A munkanélk lküliség g területei polarizálts ltsága Magyarországon gon Lıcsei Hajnalka Eötvös Loránd Tudományegyetem nyegyetem,, Budapest Regionális Tudományi Tanszék Budapest, 2010 nov. 27.
Vázlat 1) KérdK rdésfelvetés 2) VálsV lság g elıtti (területi) folyamatok 3) A munkanélk lküliség g a válsv lság g alatt 4) Konklúzi zió
1) KérdK rdés A munkanélk lküliség g ezredfordulóra ra stabilizálódott területi képe, k erıs s polarizálts ltsága oldódott dott-e, változottv ltozott-e e a válsv lság g hatására?
Munkanélk lküliség Adatforrások Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat nyilvántartott ntartott álláskeresık k (egy-három hónap h csúsz szás) s) KSH Lakossági Munkaerı-felm felmérés Vállalatok létszl tszám-leépítési szánd ndékai Sajtóban megjelenı hírek (Index, HR-portal portal, Eurofound) problémák: nem teljes, nem ellenırizhet rizhetık k a pontos dátumok d és s létszl tszámok, lokalizáci ciós s nehézs zségek Alkalmazásban állók k számának változv ltozás KSH, intézm zményi munkaügyi statisztika
2) Munkaerı-piaci folyamatok a válság g elıtt
A 15 74 éves korú népesség g gazdasági gi aktivitása 60 58 56 54 Ak tivitás i ráta 52 50 48 46 Foglalkoztatottak ar ánya 44 42 40 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Adatforrás: A KSH Lakossági Munkaerı-felmérés. Megjegyzés: Szaggatott vonal jelzi a régi, folytonos vonal az új, 2003-ban bevezetett módszertan szerinti adatokat.
Foglalkoztatási ráta r a magyar régir giókban ( konvergencia-klubok ) 60 Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország 55 Közép-Dunántúl százalék 50 45 Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország 40 35 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Adatforrás: KSH Lakossági Munkaerı-felmérése.
Munkanélk lküliségi ráta r a magyar régir giókban 18 16 14 12 Észak-Alföld Észak-Magyarország százalék 10 8 Dél-Dunántúl Dél-Alföld 6 4 Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország Közép-Dunántúl 2 0 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 Adatforrás: KSH Lakossági Munkaerı-felmérése.
Álláskeresık k aránya a 15-64 éves népessn pességben, 2008. szeptember MORAN I: +0,72 Adatok forrása: ÁFSZ
Fı probléma: rendkívül l alacsony foglalkoztatottság A foglalkoztatottak nem minden csoportjára ra igaz: Iskolai végzettsv gzettség g szerint: az alacsony végzettsv gzettségőek ek maradnak el a leginkább az uniós átlagtól Korcsoportok szerint: a 25 év v alatti korcsoportokban nagyobb a lemaradás Nemek szerint : a férfiak f esetében nagyobb a lemaradás, (elsısorban sorban a 40 éves korcsoportok fölött; f nık n k esetében csak a fiatalabb korcsoportok esetében) Markáns regionális egyenlıtlens tlenségek az országon belül Mélyen rögzr gzült, foglalkoztatáspolitikai eszközök hatástalanok Területi kép, k egyenlıtlens tlenségek mértm rtéke is rögzr gzült
Mi áll a területi polarizálts ltság g hátterh tterében? A külfk lföldi ldi mőködıtıkeke térbeli eloszlása; sa; duális gazdaság (Barta, Kukely, Fazekas-Ozsvald Ozsvald ) Végsı soron: a hely és s a fej (Nemes Nagy Németh) Strukturális és s regionális tényezt nyezık (Kiss J. P.)
3) A válsv lság g hatása a munkaerıpiac területi polarizálts ltságára
Munkanélk lküliség g alakulása 2008.. szeptember 2010. október 1. szakasz: ugrásszer sszerő növekedés (terjedés) 2008. szeptember 2009. májusm 2. szakasz: magas szintő stagnálás 2009. május m 2010. február r (?) 3. szakasz: Javulás s (?) 2010. február - álláskeresık száma (1000 fı) 700 650 600 550 500 450 400 350 300 szept. okt. nov. dec. jan. feb. Nyilvántartott álláskeresık száma márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. Álláskeresık száma (ezer fı) szezonálisan kiigazított adat dec. jan. feb. márc. ápr. máj. 2008 2009 2010 jún. júl. aug. szept. okt. 140% 135% 130% 125% 120% 115% 110% 105% 100% 95% 90% álláskeresık szezonálisan kiigazított számának bázisindex Adatok forrása: ÁFSZ
Kiket érint? piaci szférában dolgozókat feldolgozóipar, építıipar, ingatlanpiac férfiakat inkább alacsonyabb iskolai végzettsv gzettségőeket eket inkább (szakmunkások) sok) nagyobb vállalatoknv llalatoknál l alkalmazottakat inkább (kisvállalkoz llalkozások viszont tönkremennek) t Új állástalanok struktúrája teljesen más, mint korábban!
Mely térst rségek érintettek leginkább a válsv lság különbözı szakaszaiban? Az álláskeresık k arány nyának nak változv ltozása sa (az elızı év v azonos idıszak szakától l számított eltérés, százal zalékpontban megadva) 2009. május 2010. február 2010. szeptember
Mely térst rségeket érint a válsv lság összességében? Az álláskeresık k arány nyának nak változv ltozása sa (az elızı év v azonos idıszak szakától l számított eltérés, százal zalékpontban megadva) 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5-1,0 szept. okt. nov. dec. jan. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország okt. nov. Dél-Dunántúl dec. dec. jan. feb. márc. ápr. máj. jún. 2008 2009 2010 Nyugat-Dunántúl júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2009 2010-1,5 Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld -1,5-1,0-0,5 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5
Hogyan változik v a területi mintázat? Álláskeresık k aránya a 15-64 éves népessn pességben, 2010. szept.
Területi klaszterek, 2008. szeptember (lokális lis Moran I)
Területi klaszterek, 2009. szeptember (lokális lis Moran I)
Területi klaszterek, 2010. február (lokális lis Moran I)
Területi klaszterek, 2010. szeptember (lokális lis Moran I)
Területi különbsk nbségek, szomszéds dsági hatások szerepe standard deviation 75% 70% 65% 60% 55% 50% 45% 40% standard deviation Moran's I jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug 2008 2009 2010 0,80 0,75 0,70 0,65 0,60 0,55 0,50 0,45 0,40 Moran's I Csökken kkenı területi egyenlıtlens tlenségek, kissé oldódó polarizálts ltság
Nagyvállalatok létszl tszámleépítésének térbelisége Leginkább érintett térst rségek: Dunánt ntúl északi részr szében Korábbi nyertesek (exportorientált, feldolgozóipari vállalkozv llalkozások) Kevéss ssé érintett térségek: Fıvárosi agglomeráci ció Balaton régió Fejletlen térst rségek (küls lsı és s belsı periféri riák), de kivételek is akadnak Két t (három?) szakasz
A váláság v g kezdetén: ÉNY-i országr grészben koncentrálódó elbocsátások sok 2. szakasz: térben szórt
3. szakasz: 2010 Q2- Új j beruházások: Audi, Opel, Suzuki (Mercedes) Létszámbıvítés, 2010 A KMT telephely-választ lasztási si szokásai sai nem változnak: nem véletlenszerv letlenszerően en helyezkednek el a térben, t hanem a fekvési és s agglomeráci ciós elıny nyökkel rendelkezı helyeket preferálj lják
4) Összegzés: s: a válsv lság g hatása a térszerkezetre Alapvetıen en nem változott v meg A kedvezı helyzető térségeket differenciálta Budapest vidék k különbsk nbség g tovább mélym lyültlt Vidéken belüli li fejlettebb tömb t lazult fel Hosszabb távon t visszaáll az eredeti térszerkezet, t esetleg növekedhet n is a megosztottság Kedvezıtlenebb adottságú térségeket hosszabb távon és s mélyebben m érintheti a válsv lság g (az utolsó nagyobb ipari létesl tesítmények csıdje miatt)