TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 56/2004. (XII. 20.) Kt. rendelete 1 az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének egyes feltételeiről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2006. 03.22.) Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Törvény) 54. (1) és (3) bekezdésében, az 58. (2) és (3) bekezdésében, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 2. (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Tapolca Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének egyes feltételeiről az alábbi rendeletet alkotja. A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában álló épületekben lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiségek), a társasházakban lévő önkormányzati tulajdonú lakásokra és önálló ingatlanként telekkönyvezett önkormányzati tulajdonú helyiségekre, valamint a vegyes tulajdonban (részben önkormányzati, részben más) lévő ingatlanokban az önkormányzati tulajdoni hányadra. Hatásköri szabályok 2. (1) A Törvény, valamint e rendelet rendelkezéseinek végrehajtása a polgármester feladata. (2) Ha a Törvény, vagy e rendelet alapján tulajdonosi nyilatkozat megtétele szükséges, nyilatkozat adására a polgármester jogosult. (3) A bérlő által lakott lakások, illetve a bérlő által használt helyiségek értékesítésének előkészítésével és lebonyolításával, üres lakások és üres helyiségek értékesítésének előkészítésével és lebonyolításával a Képviselő-testület Tapolca Város Polgármesteri Hivatala Vagyongazdálkodási és Műszaki Irodáját bízza meg. (4) Üres lakások és üres helyiségek értékesítésének lebonyolítására és a tulajdonosi döntés meghozatalára a mindenkori hatályos vagyonról szóló helyi rendelet szabályai vonatkoznak. 1 Hatályba lépés napja: 2005. január 01.
2 Elővásárlási jogosultság önkormányzati lakás esetén 3. (1) Önkormányzati tulajdonú lakás vásárlására jogosult elővásárlási joga alapján - a Törvényben megjelölt - bérlő, bérlőtárs, társbérlő, illetőleg hozzájárulásukkal egyenesági rokonuk, örökbefogadott gyermekük függetlenül attól, hogy tartózkodási helyük nem az elővásárlási joggal érintett lakás. (2) Bérlőtársak esetén az elővásárlási jog csak a lakás egészére gyakorolható. (3) Tartási szerződés fennállása esetén a jogosult (eltartott) a lakást csak akkor vásárolhatja meg, ha az eltartó ahhoz írásban hozzájárul. Eljárási szabályok 4. (1) Önkormányzati tulajdonú lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítésére kizárólag önkormányzati érdekből kerülhet sor. (2) A vásárlási kérelmet (vagy a vételi jog gyakorlására jogosult személynek a vételi igényét a Polgármesterhez kell benyújtani). (3) A vagyonrendeletben meghatározott értékhatár feletti ingatlan esetén a Polgármester terjeszti a kérelmet a Képviselő-testület elé, aki dönt annak elbírálásáról. (4) Ha az elidegenítés bírósági, vagy közigazgatási eljárás jogerős befejezésének feltétele, erről az érdekeltet haladéktalanul értesíteni kell. (5) A vásárlási kérelem elbírálásáról a kérelmezőt a Polgármester tájékoztatja, kedvező döntés esetén az eladási ajánlat megküldésével, mely tartalmazza a) az ingatlan 6 hónapnál nem régebbi értékbecslésen alapuló forgalmi értékét, b) a vételárat, c) a fizetési feltételeket, d) az ajánlati kötöttség időtartamát, amely 60 nap, és az ajánlathoz mellékeli: e) a szerződési feltételeket, (6) A forgalmi értékbecslés az ajánlati kötöttség időtartama alatt köti az eladót.
3 Önkormányzati lakás vételára 5. (1) Ha a lakást a bentlakó bérlő, vagy egyenes ágbeli rokona vásárolja meg, a vételár a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett beköltözhető forgalmi érték meghatározott százaléka az alábbi: a/ a lakás vételára többlakásos házingatlannál a forgalmi érték 70 %-a, b/ különálló családi ház jellegű lakás vételára a forgalmi érték 85 %-a. (2) Ha a lakás beköltözhető, a kikiáltási- illetve a vételár azonos a lakás beköltözhető forgalmi értékével. (3) Ha a lakás lakottan kerül értékesítésre a kikiáltási- illetve a vételár azonos a lakás beköltözhető forgalmi értékének 60 %-ával. Fizetési és értékesítési feltételek 6. (1) 2 Részletfizetés esetén a szerződés megkötésekor fizetendő első vételárrészlet legalább az egyhavi törlesztő részlet, de nem lehet több a vételár 20%-nál. (2) 3 A vevő részére biztosított részletfizetés időtartama 15 év. (3) A havi törlesztőrészleteket egyenlő mértékben kell megállapítani. (4) A vételárhátralékot kamatfizetési kötelezettség terheli. (5) A kamat mértéke a Polgári Törvénykönyv szerinti tárgy évi késedelmi kamat. (6) Ha a vevő a vételárat az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg megfizeti, őt a vételárból 20 % kedvezmény illeti meg. (7) Ha a vevő a vételárhátralékot a szerződés megkötése után bármikor egyösszegben megfizeti a kedvezmény mértéke a vételárhátralék 20 %-a. (8) 4 Ha a vevő törlesztési kötelezettségét a 15 éves törlesztési időnél rövidebb futamidővel, magasabb havi törlesztő-részlettel teljesíti, a kedvezmény mértéke a többletfizetés után 20 %. 2 Megállapította Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (III. 20.) Kt. rendelet 1. -a Hatályba lépés napja: 2006. III. 20. 3 Megállapította Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (III. 20.) Kt. rendelet 2. -a Hatályba lépés napja: 2006. III. 20. 4 Megállapította Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (III. 20.) Kt. rendelet 3. -a Hatályba lépés napja: 2006. III. 20.
4 (9) A vételárhátralék kiegyenlítéséig az ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, a vételárhátralék és járulékai erejéig az ingatlan jelzáloggal terhelt. (10) A vételárhátralék kiegyenlítéséig: a) azon társasházaknál, melyek felújítási alapot létesítettek, felújítási hitel esetében a terhelési tilalom feloldásához a polgármester hozzájárul, b) egyéb esetben, amikor a kérelmezőnek családi és szociális körülményei indokolják az elidegenítési és terhelési tilalom feloldásának jogát, illetve a ranghely sorrendjének megváltoztatási jogát a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza. Elővásárlási jogosultság önkormányzati helyiség esetén 7. (1) Bérlőtársak esetén az elővásárlási jog a helyiség egészére gyakorolható. (2) Eltérő megállapodás hiányában a bérlőtársak a helyiség tulajdonjogát az általuk kizárólagosan használt helyiségrész alapterületének arányában szerzik meg. (3) Elővásárlási jogával csak az a bérlő élhet, akinek a vásárlás időpontjában a bérbeadóval szemben bérleti díj vagy bármilyen tartozása, adó vagy adók módjára behajtandó köztartozása nincs. Az erre vonatkozó igazolásokat a bérlőnek kell beszerezni és a szerződés megkötése előtt átadni. Önkormányzati helyiség vételára és fizetési feltételei 8. (1) Az önkormányzati tulajdonú, bérbeadás útján hasznosított helyiség vételára az üres helyiség forgalmi értékének 100 %-a.. (2) A vételár fizetése legfeljebb két részletben történhet. Az első részlet a vételár 60 %-a. (3) A vételár 40 %-ának egyösszegű fizetésére legfeljebb 6 havi fizetési haladék adható, kamatfizetési kötelezettség mellett. (4) A kamat mértéke a szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat. Szerződési feltételek 9. (1) Ha a vevő a lakást, vagy a helyiséget részletfizetéssel vásárolja meg az adásvételi szerződésben ki kell kötni: a) a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogjogot, b) a vételár teljes kiegyenlítéséig elidegenítési és terhelési tilalmat,
5 c) az ingatlan biztosítására vonatkozó kötelezettséget, d) az eredeti vételár megfizetéséig terjedő visszavásárlási jogot (2) Ha a bérleti jogviszony fennállásának tárgyában vagy a bérleti jogviszonnyal kapcsolatban bármilyen eljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig az ingatlant elidegeníteni nem lehet. Egyéb rendelkezések 10. (1) A társasházi alapító okirat tervezetének előkészítésébe a leendő tulajdonostársakat be kell vonni. (2) A társasházi alapító okirat tervezetét (közös tulajdonba kerülő épületrészek és berendezések felsorolását, az alapító okirat rendelkező részét) a jogosultakkal ismertetni kell. (3) Társasházban lévő önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiség megüresedése esetén a tulajdonostársakat elővásárlási jog nem illeti meg. (4) Önkormányzati tulajdonú ingatlan tulajdoni hányada elcserélhető nem önkormányzati tulajdonú ingatlanra, ha a) az önkormányzat önálló ingatlan kizárólagos tulajdonosává válik, b) a csere a tulajdonviszonyok rendezését szolgálja. (5) A cseréhez a vagyonrendeletben meghatározott érték figyelembe vételével a Polgármester vagy a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges. Záró rendelkezések 11. (1) E rendelet a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba. A rendelkezéseket a hatályba lépés után érkezett kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni. (2) A korábbi rendeletek alapján megkötött szerződéseket e rendelet nem érinti. (3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a) Tapolca Város Önkormányzatának 16/1994. (IV. 28.) számú Kr. számú rendelete az elidegenítéséről b) Tapolca Város Önkormányzatának a 30/1995.(VIII.30.) Kr. számú rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 16/1994. (IV.28.) Kr. számú rendelet módosításáról, c) Tapolca Város Önkormányzatának a 20/1996. (IV.20.) Kr. számú rendelete az
6 elidegenítéséről szóló többször módosított 16/1994. (IV.28.) Kr. számú rendelet mellékletének módosításáról, d) Tapolca Város Önkormányzatának a 15/1999. (IV.28.) Kr. számú rendelete az elidegenítéséről szóló többször módosított 16/1994. (IV.28.) Kr. számú rendelet módosításáról e) Tapolca Város Önkormányzatának a 11/2000.(V.18.) Kr. számú rendelete az elidegenítéséről szóló, többször módosított 16/1994.(IV.28.) Kr. számú rendelet módosításáról, f) Tapolca Város Önkormányzatának a 14/2000.(VI.30.) Kr. számú rendelete az elidegenítéséről szóló, többször módosított 16/1994.(IV.28.) Kr. számú rendelet módosításáról, hatályát veszti. Jogharmonizációs záradék 12. E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és az azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. -ával összhangban az Európai Közösség legfontosabb alapelveivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Tapolca, 2004. december 16. Á c s János sk. polgármester Dr. Imre László sk. jegyző Egységes szerkezetbe foglalva: Tapolca, 2006. március 22. Dr. Imre László sk. jegyző