Pedagógiai-mővelıdési program Oladi Általános Mővelıdési Központ OM azonosító: 200897 3. Az Oladi ÁMK Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolájának pedagógiai programja 3.2.1. A szakiskolában tanított tantárgyak helyi tantervei 2. kötet Szombathely 2011.
- 2 - Tartalomjegyzék FIZIKA... 4 Célok és feladatok... 4 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai... 4 Fejlesztési követelmények... 4 9. évfolyam... 4 A tanulók értékelése, ellenırzése... 10 Módszertani ajánlások... 10 Feltételek... 11 BIOLÓGIA, EGÉSZSÉGTAN... 12 Általános célok és feladatok... 12 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai... 12 Fejlesztési követelmények... 12 10. évfolyam... 13 A tanulók értékelése, ellenırzése... 18 Módszertani ajánlások... 18 Feltételek... 18 KÉMIA... 19 Célok és feladatok... 19 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai... 19 Fejlesztési követelmények... 19 10. évfolyam... 20 A tanulók értékelése, ellenırzése... 24 Módszertani ajánlások... 25 Feltételek... 25 FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETTÜNK... 26 Általános célok és feladatok... 26 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai... 26 Fejlesztési követelmények... 27 9. évfolyam... 27 A tanulók értékelése, ellenırzése... 30 Módszertani ajánlások... 30 Feltételek... 30 ÉNEK-ZENE... 32 Általános célok és feladatok... 32 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai... 32 Fejlesztési követelmények... 32 9. évfolyam... 33 10. évfolyam... 36 A tanulók értékelése, ellenırzése... 38 Módszertani ajánlások... 38 Feltételek... 38 RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA... 39 Célok és feladatok... 39 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai... 39 Fejlesztési követelmények... 40
- 3-9. évfolyam... 41 10. évfolyam... 43 A tanulók értékelése, ellenırzése... 46 Módszertani ajánlások... 46 Feltételek... 47 TESTNEVELÉS ÉS SPORT... 48 Általános célok és feladatok... 48 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai... 48 Fejlesztési követelmények... 49 9. évfolyam... 49 10. évfolyam... 53 A tanulók értékelése, ellenırzése... 56 Módszertani ajánlások... 57 Feltételek... 57 OSZTÁLYFİNÖKI ÓRA... 59 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai... 59 9. évfolyam... 59 10. évfolyam... 61
- 4 - Fizika Célok és feladatok A szakiskolában a fizikatanítás célja kettıs: egyrészt lehetıséget adunk a tanulóknak arra, hogy elsajátítsák azokat az ismereteket, amelyek egy továbbfejleszthetı természettudományos mőveltség alapjait képezhetik, másrészt biztosítanunk kell a késıbb elsajátítandó szakmai ismeretek megalapozását. Törekedjünk arra, hogy a tanulók megismerjék a természeti és technikai környezetet, érezzenek felelısséget a környezet megóvásáért és vállalják a cselekvést is ennek érdekében. A rendelkezésre álló órakeret - szem elıtt tartva az iskolatípus sajátosságait is - csak annyit tesz lehetıvé, hogy a tanulók korábbi ismereteit felelevenítsük, megszilárdítsuk, és a fenti célok figyelembevételével bıvítsük, kiegészítsük azokat. Ennek során mutassuk meg a tanulóknak a fizika egyes témakörei, illetve a fizika és más természettudományok közötti összefüggéseket, kapcsolatokat. A lehetıségekhez képest kísérletekre alapozva, a jelenségek bemutatásával, a tanulók mindennapi tapasztalataira hivatkozva juttassuk el ıket az összefüggések felismeréséhez, a technikai eszközök mőködésének megértéséhez, a matematikai formalizmust csak a legszükségesebb esetekben alkalmazva. A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai A fizika tantárgy tanításának célja: az általános és szakmőveltség természettudományos oldalának megalapozása, kimunkálása, a tanulók megismertetése a mechanikai, hıtani, elektromosságtani, fénytani jelenségekkel, amelyek megalapozzák a korszerő fizikai szemléletmód kialakulását, a többi természettudományos tantárgy tanulását és segítenek a mindennapi élet, valamint a technika által felvetett egyszerőbb kérdések megválaszolásában. A tantárgy oktatásának feladatai: Kellı hatékonysággal sajátíthassa el a tantárgy általános mőveltséget megalapozó mővelıdési anyagát. Fejlessze a tanulók természettudományos szemléletét és gondolkodásmódját, az ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességeket. Fejlessze az ismeretek gyakorlati alkalmazásának képességét, tudatosítsa az elméleti ismeretek és gyakorlati alkalmazás kapcsolatát. Ismertesse az anyagok alapvetı tulajdonságait, legyen áttekintése a földi élet változásairól, tájékozottságot adjon a természettudományos megismerésrıl, a természettudomány fejlıdésérıl. A fizika és a technika iránti érdeklıdés fokozásával ösztönözze a tanulót az önmővelıdésre, alapozza meg a további tanulmányokat. Fejlessze a tanulók személyiségének erkölcsi és esztétikai oldalait is, ösztönözzön ésszerő anyag- és energiagazdálkodásra. a természeti és az emberi környezet megóvására, védelmére. Fejlesztési követelmények Rendelkezzenek a tanulók koruknak megfelelı, általános fizikai tájékozottsággal, amely lehetıvé teszi a természetrıl alkotott képük továbbfejlıdését. Lássanak konkrét példákat a fizikai jelenségek, törvényszerőségek, összefüggések és a gyakorlati élet kapcsolatára. Tudják alkalmazni fizikai ismereteiket a jövendı szakmájukhoz kapcsolódó technikai, technológiai ismeretek megértésében, a problémák megoldásában. Rendelkezzenek a tanulók elemi szintő jártassággal a természettudományos megismerés alapvetı módszereiben (megfigyelés, kísérletezés, következtetés, a tapasztalatok megfogalmazása, néhány egyszerő esetben matematikai összefüggés felismerése, általánosítás). Legyenek képesek a megismert jelenségek leírására, a tanult fizikai alapfogalmak megfogalmazására, ismerjék és tudják használni - különösen a mindennapi életben is gyakran elıforduló - mértékegységeket. Törekedjünk arra, hogy a tanulók képesek legyenek meglévı ismereteikhez kapcsolódó újabb információk önálló megszerzésére a különbözı információhordozók használatával. Legyen igényük tudásuk bıvítésére. 9. évfolyam Évi óraszám: 74 óra
- 5 - Belépı tevékenységformák Egyszerő mechanikai kísérletek irányított megfigyelése, a megfigyelés szempontja szerinti lényeges és kevésbé lényeges tényezık megkülönböztetése. A kísérletnek és eredményének világos szóbeli összefoglalása. Egyszerő mechanikai és elektromos mérések végrehajtása, tanári irányítással. Egyszerő áramkörök összeállítása kapcsolási rajz után. A használt kísérleti eszközök szakszerő, balesetmentes használata. Az elektromos érintésvédelmi elıírások ismerete. A mérési eredmények táblázatos összefoglalása, grafikus ábrázolása, a grafikon kvalitatív értelmezése. Az általános iskolában megszerzett szakszókincs bıvítése, a szakkifejezések megfelelı pontosságú használata a tanórán és a mindennapi életben. A tanult mértékegységek helyes használata. A tanult fizikai jelenségek felismerése, a törvényszerőségek érvényesülése a mindennapi életben (közlekedés, sport, háztartás, technikai eszközök). Egyszerő számítások végzése a tanult fizikai összefüggések alapján (egyenes és fordított arányosság). Tájékozódás az iskolai könyvtár fizikai vonatkozású ismerethordozóival, szaklexikonok, képlet- és táblázatgyőjtemények felhasználása konkrét adatok, ismeretek megállapítására. Ismerkedés a számítógépes világhálón a tananyaghoz kapcsolódó információkkal tanári vezetéssel. A tanult fizikai alapismeretek és a gyakorlati alkalmazásaik feldolgozása kiselıadások formájában (pl. elektromotorok mőködése, a hálózati elektromos energia elıállítása, transzformátor szerepe, stb.).a mechanikai hullámok közvetlenül megtapasztalható tulajdonságainak általánosítása és kiterjesztése az elektromágneses hullámok jellemzésére. A természeti jelenségek különbözı fizikai megközelítésének megértetése a fény tulajdonságainak értelmezése során (geometriai fénytan, hullámoptika, foton-elmélet).az anyag atomos szerkezetére vonatkozó kémiai ismeretek és az atomfizika kapcsolódásának bemutatása. A fizikai ismeretek felhasználása a napi sajtóban felvetıdı problémák megítélésében (pl. az atomreaktorok mőködtetésének kockázata, védekezés az egészségre káros sugárzások ellen, környezetszennyezés, stb.).a tudomány és az áltudomány megkülönböztetésének lehetısége a napi gyakorlatban. A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és a valóság kapcsolatának megértése. Számítógépes oktató és szimulációs programok használata tanári vezetéssel. Témakörök, tartalom Témakörök Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, szabadesés Körmozgás A dinamika alapjai Mozgásállapot- változás és erı Erıfajták Erık együttes hatása A lendület-megmaradás Körmozgás dinamikai vizsgálata Egyetemes tömegvonzás Munka, energia A munka értelmezése és kiszámítása Mechanikai energia fajták Tartalmak Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. Út- idı grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. A szabadon esı test mozgásának kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás. Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. A körmozgás kinematikai leírása, periódusidı. A sebesség és a gyorsulás mint vektormennyiség. A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek, A tehetetlenség törvénye. A mozgásállapot-változás és a kölcsönhatás vizsgálata. Az erı fogalma, mértékegysége. Newton II. törvénye. A kölcsönhatásban fellépı erık vizsgálata, Hatás-ellenhatás törvénye. Nehézségi erı. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerı. Kényszererık. Az erıhatások függetlensége. Az erık vektoriális összegzése, erık egyensúlya. A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása (kísérleti példák, mindennapi jelenségek). Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása. Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erı felismerése mindennapi jelenségekben. A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó. A heliocentrikus világkép. Bolygómozgás: Kepler-törvények. A mesterséges égitestek mozgása. A földi gravitáció és a súly. A munka fogalmának általánosítása (erı-elmozdulás grafikon alatti terület). Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia Munkatétel és alkalmazása.
- 6 - A teljesítmény és hatásfok Rezgések, hullámok Rezgések Hullámok A hang hullámtulajdonságai Merev testek egyensúlya és forgása A merev test egyensúlya A merev testek forgása Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Az elektromos tér Egyenáramok Az egyenáram Elektromos teljesítmény Elektromágneses indukció, elektromágneses hullámok A mágneses tér Lorentz-erı Mozgási indukció Nyugalmi indukció Elektromágneses hullámok Fénytan Geometriai optika A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása egyszerő esetekben. A rugóra akasztott test periodikus mozgásának jellemzése. Rezgésidı, frekvencia, amplitúdó, a sebesség és a gyorsulás idıbeli változásának kvalitatív vizsgálata. Newton II törvényének alkalmazása a rugón lévı rezgı testre. A rezgésidı kiszámítása. A rezgés energiaviszonyainak kvalitatív vizsgálata. A rezgést befolyásoló külsı hatások következményei (csillapodás, rezonancia kísérleti vizsgálata). A hullám mint a közegben terjedı rezgésállapot, longitudinális és transzverzális hullám, a hullámot jellemzı mennyiségek: hullámhossz, periódusidı, terjedési sebesség. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban. Hullámok visszaverıdése és törése, elhajlás, interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen. A hangképzés sajátságai egy húros hangszer (pl. gitár) esetében. A hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezése (hang magassága, hangerısség, alaphang, felhangok, hangszín, hangsor, hangköz. A hang terjedési sebessége, a Doppler jelenség. A forgatónyomaték fogalma, az erıpár forgató hatása. Az egyensúly feltétele. A forgásállapot megváltoztatása forgatónyomatékkal. A forgó test energiája (kvalitatív bemutatás egyszerő példákon, pl. lendkerék). A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, megosztás, vezetık, szigetelık. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. A térerısség fogalma, (egyszerő konkrét esetekben - homogén tér, ponttöltés tereaz erıtér kvalitatív jellemzése, erıvonalak).a feszültség fogalma. Vezetık elektromos térben (gyakorlati alkalmazások: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés). Az egyenáram fogalma, jellemzése. Az áramerısséget befolyásoló tényezık, Ohmtörvény. Vezetık ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Az elektromos teljesítmény fogalma. Fogyasztók teljesítménye A mágneses tér kísérleti vizsgálata. A mágneses tér jellemzése. A mágneses indukció vektor fogalma, erıvonalak. Áramok mágneses tere (hosszú egyenes vezetı, tekercs).a Föld mágnessége. Árammal átjárt vezetık mágneses térben. Vezetık kölcsönhatása. Az egyenáramú motor mőködésének elve. Mozgó töltések mágneses térben, a Lorentz-erı fogalma. A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség, Lenz törvénye. Váltakozó feszültség kísérleti elıállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése, - effektív teljesítmény, effektív feszültség, effektív áramerısség fogalma és mérése. A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz törvénye. Az elektromágneses jelenségek rendszerezése. Változó elektromos tér mágneses tere. Az elektromágneses hullám fogalma. Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben. A fény, mint elektromágneses hullám. Geometriai fénytani alapfogalmak, árnyékjelenségek, terjedési sebesség. A tükrös fényvisszaverıdés törvényei. Sík és gömbtükrök képalkotása. A törés és teljes visszaverıdés jelensége, a törési törvény. Fénytörés prizmán, plánparalel lemezen, lencséken, lencsék képalkotása. Optikai eszközök (pl. fényképezıgép, távcsı, mikroszkóp).
- 7 - Hullámoptika Termodinamika Gázok állapotváltozásai A hıtan I. fıtétele A hıtan II. fıtétele Halmazállapotváltozások A hıterjedés Molekuláris hıelmélet Atomfizika Az anyag atomos szerkezete Az elektron mint részecske A fény kettıs természete Az elektronok hullámtermészete Atommodellek Magfizika Az atommag szerkezete A radioaktivitás Maghasadás Magfúzió Csillagászat A Naprendszer Csillagfejlıdés A kozmológia alapjai A fény hullámtulajdonságainak kísérleti vizsgálata elhajlás résen, rácson, interferencia, fénypolarizáció. A fehér fény színekre bontása, a színek eredete, színkeverés. Állapotjelzık (hımérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség).boyle Mariotte és Gay-Lussac törvények, Kelvin-féle hımérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény. Izoterm, izobár, izochor állapotváltozások értelmezése (ábrázolás p-v diagramon). A belsı energia, munka, hı fogalma és kölcsönös viszonya. Termikus kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok, folyadékok fajhıje. A spontán folyamatok iránya. A második fıtétel kvalitatív megfogalmazása, alkalmazási példák. Olvadás-fagyás, forrás/párolgás - lecsapódás jellemzése. A nyomás szerepe a halmazállapot-változásokban. Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata, olvadáshı, párolgáshı. Hısugárzás, hıvezetés, hıáramlás kísérleti vizsgálata, kvalitatív értelmezése. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján. Korábbi ismeretek (súlyviszonytörvények, Avogadro törvény, kinetikus gázelmélet) új szempontú rendszerezése. Az atomok mérete. Az elektromosság atomos szerkezete - az elemi töltés. A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség - a fény részecske-természete. Fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások. Elektroninterferencia A modellek kísérleti alapjai, elıremutató sajátságai és hibái. Thomson féle atommodell. Rutherford-modell ( az atommag).bohr-modell: diszkrét energiaszintek. Vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése. Kvantummechanikai atommodell. A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Aktivitás fogalma, idıbeli változása. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. A maghasadás jelensége, láncreakció, sokszorozási tényezı. atombomba, atomerımő. az atomenergia felhasználásának elınyei és kockázata. A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése, a hidrogénbomba. A naprendszer bolygói, azok holdjai, tulajdonságaik fizikai szempontú csoportosítása. Galaxisok, csillagok, kvazárok, pulzárok, neutron csillagok, feketelyukak: A csillagok születése, fejlıdése és pusztulása. Az Univerzum tágulása. Hubble-törvény. İsrobbanás elmélet. Az évi órakeret felosztása Mozgások A dinamika alapjai Munka, energia Rezgések, hullámok Merev testek egyensúlya és forgása Elektrosztatika Egyenáramok Gyakorlatok, feladatok Elektromágneses indukció, elektromágneses hullámok Fénytan Termodinamika Atomfizika 5 óra 5 óra 3 óra 3 óra 2 óra 4 óra 4 óra 7 óra 6 óra 3 óra 6 óra 4 óra
- 8 - Magfizika Csillagászat Gyakorlatok, feladatok Évközi, év végi ismétlésekre, ellenırzésre, összefoglalásra Összesen 4 óra 3 óra 6 óra 9 óra 74 óra Követelmények Mozgások, a dinamika alapjai A tanuló ismerje az egyenes vonalú egyenletes mozgás út-idı grafikon készítését és elemzését, a sebesség kiszámítását, a gyorsulás fogalmát, a sebesség változásának értelmezését; a szabadon esı test kísérleti vizsgálatát, a nehézségi gyorsulás értékének meghatározását. Tudja megkülönböztetni a mozgásállapot-változásokat, ismerje a dinamika törvényeit, a különbözı erıket, ezek kiszámítását. Ismerje a körmozgás kinetikai és dinamikai leírását, az egyetemes tömegvonzás törvényét és Kepler törvényeit. Munka, energia Ismerje a különbözı energiafajtákat, képes legyen a munka kiszámítására, a termikus kölcsönhatás leírására, a munkatétel alkalmazására. Ismerje fel az energia-megmaradás törvényével kapcsolatos jelenségeket. Tudja a teljesítmény és a hatásfok kiszámítását egyszerő esetekben. Rezgések és hullámok Ismerje a harmonikus rezgések leírását, jellemzését; a rezgésidı, a frekvencia, az amplitudó, a sebesség és a gyorsulás idıbeli változásának kvalitatív vizsgálatát. Ismerje a longitudinális és transzverzális hullámok fogalmát és jellemzıit, a hullámok terjedési jellegzetességeit. Merev testek egyensúlya és forgása Ismerje a merev testek egyensúlyának feltételeit, a forgatónyomaték és a forgó test energiájának a fogalmát. Elektrosztatika Ismerje az elektromos térerısség, feszültség, potenciál fogalmát, Coulomb törvényét. Tudja az elektromos alapjelenségeket, a vezeték viselkedését elektromos térben, ismerje a gyakorlati alkalmazásokat: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés. Egyenáramok Ismerje az egyenáram fogalmát és jellemzését, Ohm törvényét, a vezeték ellenállását, a soros és a párhuzamos kapcsolást, az elektromos teljesítmény fogalmát. Elektromágneses indukció, elektromágneses hullámok A tanuló ismerje a mágneses tér jellemzıit, a mágneses indukció vektor fogalmát, az áramok mágneses terét, a vezeték kölcsönhatását, az egyenáramú motor mőködési elvét, a Lorentz-erı fogalmát. Tudja a mozgási indukció kísérleti vizsgálatát és a jelenség magyarázatát, Lenz törvényét; a váltakozó feszültség elıállítását és jellemzıit. Ismerje a nyugalmi indukció kísérleti vizsgálatát. Tudja az elektromágneses hullám fogalmát, jellemzıit, ismerje a fényjelenséget mint elektromágneses hullámot.
- 9 - Fénytan Ismerje a geometriai fénytan alapfogalmait, az árnyékjelenségeket, a terjedési sebességet, a fénytörés és fényvisszaverıdés törvényeit, az optikai eszközök mőködését. Ismerje a fény hullámtulajdonságait, az elhajlás, az interferencia és fénypolarizáció jelenségeit, a fehér fény színekre bontását. Termodinamika Ismerje az ideális gáz fogalmát, az ideális gáz állapotjelzıit, az izoterm, izobár, izochor állapotváltozásokat, az egyesített gáztörvényt, a hıtan I. és II. fıtételét, a belsı energia, munka, hı fogalmát. Ismerje a halmazállapot-változások jellemzését, az olvadás-fagyás, forrás, párolgás-lecsapódás folyamatait, az olvadáshı és a párolgáshı fogalmát, a hıterjedést. Tudja a molekuláris hıelmélet alapjait, értelmezze a termodinamikai jelenségeket a részecskemodell alapján. Atomfizika Ismerje az anyag atomos szerkezetét, az atomok méretét, az elemi töltés fogalmát, a fény kettıs természetét, az elektronok hullámtermészetét, a Thomson, Rutherford, Bohr atommodelleket Magfizika Ismerje az atommag szerkezetét, a radioaktív sugárzás összetevıit és tulajdonságait, gyakorlati alkalmazásait, a maghasadás, a láncreakció jelenségeit, az atomerımő mőködési elvét, felhasználásának elınyeit és kockázatát, a magfúzió jelenségét, a csillagok energiatermelését. Csillagászat Ismerje a naprendszer bolygóit, tulajdonságaik fizikai szempontú csoportosítását, a galaxisok kialakulását, a kozmológia alapjait, Hubble törvényét, az ısrobbanás elméletét. A továbbhaladáshoz szükséges feltételek A tanuló tudja, hogy a fizika alapvetı megismerési módszere a megfigyelés, kísérletezés, mérés, és ezeket mindig valamilyen szempont szerint végezzük. Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Ennek során legyen képes használni a legfontosabb tanult fogalmakat (tehetetlenség, tömeg, erı, súly, sebesség, gyorsulás, sebesség, energia, munka, teljesítmény, hatásfok, feszültség, áramerısség). Tudjon egyszerő méréseket végrehajtani (erı, súly, idı, hosszúság, feszültség, áramerısség), a mért adatokat a mérıeszközrıl leolvasni. Tudjon megadott koordinátarendszerben összetartozó adatpárokat ábrázolni, kész grafikonról ezeket leolvasni (pl. út-idı, sebesség-idı). Tudja az állandó és változó mennyiségeket megkülönböztetni (pl. sebesség, áramerısség esetében). Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni. Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerőségek érvényesülésére a természetben, a mindennapi életben, a technikai eszközök esetében. Egyszerő számításokban tudja alkalmazni az út-idı-sebesség közötti összefüggést, Ohm törvényét, a munka kiszámítására és az elektromos teljesítményre vonatkozó összefüggést. Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyőjteménybıl megállapítani. Tudja, milyen törvények felismerése főzıdik Kepler, Galilei és Newton nevéhez, melyik történelmi korban éltek. Ismerje a váltakozó áram tulajdonságait, az effektív feszültség és áramerısség fogalmát. Tudjon példát mondani az elektromágneses hullámok egyes fajtáira, ismerjen egy-egy gyakorlati alkalmazást. Ismerje a fénytani alapjelenségeket, az egyszerő optikai eszközök mőködését. Tudjon konkrét példákat mondani a tanult hıtani jelenségekre. Ismerje a hıtani folyamatok energetikai viszonyait. Tudja, hogy a természetben végbemenı folyamatok egyirányúak. Ismerje az anyag atomos szerkezetétre utaló kísérleti tényeket, az atom és az atommag alkotórészeit. Ismerje a radioaktív sugárzás fajtáit, legfontosabb jellemzıiket, tudjon egy-egy gyakorlati alkalmazást. Tudja, mi a maghasadás és a magfúzió. Ismerje az atomerımő mőködésének alapelveit, az atomenergia felhasználásának elınyeit és kockázatait. Tudja, hogy a Nap energiájának forrása a magfúzió.
- 10 - Ismerje és tudja példákkal illusztrálni a fizika és más természettudományok közti szoros kapcsolatot. Tudja, hogy a természet megismerése hosszú folyamat. Lássa a fizikában tanult elméleti ismeretek alkalmazását a technikában, tudja, hogy a természet erıforrásai végesek, ezért különös felelısségünk van környezetünk védelmében. A tanulók értékelése, ellenırzése Az ellenırzés, értékelés célja Az ellenırzés fı feladata a visszajelzés biztosítása a tanár és tanuló számára. Az ellenırzésekkel következtetünk a tanítás és a tanulás hatékonyságára, az elért teljesítményeket viszonyíthatjuk az országos területi, vagy körzeti standardizált eredményekhez. Számba vehetı, hogy mely követelmények teljesítésében értek el a tanulók gyengébb, közepes vagy kiemelkedı teljesítményt, ezek alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak meghatározása. Az ellenırzés célja és feladata továbbá a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábban elért teljesítményeihez, illetve a tanulók minısítése érdemjeggyel, illetve osztályzattal, a tantervi követelményekhez viszonyítva a ténylegesen elért eredményeket. Az ellenırzés módjai Szóbeli ellenırzés: az elızı tanítási órán, vagy órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenırzése szóbeli feleletek alapján és kérdésekre adott válaszok formájában. Írásbeli ellenırzés: számításos feladatok megoldása, illetve elméleti és gyakorlati kérdések, kísérletek leírása, írásbeli megválaszolása. Gyakorlati ellenırzés: Kísérletek, mérések elvégzésében, elemzésében elért gyakorlottság ellenırzése. Az ellenırzés helye a tanítás-tanulás folyamatában Rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán Rendszeres szóbeli feleltetés az elızı órák tananyagából Írásbeli ellenırzés számításos feladatokból Témazáró feladatlapok megoldása egy-egy témakör tananyagának feldolgozása és összefoglalása után Írásbeli témazáró dolgozat elméleti és gyakorlati kérdésekbıl félévenként két alkalommal. Módszertani ajánlások A fizika tanításában is a tanulói személyiség sokoldalú fejlesztése áll a középpontban és a tanórai tevékenységek rendszerében, a tananyag elsajátítási folyamataiban fontos szerepet játszanak a tervszerő, helyzethez, alkalomhoz illı, a tanulói személyiséget harmonikusan fejlesztı egyéb nevelési hatások is. A módszertani alapelvek kiválasztásánál a képzés egészét, az iskolatípus jellegébıl adódó speciális sajátosságokat, a többi tantárgy transzferhatásait, a tanulók munkájának differenciált irányíthatóságát, a szóba jöhetı taneszközök rendszerét, valamint a külsı és belsı koncentrációk lehetıségeit, illetve a tanulói teljesítményformákat kell számításba venni. A módszerek konkrét megválasztásában elsıdlegesen arra kell törekednünk, hogy a tanulók a lehetı legszélesebb tapasztalati alapot kaphassák meg. A 9. és 10. évfolyamok fizikai tantárgya alapvetıen kísérleti fizika és ez azt jelenti, hogy az ismeretszerzés bázisának a tanári bemutató és a tanulói kísérleteket kell tekinteni. Törekedni kell arra, hogy a fizikai ismeretszerzés kapcsolatban legyen a tanulók mindennapi életével, munkájával, figyelembe kell venni az iskolai képzés jellegét. Ennek megfelelıen kapjanak hangsúlyt a fizika azon fejezetei, kész területei, amelyek az iskolai képzésben fontosak. Rendszeres útmutatást, segítı indítást is kell nyújtania a tanárok, a tanulók otthoni munkájának is. Az otthoni munka szerves folytatása és megerısítése legyen az iskolainak, vegye tekintetbe, hogy a tanulók összes otthoni munkafeladata a mindenkor szükséges és elvárható mértékhez illı legyen. A módszerek megválasztásában elsıdleges szerephez jut a frontális osztálymunka, a differenciált óravezetés, a csapatmunka, a magyarázó-ismétlı, az önálló feldolgozás megadott szempontok szerint, kiselıadás, vizuális szemléltetés módszerei. Aktivitásra ösztönzı, cselekedtetı technikák alkalmazása, a teljesítményközpontúság, a fokozatosság és a differenciáltság elve érvényesüljön a fizika tanítása során. A jó pedagógiai koncepció nem a tantervben elıírtak végrehajtását, hanem a tanterv alapján tervezett alkotó megvalósítást igényli, tanulóközpontú didaktikai felfogásra épül.
- 11 - Feltételek A tankönyv kiválasztásnak elvei A kiválasztott tankönyvek segítségével a tantervben megjelölt mőveltségtartalom feldolgozható legyen, a tanulók képesek legyenek használatukkal a követelményekben foglaltaknak megfelelni. Ajánlott tankönyv: Várnagy István: Fizika I-II. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 2000. Tárgyi feltételek Kísérleti eszközök, tanári segédletek Fényképek, táblázatok, faliképek, diaképek Videofilmek, fizikai kísérletek: Mechanika, dinamika Elektromágnességtan Fénytan Hıtan Atomfizika Tanulókísérleti eszközök: manipulációs eszközök, kísérleti eszközök, laboratóriumi készletek, modellek, mérıeszközök. Tanári demonstrációs eszközök: kísérleti eszközök, mérıeszközök, preparátumok. Oktatócsomagok. Számítástechnikai eszközök. Fizikai elıadó és szertár.
- 12 - Biológia, egészségtan Általános célok és feladatok A szakiskolában a biológia oktatása a képzés igényeinek megfelelıen hasznosítható tudást közvetít. Célja, hogy biztosítsa a mindenki számára szükséges biológiai mőveltség alapvetı elemeit, és tegye lehetıvé az ehhez kapcsolható szakmák elméleti megalapozását. A biológia tanításának a többi tantárggyal együtt célja, hogy kialakuljon az új ismeretek önálló megszerzésének és alkalmazásának képessége. A szakiskolai biológiatanítás az általános iskolai tudásra alapozva megismerteti a tanulókkal az élı természet legfontosabb törvényszerőségeit. Bemutatja a Föld élıvilágának sokféleségét, nyilvánvalóvá teszi, hogy Földünk globális problémáinak megoldása csak a biológia tudománya által megalapozott válaszok által képzelhetı el, s ennek megvalósítása minden ember közös feladata. Célja, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élıvilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. Cél továbbá az is, hogy a diákok ismerjék saját testük felépítésének és mőködésének alapjait, az egészséges életmód szabályait. A szakiskola mőködésének egészébe integrálódva a biológia tantárgy célja, hogy megkönnyítse a szocializációt, a beilleszkedést a társadalmi környezetbe. Olyan természetszemléletet és biológiai tájékozottság kialakítása a cél, amely érzékelteti az élıvilág változatosságát, és beláttatja a biológiai sokféleség fontosságát, rámutat az életközösségek szervezıdésében felismerhetı alapvetı összefüggésekre. Az élı és élettelen környezetet, mint dinamikusan változó ökológiai rendszer elemeit ismerteti meg. Alátámasztja az élıvilág egységét és az ember helyét ebben az élıvilágban. Bemutatja az emberi szervezet felépítésének és mőködésének lényeges sajátságait, és biztosítja az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot. Segíti az emberek egymás közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tanulói megfigyelések és vizsgálatok szervezésével, ismeretterjesztı mővek feldolgozásával megalapozza a közvetlen ismeretszerzés élményét és igényét. Csoportos tevékenységekkel elsegíti az együttmőködésre vonatkozó készségek kialakulását, amelyek a legtöbb szakma gyakorlásában is lényegesek. A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai A tantárgy a tanulók mindennapi környezeti, életviteli problémáinak megoldását segíti. A tantárgy célja az általános iskolában tanultak továbbfejlesztése, magasabb szintő elsajátítása. Az ismeretek karbantartása, alkalmazása, bıvítése a környezeti és társadalmi összefüggések felismerésére és értékelésére és alkalmazására nevel. Cél továbbá a biológiai mőveltség színvonalának emelése. A mindennapi környezetben megfigyelhetı természeti jelenségek, példák megfigyelésével és elemzésével a tanulókban keltsük fel és tartsuk fenn a valóság megismerése iránti igényt. Mutassuk be a természet és az ember létezésének sokszínőségét, szépségét. A tanulók ismerjék meg az élı és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élılények testfelépítése és életmódja közötti összefüggéseket, az élıvilág egységét és fejlıdését, az élılények állandóságát és változékonyságát. A tanulóknak érteni kell, hogy az ember felelıs saját testi és lelki egészségéért. Ismernie kell a betegségek alapvetı jellemzıit, hordozóit. Tudjanak egészséges életmódot élni. Alakuljon ki a tanulókban a természet szeretete, a természet védelme, nemzeti értékeink megóvása iránti igény. Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanuló érdeklıdését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé a tanulót biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerőbb vizsgálatokat, kísérleteket segítséggel vagy önállóan elvégezni. Érjük el, hogy szerezzen gyakorlatot a taneszközök, vizsgálati eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében tudja használni a nyomtatott információhordozókat, és értse a szellemi fejlettségének megfelelı szintő ismeretterjesztı kiadványok biológiával kapcsolatos információit. A különbözı forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit, és tegyünk kísérletet a természeti szépségek beillesztésére értékrendjükbe.
- 13 - Tegyük képessé a lényeges és lényegtelen jellemzık elkülönítésére. Próbáljuk elérni, hogy a hasonló, illetve különbözı tulajdonságok, jellemzık alapján rendszerezni tudja a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat. A megfigyelések alkalmával nyert adatokat legyen képes rendezni, és ezek alapján tanári segítséggel értelmezni a vizsgálat eredményeit. Mindehhez szerezzen jártasságot a tananyagban szereplı, mérhetı mennyiségek mértékegységének, és azok törtrészeinek és többszöröseinek használatában. Segítsük a tanulót, hogy ismereteit képességeinek megfelelı szinten tudja a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával megfogalmazni, és írásban, egyszerőbb vázlatrajzokon, sematikus ábrákon rögzíteni, képes legyen a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja a biológiai mővelıdési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai mővelıdési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. Adjunk áttekintést az emberi élet szakaszainak fıbb jellemzıirıl, az életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Kövessünk el mindent, hogy a tanulónak legyen igénye fizikai és pszichés egészségének, egészséges természetes és mesterséges környezetének megırzésére, tekintse ezeket az emberiség közös értékének. Ismertessük meg a tanulóval a szőkebb és tágabb környezetében elforduló élılények alapvetı tulajdonságait, az élı anyag jellemzıit. Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életmőködését veszélyeztetı anyagok káros hatásait. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse, és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, vállaljon aktív szerepet közvetlen környezetében a szennyezı anyagok káros mértékő felhalmozódásának megelızésében. Tudatosítsuk, hogy mindannyiunk napi személyes tevékenysége és munkavégzése messzemenıen befolyásolja a földi élet feltételeinek megmaradását. Adjunk képet a Föld és hazánk tájainak jellegzetes növényeirıl, állatairól, a biológiai mővelıdési anyagban szereplı méretek nagyságrendjérıl. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlıdése a különbözı népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülı munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentıs szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is. Váljon a tanulók igényére az önálló ismeretszerzés, a tudományok új vívmányainak középiskolás szintő ismerete. Legyenek képesek a fejlıdési folyamatok felismerésére, és összehasonlítására. Vegyék figyelembe a természet egységét. Tudjanak biológiai vizsgálatokat, egyszerő laboratóriumi feladatokat elvégezni. Önállóan használjanak szaklexikonokat, szakirodalmakat, növény és állathatározókat. Kísérjék figyelemmel a médiák biológia- és egészségtannal kapcsolatos cikkeit, ismeretterjesztı filmjeit és elıadásait. Tudják rendszerezni az ismereteiket, levonni a következtetéseket. Ismerjék a legfontosabb szakkifejezéseket. Ismerjék az élı szervezetet felépítı anyagok tulajdonságait, az élı anyag szervezıdési szintjeit. Ismerjék fel az ember egészségét veszélyeztetı anyagok, szerek szervezetre gyakorolt hatását, és törekedjenek ezek elkerülésére. Legyenek tudatában a természet egységének. 10. évfolyam Évi óraszám: 74 óra Belépı tevékenységformák A legtipikusabb élılények szervezeti felépítésének ismertetése ábrák, makettek segítségével. A felépítésük és életmőködésük közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. Egyszerő kísérletek elvégzése segítséggel, a tapasztalatok dokumentálása. A különféle élılények testének, életmőködéseinek lényegi összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek ismertetése. Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és vázlatos ismertetése. A heterotróf és autotróf anyagcsere fogalmának ismerete. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzok segítségével. A táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzıinek vázlatos ábrázolása, az ilyen ábrák értelmezése. A természet- és környezetvédelem fontosságának belátása, álláspontjának megfogalmazása. A biológiai környezet több oldalról történı megismerése, az ehhez rendelkezésre álló ismeretterjesztı kiadványok használata. Annak tudatosulása, hogy az ember biológiai és kulturális evolúciója során kialakult eltérések nem értékükben különböznek, a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse, amelyhez minden embercsoport hozzájárult. Legyen
- 14 - nyilvánvalóan elfogadott, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejlıdésre való képességükben nem különböznek egymástól. A legtipikusabb élılények szervezeti felépítésének ismertetése ábrák segítségével. Egyszerőbb kísérletek elvégzése, tapasztalatok dokumentálása. Az életmőködések összehasonlítása, hasonlóságok és különbségek ismertetése. Az autotrof és heterotrof anyagcsere fogalmának ismerete. A táplálkozási hálózatok, életközösségek vázlatos ábrázolása. Ismeretterjesztı kiadványok, lexikonok önálló alkalmazása. A biológia és kulturális örökség az emberiség közös kincse. A sejtek összetevıinek ismertetése ábrák segítségével. Az öröklıdés lényegének ismerete. továbbá annak felismerése, hogy az örökítı anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes. Az élılények és az élıvilág állandó változásának elfogadása. Az ember legfontosabb életmőködéseinek ismerete és az életmőködések közti kapcsolatok megértése. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. A betegségmegelızés, a védıoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. A testi és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás szükségességének elfogadása. Az egészséges életmódot erısítı értékek felismerése és az egészséget elısegítı magatartás elsajátítása. Az ember szexualitásának biológiai és társadalmi-etikai megismerése. Az egészséget veszélyeztetı tényezık felismerése, a megelızés szükségességének belátása és a megelızés gyakorlati megvalósíthatóságának megismerése. Témakörök, tartalmak Az élet és tudománya Az élet kialakulása, jellemzése Az élılények teste és életmőködései Vírusok és sejtmagnélküliek Sejtmagvas egysejtőek Az állatok teste és életmőködése Az álltatok testszervezıdése Az állatok mint heterotrof élılények Az állatok kültakarója, típusai és szerepe Az állatok mozgásának formái Az állatok táplálkozási formái Az állatok légzésének formái Az állatok anyagszállítása A kiválasztás jelentısége Az állatok szaporodási formái Az embrionális, pontembrionális fejlıdés az ivadékgondozás Az állatok érzékelése, idegrendszere A növények teste és életmőködése A növények testfelépítése, részei A növényi szövetek típusai A növények tápanyagfelvétele, szállítása Az autotrof anyagcsere lényege A növények anyagszállítása, raktározása, kiválasztása A növények mozgásai A növények szaporodása A növények jelentısége
- 15 - Az élılények és környezetük (ökológiai alapismeretek) Az élettelen környezeti tényezık és ezek változásai: A fény, a víz, a levegı és a talaj legfontosabb jellemzıi Az élılények tőrıképessége, adaptációja, szelekciója Az élıvilág egyed feletti szervezıdési szintjei A faj, és a populáció fogalma, a populációk jellemzıi A társulások, életközösségek sajátosságai, populációs kölcsönhatások, táplálkozási kapcsolatok Tápláléklánc Az életközösség térbeli szerkezete: szintezettség Az életközösségek idıbeni változásai Az életközösségek sokfélesége Az élıvilág törzsfejlıdése és a jelenkori bioszféra Az evolúció fogalma A fajok kialakulása, az evolúció bizonyítékai Az evolúció folyamata Az ember evolúciója A jelenkori bioszféra A Föld globális problémái A fejlıdés alternatív lehetıségei A bioszféra jövıje A sejtek felépítése, mőködése A sejtek felépítése Szervetlen vegyületek és jelentıségük Szerves vegyületek és jelentıségük Sejtalkotók és funkciók A sejt anyagcsere folyamatai Az öröklıdés alapjai Örökletes információ a sejtben A kromoszóma és a gén fogalma A sejtosztódás és biológia jelentısége A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta fogalma Az öröklıdés jellemzıi A betegség öröklıdése Az emberi ivar kialakulása A mutáció fogalma A genetikai kutatások eredményei Az ember életmőködései Az idegrendszer: idegi és hormonális szabályozás Az idegsejt felépítése, funkciója Környéki és központi idegrendszer Az idegrendszerrel kapcsolatos egészségügyi ismeretek Keringési rendszer A szív mőködése A vér összetétele, alkotói Keringéssel kapcsolatos betegségek A táplálkozás Az emésztés lényege A bélcsatorna szakaszai
- 16 - A táplálkozással kapcsolatos betegségek A légzés A légzırendszer felépítése, mőködése, a hangképzés A légzéssel kapcsolatos betegségek A bır- és a mozgás A bır felépítése A csontok szerkezete, kapcsolódása, a csontváz fı részei Az izommőködés alapvetı formái Mozgásszervi betegségek A kiválasztás A belsı környezet állandósága A vese mőködése A kiválasztó szervekkel kapcsolatos betegsége Az immunitás Az immunitás lényege Védıoltások Vércsoportok Az immunrendszerrel kapcsolatos betegségek A hormonális szabályozás Alapelvei Az agyalapi mirigy szerepe Pajzsmirigy, a mellékvese és a hasnyálmirigy legfontosabb hormonjai Az érzékelés A szem, hallószervek, íz és szagérzékelés Az érzékszervek betegségei Az ember szaporodása Az ivarsejtek Hím és nıivarszervek felépítése, mőködése Hormonok szerepe Az ember szexualitása Fogamzásgátlás, nemi betegségek, terhesség, szülés Embrionális, pontembrionális fejlıdés Természet- és környezet védelme Légszennyezettség, zajártalom, vízszennyezés, hulladékhegyek, élelem és termıföldhiány Energia, nyersanyagválság, nagyvárosi ártalmak Víz, levegı védelme Katasztrófavédelem Globális válságtünetek, megoldási lehetıségek Általános egészségtan Betegségek megelızése A környezet hatása az egészségre A hatás, az iskola, a munkahely, a szórakozás higiéniája Az egészséges táplálkozás, káros szenvedélyek Egészséges életmód Utódvállalás, családtervezés, terhesgondozás, szülés A betegségek általános tünetei Elsısegélynyújtás Fertızés, járvány Az évi órakeret felosztása: 1. Az élet és tudománya 1 óra 2. Az élılények teste és életmőködései 9 óra 3. A növények teste és életmőködései 8 óra
- 17-4. Az élılények és környezetük 7 óra 5. Az élıvilág törzsfejlıdése és a jelenkori bioszféra 7 óra 6. Számonkérés, ellenırzés, értékelés 5 óra 7. A sejtek felépítése, mőködése 2 óra 8. Az öröklıdés alapjai 4 óra 9. Az ember életmőködései 15 óra 10. Természet és környezet védelme 5 óra 11. Általános egészségtan 5 óra 12. Ismétlés, ellenırzés, értékelés 6 óra Összesen: 74 óra Követelmények Ismerjék a vírusok felépítését, a vírus okozta betegségeket. Tudjanak különbséget tenni a vírusok és baktériumok által okozott emberi megbetegedések között. Tanulják meg az állatok teste és életmőködésével kapcsolatos tudnivalókat. Tudjanak fejlıdési sorrendet felállítani az egyszerőbb életmőködés és bonyolultabb szervezet között. Legyenek tisztában a növények teste-, és életmőködése alapvetı ismereteivel. Pontosan ismerjék fel az ehetı és mérgezı gombákat. Tudják az életközösségek jellemzıit, egymásra épülését, élı-, élettelen tényezıit. Ismerjék az evolúció alapjait, bizonyítékait, folyamatát. Ismerjék a sejtek felépítését, mőködését, és az öröklıdés alapjait. Igazodjanak el szervezetükrıl szerzett ismeretek világában. Pontosan tudják az életjelenségek folyamatait. Legyenek tisztában az általános egészségügyi ismeretekkel, az elsısegélynyújtás szabályaival. Készüljenek fel az utódvállalásra, gyermeknevelésre. Tudják a lelki egészség fontosságát. Minimális követelmények Ismerjék az élet keletkezésének folyamatát. Tudja az állatok életmőködését. Legyen képes a vizsgálatok, kísérletek eredményeit értelmezni, azokból következtetéseket levonni. Megfigyelései, vizsgálatai során szerzett ismereteit pontosan tudja rögzíteni. Ismerje fel, hogy ugyanazt az életmőködést többféle testfelépítés is produkálhatja. Tudja, hogy a fotoszintézis alapvetı a földi élet számára. Ismerje az élılényekre ható környezeti tényezıket. Az emberi törzsfejlıdés leglényegesebb képviselıinek neve, élete. Ismerje, hogy a genotípus és a fenotípus összefügg. példákat tudjon mondani az örökölhetı betegségekrıl. Legyen tisztában saját szervezete életmőködéseivel. Ismerje a szervrendszerekkel kapcsolatos betegségeket! Vegye fontolóra a természet és környezetvédelmet. Küzdjön a katasztrófák ellen. Ismerje a betegségmegelızés lehetıségeit. Ismerje a betegellátást. Továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek a különféle élılények életmőködéseinek lényegét kiemelni, és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy ugyanazt az életmőködést többféle testfelépítés is biztosíthatja. Legyenek képesek az élılények testének szervezıdési szintjeit felsorolni és megkülönböztetni. Tudjanak egy-egy példát mondani az állatok és növények életmőködéseinek különféle formáira. Tudják felsorolni az élılényekre ható legfontosabb környezeti tényezıket. A testszervezıdés és az anyagcsere-folyamatok alapján tudják, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön rendszertani egységet az élılények természetes rendszerében. Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyezı, környezetpusztító magatartás ellen. Legyenek képesek táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemzıit vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Igényeljék, hogy a biológiai környezetet minél több oldalról megismerjék, használjanak ehhez ismeretterjesztı kiadványokat. Tudjanak az élıvilág természetes rendszerében tájékozódni, értsék a fejlıdéstörténeti rendszer lényegét, és tudatosuljon bennük az ember helye és szerepe a földi élıvilágban.
- 18 - Igényelje, hogy biológiai környezetét minél több oldalról, és minél részletesebben megismerje, használjon ehhez néhány ismeretterjesztı folyóiratot, népszerő ismeretterjesztı könyveket, egyszerő növény- és állathatározókat és egyéb információhordozókat. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Tudatosan tartsa távol magát a testi és mentális egészségre káros anyagoktól. Értse meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvetı szükséglete. Lássa be, hogy a védıoltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Értse meg és fogadja el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Lássa be, hogy a nem kívánt terhesség kialakulása megelıznhetı. Legyen képes az egészséget erısítı értékek felismerésére és az egészséget elısegítı magatartás elsajátítására. Jusson el annak az elfogadásához, hogy az élılények és az élıvilág állandóan változnak, lássa világosan, hogy az örökítı anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvédı tevékenységének egyik mozgatója. Lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet szélsıséges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. Minderre csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímélı magatartása hozhat megoldást. A tanulók értékelése, ellenırzése A tanulók ellenırzése szóban és írásban történik. Minden tanulónak lehetıséget kell biztosítani a szóban történı beszámolásra. Témakörök befejezésekor írásban történik a számonkérés. Szorgalmi, győjtımunka pozitív elbírálást kap. Célszerő a füzetvezetés félévenkénti minısítése. Módszertani ajánlások Tanári magyarázatok az új anyag feldolgozását segíthetik, amelyek kiegészítıi lehetnek a tanulói kiselıadások. A csontokról az érzékszervekrıl szóló tananyagrészeknél éljünk a vizuális szemléltetés adta lehetıségekkel. Az összehasonlító elemzés, a csapat- vagy csoportmunka összefoglaló órákon segíthetik a tananyag szintézisének megteremtését. Az ellenırzésre célszerő teszteket alkalmazni. A témától függıen önálló munkák kiadásával, meghívott szakemberek elıadásaival (orvos, védını, BM dolgozó), vidofilmek vetítésével színesíthetjük a biológia órát. Feltételek A tankönyvek kiválasztásának elvei A választott tankönyv segítségével a tantervben megjelölt mőveltségtartalom feldolgozható legyen, a tanulók legyenek képesek használatukkal a követelményeknek megfelelni. Stílusa legyen közérthetı, szövege könnyen tanulható. Ajánlott tankönyv: Berger Józsefné: Az élı természet Biológia és környezetvédelem középiskolásoknak Berger Józsefné: Az ember Biológia és egészségtan középiskolásoknak Tárgyi feltételek Tankönyv Egyéb taneszközök: Lexikonok Növényhatározók Állathatározók Szemléltetı táblák Szemléltetı eszközök (iskolák lehetıségétıl függıen) Biológiai szaktanterem, szertár
- 19 - Kémia Célok és feladatok Az alapvizsgára felkészítı szakiskolák tanulói a szakma elsajátítása közben biztos kémiai ismeretekre tesznek szert. Természetesen ez a tudás nem az elméleti alapok elmélyítését, hanem a felhasználás szintjét jelenti. A szakiskolába járó diákoknak is meg kell tanulniuk az anyagokkal való takarékos, fegyelmezett, gondos és körültekintı bánásmódot, a vészhelyzetek elkerülését, illetve a vészhelyzetekben a helyes magatartást. Elsıdleges cél és feladat az ismeretek rendszerezése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése, ugyanakkor kívánatos a mindennapi életben a kémiai folyamatokkal kapcsolatos ismeretek bıvítése, elmélyítése is. Tudatosítanunk kell a diákokban önmaguk és embertársaik egészsége iránti felelısséget, az egészségvédelem fontosságát. A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Az iskolában tanított szakmák szakmai anyagismeretéhez a kémiai alapok elmélyítése, hiányosságok pótlása. Fel kell készíteni a tanulókkal arra, hogy az anyagok tulajdonságaik és szerkezetük szerint kerülnek felhasználásra, és azoknak ismerete elengedhetetlenül fontos. Tudatosítani kell a tanítás során minden témakörnél, hogy a vegyszerek funkciója mellett milyen környezeti és egészségkárosító, illetve élettani hatással rendelkeznek. Fel kell készíteni a tanulókat a szakma tanulására oly módon, hogy olyan anyagokkal foglalkozunk, amelyek szakmaspecifikusok is, és azok tulajdonságait, szerkezetét mélyebben megismertetni, mint az a szakma tanulásakor feldolgozásra kerülhet. Olyan témaköröket kell elıtérbe helyezni, amivel a tanulók szakmájuk során többet foglalkoznak, a szerves kémiai ismereteket kell elmélyíteni. Fontos cél az anyagoknak és kölcsönhatásaiknak, a látható és érzékszervekkel is tapasztalható tulajdonságaiknak megismerése, hogy könnyebben rögzüljön a tudás, és a mindennapokban, illetve a szakmában is használható legyen. A tananyag minden témakörénél legyen kiemelve az egészséges élettel való kapcsolata az adott anyagnak, reakciónak, felhasználásnak. Szakmaszeretetre való nevelés elkezdése az alapozó tantárgy tanítása során úgy, hogy a késıbbiekben való anyagfelhasználásokra rámutatunk. Fejlesztési követelmények A szakiskolai kémiatanítás során a tanulókban tájékozottság alakul ki, amely a többi természettudományos tárgy anyagával együtt korszerő természetképet alkot. A tanulókban tudatosulnia kell annak, hogy a természet törvényei megismerhetıek a jelenségek megfigyelése alapján. A korábban észlelt és megmagyarázott jelenségek ismeretében értelmezzenek önállóan új jelenségeket. Győjtsenek ismereteket szakkönyvekbıl, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikus médiából. A számítástechnikában elsajátított ismereteiket alkalmazzák az információszerzés, - feldolgozás és átadás folyamán. A szakiskolában a tanulók végezzenek kísérleteket, megfigyeléseket a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. Fejtsék ki a bemutatott vagy elvégzett kísérletek és a tanult ismeretek kapcsolatát. Alkossanak önálló véleményt a kémia mindennapi életünket érintı problémáiról (környezeti, élettani hatások, ezek mindennapi kezelése, háztartási felhasználásuk elınye és veszélyessége). Végezzenek egyszerő számítási feladatokat (keverékek, elegyek összetétele stb.). Vegyék számba a mindennapokban gyakran elıforduló, egészségre ártalmas szerves anyagokat. Ismerjék ezek hatásait az élı rendszerekre és a környezetre, és tájékozódjanak szakszerő használatukról a mellékelt tanácsok, utasítások alapján. Szerezzenek információt arról, hol vannak lakóhelyükhöz közel győjtıhelyek, ahol háztartási veszélyes hulladékokat és az újrahasznosítható anyagokat átveszik. Szerezzenek információkat és alakítsanak ki önálló véleményt a szenvedélybetegségek kémiai vetületeirıl, az oxigén- és nitrogéntartalmú vegyületek narkotikus és egészségkárosító hatásairól, személyiségre és társadalomra irányuló veszélyeirıl.
- 20 - A tantárgyhoz kapcsolódóan ismerjék meg a kiemelkedı magyar kémikusok, mérnökök, természettudósok munkáját. 10. évfolyam Évi óraszám: 74 Célok és feladatok A 7-8. évfolyamon tanultak teszt és anyagfelismerési jellegő felmérése után az eddig tanult ismeretek rendszerezése és összekapcsolása új anyagszerkezeti ismeretekkel. Az anyag szerkezetének modellszerő megismerésével és halmazának manuális, illetve érzékszervi vizsgálatával, változásainak megfigyelésével rögzüljön a szerkezet tulajdonság reakció egymással való összefüggése. A gyakorlati alkalmazások kiemelése minden témakörnél, fıként az adott tanulócsoport igényeinek figyelembevételével. Differenciálás és felzárkóztatás megvalósítása fıként az egymás tanításával, illetve kisebb csoportokban történı munkával, esetleg érdeklıdést felkeltı győjtımunkával, kísérletekkel. A szerves kémia tanulása során legfontosabb feladat, hogy a tanulók legyenek tisztában a mindennapokban használt anyagoknak az élı szervezetre való hatásával, illetve az élı anyag kémiai felépítésével Életünk és munkánk során felhasznált anyagok környezeti hatásainak tudatosítása, azok alkalmazásának tervezhetıségére, optimális felhasználásukra való törekvés fontosságának felismertetése a tulajdonságok függvényében (környezetvédelem). Környezetvédelem és egészségvédelem elıtérbe helyezése a szerves anyagok felhasználásakor, illetve az életmód, táplálkozás során (környezeti nevelés). Belépı tevékenységformák Gyakorlatszerzés a mindennapi mérésekben. Önálló véleményalkotás a kémia mindennapi életünket érintı problémáiról (környezeti, élettani hatások, ezek mindennapi kezelése, háztartási felhasználások elınye és veszélyessége). A hétköznapi anyagokról elsajátított ismeretek szakszerő felhasználása. A keverékek szétválasztására alkalmas mőveletek végzése. A konyhai mőveletek és a kertmővelés során szükséges egyszerő számítások végzése az oldatkészítéssel kapcsolatban. A víz és a szerves oldószerek közötti különbség felismerése, ezek egészségre és környezetre való hatásainak figyelembevétele a felhasználás során. Az ivóvíz megbecsülésének és a víztakarékosság szokásának kialakítása. Annak mérlegelése, hogy a kémiai reakciók energiaváltozással járnak, és a hirtelen felszabaduló reakcióhı veszélyt okozhat. Az égés feltételeinek és a tőzoltás módjainak ismerete (elektromos tőz, olaj vagy benzin okozta tőz oltása stb.). Tömény és híg oldatok használatának elınyei és hátrányai. A ph-érték és a kémhatás kapcsolatának felismerése és hasznosítása a mindennapi gyakorlatban. A vízlágyítás szükségességének és lehetıségeinek ismerete és alkalmazása példákon. Használati utasítások értelmezése (mosószerek, növényvédı szerek). A fémedények használatakor annak figyelembevétele, hogy egyes fajtái reakcióba léphetnek ételeinkkel. A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos megfogalmazása írásban és szóban. A fémes és a nem fémes elemek, az egyszerő és az összetett anyagok megkülönböztetése tulajdonságaik alapján. A fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. A mindennapokban is használatos mérések végzése. Önálló véleményalkotás a kémia mindennapi életünket érintı problémáiról (környezeti, élettani hatások, ezek mindennapi kezelése, háztartási felhasználások elınye és veszélyessége). A hétköznapi anyagokról elsajátított ismeretek szakszerő használata a mindennapi munka során. A megújuló és a nem megújuló energiaforrások közötti különbségek ismerete, az egyes energiaforrások elınyeinek és hátrányainak kifejtése, a környezetvédelem és az energiatakarékosság szempontjai. A túlzott mőanyaghasználat (pl. csomagolóanyagok) veszélyeinek felismerése, a helyes magatartás kialakítása. A növényvédı szerek használati utasítás szerinti biztonságos kezelése, a felhasznált mennyiség ésszerő csökkentése a környezet megóvása érdekében. A háztartási veszélyes hulladékok felismerése és biztonságos kezelése. A hulladékok újrahasznosítási lehetıségeinek bemutatása. A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban. A legfontosabb építıanyagok tulajdonságainak bemutatása. Tápanyagaink fıbb alkotóelemeinek felismerése és besorolása a szerves vegyületek csoportjaiba. (A témakörök nem feltétlenül jelentenek tanítási témaköröket. A bennük szereplı ismeretek más logikai sorrendben is elképzelhetık, illetve felépíthetık.)