Elektronikus HÍRKÖZLÉS Alkalmazott technológiák Hálózatok Körzetek 2. . Mértékegysége joul [J]. Energia mértékegységek átszámítási tényezıi

BME BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIAI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TANSZÉK TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirány Tantárgy: MŐSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgy keretében I. ENERGETIKA 1. elıadás: I. a) TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS (hagyományos és innovatív) 1. Regionális szintő jellemzése: a gazdálkodás adottságaira az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra 2. elıadás: b) MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁS- MÓDOK ezen belül a HULLADÉKHASZNOSÍTÁS II. HÍRKÖZLÉS Elıadó: Dr. Unk Jánosné okl. villamosmérnök PYLON Kft. ügyv. ig. Tel: 355-4614, fax: 212-9626 e-mail: unkedit@actel.hu 1 ELİADÁS SZERKEZETI VÁZLATA I. TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS ENERGIAELLÁTÁS 1. Fogalmak Energetika Energia iparág Energiaigények energiafelhasználások Energiaforrások energiahordozók 2. Az energetika hazai intézményrendszere GKM és feladatai MEH tevékenysége Energia Központ Kht. Önkormányzatok 3. Energiapolitika országos, regionális struktúrák Országos energiaigény alakulása Importfüggések Országos ágazati szerkezetek Regionális megyei energiafelhasználási (hordozói, ágazati) szerkezetek - halmozatlan összes - közvetlen Megújuló energiatermelési struktúrák 4. Az energiafelhasználás hatása a gazdaság fejlıdésére Országos trendek Területi egyenlıtlenségek 5. Energiaipari privatizáció Kezdeti irányelvek Késıbbi negatív gyakorlatok Területi részesedések Autonóm rendszerfejl. igények 6. Hagyományos energiahordozók Szénvagyon Földgázvagyon Reménybeli olaj-földgáz mezık, szénbányaterületek 7. Megújuló energiaforrások Napenergia Biomassza potenciál felmérés Geotermikus energia potenciál Vízenergia Szélenergia szélerı (sebesség) megoszlások 8. Országos és regionális komplex energiaellátó rendszerek és elemek 8.1. Másodlagos energiaforrás átalakítások Magyar erımőrendszer Erımővek, alállomások, alaphálózatok Hagyományos erımővek környezeti hatásai Károsanyag-kibocsátások 8.2. Az energiaellátás hálózati rendszerei Villamos energia hálózatok Szénhidrogén hálózatok Kıolajhálózatok 9. ENERGIARENDSZER A MŐSZAKI INFRASTRUKTÚRA ÖSSZETEVİJE Közép-Kelet-Európai energiarendszer Prognózis Mőszaki infrastruktúra rendszer összevetése az urbanizációs tengelyekkel Villamoshálózatok összevetése az ország ökológiai rendszerével Szénhidrogén-hálózatok összevetése az ország ökológiai rendszerével Összevetés az Országos Területrendezési Tervvel Összevetés az Országos Szerkezeti Tervvel 10. Hulladékgazdálkodás II. 1. FOGALMAK ENERGETIKA A társadalmi-gazdasági fejlıdés egyik feltétele és a fejlesztések egyik stratégiai ágazata az energetika, mely az energiagazdálkodással a fıbb ágazati fogyasztók (ipar, mezıgazd., lakosság, kommunális intézmény, szolgáltatások, turizmus, közlekedés, szállítás) energiaigényeivel, így: villamos világítás, főtés, hőtés, erıátvitel, motorhajtóanyag, üzemanyag igényekkel és kielégítésével (a szükséges energiahordozók megválasztásával és beszerzésével) és az energiaellátással energiaátalakítással (erımővi, főtımővi, olajfinomítói technológiákon keresztül nyert másod, harmadlagos energiahordozók létrehozásával, pl. villamos energia forrás, benzin, hidrogén stb.) egyedi), szállítással, kereskedelemmel, elosztással (hálózatokkal) és üzemeltetéssel foglalkozó tevékenység összességét jelenti. ENERGIA IPARÁG (szektor) a privatizációját (1990 napjainkig) követıen nem alkot egységes rendszert állami tulajdonlás, irányítás és ellenırzés elvesztésével, hanem elsısorban azoktól a külföldi, fıleg külföldi-állami befektetık fejlesztési szándékától és a nemzetközi piac-diktálta követelményektıl függ a jövıben, ahova az energetikai vagyon került a privatizáció során, ill. a megmaradt állami vagyon kezelıitıl függıen. A hazai önkormányzatok kis mértékben (8%) váltak tulajdonosokká éppúgy, mint a hazai magánvállalkozók (18%). Az állami részarány is a kezdeti 37%-ról napjainkra már 25% alá csökkent. Az állam egyre inkább az eszmei irányító, koordináló szerepet Elektronikus HÍRKÖZLÉS Alkalmazott technológiák Hálózatok Körzetek Országos rendszer és elemei tölti be, a korábbi, a KGST-ben megengedett gazdálkodó 2 szerephez képest. 3 ENERGIAIGÉNYEK ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK A felhasználási célok szerint csoportosítva az energiagazdálkodás megkülönböztet: villamos világítási igényeket, főtés-hőtési, használati melegvíz ellátási hıigényeket villamos erıátviteli; motorikus, ipari speciális igényeket fosszilis energiahordozókra alapozott hıigényeket (szénre, kıolajra, földgázra), ipari és mezıgazdasági technológiai (hı, vegyipari, motorikus stb.) igényeket energiatárolási igényeket hagyományos energiahordozókra alapozott üzemanyag, hajtóanyag igényeket (közlekedési, ipari célra) a megújuló energiahordozókra (nap, biomassza, biogáz, biodízel, bioetanol, hidrogén, geotermikus, víz és szélenergia stb.) alapozott világítási, termikus, motorikus, hajtóanyag és energiatárolási stb. igényeket. MÉRTÉKEGYSÉGEK Az energia: az anyag egyik megjelenési formája W = m c 2. Zárt rendszerben a test teljes energiája W = W helyzeti + W mozgási. Mértékegysége joul [J]. Energia mértékegységek átszámítási tényezıi Az energia mértékegysége a joule, jele: J 1 J = 1 Ws = 1 Nm (1 joule = 1 wattmásodperc = 1 newtonméter) 1 TWh = 0,860 Pcal 1 TWh = 3,6 PJ 1 PJ = 0,23888 Pcal 1 Pcal = 4186 PJ Országos és regionális szinten ezek a szerteágazó igények a fıbb ágazatok végsı felhasználása szerint csoportosítva jelennek meg, így: termelı ágak: ipar, feldolgozóipar mezı- és erdıgazdaság közlekedési ágak (posta, távközlés) kommunális közületi szolgáltató ágak lakosság igényei. 4 5 Energiafajták A természet ma ismert energiái közül e fejezetben azokkal az energiafajtákkal foglalkozunk, amelyeket az ember munkájának megkönnyítésére és kényelmének fokozására használ fel, s amelyeket ún. közmő-, vagy közmőpótló szolgáltatás formájában az egyes energiafogyasztók napjainkban folyamatosan igényelnek, ill. ellátásukról az energiagazdálkodással és energiaellátással foglalkozó szervezetek és szolgáltató vállalatok gondoskodnak. Általában foglalkozva az energiával elmondhatjuk, hogy az az anyagnak egy tulajdonsága, amelyet a technika segítségével az ember felszabadít, és munkavégzésre hasznosítja. Mértékegysége: a joule (J). Korábbi egységek: lóerıóra, wattóra, pond kalória, ETA., BTn. Az energiafajták: az energia különbözı megnyilvánulási formái, ilyenek: a mechanikai, hı-, villamos, nukleáris, vegyi, akusztikai, fény- és különbözı egyéb energiák, amelyek a környezettel kölcsönhatásba kerülve fejtik ki erejüket. 6 1. ábra ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK MUTATÓI, STRUKTÚRÁJA ENERGIAFORRÁSOK ENERGIAHORDOZÓK [1] Az energiaigények különbözı módon történı kielégítésére szolgálnak, ezek: Az energiafelhasználást több szinten mérhetjük. Az energiastatisztikák általában az összes felhasznált energiaforrást és a fogyasztók által felhasznált energiákat rögzítik. Primer, hagyományos energiahordozók: szilárd (fa, szénféleségek, uránérc) folyékony (kıolaj) gáznemő (földgáz, metán) Primer, megújuló energiahordozók: sugárzással érkezı (napenergia) éghajlatfüggı (biomassza, szél) földhıbıl származó (geotermikus energia, levegı, termálvíz hıhordozóval) víz mozgási energiájából nyert források Átalakítással hasznosított szekunder energiahordozók: villamos energia kıolajtermékek, benzinek hıenergia, gızenergia biogáz, fagáz szilárd biomassza hasznosító technológiák hasadó anyagú főtıelemek Energiafogyasztás (Exajoule/év) 1600 1400 1200 1000 800 600 400 A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA 2060-IG 2. ábra egyéb ár-apály energia napenergia új biomassza szélenergia vízenergia hagyományos biomassza atomenergia földgáz kıolaj szén Primerenergia-felhasználás. Az ország évi energiafogyasztását a primerenergia-felhasználás (G) jellemzi. Ez elsısorban az évente felhasznált szén, olaj, földgáz és atomenergia mennyiségét foglalja magába, de megállapodott módon figyelembe veszi a villamosenergia-importot és a megújuló energiákat is. Összességében ez tájékoztat az ország energiaforrásairól, azok termelésérıl és importjáról. Az egyes országok primerenergia-felhasználásának összehasonlítását a lakosság létszámára (L) vetített, a g = G L egy fıre esı primerenergia-felhasználás teszi lehetıvé. Végenergia-felhasználás. A fogyasztók évi energiafogyasztását a végenergia-felhasználás (F) fejezi ki (más szóval: végsı energiafelhasználás vagy fogyasztói, ill. közvetlen energiafelhasználás). Itt a csoportosítás egyrészt a felhasznált energia (szilárd, folyékony és gáz tüzelıanyag, villamos energia, hı, megújuló energia, anyagjellegő felhasználás stb.), másrészt fogyasztói csoportok (lakosság, kommunális fogyasztók, ipar, mezıgazdaság, közlekedés stb.) szerint lehetséges. Az országok végenergiafelhasználásának összehasonlítására az f = F L egy fıre esı végenergia-felhasználás alkalmas. 9 200 7 0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 Év 8

MAGYARORSZÁG PRIMERENERGIA- (halmozatlan összes) és VÉGENERGIA-FELHASZNÁLÁSA (közvetlen, veszteségek nélkül) A primerenergia- és végenergia-felhasználás között kapcsolat van. A végenergia-felhasználás az energiaátalakítás és -szállítás veszteségei (V) miatt kisebb a primerenergia-felhasználásnál. A két felhasználás arányát az η F = F G = f g energiaellátás hatásfoka fejezi ki. E mutatókkal nézzük meg a magyar energiafelhasználást! Magyarország 2004. évi primerenergia- és végenergia-felhasználását a 3. ábra mutatja be kerekített, tájékoztató adatokkal. Az évi G = 1088 PJ primerenergia-felhasználásban 45%-ra nıtt a földgáz és 13%-ra csökkent a szén, 23%-ra az olaj aránya. Az atomenergia 12%-ot képvisel, az egyebek tartalmazzák a villamosenergia-importot és a megújulókat. Az F = 720 PJ végenergiafelhasználásban is a földgázé a vezetı szerep (40%), de jelentıs az olajé is (23%). A szilárd tüzelıanyagok már, a megújulók még jelentéktelenek (4-4%), a különösen fontos szerepet betöltı villamos energia részaránya 17%, a távhıé 7%. A nem energetikai, anyagjellegő felhasználás 5%. 10 3. ábra Az energiafogyasztásban a lakosság aránya a legnagyobb (34%), a nem termelı lakosság és kommunális fogyasztók együtt 60%-ot fogyasztanak, míg a termelıipar fogyasztása már csak 20%-ot képvisel. Az energiaellátás hatásfoka 2004-ben η F = 720 / 1088 = 0,66 volt. 11 4. ábra: HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA az ismert hasznosítási módok alapján [2] 12 5. ábra: BIOMASSZA CSOPORTOSÍTÁSA [3] * ENERGIAMÉRLEG A bemutatott fıbb ágazatok energiaigényeinek kielégítésére a meglévı és az importálható primer, szekunder, ill. többszöri átalakítással nyerhetı, bemutatott energiahordozók közül választanak az energiagazdálkodással foglalkozó: országos, regionális és a települési gazdálkodó szervezetek. 13 2. AZ ENERGETIKA HAZAI INTÉZMÉNYRENDSZERE A HAZAI ENERGETIKÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZMÉNYRENDSZER LEGFONTOSABB EGYSÉGEI: A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM (ENERGETIKAI FİOSZTÁLY), A MAGYAR ENERGIAHIVATAL, az ENERGIAKÖZPONT KHT, és az ÖNKORMÁNYZATOK. E mellett számos olyan intézmény van, amely még szerepet játszik az energiapolitika alakulásában. Ezek a Parlament, a különbözı minisztériumok, érdekegyeztetı fórumok, szakszervezetek, pártok, civil szervezetek. Természetesen a hazai energiapolitika sem pusztán energetikai kérdés. Jelentısen meghatározzák azt a nemzeti, gazdasági, társadalmi, szociális, politikai szempontok, valamint a világgazdasági folyamatok, világpiaci árváltozások stb. alakulása az ország importfüggısége. A következıkben csak a legfontosabb szervezetek következnek, amelyek kulcsszerepet töltenek be a hazai intézményrendszerben. 14 GKM Energetikai Fıosztály Az Energetikai Fıosztály feladatai a következı fıbb területekre csoportosíthatók: Energiastratégia kialakítása, energiapolitikai koncepció kidolgozása az ezzel összefüggı döntések elıkészítése, mint például a bányászati koncessziókkal, a bányajáradékkal, az ásványvagyon-gazdálkodással, a földtani kutatással összefüggı döntések elıkészítése, a hazai szénbányászat szerkezetátalakításával összefüggı javaslatok kidolgozása, valamint az energiapolitikai koncepció végrehajtásának figyelemmel kísérése. Energetikai tárgyú jogszabályok, mint például a törvény a távhıszolgáltatásról, a villamos energiáról, a behozott kıolaj és kıolajtermékek biztonsági készletezésérıl, a gázszolgáltatásról, a megújuló energiaforrás-hasznosításról és egyéb jogszabályok elıkészítése. Energiahatékonyság, energiatakarékosság és az energiafelhasználás hatékonyságnövelési stratégiájának kidolgozása, végrehajtása, a megújuló energiaforrások hasznosítási stratégia kimunkálása, a területtel kapcsolatos feladatok ellátása. Energiakoordináció területén belül: a Nemzetközi Energia Ügynökségben Magyarország képviselete, az Energia Charta-val kapcsolatos teendık ellátása és egyéb nemzetközi energetikai kapcsolatok, magisztrális energia tranzit hálózatok és tárolókapacitás fejlesztések koop. feladatai. Az energiaellátás biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú területek folyamatos figyelemmel kísérése, indokolt esetben a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezése, az olaj- és gázipar, a villamosenergia-ipar termelésével, fejlesztésével, szolgáltatásaival, tulajdon- és szervezetformálásával összefüggı közszolgálati és biztonságtechnikai feladatok ellátása, betartatása. 15 Magyar Energia Hivatal (MEH) A MEH az alábbi területeken fejt ki tevékenységeket: Energiaipari társaságok engedélyezése, felügyelete Az energiaipari társaságok árszabályozása Fogyasztóvédelem Környezetvédelem, energiahatékonyság Jogszabály elıkészítés Összefoglaló megállapítások, irányelvek készítése a magyar energetikával kapcsolatban Nagyberuházások fejlesztésével kapcsolatos pályázatok véleményezése, döntéselıkészítése. Önkormányzatok Az önkormányzat energetikai feladatai településenként változhatnak, azonban vannak olyan feladatok, amelyek szinte mindenhol felmerülnek. Szőken értelmezett kötelezı feladatok: az intézmények energetikai berendezéseinek üzemeltetése, fenntartása, auditálása, fejlesztése, a közvilágítás finanszírozása (esetleg fejlesztése), a távfőtés felügyelete (tulajdonosi, árhatósági és érdekképviseleti feladatok). További kötelezı feladatok: a településfejlesztés energetikai vonzatainak kézben tartása (rendezési tervek kidolgozása és az abból következı feladatok végrehajtása), együttmőködés a területi energiaszolgáltatókkal. Energiaközpont KHT Vállalható vállalandó feladatok: a település energiaellátása általános/hosszú távú Feladata: kérdéseinek elemzése, település, mint nagyfogyasztó elfogadtatása, a kedvezıbb tarifa és elszámolós az energetikai statisztikák készítése, bevezetése, a hazai energetikai pályázatok kezelése, az energetika és a környezetvédelem helyi a különbözı ismeretterjesztési és kutatási kapcsolatainak áttekintése, programok megvalósításának nyomon követése, a nem önkormányzati tulajdonú energiafogyasztók a GKM energetikai feladataihoz alátámasztó, (lakosság, ipar, mezıgazdaság, kis és döntéselıkészítı munkák szervezése, kidolgozása, középvállalkozások stb.) érdekeinek képviselete, hazai és nemzetközi fórumokon az energia ágazati a helyi megújuló energiák hasznosításának támogatása, képviselet ellátása. 16 pályázati kezdeményezése, energiatakarékossági programok futtatása. 17 3. MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKAI KONCEPCIÓJA A 2007 2020 KÖZÖTTI HOSSZÚ TÁVÚ IDİSZAKRA* A 40/2008. (IV. 17.) OGY. HATÁROZATTAL ELFOGADVA [6j] Az Országgyőlés a 2008-2020 közötti idıszakra vonatkozó energiapolitikáról az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint hosszú távra szóló elsıdleges célok együttes érvényesülése, a gazdaság és a lakosság energiaigényeinek biztonságos, gazdaságos, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történı kielégítése, az energiapiaci verseny erısítése, valamint az Európai Unió keretében meghatározott közösségi célok megvalósulásának elısegítése érdekében a következı határozatot hozza: 1. Az energiapolitika stratégiai célja, hogy hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsıdleges célok együttes érvényesülését. 2. Az ellátás biztonsága érdekében törekedni kell a kiegyensúlyozott energiaforrás-struktúra elérésére és fenntartására. Ebbıl a célból elı kell segíteni a hazai források részarányának fenntartását, illetve növelését, az energiahordozó import szállítási útvonal és forrás szerinti diverzifikálását, az energiahordozó-szerkezetnek és a biztonsági készleteknek az ellátás biztonsága szempontjából optimális kialakítását, valamint a regionális energiapiacok kialakulását elısegítı infrastruktúra fejlesztését. * A korábbi Magyar Energia Politika elve, célkitőzései és az EU irányelvek részletezése az 1. sz. mellékletben. 18

A 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat folytatása 3. Az energiapolitikának az Európai Unió egységes belsı energiapiacába történı integrálódáson, az iparágban bekövetkezı technológiai elırehaladáson, a kutatás-fejlesztési tevékenységen, valamint a regionális piacon kialakuló árakon keresztül hozzá kell járulnia Magyarország gazdasági versenyképességének növeléséhez. 4. Az energiapolitikának a fajlagos energiafelhasználás csökkentésén, a megújuló energiaforrások és a hulladékból nyert energia arányának Magyarország természeti adottságaival és a lakosság teherbíró képességével összhangban álló növelésén, környezet- és természetbarát technológiák fokozatos bevezetésén keresztül hozzá kell járulnia a fenntartható fejlıdéshez. 5. Biztosítani kell a magyar energiapolitika és klímapolitika közötti összhangot. Az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentésére vonatkozó vállalások során figyelembe kell venni azoknak a magyar gazdaságra gyakorolt energiaellátásbiztonsági, gazdasági és versenyképességi hatásait. 19 A 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat folytatása 6. A magyar közlekedéspolitika kialakítása és végrehajtása során biztosítani kell az energiapolitikával való összhangot, így különösen figyelembe kell venni a közlekedési célú energiaigények, üvegházhatású gáz-és károsanyag-kibocsátások növekedési üteme visszafogásának szükségességét, valamint a megújuló forrásokból elıállított üzemanyagok felhasználási arányának növekedési lehetıségeit. 7. Az energiapolitika céljait az Európai Unió közös energiapolitikájának kialakításához és megvalósításához való hozzájárulás, valamint Magyarország energetikai tárgyú nemzetközi kapcsolatai kiegyensúlyozottsága fenntartásának és fejlesztésének érdekében a magyar külpolitika és diplomácia prioritásrendszerébe kell illeszteni. 8. Az energiapolitika céljainak megvalósítását különösen az energiahatékonyság javítása, az energiatakarékosság növelése, valamint a megújuló energiaforrások és a hulladékból nyert energia felhasználásának ösztönzése terén az állami támogatási politika eszközeivel, továbbá az Európai Unió által Magyarország részére rendelkezésre bocsátott forrásokkal is elı kell segíteni. A megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése során kiemelt figyelmet kell fordítani a környezet- és természetvédelmi, valamint az élelmiszer- és takarmánytermeléssel kapcsolatos hatásokra. 20 A 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat folytatása 9. Biztosítani kell az energiapolitika céljaival összhangban álló a piaci verseny feltételeit biztosító, a fogyasztóvédelem, az ellátásbiztonság, a mőszaki biztonság, a környezet- és természetvédelem és a munkaegészség szempontjait figyelembe vevı -, az Európai Unió jogszabályainak megfelelı szabályozási környezet kialakítását és fejlesztését. 10. Az energiapolitika céljainak megvalósulása érdekében elı kell segíteni az energia- és környezettudatos szemlélet kialakítását és fejlesztését. 11. Az energiapolitika céljainak megvalósulása érdekében, az Európai Unió keretében meghatározott közösségi célokkal összhangban különösen az épületek, a közlekedés és az energiaátalakítás területén ösztönözni kell az energiahatékonyság növelését, valamint az energiatakarékosságot. 12. Az Országgyőlés az 1-11. pontokban foglaltak megvalósítása érdekében felkéri a Kormányt, hogy a) az energiapolitika megvalósítása során a hosszú távú szempontokat is mérlegelve gondoskodjon az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsıdleges célok együttes érvényesülésérıl, hogy a gazdaság és a lakosság energiaigényei mindenkor kellı biztonsággal, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, gazdaságosan kielégítésre kerüljenek; 21 A 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat folytatása b) a földgáz- és villamosenergia-ellátásban az ellátásbiztonság megırzése, a piacnyitás kiteljesítése, a fenntartható fejlıdés szempontjainak figyelembevételével arra törekedjen, hogy a jogszabályi keretrendszer a hatékonyság növelését és az ebbıl eredı haszonnak a fogyasztókhoz történı eljuttatását eredményezze; c) dolgozzon ki átfogó, országos energiahatékonysági stratégiát és nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet, és gondoskodjon azok megfelelı végrehajtásáról; d) a rendelkezésére álló eszközökkel segítse elı a kiegyensúlyozott energiaforrás-struktúra elérését és fenntartását; e) kísérje figyelemmel a nagyhatékonyságú kapcsolt energiatermelés támogatási szabályrendszerét, valamint a megújuló energiaforrások és a hulladékból nyert energia alkalmazásával kapcsolatos jogszabályi környezetet; A 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat folytatása g) gondoskodjon a nukleáris hulladékok végleges elhelyezésére irányuló programok megfelelı végrehajtásáról és megvalósításáról, az ehhez szükséges feltételek biztosításáról; h) a földgáz-importfüggıség növekedési ütemének mérséklése, valamint a központi költségvetési bevételek növelése érdekében szabályozási eszközökkel segítse elı a hazai inert-tartalmú földgázvagyon minél teljesebb felhasználását; i) az importdiverzifikáció, a verseny és az ellátásbiztonság érdekében kezdeményezze a regionális energiapiacok mielıbbi kialakítását, különös tekintettel Magyarország regionális elosztó és tranzit szerepének erısítésére. Segítse elı a határokon átnyúló Villamosenergia- és földgázhálózati infrastruktúra-fejlesztések így különösen a Nabucco, a Déli Áramlat, LNG terminálról vételezı földgázszállító vezeték -, valamint új földgáztárolók megvalósítását; j) kezdeményezze a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának felülvizsgálatát és a nemzetközi követelményeknek megfelelı szabályozhatóság tartós fenntartásához szükséges döntések elıkészítését; f) kezdje meg az új atomerımővi kapacitásokra vonatkozó döntés-elıkészítı munkát. A szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást k) teremtse meg, és folyamatosan tartsa fenn azokat a követıen a beruházás szükségességére, feltételeire, szervezeti, intézményi, szervezési, pénzügyi és jogi az erımő típusára és telepítésére vonatkozó feltételeket, illetve eszközöket, amelyek lehetıvé teszik a javaslatait kellı idıben terjessze az Országgyőlés elé; 22 23 hazai energetikai kutatás, fejlesztés és oktatás magas szintő folytatását; A 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat folytatása l) dolgozza ki a megújuló energiaforrások felhasználásának Magyarország természeti és gazdasági adottságainak, a lakosság teherbíró képességének, a legkisebb költség és a környezeti fenntarthatóság elvének megfelelı, valamint az Európai Unió célkitőzéseivel összhangban álló növelésére vonatkozó stratégiát, amely hozzájárul a hazai üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentési célok megvalósításához is; m) vizsgálja meg a távhıtermeléssel kapcsolatos árszabályozási és jogi rendelkezések végrehajtásának, valamint a távhıszolgáltatást igénybe vevık támogatásának tapasztalatait, és amennyiben indokolt, ez alapján dolgozza át a szabályozást a gazdaságos távhıszolgáltatás versenyképességének biztosítása érdekében; n) gondoskodjon a Nemzeti Alaptantervnek az energiatudatossággal kapcsolatos ismeretek oktatásával való kiegészítésérıl, mind az általános iskolai, mind a középiskolai képzésben; o) az energiatudatos szemlélet kialakulásának elısegítése érdekében a rendelkezésére álló eszközökkel segítse elı az épületek, illetve épületrészek fajlagos energiafelhasználási adatainak összehasonlítható módon történı megismerhetıségét; 24 A 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat folytatása p) kísérje figyelemmel az energiafelhasználás szociális támogatási rendszerét, és célzott szociálpolitikai intézkedésekkel hatékonyan biztosítsa az energia- és szociálpolitika összhangját; q) gondoskodjon a közlekedési infrastruktúrának a fenntartható fejlıdéssel összhangban való fejlesztésére irányuló országos koncepció kidolgozásáról; r) gondoskodjon az energiapolitika céljainak hatékony megvalósulását elısegítı pályázatok és források megfelelı koordinációjáról; s) Magyarországnak az Európai Unióval, annak tagállamaival, valamint más államokkal és nemzetközi szervezetekkel kialakított nemzetközi kapcsolatainak fenntartása és fejlesztése során kiemelt figyelmet fordítson azoknak az energiapolitikai célok megvalósítására gyakorolt hatásaira; t) legalább kétévenként készítsen tájékoztatót az energiapolitika megvalósulásáról az Országgyőlés feladatkörrel rendelkezı bizottsága részére, és amennyiben az energiapolitika feltételrendszerében bekövetkezett változások indokolják, a tájékoztató benyújtásával együtt tegyen javaslatokat az energiapolitikai koncepció felülvizsgálatára. 13. E határozat közzétételének napján lép hatályba, ezzel egyidejőleg hatályát veszti a magyar energiapolitikáról 25 szóló 21/1993. (IV. 9.) OGY határozat. ENERGIAGAZDÁLKODÁS ORSZÁGOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK* HELYZETÉRTÉKELÉSE [6j] Magyarország összes primerenergia-felhasználása 1993 és 2004 között lényegében csak az idıjárás változásainak megfelelıen ingadozott, majd 2005-ben az elızı évihez képest 6%-os növekedéssel elérte az 1153,2 PJ-t (27,54 Mtoe). (Az elızetes adatok alapján 2006-ban ismét nıtt az összes primerenergiafelhasználás, elérve az 1155 PJ-t (27,6 Mtoe).) (Lásd a 6. ábrát) 6. ábra: Belföldi energiafelhasználás alakulása 1993 2006 * a korábbi; 1980 évtıl kimunkált helyzetértékelés országos szintő adatait lásd a 2. sz. mellékletben 26 Eközben a GDP folyamatosan nıtt, és ma már több mint 50%-kal magasabb, mint 1993-ban, azaz a hazai energia intenzitás az egységnyi GDP termeléséhez szükséges energia gyors ütemben csökkent az elmúlt 13 évben (lásd a 7. ábrát). 7. ábra: A GDP (2000-es változatlan áron, EUR) és az össz-energiafelhasználás kapcsolata [6j] Az intenzitás csökkenését több tényezı okozta, ezek: Gazdasági szerkezetváltás (az energia-intenzív ágazatok leépülése, a nem energia-intenzív, nagy hozzáadott értéket képviselı ágazatok (gépkocsi, mőszer, elektronikus eszköz, háztartási gépgyártás stb.) gyors térnyerése. Az energiahatékonyság növekedése (korszerőbb technológiák, energiatudatos viselkedés, a költségeket tükrözı energia árak bevezetése). 27

Az összes energiaigény kielégítésére rendelkezésre álló primer energiaforrás 2005-ben 1301,5 PJ volt, amelynek 36,9%-a hazai termelés (428 PJ), 63,1%-a import energia (873,5 PJ). A hazai termelés az atomerımővi villamosenergia-termelést is tartalmazza. (2006-ban elızetes adatok alapján 1312,1 PJ primer energiaforrás állt rendelkezésre, melynek 32,6%-a hazai termelés (427,1 PJ), 67,4%-a (885,0 PJ) pedig importált energia.) Magyarország energiatermelése az 1990-es évek eleje óta folyamatos csökkenést mutat, 1993. évi bázison számítva az összenergia-termelés értéke 2006- ban elızetes adatok alapján 77,8%. Magyarország energiahordozó importja ugyanakkor az 1990-es évek eleje óta folyamatos növekedést mutat, 2006-os értéke elızetes adatok alapján 1993-as bázison számítva 148,0% (lásd a 8. ábrát). Magyarország energiahordozó importjának az összes hazai forráshoz viszonyított aránya eltekintve az atomerımő főtıanyag behozatalától 1993-ban 52,0% volt, amely érték azóta éves átlagban kb. 2%-kal növekedett; a 2006-os elızetes adatok szerint az importfüggıség mértéke jelenleg 67,3%. Ennél is magasabb értéket mutat évi 1,6%-os növekedés mellett a behozatal atomerımővi importtal növelt aránya; így számítva 1993-ban 64,0%-os volt az ország energiahordozó import függısége, míg a 2006-os elızetes adatok alapján ez az érték eléri a 78,5%-ot (lásd 9. ábrát) ENERGIAIGÉNYEK MEGOSZLÁSA A FİBB ÁGAZATOKBAN A nemzetgazdasági szintő energiafelhasználáson belül a legnagyobb súlyt a lakosság (36,9%), illetve az ipari szektor (35,9%) képviseli. A nem termelı ágak, azaz a lakosság-kommunális fogyasztók összaránya több mint fele az összfelhasználásnak (55,8%). 9. ábra: Import részarány alakulása 1993-2006 (%) [6j] 10. ábra: Nemzetgazdasági szintő energiafelhasználás megoszlása 2005-ben (%) [6j] Az egyes energiahordozók esetében az importfüggıség mértéke eltérı, a legmagasabb (84,3%) a földgáz esetében, szintén kimagasló a függıség mértéke a 8. ábra: Energiahordozó termelés és import alakulása kıolajnál (75,5%), szén esetében 24,1%, míg villamos 1993 2006 (PJ) [6j] 28 energiánál 16,9%. 29 30 A PRIMER ENERGIAHORDOZÓK MEGOSZLÁSA, SZERKEZETE A primerenergia-mérlegben kiemelt szerepe van a szénhidrogéneknek, ezen belül a földgáz rendkívül magas részaránya (43,9%) figyelhetı meg, amely Európában a jelentıs gáztermelı Hollandia után a második legmagasabb arány. 2005-ben folytatódott a szén és szénféleségek visszaszorulása (10,88%), ugyanakkor nıtt a kıolaj és kıolajtermékek aránya (25,76%) A megújuló energiaforrások súlya alacsony, mindössze a 4,36%-ot éri el. Összes belföldi primerenergia-felhasználás megoszlása 2005-ben (%) KÖZVETLEN ENERGIAHORDOZÓI FELHASZNÁLÁSOK MEGOSZLÁSA A közvetlen (végsı) energiafelhasználáson belül dominálnak a gáznemő és folyékony szénhidrogének (68,4%), a villamos energia 17,1%-ot, a hıenergia mindössze 6,6%-ot képvisel. VILLAMOS ENERGIA IGÉNYEK FOGYASZTÁSOK ÁGAZATI SZERKEZETE A végsı villamosenergia-fogyasztás 2005-ben 32.336 GWh-t tett ki, amelynek 34,37%-ot a lakosság, 30,71%-át a kommunális szektor, és 28,67%-át az ipar fogyasztotta, a közlekedés (3,39%) és a mezı- és erdıgazdálkodás (2,86%) elenyészı mértékben részesült a fogyasztásból (lásd a 13. ábrát). Így a nem termelı ágak összfogyasztásának mértéke: 65,08%! a termelı ágaké alig több mint 30% (ideálisan 40% felett kellene) 12. ábra: Közvetlen energiafelhasználás megoszlása 2005-ben (%) 11. ábra: Összes belföldi primerenergiafelhasználás megoszlása 2005-ben (%) ( halmozatlan összes ) [6j] 31 2005-ben az összes belföldi villamosenergia-termelés 35744 GWh-t tett ki, amelynek energiahordozók szerinti százalékos megoszlása a 12. ábrán látható. Az összes belföldi villamosenergia-felhasználás 41970 GWh volt, így a nettó import 6226 GWh-t tett ki. [6j] 32 13. ábra: A végsı villamos energia fogyasztás szerkezete 33 A HAZAI VILLAMOS ENERGIA TERMELÉS ENERGIAHORDOZÓI SZERKEZETE 2005-ben a nettó villamos energia import (6226 GWh) a teljes belföldi villamos energia felhasználás 14,83%-át tette ki, kismértékben csökkenve 2004-hez képest. 14. ábra: Összes belföldi villamos energia termelés megoszlása 2005-ben (%) Az országos villamosenergia-felhasználás 2001-ben érte el az 1990. évi szintet, azóta folyamatosan nı, 2005-ben 41 970 GWh szintet elérve. Eközben a bruttó hazai termék már 1999-ben meghaladta az 1990. évi szintet, és 2005-ben meghaladta a 8214 Mrd Ft-t. Tehát miközben a GDP 2005-ben kb. 29%-kal haladta meg az 1990. évi szintet, az országos villamosenergiafelhasználás csak kb. 6%-kal, így a villamosenergiaintenzitás 2005-ben az 1990. évi érték kb. 82%-át érte el (lásd a 15. ábrát). 15. ábra: Országos villamos energia felhasználás és a GDP alakulása A villamosenergia-intenzitás mértéke az 1991. évi 6,7 kwh/ezer HUF GDP értékrıl 2005-re 5,1 kwh/ezer HUF GDP értékre csökkent (lásd a 16. ábrát). kwh/eft 17. ábra: Az összes és kapcsolt villamos energia termelés alakulása 34 16. ábra: A villamos energia intenzitás alakulása 35 36

REGIONÁLIS MEGYEI ENERGIA FELHASZNÁLÁSI SZERKEZETEK (energiahordozói, ágazati struktúrák) [12] TJ 450000 400000 350000 300000 250000 200000 150000 100000 50000 0 Az ország összenergia-felhasználásának energiahordozói szerkezete megyénként 1997 Budapest Barany Bács-Kiskun-Szolnok Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Tolna Egyéb Villamos Hıenergia Gáz Folyékony Szilárd Vas Veszprém Zala 18. ábra: Magyarország össz energiafelhasználásai (halmozatlan összes) regionális megyei eloszlása REGIONÁLIS STRUKTÚRÁK 19. ábra: Magyarország közvetlen energia-felhasználásai (közlekedési célú felhasználás nélkül) regionális megyei eloszlása [12] TJ TJ 140000 120000 100000 80000 60000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 8/b. sz. ábra: Közvetlen energiafelhasználás fogyasztói szerkezete megyénként 1997 Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabaolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykún-Szolnok Kommunális Lakosság Mezıgazdaság 8/c. sz. ábra: Közvetlen enrgiafelhasználás energiahordozói szerkezete megyénként 1997 Anyagi ágazatok Tolna Vas Veszprém Egyéb Zala Villamos energia Hıenergia Gáz Folyékony Szilárd MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, STRUKTÚRÁK HELYZETELEMZÉSE AZ EU-BAN ÉS MAGYARORSZÁGON [7j] 100% 75% 50% 25% 0% Az összenergia felhasználás összetételének változása az EU25 országaiban 4.4 6.2 7.6 4.2 19.9 12.8 16.7 13.6 14.5 23.9 38.3 37.2 1990 2004 Forrás: Energia Központ Kht. Megújuló Lignit Szén Atom 20. ábra: Az összenergia felhasználás összetételének változása az EU25 országaiban [7j] 100% 75% 50% 25% Az összenergia felhasználás összetételéne k változása Magyarországon 2,6 3,7 2,1 0,4 19,9 15,8 31,0 13,1 14,4 44,8 Gáz Olaj Megújuló Egyéb Szén Atom Gáz Olaj 40000 20000 28,7 23,7 37 0 Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabaolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykún-Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala 38 0% Forrás: Energia Központ Kht. 1990 2004 21. ábra: Az összenergia felhasználás összetételének változása Magyarországon [7j] 39 A magyarországi energiaellátáson belül a megújuló energiaforrások aránya növekedett az elmúlt években: míg 2001-ben 36,4 PJ-t tettek ki a megújulók, addig 2006-ben már 54,8 PJ-t, amely 50% körüli növekedést jelent az adott idıszakban. 2006-ban a megújuló energiaforrások adták a primer energiafelhasználás 4,7%-át. A kilencvenes évek közepe óta tartó stagnálást 2003 után váltotta fel intenzívebb növekedés, ami a kedvezı támogatási rendszer (jó átvételi ár ) hatására a biomassza alapú* villamosenergia-termelés felfutásának volt legnagyobb részben betudható. Egy hasonló összetételő jövıbeni növekedési pálya fenntarthatóságáról azonban igencsak megoszlik a hazai szakértık véleménye. 7 6 5 4 3 2 1 % Megújuló energiaforrások részaránya a primer energiafelhasználásáon belül EU 25 Magyarország 1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 22. ábra: Megújuló energiaforrások részaránya a primer energiafelhasználáson belül [7j] * elavult szénerımővek átállítása történt erdıgazdasági tüzelıfa, fahulladék! 40 szénkeverék tüzelésőre, füstgázok szőrıberendezés kiegészítésével ( nem szellemes, pazarló, rossz hatásfokú régi erımővi technológiával) Egyéb biomassza 38.3% A megújuló energiafelhasználás megoszlása Magyországon, 2006 Geotermikus 6.6% Tőzifa 47.4% Települési hulladék biológiailag lebontható része 3.6% Bioüzemanyag 1.7% Vízenergia 1.2% Biogáz 0.8% Szélenergia 0.3% Napenergia 0.2% 23. ábra: A megújuló energiafelhasználás megoszlása Magyarországon, 2006 [7j] A biomasszából származó hı- és villamosenergia-termelés alapanyaga nagyobb részben tőzifa, amelyet jellemzıen közvetlen eltüzeléssel, esetenként szénnel való együttégetéssel használnak fel, túlnyomórészt hıtermelés, kisebb részben villamosenergia-termelés céljából. Tőzifát nagy mennyiségben használ a lakosság, általában alacsonyabb hatásfokú kazánokban. A biomassza energetikai célú felhasználásának alapanyagát adna ideálisan az összes egyéb szántóföldi és kertészeti növényi melléktermék és hulladék, mint pl. az erımővekben égetésre kerülı szalma, kukoricaszár, gyümölcsfa-nyesedék, szılıvenyige, maghéjak stb., továbbá a célirányosan termelt fás és lágyszárú 41 energianövények. A megújuló energiahordozókat ma hazánkban elsısorban hı- és villamosenergia-termelésben, valamint egyelıre kismértékben üzemanyagként hasznosítják. A 2006-ban összesen felhasznált közel 55 PJ megújuló energiahordozó többsége a hıenergia termelésben hasznosul, amelyrıl külön támogatási rendszer hiányában ma méltatlanul kevés szó esik. Ugyan az elmúlt években a megújuló energiafelhasználás növekedésének motorját a megújuló alapú villamosenergia-termelés jelentette, a megújulók hıtermelésben való felhasználásának részaránya (61%) még ma is nagyobb a zöldáram termelés hıegyenértéken vett, teljes megújuló energiafelhasználáson belüli arányánál (37%). A bioüzemanyagok hazai felhasználása megkezdıdött, de az összes megújuló energiafelhasználáson belül egyelıre csekély nagyságrendet képvisel (lásd a 24. ábrát). PJ 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 A megújuló energiafelhasználás alakulása felhasználási területek szerint, 2001-2006 motorhajtó üzemanyag célú villamosenergia termelésre hıtermelésre 2001 2002 2003 2004 2005 2006 24. ábra: A megújuló energiafelhasználás alakulása felhasználási területek szerint, 2001-2006 [7j] 42 PÉLDÁK MEGÚJULÓ ENERGIASTRUKTÚRÁKRA Egy közelmúltban készített regionális tanulmány [4] szerint kimutatott fejlesztési munkában a megújuló energiaforrás-felhasználások összességében mintegy: 37,4 PJ/év nagyságot tettek ki 2002-ben, amely a teljes, országos energiafelhasználásnak csak 3,53%-a (lásd 1. táblázatot), ebbıl a megújuló bázison termelt villamos energia termelés: 0,7 PJ/év volt, ennek 98%-a vízerımőbıl származott. 1. táblázat: Megújuló energiahordozói hasznosítások szerkezete Magyarországon 2002 évben [4] MEGÚJULÓ ENERGIATERMELÉS SZERKEZETEI [8] [23] A megújuló energiahordozói bázison termelt villamos energia: közel 1100 GWh/év (2,6%), cél 2010-ig: 3,6% hıenergia termelés: 44,1 PJ/év (4,2%), cél 2010-ig 7,2% Az energiahordozókra bontott szerkezetek a 2. táblázatban 2. táblázat A hazai megújuló energiatermelés adatai 2005 év elején [8] A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL TERMELT VILLAMOS ENERGIA MENNYISÉGE ÉS A TÁMOGATÁSI RENDSZER PÉNZÜGYI MUTATÓI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN [6] A megújuló energiaforrásból illetve kapcsoltan termelt villamos energia kötelezı átvételéhez kapcsolódó kompenzációs célú pénzeszköz (KÁP) kifizetés 31,6 milliárd forint volt 2005-ben, mely közel kétszerese az elızı évi kifizetésnek. A KÁP-kifizetések megoszlását millió Ft-ban az alábbi ábra szemlélteti. 25. ábra: KÁP-kifizetések megoszlása az egyes termelési módok között 2005-ben, millió forintban [6] 43 44 A korábbi évekhez hasonlóan a kifizetések több mint fele 17 milliárd forint a kapcsoltan termelt villamos energia támogatásához köthetı, mely az elızı évi kifizetés másfélszerese. 45

Az elızı évhez képest ez kb. 6,2 milliárd forint KÁP növekményt jelent, mely körülbelül 60%-ban magyarázható a kapcsolt termelésben bekövetkezett közel 30%-os növekedéssel (több mint 84 MW új belépı kapacitás 2005-ben), illetve 40%-ban a magasabb fajlagos KÁP-pal. A megújuló energiaforrásból (kivéve hulladékhasznosítás) termelt villamos energiához kapcsolódó KÁP összege emelkedett a legnagyobb mértékben: az elızı évhez képest két és félszeresére, 13,9 milliárd forintra nıtt. A megújulókra jutó KÁP növekedése 90%-ban a termelés megduplázódásával, 10%-ban az átvételi árak éves szintő 15%-os emelkedésével magyarázható. (A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényt módosító 2005. évi LXXIX. törvény a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia átvételi árát 23 Ft/kWh-ban rögzítette, melyet évente az elızı évi infláció mértékével korrigálnak.) A kötelezı átvételő villamosenergia-termelés és a KÁP kiadások növekedésének dinamikáját a következı ábra mutatja. 46 26. ábra: A kötelezı átvétel keretében értékesített villamosenergiatermelés és KÁP-os kifizetések alakulása 2003 2005 között [6] 3. táblázat A megújuló és kapcsolt villamos energia átvételéhez kapcsolódó legfontosabb termelési és KÁP-adatokat a 3. táblázat tartalmazza. 47 ENERGIAFELHASZNÁLÁSI PROGNÓZISOK HOSSZÚ TÁVRA 2020 30-ig MÚLTBELI TENDENCIÁK (2000 2006) Az energiafelhasználás (összenergia és villamos energia), továbbá a GDP változása a 2000-2006 idıszakban az alábbi volt: 4. táblázat A vizsgált idıszakban az energiafelhasználás (E) átlagosan 1,81% /év, a villamosenergia-felhasználás (Ev) 1,95% /év ütemben növekedett. Az igények növekedése átlagosan 4,25% /év GDP növekedési ütem mellett történt. Energia igényprognózis szcenáriók az energiapolitikai koncepcióban Háromféle forgatókönyv készült A következı táblázatok és ábrák bemutatják az egyes szcenáriók alapadatait, a 2020. évi primerenergiafelhasználás összetételét és a villamosenergia-termelés várható összetételét. 48 A II. és III. szcenáriókban erıteljesebben szétválik a gazdasági növekedés és az energiafogyasztás növekedése, amelyhez az országot teljesen új gazdasági-fejlıdési pályára szükséges állítani. Az Európai Tanács 2007. évi tavaszi ülésének következtetései szerint az éghajlatváltozás elleni harc keretében az EU egyéb nemzetközi vállalások hiánya esetén is egyoldalúan vállalja üvegházhatású gáz kibocsátásainak 20%-kal történı csökkentését 2020-ig, illetve amennyiben a többi fejlett ország is elkötelezi magát nemzetközi megállapodás keretében a kibocsátáscsökkentés mellett, úgy az EU 30%-os célkitőzést vállal. A II. és III. szcenárió figyelembe veszi a fent említett karbonkorlátokat, illetve a lakossági szegmens energiafogyasztásának jövıbeli alakulása tekintetében figyelembe veszik a várható demográfiai trendek hatásait is. 49 27. ábra: Energiaigény-prognózis (2020) I. szcenárió 2,5%/év GDP növekedés: 2020-ig 16,6% össz-, és 17,9% villamos energia igény növekedés a korrigált végsı felhasználásra vetített 1%/év energiahordozó megtakarítással (1% GDP növekedés = 0,401% össz-, illetve 0,433% villamos energia növekedés) [6j] 28. ábra: Összenergia felhasználás várható összetétele (2020) I. szcenárió Az energiamegtakarítás figyelembevételével, 1248 PJ/év belföldi primer energia felhasználást feltételezve [6j] 50 29. ábra: Energiaigény-prognózis (2020) II. szcenárió 4,5%/év GDP növekedés: 2020-ig 17,4% össz-, és 18,7% villamos energia igény növekedés a korrigált végsı felhasználásra vetített 1,1%/év energiahordozó megtakarítással (1% GDP növekedés = 0,204% össz-, illetve 0,220% villamos energia növekedés) [6j] 30. ábra: Összenergia felhasználás várható összetétele (2020) II. szcenárió Az energiamegtakarítás figyelembevételével, 1248 PJ/év belföldi primer energia felhasználást feltételezve [6j] 51 5. táblázat 31. ábra: Energiaigény-prognózis (2020) III. szcenárió 4,5%/év GDP növekedés: 2020-ig 18,2% össz-, és 19,6% villamos energia igény növekedés a korrigált végsı felhasználásra vetített 1,5%/év energiahordozó megtakarítással (1% GDP növekedés = 0,165% össz-, illetve 0,180% villamos energia növekedés) [6j] 33. ábra: Villamos energia termelés várható összetétele (2020) I. szcen. [6j] Az energiamegtakarítás figyelembevételével import nélkül 39,2 TWh/év belföldi villamos energia termelést feltételezve 6. táblázat 32. ábra: Összenergia felhasználás várható összetétele (2020) III. szcenárió Az energiamegtakarítás figyelembevételével, 1170 PJ/év belföldi primer energia felhasználást feltételezve [6j] 52 53 34. ábra: Villamos energia termelés várható összetétele (2020) II. szcen. [6j] Az energiamegtakarítás figyelembevételével import nélkül 39,2 TWh/év belföldi villamos energia termelést feltételezve 54

4. AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÁSA A GAZDASÁGI FEJLİDÉSRE 35. ábra: Villamos energia termelés várható összetétele (2020) III. szcen. [6j] Az energiamegtakarítás figyelembevételével import nélkül 36,4 TWh/év belföldi villamos energia termelést feltételezve 7. táblázat 55 Az ország és az adott régió társadalmi-gazdasági tevékenységének mozgásterét, az életkörülmények alakulását közvetve és közvetlenül befolyásolja az energiahordozók megléte, tulajdonlása vagy hiánya, behozatala, kényszerősége az energiahordozók milyensége, mennyisége, hasznosításmódja, az ezekkel való gazdálkodás módja, lehetısége, végül az energiahordozóknak a fogyasztói helyekre juttatása, elosztása, szállításmódja, azaz; az energiaellátás is. Az energiaellátás a nélkülözhetetlen és biztonságos termelés-, szolgáltatás és a komfortos életvitel egyik feltétele. Az energiafelhasználások nagysága, az energiahatékonyság mértéke, továbbá a fogyasztott energiahordozók szerkezeti megoszlása befolyásolja a gazdaság növekedését, az innováció érvényesülését és az ökológiai rendszerben mérhetı egyensúlyra gyakorolt hatását. Az energiaigények-, de különösen a villamosenergia igények fogyasztások nagysága, végül a villamosenergia-igényesség nagysága, és a magyar gazdaság alakulását jelzı bruttó hazai termék a GDP (GNP) között szoros korreláció mutatható ki (lásd a 36. ábrát), amikoris országos szinten a gazdasági növekedéssel arányosan, de valamivel kevesebb mértékben növekedik az összenergiafelhasználás, és valamivel nagyobb mértékben nı a villamosenergia-fogyasztás. Területi megyei szinten ellenben jelentıs különbségek mutathatók ki (lásd a 37. ábrát). 56 36. ábra: Gazdasági fejlıdés és energiafelhasználás Magyarországon [6] 37. ábra: Területi megyei értékelések, egyenlıtlenségek 57 5. ENERGIAIPARI PRIVATIZÁCIÓ KEZDETI IRÁNYELVEI MIVEL AZ ENERGIAELLÁTÁS A GAZDASÁG ÉS A TÁRSADALMI FEJLİDÉS STRATÉGIAI TERÜLETE, EZÉRT KIEMELT TÉMAKÉNT KELL KEZELNI ÉS STABILITÁSÁT, KISZÁMÍTHATÓSÁGÁT HOSSZÚ TÁVON KELL BIZTOSÍTANI AZ ÁLLAM SZEREPE ÉS FELADAT EBBEN: A NEMZETI ÉRDEKEK ÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS A KÖZJÓ SZOLGÁLATA. A hazai villamosenergia-ipar tulajdonosi struktúráját (1998. decemberi állapotát) a 38. ábra, a villamos energia szolgáltatók területi piacát a 39. ábra, a gázszolgáltatókét a 40. ábra szemlélteti. Ezek alapján ítélhetık meg az energiaiparban lezajlott döntések, intézkedések, melyek az ipari termelés válságához, számos nagyüzem felszámolásához vezettek a 90-es évek elején, melynek következménye az energiafelhasználás drasztikus, mintegy 20%-os visszaesése volt az 1987 évi csúcshoz képest. Az események hatására elengedhetetlennek tőnt az ipari szerkezetváltás szorgalmazása és még ma is folyik annak megvalósítása, továbbá az energiaipar privatizációja is. Az átalakulás kezdeti szakaszában meg kellett teremteni a piaci viszonyokat megjelenítı közgazdasági (szabályozási és törvényi) környezetet és az ennek megfelelı szervezeti-tulajdonosi viszonyokat. 58 38. ábra: A villamos társaságok szakmai befektetıi (1998. december) [7] 59 39. ábra: Villamos energia szolgáltatók Magyarországon [7] 40. ábra: Gázszolgáltatók Magyarországon [7] 60 KÉSİBBI NEGATÍV GYAKORLATOK [9] A fent ismertetett ígéretes átalakulási folyamat késıbb más irányt vett. 1995 1997-ben az energiaipar privatizációja címén a részvények többsége külföldi befektetık tulajdonába került. Ekkor már a költségvetési bevétel növelése, a makrogazdasági egyensúly megteremtése került az ismertetett fontos szempontok elé. Ez az eltérés vezetett napjainkra kedvezıtlen tulajdonosi szerkezethez a magyar energiaiparban. Az állami tulajdonrész 30%-ra csökken és kereken 52% a külföldi a MOL Rt.-t leszámítva szakmai befektetık részesedése. A közösségi, önkormányzati tulajdon mindössze 8%-ra zsugorodott és az összes többi kisbefektetıi és egyéb tulajdon csak 10%-ot tesz ki. Az átalakulás eredményeként jelentısen megváltozott az energetikai szolgáltatások intézményrendszere. 1990-ben a gázszolgáltatók kiváltak az OKGT-bıl, 1991-ben megalakult a MOL Rt, 1992-ben jött létre az MVM Rt. konszern típusú részvénytársasági rendszere. A szénbányászat átalakulása a Szénbányászati szerkezetátalakítási Programmal (1990) kezdıdött, majd az erımő-bánya integrációkkal az 1993-1994 években fejezıdött be. 1994-ig létrejött az energetika törvényi-szabályozási környezete. Megszületett a bányatörvény, a koncessziós törvény, a gáztörvény és a villamosenergia-törvény, a kıolaj és kıolajtermék stratégiai készletezési törvény. Létrejött a Magyar Bányászati Hivatal és a Magyar Energia Hivatal (MEH). 61 5 év alatti változások területi struktúrája (2003-ig) Részesedések a hazai villamosenergia- iparban ÉDÁSZ RWE + EnBW E.ON EdF Összesen ELMŐ DÉDÁSZ Értékesítés (GWh) 14 009 14 928 3 643 32 580 ÉMÁSZ TITÁSZ DÉMÁSZ Szakmai befektetık piaci részesedése, 2002 Forrás: Magyar Energia Hivatal; a társaságok közleményei Forgalom (M. ) 944 971 260 2 175 % 43 45,8 11,2 100 Legfontosabb ELMŐ/ÉMÁSZ adatok, 2003 Fogyasztók Hálózatok magán fogy. ipari fogy. HS MS NS Munkatársak Lényeges ELMŐ/ÉMÁSZ beruházások Ügyfélszolgálat Hálózat IT 2,1 millió 2, 07 millió 27 085 43 450 km 2 222 km 18 162 km 23 066 km Telecentrum Fogyiroda felújítás Minıségmenedzsment renmdszer SAP/R3 bevezetése GIS (térinformatikai rendszer) IS-U bevezetés projekt 3117 120 kv Fıelosztóhálózati beruházások: alállomások, kapcsoló állomások Trafó állomások Kábel létesítések 41. ábra: Az 1998 óta bekövetkezett változások a villamos energia ipar tulajdonlási viszonyaiban [9] 62 Részesedések a hazai gáziparban ÉGÁZ KÖGÁZ FİGÁZ DDGÁZ TIGÁZ ELMŐ/ÉMÁSZ DDGÁZ FİGÁZ DÉGÁZ TIGÁZ RWE + E.ON/Ruhrgas RWE + Eni/Italgas E.ON + EVN GdF Összesen Az egyes szakmai befektetık piaci részesedése, 2003 Értékesítés (M.m 3 ) 3 444 3 250 784 2 150 9 628 Forrás: Magyar Energia Hivatal; a társaságok közleményei DDGÁZ, FİGÁZ, TIGÁZ fontosabb adatai (2003) Forgalom (M. ) 248 143 473 G. értékesítés (M.m 3) 2 520 924 3 250 Fogyasztók sz. 790 348 275 302 1 046 397 Hálózat (km) 5 490 8 227 27 606 Magyarországi piaci adatok Fogyasztás 14 000 M.m összesen 3 Fogyasztók száma Gázvezetékek Munkatársak 1 269 541 1 898 Forgalom (M. ) 519 473 114 310 1 416 3,1 M. 71 000 km 42. ábra: Az 1998 óta bekövetkezett változások a gázipar tulajdonlási viszonyaiban [9] % 36 % 34 % 8 % 22 % 100 63 7

49,9 % Consortium FÖLDGÁZVAGYON [15] Részesedések a hazai vízszolgáltatásban 51 % H H V V 23,65 % 0,84 % 0,87 % 35 % 49 % BWW 48,05% ELMŐ-ÉMÁSZ Budapest BSW 49 % 12,5 % 47 % 12,5 % 49 % 6. HAZAI HAGYOMÁNYOS ENERGIAHORDOZÓK SZÉNVAGYON [14] Az 1998. évi értékelés szerint Magyarország ipari szénvagyona (azaz a feketeszén + barnaszén + lignit) nem csekély; mintegy 2572 millió tonna, amely 20566 PJ hımennyiséget képvisel (a távhıellátás összigénye 1997-ben 122,3 PJ volt, a szilárd energiahordozói igény 190,0 PJ volt). Ennek 84%-át a lignitvagyon képezi. A mélymőveléső szénbányászatot a jelenlegi energiagazdálkodási stratégia-taktika gazdaságtalannak ítéli és bezárásra ítélte az erımővi integráción kívül rekedt bányaterületeket. Az 1997. évi készletek részletezése (Me: Mrdm 3 ) kiemelt mezık készlete: Algyı 17 Szeghalom 4 Üllés 4 Endrıd 2 Kiskunmajsa 1 Közép-alföldi 1 Pusztaföldvár 1 egyéb mezık készlete összesen 10 Összesen 40 Mrd m 3 A földgáztermelési terv készítésekor tehát ezt a készletet lehet figyelembe venni. A kutatás folytatása és a termelés intenzifikálása sem ellensúlyozza a termelés elıre látható csökkenését (a számszerősített adatokat lásd a 9. táblázatban). A MAKÓI ÁROK földgázpotenciálja mintegy: 600 Mrd m 3, amely a hazai igényeket kb. 50 évig ki tudná elégíteni. Privatizált vízszolgáltató vállalat 8. táblázat: Széntermelés szénfajtánkénti megoszlása 9. táblázat: A földgáztermelés összefoglaló adatai 43. ábra: Részesedések a hazai vízszolgáltatásban [9] 64 65 66 MEGLÉVİ ÉS REMÉNYBELI MEZİK KONCESSZIÓBA ADOTT TERÜLETEK Az 1993 94. évi elsı koncessziós pályázat során négy külföldi olajtársaság szerzett összesen hat körzetben (lásd a 45. ábrát) kutatási és termelési jogot. A kutatási munkák 1995-ben kezdıdtek. Konkrét eredményeik: Bajánsenye, Inke-Liszó, Makó, Gellénháza, Sávoly térségében már kimutathatóak. A Magyarország ugyanakkor külföldön aktív tevékenységet folytat saját jogú források megszerzésére (a FÁK országaiban, valamint Észak- Afrikában) és remélhetıleg számottevı saját jogú volumen biztosítható földgázból és kıolajból is. 7. MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK HAZAI MEGOSZLÁSA NAPENERGIA [10] 46. ábra: Az érkezı besugárzás területi eloszlása 44. ábra: Az ország hagyományos komplex energiahordozói területi szerkezete [12] 67 45. ábra: Nemzetközi vállalkozóknak koncesszióba adott területek megoszlása Magyarország reménybeli kıolaj és földgázmezıibıl [12] 68 47. ábra: A napos órák száma területi eloszlásban 69 BIOMASSZA POTENCIÁL FELMÉRÉS KÜLÖN A FÁS JELLEGŐ MELLÉKTERMÉKEK és az évenként megtermı SZALMA volumenek energiatartalma [3] [29] 49. ábra: A hasznosítható szalma energiatartalma megyénként [3] Biogáz, mint a biomassza másodlagos átalakítással nyert energiahordozó Biogáz a szerves anyagok oxigénmentes erjedése (anaerob rothasztása) során keletkezı gáz, Főtıértéke 21-24 MJ/m 3 Főtésre, hőtésre, gázmotorok hajtására alkalmas. Biogáz termelés célja: elsısorban hulladékgazdálkodás, másodsorban hı- és villamos energia termelés. A szerves hulladékból nyerhetık: biotrágya, szén-dioxid, tisztított biogáz, elektromos áram. Nem lehet a biogázból, illetve hozadékaiból megtéríttetni a hulladék ártalmatlanítási költségeket. Új biomassza forrás lehetıségek 48. ábra: Összes biomassza mennyiség energiatartalma megyei bontásban [3] 70 71 50. ábra: Fás jellegő melléktermékek területi eloszlása [3] erdıtisztítás kis- és középvállalkozói alapon, erdıtisztítás közmunka alapon, öregfa begyőjtés megszervezése, nád hasznosítás, fás szárú energetikai növénytermesztés, egynyári és évelıs növények termesztése, biogáz termelés - szennyvíz tisztítói, - állattartási, - szilárd hulladéklerakói. 72

GEOTERMIKUS ENERGIA POTENCIÁL 53. ábra: Magyarország hévíztárolói /VITUKI/ 51. ábra: Hımérséklet eloszlás 2000 méter mélységben [4] 54. ábra: Megújuló energiaforrás-bázisú erımővek javasolt helye a térszerkezetben [12] 73 52. ábra: Hımérséklet eloszlás 3000 méter mélységben [4] 74 55. ábra: Magyarország CH meddı kútjainak területi megoszlása [26] 75 VÍZENERGIA [4] [7] [20] [21] A csatlakozó és az EU-s országoknak egyaránt megnyugtató és elıremutató a Vízügyi Miniszterek 2003. évi Kyoto-i nyilatkozata, amely kimondja a vízenergia kiemelt hasznosításának szükségességét, majd a johannesburgi WSSD világcsúcstalálkozó végrehajtási programjának 19.e) pontjában az alábbi tézisekkel hívják fel az országok figyelmét: A vízenergia megújuló és tiszta energiafajta. A megújuló energiára vonatkozó politika és jogalkotás a vízenergia minden méretére kell, hogy vonatkozzék. Lényegtelen, hogy a vízenergia régi, vagy új megújuló forrást képez. A vízerı villamosenergia hasznosításának növekednie kell. A feltételek alapján egyaránt szerepe van mind a nagy, mind a kismérető; teljesítményő átalakító létesítményeknek. A környezeti tudatosság és a helyileg érintett emberek iránti érzékenység kulcskérdés. Az ágazatnak folytatnia kell a jó gyakorlat értékelését és e rendszer fejlesztését. 56. ábra: A hazai vízgazdálkodást az ábra jellemzi, Magyarországon átrohannak a vizek nincs energetikai hasznosítás A korábbi, európai szemlélet érvényesítésének köszönhetıen, mégis az a csekély megújuló energiaforrásokra alapozott, a 2003 évi villamosenergia termelésünknek 98 99%-át kitevı hányad a hazai vízerımővek termelésébıl származik, nagysága: kevesebb, mint 200 GWh/év (lásd a mellékelt 10, 11, 12. táblázatokat), amely volumen elenyészıen kevés a hazai folyók elméleti vízerıkészletéhez képest, amely: E = 10 TWh/év eszmei energiamennyiséggel jellemezhetı, melyet a teljes felszíni vízkészlet energiatartalma képvisel. Az 50%-os tartóssági vízhozamhoz P50 = 990 MW elméleti teljesítmény és E50 = 7446 GWh/év elméleti villamosenergia volumen rendelhetı. A kis vízfolyások vízerı készlete 50%-os tartóssággal számolva ebbıl mintegy 47 MW elméleti teljesítményt és 308 GWh/év elméleti energiatartalmat képvisel. A potenciális vízerıkészlet 91%-át három fı folyónk (a Duna, a Tisza és a Dráva), a további tizenkét kisebb folyónk (a Hernád, a Rába és a többiek) képviseli. Hazai vízenergia-forrásadottságok Magyarország a tiszta, környezetszennyezés-mentes vízerı villamosenergia átalakításával nyerhetı megújuló energiaforráshasznosítási tervszerő, európai, környezetbarát fejlesztési folyamatában lemaradt, a fosszilis tüzelıanyagbázisú erımőfejlesztést részesít elınyben még ma is. 76 77 78 12. táblázat HIÁNYZÓ REGIONÁLIS ENERGIAGAZDÁLKODÁSI RENDSZERFEJLESZTÉSEK 58. ábra: Vízerımővi telephelyek Magyarországon és az országhatár közelében [11] 14. táblázat PRONÓZIS 1. Kisebb folyókra tervezett törpe vízerımővek, duzzasztói kiegészítı fejlesztések A Hernád folyóra 5 db kiserımő, összesen 5,6 MW beép. telj., 4,8 GWh termeléssel A Sajó folyóra 5 db kiserımő, összesen 4,8 MW beép. telj., 5,2 GWh termeléssel A Körös folyóra Körösladány térségében 4,8 MW beép. telj., 10,0 GWh termeléssel A Maros folyóra Makó térségében 4,3 MW beép. telj., 12,0 GWh termeléssel Összesen 19,5 MW 32,0 GWh 13. táblázat 2. Meglévı duzzasztómővekre javasolt vízerı-hasznosítások színhelyei: Békésszentandrás, Dunakiliti, Kisköre, Tiszalök és Nicki duzzasztómővek. Összesen 15 MW e /85 GWh termelési és 8 milliárdos létesítési elıirányzattal. 3. Tiszai vízlépcsık tervezett villamosenergia hasznosítása A Tisza folyóra három közepes teljesítményő vízerımő telepítésére adnak lehetıséget az ismert adottságok, ezek: a) Záhony térségi vízerımő 20,0 MW vill. telj. 100 GWh termeléssel b) Vásárosnaményi vízerımő 18,0 MW vill. telj. 90 GWh termeléssel c) Csongrádi vízerımő 18,0 MW vill. telj. 90 GWh termeléssel Összesen 56,0 MW 280 GWh 57. ábra: Magyarország kis és törpe vízerımővek telephelye 79 80 4. 2010-et követı idıszakra javasolt fejlesztések a Dunára [4] Nagymarosi vízlépcsıre 153 MW e 1035 GWh Adonyi vízlépcsıre 150 MW e 775 GWh Paksi rekuperációs erımő 7 MW e 50 GWh Fajszi vízlépcsıre 100 MW e 650 GWh Összesen 403 MW e 2460 GWh 81

SZÉLENERGIA SZÉLERİ; SEBESSÉG- MEGOSZLÁSOK Az utóbbi években végzett kistérségi szélklimatológiai vizsgálatok egyértelmően igazolták, hogy hazánk megfelelıen kiválasztott térségeiben is lehetséges közép-, ill. nagyteljesítményő, villamos energiát termelı szélerımőveket telepíteni. 2001-ben jelent meg az Országos Meteorológiai Szolgálat 29 mérıállomásának 70 méter magasságban minimálisan két éven át mért adatai alapján az a hazai térkép (lásd az 59. ábrát), amely tájékoztató jellegő útmutatásra alkalmas a regionális szélviszonyok megítélésére. (Ez a térkép az Európai Szélatlasz szerkesztésénél is alkalmazott WasP (Wind Atlas Analysis Application) modell alkalmazásával számolt adatok egy vizuális interpretációja, amely fóliára másolt ország-térképpel fedve, szemléletes képet mutat a hazai szélviszonyokról.) 60. ábra: HAZAI POTENCIÁLIS ADOTTSÁGOK HASZNOSÍTÁSOK [23] Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) 70 60 50 50 40 30 20 10 0 3,2 G eoterm ia 4 0,01 N ap 58 31 48 B iom assza 7,2 5 0,12 2,02 0,7 Szél V ízenergia P otenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított En.növény term. Engedélyezett szél. kap-ból A középtávú megújuló energiahasznosítási magyarországi programra készült kutatási munka [4] szolgáljon gyakorlati példaként arra (lásd a 3. sz. mellékletet), hogy miként lehet kellı mőszaki-technológiai és gazdasági elemzés árán jó közelítéssel meghatározni egy ország optimális megújuló energiahasznosítás fejlesztési módját és annak várható, jól becsülhetı pénzügyi költségkihatását. 82 59. ábra: Magyarország szélerı térképe 70 m magasságban [27] 61. ábra: Megújulós villany részaránya az EUhoz csatlakozott tíz keleti országban 83 84 8. ORSZÁGOS ÉS REGIONÁLIS KOMPLEX ENERGIAELLÁTÓ RENDSZEREK ÉS ELEMEIK 8.1.MÁSODLAGOS ENERGIAFORRÁS ÁTALAKÍTÁSOK A magyar erımőrendszer helyzete Erımővek értékelése, csoportosítása A hazai erımővek beépített villamos teljesítıképessége: már 15 évvel ezelıtt 7518 MW volt. E beépített villamos teljesítıképességbıl az atomerımő 1840 MW-ot tett ki; hozzávetılegesen 3500 MW-ot a nehéz főtıolaj, a földgáz és a könnyő főtıolaj tüzelıbázison üzemelı erımővek, a többiek a hazai barnaszén tüzelıbázison üzemelnek, ez alól kivétel volt a Pécsi Erımő, amely akkor még hazai feketeszenet használt fel, jelenleg szilárd biomasszát és földgázt. A 800 MW-os Mátrai Erımő lignittüzeléső. Az ország földrajzi adottságaiból következıen a vízerımővi kapacitás nem jelentıs (a beépített vízerımővi kapacitás 48 MW). A magyar villamosenergia-alaphálózati rendszer legfıbb jellemzıit, energiaátalakító erımőveit és területi elhelyezkedésüket a 62. ábra mutatja. Forrás: MVM Rt. ERİMŐVEK, ALÁLLOMÁSOK, ALAPHÁLÓZATOK 62. ábra: A hazai villamos energia rendszer alaphálózata és fıbb erımővei A magyar közcélú erımőrendszer egyik meghatározó sajátossága, hogy egyetlen erımő kivételével mindegyik erımőbıl van távhıellátási célú hıkiadás, azaz ezen erımővek, főtıerımővek nagy távhırendszerek hıforrásaként üzemelnek. A kapcsolt energiatermelés jelentıs mértékben hozzájárul az energiatermelés hatékonyságának növeléséhez. A villamosenergia-termelés átlagos hatásfokát jelentısen meghaladó rendszerszintő eredı energiaátalakítási hatásfok a hıtermelés jelentıs részarányából következett. A kapcsolt villamosenergia-termelés fajlagos tüzelıhıfelhasználása 1996-ban 4826 KJ/kWh volt, ami 74,60%-os hatásfoknak felel meg. A meglévı hazai erımőrendszer sajátosságaiból következıen, a verseny jelenleg s a belátható jövıben elsı sorban az új erımővi kapacitások építésének jogáért folyhat. 85 86 87 Hagyományos erımővek környezeti hatásai [30] A társadalmi-gazdasági környezet fenntartható fejlesztése a környezetvédelem és az energiagazdaság érdekeit egyaránt figyelembe vevı hosszú távú környezetbarát stratégia alkalmazását igényli. Ez ágazatközi és társadalmi együttmőködést tesz szükségessé, amelynek legfıbb alapelve a gazdaság energiahatékonyságának javítása és az energiatakarékosság és környezetvédelem szükségességének társadalmi elfogadtatása. kt 700 600 500 400 300 1 2 A légszennyezı-anyag kibocsátás alakulása 1980-1997 A hazai károsanyag kibocsátások összefoglalását a 62. és 63. ábrák szemléltetik, jelezve, hogy a környezetszennyezés csökkentése az utóbbi években lelassult, ill. egyes elemei növekedtek. 200 100 0 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 A tüzelés során a légkörbe kibocsátott anyagok közül a legfontosabbak a kén oxidjai (fıképp kén-dioxid), a különféle nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és a széndioxid, a szilárd anyagok és a vízgız. A kén-dioxid-kibocsátás mind az olaj mind a széntüzeléső erımővekre jellemzı. Leválasztás, vagy megfelelı tüzelésmód (fluid) alkalmazása nélkül a kibocsátott kéndioxid mennyisége a felhasznált tüzelıanyag mennyiségétıl és kéntartalmától függ. 88 63. ábra: Energetikai környezetszennyezés Magyarországon [30] 89 SO2-kibocsátás, kt NOx-kibocsátás, kt Szilárdanyag-kibocsátás, kt Villamosenergia-igény,TWh (1) Villamosenergia-terhelés,TWh (2) 64. ábra: Az energiatermelı átalakító ipar károsanyag kibocsátásainak alakulása [30] 90

KÁROSANYAG-KIBOCSÁTÁSOK Földgáztüzelésnél kén-dioxid-kibocsátással gyakorlatilag nem kell számolni. A nitrogénoxidok kibocsátása azonban mindenfajta tüzelıanyag esetében jellemzı és alapvetıen nem a tüzelıanyagok nitrogéntartalmától, hanem a tüzelési technológiától, a tüzelıberendezés kialakításától, az égés hımérsékletétıl függ. A hazai erımővek kén-dioxid-kibocsátása 1980 óta jelentısen csökkent. Ez elsısorban a Paksi Atomerımő üzembe lépésének következménye volt és jelentısen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudta a helsinki jegyzıkönyv szerinti kötelezettségét. Növekedett viszont az utóbbi években az erımővi kén-dioxid-kibocsátás részaránya országos viszonylatban. Az 1991-ben még 40% körüli érték mára meghaladta az 50%-ot. 65. ábra: A levegıszennyezettség területi megoszlása Magyarországon [12] SŐRŐSÖDÉSI HELYEK: AZ ERİMŐVEK TÉRSÉGÉBEN Forrás: MVMT 66. ábra: A környezı országok üzemelı és épülı atomerımővei, mint katasztrófa-források 91 92 93 9. AZ ENERGIAELLÁTÁS HÁLÓZATI RENDSZEREI Országos és a nemzetközi kooperációt végzı villamosenergiarendszer hálózatai Magyarországon VILLAMOS ENERGIA RENDSZER-ELEM Villamosenergia hálózati rendszer jelenlegi helyzete 67. ábra: Európai egyesített villamos energia rendszer jelenlegi hálózata és távlati tervezett összeköttetései [12] 94 Magyarország villamosenergia rendszerkapcsolatai közepesen megfelelı -nek ítélhetık egy nemzetközi, elsısorban európai összehasonlításban, mind a kapcsolatok kiépítettsége, mind a hálózat hurkoltsága következtében. A hazai alaphálózat 220, 400 és 750 kv feszültségszinten üzemel (lásd a 68. ábrát) miközben behálózza és ellátja a regionális táppontokat. 1991 óta részt vesz a nemzetközi, a közép-európai CENTREL (lengyel, cseh, szlovák, magyar) kooperációban is, és 1995-ben párhuzamosan kapcsolódhatott az egyesített európai villamosenergia UCPTE rendszer hálózatra miután levált a KGST-VERE rendszerrıl. Két év óta megtörtént az MVM Rt. monopóliumának feloldása, s a nagyobb fogyasztók szabad hozzáférhetıséget élveznek a nemzetközi piacon. Tıkeerıs nagyvállalkozó ezért alapvetı szempontnak tekinti a telephely kiválasztásánál, hogy hálózatbıvítés nélkül rácsatlakozhat-e az országos, máskülönben az országot meglehetısen jól behálózó ún. villamos fıelosztóhálózati 120 kv-os feszültségszintő rendszerre, mely táplálását az elızıekben vázolt egyenszilárdságú alaphálózati táppontokon; a 400/120kV-os transzformátor állomásokon keresztül 95 kapja. Forrás: MVM Rt. 68. ábra: A magyar villamos energia rendszer alaphálózata a nemzetközi kooperációs kapcsolatai a tervezett fejlesztésekkel A villamoshálózati rendszeren lebonyolított forgalom É D irányban a legnagyobb, az ÉK-i és ÉNY-i irányban történı forgalmazás csaknem azonos mértékő (lásd a 69. ábrát). 96 JÖVİKÉP 69. ábra: A tényleges villamos exportimport forgalom alakulása (1998-ban) [GWh] SZÉNHIDROGÉN HÁLÓZATI RENDSZEREK 71. ábra: Villamosenergia alap- és fıelosztó hálózati rendszer fejlesztési példája (1990 98 között) [7] 70. ábra: A CENTREL párhuzamos üzeme az UCPTE-vel 97 72. ábra: Közép-Kelet-Európa 400 kv-os villamos energia hálózata [13] 98 73. ábra: Európa fıbb nemzetközi földgáz és kıolaj kooperációs hálózatai, kitermelıhelyei, kikötıi, LNG átalakító helyei [15] 99

KİOLAJ HÁLÓZATOK 75. ábra: Magyarország nagynyomású földgáztávvezeték hálózati rendszerének nyomvonala és fejlesztés alakulása [7] 76. ábra: Közép-kelet-európai szénhidrogén hálózati kapcsolatok [12] 74. ábra: Földgázenergia nemzetközi nagynyomású 100 rendszerei [13] 101 102 JÖVİKÉP MAGYARORSZÁG FÖLDALATTI GÁZTÁROLÓ-HELYEI A programok a nyugat-európai térség számára tovább bıvítik az egymástól független gázforrások választékát. Úgy tőnik, hogy e tekintetben Európa két része között az olló tovább nyílik. A Nabucco projekt, egy teljesen új szállítási irányt tervez, így a befektetési költségek jelentısek. Az új vezeték szállítókapacitásának kiterhelése azonban csak a jelenlegi ukrán belépéső gázszállítás átterhelésével oldható meg, ez jelentısen sértené az orosz gázszállító üzleti érdekeit. A TEN-E program preferált projektjeit a mellékelt térkép szemlélteti (77. ábra). Az NG.3. projekt megítéléséhez tartozik, hogy egyidıben mindhárom szállítási irány (keletbalkán, nyugat-balkán, olasz) belépésére nem lesz szükség, ezek egymással rivalizálnak. De még a rögzített nyomvonalakon túl is vannak elképzelések más nyomvonal változatokra, így egy román, kelet-szlovák csatlakozási pontra is. 78. ábra: Hazai földalatti gáztárolók [15] 77. ábra: TEN program projektjei [14] (Forrás: EU Commission) 103 104 105 MŐSZAKI INFRASTRUKTÚRA RENDSZER ÉRTÉKELÉSE, ÖSSZEVETÉSE AZ ORSZÁG TÉRSZERKEZETÉVEL 10. A mőszaki infrastruktúra rendszer egyik fı eleme az energiahálózati rendszer PROGNÓZIS 79. ábra: A Közép-kelet-európai energia nagyrendszerek hálózatai és távlati fejlesztési tervei, Magyarországot érintı szakaszai [13] 80. ábra: Magyarország távlati mőszaki infrastruktúra hálózata (30 éves prognózis) [1] 106 107 108 Forrás: MTA Gyıri RKK

VILLAMOS HÁLÓZATOK ÖSSZEVETÉSE AZ ÖKOLÓGIAI RENDSZERREL ÉRTÉKELÉSEK SZÉNHIDROGÉN HÁLÓZATOK ÖSSZEVETÉSE AZ ÖKOLÓGIAI RENDSZERREL ÉRTÉKELÉSEK ÖSSZEVETÉS AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL 83. ábra: Magyarország országos és nemzetközi villamos energia hálózati rendszere a Nemzeti Ökológiai Hálózat térképén [7] 84. ábra: Magyarország országos és nemzetközi nagynyomású kıolaj és földgázhálózati rendszere a Nemzeti Ökológiai Hálózat térképén [7] 85. ábra: Országos Területrendezési Terv. Országos Ökológiai Hálózat övezetei [16] 109 110 111 TERÜLETI ÉRTÉKELÉSEK EU TÁMOGATÁSI MÓDOK, LEHETİSÉGEK Az Új Magyarország Fejlesztési Terv fıbb területei, programjai és forrásmegoszlása 87. ábra: A FEJLESZTÉS TERÜLETEI, PROGRAMOK, PRIORITÁSOK Környezet és Energia-ágazati Operatív Program (KEOP) A KEOP prioritási tengelyei (2006. okt.) 15. táblázat: Tervezett forrásmegoszlások 86. ábra Országos Területrendezési Terv Országos Szerkezeti Terve [16] 112 113 114 A Környezet és Energia Operatív Program részletezı szerkezete AZ OP PRIORITÁSTENGELYEI (az energetika a 4. sz. prioritási tengely részét képezi) 1. Egészséges, tiszta települések prioritási tengely (59,8%, 780 Mrd Ft) 2. Vizeink jó kezelése 3. Természeti értékeink jó kezelése prioritási tengely (2,3%, 30 Mrd Ft) 10. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A bemutatott technológiai példa (lásd a 3. sz. mellékletben) csupán a hulladékégetımővi kogenerációs (vill. + hıenergia termelı) megoldásmódot ismertette. Az ún. klasszikus települési (lakossági, kommunális szektortól származó) hulladékok közül a szennyvíztisztító mővek és a hagyományos hulladéklerakókból (depóniákból) származó biogázos technológiák használhatók fel megújuló energiatermelésre. 4. Környezetbarát energetikai fejlesztések prioritási tengely (5,9%, 77 Mrd Ft) A megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása 4.1. Biomassza energetikai létesítményekre épült térségi rendszerek kialakítása/átalakítása hı és/vagy villamos energia termelésre; 4.2. Geotermikus hı- és/vagy villamos energia termelésre alkalmas rendszerek kialakítása/átalakítása; 4.3. Kisteljesítményő szélerıgépek, sziget üzemmódban termelı és 1. DEPÓNIAGÁZ-TERMELÉS középfeszültségő hálózatra termelı közösségi szélerımővek; 4.4. Hıszivattyús főtési és hőtési rendszerek; Hagyományos nem regionális lerakókból nyerhetı 4.5. Villamos energia hálózatra termelı, és autonóm fotovoltaikus rendszerek; 4.6. Napkollektoros közösségi és egyéni hıtermelı rendszerek; depóniagáz, gázmotor mőködtetésére villamos energia 4.7. Biogáz hasznosító rendszerek kialakítása/átalakítása hı- és/vagy villamos nyerésre alkalmas mennyiségben (egy-egy 50 100 ezer energia termelésre; lakosú körzetben), ahol a lerakó gázgyőjtı rendszerrel épült ki, 4.8. Mezıgazdasági hulladékokat pelletáló, brikettáló kapacitások építése; s ahol idáig azt elfáklyázták. Egy közelmúltban végzett kutatás 4.9. Bio-üzemanyagok elıállítása; 4.10. Megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségő távfőtı rendszerek [17] prognózisa szerint (lásd a H/1. sz. táblázatot) országosan ki/átalakítása; mindössze 14 MW villamos és 18 MW hıkapacitással lehet 4.11. Meglévı vízierımővek energetikai korszerősítése, kis teljesítményő számolni, amelynek termelése igen változó, és egyenletes erımővek létesítése; folyamatos üzeme sem biztosítható. 4.12. Egyéb megújuló energiaforrások, amennyiben meg tudnak felelni a szabályozhatósági kritériumoknak. 4.13. Kombinált rendszerek, különbözı technológiák együttes alkalmazásának kialakítása; 4.14. Villamos energia termelı rendszerek hálózati integrációjának keretfeltételeinek fejlesztése; Hatékonyabb energia felhasználás 4.15. Távhıellátás korszerősítése, hálózati veszteségek csökkentése; 4.16. Átfogó energia-hatékonysági intézkedések: energetikai audit elvégzése, ennek alapján az energia hatékonyság növelést, energiatakarékosságot szolgáló korszerősítések megvalósítása További támogatási programok részletezése a 4. sz. mellékletbe csatolva nyomon követhetı. 115 116 HULLADÉK, MINT SZENNYEZİ FORRÁS A hulladékok hasznosításának célja a nyersanyagokkal és energiaforrásokkal való takarékoskodás, a környezet szennyezésének (talaj, víz, levegı) csökkentése, az üvegházi gázok (CO, CO 2, NO x, CH 4, SF 6, stb.) kibocsátásának mérséklése. HULLADÉK BIOMASSZA A hulladékok hasznosítása a jelenlegi deponálás helyett, régió szintő ártalmatlanítókban, mely lehet: - égetés, - pirolízis, - magas hımérséklető gázosítás. Ezekkel a technológiákkal lehet a szemétbıl energia célú hasznosítást megvalósítani. Szükséges hozzá: a kezelt öregfa begyőjtés megszervezése, a farost és egyéb telített fahulladékok hasznosítása, a meglévı szilárd hulladék lerakók felszámolása, az iparilag nem hasznosítható mőanyagok begyőjtése. 117

2. SZENNYVÍZISZAPBÓL NYERHETİ BIOGÁZ A fermentáció során keletkezı metángáz termelés különbözı hatásfokkal hasznosítható a szennyvíz tisztítói telepi technológiától, a biogáz tisztításából. A lebomló szerves anyag ismeretében becsülhetı a fejlıdı biogáz mennyisége. A fajlagos biogáz, 1 kg szerves anyagra vonatkozóan 0,31 0,74 m 3 között változhat (átlagosan: 0,5 m 3 biogáz/kg szerves anyag). Az országos felmérés szerint, Magyarország nagyobb városainak szennyvíztisztító telepein termelhetı villamos és hıenergia termelı kapacitás (lásd a H/2. táblázatot) összesen: közel 10,0 MW villamos és 27,0 MW hıteljesítményt tesz ki. H/2. táblázat Szennvíztisztító telepeken keletkezı biogáz potenciál (2003) villamos energia és tüzelıhı kapacitása Magyarországon [17] 3. KOMPLEX HULLADÉKHASZNOSÍTÁS Az EU normák megkövetelik a települési hulladék szakszerő ártalmatlanítását, amelynek megvalósításához regionális megoldások indokoltak. Az Országos Hulladékgazdálkodási Törvényben (OHT) szereplı elıírások és javaslatok figyelembevételével különbözı régiókat alakítottak ki (lásd a H/3. táblázatot). A hulladék mennyisége 100%-os hulladékgyőjtési aránnyal számolható, a jövıre nézve ez elérendı cél. A szennyvíztelepeken keletkezı iszap rothasztásának, és így a biogáztermelésnek is gazdaságossági feltételei vannak. Ezek közül a legfontosabb az üzemnagyság. Elemzések és tapasztalatok azt mutatják, hogy gazdaságos az alsó teljesítményhatár 350 kw e. 118 119 4. REGIONÁLIS HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŐVEK A kialakult 19 e célra nevesített régió -ba a különbözı lakónépességgel és intézményekkel arányosan különbözı hulladékvolumenek keletkeznek, amelyekre különbözı kapacitású, komplex hasznosító-mővek szükségesek. Bizonyos területi összevonással ezek 6 csoportba tömöríthetık területileg (lásd a H/4. táblázatot). Mindezek számított villamos teljesítménye összességében: közel 12 MW villamos teljesítményt tesz ki a javasolt technológiák megépítése után. H/4. táblázat Az ország tervezett komplex hulladékhasznosító mőveinek becsült kapacitása Az ártalmatlanítás jellemzı formája jelenleg a lerakás (83%). Kiforrott hulladékártalmatlanítási eljárás a települési szilárd hulladék tömegében való égetése, melynek hátránya a viszonylag kicsi energetikai hatásfok, az erısen változó hulladékösszetételbıl adódó üzemviteli problémák, valamint az egyéb biológiai vagy másodnyersanyag visszanyerési technológiák teljes hiánya. Az országban egyetlen települési hulladék-égetımő mőködik Rákospalotán, amely évi 360 ezer tonna települési hulladékot ártalmatlanít, 24 MW beépített villamosenergia átalakító kapacitással rendelkezik, de megújuló energiaforrásnak csak azóta tekinthetı, mióta megvalósították a kazánrekonstrukciót és a füstgáz tisztító berendezés cseréjét. 120 5. A BUDAPESTI KORSZERŐSÍTETT SZEMÉTÉGETİ MŐ [18] Európában jelenleg 380 kommunális szemétégetı mő üzemel, ebbıl Magyarországon mindössze 1 db, amely Budapest települési hulladékának mindössze 60%-át képes feldolgozni (technológiai elrendezését lásd a H/1. ábrán). A HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŐ FİBB MUTATÓI [18] A Hulladékhasznosító Mő fıbb jellemzıi a korszerősítés elıtt és után Hulladékhasznosító Mő K1 és K2 kazánok füstgázának szennyezıanyag-kibocsátási értékei, összehasonlítva a 3/2002. KöM rendelet szerinti határértékekkel (adatok mg/nm 3 -ben) 6. IPARI HULLADÉKOK [19] Hulladékgazdálkodási kölcsönös kapcsolatok: az ipar szereplıinek egyrészt eleget kell tenniük a szerteágazó jogszabályi és hatósági elıírásoknak saját hulladékaikkal kapcsolatosan, másrészt haszonélvezıi lehetnek e sokrétő jövedelmezı és munkahelyteremtı iparágnak. a) Vas és fémhulladék A GKM adatai szerint Magyarországon 830 vas- és fémhulladékkereskedés van nyilvántartásba véve. A KvVM Fıfelügyelısége 600 körül adott ki országos hulladékgyőjtési és szállítási engedélyt. E 830 telepnek átlag 200 300 kisebb-nagyobb beszállítója van. Ilyen alapról kiindulva a hulladék-begyőjtéssel minimum 210 ezer fı, illetve cég foglalkozik. b) Gumiabroncsok Az ÖKO-Gum Kht. felmérése szerint jelenleg mintegy 80 ezer tonna gumi halmozódott fel és ehhez évente Magyarországon 35 ezer tonna/év használt gumi mennyiség képzıdik. c) Elektronikai hulladékok Hazánkban közel 130 140 ezer tonna elektronikai hulladék képzıdik évente. d) A HIR Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer a veszélyes hulladékot kezelı vállalkozások kötelezı adatszolgáltatásának fogadására és feldolgozására üzemel. H/1. ábra: Fıvárosi Hulladékhasznosító Mő kazánrekonstrukció és füstgáztisztító beruházás keresztmetszet vázlata [18] 121 122 e) Foglalkoztatás, munkahelyteremtés A települések üzemeltetésével kapcsolatosan (a 23 megyei jogú városban a 251 városban és a 2871 községben) az alapellátást (ivóvíz, szennyvíz-kezelés, hulladékkezelést, közterületek fenntartása) kell biztosítani. Hulladékgazdálkodással országosan min. 20 ezer fı foglalkozik = munkahely-teremtı új ágazat. 123 7. AZ EURÓPAI UNIÓBAN ALKALMAZOTT HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Ne dobd el a hulladékot az is energiaforrás A hulladék az energiaforrás egyik fajtája. Mégis az EU 27 jelentés szerint a városi szilárd hulladéknak csaknem 50%-át még mindig a földbe temetik. Van ugyan egy általános egyezmény amely szerint nekünk minimalizálnunk kell a földbeásást, azonban kérdéses az, hogy milyen alternatívák lehetnek és hogyan lehet azokat intelligensen kombinálni a környezeti hatás maximális csökkentése érdekében? Azok a tagállamok, amelyek sikeresen csökkentették a földbe temetéstıl való függıséget, azt az újrafeldolgozás, a biológiai tisztítás, (komposztálás és levegıben nem tenyészı baktériumokkal történı bontás, azaz anaerobikus rothasztás) és a hulladéknak energiává történı átalakításával érték el. A korszerő hulladékfeldolgozással történı energia termelési technológia megérdemli a kiegyensúlyozott vitát, fejben tartva azt a hozzájárulást, amit az mind a környezeti, mind az energia politikához ad. Továbbá az energia hatékonyság növelésével elısegítheti a körzeti főtési és / vagy hőtési rendszerek jövıbeni fejlıdését ott, ahol azt a helyi feltételek lehetıvé teszik. 1 Ezért ennek a felhívásnak az a célja, hogy megpróbálja eloszlatni a hulladékból történı energia termelés körül kialakult mítoszokat azzal, hogy az eltüzeléshez kapcsolódó a politikai vitákban legtöbbször elıtérbe kerülı- kétségekre a jelenlegi tényekkel bizonyítható válaszokat ad abban a reményben, hogy együttesen teljesen azokra a legjobb módszerekre koncentrálhatunk, amelyek a valóban fenntartható hulladék kezelést támogató irányítási prioritásokat és gyakorlatot segítik majd elı. A hulladék átalakítása energiává az újrafeldolgozás révén A fenntartható hulladékkezelés megvalósításához szükséges hierarchikus eljárások irányadó elvei közül a legnagyobb prioritású a hulladékképzés megelızése és a legkisebb támogatásra ajánlott a hulladéknak eredeti formában történı végleges elhelyezése. Miközben a hulladék szeparált győjtését és újrafeldolgozását amennyiben az környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból hatékony- támogatni kell, a maradó nem teljesen újrahasznosítható és újra feldolgozható - anyagokat környezetvédelmi szempontból a legkevésbé ártalmas módon kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy a szimpla földbeásás helyett a hulladékot a kiterjedt gazdaságba vissza kell forgatni, azért, hogy az egyéb források helyettesítésére hasznos legyen. Az energia politikának szintén segítenie kell a tagállamokat abban, hogy az European Landfill Directíve (Európai Talaj Direktíva) céljait megvalósítsák, azaz a biológiailag káros hulladékot a talajtól távol tartsák. Amint a következı táblázat mutatja, azok az országok, amelyeknek újrafeldolgozási szintje Európában a legnagyobb, ugyanazok, mint ahol a hulladéknak energiává alakítása jelentıs és a talajba kerülés kis értékő. Ennél fogva ezek a kezelési változatok komplemensek a kismennyiségő földbe temetéssel. A fenntartható hulladék kezelés megvalósítása érdekében olyan kiegészítı változatokat tartalmazó kombinációkra van szükségünk, mint az anyagok újrafeldolgozása, biológiai tisztítás (komposztálás és anaerobikus rothasztás) és a hulladék energiává való átalakítása. Ezen módszerek elıre tervezésével a feldolgozási piac növekedési korlátja biztosan nem lép fel. Fontos azt szem elıtt tartani, hogy az újrafeldolgozási folyamatokból származó maradványok gyakran utólagos hıkezelést azért megkívánnak. Pillanatfelvétel az európai hulladékkezelésrıl a 2006-os Eurostat adatok alapján 2 1 Az ECOHEATCOOL projekt (http://www.euroheat.org/ecoheatcool/ )megvizsgálta az olyan köreti 124 hőtési és főtési rendszereknek Európában történı további elterjesztését, amelyek a nagyobb energiahatékonyságot és az ellátás nagyobb biztonságát kisebb széndioxid kibocsátással újítják meg. Az ECOHEATCOOL projektet az Európai Bizottság Intelligent Energy Európe Programme-ja is finanszírozta 125 2 Eurostat táblázatok a városi hulladékról 1995-2006 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page? pageid=1996,45323734& dad=portal& schema=portal&screen=welcomeref&open=/&product=strind ENVIRO&depth=2 126

Egészség: kismértékő emisszió, szigorú ellenırzés Az erımővek hulladékaihoz olyan szigorú kibocsátási határértékek tartoznak, amelyeket a Waste Incineration Directíve 2000/76/EC (Hulladék hamvasztási direktíva) tartalmaz és ezek nagyon kis emissziós szinteket jelentenek. Az UK Environment Agency (EK Környezetvédelmi Ügynökség) szerint Londonban az ezredévi 15 perces tőzijáték ünnepségen több dioxint termeltek, mint amennyit a South East London Combined Heat and Power Waste to Energy (Délkelet londoni kombinált, hulladékból hı és villamos energiát termelı) létesítmény elıállít. 3 Miközben vannak olyan dioxinok, amelyek természetes módon léteznek, addig az ember változékony égési folyamatok (erımővek, cementégetı kemencék, diesel jármővek, autóbuszok otthoni nyílt tőzhelyek, levélégetés, nyárssütık, lökhajtásos motorok és erdıtüzek) révén állítja azokat elı. A hulladék feldolgozó erımővek csak nagyon kis részét termelik meg ezen kibocsátásnak. Míg 1999-ben Németország hulladék feldolgozó erımőveibıl származó dioxin kibocsátás még 1/3-da volt az összes dioxin emissziónak, addig 2000-re ez a szám 1%-nál kisebb lett. 4 Ma ez még kisebb. Európában a hulladék feldolgozó mőveknek az országos dioxin emisszióban való részesedése mindössze 0,07%. 5 3 UK Environment Agency 2000, az APSWG (Associate Parliamentary Sustainable Waste Group)- tıl Neil Carigan és Prof.CheiCoggins kioktató megjegyzése. 4 Német Környezetvédelmi Minisztérium tanulmánya: Waste Incineration- A Petontial Danger?, 2005 szeptember http://www.bmu.de/english/waste management/downloads/doc/35950.php 5 Prof. Recberger elıadása, Bécsi Mőszaki Egyetem, kattins a következıre: 127 Cewep Congres 2006, Recberger elıdása www.cewep.eu 2000-ben a Committee of Carcinogenity (Rákkutatási Bizottság) olyan összeállítást publikált, amely az EK-ban a városi szilárd hulladék elégetık és a közeli rákos megbetegedések között összefüggést vizsgálta. Az értékelés következtetése szerint bármilyen a közelfekvı városi szilárd hulladékot elégetı mővek által okozott- rák potenciális kockázata rendkívül csekély és valószínőleg nem mérhetı a legmodernebb epidemiológiai technikával sem. 6 A Lisszaboni Egyetem Institute of Preventive Medicine intézete által legutóbb publikált következtetés szerint a hulladék hamvasztása nem gyakorol hatást a közel lakók vérében levı dioxin szintjére. 7 A Német Környezetvédelmi Minisztérium szintén úgy kalkulált, hogy legalább 3 tonna arzénnel és 5000 tonna levegıben lebegı radioaktív részecskével lenne több a levegıben, ha a hulladékégetı erımővek által termelt villamos energiát hagyományos erımővekben termelnék meg. 8 Nagyon hátrányos lenne a környezetre, ha a hulladékégetı erımőveket amelyek a legkisebb emissziót kibocsátó üzemek közé tartoznak megszüntetnék, miközben bármilyen ipari üzemet amely égetésre hulladékot is használ energia visszafordítási üzemnek minısítenék. Ez azért lenne, mert az ipari együttégetıkre, amelyek városi hulladékot is használnak (ami egészen heterogén) nem azonosak a törvényi elıírások speciálisan az emissziós határértékek esetén, mint a hulladékégetı erımővekre. 6 Committee on Carcinogenity, Cancer Incidence near municipal solid waste incineration in Great Britain, COC/00/S1-2000 március 7 Lisbon University Institute of Preventive Medicine, Determinants of Dioxins and Furans in blood of non-occupationally exposed populations living near Portugese solid waste incinerators, 2007 www.sciencedirect.com 128 8 Német Környezetvédelmi Minisztérium tanulmánya, lásd. 4.-es lábjegyzetet Határokon keresztüli szállítás: a tagállamoknak kell ezt ellenırizniük Legújabban alkalmazott Hulladékszállítási Szabályozás [Waste Shipment Regulation (Article 3(5))] biztosítja a tagállamoknak azt a jogot, hogy visszautasítsák a privát háztartásokból győjtött vegyes városi hulladék (waste entry 20 03 01) szállítását, beleértve onnan is ahol a győjtés egyéb elıállítótól származó hulladékot is tartalmaz. Tekintet nélkül arra, hogy ezt a hulladékot újrafeldolgozás, vagy eltemetés céljából szállítják, a kompetens hatóságok alkalmazhatják a hasonlóság (proximity) és az önmagában is elégséges (self sufficiency) elveket, mivel ez ugyan olyan intézkedés tárgya, mint az eltemetés céljából szállított hulladék. Ez a szabályozás 2006. július 15-én lépett hatályba (Official Journal, 2006. július 12, L 190/1) és 2007. júl. 12-tıl kell azt alkalmazni. Ez teljességében és közvetlenül minden tagállamra nézve kötelezı. 129 A hulladék energiává alakítása hozzájárul a klíma védelméhez A hulladék energiává alakításával elkerülhetı a talaj CO 2 és a metán emissziója (a metán 21-szer nagyobb hatású az üvegházi gázban, mint a CO 2 ). A Landfill Directíve (talajvédı direktíva) szerint a tagállamokban 2016-ra 74 millió tonnával fogják csökkenteni az ekvivalens CO 2 emissziót. 9 A hulladék energiává alakítás a hagyományos erımővek fosszilis tüzelıanyagának helyettesítése révén is hozzájárul a klímavédelemhez. Összehasonlítva a hagyományos erımővek (szén, olaj és gáztüzeléső), CO 2 a hulladékégetı erımővekével, az utóbbiak nagyon kedvezıek. Egyedül a gáztüzeléső erımő jobb, mint a csak villamos energiát termelı hulladékégetı erımő (Európában az utóbbiak kisebbségben vannak). A hulladékégetı erımővek többsége hıenergiát, vagy kombináltan hı- és villamos energiát állít elı és azt a gáztüzeléső erımőveknél hatékonyabban teszi. Az összes hulladékégetı erımővel (beleértve a csak villamos energiát termelıket) összehasonlítva a szén és olajtüzeléső erımőveket, az elızıek kevesebb fosszilis eredető CO 2 engednek ki. 10 Az EU energiaellátásának biztonsága: a fosszilis tüzelıanyag függıség csökkentése A hulladékból történı energia elıállítás az erımővek által használt, importált fosszilis tüzelıanyagokat helyettesít. Jelenleg a hulladéktüzeléső erımővek 7 millió háztartás villamos energia és 13 millió háztartás hıenergia ellátását tudják biztosítani. 11 A technológia egyike a legrobosztusabb és leghatékonyabb eljárásoknak, amelyek a CO 2 emissziót csökkentik és óvják a korlátozott fosszilis tüzelıanyag forrásokat. A hulladék eredető energia elıállításával 1 tonna CO 2 kibocsátás csökkentés kb.42 -ba kerül 12, míg biomassza tüzeléssel 80 -ba kerül. Fotó-elektromos (photovoltaic) eredető energiával több mint 1000 a csökkentés ára. 13 Miközben az összes alternatív lehetıséget ki kell használni, a fosszilis tüzelıanyagoktól való nagy függıség csökkentésére a hulladék eredető energia elıállítása is nagy szerepet játszik. A WWF, a Greenpeace és több más szervezet egészen pragmatikus megközelítést használ a 2000 wattos társadalom 2050-re történı megvalósításáról írt víziójában. 14 Ez magába foglalja a megújuló energia forrásokból származó villamos energia specifikus díjazását, a kevésbé költséges változatoknál kezdve. A tanulmány a megújuló energia források támogatásának prioritását a következı sorrendben határozza meg: energia a hulladékkezelésbıl, biomassza, szél, fotó-elektromos, geotermikus (amint az mőszakilag megoldott). A Svájci Környezetvédelmi NGOs bizonyítja, hogy ez olyan pragmatikus megközelítés, amely az összes a nagy fosszilis tüzelıanyag függıség megszüntetéséhezszükséges - változatot tartalmazza és a környezetvédelmi célok elérése érdekében készült el. Ehhez még hozzá kell adni azt, hogy az egész EU-ban a hulladék nagy mennyiségben áll rendelkezésre, ezért a hulladék feldolgozó mővek megbízható energiaforrást biztosítanak, és úgy kell tekinteni azokat, mint a biztos energia ellátáshoz való lényeges hozzájárulást. 9 Német Környezetvédelmi Minisztérium, The contribution of waste management to sustainable development in Germany http://www.bmu.de/files/pdfs/allgemein/application/pdf/klima abfal en.pdf 10 Eunomia 2006: A changing climate for energy from waste: final report for friends of the Earth 130 http://www.foe.co.uk/resource/reports/changing climate.pdf 11 CEWEP http://www.cewep.eu/climateprotection/renew/index.html 12 EdDE-Dokumentation 10, Prof.Bilitewski és mások projekt menedzsmentje, 2005. december 13 Deloitte (könyvvizsgáló cég) 131 14 Greenpeace Switzerland tanulmány, 2006 április, Energieperspektíive 2050 (német változat) http://www.greepeace.ch/uploads/tx ttproducts/datasheet/energieperspektive 2050 Dt kurz.pdf vagy Itinéraire vers la société á 2000 watts (francia változat) http://www.greepeace.ch/uploads/tx ttproducts/datasheet/societe 2000 01.pdf 132 Következtetések: A hatékony energia visszafordítás érdekében minél elıbb specifikus szabványokat kell alkotni azért, hogy elismerjék -az ezeket a szabványokat betartóhulladék feldolgozó erımőveket és amelyek kezdeményezik az összes erımőben a hatékonyság további javítását és meggyorsítják a környezetkárosító hatás csökkentését. További információkért kérem forduljon: CEWEP Dr. Ella Stengler, Managing Director Tel.: +32-2-770 63 11 Ella.stengler@cewep.eu Euroheat & Power Sabine Froning, Director Tel.: +32 (0)2-740 21 10 sabine.froning@euroheat.org FEAD Nadine de Greef, Secretary General Tel.: +32-2-732 32 13 Nadine.degreef@fead.be ISWA Suzanne Arup Veltzé, Managing Director Tel.: +45 32 96 15 88 sav@iswa.dk Forrás:KSZGYSZ Hírlevél/ FEAD, Fordítás:novanatura@t-online.hu 133 FELHASZNÁLT FORRÁSMUNKÁK 1. Pataky T. Dr. Unk Jánosné: Települések mérnöki mőveletei és létesítményei. BME. Tankönyvkiadó 1990 2. Dr. Tóth Péter: A Magyar Szélenergia Társaság Legfontosabb Célkitőzései és Cselekvési Programja. 4. Hírlevél 2003. dec. 3. Világ Bank GM FVM Mőszaki Intézet Pecznik Pál EKFM Kft. Zsuffa László témafelelıs koord. PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné: A biomassza potenciális felhasználása Magyarországon. Területi energiafelhasználások felmérése, közép és hosszú távú prognózisa. Gödöllı 1999. márc. 4. GKM 6800/2003. sz. V.1. Kutatás PYLON Kft.: A megújuló energiahordozói felhasználás növelésének költségei. I., II., III. kötet. Témafelelıs és szintéziskészítı: Dr. Unk Jánosné. Bp. 2004. febr. 5. ENERGIAKÖZPONT Kht.: Energia másként. Forrás könyv 99. Energiagazdálkodási kézikönyv 12-13. Témafelelıs: Szalóki András A&M Bt. Békéscsaba 6. Dr. Szerdahelyi György: Nemzeti Energiatakarékossági Program, Megújuló Energiahordozó Stratégia (2004) és Energiapolitika Vezérelvei. Bp. 2004. febr. 9. Spanyol-Magyar Phare Kutatás Konf. 7. FVM-VÁTI-PYLON Kft.: Országgyőlési Beszámoló a területfejlesztési politika érvényesülésérıl és az ország területi folyamatairól fımunkához: Dr. Unk Jánosné: Az energiagazdálkodás és energiaellátás hazai területi folyamatainak helyzetértékelése az 1990 1998 közötti idıszakra. Bp. 8. ETE PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné és szakértı munkacsoportja: MEGÚJULÓ energiaforrások hasznosításának térségi fejlesztési programja BÉKÉS megyében. Az 1-8. sz. kistérségi programtanulmányok szintézise. Bp. 2005. nov. 9. Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Kht. PYLON Kft. Energiaellátási rendszerek Budapest tágabb és szőkebb térségében szaktanulmány. Bp. 2004. aug. 10. PYLON Kft. Kaboldy Eszter: Napenergia aktív hıhasznosítás-módja napkollektorral tanulmány a GKM PYLON Kft. 4. sz. kutatási témához. Bp. 2004. 11. ÉVM-VÁTI energetikai kutatások 4. kötet. Sallai Anna, Gáspár Imre, Dr. Taksony György, Dr. Unk Jánosné, Dr. Winter Jánosné: Nagyobb települések gazdaságos hıellátása a szemétégetés és a szennyvíziszap-kezelés összekapcsolásával. 1981. 12. Magyar Köztársaság Kormánya: Országos Területfejlesztési Koncepció az Országgyőlés 35/1998. (III. 20.) OGY Határozatának háttéranyaga Bp. 1997. Energia fejezet, Megújuló energiahasznosítások területi javaslata (szerzı: PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné) 13. PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné és tervezıi teamje: Magyarország Nyugati Határmenti Régiójának Komplex Területfejlesztési Koncepciója. Phare CBC HU 9502-0101-1001 sz. fejl. tan. Bp. 1998. nov. 14. GKM: ÚJ MAGYAR ENERGIAPOLITIKA TÉZISEI A 2006-2030 ÉVEK KÖZÖTTI IDİSZAKRA. 2005. szept. 15. ETE dr. Laklia Tibor: A magyar gázipar másfél évszázada történelmi kronológia 1856 2000. Bp. 2003. Innova Print Bp. 16. Országos Területrendezési Terv. A magyar parlament a 2003. évi XXVI. törvényben fogadta el 2003. ápr. 28.-án. 17. BME NKF Progr. 3/018/2001. kutatási program összefoglaló 134 18. Bánhidy János Gyóni Gábor: A hulladékhasznosító mő technológiai rendszere. Villanyszerelık lapja. IV. évf. 4. sz. 2005. ápr. Kassai Jenıné: Az ipar és a hulladékgazdálkodás 19. kapcsolatai. MI&KM Magyar Ipari és Környezetvéd. Magazin. IV. évf. 2005/30-4 szám Bp. MTA ENERGETIKAI BIZOTTSÁG. Megújuló Energetikai 20. Technológiák Albizottsága: A hazai megújuló energetikai potenciál reális értékeinek közelítı meghatározása a vízenergia hasznosítás területén 2003. Kerényi A. Ödön: Az EU és a megújuló áramtermelés. A Magyar Villamos Mővek 21. Közleményei 2003/3. 22. PYLON Kft. Pálfy Miklós: A napenergia aktív fotovillamos-energiára történı hasznosítása a GKM PYLON 4. sz. kutatási témához. Bp. 2004. 23. Bohoczky Ferenc: Megújuló energiaforrások magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép. elıadás, Siófok 2003. nov. Dr. Marosvölgyi Béla: Országos felmérés és koncepció Magyarország 24. fakitermelési lehetıségeire és 300 000 ha javasolt új telepítések módjára. 2004. Zsuffa László: Szilárd biomassza fa, erdı mezıgazdasági hulladékalapú 25. villamos és hıenergia átalakítás, termelés. GKM PYLON 4. sz. kutatási munkához. Bp. 2004. Dr. Árpási Miklós, Dr. Unk Jánosné: Nagy gáztartalmú, 100oC-nál nagyobb felszíni 26. hımérsékleti geotermikus fluidum kombinált energiahasznosítási javaslata. Szeged Nemzetközi Geot. Konferencia 2003. május Dr. Tóth Péter: A Magyar Szélenergia Társaság Legfontosabb Célkitőzései és Cselekvési 27. Programja. 4. Hírlevél 2003. dec. Dr. Unk Jánosné: Geotermikus kiserımővek 28. hazai lehetıségei. Energiahatékonyság, energiapiac és környezetvédelem az új évezred kezdetén. Elıadás, Sopron, 2001. jún. Dr. Bai Attila: A biogáz elıállítása Jelen és jövı. Szaktudás Kiadó Ház. Bp. 2005. 29. 30. IKIM OMFB PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné és szakértıi munkacsoportja: Dr. Kaboldy Péterné, Dr. Árpási Miklós, Dr. Pálfy Miklós, Zsuffa László, Böszörményi László, Dr. Fehér Ottilia, Dr. Varró Gábor: Megújuló energiaforrás hasznosítását elısegítı Magyarországi rendszer. OMFB T-0010/96.02.06. sz. Tanulmány Bp. 1996-97. JAVASOLT SZAKIRODALOM [J] Energia Központ Kht.: ENERGIA MÁSKÉNT. Forráskönyv 99. Energiagazdálkodási 1) kézkönyv 12 13. ENERGIA FÓRUM 2) 1 7. kötet anyaga, 2005. ebbıl Bohoczky Ferenc: Megújuló energiahasznosítás ; 5. kötet. Elérhetı: www.energiaforum.hu Dr. Giber János: Megújuló energiák szerepe az energiaellátásban. 3) B+V Kiadó. Elérhetı: www.fokuszonline.hu PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné 4) és munkacsoportja: A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ- FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSÉNEK KÖLTSÉGEI GKM 6800/2003. sz. V.1. sz. kutatás. PYLON kiadvány, 2004. GKM: AZ ÚJ MAGYAR ENERGIAPOLITIKA TÉZISEI A 2006 2030 ÉVEK KÖZÖTTI 5) IDİSZAKRA 1 18. fejezet. Elérhetı a GKM honlapján H/4858/1 HÁTTÉRANYAG A 2007-2020 közötti idıszakra 6) vonatkozó Energiapolitikai Koncepcióról szóló H4858. sz. Országgyőlési határozati javaslathoz Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának 7) növelésére 2007-2020. Bp. 2008. január 8) Energia Kp. Kht Csináljuk jól Energiahatékonysági sorozat 21. sz. kiadvány. A geotermikus energia hasznosítása Magyarországon. Szerzı: Dr. Unk Jánosné PYLON Kft. Bp. 2007- június 135

BME BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIAI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TANSZÉK TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirány Tantárgy: MŐSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgy keretében II. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ALKALMAZOTT TECHNOLÓGIÁK HÍRKÖZLÉS I. ENERGETIKA 1. elıadás: I. a) TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS (hagyományos és innovatív) 1. Regionális szintő jellemzése: a gazdálkodás adottságaira az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra 2. elıadás: b) MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁS- MÓDOK ezen belül a HULLADÉKHASZNOSÍTÁS II. HÍRKÖZLÉS Elıadó: Dr. Unk Jánosné okl. villamosmérnök PYLON Kft. ügyv. ig. Tel: 355-4614, fax: 212-9626 e-mail: unkedit@actel.hu 136 MŐSZAKI MEGJELENÉSE, ALANYI JOGÚ KÖZMŐSZOLGÁLTATÁSA VEZETÉKES HÍRKÖZLÉS TÁVKÖZLÉS MŐSORSZÓRÁS VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉS MIKROHULLÁMÚ ÖSSZEKÖTTETÉS MŐSORSZÓRÓ ADÓ-VEVİK 137 II/1. ábra: Magyarország hírközlési felügyeletei, primer körzetei és digitális gerinchálózata 138 Példa. Megyei hírközlési terv-javaslat készítésére KÖRZETEK ORSZÁGOS RENDSZER ÉS ELEMEI 1. HÍRKÖZLÉS HELYZETÉRTÉKELÉSE VEZETÉKES HÍRKÖZLÉS Vas megyében a vezetékes távközlés szolgáltatója a megye területének döntı hányadán a MATÁV Rt., Sárvár környékén a szolgáltató a Rába-Com Rt. Primer körzetekre bontottan üzemel az országos távközlési rendszer. Vas megye területén kettı távközlési primerkörzet üzemel, az egyik primerkörzet központ Szombathely, a másik Sárvár. A primer körzetek a távközlési rendszer hierarchiájában a primer feletti síkban a Gyıri szekunder központhoz tartoznak. A Gyır 2 szekunder központhoz tartozó 47-es körzetszámú Szombathely, 48-as körzetszámú Sárvár primer központok a megye településeinek vezetékes távközlési bázisai. A Sárvári primer központhoz tartozó települések 95-ös, a szombathelyi primer központhoz tartozó települések 94-es távhívó számon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. II/2. ábra: Az országos távközlési rendszer körzeteinek távhívószáma II/3. ábra: Az országos távközlési rendszer primer és szekunder körzetei és központjai Az ellátottságot vizsgálva megállapítható, hogy az ellátás az igény jelentkezését szorosan követi. A statisztikai adatok alapján jól ellátottnak és az igényeket kielégítettnek lehet tekinteni azoknál a településeknél (a megye 160 települése), ahol ezeken a településeken is kielégítené az igényeket a szolgáltató. 139 140 A közelmúltban megvalósított hálózatfejlesztésekkel már elérték, hogy a mennyiségi igények lassan kielégítettnek tekinthetık és a fejlesztés fokozatosan a minıségi szolgáltatás érdekében történhet. 141 A körzethálózat nagy része már fényvezetı kábelként épült meg. A városok és a nagyobb települések telefonközpontjai optikai kábelre vannak felfőzve. Településeken belül az elosztóhálózat a városközpontok, lakótelepek és nagyobb községközpontok területén földalatti elhelyezéssel épültek. A perem-városrészekben, a lazább beépítéső városi területeken és a községekben általánosan a távközlési vezetékek föld feletti elhelyezésőek. Jellemzınek tekinthetı, hogy a föld feletti elhelyezésre a kisfeszültségő elosztóhálózat tartóoszlopait használták. Sok helyen önálló oszlopsort helyeztek fel a távközlési kábel számára, ezekben az utcákban a föld feletti, oszlopokon vezetett villamos vezetékekkel együtt két, illetve három oszlopsor jelenik meg. VEZETÉK NÉLKÜL HÍRKÖZLÉS Vas megye területén az országos mikrohullámú rendszer részeként a MATÁV Rt-nek és az Antenna Hungária Rt-nek üzemelnek mikrohullámú állomásai, melyek között mikrohullámon az összeköttetés biztosított. A két országos mikrohullámú rendszer hálózatán kívül a megye területén áthaladnak ill. érintik a Westel 900, a Pannon GSM és a VODAFON mobil távközlési szolgáltatók mikrohullámú hálózatai is. A mobil szolgáltatók által kiépített rendszereken a térségben általában jó minıségő a vétel lehetısége. A megye topográfiai adottságából kifolyólag még vannak nem teljes lefedettséggel rendelkezı területek, települések. Általában a kültéri lefedettség biztosított, de vannak településrészek, amelyek még teljesen fedetlenek. A lefedettséget biztosító rendszerek kiépítése folyamatban van. 142 2. A HÍRKÖZLÉS PROGRAMJA VEZETÉKES HÍRKÖZLÉS Vas megyében a vezetékes távközlés szolgáltatója Sárvár környékének kivételével, ahol a szolgáltató a Hungarotel Távközlési Rt. 5. telephelye (korábban a Rába-Com Rt.), a megye területének döntı hányadán a MATÁV Rt. A hírközlés alanyi szolgáltatás, amelyet a privatizált szolgáltatók saját fejlesztési feladatként valósítanak meg. A megye területrendezési tervében a hírközlési ágazat szolgáltatóinak fejlesztési elképzeléseit úgy kell befolyásolni, hogy a korszerő hírközlés nyújtotta lehetıségek a távmunkavégzés, távtanulás, továbbképzés, információáramlása, logisztikai tevékenység egyre igényesebb biztosítási lehetısége mellett a megye távlati fejlıdési terveit az idegenforgalmi igényeket, a természetvédelmi követelményeket a hírközlési létesítmények, hálózatok sem helyfoglalásával, sem látványával ne korlátozza. A község-város, a fejlettebb-elmaradottabb térségek közötti kiegyenlítést segítheti a korszerőbb hírközlési (informatika, hír-, kép- és adatátvitelre alkalmas) hálózat kiépítése. Ezért a szolgáltatóknak módot kell adni arra, hogy teljes területi lefedettséget meg tudják valósítani és ezzel az általuk kínált lehetıségek igénybe vétele a megye területén mindenütt biztosíthatóvá válhat. Ehhez az egyes szolgáltatóknak hálózatot kell építeni, egyes szolgáltatóknak létesítményeket kell elhelyezni. 143 A vezetékes ellátás hálózatépítésének föld alá terelésével a látványzavarás kizárható, a létesítmények számára a helybiztosítás nehezebben oldható meg. Egyrészt az antennák a tájból kiemelkedı építmények, tájképrontásuk nem kerülhetı el. Másrészt az antennák közötti kapcsolatot biztosító (rádió és mikró) hullámok magassági korlátozást okoznak. A kompromisszum keresésénél törekedni kell arra, hogy a lehetı legkevesebb antenna elhelyezésére legyen szükség. Ezért az egyes antennákra több szolgáltató létesítményét kell felszerelni. Az antenna szerkezetével, anyagával, megjelenési módjával, elhelyezésével lehet segíteni a környezetbe illesztését. A területrendezési terv szabályozási elıírásaiban pontosíthatók majd ezek az elvárások. A kedvezı mősorvétel (rádió-tv) érdekében az épületenként elhelyezendı antennák szerepét a fokozatosan a kiépített vezetékes kábeltévé hálózat veheti át. A kábelhálózat kiépítése a 90-es évek fejlesztése, ma már a kedvezı mősorvételt a kábel TV szolgáltatók, a megye lakásállományának nagyobbik felében biztosítják. Településeken belül is a hírközlési hálózat megfelelı fejlesztésével hozzá lehet járulni a település arculatának a javításához. A távközlési vezetékek föld alatti elhelyezésével az utcaképek javíthatók, az egyedi antennák a kábel-tv hálózattal felválthatók. 144

VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉS Vas megye területén a MATÁV Rt. és az Antenna Hungária Rt. mikrohullámú állomásai között mikrohullámon az összeköttetés biztosított. Ezért területrendezési szempontból a mikrohullámú állomások közötti összekötés védısávjában korlátozási értékekkel számolni kell, amely a megye szabályozási tervében kerül rögzítésre. Az Antenna Hungária Rt. mikrohullámú állomásai között áthaladó modulációs vonalak, a mikrohullámú összekötés sávjában magassági építéskorlátozásra kell számítani. Az érintett települések a következık: Csánig, Répcelak, Rábakecöl, Vámoscsalád, Nagygeresd, Tompaládony, Vasegerszeg, Hegyfalu, Mesterháza, Répceszentgyörgy, Szeleste, Vasszilvágy, Acsád, Salköveskút, Söpte, Zanat, Sé, torony, Szombathely, Nárai, Ják, Egyházasrádóc, Rádóckölked, Körmend, Katafa, Nagymizdó, Hegyhátsál, Nádasd, Negyháthodász. A MATÁV Rt. mikrohullámú állomásai közötti modulációs vonalak: Répcelak-Gyır, Répcelak-Beled, Répcelak-Sopron, Répcelak-Torony (Ondód), Torony-Csepreg, Torony- Szentpéterfa, Torony-Szombathely, Torony-Szemenye, Torony-Körmend, Körmend-Hegyhátsál, Körmend- Zalaegerszeg-Keszthely települések között, szintén magassági építési korlátozást okoznak. Mind az Antenna Hungária Rt., mind a MATÁV Rt. mikrohullámú összekötés védısávjában az érintett sávra vonatkozó építési korlátozás mértékétıl eltérni egyedi esetben az érintettekkel történı egyeztetés szerint lehet. 145 Az Antenna Hungária Magyar Mősorszóró és Rádióhírközlési Rt. végzi a rádió és a televízió mősorának sugárzását országos szinten. Vas megye területének lefedettségét a Felsıszölnök 30 m-es, Szentgotthárd (Apátistvánfa) 30 m-es, Kıszeg (Kálvária hegy) 30 m-es, Bajánsenye (Magyarszombatfa) 30 m-es és a jelenleg üzemen kívül levı Körmendi TV átjátszó biztosítja. A modulációs vonalakon jutnak el a jelek, a beárnyékolt területekre és településekre TV átjátszó adók juttatják el a modulációt a földfelszíni mősorszolgáltatásban. Az átjátszók 100 m-es védıtávolságot igényelnek. Rádióállomás Szombathelyen-Gyöngyöshermán és Vasváron üzemel. TV adó Hegyhátsálon üzemel. A TV adó védıtávolság igénye 1000 m-es. A modulációs vonalak a mősorszóró adókhoz viszik a jeleket. A megyében a TV átjátszók és mősorszórók a megye területén elfogadható fedettséggel biztosítják a mősorvétel lehetıségét. Ez irányú fejlesztést az ágazat nem tervezett. 146 1. sz. Melléklet 3. Az energiapolitika vezérelvei, célkitőzései 2008-ig Ellátásbiztonság Legkisebb költség elve Gazdaságosság, versenyképesség Energiatakarékosság hatékonyság Megújuló energiák környezetvédelem növelése EU-ban történı kooperáció, liberalizált piaci részvétel A magyar energiapolitikában kezelendı fı kihívások Az EU energiapolitikájával való összhang Energiaimport függıség ellátásbiztonság Az éghajlatváltozás kezelése Az energiahordozók drágulása FOKOZOTTAN ELİTÉRBE KERÜL AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG, A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE 147 Az EU megújuló energia politikájának alapja Környezetvédelem: CO 2 és egyéb szennyezı anyagok kibocsátásának csökkentése Ellátásbiztonság növelése: import csökkentése Helyi és regionális fejlesztés: gazdasági és szociális fejlıdés elısegítése Vidékfejlesztés: helyi munkalehetıségek teremtése Mezıgazdaság: élelmiszer túltermelés csökkentése, alternatív földhasználati lehetıség biztosításával Az EU célkitőzései 2010-re Fehér Könyv: a megújulókból származó energia arányának növelése 2010-re 6%-ról 12%-ra 2001/77/EK irányelv: megújulókkal termelt elektromos energia részarányának növelése 2010-re a teljes energiafelhasználásban 14%-ról 22%-ra 2003/30/EK irányelv: a bio-üzemanyagok részaránya 2010-re érje el az 5,75%-ot Kiotói egyezmény: az üvegház hatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése 2002/91/EK irányelv: épületek energiatakarékossága és megújuló hasznosítás IRÁNYELVEK A PIACNYITÁSRÓL 96/96/92/EK irányelv a villamosenergia piacról 98/30/EK irányelv a földgáz piacról 2003/54/EK irányelv a villamos energia piac szabályozásáról 2003/55/EK irányelv a földgáz piac szabályozásáról 2001/77/EK irányelv Az EU-ban megújuló energiahordozóval elıállított villamos energia jelenlegi 14%-os részarányát 2010-re 22,1%-ra növelni (erısen differenciált arányok szerint) Nemzeti célelıirányzatok Két évente jelentés a Bizottságnak Összes megújuló 12% Hazai jogszabályokba való átültetés Magyarország felé elvárás (2004 évi XXX törvény): a megújulókkal termelt villamos energia 0,7%-os részarányának 3,6%-ra történı növelése MINDEN EU ORSZÁG TÁMOGATHAT, KÉSİBB KÖZÖSSÉGI KERET 2005-ben és 2006-ban Zöld Könyv: energiahatékonyság, energiaellátás stratégia, megújuló energia felhasználás 148 149 2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról Célok: az épületekben elérhetı energiaracionalizálási lehetıségek kihasználása a megújuló energiahordozó felhasználás növelése Intézkedések 1000 m 2 fölött vizsgálni a megújuló energiahordozó bázisú, illetve kapcsolt energiaellátást kazánok és légkondicionáló rendszerek rendszeres karbantartása energiatanúsítvány (Mo.-on 2006-tól) 2003/30 EK irányelv a bio üzemanyagokról Biodízel és bioetanol gyártás 2003. évi szinten az EU országaiban az összes motorhajtóanyag felhasználás 0,3%-át fedezte 2005-ig 2%-ra, 2010-ig 5,75%-ra, 2020-ig 20%-ra kell növelni a közlekedési bioüzemanyagok arányát Minden év július 1-ig jelentés a Bizottságnak - nemzeti célkitőzésrıl - intézkedésekrıl - részarány alakulásáról 150 2005. évi Zöld Könyv az energiahatékonyságról CÉLOK: 2020-ig 20% (évi 1,5%-os mérséklıdés) energia takarítható meg az éves energiafelhasználásban Ez évi 60 Mrd EUR megtakarítást jelenthet (NO és FrO együttes energiafelhasználása) ezzel ellensúlyozni lehet India és Kína igénynövekedését A megtakarítást energiahatékony fejlesztésekre (pl. megújuló energiahordozókra) fordítani JAVASLATOK: energiahatékonysági akcióterv nemzetenként információs rendszerek fejlesztése közösségi támogatás az energiatakarékossághoz kiemelt terület: épületeknél további javítás hatékonyabb gépjármővek, közlekedési módozatok adórendszer, közbeszerzés átalakítása 2006. évi Zöld Könyv az energiastratégiáról Legfontosabb szükséges intézkedések: Energetikai befektetések gyorsítása (20 év alatt 1000 Mrd euro)-diverzifikáció, új források Klímaváltozás elleni hatékony intézkedések: fokozni az energiatakarékosságot és a megújuló energiahordozófelhasználást Importfüggıség mérséklése, figyelembe véve az energiaforrás biztonságosságát Felkészülés az árak további növekedésére: fokozni az energiatakarékosságot és a megújuló energiahordozófelhasználást EU szintő egységes, versenyképes energiapiac 151 2006/32/EK irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról Az energetika az üvegház hatás 78%-áért felelıs Az energiatakarékosság hozzájárul az importfüggıség mérsékléséhez CÉLOK: 2006 nov.17-ig jelentés a hazai gyakorlatról nemzeti energiahatékonysági terv 2007 jún.30-ig évi 1% energiatakarékosság támogatási alap létrehozása jól hozzáférhetı pénzügyi és jogi keretrendszer 2007. január 10. EU új energiacsomag Európai energiapolitika A földgáz és a villamos energia belsı piacának jövıbeni lehetıségei Egy európai stratégia energotechnológiai terv felé Fenntartható energiatermelés fosszilis tüzelıanyagokból Vizsgálat az európai gáz- és villamosenergiaágazatról Megújuló energia útiterv Jelentések a megújuló energia és a bioüzemanyagok terén elért haladásról 152 2. sz. Melléklet ORSZÁGOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK [4] A hazai összenergia felhasználás alakulására vonatkozó tényadatok (lásd az 1. sz. táblázatot) szerint az elmúlt közel 20 év alatt az energiaigények csökkentek a rendszerváltozás, a válság és az ipari szerkezetátalakítás éveiben különbözı mértékben, 1998-tól szerény növekedés folyamatosan 153

1. ábra: Primer energiafelhasználási szerkezet [5] 2002 2003. villamos energia Electricity 13.1% hı Heat 9.6% egyéb Other 4.5% Szén és szénféleség Coal 8.2% 1995 olaj Oil 29.2% földgáz Natural Gas 35,4% 2005 2. ábra: Energiahordozói import függıség az EU 15 tagállamában MAGYARORSZÁG ENERGIA IMPORT FÜGGİSÉGE ÖSSZESEN 75% energiahordozói részletezésben: Szén (lignitet is tartalmazza) 25% Kıolaj és termékek 86% Földgáz 81% Villamos energia 17% 154 155 3. ábra: Magyarország energia import függısége [6] 156 FİBB ÁGAZATOK FELHASZNÁLÁSI SZERKEZETEK [4] Az összenergia felhasználás ágazati szerkezetében a közvetlen energiafelhasználások szerkezetében az ipar, energiaipar részaránya jelentısen csökkent (lásd a 2. sz. táblázatot) ugyanakkor erıteljesen növekedett a kommunális és a lakossági energiafogyasztás részvételi hányada. E kettı közösen 1997 98-ban már meghaladta a 60%-ot. További változást jelentett, hogy az energiahordozói szerkezetben jelentısen megnıtt a földgáz részaránya (lásd a 3. sz. táblázatot). 157 1) PÉLDÁK EU ÁLTAL ELVÁRT MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓI-HASZNOSÍTÁSOK MÓDJA, NAGYSÁGA, KÖLTSÉGEI (bemutatás: egy konkrét projekt példájával, ill. eredményeivel) GKM 6800/2003. sz. V.1. sz. kutatási téma: 3. sz. Melléklet A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ-FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSÉNEK KÖLTSÉGEI címő tanulmányunk [4] fı célkitőzése: a 2001/77/EK Európai Uniós IRÁNYELVEK-ben rögzített, Magyarország számára elıírt kötelezettség: a megújuló bázison termelt villamosenergia felhasználásnak a jelenlegi (2002) 0,5%-ról 3,6%-ra történı növelése, mintegy 1600 1700 GWh nagysággal számolva, az ország energiahordozói szerkezetében. Mint fıfeladat teljesítése, nem csupán technológiai alátámasztást igényelt, hanem a választott technológiák költségeinek meghatározását és összehasonlításukat is. Erre az alapdokumentumra alapozva meg kellett határozni azt a legkisebb költséget, mint állami támogatás-minimumot, amelyet a kormányzatnak garantáltan biztosítania kell a 2004 2010-ig terjedı idıszakban. 158 2) TECHNOLÓGIÁK MŐSZAKI-GAZDASÁGI TECHNOLÓGIA ELEMZÉS, MÉRETEZÉS Villamosenergia átalakításra 15 technológiai változat elemzése készült el, ebbıl: biomassza energiahordozóra négy változat: a CHP (gızturbinás, kapcsolt hıenergia termeléssel) az ORC rendszerő, a faelgázosító technológiák és a biogázmotoros technológiák; geotermikus energia átalakításra 4 változat; a kisebb teljesítményekre az ORC a Kalina és a gázmotoros technológiák a nagyobb teljesítményre a kombinált (vízgızgázmotoros) technológia; napenergiára a fotóvillamos-energia átalakítás 3 különbözı nagyságú technológiájára (autonóm rendszer, hálózatra táplálás, kvázi autonóm rendszer); szélenergiára két jellegzetes formáció, az: egyetlen (single) és a szélerıtelepi nagyobb teljesítményő rendszer; vízenergiára 2 változat: a ma megengedett közepes max. 5,0 MW kapacitású - technológiájú és másodikként a törpe vízerımővi technológiák elemzése. Hıenergia átalakításra 8 technológia változat jellemzése készült el, ebbıl: napenergia aktív hıhasznosítására 3 változat (családiházas, intézményi nagyobb teljesítményő, végül speciális-kombinált változatok); napenergia passzív hıhasznosítására 3 változat (új beépítéstelepülés szintő, új építéső építményei szintő és meglévı épületrekonstrukcióval kapcsolt változatok); földi hıáram: hıszivattyús technológia 2 változata új beépítésre és lakónegyedi rekonstrukció esetére. Bioüzem termelésre 2 technológia: bioethanol és biodizel gyártásra. 159 3) MUTATÓK TECHNOLÓGIAI ÉRTÉKELÉSHEZ HASZNÁLT MUTATÓK INDIKÁTOROK KÖRE (a szaktanulmány egységes, közösen vállalható tematikus tartalommal készültek) Az indításkor felvetett közös mutatók voltak: 1. a projekt (technológia) fajlagos nagysága; 2. a termelés/átalakítás, szolgáltatás fajlagos költsége; 3. a technológia hatásfoka; 4. a kogeneráció lehetısége; 5. a folyamatos üzemvitel; 6. a szolgáltatás megbízhatósága (koncentrált vagy diszperz rendszer; 7. a környezetszennyezés-emisszió csökkentés módja, mértéke; 8. az energiahordozó és technológia társadalmi elfogadottság mértéke; 9. egyéb közös mutató. Szakértıi, egyeztetett megfontolások alapján, a további átfogó; a döntéshozók számára alkalmas portfólió összegzı anyag kidolgozásához a jellemzı mutatók indikátorok három fı csoportba kerültek, ezek: 1. költségmutatók, 2. kockázati, ill. ellátásbiztonsági mutatók 3. járulékos egyéb hasznok és hátrányok mutatói (pozitív-negatív externáliák). A költség szerinti értékelés két jellegzetes mutató segítségével készült (technológiai összehasonlító elemzések értékeit, ill. markáns különbségeit lásd a kiragadott 1. és 2. ábrákon). Az értékelés összesítése és súlyozása (pontozással elért osztályozása szerint) a legkedvezıbb kategóriába elsısorban a nagymérető, nagy teljesítményő technológiai megoldásokat tette, a várakozásnak megfelelıen. 1. ábra: 1 GJ/év megújuló energia felhasználás támogatásigénye jövedelemalapú támogatásnál (villamos energia termelésre alkalmas technológiáknál) [4] 3. ábra: A megújuló energiaátalakítási technológiák osztályzatai [4] 160 2. ábra: Megújuló energia technológiák gazdaságossága támogatás nélkül (villamos energia termelésre alkalmas technológiáknál) 161 162

További következtetések, megfogalmazhatóak: 1. A vízenergia hasznosítása, ha környezetvédelmi szempontból elfogadható és a volumennagyság megfelelıen illeszkedik a termelhetı mennyiségekhez, jelenleg a legolcsóbb megoldásoknak számítanak a megújulókból történı villamosenergia termelés növelésére abban az esetben, ha meglévı kész duzzasztómővekbe építik be utólagosan a turbinaegységeket. 2. A biogáz-motorok elterjesztése a mezıgazdasági életvitelben a társadalmi költségigény szempontjából is kedvezı. 3. A geothermia hasznosításának a különbözı megoldásai a legváltozatosabb eredményeket, szórásokat eredményezhetik, azonban kedvezı viszonyok között versenyképes megoldásokat jelentenek a költségességek tekintetében is. 4. A szélerımővek támogatásigénye egyre inkább elfogadható társadalmilag, azonban azzal, hogy nem kombinálhatók kogenerációval, a gazdaságosságuk megkérdıjelezhetı. 163 5. A biomassza villamosenergia termelésre történı hasznosítása úgy tőnik, a nem nagy erımővi méretek esetében ma még túl drága megoldásnak számít. Ez azonban csak még inkább kihangsúlyozza a biomassza szerepét és lehetıségeit a hıtermelés vonatkozásában. 6. A fotovoltaikus villamosenergia termelés túl költséges ahhoz, hogy a jelentıs volumennagyság emelkedése reális cél lehessen. Azonban az autonóm helyeken a szükséges villamosenergia ellátás érdekében, vagy imázs növelı céllal terjedésére számítani lehet, sıt bizonyos alaptámogatása, ami a relatív költségessége miatt inkább erkölcsinek értelmezhetı, mindenképpen indokolt ennek a legtisztább technológiának. További hasonló részletezettségő és mélységő értékelés készült a kockázatra, a fenntarthatóságra mintegy 6 indikátor (B1-B6 jelő) segítségével. Végül a pozitív és negatív extrenális hatások szerinti értékelés (C1-C7 jelő mutatóval) után végzett összesítı osztályozás alapján, a mőszaki és immár gazdasági értékelések szerint az egyes technológiák a következı kategóriába sorolhatók. 164 5. A PREFERÁLT TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA A 15 modellszerően választott villamos energiaátalakító technológiához meghatározott teljesítıképesség, ideálisan a villamosenergiával kapcsolt hıenergia termelés is létesítési költség tartozik, melyek mindegyikére a gazdasági elemzı tanulmány elıbb fajlagos mutatókat határozott meg, amelyek összefoglalását az 1. táblázat tartalmazza. Valamennyi megvizsgált technológiára NPV nettó jelenérték számítást irányzott elı e kutatás táblázatos formában, 3 esetre: 1. a támogatás gazdasági hatékonysága és a projekt fenntarthatósága tartalommal 2. a támogatás gazdasági hatékonysága emissziókereskedelemmel és 3. a projekt gazdaságossági vizsgálatára. Így a tényleges, valóságos, véglegesített javaslatot, ami a megújuló bázison termelt és 2010-ben már hasznosított villamosenergia nagyságára, energiaforrás szerkezetére vonatkozik, kiegészíti egy olyan részletezı összesítı kimutatás, melyben megjelenik a megújuló energiahordozói hıenergia termelés is, részben a meglévıek, részben a villamosenergia átalakítással kapcsoltan évente termelt új hımennyiségek, és a villamos és hıenergia várható volumenek összesítése is. 165 6. PROJEKTJAVASLAT 1. táblázat 7. EREDMÉNYEK Az összesítés végeredményébıl levonható következtetések: KORMÁNYZATI TÁMOGATÁSOK SZÜKSÉGES NAGYSÁGA, ARÁNYA A VÁLASZTOTT STRUKTÚRÁRA Megújuló energiahordozói volumen és szerkezet prognózisok a 2005-ig meglévı erımővi mintegy 142 MW kapacitásokhoz képest 310 A kiválasztott energiahordozókra illesztett energiaátalakítási 2010 évre Magyarországon [4] MW új átalakító technológiák fejlesztése szükséges, amelyek együttesen technológiák sokszorozásával, ill. a célul tőzött struktúrákba a 3 erımővi blokk termelését is bevonva biztonságosan kellı tartalékkal, ill. építési kockázattal ki tudják elégíteni az elıírt min. 1600 történı behelyettesítéssel a fajlagos költségek számított GWh/év volument, ill. nagyobb gazdasági felfutás esetén a min. 1700 értékei alapján elkészült a költségösszesítı a nyers GWh/év villamosenergia felhasználási igényhányadot, a fı feladat ezzel teljesítettnek tekinthetı (tartalék: 25%). alapváltozatra (lásd a 2. sz. táblázatot). A termelt villamosenergia évenként 7,6 PJ/év növekményt tesz ki, ill. amely technológiánál ez lehetséges és gazdaságos, ott kapcsolt hıenergia termeléssel még további 17,3 PJ/év növekmény valósítható meg. 2. táblázat A vázolt növekmények alapján, az energiatermelés-felhasználási összesítı Célkitőzés és KÖLTSÉGEK a NYERS ALAPVÁLTOZATRA [4] végeredménye szerint 2010-ig: megújuló energiahordozói bázison mintegy: 60 61 PJ/év nagysággal lehet számolni a teljes 2010-re becsült 1148 PJ/év nagyságú energiafelhasználási szerkezetben. A megújuló energiahasznosítások mértéke a jelenlegi 36 PJ/év értékrıl 61 PJ/évre, azaz mintegy 70%-kal nagyobbra növekedett. A 60 61 PJ/év megújuló energiahordozói felhasználás a 2010-re becsült összfelhasználásnak alig több mint 5%-a (5,23%-a), azaz a mai aránynak (a 3,53%-nak) a megduplázódásához, azaz a min. 7%-os tervezett hányadhoz képest még nem elegendı. Ahhoz, hogy a megújuló részvétel az össz-energiafelhasználásnak legalább 7%-a legyen, el kell érni, hogy annak nagysága 80 PJ/év legyen, azaz az eddig méretezett és költségelt hasznosításokon felül még további min. 20 PJ/év hasznosításhoz szükséges. Elsısorban hıenergia-termelı kapacitásokat szükséges még 2010-ig számításba venni, ill. lehetıleg vállalkozói alapon megépíttetni. Ebben kapnak szerepet az ugyancsak e kutatásban felmért és prognosztizált technológiák, így: a napenergia direkt hıhasznosításának (napkollektoros korszerőbb technológiákkal) további növelése, mint legtisztább forrású és legnépszerőbb, társadalmi szinten jól elfogadott megoldás (0,7 PJ/év végeredménnyel); a passzív napenergia hasznosításokat létrehozó új építkezések és a meglévı lakásrekonstrukciókkal elérhetı 4. ábra: Magyarország tervezett megújuló mintegy 3,5 PJ/év megtakarítások, ugyancsak itt érvényesíthetık a földi hıáram hasznosításával energiahordozói, szerkezeti arányai 2010-re [4] 166 nyerhetı, ill. ide betudható energiamegtakarítási volumenek. 167 168 3. táblázat 9. Célkitőzés és költségek a VÉGLEGESÍTETT VÁLTOZATBAN [4] 4. sz. Melléklet AZ ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV PRIORITÁSAI I. prioritás: A mezıgazdaság, az élelmiszerfeldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elısegítése Hét beavatkozási akció szolgálja ezt a prioritást: I/1. Megújuló energiaforrások I/2. Technológiai fejlesztés I/3. Állattenyésztés I/4. Élelmiszer-feldolgozás I/5. Kertészet I/6. Birtokrendezés I/7. Vízgazdálkodás, belvízvédelem IV. prioritás: A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése, illetve a vidéki életminıség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása V. prioritás: Helyi közösségek fejlesztése Az intézkedéscsoportok (tengelyek) közötti indikatív forrásmegosztási javaslatok II. prioritás: A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség és a piacorientált szemlélet elterjedésére 169 III. prioritás: A fenntartható termelés és földhasznált garanciáinak erısítése Négy beavatkozási akció szolgálja ezt a prioritást: III/1.Erdészet III/2.Környezetkímélı gazdálkodási módszerek III/3.Kedvezıtlen Adottságú Területek III/4.Állatjóléti elıírások 170 171

KÖZÉPTÁVÚ ENERGETIKAI PROGNÓZIS Nemzeti Energiatakarékossági Program 2007. évre (tervezett adatok) Lakossági energiatakarékossági pályázatokra a keret 2,6 Mrd Ft 15%-os támogatási intenzitás mellett 265e Ft vissza nem térítendı támogatás 1,5 MFt kedvezményes hitel Beadhatóság: valószínősíthetıen 2007 áprilisában A Környezeti és Energetikai Operatív Program segítségével elérhetı megújuló energiahordozófelhasználás 2005 2013 Megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés, GWh 1882 3063 Részarány % 4,5 6,5 Összes megújuló energiahordozófelhasználás, PJ 56,9 89 Részarány % 5,2 7,6 TÁMOGATÁS AZ ÚMFT-ben KEOP keret 1054 Mrd Ft ebbıl: megújulókra 50 Mrd Ft energia-hatékonyságra 34 Mrd Ft 172 Egységes Mezıgazdasági és vidékfejlesztési Alap (EMVA) 2007-2013 Összes támogatás 1250 Mrd Ft Évenként 180-190 Mrd Ft Ebbıl: 47% mg. technikai háttér javítása 32% környezetgazdálkodás 17% vidéki életkörülmény jav. 4% helyi közösség építés Mezıgazdasági termelés normatív támogatására 1500 Mrd Ft Biohajtóanyag termelés hatása az agrárgazdaságra 1. Nı a kereslet az alapanyag iránt (2006/2007 0t. Intervenció) 2. Emelkedı átvételi árak, javuló jövedelem termelés 3. Fenntartható, vagy növekvı termelés 4. Termelés, felhasználás egyensúlyának kialakulása 5. Mezıgazdaság gazdasági súlya megemelkedik Hazai biohajtóanyag igény 2010 2015 Bioetanol 100 et 150 et Biodízel 140 et 190 et Környezeti és Energia Operatív Program (KEOP) (tervezet, kidolgozás alatt) Hatékony energiafelhasználás prioritási tengely: 131,44 M EURO (34 Mrd Ft) Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése prioritási tengely: 191,84 M EURO (49 Mrd Ft) Lakossági pályázatok: ROP város-rehabilitációhoz kapcsolva Kapcsolódó K+F: GOP K+F és innováció a versenyképességért Pályázatok várható indulása június-július KEOP Hatékonyabb energiafelhasználás prioritási tengely (tervezet, kidolgozás alatt) Támogatott területek épületek energiafelhasználásának a csökkentése vállalkozások energetikai korszerősítése közületek energetikai korszerősítése távhıellátás korszerősítése közlekedés energiafelhasználásának a csökkentése harmadik feles energiatakarékossági beruházások KÖLTSÉGFELOSZTÁST NEM TERVEZÜNK, EGY PÁLYÁZATOT AKARUNK KIÍRNI Várható eredmény: energiafelhasználás évente 0,15-0,3%-kal mérséklıdik Elıállítási lehetıség (gabona, repce + napraforgó) Bioetanol 1,8 Mt gabonából 630 et Biodízel 600 et olajmagból 225 et 173 174 KEOP Megújuló energiahordozó felhasználás növelése prioritási tengely (tervezet, kidolgozás alatt) Hİ ÉS VILLAMOSENERGIA TERMELÉS: összesen 43 Mrd Ft, villamosenergiára jut 16,6 Mrd Ft, hıenergiára jut 26,4 Mrd Ft. Támogatott területek: Biogáz felhasználás( állattartó telep, szeméttelep, szennyvíz ) Szilárd biomassza Geotermia Kis vízerımővek Napenergia Szélerımővek-nem Bio-üzemanyagra történı átállás:7 Mrd Ft Várható eredmény: zöldáram 6,5% összes megújuló 7,2-7,6% 175 Sikeres Magyarországért Hitelprogram és 2007. évi NEP támogatási konstrukciók / 1. (tervezet, kidolgozás alatt) Támogatott területek hagyományos építéső lakások energiatakarékossága (hıszigetelés, nyílászáró- és berendezéscsere) lakossági megújuló energiahordozó-felhasználás Támogatási keret 2007: 2,6 Mrd Ft Várható eredmény 2007-ben 14-15 ezer lakás energiatakarékossági beruházásai 3 ezer lakásban megújuló energiahordozó beruházás 2007-2013 idıszakban összesen100-120 ezer lakásban valósul meg energetikai korszerősítés Sikeres Magyarországért Hitelprogram és 2007. évi NEP támogatási konstrukciók / 2. (tervezet, kidolgozás alatt) Feltételrendszer (azonos mindkét pályázatnál) maximális támogatás 265 ezer Ft/lakás (15%) maximális hitel 1,5 MFt (85%) hitel kamata 3 havi EURIBOR + max. 3,5% Várható meghirdetés: 2007. március meghirdetés módja: sajtótájékoztató, GKM honlap Pályázatok várható befogadása: 2007. április eleje Pályázat bonyolítója: Energia Központ Kht. 176 A Környezeti és Energetikai Operatív Program segítségével elérhetı megújuló energiahordozófelhasználás (tervezet) 2005 2013 Megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés GWh 1823 3063 Részarány % 4,5 6,5 Összes megújuló energiahordozófelhasználás, PJ 46,8 89 Részarány % 4,0 7,6 177