a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a politikai átmenet fényében Saule A. Zhankuliyeva A kazahsztáni politikai átalakulás egyik fontos tendenciája volt a civil társadalom kialakulása,illetveazintézményeineklétrehozásáhozésműködtetéséhezszükségesfeltételekmegteremtése.ésvicaversa,aciviltársadalomésintézményei,ígytöbbekközötta nem-kormányzati szervezetek, aktív résztvevői a vizsgált folyamatnak, specifikus hatást fejtenekkiannakjellegére,mértékére,valamintavégrehajtásmódszereire. Afüggetlenállamilét20évealattacivilnem-kormányzatiszektormegszületett,és intenzívenfejlődött;idetartoznakapolitikaipártok,aszakszervezetek,azetnikai-kulturális és a vallási egyesületek, a nem-kormányzati szervezetek, a független tömegmédia stb. Mára a szektor meglehetősen aktív társadalmi szerveződések gyűjteményévé vált, melyekszámostársadalmirétegéscsoportérdekeitképviselik. Megkelljegyeznünk,hogyacivilszektorközpolitikaifolyamatokbanbetöltöttszerepénekerősödéseazutóbbiidőbenglobálistendenciávávált.Ezatendenciarészbenaz állammaifunkcióinakbizonyosmértékűbeszűkülésébenmutatkozikmeg,amiabbanérhetőtetten,hogyegyes,hagyományosanállamifeladatokaciviltársadalomra szállnak, illetve hogy ez utóbbi magára veszi az államhatalom bizonyos elemeit. Ez a tendencia másfelől a civil intézmények kormányzati hivataloktól való függetlenedésében és erejéneknövekedésébenmanifesztálódik(selekhanov,2009). Az 1991-ben, a Szovjetunió összeomlását követően függetlenné vált államokban a vizsgálttendenciaugyankésőbbjelentmegmintsokmásországban,azonbanmeglehe- tősenintenzíven.aposztszovjetállamokvezetőinekpolitikaiakarataerőteljesentámo- CIvIl SzEmlE 2013/2. 39
gatjaeztafolyamatot,akárcsakakormányoknakéskormányhivataloknakaciviltársadalomésacivilintézményekfejlődésétsegítőpolitikai,jogistb.feltételekkialakításárairányulótevékenységeit.üzbegisztánban,például,azerősállambólazerősciviltársadalombavalóátmenetetazországpolitikaimodernizációjaegyiksikertényezőjénektekintik. 1 Ebbenahelyzetbenanem-kormányzatiszervezetekaciviltársadalmistruktúraalapelemekéntjelennekmeg,ésazintézményrendszerlegaktívabbrészétképezikgyakorlatilag az összes posztszovjet államban. Nem-kereskedelmi jellegű társadalmi szervezetek, melyeket nem köt a szakmai specializáció, és nem törekszenek az államhatalomba (Chuprynina I., 2002). A politikai pártokat, a társadalmi-politikai mozgalmakat, a szakszervezeteket és az etnikai-kulturális központokat általában nem soroljuk a nem-kormányzatiszervezetekközé. Kazahsztánban a civil társadalom és a nem-kormányzati szektor kialakulása már a szovjetérábanmegkezdődött.aszovjettársadalomésállamradikálisváltozásánakfolyamataiehhezafejlődéshez1985és1991közöttaszovjetvezetésáltalfolytatottátmenet (peresztrojka)politikájánakkeretébenjárultakhozzá.alakosságönszerveződőtevékenységeiazérdekeikkifejezésérealkalmasújerőkmegjelenésévelpárhuzamosanerősödtek. Ademokratizálópolitika,aglasznoszty(átláthatóság)ésapluralizmuserősödésénekhatásáraazemberekegyreerősebbenigényeltéksajátérdekeikmegfogalmazásátésérvényesítését, illetve az ország politikai életében való aktív részvételt. Ezek a folyamatok függetlencivilkezdeményezésekésszerveződésekszületéséhezvezettek,aklubjellegű szervezetektőlazországosmozgalmakig. Mivel 1985 87-ben a politika gyakorlatilag tiltott terület volt, az akkoriban alakult szervezetek kizárólag környezeti problémákkal foglalkoztak. Ilyenek voltak, többek között,a Kezdeményezés Egyesület,azAralésBalkhashÜgyekTársadalmiBizottsága,a ZöldFront ÖkológiaiEgyesületstb.Ezekaszervezetekigengyakranarrakényszerültek, hogy közvetlenül a környezeti szennyezésért felelős kormánytisztviselőkkel vitatkozzanak. Annak érdekében, hogy megvédjék jogaikat és pozícióikat, ezek az önkormányzó szervezetekfokozatosanpolitikaiszervezetekkékellett,hogyváljanak. Ebbenazidőszakbanváltaktehátazinformálismozgalmakspontánkörülményekből politikairealitássá.azinformálisszervezetekéscsoportok,ezektevékenységeinekszervezetlensége,ismeretlenvezetőik,ahatóságokellenállásaésaközvéleményerőskonzervativizmusamiattazonbanaszervezetttársadalmiszervezetektársadalmi-politikaikezdeményezéseitsemtámogattákszélestömegek. AszovjetKazahsztánbanavalódidemokratizálódásifolyamatokkörülbelül1988másodikfelébenindultakel,ésezazakkorinem-kormányzatiszektorintenzívfejlődésében nyilvánult meg. 1989 90-ben több mint száz regisztrált és nem regisztrált társadalmi szervezetet számoltak össze az országban. A legjelentősebbek között volt a Fórum Egyesület, a történelemoktatással foglalkozó Memorial és Adilet, az Azamat, a Birlik és másifjúságiszervezetek.azelsőnépszerűországosszervezetanevada-semipalatinskelnevezésűatomellenesmozgalombóljöttlétre,melynekcéljaanukleáriskísérletekbetiltásavolt. 40 CIvIl SzEmlE 2013/2.
Ezekmellett1989végénmegalakultaKazahsztániFüggetlenTársadalmiszervezetek Egyesülése,amelyhezcsatlakoztakaDemokratikusUnióésaMemorialegyeságai,aNevada-Semipalatinsk,aDoverie,aZöldFront,aKezdeményezés,aBirlesunevűfüggetlen szakszervezetésmásszervezetek(ponomarev,1991).amikoraztánkazahsztánfüggetlen állammávált,ezekközülaszervezetekközülsokanmaguktólfeloszlottak,vagyakülönbözőkörülményekhatásáramásszervezetekkéalakultakát. AszuverénKazahsztánnem-kormányzatiszektoránakkialakulásábanésfejlődésében akövetkezőfőmérföldkövekkülöníthetőkel.azelsőidőszak1991és1994közétehető. Ezekben az években több mint 400 nem-kormányzati szervezet alakult meg (Chuprynina,2002).Tevékenységeikáltalábanpolitikaimotivációvalbírtak,ésemberijogi kérdésekre irányultak. Ennek az volt az oka, hogy Kazahsztánban megkezdődtek a demokratikus átalakulási folyamatok. Ezen időszak legfőbb jellemzője a nem-kormányzati szervezetekmegalakulásávalkapcsolatosrendszerszerűkoncepcióhiányavolt. Akormánynaktehátnemvoltakvilágoselképzeléseiésvéleményeanem-kormányzati szervezetekkel kapcsolatban. Ez elsősorban jogi szabályozásuk korlátozottságában nyilvánultmeg.aszabályozószerepetakazahszovjetszocialistaköztársaságban1991. június27-énelfogadotttársadalmiszervezetektörvényetöltöttebe.ezatörvényatársadalmiszervezeteketmintazállampolgárokközösérdekeinalapulószerveződésekszabad akaratánakkifejeződésekéntlétrejövőönkéntesformációkatdefiniálta. 2 A törvény a politikai pártokat, a tömegmozgalmakat, a szakszervezeteket, a női, veterán,ésgyermekszervezeteket,afiatalokszervezeteit,atudományos,technikai,kulturális-oktatási,kulturális-sportésegyébönkéntestársaságokat,művészetiszakszervezeteketésegyesületeket,valamintmásszövetségekettársadalmiszervezetneknevezte.acivil szervezeteknek tehát nem volt olyan jogi státusa, vagy jellemzője, amely alapvetően megkülönböztettevolnaőketmástársadalmiszervezetektől. Anem-kormányzatiszektorfejlődésénekmásodikszakaszaaz1995 2000-igterjedő éveketölelifel.eztaszakasztanem-kormányzatiszervezetekkvantitatívéskvalitatívfejlődése időszakának nevezhetjük. Ezen évek alatt a számuk 400-ról 1600-ra növekedett (Chuprynina,2002).Anem-kormányzati(civil)szervezetitevékenységekkvalitatívaspektusa specializációjuk felerősödésével, így tevékenységi típusaik differenciálódásával kapcsolatos.akazahsztáninem-kormányzatiszervezetekfejlődéséneklegfontosabbhatótényezőjeebbenazidőbenatevékenységeikhezanemzetközialapítványokáltalpályázat útjánnyújtottjelentősanyagitámogatásvolt. A szóban forgó időszakban a nem-kormányzati szervezetek ellenőrzését biztosító jogszabályokmegteremtéséreistörténteklépések.akazahköztársaság1994.december24-énelfogadottpolgáritörvénykönyveelőszörvezetettbeolyanfontoskategóriákat,mintpéldáulanem-kereskedelmiszervezetek,melyektevékenységenemkapcsolódikprofitszerzéshez,illetveaszervezetitagokközötteztnemosztjaszét.megszületetta nem-kereskedelmi szervezetek jogi formáinak listája. Az állampolgári egyesületi forma mellettezekaszervezetekintézetként,szociálisalapként,vásárlóiszövetkezetként,vallási egyesületkéntvagyjogientitásokszövetségekéntislétrejöhettek. 3 CIvIl SzEmlE 2013/2. 41
1996. május 31-én végül elfogadták a Társadalmi szervezetekről szóló törvényt, amelybizonyosmegkülönböztetésekettettacivilszervezetek,valamintapolitikaipártok és a szakszervezetek között. A Kazah Köztársaság 1995. augusztus 30-án elfogadott új alkotmányának megfelelően ez a törvény megtiltotta a politikai pártok és a szakszervezetek külföldi állampolgárok, kormányok és nemzetközi ügynökségek által történőanyagitámogatását.ugyanakkoratársadalmiszervezetekmástípusainaklehetővétette,hogykülföldiésnemzetköziszervezetekáltalnyújtotttámogatásokatfogadjanak. A nem-kormányzati szervezetek fejlődésének harmadik szakasza 2000. október 24-énkezdődött,éstartamainapig.KezdeténekNazarbajevelnökleveléttekinthetjük, amelyetakazahsztániemberekhez Egyszabad,hatékonyésbiztonságostársadalomfelé címmel írt. Az államfő első alkalommal szólt a nem-kormányzati szervezeteknek a kazahtársadalomésállamfejlődésébenbetöltöttszerepéről.szerinte anem-kormányzatiszervezetekmármaisóriásiszerepetjátszanakkazahsztánbanazemberijogikérdések,alakosságkülönbözőérdeklődésiterületeiésatársadalomszociáliskonszolidációja terén (Nazarbajev,2000).Ebbenavonatkozásbanazállamfőkifejezteaztaszándékát, hogyazállamjelentős,pályázatiformábannyújtotttámogatásokkalsegítsefontosszociálisprogramokmegvalósítását. 25 000 20 000 1.ábra.Akazahsztáninem-kereskedelmiszervezetekszámánaknövekedésiüteme 21 500 15 000 10 000 5 000 0 5000 3500 1600 400 1991 1994 1995 1997 1998 2002 2003 2005 2006 2008 Ezt a szakaszt tehát az állam és a nem-kormányzati szervezetek közti új kapcsolati modell kialakulása jellemezte; ez főleg kormányrendeletek és feladatátvállalási szerződések keretében nyújtott állami anyagi támogatást, valamint informális, tanácsadási, mentorálási, adminisztratív és technikai jellegű támogatást jelentett. Intenzívebbé váltak ugyanakkor a nem-kormányzati szervezetekkel különböző szinteken folytatott együtt- működések,ésacivileketegyreszélesebbkörbenvontákbeaköztársaságadminisztrá- 42 CIvIl SzEmlE 2013/2.
ciósésterületistruktúrájánakkülönbözőelemeibe,ideértveafontostársadalmiproblémákéskérdésekmegoldásátis. A kazahsztáni nem-kormányzati szektor fejlődésének főbb elemeit az alábbiakban vesszükszámba.akazahtársadalomjellegzetességei,valamintafolyamatbanlévőpolitikaiátmenetszabtafeltételekképlékenységemiattezafolyamatnemegyértékű,pozitív ésnegatívaspektusaiegyarántvannak. Elsőkéntemlíthetjükakazahnem-kormányzatiszervezetekszámánakfolyamatosnövekedését,amelyetaz1.ábraszemléltet. A hivatalos adatok szerint 2001 végére már 1767 hivatalosan is regisztrált nem-kormányzatiszervezetműködött 4,2003októberérepedigaszámukelértea4500-at.2008 novemberében a 21 500 nem-kereskedelmi szervezet közül 18 958 regisztrált nem-kormányzatiszervezetvolt,közülük6697társadalmiszervezet,5874magánszervezet,3841 közalapítvány,1385vallásosközösség,ajogientitásokszövetségeinekszámapedig1161- rerúgott(kazahsztánicivilszövetség,2009:43). Akazahsztáninem-kormányzatiszervezetekszámánakalakulásátnagyvalószínűséggel az alábbi tényezők befolyásolták. Elsősorban a posztszovjet mentalitás miatt sok kazah polgár inkább hajlik társadalmi, közösségi cselekvésekben való részvételre, mint magánjellegű vállalkozásokban való elköteleződésre. Emellett a kazah társadalom széles teretnyújtacivilszervezetekerőfeszítéseinekéskapacitásainakkiaknázására,értelmetlenversengésgenerálásanélkül.végülanem-kormányzatiszektoregyrekomolyabbalternatívát jelent a kormányzati, illetve üzleti szektorral szemben a foglalkoztatás terén. Egy2009elejibecslésszerintmajdnem200ezeremberdolgozottaszektorban,éskörülbelül 2 millió állampolgárt értek el a civil szervezetek által nyújtott szolgáltatások (Abramova2009). Ugyanakkor ha Kazahsztánt más közeli vagy távoli országokkal hasonlítjuk össze a nem-kormányzatiszervezetekszámánakvonatkozásában(10ezerlakosrajutónem-kormányzatiszervezetekszáma),kazahsztánegyelőremeglehetősenlevanmaradva. 1.táblázat.Összehasonlítóadatokakülönbözőországoknem-kormányzatiszervezeteinek számáról2008végén Ország Lakosság Nem-kormányzati szervezetekszáma 10ezerlakosrajutó nem-kormányzatiszervezetek száma Észtország 1340 300 24000 180 Magyarország 9930 915 60000 61 Kanada 33652812 180 000 54 Oroszország 141 887 438 75000 53 Horvátország 4555000 16000 36 Szlovákia 5431363 17000 32 Nagy-Britannia 60776 238 153000 26 Grúzia 4 630003 7000 16 Kazahsztán 16 402000 18958 14 CIvIl SzEmlE 2013/2. 43
Másrésztazonbanakazahsztáninem-kormányzatiszerezeteknemcsakmennyiségi, hanemminőségiszempontbólisfejlődtek.ezkülönösentevékenységikörüktágulásában érhetőtetten,amitakazahcivilszövetségáltalkészítettelemzésbizonyít(kazahsztáni CivilSzövetség,2009:42.Ld.2.ábra). 2.ábra.Akazahsztáninem-kormányzatiszervezetektevékenységeinekmegoszlása 13 1 10 11 9 12 8 2 5 4 3 1 - Honvédelmi patrióta szervezetek = 4% 2 - Gyermek és ifjúsági szervezetek = 14% 3 - Mûvészeti ügynökségek = 8% 4 - Fogyatékossággal élôk szervezetei = 7% 5 - Tudományos és oktatási szervezetek = 8% 6 - Nôi szervezetek = 8% 7 - Egészségvédelmi és járványügyi intézmények = 7% 8 - Közérdekû kezdeményezéseket segítô intézmények = 10% 9 - Médiaügynökségek = 2% 10 - Szociális ellátó intézmények = 9% 11 - Jogvédô szervezetek = 7% 12 - Sportszervezetek = 10% 13 - Környezetvédelmi intézmények = 6% 7 6 A kazah nem-kormányzati szervezetek változatos társadalmi feladatokat látnak el, tevékenységeiktöbbségeazegyeslakosságicsoportokésrétegekkonkrétügyeireésérdekeireirányul.tevékenységüktehátlényegébenatársadalmilétvalamennyifontosterületét lefedi, és jelentősen hozzájárul a kazahsztáni társadalom fejlődésében felbukkanó aktuálisproblémákéskérdésekmegoldásához. Aharmadikfontostényező,hogykialakultanem-kormányzatiszervezetekalapításánakésműködtetésénekkonceptuálisésjogibázisa,ezfolyamatosanfejlődik,éskiterjed az állammal való kapcsolatukra is. 2011. január 16-án lépett életbe a Nem-kereskedelmi szervezetekről szóló törvény, amely részletesen szabályozza a nem-kormányzati szervezetekalapításánakésműködtetésénekkérdéseitakülönbözőszervezetijogiformákvonatkozásában. 2002. január 23-án a Kazah Köztársaság kormánya elfogadta a nem-kormányzati szervezetek állami támogatásának koncepcióját. A szociális irányultságú nem-kormányzati szervezetek állami megrendeléseken keresztül történő támogatásának deklarációja mellett ez a dokumentum szorgalmazta az állami szervek és a társadalmi szervezetek párbeszédét, társadalmi súllyal bíró problémákra, karitatív támogatásokra, kulturális témákrastb.irányulóközösesemények(konferenciák,kerekasztalok,műhelyek,képzések stb.)szervezésétsegítőtanácsoklétrehozását,valamintanem-kormányzatiszervezetek tevékenységénekinformációknyújtásávaltörténőállamtámogatásátéseszervezetekregisztrációseljárásánakegyszerűsítését. 7 E koncepció megvalósítása érdekében megszületett a Kazah Köztársaság nem-kormányzati szervezetei 2003 2005. évi állami támogatásának programja. A kormány és 44 CIvIl SzEmlE 2013/2.
szerveirészéreezaprogram,anem-kormányzatiszervezetekkelkapcsolatosfentemlített tevékenységek mellett, előírta a regionális civil kezdeményezések növekedéséhez szükséges feltételek megteremtését, a kormányzati szektorban dolgozó alkalmazottak képzésétéskészségfejlesztéstanem-kormányzatiszervezetekkelvalókommunikációés együttműködésterén,anem-kormányzatiszervezetektevékenységénekrendszeresmonitorozásátésellenőrzését,valamintanemzetköziszervezetekkelvalóegyüttműködések erősítését. 8 Aköltségvetésből42milliókazahtengétkülönítettekelaprogramvégrehajtására. MégennélisnagyobbjelentőségűvoltazonbanaTársadalmirendrőlszólótörvény 2006.április12-éntörténtelfogadása.Ezajogszabályhasználjaelőszöra nem-kormányzatiszervezet kifejezést,ésmegadjaannakdefinícióját.anem-kormányzatiszervezetek tehátazállampolgárokés/vagynem-kormányzatijogiszemélyiségekáltalönkéntesalapon, közös célok megvalósítása érdekében létrehozott nem-kereskedelmi szervezetek (kivéveapolitikaipártokat,aszakszervezeteketésavallásiszervezeteket). 9 ATársadalmirendrőlszólótörvényatársadalmifeladatokvégrehajtásátcélzóprogramok,projektek,különállóeseményeklebonyolításánakgazdasági-jogikereteitadjameg; ezeketazállamiköltségvetésakormányzatésanem-kormányzatiszervezetközöttlétrejövőszerződésenkeresztülfinanszírozza,akétféltehátazadottprogram,projektvagy esemény megvalósításában szerződéses partnerekként működik együtt. A szerződéseketnyíltpályázatokonkiválasztottszervezetekkelkötikmeg. Végül2006.július25-énaKazahKöztársaságelnökerendeletbenfogadtaelaKazah Köztársaság2006 2011-reszólóciviltársadalom-fejlesztésikoncepcióját.Arendeletacivil társadalmiintézményekátfogófejlődéséhezszükségesjogi,társadalmi-gazdaságiésszervezeti-módszertaniháttértovábbifejlesztését,anem-kormányzatiszektorállamiésüzleti szektorral való egyenrangú partneri viszonyát, valamint az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban foglalt nemzetközi jogi előírások végrehajtásaírtaelő.akitűzöttcélokeléréseérdekébenakövetkezőfeladatokatjelölte meg:1.demokratikus,ajogáltalirányított,szekulárisállamkiépítése,amelybenazegyén, illetveannakjogaiésszabadságajelentiafőértéket.2.harmonikusegyenrangúéspartneriviszonykialakításaanem-kormányzati,azüzletiésazállamiszektorközött.3.gazdasági kezdeményezések elindítása annak érdekében, hogy az üzleti szektor bekapcsolódjonacivilprojektekbe,akaritásztevékenységekfejlődésébeésazadományozásba.4. Aciviltársadalomvalamennyiintézményejogihátterénekkialakítása.5.Magaséletszínvonalmegteremtése,amunkaerő-piaciviszonyokharmonizálása,agazdagokésszegényekköztiszakadékcsökkentése(Lapins Chebotarev,2011). Anegyedikfőtényező,hogyakazahcivilszervezetekpénzügyitámogatásánakrendszereésterejelentősenmegváltozott.Megkelljegyeznünk,hogykialakulásukésfejlődésük első két szakaszában a kulcsszerepet a nemzetközi adományozó szervezetek játszották, ezek a UNDP, a USAID, az Eurázsiai Alap, a Soros Alapítvány, a Counterpart Konzorcium (USA), a TACIS (Európai Unió), Friedrich Ebert Alapítvány (Németország), a HivosAlapítvány(Hollandia)stb.voltak,amelyekcivilszervezetekkülönbözőprojektjeihez nyújtottaktámogatást. CIvIl SzEmlE 2013/2. 45
Akormányrendeletéletbelépéseótaakormánykiemelkedőszerepetjátszottanemkormányzatiszervezetekpénzügyitámogatásában,akülföldiésnemzetköziadományozószervezetek2000ótatapasztalhatójelenléteésadományainakmértékepediglecsökkent. A Kazah Civil Szövetség által 2007 október-novemberében a nem-kormányzati szektorról készített felmérés például azt mutatta, hogy a megkérdezett civil szervezeti vezetőktöbbsége(74százalék)szerinttevékenységeiklegfőbbtámogatójaazállamvolt. A nemzetköziszervezetekáltalnyújtotttámogatásokösszegeamásodikhelyenálltebbenastatisztikában(37százalék)(kazahsztánicivilszövetség,66). Azötödiktényező,hogyacivilszervezetekésazállamköztiegyüttműködésekmás irányokbanisfejlődnek.2003és2011közöttacivilfórumöttalálkozóttartottazországban,amiegyedülállóalapotadottapárbeszédnek,éshatékony,akormányzatésacivilek egyenrangúpartnerségénekelvéreépülőkommunikációsésegyüttműködésimechanizmustjelentett.nazarbajevelnökrésztvetta2003.október14-énés2005.szeptember 11-éntartottelsőkétfórumon.Beszédeibenazelnökszóltazállam,azüzletiközösségés aciviltársadalomintézményeiköztikapcsolatokjelentőségéről,ésmegjelölteefolyamat prioritásiirányait. Ugyancsakfontosvonulatacivilekképviselőinekazállamhatalomkülönbözőszervei alattlétrehozotttanácsadó-konzultatívtestületekbevalóbevonása.ilyentestületpéldául amajilisparlament(akazahsztániparlamentalsóháza)alattműködőtársadalmibizottság, a belügyminisztérium alatt működő Rendőri Felügyelet Társadalmi Tanácsa, az egészségügyiminisztériumalattműködőbetegjogvédelmitársadalmitanács,avállalkozói Tevékenységek Szakértői Tanácsa stb. Az érintett nem-kormányzati szervezeteknek tehátlehetőségükvanarra,hogybekapcsolódjanakaköztársasággazdaság- éstársadalompolitikájátérintőajánlásokkidolgozásába. Mindemellett vannak bizonyos lényegi momentumok, melyek Kazahsztánban lassítjákanem-kormányzatiszektorprogresszívfejlődését,ésakadályozzákanem-kormányzatiszervezeteketabban,hogykapacitásaikatakazahtársadalomésapolitikaiátmenet érdekébenhasznosítsák.ezek,többekközött,akövetkezők: 1.aregisztráltcivilszervezetekhivatalosszámaésalakosságköreibenérzékelhetősikeres és minőségi tevékenységek közti diszkrepancia. E. B. Nukezhanov történészprofesszor becslései szerint a hivatalosan regisztrált civil szervezeteknek mindössze 20 százalékaaktív(nukezhanov,2007).enneklehetségesokai,hogynemállnakrendelkezésreateljeskörűműködéshezszükségesforrások,aszervezetekvezetőimás(kormányzati, üzleti) szektorokba kerültek, illetve az, hogy sok olyan civil szervezet jött létre,amelyekszűkhatókörű,rövidtávúcélokattűztekmagukelé; 2. sokciviltevékenységalacsonyminősége,amittevékenységeikművidiverzitása,aspecializáció, az egy vagy két konkrét irányra való fókuszálás hiánya, valamint az okoz, hogybizonyosszervezeteketazalapítókegyénijövedelmekszerzésérehasználnak.ebbenavonatkozásbansoknem-kormányzatiszervezetet kvázicivilnek isnevezhetünk; 3. a kagylószindróma megjelenése,amiaztjelenti,hogysokcivilszervezetnemalakít ki partneri kapcsolatokat más civil szervezetekkel sem saját régiójuk határain belül, semazontúl.ennekegyikokaatámogatásokértfolytatottegészségtelenküzdelem, 46 CIvIl SzEmlE 2013/2.
valamintaz,hogyegyik-másikszervezetkülsőkapcsolatainakmeghatározásakoruralkodikazemberitényező(satpaev,2011); 4.bizonyosnem-kormányzatiszervezetekarraálltakrá,hogycsakisazállammal,illetve egyadottállamihivatallalműködnekegyüttkormányzatimegrendelés(feladatátvállalásiszerződés)formájában.ezakörülménypaternalistaésfüggőségilégkörtteremthet,amilassanodavezet,hogyaszervezetelveszítifüggetlenségétésacélcsoportjaihozvalókapcsolatát; 5. acivilszervezetekésavállalkozásokközöttnincsegyüttműködés,kölcsönösmegértéséssegítségnyújtás.akazahsztánivállalkozásoktöbbségesemmilyenérdeklődést nemmutatanem-kereskedelmi,nem-kormányzatiszektorfejlődéséhezvalóhozzájárulás,közösprogramoklebonyolításairánt.amunkavállalókműködőszervezetei,nohacivilszervezetek,főképpentagjaikszemélyesérdekeinekvédelmévelfoglalkoznak, nemteremtenekhidatazüzletivilágésaciviltársadalomközött; 6. anem-kormányzatiszektorkazahsztántöbbrégiójában,különösenavidékiterületeken, alulfejlett. E jelenség fő oka az érintett lakosság nagy részének passzivitása, állampolgári öntudatosságának alacsony szintje, az, hogy ezek az emberek nem értettékmeganem-kormányzatiszervezeteknekaközéletbenbetöltöttszerepétés jelentőségét;emellettországosanjellemzőazönkéntestevékenységekszámánakalacsonyszintje. A civil szervezetek tehát rendkívül fontos nem-kormányzati intézmények, amelyek képesek a civil kezdeményezések alakítására és támogatására. Jelenlegi tevékenységeik azállampolgárokegyescsoportjai,illetveatársadalommintegészaktuálisigényeinekkielégítésére fókuszálnak. A nem-kormányzati szervezetek kiemelkedő fontosságú szerepettöltenekbeakitűzöttcélokeléréseérdekébentörténőközösállampolgáricselekvésben, ami visszahat a lakossági aktivitás növekedésére. Mindez a kazahsztáni társadalom ésállamdemokratizálódásifolyamataibanisjelentősszereplővétesziőket.ugyanakkora fentemlítettnegatívtényezőkmiattacivilésmásnem-kormányzatiszervezetekbefolyásaazországtársadalmi-politikaifejlődésérekorlátozottésnemkellőenhatékony.ebbenahelyzetbenacivilszervezetekpozícióinakerősödéseésakazahsztánitársadalmipolitikaiéletregyakoroltbefolyásuknöveléseérdekébenelsősorbanazszükséges,hogy minél több állampolgárral, más civil szervezetekkel és az üzleti szektorral hosszú távú, konstruktívkapcsolatokatépítsenek,fejlesszenek. Fordította:FarkasGabriella irodalom Abramova,V.(ed.)(2009):NGO,Massmediaandgovernmentalagencies:keystoefficientcooperation.Guidance Manual Almaty:2009. ChupryninaI.(ed.)(2002):Non-governmentalorganizationsofKazakhstan:yesterday,todayandtomorrow.Almaty: UNDPinKazakhstan,2002.11.,24. KazahsztániCivilSzövetség(2009):NationalReport Reviewofnon-governmentalorganizationsectorinKazakhstan anddevelopmentprospects.[akazahsztáninem-kormányzatiszektorésafejlődésiperspektívák.országjelentés.],astana:43. CIvIl SzEmlE 2013/2. 47
Lapins, V. Chebotarev, A. E. (eds) (2011): Civil Society in the Republic of Kazakhstan: conceptual foundation and developmentreality[civiltársadalomkazahsztánban:konceptuálisalapokésafejlődésrealitásai.],almaty:af. EbertAlapítványáltaltámogatott Alternative JelenkutatóKözpont,13 14. Nazarbaev(2000):LetteroftheRepublicofKazakhstanpresidentN.A.NazarbaevtothePeopleofKazakhstan To afree,efficientandsafesociety [N.A.Nazarbajev,aKazahKöztársaságelnökénekleveleakazahsztáninéphez: Egyszabad,hatékonyésbiztonságostársadalomfelé ]Október24.,http://www.akorda.kz,akazahsztánielnök hivataloshonlapja. Nukezhanov E. B. (2007): Development and problems of non-governmental organizations while forming the Kazakhstancivilsociety[Akazahciviltársadalmatépítőnem-kormányzatiszervezetekfejlődéseésproblémái], BulletinofAl-FarabiKazakhNationalUniversity(Psychology,sociology)Nr.12,60. PonomarevV.(1991):Self-regulatingpublicorganizationsofKazakhstanandKyrgyzstan1987 1991(referencebook). M.:InstituteofExtremeProcessesResearch,1991.23. Satpaev,D.A.(2011):Featuresofproto-civilsocietyinKazakhstan[Akazahproto-civiltársadalomjellegzetességei].In: CivilSocietyintheRepublicofKazakhstan:conceptualfoundationanddevelopmentreality(ed.).[In:CiviltársadalomKazahsztánban:konceptuálisalapokésafejlődésrealitásai.Szerk.:V.Lapins,A.E.Chebotarev],Almaty:aF. EbertAlapítványáltaltámogatott Alternative JelenkutatóKözpont,68. Selekhanov, E. T. (2009): Political system of the Republic of Kazakhstan: development experience and prospects. Almaty:KISIundertheRKPresident,CP.195. jegyzetek 1Islam Karimov üzbég elnök nemzetközi konferencia nyitóbeszéde Tanult emberek továbbképzése és okosan képzettgenerációmintazországstabilfejlődésénekésújjáépítéséneklegfontosabbfeltétele címmel.üzbéginformációsügynökség.2012.február17. 2AKazahSzovjetSzocialistaKöztársaságTörvényeaKazahSzovjetSzocialistaKöztársaságbanműködőtársadalmiszervezetekről(1991.június27.). 3AKazahKöztársaságPolgáriTörvénykönyve(Általánosrendelkezések). 4SocietyandNGO:fundamentalsandprospects.[Társadaloméscivilek:alapokéskilátások.]Az ÉrtelmiségiNők Szövetsége egyesületweboldala,2008.03.29.(http://www.intellwomen.ucoz.kz). 5InteractionofthestatebodiesandNGOshouldbeprovided.[Azállamiszervekésanem-kormányzatiszervezetekpárbeszédétélénkítenikell.]Kazinform,2003.október15. 6Azadatokforrása: Alternative JelenkutatóKözpont,Kazahsztán. 7AKazahKöztársaságbanműködőnem-kormányzatiszervezetekállamitámogatásánakkoncepciója(elfogadvaa 2002.január23-ánkelt85.sz.kormányhatározatban). 8AKazahKöztársaságbanműködőnem-kormányzatiszervezetekállamitámogatásánakprogramjaa2003 2005. évre(elfogadvaa2003.március17-énkelt253.sz.kormányhatározatban). 9AKazahKöztársaságTársadalmirendrőlszólótörvénye(2005.április12.). 48 CIvIl SzEmlE 2013/2.