2015. FEBRUÁR VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA

BUDAPEST-HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE MÓDOSÍTÁSA A BUDAPEST FŐVÁROS XVII., RÁKOSMENTE BUDAPEST-HATVAN VASÚTI FŐVONAL KÖRNYEZETÉBEN MEGALAPOZÓ ÉS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 2015. FEBRUÁR VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA

TERVEZŐK Generáltervezés, városrendezés Városrendezés Városrendezés Zöldterületek, tájrendezés Közlekedés Marthi Zsuzsa Zétényi Zsófia Herczik Eszter Nemes Zoltán Heckenast Judit ügyvezető városrendezési vezető tervező okleveles építészmérnök TT/1É 13-1041 PORTATERV Kft. városrendezési vezető tervező okleveles építészmérnök TT/1 01-2107 PLANNER-T Kft. okleveles tájépítész KÉSZ Közmű Kft. okl. kertépítészmérnök K/1 01-5053 VÁRKERT Kft. okleveles közlekedésmérnök MMK 01-5295 és K1d-1 Heckenast&Heckenast Bt. Vízi közművek Bíró Attila Energia közművek Hanczár Zsoltné Környezetvédelem Auer Jolán okleveles építőmérnök MK 01-2456 Infraplan Kft. okleveles gépészmérnök okleveles városrendező mérnök MK 01-2418 KÉSZ Közmű Kft. okl. táj- és kertépítészmérnök TK 01-5003 TÁJOLÓ-TERV Kft. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 2

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ A projekt bemutatása ALÁTÁMASZTÓ SZÖVEGES MUNKARÉSZEK Helyzetfeltárás Helyzetelemzés Helyzetértékelés Alátámasztó javaslatok Örökségvédelmi hatásvizsgálat kiegészítés A változó területi egységek táblázata VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 3

I. cikkely 1. BEVEZETŐ (a) 1.1. A projekt bemutatása Az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapján a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások körébe tartozik a 80. és 100c. számú vasútvonalak, Rákos-Hatvan-Miskolc- Nyíregyháza szakasz rekonstrukciója, valamint 2.8. pontja alapján a budapesti elővárosi vasútvonalak rekonstrukciója. Az átépítés után a vasútvonalon a pályasebesség és a pálya tengelyterhelése, teherbírása is növelhető lesz, a forgalmi irányító és biztosító berendezéseket is kicserélik. Az állomások, megállóhelyek kialakítása magas színvonalon elégíti ki a mai kor igényeit, az épületek és az átkelőhelyek új peront, perontetőt kapnak, és az átközlekedés akadálymentesen lesz kialakítva. Az állomásokon és a megállóhelyeken új távközlés, vizuális utastájékoztatás, hangosítás és órahálózat kerül kiépítésre. A vonalszakasz a lakóterületek felé zajvédőfallal kerül kialakításra. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.) megbízta az UVATERV Zrt-t a MÁV Budapest-Hatvan (80. számú) vasútvonal Rákos-Hatvan szakasza fejlesztéséhez kapcsolódó engedélyezési terv elkészítésével, amelynek környezeti hatásvizsgálati munkarésze megkapta a környezetvédelmi engedélyt. A települési Önkormányzatok megbízásából, és az UVATERV Zrt. finanszírozásában, a Portaterv Kft. készíti a vasútrekonstrukciós projekt településrendezési terveinek módosításait. A Kormány a 2016-2019 között meg kívánja valósítani - Európai Uniós forrásokból - a vonal elővárosi, Rákos-Hatvan közötti szakaszának rekonstrukcióját. A mintegy 150 milliárd Ft-os becsült összköltségű beruházás csak akkor kaphat az EU-tól nagy eséllyel pályázati finanszírozást, ha a vasútfejlesztési projekt 2014 végéig engedéllyel rendelkezik. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 4

(b) 1.2. Vasútfejlesztés Magyarországon A 80. számú Budapest - Hatvan - Miskolc (- Nyíregyháza) kétvágányú, villamosított vasúti fővonal, amely a főváros XVII. kerületét is kelet-nyugati irányban átszeli, egyike Magyarország legforgalmasabb törzshálózati vasútvonalainak, egyben Észak-Magyarország legfontosabb kötött pályás közlekedési tengelye. A vasútvonal első szakasza Budapest és Hatvan között 1867-ben épült ki, a fővárost a felvidéki bányavárosokkal összekötő salgótarjáni vasútvonal első ütemeként. Keleti irányban az 1869-70-es években épült tovább, közvetlen kapcsolatot biztosítva Budapest és az addig vasúton csak kerülővel, Debrecenen át elérhető Miskolc és az észak-magyarországi ipar- és bányavárosok, a Felvidék keleti része valamint Galícia felé. A vonal az 1960-as évek közepén komoly korszerűsítésen ment keresztül a borsodi iparvidék fejlesztéséhez kapcsolódóan, valamint mivel ez az útirány biztosította teherszállítás szempontjából az elsődleges összeköttetést Budapest és a Szovjetunió között, a vonalat teljes hosszában villamosították. A vonalon az utolsó komolyabb fejlesztések 1979 és 1982 között zajlottak le, ekkor jelentős infrastrukturális beruházások valósultak meg, számos helyen különszintű csomópontok, alul- és felüljárók épültek, a vonalat alkalmassá tették a 120 km/h-s sebességű közlekedésre. A vasútvonal állaga az elmúlt több mint 30 évben jelentős mértékben leromlott, több helyen állandó lassújelek kihelyezésére és sebességkorlátozásra volt szükség a pályaállapotok miatt. A vonalszakasz az időközben meghatározott V. sz. helsinki korridor részévé lett, így kiemelten fontos szerep jut neki az elkövetkezendő időszakban. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 5

(c) 1.3. Alapadatok A tervezési munka a megbízó által rendelkezésre bocsájtott alaptérkép és az állami alapadatok felhasználásával készült. A településrendezési tervezés érinti az alábbi településeket: - Budapest XVII. kerület - Pécel Város - Isaszeg Város - Gödöllő Város - Bag Nagyközség - Aszód Város - Hévízgyörk Község - Galgahévíz Község - Tura Város A tervezéshez a hatályos fővárosi (TSZT, FRSZ) és kerületi településrendezési eszközöket is figyelembe vettük, utóbbi a Budapest Főváros XVII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete által a 12/2014.(VI.30.) önkormányzati rendelettel elfogadott integrált Városfejlesztési és Építési Szabályzat. A módosítás alapja az Uvaterv Zrt. által készített engedélyezési tervben meghatározott vasúti és közúti területek tervezett határvonala, a kisajátítási vonal volt. Az engedélyezési terv munkarészeként elkészült a Környezeti hatástanulmány is, ebben külön fejezet készült a Natura 2000 hatásbecslésről, az élővilág védelméről és az örökségvédelemről. A hatástanulmány alapján a vasúti vonalszakasz 2013 decemberében megkapta a környezetvédelmi engedélyt, melynek száma: KTVF: 739-22/2013. Az építési engedélyhez az egyes települések településrendezési eszközeiben a kijelölt vasúti és közúti létesítmények területeinek átvezetése, szükség esetén azok módosítása indokolt. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 6

1.4 A településen tervezett létesítmények: A Budapest Főváros XVII. kerületében a vasútvonal átépítése során: - ívkorrekció nem szükséges, a vasúti terület viszont több szakaszon kissé szélesedik, a meglévő töltések megerősítése és szélesítése miatt, - a meglévő megállóhelyeken új peronok épülnek, a peronok megközelítéséhez új aluljárók, átkelőhelyek létesülnek, az esélyegyenlőség figyelembevételével, az Akadémiatelep (Városszéli telep)nél) és Rákoscsaba megállóhelynél lift is épül, - a vasútvonal mentén, a lakóterületek felé zajvédő falak is létesülnek, - új megállóhely, peronaluljáró és P+R parkoló épül a Akadémiatelep (Városszéli telep)nél, - a meglévő parkolók megmaradnak, új parkolók lesznek a Akadémiatelep (Városszéli telep)nél és Rákoscsaba megállóhelynél, - a Cinkotai út és a vasút kereszteződésénél közúti felüljáró épül, - a Tarcsai útnál is közúti felüljáró épül, - a Cinkotai útnál átépül a gyalogos és kerékpáros szintbeni átkelő, - megmarad, átépül a Ferihegyi úti közúti-vasúti átjáró, - szintén átépül a közúti-vasúti átjáró a Szabadság sugárút és a Szent Imre herceg út között, - átépül a Rákoscsaba vasútállomásnál lévő vasúti gyalogos átjáró is. 1.5 A Budapest főváros településszerkezeti tervében (TSZT) szükséges módosítások: Az elkészült építési engedélyezési tervek alapján a Budapest-Hatvan vasútvonal XVII. kerületet érintő területén módosítani kell az 50/2015. (I. 28.) Főv. Kgy. határozattal elfogadott Fővárosi településszerkezeti tervet, valamint a Fővárosi rendezési szabályzatról (FRSZ) szóló 5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelet vonatkozó rajzi mellékleteit. A módosítás elsősorban a Cinkotai és a Tarcsai úti tervezett közúti felüljáró környezetében az egyes területek területfelhasználási besorolásának változása miatt szükséges. A vasúti terület bővítése, az új megállóhely kialakítása és a P+R parkolók elhelyezése az FRSZről szóló rendelet 24. (1) szerint a TSZT módosítása nélkül lehetséges. 24. (1) Jelen rendelet előzetes módosítása nélkül b) növelhető a kötöttpályás közlekedési területbe (KÖk) sorolt területfelhasználási egység szélessége ba) új, vagy áthelyezésre kerülő állomás, megállóhely építése, bb) környezetvédelmi berendezés telepítése esetén, 1.6 A tervezett módosítások által érintett védett területek: A vasútvonal a Rákos-patak völgyében halad. A völgy a Nemzeti Ökológiai Hálózat része. A nyomvonal érinti továbbá, az Országos- és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervében kijelölt Tájképvédelmi területeket. A Tarcsai úti felüljáró üzemtervezett erdőterületet is érint. A PORTATERV által készített településrendezési eszközök (TSZT/FRSZ módosítása) az út és vasúti engedélyezési tervtől, és a környezetvédelmi hatástanulmánytól eltérő elemet nem tartalmaznak. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 7

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT A XVII. kerület a főváros pesti felének legkeletibb kerülete. A főváros és a környék településeinek összehangolt fejlesztését az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK), a térségi, fővárosi és Pest megyei Fejlesztési Koncepció (PMTFK), valamint a térség rendezését a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve biztosítja. A kerületet a szomszédos kerületek és több Pest megyei község, és kisváros határolja. 1.2 A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata (OTFK, BTFK) Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció: Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció a területhasználat és a közlekedés integrált fejlesztésénél a városi közösségi közlekedés súlyának növelését javasolja. Ez fontos lehet a népességmegtartás szempontjából is. A fejlesztéspolitikai feladatoknál is első a vasúti közlekedés javítása. Budapest Területfejlesztési Koncepciója: A gazdaság szolgálatában elsődleges a mobilitás és az elérhetőség. A gazdaságfejlesztésen belül lényeges még az alacsony CO2 kibocsátású ágazatok, területek támogatása. 1.3 A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata (OTrT, BATrT) Országos Területrendezési Terv 2.SZ. MELLÉKLET: AZ ORSZÁG SZERKEZETI TERVE RÉSZLET AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV 2013-BAN JÓVÁHAGYOTT SZERKEZETI TERVÉBŐL (AZ ORSZÁGOS TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE) A tervezési terület települési térséget és erdőgazdálkodási térséget érint. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 8

3/1. Az Országos ökológiai hálózat övezete 3/2. A Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3/3. A jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3/4. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3/5. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 3/6. A világörökség és világörökségi várományos terület övezete VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 9

BUDAPEST-HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT 3/7. Országos vízminőség védelmi terület övezete 3/8. Nagyvízi meder területének övezete Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete 3/9. Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete A tervezési terület érinti az ökológiai hálózat, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, az országos jelentőségű tájképvédelmi terület, a világörökség és világörökségi várományos terület, valamint a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezeteit. Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve Szerkezeti Terv 2.sz. melléklet VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 10

A tervezési terület a városias települési térséget és erdőgazdálkodási térséget érinti. Magterület övezete Ökológiai folyosó övezete Puffer terület övezete 3.1.sz. melléklet 3.2.sz. melléklet 3.3.sz. melléklet Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete 3.5.sz. melléklet 3.6.sz. melléklet VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 11

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 3.9.sz. melléklet 3.10.sz. melléklet Világörökség és világörökség-várományos terület övezete 3.11.sz. melléklet Asványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 3.15.sz. melléklet VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 12

Rendszeresen belvíz járta terület övezete 3.16.sz. melléklet Földtani veszélyforrás területének övezete 3.18.sz. melléklet Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete Honvédelmi terület övezete 3.21.sz. melléklet 3.22.sz. melléklet VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 13

A tervezési terület érinti az ökológiai folyosó, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, az erdőterület, az országos jelentőségű tájképvédelmi terület, a világörökség és világörökségi várományos terület, az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület, valamint a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét. 1.4 A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek a település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai A szomszédos települések településszerkezeti tervei szerint nincs olyan fejlesztési szándék, amely kedvezőtlenül érintené a települést. 1.5 Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1 A településfejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai A vasút fejlesztés beleillik a kerület közlekedési koncepciójába, a népesség legfőbb közösségi közlekedési eszköze nyugat-kelet irányban a vasút. Észak-déli irányban az autóbusz viszonylatok szolgálják az utasokat. A közösségi közlekedés mind a munkavállalók, mind a tanulók számára kényelmes és gyors eljutást biztosít, jól elérhető a lakóterületek felől. 1.6 A település településrendezési tervi előzmények vizsgálata 1.6.1 A hatályban lévő településrendezési eszközök Rákosmente Integrált Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló Városrendezési és Építési szabályzatát, a Képviselő-testület a 12/2014. (VI.30.) rendeletével fogadta el. Ennek mellékletei a belterületi és külterületi szabályozási tervlapok szelvényei, valamint az övezeti terv. Az Integrált Városépítési és Építési Szabályzat az egész kerületre készült el, mely már az összes, eddig elfogadott szabályozási tervet és azok előírásait is tartalmazza. 2015 januárjában a Fővárosi Közgyűlés az 50/2015. (I. 28.) Főv. Kgy. határozattal elfogadta a Fővárosi településszerkezeti tervet (TSZT) és megalkotta a Fővárosi rendezési szabályzatról (FRSZ) szóló 5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendeletet. A fővárosi településrendezési eszközökkel összhangban lévő kerületi építési szabályzat még nem készülhetett el. 1.6.2 A hatályos Fővárosi településszerkezeti terv vonatkozó megállapításai A hatályos településszerkezeti terv meghatározta a kerület területére vonatkozóan az egyes területfelhasználási kategóriákat és egyéb szerkezeti, és védelmi elemeket. A főbb, meglévő közlekedési elemek mellett a kialakult, különböző intenzitású lakóterületeket, intézményi és vegyes területeket, gazdasági térségeket is ábrázolja, valamint kijelöli, főleg északi területeken, a lakóterületi és jellemzően a nyugati és a keleti széleken az ipari, szolgáltató területeket. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 14

1.7. A település társadalma, Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő) 90000 88000 86605 87055 87356 86000 84000 82000 80000 78000 78103 78611 78970 79477 79816 80187 79560 78812 78213 77890 77599 77586 77775 78250 78442 78599 76000 74000 72000 1995. év 1996. év 1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2013. év 1.8 A település humán infrastruktúrája Nem jellemző fejezet, a módosítás nem befolyásolja a kerület humán infrastruktúráját. 1.9 A település gazdasága Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) 2500 2000 1782 2114 2163 2080 2276 1922 1500 1000 1169 1085 962 820 789 795 1029 854 886 1013 1139 500 0 1995. év 1996. év 1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év Az álláskeresők aránya 2011 óta csökken. 2003. év 1.10 Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere A Kormány a 2016-2019 között fogja, Európai Uniós forrásokból, megvalósítani a vonal elővárosi, Rákos-Hatvan közötti szakaszának rekonstrukcióját. 1.11 Településüzemeltetési szolgáltatások A fejlesztés nem érinti a településüzemeltetési szolgáltatásokat. 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2013. év VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 15

1.12.1 A táji természeti adottsága vizsgálata, tájhasználat, tájszerkezet, tájhasználati konfliktusok A vizsgált terület a X. és XVII. kerület határától a Budapest-Pécel közötti városhatárig húzódik, magában foglalva a vasútvonaltól északra és délre fekvő, mintegy 250-300 m széles, a Rákospatak völgyét kísérő zöldsávot, amely mint tervezési terület a Tarcsai út térségében 1,0 km-re szélesedik ki. A vasútvonal északi oldalán tervezett erdőterületek, munkahelyi és lakóterületek húzódnak, a déli oldalon jellemzően a Rákos-patak melletti, a patakvölgyet lényegében kitöltő üzemtervezett közjóléti erdők találhatók. Az erdőterület sajátossága, hogy abba az övezeti előírásokkal teljesen ellentétes területfelhasználású lakóterületek, továbbá a közjóléti erdő funkciót kiegészítő szabadidős területek (strand, kutyakiképző, lovarda stb.) ékelődnek be szigetszerűen. A vasúti terület bővítése és a hozzá kapcsolódó út és műtárgy fejlesztések némileg csökkentik a tervezett erdők területét, de lakóterületeket csak a Cinkotai úti átépülő kereszteződés mellett érintenek. A ténylegesen fásított erdőterületek túlnyomó része üzemtervezett erdő, mely a Pilisi Parkerdő Gazdaság Zrt. kezelésében van. A Rákos-patak menti zöldsáv hossza mintegy 6,5 km a vizsgált területen, a gyalogos megközelítése elsősorban a keresztező utak menti járdákról és a közbenső hidak, átereszek csatlakozó pontjain történik. 1.12.2. Védett, védendő táji,- természeti értékek, területek A szabályozási terv által érintett terület túlnyomó része Budapest egyik legfontosabb, az elővárosi zónába tartozó lineáris, kelet-nyugati fekvésű, ökológiai zónájában, a Rákospataknak a völgyében van. A térség fontos része a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak. Jelentőségét a patakvölgyet kísérő, közjóléti erdő és védelmi erdő területfelhasználási kategóriákba sorolt zöldfelületek és a természetes kisvízfolyás együttese, mint átszellőző sáv adja. A területen egyéb természeti védettség nincs, a patakvölgy nem része a Natura 2000 védettségi kategóriának és helyi jelentőségű védett természeti értékek sem találhatók benne. A terület növényföldrajzilag a Pannóniai flóratartományba, az Eupannónicum flóravidékbe tartozik. 1.13.1. Zöldfelületi rendszer A vizsgált patakvölgy szakasz egészére általánosságban az alacsony fajkészlet, a degradált területek kiterjedt volta az alacsony hasznosítottság és átlagosan 45%-os fásítottság jellemzi. Magas az invazív özönnövények fajainak az aránya a teljes fajkészleten belül. A Cinkotai úti kereszteződés térségébe tartozó zöldsáv részben összefüggő, részben ligetescsoportos faállománya jórészt szürke nyárfákból és nemes nyárfákból áll, melyet invazív, spontán nőtt fafajok és cserjék (zöld juhar, ostorfa) egészítenek ki. A rét jellegű területrészek lágyszárú növényzete zavart gyep, melyet főleg tarackbúza, egérárpa és fehér libatop alkot, de parlagfű foltok is helyenként fellelhetők. A Cinkotai út- Rétsár utca térségében a közjóléti erdő területfelhasználási egységbe sorolt területben kisméretű természetes tavacskák is vannak, ezek közvetlen környéke növényfajokban gazdagabb a zöldsáv egyéb részeinél. Itt fűzfajok csoportjai, és közvetlen tóparti vegetációként nád, gyékény, sás-fajok is találhatók, egyben az egyébként szegényes állatvilág is gazdagabb, mert kétéltűek is találhatók a vizekben és parti zónájukban. A vasúti rézsűk homoktűrő lágyszárú növények fajaiban gazdagok, közöttük vörös listás fajok is akadnak. A Tarcsai úttal keresztezett zóna gyepnövényzete szegényes, a kövezett csatornaként kiépített Rákos-patak medre környezetétől elzárt, ezért a természetes vízparti növényzet hiányzik. A ligetesen fásított erdők egy része természetes erdő hatású, a három szintes növényzet a terület jelentős részét lefedi. Sajnálatos, hogy a cserjés területrészeken illegális VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 16

hulladéklerakás nyomai is fellelhetők. Az erdőfoltok uralkodó fafaja ebben a területrészben a fehér akác, a gyepes felületek uralkodó lágyszárú növényei a tarackbúza és az egérárpa. A Tarcsai úti átkötés térsége tervezett közjóléti erdő terület. Itt az erdők kisebb része van tényleges erdészeti kezelésben, egy része még gyakorlatilag művelt mezőgazdasági parcella. 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A vasútvonal korszerűsítése csak rövid, keskeny szakaszokon vesz igénybe zöldfelületeket, a ténylegesen számottevő területveszteség az átkötő utak által igényelt területeknél csonkítja a meglévő és a tervezett erdőket. Különösen nagymértékű a zöldfelület csökkenés a Tarcsai úti új átkötés kiépítése miatt és a Cinkotai úti átkötés mellett. Az erdőterület pótlása a terv szerint a Tarcsai út melletti, jelenlegi általános mezőgazdasági területbe tartozó, mezőgazdasági művelésű terület erdő területfelhasználási egységbe sorolásával történik. A beruházással érintett üzemtervezett erdőket ki kell vonni a művelésből és a faállományt le kell termelni a beruházás megépítésének megkezdése előtt. A művelésből való kivonáshoz módosítani kell az érvényben lévő erdészeti üzemtervet, véghasználatot előírva. Az engedélyezést az illetékes erdészeti hatóságnál kell megindítani, mely területarányos csereerdősítést fog előírni. Csereerdősítésre igazoltan alkalmas termőhelyi adottságú, talajvizsgált új terület kell az erdősítésbe bevonni. Számolni kell a vasúti rézsűk módosuló, átépülő sávjain a lágyszárú növényzet átmeneti pusztulásával. A károkat az új rézsűk újra füvesítésével lehet ellensúlyozni. 1.14. Az épített környezet vizsgálata 1.14.1. A területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1. A településszerkezet vizsgálata A vasútvonal a kerület fontos nyugat-kelet irányú szerkezeti eleme, több más országos közlekedési nyomvonallal, a délebbi vasúttal, a Jászberényi úttal. A vasút párhuzamos még, a Rákos-patakkal, a patak menti erdő besorolású sávjával is. A vasút érintkezik még gazdasági területekkel a kerület nyugati és keleti szélén, kereskedelmi, szolgáltató és intézményi területtel, nyugaton, majd a középső szakaszon északon végig, délen rövid szakaszon kertvárosias lakóterülettel, délen többnyire erdőterületekkel. 1.14.1.2. beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A tervezési terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll. A beépítésre szánt területek általában a település belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak. A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre tagozódik: - kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterület, Lke-1 - intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület, Vi-2 - gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató terület, Gksz-1 - gazdasági, jellemzően raktározást, termelést szolgáló terület, Gksz-2 - közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló különleges terület K-Közl A beépítésre nem szánt területek a következő terület-felhasználási egységekre tagozódnak: - közúti közlekedési terület, KÖu - kötöttpályás közlekedési terület, KÖk - erdőterület (közjóléti, védelmi), Ek, Ev - általános mezőgazdasági terület, Má - vízgazdálkodási terület (folyóvizek medre és partja), Vf. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 17

1.14.1.4. funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) A módosítási területen a meglévő népesség ellátása biztosított, új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, a módosítás nem eredményez népesség-növekedést, ellátásukról nem kell gondoskodni. 1.14.1.5. alulhasznosított barnamezős területek A módosítással érintett területek közül alulhasznosított terület az Egyesült Vegyiművek területe, használaton kívüli terület a rákoscsabai strand területe. 1.14.1.6. konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) területek A módosítási területeken nincs szlömösödött, degradálódott terület. 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata A vizsgált területen a kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági épületek telkei több ezer négyzetméteres, vagy több hektáros alapterületűek. A kertvárosi lakótelkek 800-1000m2 közötti alapterületűek. 1.14.3. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az állami alapadatokat tartalmazó tervezési alaptérkép 2011-12 évi adatokat tartalmaz. 1.14.4. Az építmények vizsgálata 1.14.4.1. funkció, kapacitás A vizsgált területen lévő épületek mind funkcióban, mind építménymagasságban sokféle. Az épületek, építmények kialakítása, mérete, épületmagassága mindig a funkciónak megfelelő. A kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági épületek nagy, több ezres négyzetméteres, alapterületűek. A kertvárosi lakóépületek általában egylakásos, átlagos alapterületűek. 1.14.4.2. beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) A munkahelyi, gazdasági célú épületek beépítési módja vagy szabadonálló, vagy zártsorú. A kertvárosias lakóépületek szabadon állóak. A beépítés mértéke a gazdasági területeken 35-45% közötti, a lakóterületek beépítettsége legfeljebb 25%. 1.14.4.3. magasság, szintszám, tetőidom A munkahelyi, gazdasági célú épületek épületmagassága legalább 4,5 legfeljebb 9-12m. A kertvárosias lakóépületek épületmagassága legalább 4,5 legfeljebb 6 m. 1.14.4.4. településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok A vasúti nyomvonal mentén a településkép legfőbb sajátossága a Rákos-patak két oldalán kialakult erdősávok, a területen végighaladó kerékpárúttal és az erdőkhöz kapcsolódó városi zöldterületekkel. 1.14.5. Az épített környezet értékei 1.14.5.1. a településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag A Magyar Északi Vasút társaság 1861 és 1867 között építette meg a Budapest-Hatvan- Salgótarján vasútvonalat, egy vágánnyal. Így a vasútvonal 1868-ban az első vonala lett a MÁVnak, és csaknem 150 éve része a településnek. 1868-ban már a MÁV építette meg a Hatvan- Miskolc szakaszt. 1868 és 1873 között épült meg a második vágány Budapest és Hatvan között. 1873 és 1888 között Hatvan és Miskolc között épült meg a második vágány. A nyomvonal a belterületen halad nyugat-keleti irányban, párhuzamosan a Rákos-patakkal. A kezdetben gőzmozdony vontatták a vonatokat, az 1951 és 54 között kiépült villamosítás után már villanymozdonyok húzták. A teljes vonal villamosítása 1966-rakészült el. A villamosítás során felsővezetékek létesültek. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 18

1.14.6.2. régészeti területek, védett régészeti és régészeti érdekű területek Az országosan védett régészeti értékeket, fokozottan védett régészeti területeket, régészeti lelőhelyeket, régészeti érdekű területeket, a környezeti hatástanulmány vizsgálta és sorolta fel. Meghatározta, hogy milyen intézkedéseket kell betartani a régészeti emlékek megőrzéséhez. A kerületben nyilvántartott régészeti lelőhelyek közül 5 lelőhelyet érint a vasútbővítési és a hozzá kapcsolódó létesítmények építése. A vizsgált területen nyilvántartott lelőhelyek: KÖH: 15236, Bp.8. Keresztúri út, KÖH: 66474, Bp.20. Kerepesi út Jászberényi út Budapest határ, KÖH: 15136, Bp. 31. Rákoskeresztúr, KÖH: 15135, Bp. 30. Rákoskeresztúr, KÖH: 15139, Bp. Rákoscsaba. 1.14.6.3. védett épített környezet, a helyi egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A helyi, kerületi védelemre javasolt épületek építmények érintettségét a hatályos kerületi szabályozási terven feltüntetett elemek szerint vizsgáltuk. A Pesti út elején két köztéri szobor javasolt helyi védelemre. A vasút mentén található Gózon Gyula helyi védelemre javasolt villája, a 130052 hrsz. telken. A Vk (városképi jelentőségű) terület határvonal a kerület olyan részeit határolja le, amelyek értékes településképpel bírnak. Ilyen határvonal húzódik az Akadémia telep körül, a vasúttól délre a vasúttól északra, és a Cinkotai út és a Lyka Károly utcák közötti szakaszon. 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái A térség régóta kialakult térbeli rendszereit, a településszerkezet és utcahálózat, a telekosztás, a beépítési mód, a beépítési karakter, az utcaképek, az épületeken megjelenő architektonikus elemek a tervezett létesítmények megvalósulása nem érinti, azokat nem pusztítja, károsítja. A módosítási területen új térbeli rendszerek, új minőségű, karakterű térbeli rendszerek nem jönnek létre. Országos jelentőségű épített érték nem található a vizsgált területen. A településkarakter a módosítással nem fog megváltozni. A vasút és az egyéb közlekedési létesítmény és közmű átépítésével, a korszerűsítésekkel, a vasúti pálya átépítésével, a zajvédő falak létesítésével a térség környezeti terhelése jelentősen csökkenni fog. A tervezett beépítések tudatos településfejlesztési tervezés eredménye, melyek a gazdasági és társadalmi változásokra figyelemmel volt. A változás szerves fejlődésnek tekinthető. A folyamatok iránya a fenntartható fejlődést szolgálják. A folyamatok visszafordítására nincs szükség. 1.15. Közlekedés 1.15.1.Hálózatok és hálózati kapcsolatok A kerület egyik legfontosabb kelet-nyugat irányú közlekedéshálózati eleme a Budapest- Hatvan-Miskolc-Nyíregyháza vasútvonal, ami egyúttal az V. páneurópai vasúti folyosó főágának része, emellett fontos a belföldi és a budapesti elővárosi közlekedés szempontjából is. Jelenleg ugyanakkor, a műszaki állapota következtében, nem tud teljes mértékben megfelelni ennek a hálózati szerepkörnek. Jelentős viszont az elválasztó szerepe a kerület északi és déli része közötti közúti közlekedésben. Pillanatnyilag öt fontos észak-dél irányú út keresztezi, a Keresztúri út kivételével szintben. Az utak közül egy (a Keresztúri út) a X., XIV. kerülethez, egy (a Tarcsai út) az M0-hoz (és Nagytarcsához), három a XVI. kerülethez kapcsolja VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 19

Rákosmentét. A közúthálózati kapcsolatok szempontjából nagyon fontosak a kerületen áthaladó országos utak, az M0 (három csomóponttal a kerületben), a Maglód irányú 31sz. főút, és a Pécel irányú 3103j. út. Közülük a 31sz. főút bevezető nyomvonala, a Pesti út egy rövid szakasza (a Keresztúri úttól nyugatra) esik a módosítás területébe, az országos utak ezen kívül közvetlenül nem érintik a tervezési területet, ahogy a kerületet átszelő másik vasútvonal (az Újszászi vonal) sem. A kerékpáros főúthálózat fontos tervezett elemei haladnak át a kerületen, megvalósult szakaszok a Rákos patak mellett, a Cinkotai út és a Pesti út egy-egy része mellett vannak. A légi-közlekedési hálózati kapcsolatok szempontjából fontos Ferihegyi repülőtér területileg részben a kerületben van, megközelítése azonban a kerületből nehézkes. 1.15.2. Közúti közlekedés A tervezési terület délnyugati szélét érinti egy fontos kelet-nyugat irányú útnak, a 31sz. főút bevezető nyomvonalának, a Pesti útnak egy rövid szakasza. Öt fontos észak-dél irányú út halad át a területen, a Keresztúri út, a Cinkotai út, a Ferihegyi út, a Naplás út, Rákoscsaba u., és a Tarcsai út-czeglédi M. utca. Az utakat a vasúttal párhuzamosan, a vasút északi oldalán haladó Liget sor - Szent Imre herceg u. útvonal kapcsolja egymáshoz. Mindegyik út kerületi/kerületközi jelentőségű főútként szerepelt a korábbi Fővárosi településszerkezeti tervben, és ennek megfelelően a hatályos kerületi tervekben is. (A Keresztúri út, a Cinkotai út, és a Tarcsai út-czeglédi M. utca II. rendű főútként, a Ferihegyi út, a Naplás út, és a Liget sor- Szent Imre herceg u. útvonal településszerkezeti jelentőségű gyűjtőútként szerepel a TSZTben. Ez utóbbi kategóriába került a Szabadság sugárút is.) A vasútkeresztezések a Keresztúri úti felüljáró kivételével szintbeliek, fénysorompós keresztezések. Egy további szintbeli vasúti keresztezés van a helyi kiszolgálóút szerepű Szabadság sugárúton (Újtelep vasúti megállónál). A KVSZ szerint a közterület szabályozási szélessége nő a Cinkotai úton, a Liget sor /Szent Imre herceg utcán Rákoscsaba-Újtelep vasúti megálló környezetében, a Tarcsai út Kis Háros hídtól északra eső szakaszán. 1.15.3. Közösségi közlekedés 1.15.3.1. közúti A fontosabb közúthálózati elemek mindegyikén közlekedik helyi (helyközi) autóbuszjárat. Mindegyik vasúti állomás közelében vannak megállók. A legfontosabb átszállóhelyek, végállomások a kerületközpontban, a Ferihegyi út-pesti út találkozásánál vannak, egy fontos üzemi létesítmény, buszgarázs, pedig a Cinkotai úton. Az előbbiek a tervezési területen kívül esnek, de a tervezési területen is áthaladó hálózati szerepű utak mellett. 1.15.3.2. kötöttpályás A kötöttpályás tömegközlekedést a kerületben a vasútvonalak képviselik. Mindkét vasútvonal, a Hatvani és az Újszászi is fontos a belföldi és a budapesti elővárosi közlekedés szempontjából. Jelenleg ugyanakkor még csak korlátozottan töltik be ezt a szerepet. A Hatvani vonalon ütemes menetrend van érvényben. Személyvonatok és gyorsvonatok óránként, egymáshoz hangolva közlekednek. A vonal mára már elhasználódott, a pályán egyre több a lassan bejárható pályarész. Az állomásokon az utas-peronok jellemzően alacsony, keskeny kialakításúak, nem felelnek meg a kor követelményeinek. Ez igaz a vasúti pályához tartozó kiszolgáló létesítményekre (felvételi épületek, állomási előterek, parkolók, utak) is, amik szintén nem felelnek meg a kor elvárásainak, elővárosi forgalom megfelelő lebonyolítására nem alkalmasak. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 20

1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A kerület már jelenleg is kerékpáros-barát kerület. Kiépített kerékpárút azonban csak a Pesti út egy-egy szakasza mentén, és a Cinkotai út Gyöngytyúk utcától északra eső szakaszán van. A Rákos-patak menti sétány megépült része közös gyalogos/kerékpáros útvonal. 1.15.5. Parkolás A vasútfejlesztéssel érintett területsávban részben családiházas beépítés van, részben nagyobb üzemek, üzletközpontok találhatóak. A parkolás egyik esetben sem okoz különösebb problémát. Az üzletközpontoknak, üzemi létesítményeknek kiépített nagy parkolói vannak (bár elég sivárak, fásítás nélküliek), és a lakóterületekre is jellemző a telken belül megoldott parkolás. P+R parkolók találhatóak mindegyik vasúti megálló közelében, Rákosligetnél és Újtelepnél a vasút északi oldalán a Liget soron és a Szent Imre herceg utcában, Rákoscsabánál a vasút mindkét oldalán a Naplás/Rákoscsaba utakról megközelíthetően. 1.16. Közművesítés Budapest XVII. kerületének közigazgatási területéről kiindulóan tervezik a Rákos-Hatvan vasútvonal rekonstrukcióját és fejlesztését. A területigényes fejlesztés többnyire a MÁV telek területén belül történik, de egyes helyeken a nyomvonal fejlesztésére, annak tartozékainak elhelyezési lehetőségére bővíteni kell a területét. A MÁV területének bővítési igényein túl, a vasúti pálya sebességosztályának növelése érdekében a vasútfejlesztéssel érintett közutak és azok műtárgyainak elhelyezése, átépítése is igényel területi bővítést, amelyek együttesen teszik szükségessé a hatályos településrendezési eszközök módosítását, s benne a közműhálózatok és létesítményeik érintettségének vizsgálatát. Jelen terv a Rákos-Hatvan vasútvonalat övező területet Budapest, XVII. kerület közigazgatási területének határáig vizsgálja a módosítási igények tekintetében. A vizsgált vasútfejlesztéssel érintett terület, részben beépített, illetve beépítésre szánt környezetben, részben be nem épített környezetben halad. A már beépített területrész teljes közműellátással rendelkezik, amelyen Budapest egységes közműhálózati rendszereihez tartozóan, a vízellátás, a szennyvízelvezetés, a csapadékvíz elvezetés, a villamosenergia ellátás és a földgázellátás, valamint az elektronikus hírközlés elosztóhálózata is kiépítésre került. Ezen a területen a kiépített közmű elosztó- és gyűjtőhálózati nyomvonalak egyes szakaszai keresztezik a vasútfejlesztési területet, illetve a vasúti terület bővítése egyes vasúttal párhuzamosan haladó közműveket is érintenek. Ezeken a területeken a közmű elosztó- és gyűjtőhálózati nyomvonalak rekonstrukciója, ill. a felszíni vízelvezetés kialakítása tervbe van véve. A beépítéssel nem rendelkező területrészre közműellátás nem épült ki, így a tervezett fejlesztés Budapest közmű elosztóhálózati rendszerét azon a területrészen nem érinti, de ezen a beépítésre nem szánt, be nem épített területen is haladnak keresztül helyi- és a tágabb térség ellátását szolgáló hálózati nyomvonalak. A kerület érintett részének nyugati felén halad keresztül az ELMÜ Hálózati Kft 132 kv-os gerinc hálózati nyomvonala, valamint a keleti felén a kerülethatárhoz közel a MAVIR Zrt 220 kv-os átviteli hálózata, amik keresztezik is a vasút nyomvonalát. Helyi jelentőségű középfeszültségű villamos légvezetékek keresztezik a vasúti nyomvonalat a kerület több pontján is, amelyek településrészek ellátásában töltenek be meghatározó szerepet. A vizsgált terület természeti adottsága a topográfiai fekvése, amelynek mélyvonalain árkok, vízfolyások csatornák haladnak, amelyekkel összegyűjtött vizeket a vasúttal párhuzamosan haladó Rákos-patak fogadja be és szállítja tovább. A Rákos-patak a Dunába torkollik. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 21

A tervezett fejlesztés megvalósítását előkészítő tervekhez a közmű szakági terveket az UVATERV Zrt készítette. Az általuk tanulmánytervi szinten elkészített közműtervekben a vasútvonalat keresztező közműveket és vízátvezetéseket megvizsgálták, azoknak helyben tartására, szükség esetén védelmére, kiváltására adtak előzetes tájékoztató javaslatot. Ezeket a javaslatokat a településrendezési terv készítéséhez átadták. A településrendezési terv közmű szakági munkarésze, így az UVATERV által készített javaslatokat elfogadva és átvéve készült, mivel azok előzetes tájékoztató egyeztetése a szolgáltatókkal megtörtént. Meg kell jegyezni, hogy az egyes érintett közművek továbbtervezése, engedélyezési tervének elkészítése során a szolgáltatók felmerülő elvárásai még figyelembe vehetők. A településrendezési terv közmű alátámasztó munkarészének elkészítéséhez figyelembe vételre került a vizsgált területet érintő korábbi településrendezési tervek szakági munkarészei is. 1.17. Környezetvédelem 1.02. szakasz 1.17.1. Talaj-, felszíni- és felszín alatti vizek A vasútvonal mentén védendő földtani értékek, sziklakibúvások, barlangok, stb. nem találhatóak. A vasút környezetében érzékeny termőterületek: meliorált és öntözött területek nem találhatóak. A terület erősen vízhiányos voltát, emiatt a patakok szélsőségesen ingadozó vízhozamát Gödöllő területén a Rákos-patak felduzzasztásával, tavak létesítésével enyhítették, így a XVII. kerületi szakaszon a vízjárás már egyenletesebb. A vasútvonal a Rákos-patak völgyében halad, így a felszíni vizek a fejlesztéssel közvetlen érintettek. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint Budapest XVII. kerület területe érzékeny besorolású. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság adatszolgáltatása szerint a Cinkotai úti és a Tarcsai úti tervezett különszintű csomópontok térségében a terület felszín alatti vizek szempontjából érzékeny besorolású. A vasútvonal korrekciója és kapcsolódó létesítményei vízbázis védőterületét, hidrogeológiai védőövezetét nem érintik. 1.03. szakasz 1.17.2. levegőtisztaság és védelme A vasútvonal jelenleg is villamosított, károsanyag kibocsátása nincs. A vasúti közlekedés károsanyagot csak a Diesel-mozdonyok működésével bocsát ki, melyek ezen a szakaszon nem jellemzőek. 1.04. szakasz 1.17.3. zaj- és rezgésvédelem A jelenlegi zajhelyzet jellemzésére Budapest, XVII. kerületében a Liget sor 8. épület védendő homlokzata előtt került sor reprezentatív zajmérésre. Mérési pont helye L AM,va, mért [db(a)] Nappal (06 22 óra) Éjjel 22 06 óra Bp., XVII. ker. Liget sor 8. 66,8 db 64,8 db Jelenleg a mérések és számítások alapján Budapest, XVII. kerület területén a vasúttól 25 m-re, a referencia távolságban kialakuló környezeti zajszinteket és a 65/55 db határérték teljesülésének távolságát az alábbi táblázat foglalja össze: VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 22

2011 Sebesség L Aeq (25) 65/55 db határérték teljesülésének határa Nappal Éjjel Nappal Éjjel Budapest, XVII. kerület 120 km/h 65 db 62,0 db 27,2 m 95,4 m Az adatokból látható, hogy a jelenlegi forgalom okozta zaj a referenciatávolságban (vasútvonaltól 25m-re) nappal a határérték közelében mozog, éjjel viszont már ebben a távolságban is 7 db határérték a túllépés mértéke. A zajszint csak mintegy 100 m távolságban csökken határérték alá. Az érintett lakóterületeken számos védendő épület esetében van határérték feletti zajterhelés. Több épület (nem MÁV ingatlanok) esetében a pályától való távolság még a 25m-t sem éri el, ami a vonalra vonatkozó levegővédelmi övezet határa. 1.05. szakasz 1.17.4. hulladékkezelés A vasútvonal üzemelésével összefüggésben kétféle hulladék jelentkezik: kommunális (utas) és technológiai (szállítmányozás, karbantartás) hulladék. A vasútvonal üzemelése során keletkező hulladékok kezelése, ártalmatlanítása megoldott. 1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 1.18.1.építésföldtani korlátok 1.18.1.1. alábányászott területek, barlangok, pincék területei Alábányászott területek, bányák, pincék a módosítandó területeken nem található. 1.18.1.2. csúszás- és süllyedésveszélyes területek Csúszás- és süllyedésveszélyes területek a módosítandó területeken nem található. 1.18.1.3. földrengés által veszélyeztetett területek Földrengés által veszélyeztetett területek a módosítandó területeken nem található. 1.18.2. vízrajzi veszélyeztetettség 1.1.8.2.1.árvízveszélyes területek A vizsgált, módosított területeken árvízveszélyes térségek nincsenek. 1.18.2.2. belvízveszélyes területek A vizsgált, módosított területeken belvízveszélyes térségek nincsenek. 1.18.2.3. mély fekvésű területek A vizsgált, módosított területeken mélyfekvésű területek nincsenek. 1.18.2.4. árvíz és belvízvédelem A vasútvonal fejlesztése ár- és belvízvédelmi rendszereket nem érint. 1.18.3. egyéb veszélyek 1.18.3.1. kedvezőtlen morfológiai adottságok (lejtés, falszakadás) A vizsgált, módosított területeken kedvezőtlen morfológiai adottságú területek nincsenek. 1.1.8.3.2. mélységi, magassági korlátozások A vizsgált, módosított területeken mélységi vagy magassági korlátozás alá eső területek nincsenek. 1.18.3.3. tevékenységből adódó korlátozások Közművezetékek jogszabályokban előírt védőterületei, VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 23

Közút és vasút védőterülete: külterületen 50-50m, 100-100m, ill. 50-50m. 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely Ásványi anyag lelőhely, megkutatott terület, bányatelek, tervezett bányatelek nem található a vizsgált területeken. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 24

2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése A vasút párhuzamos, a Rákos-patakkal, a patak menti erdő besorolású sávjával is. A vasútvonal a kerület fontos nyugat-kelet irányú szerkezeti eleme, több más országos közlekedési nyomvonallal, a délebbi vasúttal, a Jászberényi úttal. A vasút párhuzamos még, a Rákos-patakkal, a patak menti erdő besorolású sávjával is. A vasút érintkezik még gazdasági területekkel a kerület nyugati és keleti szélén, kereskedelmi, szolgáltató és intézményi területtel, nyugaton, majd a középső szakaszon északon végig, délen rövid szakaszon kertvárosias lakóterülettel, délen többnyire erdőterületekkel. A vasút az elővárosi közlekedés szempontjából is fontos. Jelenleg ugyanakkor nem tud igazán megfelelni ennek a hálózati szerepkörnek, jelentős viszont az elválasztó szerepe a kerület északi és déli része között. A tervezett fejlesztések lehetővé teszik az igazi elővárosi közlekedés bevezetését, ugyanakkor, a közúti felüljárókkal, enyhítik a vasút elválasztó szerepét. A vasúti területek bővítése és a kapcsolódó utak, felüljárók kialakítása, valamint mindezekkel összefüggően a területfelhasználás módosítása igénybe vesz intézményi, gazdasági, kertvárosias lakó- és különleges közlekedési területeket, de az erdőpótlás miatt legnagyobb mértékben az általános mezőgazdasági területeket csökkenti, mintegy 5,3 ha nagyságban. Az erdőterületek összességében valamivel több, mint 0,06 ha-ral nőnek. A területrendezési terv (BATrT) előírásai szerint, az erdőterületek egy-egy település igazgatási területén belül nem csökkenhetnek. 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A módosítás során új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, a vasúti közlekedési terület igénybe vesz beépítésre szánt intézményi, gazdasági, különleges közlekedési és lakóterületeket, minimális, néhány ezer négyzetméternyi területet, az erdőterületekből viszont mintegy 5,3 ha területet kell kiváltani. A pótlásra olyan mezőgazdasági terület alkalmas, amelynek aranykorona értéke alacsonyabb, de erdőtelepítésre alkalmas minőségű. A tervezett fejlesztések közlekedés-hálózati szempontból, mind a közösségi közlekedés, mind az útkapcsolatok számára kedvező változásokat eredményeznek. 3.1.1. A folyamatok értékelése A vasúti átépítés után a vasútvonalon a pályasebesség és a pálya tengelyterhelése, teherbírása is növelhető lesz, a forgalmi irányító és biztosító berendezéseket is kicserélik. Az állomások, megállóhelyek átépítése a mai igényeknek megfelelő lesz. A kerületben a vasútvonal átépítése során több kisebb, nagyobb beavatkozás történik, a létesítmények helyigénye miatt a fővárosi TSZT-t és az FRSZ-t, a kerület településrendezési eszközeit, szabályozási és övezeti tervét, a területfelhasználási és az építési övezeti besorolást, és azok előírásait csak néhány területen kell módosítani. 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A 80. Budapest-Hatvan-Miskolc-Nyíregyháza vasútvonal az V. páneurópai vasúti folyosó főágának része, így jelentős szerepet játszik a személy- és az áruszállításban. Emellett fontos a belföldi és a budapesti elővárosi közlekedés szempontjából is. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából az Uvaterv Zrt. készítette a vasútvonal engedélyezési tervét, valamint a vasútvonal korszerűsítésének környezetvédelmi hatástanulmányát. Az átépítés VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 25

után a vasútvonalon a pályasebesség és a pálya tengelyterhelése, teherbírása is növelhető lesz, a forgalmi irányító és biztosító berendezéseket is kicserélik. Az állomások, megállóhelyek átépítése a mai igényeknek megfelelő lesz. 3.1.3. A településfejlesztés és településrendezés kapcsolata A magasabb, nemzetgazdasági elhatározás, kormányrendelet alapján történik a vasútfejlesztés, a tervezett változásokat a fővárosi terveszközökbe, és a kerület fejlesztési és rendezési terveibe kell illeszteni. 3.2. Problématérkép/ értéktérkép Az erdőterület csökken, kiváltásukra mezőgazdasági területet javasolt igénybe venni. 4. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT 4.1. Településrendezési javaslatok 4.1.1. Javasolt területfelhasználás A vasúti bővítési területsávokat beépítésre nem szánt, kötöttpályás közlekedési területbe kell átsorolni. Az igénybevett erdőterületek kiváltására, a szintén beépítésre nem szánt mezőgazdasági területeket javasolt felhasználni. 4.1.2. Beépítésre szánt terület A beépítésre szánt területek csökkennek, új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre. 4.1.3. Beépítésre nem szánt terület A vasúti bővítési területsávokat beépítésre nem szánt, kötöttpályás közlekedési területbe kell átsorolni (KÖk). Az új felüljárók területét közúti közlekedési területbe kell sorolni (KÖu). Az erdőterületek kiváltása a szintén beépítésre nem szánt, általános mezőgazdasági területeket (Má) lehet felhasználni, a Tarcsai út mentén. 4.1.4. Szerkezetet meghatározó nyomvonalas elemek A vasútvonal a kerület fontos nyugat-kelet irányú szerkezeti eleme, több más országos közlekedési nyomvonallal, a délebbi vasúttal, a Jászberényi úttal. 4.1.5. Védelmi elemek Ökológiai folyosó a Rákos-patak területe, és a patak környéke. A vizsgált területen nyilvántartott lelőhelyek: KÖH: 15236, Bp.8. Keresztúri út, KÖH: 66474, Bp.20. Kerepesi út Jászberényi út Budapest határ, KÖH: 15136, Bp. 31. Rákoskeresztúr, KÖH: 15135, Bp. 30. Rákoskeresztúr, KÖH: 15139, Bp. Rákoscsaba. A Vk (városképi jelentőségű) terület határvonal húzódik az Akadémia telep körül, a vasúttól délre a vasúttól északra, és a Cinkotai út és a Lyka Károly utcák közötti szakaszon. 5. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK 5.1. A településszerkezeti változások bemutatása 5.1.1. A terület a hatályos településszerkezeti tervben A hatályos településszerkezeti terv ábrázolja a kerület területfelhasználási kategóriáit. A kötöttpályás és közúti közlekedési területek mellett a kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterületeket, intézményi, gazdasági, közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 26

szolgáló különleges területeket is ábrázolja, valamint a beépítésre nem szánt területek közül a közjóléti erdőterületeket és az általános mezőgazdasági területeket. A területen haladnak egyes fővárosi közlekedési utak nyomvonalai (Cinkotai út, Tarcsai út), és néhány kerületi gyűjtőút útvonala is. 5.1.2. A javasolt módosítás és indoklása A vasúti bővítési területsávokat beépítésre nem szánt, kötöttpályás közlekedési területbe kell átsorolni. A közúti felüljárókhoz vezető fővárosi és kerületi utak területét közúti közlekedési területbe kell átsorolni. Az erdőterületek kiváltására a szintén beépítésre nem szánt mezőgazdasági területeket javasolt felhasználni. 5.1.3. A településszerkezeti változás területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bekutatása A tervezési terület a BATrT térségi területfelhasználási kategóriái közül az erdőgazdálkodási térséget és a városias települési térséget érinti. 5.1.4. A településszerkezeti változásnak a településfejlesztési koncepcióval (BTFK 2030) való összhangja A módosítás megfelel a településfejlesztési koncepció két fő célkitűzésével, a mobilitás és az elérhetőség elvével. 5.2.-3. Tájrendezési és zöldfelület-rendszeri javaslat A vasútvonal korszerűsítésével, a XVII. kerületi szakaszon épülő új és megújuló vasútállomások utasforgalmi szerepének növekedésével, a tervezett P+R parkolók megépítésével felértékelődik a jelenleg csak a városközpont közelében látogatott, a külső szakaszokon szinte teljesen néptelen, alulhasznált patak parti zöldsáv. A beruházás következtében feltehetően megnő a vasútvonal és a Rákos-patak közötti külső közjóléti erdő zóna várható látogatottsága, lakossági használata. Ezért javasoljuk a teljes parkerdő sáv szabadidős funkciókat szolgáló szerepének az újra értékelését, a parkerdő sáv teljes megújítását. A zöldsáv megújítása során javasoljuk, hogy a területet feltáró új séta és turista utak épüljenek, megadva a hosszanti átjárhatóság mellett a zöldsáv keresztirányú megközelíthetőségének kibővített lehetőségét is. Javasoljuk erdei tornapálya, tanösvény, lovagló út, továbbá pihenőhelyek, esőbeállók létesítését, kapcsolódva a már meglévő, szabadidő eltöltését szolgáló funkciókhoz. A közjóléti erdő megújítása során növelni kell annak florisztikai attraktivitását is. Gazdagítani kell a jelenleg szegényesnek mondható fafaj összetételt a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, őshonos fa és cserjefajokból álló vegyes kiültetések telepítésével. A ligetes, laza, barátságos jelleg fokozásával, átlátások kialakításával, a gyepes területek rendezésével, a tervezett sétaút hálózat és pihenőhelyek kiépítésével, az illegális hulladéklerakó helyek felszámolásával és a terület felügyeletével, ápolásával a patak és a vasút közötti közjóléti erdő rendszer a XVII. kerület és Budapest egészének kedvelt turisztikai létesítményévé válhat. A vasútfejlesztési beruházáson messze túlmutató zöldfelület-fejlesztési lehetőséget kínál a parkerdő megújításával együtt végrehajtható Rákos-patak revitalizáció is, melyet a Főváros már több évtizede meg szeretne valósítani. A két környezetrendezési akció együtt hozhatna létre igazán értékes, komplex szabadidő eltöltésére alkalmas területeket a városhatár és Rákoskeresztúr központ között. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA 27