbe rendezni. Ezek a tartalmi nagyobb egységek lesznek a modulok. A modulok egy-egy képzési programon belül megjelenő szakterületeket jelentik, az egymással tartalmilag szoros kapcsolatban álló tantárgyakat tartalmazzák:

Képzési program A Tanterv Modul 1 Modul 2 Modul 3 2. ábra: A Képzési program nagyobb egységei Mint látható tehát, a tantárgyak egyfelől a modulokon keresztül a képzési programba kapcsolódnak, másfelől a mérföldköveken keresztül a tantervi struktúrába. Most, hogy megvizsgáltuk a tantervek általános felépítését, nézzük meg, ezek a tantervek hogyan szolgálják ki az egyes képzések konkrét igényeit, hogyan kapcsolódnak be a tanulmányok folytatásának tényleges menetébe. 1.1.3 Tanterv és hallgatói tanulmányok A tantervekben, mint láttuk, különböző (tartalmi és formai szempontból) rendezett egységek vannak felsorolva. Ezekből kell kurzusokat meghirdetni félévről-félévre (pontosabban ciklusról ciklusra), ami az ETR-ben a Tanügyi Szervező segítségével vagy az oktatói webes felületen történik. A tantervekben tehát alapkategóriák vannak meghatározva, amelyekből az adott ciklusban egy reprezentánst kell létrehozni, amely a hallgató számára hozzáférhető, felvehető kurzusként jelenik meg. Hogy ez létrejöjjön, a tanterv elemi szintjéről kell az építkezést elindítani. A tanterv elemi szintje a fentiek alapján a tantárgyelem. A konkrét kurzusok mögött is definiálható egy absztrakt, többé-kevésbé állandó egység, ezt mintaegységnek vagy szemléletesebben tematikának nevezhetjük. A mintaegység egy adott témában létrehozott szakmai anyagok összességét jelenti, mely időről-időre a kurzusmeghirdetések alapjává válhat. Egy mintaegységen belül vannak összegyűjtve azok, a konkrét intézményre jellemző tartalmi követelmények, melyek a mintaegység alapján meghirdetésre kerülő kurzusokra megfogalmazhatók. Egy mintaegység tehát gyakorlatilag absztrakt kurzus, amely egyszerre több tantervi helyhez (azaz tantárgyelemhez) és több kurzushoz is köthető lehet.

A Tanterv Tantervi struktúra Tárgyelem1 Tárgyelem2 Mintaegység Kurzus1 Kurzus2 Tanrendi struktúra Tárgyelem3 Kurzus3 3. ábra: A mintaegység szerepe a tantervi és tanrendi struktúrában Látható tehát, hogy a mintaegység a tantervi és a tanrendi struktúrában is egy mögöttes kategória. Ez arra jó, hogy a tantervekben jelentkező átfedéseket, amelyek egy-egy aktuális tanrend kurzusai között is átfedéseket eredményeznek, kezelni tudjuk. Egy intézményben például a francia nyelvtanár szak és a francia szak két különböző képzési program. Ugyanakkor rokon területekről lévén szó, a két képzési program kurzuskínálata és tanterve átfedéseket mutat. Mindkét képzési programban az alapozó tárgyak azonosak. Így, mondjuk, a beszéd- és stílusgyakorlat mindkét programban a kötelező alapozó tárgyak közé tartozik. Ilyen esetben a beszéd- és stílusgyakorlathoz tartozó mintaegység azonos lesz, de legalább két tárgyelem feleltethető meg neki, az egyik a francia nyelvtanári szak, a másik a francia szak tantervében. Ugyanígy kurzusmeghirdetéskor két különböző kurzuskódja lesz, az egyik kóddal a nyelvtanári szakra, a másik kóddal a francia szakra beiratkozott hallgatók fogják felvenni. Ez szükséges is, hiszen a kurzusfelvétel nem más, mint döntés arról, hogy a hallgató az aktuális képzési ciklusban milyen tantárgyi helyeket tud vagy akar kiválasztani magának. A francia nyelvtanári szakra beiratkozott hallgatók nem választhatnak a francia szak tantervi helyei közül és ugyanez nyilván fordítva is igaz. Mint kiderült tehát, a kurzus mindig egyedi, kódjával legalább és legfeljebb egy tantervi helyhez (tárgyelemhez) köthető egység. Két vagy több kurzus köthető azonban azonos tantárgyelemhez. Elképzelhető, hogy például a hallgatók magas létszáma miatt ugyanahhoz a tantárgyelemhez az adott ciklusban több kurzust is meg kell hirdetni párhuzamosan más-más oktatókkal vagy más-más órarendi helyen. Különböző kóddal meghirdetett kurzusok így virtuálisan különböző kurzusoknak minősülnek, de mutathatnak ugyanarra a mintaegységre (függetlenül attól, hogy a tantervben ugyanarra a tárgyelemre mutatnak vagy sem), ami a közöttük fennálló tartalmi azonosságot biztosítja.

A Tanterv Fontos azt is megjegyezni, hogy a mintaegység időben is állandósítani tudja a belőle létrehozható kurzusokat. A fenti példánál maradva elég egyszer létrehozni a beszéd- és stílusgyakorlat mintaegységét, rögzíteni a tárgy tematikáját. Az így létrehozott mintaegységből aztán ciklusokon keresztül mindig generálhatók a beszéd- és stílusgyakorlatot reprezentáló kurzusok. Az időben máskor meghirdetett kurzusok ugyanúgy különböző kurzusoknak minősülnek, mint ahogyan a különböző kóddal meghirdetettek. Talán már az eddigiekből is kiderült, hogy egy kurzus meghirdetését ennek a filozófiának az alapján megelőzi egy mitaegység hozzárendelése. Amennyiben már létezik a megfelelő mintaegység (akár egy korábbi ciklus kurzusmeghirdetései, akár egy ugyanabban a ciklusban más kóddal meghirdetett kurzushoz való kapcsolódás következtében), akkor ezt kell kurzusként a megfelelő kóddal aktiválni, realizálni; amennyiben nincs ilyen (a kurzus először kerül meghirdetésre), létre kell azt hozni. A létrehozás tanszéki hatáskörben zajló folyamat, a kurzus első meghirdetését megelőzően kell definiálni, erre eztán más kurzusok is mutatni tudnak a későbbiekben. Innen már valóban csupán egy lépés, hogy eljussunk arra a pontra, ahol az oktató és a hallgatók a maguk konkrét fizikai valóságában megjelennek egy adott helyen egy adott időpontban és megtartják az aktuális kurzushoz kapcsolódó foglalkozásokat. Ehhez kell bevezetni a kurzus fizikai realizálásaként felfogható kurzusszervezőt. A szervező a kurzus létrehozásában részt vevők vállalása az erőforrások biztosítására vonatkozóan. A szervező egy időben és térben definiált kurzus. Ez az, ami az órarendben szerepelni fog. A kurzus logikai, a szervező fizikai egység. Szervező nélküli kurzus meghirdetésének nincs értelme, hiszen az fizikai lét nélküli kurzust jelent. Ahogyan több kurzushoz tartozhatott egy mintaegység, ugyanígy egy szervező is lehet több kurzus realizálása. Az azonos helyen azonos időpontban tartott kurzusok esetében ez mindig így van. Ha például a fentiekben már emlegetett beszéd- és stílusgyakorlatot egy intézményben azonos időpontban azonos teremben ugyanaz az oktató tartja mind a francia, mind a francia nyelvtanár szakosoknak, akkor a két különböző kódú kurzushoz nemcsak azonos mintaegység, hanem azonos szervező is tartozik. Egy kurzushoz viszont mindig csak egy szervező tartozhat, nem lehet tehát ugyanazt a kurzust az órarendben két különböző időpontban azonos kóddal meghirdetni, akkor sem, ha ugyanaz a mintaegység és/vagy a tantervben ugyanaz a tantárgyelem köthető hozzájuk.

Kurzusmeghirdetési stratégiák 1.2 Kurzusmeghirdetési stratégiák A képzés során a hallgatói tanulmányok megszervezése logisztikai feladatok elvégzésével jár. Egyrészről biztosítani kell azt az általános hátteret, amely alapján az egyes esetekben a képzést tervezni lehet, másrészről a kereteket újra meg újra fel kell tölteni aktuális tartalommal. Az előbbi feladat a tanterv létrehozása, az utóbbi a kurzusok meghirdetése ciklusról ciklusra. A tantervben a hallgató kurzusok teljesítésével tud haladni. Intézményi oldalról ezért minden újabb tanulmányi ciklusban létre kell hozni és a hallgatók számára elérhetővé kell tenni azt a kurzuskínálatot, amelyből a megfelelő elemek kiválaszthatók. Hogy az egyes hallgatók számára a kínálatból mely kurzusok számítanak megfelelőnek, az megint csak tantervi kérdés. A kurzusok meghirdetésének a különböző intézményi sajátosságoknak megfelelően különböző hagyományai vannak. Két alapvetően eltérő stratégiát lehet a kurzusmeghirdetések kapcsán elkülöníteni abból a szempontból, hogy a meghirdetés mennyire támaszkodik a tantervvel való közvetlen kapcsolatra. A szigorúbb szabályozású kötött tanterves rendszerekben, ahol a tanulmányoknak meghatározható egy rendszeresen ismétlődő folyamata, ezt az ismétlődést a tanterv képes szabályozni, és ez egyben azt is jelenti, hogy a kurzuskínálatot a tantervhez kötve automatizmusokkal lehet frissíteni. Ez leginkább az empirikus eredményekre jobban támaszkodó természettudományokkal foglalkozó képzésekre jellemző. A kötött tantervi struktúrák egyik speciális esete a félévekhez kapcsolt kurzusok meghirdetését támogató ciklustárgyak felajánlása. A ciklustárgy kurzusoknak egy olyan csoportja, amely kivételesen nem terminális tantervi egységekhez, azaz a tantárgyelemekhez kapcsolódik, hanem egy-egy teljes tantárgyat reprezentál. Ez ahhoz vezet, hogy a tantárgy teljesítése minden esetben egy és csak egy cikluson át tart (ez alapesetben a tárgyelemre jellemző tulajdonság). A ciklustárgy is tartalmaz tantárgyelemeket, de ezek között a kapcsolat tartalmi és formai szempontból is szorosabb, mint egyébként az ugyanazon tantárgyba tartozó tárgyelemek esetében. A ciklustárgyak tárgyelemi között van egy központi elem, a tárgykurzus, amely gyakorlatilag önmagában az egész tantárgyat képviseli. A többi tantárgyelem ehhez kapcsolódik valamilyen formában. Tárgykurzus mellé meg lehet hirdetni előadást, gyakorlatot vagy laborfoglalkozást, ezek tantervi helye jelenti a ciklustárgy további tárgyelemeit. A tanulmányok adminisztratív lépései is a tárgykurzushoz kapcsolódnak, a teljesítések, értékelések ehhez a tantárgyelemhez (pontosabban az ezt reprezentáló

Kurzusmeghirdetési stratégiák kurzushoz) kötődnek. A ciklustárgyak tárgyelemeihez tartozó kurzusokat tehát mindig egyszerre kell meghirdetni, ezek egy egységet alkotnak a kurzusmeghirdetés és a kurzusfelvétel során. A tudomány alapjait több lehetséges nézőpontból közelítő, elméletközpontúbb humán tudományok esetében a képzésben megjelenő tartalom nagyban függ attól, hogy az adott intézményben milyen hagyományok vannak egy részterületen belül, illetve, hogy milyen emberi és anyagi erőforrások állnak rendelkezésre. Emellett amennyiben a keretek ezt lehetővé teszik az is döntés kérdése, hogy egy részterület megismerésére hány alternatívát kínál fel az intézmény a hallgatók számára. Ezeken a helyeken tehát nincs egy az egyhez megfelelés a tanterv és a kurzusok között, a tanterv terminális elemeinek nem feltétlenül feleltethető meg egy-egy kurzus sem egy adott ciklust, sem a ciklusok sorát tekintve. A kurzuskínálat létrehozásának eltérő stratégiái nagyban befolyásolják a felhasznált módszerek körét. Azokon a helyeken, ahol a kurzusok direkt módon a tanterv alapvető szintű elemeiből, a tárgyelemekből származtathatók, nincsen feltétlenül szükség a háttérben mintaegységek létrehozására. A másik következménye a tanterv és a kurzusmeghirdetés szoros összefüggésének, hogy az utóbbit központilag is lehet kezelni, hiszen a tanterv statikus jelegéből következően az kurzuskínálat is egy viszonylag állandó halmaz. A nem tanterv alapú kurzusmeghirdetés esetében az állandó tanterv és a helyenként gyakran változó kurzuskínálat szükségessé teszi a mintaegységek létrehozását, ami a kurzusok meghirdetésének folyamatosan bővülő bázisát jelenti. Ezeken a helyeken az, hogy adott tantervi helyhez éppen milyen kurzusok jelennek meg, ciklusról ciklusra szakmai kompetenciába tartozó kérdés, nehezebb tehát az egész intézményben a kurzusmeghirdetést egy központi helyen kezelni. Az ETR ezeknek a különbségeknek a figyelembevételével kínál különböző technikákat a kurzusmeghirdetésre. A webes felület a mintaegység alapján történő kurzusszervezésre alkalmas. Ennek lépéseiről ebben a dokumentumban szólunk majd részletesebben. A tanterv alapú meghirdetés az ETR ún. Tanügyi Szervező moduljában lehetséges, akár hagyományos, akár ciklustárgyakra épülő tantervről van szó (ld. Tanügyi szervező dokumentációja). Ez a modul kínál egyébként még egy lehetőséget: mintaegység nélkül rögzített, tanszékenként összeállított kurzusok központi rögzítését. A továbbiakban rátérünk a webes kurzusmeghirdetésre és az oktatói webes felület részletes ismertetésére.

Belépés 2 A használat kérdései 2.1 Belépés Belépés előtt a következő felületet látja: Bal oldalon az Intézményi struktúra feliratra kattintva egy új ablak nyílik, mely mutatja az intézményi hierarchiát, az egyes ágakat lenyitva megjeleníthetők az adott intézményi egység alegységei: Bármelyik ilyen egységre kattintva jobb oldalon egy kis dobozban az adott szervezeti egység adatai jelennek meg: A másik oldalon az Aktuális információk felirat alatt egy speciális hirdetőtábla látható (a hirdetőtáblákról ld. később), ezen különböző hirdetések olvashatók, melyek paraméterezése speciálisan azt a célt szolgálja, hogy ezen az induló ablakon helyet kapjanak. Az egyes

Belépés hirdetések esetében a jobb felső sarokban látható az, hogy melyik kezelési körhöz tartozik a hirdetés, ha nem az intézmény egészére vonatkozik: Végül a megfelelő mezőkbe beírva felhasználói nevét (EHA kódját) és jelszavát, belép az ETR rendszerébe (a Belép gomb mellett a Tájékoztató feliratra kattintva néhány hasznos tanácsot olvashat a belépés körülményeivel kapcsolatban): A belépés után ugyanúgy az aktuális hirdetéseket látja, ahogyan a nyitóoldalon. Az ablak bal oldalán helyeztük el azt a menüsort, amellyel az ETR egyes funkcióit kezelni tudja. Először a kurzusmeghirdetésekkel kapcsolatos menüpontokat tárgyaljuk, ez ugyanis az ETR oktatói felületének legkomplexebb feladata. Ezután az egyes menük és menüpontok szerinti sorrendben haladva végezzük el a felület bemutatását.

Tanszék menü 2.2 Tanszék menü A webes felület használatának bemutatását a Tanszék menü bemutatásával kezdjük, ezen belül találhatók meg ugyanis azok a funkciók, melyek a kurzusok meghirdetéséhez kapcsolódnak. 2.2.1 Kurzusmeghirdetés Kurzusok meghirdetése a webes felület által támogatott stratégiát tekintve egy szakmai kompetenciába (az egyszerűség kedvéért nevezzük ezt a továbbiakban tanszéknek) tartozó folyamat. Kurzusok kezelése az Oktató és a Tanszék menüsorokban is lehetséges, itt most a Tanszék menü egyes pontjait mutatjuk be, ezen a helyen lehet ugyanis új adatok felvitelét és módosítását elvégezni, az Oktatók menüben csupán ezek megtekintésére van lehetőség. A kurzusmeghirdetés első köre, hogy felmérve az erőforrásokat, a lehetőségeket és a kötelezettségeket, eldől, hogy egy tanszék oktatói milyen kurzusok megtartását vállalják a következő ciklusban. Miután ez megtörtént, kialakul a meghirdetendő kurzusok alapjául szolgáló mintaegységek listája (amelyek között természetesen lehetnek már korábban létrehozott mintaegységek is). Ilyen előzmények után kerülhet sor a webes alkalmazások elindítására. 2.2.1.1 Mintatartalom kezelés A mintatartalom kezelés menüpontban hozhat létre új mintaegységeket, vagy módosíthatja korábban létrehozottak adatait. Ha a menüpontra kattint, akkor kiválaszthatja azt a kezelési kört (általában kar) és tanszéket (amennyiben joga van több tanszék vagy kezelési kör kurzusadatainak módosítására), amelynek kurzusaival foglalkozni kíván. Ekkor a Mintaegységek listája felirat alatt megjelenik az eddig felvitt mintaegységek néhány adata:

Tanszék menü Ha valamelyik rögzített mintaegység adatain kíván módosítani, akkor kattintson a megfelelő kurzuscímre, vagy válassza az Új mintaegység létrehozása gombot egy új elem rögzítése céljából: Az adatmezők tartalma nagyrészt egyértelmű. Az elsődleges és másodlagos téma kapcsán egy, az ETR Admin moduljában létrehozott témafából (amennyiben van ilyen) lehet valamelyik csomóponthoz rendelni a mintaegységet. A témafa, a tudományterületek hierarchikus osztályozása. Célja az, hogy a mintaegységeket az itt megadott osztályokba be lehessen sorolni, s ezzel meg lehessen teremteni a kurzusoknak az adott besorolási rendszer szerinti listázását. A kurzustípus a teljesítési sablon és a kurzus nyelve listákból választható, az első lista a Tanügyi szerevezőben, a második a Tantervezőben, a harmadik az Adminban tölthető fel tartalommal (ld. az említett modulok dokumentációját). Ha végzett a mezők kitöltésével, az OK gombbal mentheti el a mintaegységet. Amikor ez megtörtént, a mintaegységet (és rajta keresztül a kurzust) egy tantervi helyhez kell csatolni. Ehhez kattintson a most létrehozott mintaegységnél a kurzuscímre. Az előbbi felület jelenik meg, azzal a különbséggel, hogy az ablak aljában lehetősége van a mintaegység-tanterv kapcsolat definiálására:

Tanszék menü Kattintson az Új megfeleltetés gombra: A Megfeleltetett modul és Megfeleltetett tantárgyelem mezőben listából választva megadhatja, hogy a képzés mely moduljának melyik tantárgyeleméhez kívánja a mintaegységet hozzákapcsolni. Ezek a listák a Tantervezőben beállított tartalommal jelennek meg (ld. Tantervező dokumentációját). Ha a mintaegység alapján meghirdetett kurzusnak más kreditértéket kíván adni, mint amit az előbb a mintaegység rögzítésénél az Ajánlott kredit mezőbe beírt, akkor töltse ki a Megfeleltetési kredit mezőt a megfelelő értékkel. Az adatokat ismét az OK gombbal mentheti. A műveletet addig ismételje, míg a mintaegységet az összes kívánt tantervi hellyel összekötötte. Miután ezzel végzett, a kurzus fizikai megvalósításaként felfogható kurzusszervező adatait kell feldolgoznia. 2.2.1.2 Kurzusszervezés Kattintson a kurzusszervezés menüpontra. Az ablakban megjelenik az összes, korábban már létrehozott kurzusszervező, ezek adatait a szervező számára kattintva tudja módosítani. Ha új kurzusszervezőt akar létrehozni, például az előbbiekben rögzített mintaegységekhez, akkor kattintson az Új kurzus mintaegység alapján feliratra. Ezzel a lépéssel megjelenít minden, korábban létrehozott mintaegységet:

Tanszék menü Kattintson annak a mintaegységnek a nevére, amelyikhez létre akarja hozni a szervezőt. A mezőket ezen a helyen is értelemszerűen töltse ki. Az órarendi kód mezőbe kerül a szervező kódja (ami nem egyezik a kurzuskóddal, hiszen egy szervező több kurzushoz is tartozhat). A más tanszékek által kreditálható opció elfogadásával hozzájárul ahhoz, hogy más tanszékek valamely képzési programjukba bekapcsolják a szervező által megjelenített tartalmat (tehát a szervezőt potenciálisan más képzési programot végző hallgatók is látogatni fogják). Ha ezeknek az adatoknak a megadásával végzett, mentse el munkáját az OK gomb megnyomásával. Az adatsor ezzel bekerül a létrehozott szervezők listájába. A további műveletekhez keresse ki a szervezőt ebből a listából és kattintson a számára. Újra az előző ablak jelenik meg, a jobb oldali mezőket kivéve, melyek most szürkék:

Tanszék menü Ezekben a mezőkben adhatja meg a szervezőhöz rendelt oktató(k) nevét, a szervező által reprezentált kurzus(oka)t és azoknak a moduloknak a listáját, melybe a szervezőt kreditálásra szánja. Nyomja meg az Új oktató hozzárendelése gombot: Az oktató nevét az Oktató mezőbe vagy saját maga írja be, vagy kattintson a mező mellett látható ikonra, amivel különböző listákból választhatja ki a szervező oktatóját:

Tanszék menü A lehetséges oktatók listái között az ablakban a listák fölötti fülekkel váltogathat, majd a kiválasztott oktató nevére kattintva tér vissza az előző ablakhoz, ahol a megfelelő mezőbe beíródik az oktató neve. A százalék mezőben megadhatja, hogy a kiválasztott oktató hány százalékban látja el a szervező oktatási feladatait. Ez akkor érdekes, ha a szervezőhöz több oktatót is rendel, egy oktató esetében ez az adat nyilván 100 százalék. Ez a szám íródik be alapértelmezésként a mezőbe is. A viszony mezőbe szintén egy listából választhat értéket, a lista egyes eleminek leírását az OK és Mégsem gombok alatt találja. Az adatokat az OK gombbal rögzítheti. A műveletet addig ismételje, míg az összes, szervezőhöz tartozó oktatóval nem definiálta a kapcsolatot. Hasonló módon rögzítheti azokat a kurzusokat, amelyeket az adott szervező reprezentál. Kattintson az Kurzusok meghirdetése feliratra: A Kurzus adatinak nagy része automatikusan beíródik a fenti táblázatba, ezek közül némelyiken módosítani tud (Kurzuskód, Kurzuscím, Kredit, Heti kontaktórák, Teljesítési sablon, Maximális létszám). A Megfeleltetett tárgyelem mezőben mindig annak a tárgyelemnek a neve látszik, amelyet az ablak felső részében látható tárgyelemek listájából kiválasztott (ezek azok a tárgyelemek, amelyeket a mintaegységhez kapcsolt):

Tanszék menü A Törölt státusz beállításával tudja a kurzust törölni (ez nem jelent az adatbázisból való fizikai törlést, csupán logikai törlésként értelmezendő). Ha időközben vissza szeretne térni a szervező adataihoz, akkor kattintson az Ugrás a szervezőhöz feliratra. Az OK gombbal tudja a kurzus adatit elmenteni. A műveletet ez esetben is annyiszor ismételje, ahány kurzust a szervezőhöz rendelni kíván. Az ajánlott modulok hozzárendelése jelenleg fejlesztés alatt álló funkció. Szerepe hasonló a már említett Más tanszék által kreditálható opció funkciójához, de ennek a mezőnek a segítségével nem általában ajánlja fel a szervező kreditálást, hanem megadhatja, hogy melyik képzési program melyik modulja számára gondolja kreditálásra érdemesnek. 2.2.1.3 Kurzusmeghirdetés Ennek a menüpontnak a neve némileg megtévesztő, a kurzusok meghirdetése ugyanis a szervezőkhöz kapcsolódva történik, ahogyan azt az előbbiekben láttuk. Itt elsősorban már rögzített kurzusok adatait módosíthatja, vagy más tanszékek által létrehozott kurzusokat kreditálhat, azaz a hozzájuk létrehozott szervezőre hirdethet meg kurzust az Ön által kezelt képzési program számára. A menüpontra kattintva az eddig rögzített tanszéki kurzusok listáját látja. A kurzushoz tartozó szervező számára kattintva megjelennek a kurzussal kapcsolatos adatok olyan formában, ahogyan azt az előbb a kurzusok szervezőhöz történő hozzárendelése kapcsán bemutattuk. Kattintson a kreditálás gombra. Ha beállítja a Kreditált kurzusszervezők is opciót, akkor a tanszéki kurzusszervezőkön kívül azokat is látja, amelyeket más tanszéken kreditálásra ajánlottak fel. Kattintson a kreditálni kívánt szervező számára. Ebben az esetben ismét a Meghirdetett kurzus adatait látja. Amennyiben van az Ön által kezelt képzési program tantervéből a kurzushoz tartozó mintaegységnek megfeleltetett tárgyelem, akkor ez jelenik meg a megfeleltetett tárgyelem mezőben. Ez azonban csak akkor történhet meg, ha valaki erről a Mintatartalom kezelése menüpontban gondoskodott. Valószínűbb, hogy még nincs a mintaegység a kívánt tantervi helyhez kapcsolva. Ebben az esetben az ablak tetején látható mintaegység szerkesztése feliratra kell kattintania, amely a megfelelő mintaegység adattáblájához viszi. Itt a korábban ismertetett módon teremtse meg a kapcsolatot a mintaegység és a tanterv között, majd nyugtázza ezt az OK gombbal. Mivel ezzel a művelettel újra a Mintatartalom kezelés menüpontba jut át, a Kurzusmeghirdetés menüpontra kattintástól újra kell kezdenie az egész műveletet. Ebben az

Tanszék menü esetben azonban már biztos, hogy a mintaegységhez hozzá lesz rendelve az Ön által megadni kívánt tantervi hely, így a Meghirdetett kurzus adatainak megfelelő beállítása után mentheti a módosításokat, és befejezheti a kurzus kreditálást. A továbbiakban az egyéb tanszéki funkciókat vesszük számba, és ezután térünk majd rá az oktatói menüre. 2.2.2 Tantervek Az egyes képzések alapvető dokumentumai a tantervek, amelyek szabályozzák, hogy a képzési célok eléréséhez milyen feltételeket kell az egyes hallgatóknak teljesíteni. Ebben a menüpontban meg tudja tekinteni az egyes képzésekhez kapcsolódó tanterveket és a tanulmányok időbeli ütemezését, az időtervet. Ha a menüpontra kattint, egy listában megjelennek a kezelési körhöz tartozó képzési programok, azok, melyekhez tartozik a Weben publikussá tett XML alapú tanterv (erről bővebben ld. a Tanterv modul dokumentációját): A tanterv vagy az időterv feliratra kattintva megjelenik a kiválasztott képzés időterve, illetve tanterve. Az időterv azt mutatja, hogy a tanterv összeállításakor megadott ütemezéskor az egyes tantervi elemek a képzés melyik ciklusában kaptak helyet:

Tanszék menü 2.2.3 Vizsgalap kezelése A kurzusok meghirdetése mellett az oktatói webes felület a teljesítések kezelésére is lehetőséget biztosít. Tanszéki szinten jogosultság adható az összes tanszéken lebonyolított vizsga adatainak kezelésére (a vizsgaidőpontok meghirdetéséről ld. az Oktatók menü bemutatását). Ha Ön rendelkezik ezzel a jogosultsággal, és ezt a tevékenységet kívánja folytatni, válassza a vizsgalapok kezelése menüpontot. Adja meg melyik kezelési kör melyik intézményi egységének (amennyiben több kezelési kör és/vagy több tanszék adatainak kezelésére is joga van) vizsgalapjait szeretné módosítani: Miután ezt megtette az ablakban megjelenik az adott tanszék által meghirdetett vizsgaidőpontok listája: Ezek után a vizsgaidőpontra kattintva tudja a vizsgalap adatait megtekinteni, vagy módosítani. Az, hogy milyen műveleteket tud elvégezni, függ a vizsga státuszától. A vizsgalapokhoz három alapvető művelet kapcsolódik: a vizsgaidőpontról való leiratkozás tiltása, a vizsgalap lezárása és a vizsgalap nyomtatása. Az aktív műveleteket narancssárga, az éppen nem elvégezhetők szürke színben szerepelnek az oldalon. A vizsgalapot nyomtatni csak a vizsgalap lezárása után lehet:

Tanszék menü A sorok jelentése a vizsgalapon egyértelmű, a Lezárva mellett az igen, nem vagy a leiratkozás érték szerepelhet, attól függően, hogy a vizsgalap le van zárva vagy nincs, illetve lezáratlan vizsgalap esetén tiltva van-e a leiratkozás. A kurzushoz tartozó kurzusszervezőre jelentkezett összes hallgató listája megnyomásával egy újabb ablakban megjeleníthetők a vizsgalapra potenciálisan feliratkozó hallgatók (valamint a kurzusszervező adatai). A lista alján a Névsor nyomtatás és Excel export gombok segítségével ezt a névsort kinyomtathatja, vagy Excel fájlt készíthet belőle. Visszalépve a vizsgalap adataihoz, a vizsgaidőpontra vonatkozó beállítások alatt látja a vizsgára addig jelentkezett hallgatók névsorát. Ha lezárt, megrendezett vizsgáról van szó, akkor a hallgatók neve, EHA kódja, vizsgára vonatkozó státusza mellett látja a teljesítés értékét is: Vizsgalap lezárása után is vihet fel új hallgatót a vizsgalapra, ez speciális esetekben lehet szükséges (pl. igazoltan nem tudott a hallgató a vizsgalap lezárásáig jelentkezni). Azoknál a vizsgaidőpontoknál, ahol még nem történt meg az eredmények felvitele, ezt most ebben az ablakban megteheti. Listából válassza ki a hallgatók vizsgára vonatkozó státuszát, és az általuk elért eredményt. Az utóbbi lehetséges értékei a kurzushoz rendelt teljesítési sablon beállításaitól függnek, amit a Tantervező modul Sablonok készletében lehet elvégezni. A szükséges módosítások után ezeket az OK gombbal rögzítheti vagy a Mégsem gombbal vetheti el. 2.2.4 Hallgatói névsorok Az utolsó eddig nem ismertetett tanszéki funkció a hallgatói névsorok megjelenítése. Kétféle hallgató listát jeleníthet meg ezen a helyen, kurzusokra és kurzusszervezőkre feliratkozott hallgatók listáját.

Tanszék menü Az eddig bemutatott tanszéki funkciókhoz hasonlóan először ismét meg kell adni egy kezelési kört, tanszéket és ciklust. Ezek beállításának megfelelően fognak megjelenni a hallgatói listák. Fülekkel választhat, hogy kurzusok vagy kurzusszervezők szerint kívánja a hallgatók adatait megjeleníteni: A kurzuskódra vagy az órarendi kódra kattintva megjelennek a kurzus, illetve a kurzusszervező adatai és a hozzájuk tartozó hallgatói listák. A Névsor nyomtatás és Excel export gombok funkciója itt is ugyanaz, mint az előbb a vizsgalapok kezelése során már említettük.

Oktatók menü 2.3 Oktatók Most térünk vissza a menüsor elejére az Oktatók menüre. Itt a menüpontok egy része megegyezik a Tanszék kapcsán már ismertetett funkciókkal. Az oktatói jogkör általában szűkebb, így ugyanazokat az információkat több helyen csak megtekinteni tudja, szemben a tanszéki jogköröknél ismertetett módosítási lehetőségekkel, vagy pedig az adatoknak egy szűkebb köréhez van hozzáférése. A kurzusszervezés és kurzusmeghirdetés, a vizsgalapok kezelése és a hallgatói névsorok ilyen funkciók, ismertetésüktől ezen a helyen eltekintünk, minden lényeges információ megtalálható a Tanszék menü bemutatásánál. 2.3.1 Átjelentkeztetés Az átjelentkezések menüpontban hallgatókat csoportosíthat át egyik kurzusról a másikra. Ha a menüpontra kattint, megjelenik az Ön által az aktuális ciklusban meghirdetett kurzusoknak a listája. Ezek közül válassza ki azt, ahová át akarja jelentkeztetni a hallgatókat. Ha ez megtörtént, egy hallgatói listát lát. Ebben a listában azok szerepelnek, akiket az adott kurzusra át lehet sorolni. Az, hogy ez mitől függ, egy Easy Pascal modul beállításának a kérdése. Meg lehet adni az Easy Pascalban például azt, hogy azok a hallgatók jelenjenek meg itt, akik felvették ugyanazt a tárgyelemet, amelyet az előbbiekben kiválasztott kurzus is reprezentál. Ezen kívül vagy ehelyett természetesen más leválogatási szempontok is megadhatók. 2.3.2 Vizsgák meghirdetése Ebben a menüpontban tud adott kurzushoz vizsgaidőpontot meghirdetni, vagy már meghirdetett vizsgaidőpontok bizonyos adatain módosítani akkor, ha addig még nem iratkozott fel rá hallgató. A menüpontra kattintva megjelennek az Ön által eddig meghirdetett vizsgaidőpontok. Az új vizsgaidőpont feliratra kattintva új vizsgaidőpont meghirdetésére van lehetősége. Az ablakban megjelennek az aktuális ciklusban Ön által meghirdetett kurzusok:

Oktatók menü Valamelyik kurzuskódra kattintva az illető kurzushoz új vizsgaidőpontot tud meghirdetni: Töltse ki értelemszerűen a vizsgaidőpontra vonatkozó adatokat: a kezdési és befejezési időt, egy időpontot, amitől kezdve nem lehet feliratkozni a vizsgára (sem leiratkozni róla), a helyszín- és létszámadatokat (utóbbit akkor, ha minimalizálni, vagy maximálni akarja a vizsgán részt vevő hallgatók létszámát; a 0 mindkét helyen azt jelenti, hogy nincs korlátozás). A vizsgáztatók mezőbe automatikusan az Ön neve kerül, ha ezen változtatni kíván, vagy még egy vizsgázatót be kíván jegyezni, nyomja meg a mezők mellett látható gombot. Ezzel egy ablakot nyit meg, melyben különböző körökből (tanszéki oktató, összes intézményi oktató, hallgatók) választhat vizsgáztatót:

Oktatók menü A Vizsga opció kiválasztása azt jelenti, hogy az a teljesítés, amihez a vizsgaidőpont tartozik, vizsgának számít-e az adott képzés keretein belül (ilyen módon különböztethető meg a valódi vizsgáktól pl. az aláírás, amennyiben ez szükséges). Ha kitöltötte a megfelelő mezőket, az OK gombbal mentheti el a felvitt adatokat, és ezzel az új vizsgaidőpont is meghirdetésre kerül. 2.3.3 Évközi teljesítések Bizonyos kurzusok esetében a teljesítés nem kötődik egyetlen ciklusvégi megmérettetéshez, hanem megelőzik ezt bizonyos időközi értékelések is. Ez utóbbiakat nevezzük évközi (vagy félévközi) teljesítéseknek. A teljesítési sablonok között ezeket a teljesítés formákat is rögzíteni kell (a sablonok kezeléséről ld. a Tantervező modul dokumentációját). A kurzus meghirdetésekor tehát olyan teljesítési sablont kell ilyen esetben választani, ami lehetővé tesz, hogy ezeket a félévközi teljesítéseket rögzíteni lehessen. Kattintson az Évközi teljesítések menüpontra. A vizsgaidőpontok meghirdetéséhez hasonló módon megjelenik az Ön által meghirdetett kurzusok listája. Válassza ki közülük azt, amelyiknél az évközi teljesítést rögzíteni akarja. Ha valóban olyan sablon tartozik a kiválasztott kurzushoz, mely tartalmazza az évközi teljesítést, az ablak középső részén, a kurzus adatai után a következőket látja: Ahhoz, hogy a teljesítések értékét rögzíthesse, először is ki kell nyomtatnia a teljesítéslapot. A Teljesítés felirat mellett legördülő listából választhatja ki azt, hogy a lehetséges félévközi teljesítések közül melyik típusba tartozzon az adott teljesítés. Ezután kattintson a Teljesítéslap nyomtatás feliratra. Egy új ablakban a következő űrlap jelenik meg:

Oktatók menü A Teljesítéslapot az oldal jobb felső sarkában látható kis ikon megnyomásával nyomtathatja ki. Ha ez megtörtént, és a teljesítéseket a lapra felvezette, a webes felületen is rögzítheti az adatokat. A menüpont bemutatása kapcsán leírt folyamat során a kurzuskódra kattintva ilyenkor nem csak a teljesítéslap nyomtatásának lehetősége áll fenn, hanem a rögzítheti a korábban kinyomtatott lapok adatait: Itt annyi sort lát, ahány teljesítéslapot a kurzushoz kinyomtatott. A sor végén a Felvisz feliratra kattintva tudja a teljesítések eredményeit rögzíteni. Ha végzett az OK gomb megnyomásával mentheti el az adatokat.

Információ menü 2.4 Információ 2.4.1 Hirdetőtábla Ebben a menüpontban tekintheti meg az egyes hirdetőtáblák tartalmát. Alapesetben egyegy hirdetőtábla egy-egy kezelési körhöz tartozik. A hirdetőtáblák listájában a megfelelőre kattintva jelenítheti meg a kapcsolódó hirdetéseket. A lista elején az aktuális hirdetőtábla áll, amiről a nyitóoldal kapcsán már szóltunk. A megnyitott hirdetőtábla alján találja az Új hirdetés feladása feliratot, mellyel Ön is helyezhet el hirdetést a Weben. Erre a következő felületen van lehetősége (feltéve, hogy van joga a hirdetőtáblán hirdetést feladni): A tárgy mezőbe bevitt szöveg jelenik meg a hirdetés tetején (a szürke sávban), a szöveg mezőbe magának a hirdetésnek a szövegét gépelheti. A lejárattal megadhatja, hogy mikor válik a hirdetés érvénytelenné. Az OK gomb megnyomásával helyezi el az új hirdetést a hirdetőtáblán: A szöveg alatt a bal oldalon az Ön EHA kódja látszik, a jobb oldalon a törlés funkció, mely csak az Ön belépése esetén jelenik meg: hirdetést mindig annak feladója törölhet. 2.4.2 Infosheet kezelése Az Infosheet egy olyan információs lap, mely minden kurzushoz létrehozható. Ilyen módon az oktatók informálni tudják az adott kurzust felvett hallgatókat, pl. így publikálhatják

Információ menü zh-k eredményeit, vagy egyéb tudnivalókat közölhetnek velük. A menüpontra kattintva megjelenik az Ön által az aktuális ciklusban meghirdetett kurzusok listája Az Új infosheet gombra kattintva hozhat létre egy új információs lapot az adott kurzushoz: A Megnevezés mezőbe írja be az információs lap nevét, majd nyomja meg az OK gombot. Ekkor az OK és Mégsem gombok helyett a Leírás, Tartalom és Törlés gombok jelennek meg. A Leírás megnyomásával megjelenő felületen röviden összefoglalhatja az információs lap tartalmát: Ha ez megtörtént (ezt a lépést ki is hagyhatja), akkor megkezdheti a lap tartalommal való feltöltését. Egy új ablakban megjelenik a kurzust felvett hallgatók listája:

Információ menü A lista fölött a hallgatók kezdőbetűinek ABC szerint rendezését találja, ha rákattint valamelyik betűre, akkor csak azok a hallgatók lesznek láthatók, akiknek vezetékneve ezzel a betűvel kezdődik. A megjegyzés rovatba tetszőleges karaktersort gépelhet be, mellette pedig egy listából választhat egy 1 és 5 közötti számot. Ez utóbbit akkor célszerű használni, ha az információs lapon valamilyen hallgatói teljesítés eredményeit teszi közzé. 2.4.3 Kurzusfórum A webes felületen lehetőség van kurzus alapokon szerveződő fórumokban való részvételre is. Minden kurzushoz tartozhat egy-egy fórum, ahol az adott kurzust felvett hallgatók és a kurzust tartó oktató(k) folytathatnak párbeszédet a weben már megismert fórumos formában: A megfelelő kurzushoz tartozó fórumot a kurzuskódra kattintva tudja megnyitni. Itt olvashatja el az addigi hozzászólásokat, és az Új hozzászólás gombbal tud újat szerkeszteni. Ha valamelyik rögzített hozzászólásra kíván válaszolni, akkor abban a sorban

Információ menü nyomja meg a Válasz erre feliratot. A hozzászólást a következő felületen tudja megszerkeszteni: A beírt szöveget a Mentés gombbal rögzítheti, ezután az megjelenik a fórumon. 2.4.4 E-mail keresése Ebben a menüpontban lehetősége van arra, hogy kikeresse a rendszerben valakinek az email címét, illetve email-t küldjön neki. Ehhez nem kell mást tennie, mint megadnia az illető nevét, vagy ennek egy legalább 4 karakterből álló töredékét. Ezen kívül az Ékezet opció bekapcsolásával beállíthatja, hogy azok is jelenjenek meg a találati listában akiknek a neve és a megadott névtöredék ékezet nélküli formája egyezik, megadhatja a keresett személy nemét, (amennyiben hallgató) szakját és valamely általa felvett kurzust. Az OK vagy a billentyűzeten az ENTER gomb megnyomása után megjelenik az a találati lista, amelyben a keresési feltételeknek megfelelő tételek (azok, melyekben a beírt névtöredék megtalálható) megjelennek. Az ablakban csak 30 tétel tud megjelenni, ezért ha ennél több találat van, akkor a lista vége nem látszik. Ez esetben a keresési feltételek pontosítandók. A keresési szempontoknak megfelelő tételek listájából kiválaszthatja azt a személyt, akinek üzenetet kíván küldeni. Erre akkor van lehetősége, ha az illető hozzájárult ahhoz, hogy számára az ETR-en keresztül e-mailt lehessen küldeni. Ebben az esetben az EHA kód és név mellett az adott hallgató vagy dolgozó e-mail címe is megjelenik. Ha az utóbbira kattint, akkor az Ön gépén beállított levelezőrendszer (pl. Microsoft Outlook) használatával tud e- mailt küldeni, az EHA kódra való kattintással közvetlenül erről a felületről, egy új ablak mezőit kitöltve tudja elküldeni üzenetét:

Információ menü A címzett mezőbe automatikusan beíródik a címzett EHA kódja, a Tárgy és Üzenet mezők kitöltése után az OK gombbal tudja az e-mailt elküldeni. 2.4.5 Statisztikák Ebben a menüpontban különböző, előre leprogramozott lekérdezéseket indíthat el. Egy listában látja azoknak a lekérdezéseknek a nevét (amiből kiderül a funkciójuk is), amelyeket lefuttathat: Kattintson rá a listából arra az elemre, amelyik lekérdezésével a kívánt adatokhoz jut. Ekkor a lekérdezés beállításainak megfelelően különböző paramétereket kell megadnia: Miután kitöltötte a mezőket a megfelelő adattartalommal, a Lekérdezés indítása gombbal tudja a statisztikai adatokat megjeleníteni.

Információ menü 2.4.6 Chat Lehetőséget teremtettünk arra, hogy az ETR rendszerén belül az oktatók és a hallgatók az Internetről ismert csevegést (chat) folytassanak. A menüpontra kattintva egy új ablak nyílik, aminek az alján a saját név melletti mezőbe kell beírni a hozzászólást, ami a többi hozzászólással együtt az ablak középső, nagyobb felületén jelenik meg: 2.4.7 Dokumentumok Egy előre meghatározott könyvtárba az ETR adminisztrátor által elhelyezett dokumentumokat tekinthet itt meg. A menüpontra kattintva megjelenik az a könyvtárstruktúra, amelyben ezek a dokumentumok tárolódnak:

Információ menü Az egyes intézményi egységek mellet egy zárójelben szerepel a megjeleníthető dokumentumok (fájlok) száma. A fájl nevére kattintva tudja a kiválasztott dokumentumot megjeleníteni. 2.4.8 Terem információ Az egyes kurzusokhoz tartozó szervezők különböző teremigényekkel rendelkeznek. Ebben a menüpontban információt szerezhet a termek adatairól, ami hasznos lehet a kurzus (pontosabban a szervezők meghirdetése során). Hasonlóan az intézményi struktúrához, az épületek is egy bizonyos struktúrába rendezve jelennek meg: Valamelyik terminális csomópontra kattintva megjelenik az ahhoz a csomóponthoz tartozó termek listája az ablak jobb oldalán: A terem kódja és megnevezése után szerepel a férőhelyre vonatkozó adat is.

Adatok menü 2.5 Adatok 2.5.1 Személyes adatok Az Adatok menü mindössze egy menüpontot tartalmaz, a személyes adatokét. Ezen belül az oktatói felületen kétfajta adatot tartunk nyilván, a személyi adatokat és az azonosítókat. A két adattípus között fülekkel váltogathat: Ezen a helyen Ön ezeket csak megtekinteni tudja, módosítani nem. Ha az adatoknál a valósághoz képest valamilyen eltérést tapasztal, akkor erről értesítse az oktatói adatok kezelését végző adminisztrátort.

Vezetői információk menü 2.6 Vezetői információk A különböző szintű intézményi egységek vezetőinek lehetősége van lekérdezni az adott intézményi egységhez tartozó hallgatók és oktatók bizonyos adatait. Az ebben a menüpontban felsorolt funkciókat csak azok az oktatók tudják használni, akik vezetői státuszok folytán az adatok megtekintéséhez jogosultsággal rendelkeznek. 2.6.1 Hallgatói információ Ebben a menüpontban azoknak a hallgatóknak az adatait tekintheti meg, akik az Ön kezelési köréhez tartoznak. Adott hallgató adatainak megtekintése egy kereséssel kezdődik, ahová beírhatja a keresett hallgató nevét, EHA kódját vagy ezeknek egy legalább négy karakterből álló töredékét: A találati listában megjelenik azoknak a hallgatóknak EHA kódja, neve és szakja, akik a keresési szempontoknak megfeleltek: róla: Ezek után, ha valamelyik hallgató nevére kattint, különböző típusú adatokat tekinthet meg

Vezetői információk menü Az ablakban a különböző adattípusok fülekkel vannak elválasztva egymástól. A személyi adatokon túl tanulmányokkal kapcsolatos adatok jeleníthetők meg. A Végezettségek választása esetén a hallgató nyelvvizsgái és korábban megszerzett oklevelei vannak felsorolva: A Képzési fülre kattintva a hallgató képzésének ciklusonkénti összesített adatai (átlagok, kreditek, státusz stb.) jelenik meg: Ha a képzés nevére húzza az egeret, akkor a képzés egészére vonatkozó összesítés adatait láthatja egy automatikusan megjelenő négyzetben:

Vezetői információk menü A képzési adatokról ennél részletesebben is tájékozódhat, ha beletekint a hallgató indexébe (nekem ez a betekintési lehetőség is kicsit furcsa): Itt minden egyes ciklusnál részletesen látja a felvett kurzusokat és a hozzájuk tartozó teljesítések adatait. Amennyiben a hallgatónak van párhuzamos képzése valamelyik másik intézményben, akkor erről a Párh. képz. megjelenítésével szerezhet információt: Hasonlóképpen az utolsó fül a szakmai gyakorlatok megjelenítésére szolgál.