Kovácsné Dr. Szekér Enikő főosztályvezető úrnő részére Közszolgálati Életpálya Fejlesztési Főosztály Belügyminisztérium Tárgy: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és kapcsolódó más törvények módosításáról készült előterjesztéssel kapcsolatos észrevételek Tisztelt Főosztályvezető Úrnő! A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és kapcsolódó más törvények módosításáról készült előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi észrevételeket tesszük. 50/A. Rendvédelmi egészségkárosodási járadék a) 82/A. (4) h)veszélyes sportok folytatásával összefüggésben következett be. Veszélyes sport többek között a Judo is,amit évente szervez, rendez meg a BVOP. Szintén veszélyes minden küzdősport, de a szolgálati viszony fennállása alatt kifejezetten előnyös a művelése. Indokolt lenne az extrém sport megfogalmazás, de avval a kitétellel, hogy kivéve, ha azt rendvédelmi, honvédelmi szervezés keretében következett be. (pl.: bázisugrás, ejtőernyőzés, sziklamászás, ironman, barlangászat, quad..) Extrém sportnak minősülhet az ejtőernyőzés, de a TEK vagy készenléti rendőrségnél előnyös. Tehát helyesen: b) 82/A. (4) h) extrém sportok folytatásával, kivéve ha az rendvédelmi vagy honvédelmi szervezésben összefüggésben következett be.
A Hszt. 121. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A hivatásos állomány tagja a magasabb rendfokozatba és az ahhoz rendelt fizetési fokozatba az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken felül akkor léptethető elő, ha a magasabb rendfokozathoz előírt rendfokozati vizsgát teljesítette vagy a rendfokozati vizsga teljesítésének kötelezettsége alól mentesült. Mi a helyzet a diszkrecionális jogkörrel az ezredesi előléptetés esetén? Ekkor hogyan érvényesül a fenti rendelkezés? Honnan tudja az adott alezredes, hogy nála érvényesülni fog a miniszter úr diszkrecionális jogköre? 82/A. (3) bekezdés (3) Ha az egészségi alkalmatlanság nem a (2) bekezdés szerinti szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosult az, aki legalább tíz 20 év tényleges szolgálati idővel rendelkezik és akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 80%-os mértékű vagy annál kevesebb. Indoklás: A 1996. évi XLIII. törvényben is csak a már meghatározott szolgálati időt elért hivatásos állományú testületi tag élhetett a FÜV (engedményes szolgálati nyugdíj) intézményével. Aki a meghatározott szolgálati idő előtt került ilyen helyzetbe azt a végkielégítés, felmentés intézményével a civil ellátó rendszer látta el. 82/E. (1) bekezdés Az egészségkárosodási járadék összegének tekintetében a korábbi tervezet 82/E szakaszának (1) bekezdése a nettó távolléti díj összegének 100 százalékát határozza meg, melyet csökkenteni kell a részére megállapított baleseti járadék, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás együttes összegével.
82/E. (2) bekezdés Javaslat: (2) A rendvédelmi egészségkárosodási járadék számítási alapja a 82/A. (3) bekezdése szerinti esetben a hivatásos állomány volt tagját az egészségi alkalmatlanság megállapítását közvetlenül megelőző egy hónapra megillető nettó távolléti díj összegének: a) tíz év vagy azt meghaladó, de tizenöt évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő esetén 65%-ának, b) tizenöt év vagy azt meghaladó, de húsz évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő esetén 70%-ának, c) húsz év vagy azt meghaladó, de huszonöt évet el nem érő szolgálati viszonyban töltött idő esetén 75%-ának, d) huszonöt évet elérő vagy azt meghaladó szolgálati viszonyban töltött idő esetén 80%- ának a részére megállapított baleseti járadék, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás együttes összegével csökkentett összege. 82/B. (3) bekezdés (3) A (2) bekezdés szerinti továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól a hivatásos állomány tagjának kérelme alapján az országos parancsnok előterjesztésére a miniszter felmentést adhat, amennyiben a hivatásos állomány tagjának az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 40 %-os vagy kisebb mértékű. Javaslat: Javasljuk, hogy a kötelezettség alóli felmentés automatikusan járjon. 82/C. Számunkra értelmezhetetlen, hogy milyen szakmai egészségügyi, jogi döntést tudna hozni a Becsületbíróság az egészségkárosodás témakörében. Jogvitának a helye álláspontunk szerint a független magyar bíróságon van. új 82/A. A rendvédelmi egészségkárosodási járadékra az jogosult: - aki egészségi állapota alapján hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, vagy szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná vált (hangsúlyozandó, hogy a pusztán pszichikai és fizikai alkalmatlanság nem tartozik ide);
Ez számunkra értelmezhetetlen, hiszen a betegségek pszichés vagy fizikai alapon léteznek. - akinek az egészségi alkalmatlansága a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza és ténylegesen a szolgálatellátás során érte a baleset, sérülés, függetlenül attól, hogy hány év szolgálati idővel rendelkezik, vagy akinek az egészségi alkalmatlansága a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre nem vezethető vissza, de rendelkezik 10 év 20 év tényleges szolgálati idővel és a rehabilitációs hatóság által megállapított egészségi állapota legfeljebb 80 %-os mértékű (azaz az egészségkárosodás mértéke legalább 20%-os mértékű); - aki nem jogosult saját jogú nyugellátásra vagy szolgálati járandóságra; - akinél nem állapítható meg az önhiba (a közrehatás), vagyis az, hogy a hivatásos állomány a baleset, betegség bekövetkeztében, kialakulásában szándékosan vagy súlyosan gondatlanul közrehatott. Ezt ki fogja megállapítani? új 82/D. A járadék megállapítása határozott időre szól, igazodva a rehabilitációs hatóság által megadott felülvizsgálati időpont(ok)hoz (ez orvos-szakmai kérdés, a rehabilitációs hatóság határozatában meghatározza ezt). A szabályozás eltér attól függően, hogy a rehabilitációs hatóság állapított-e meg további felülvizsgálati időpontot: - Ha igen, akkor ennek időtartamáig kerül sor a meghosszabbításra. - Ha a rehabilitációs hatóság nem írt elő újabb felülvizsgálati időpontot, akkor 5 év határozott ideig tartó meghosszabbításra kerül sor. Értjük, hogy felülvizsgálati szabályokat kell alkalmazni, azonban ha pl. egy 43 éves ember járadékba kerül azt 48 éves korában vizsgálják felül, az eltelt 5 év alatt olyan nagy mértékben megváltozik a feladat ellátási rendszer melyben dolgozott, hogy nagy valószínűséggel nem tudna visszaintegrálódni a hivatásos munkaviszonyba. Cafetéria 2017.
Mivel ezen szabályzó a szolgálati törvénynél magasabb jogszabályban már eldöntésre került 2017. évre, ezért mint már azt többször leírtuk - elfogadhatatlannak tartjuk, hogy cafetéria felhasználásának feltételeit ilyen mértékben csökkentik. Ez nem szolgálja a cafetéria rendszer eredeti céljait. Ismételten kérjük a jogalkotót, hogy az 1996. évi XLIII. törvény hatályba lépése előtt felszereltek tekintetében a szolgálati járadék intézményét megnyitni szíveskedjenek. Budapest, 2016. szeptember 13. Tisztelettel: FBVSZOSZ Elnöksége nevében Kucsera Miklós főtitkár