A Németvölgyi Általános Iskola HÁZIRENDJE. Budapest Hegyvidék március

A Németvölgyi Általános Iskola HÁZIRENDJE Budapest Hegyvidék 2013. március

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Jogszabályi háttér... 3 Bevezető... 4 1. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, az eljárás rendje... 4 2. A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje... 5 3. A munkarenddel kapcsolatos szabályok... 5 4. Az iskola létesítményeinek használatára vonatkozó szabályok... 8 5. A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok... 9 6. A tanítás nélküli munkanap felhasználásának elvei... 12 7. A diáksportkör támogatása... 12 8. Az ingyenes, kedvezményes étkeztetés, tankönyv- és tanszerellátás ügyében a döntések mechanizmusa, szempontjai... 13 9. A taneszközökért, felszerelésekért való felelősség szabályai... 13 10. A számonkérés formái, szabályai... 14 11. A tanulók jutalmazásának formái, szabályai... 14 12. A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések formái, rendje... 15 13. A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás és anyagi kártérítési felelősség szabályai... 16 14. Az osztályozó-, javító-, különbözeti vizsgák eljárási szabályai... 17 15. A tantárgyi, tanévi, részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai... 19 16. A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről a megelőző tanév végén... 19 17. A tanulókra vonatkozó védő-óvó előírások, rendszabályok... 19 18. Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok... 22 19. A szociális és normatív kedvezmények, támogatások, ösztöndíj felosztásának elvei, a kérelem-elbírálás eljárási rendje... 23 20.1. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 23 20.2. Juttatások, segélyek... 23 20. A foglalkozásokról való távolmaradás szabályai... 23 21. A tanulók által előállított termékek tulajdonlására vonatkozó szabályok... 26 22. A Házirend nyilvánossága... 26 23. Záró rendelkezések... 26 2 / 27

Jogszabályi háttér A Németvölgyi Általános Iskola Házirendjének összeállításánál a következő (többször módosított), magasabb szintű jogszabályokat vettük figyelembe: az 1993. évi LXXIX. tv. - törvény a közoktatásról, 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről az 1992. évi XXXIII. tv. - törvény a közalkalmazottak jogállásáról, a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvellátás rendjéről, a 138/1992 (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben, 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról, 202/2012. (VII. 27.) Korm. Rendelet A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről valamint a Németvölgyi Általános Iskola pedagógiai programja, valamint a a Németvölgyi Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata és annak mellékletei és a hozzá kapcsolódó dokumentumok 3 / 27

Bevezető A Németvölgyi Általános Iskola Házirendjének célja, hogy az iskola tanulóinak, jogaik gyakorlásához és kötelességeik teljesítéséhez, valamint a folyamatos és rendeltetésszerű működéshez szükséges szabályokat megfogalmazza, az iskola pedagógiai programjában kitűzött célok megvalósulását elősegítse. E Házirendben az iskola fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, XII. Tankerület; a működtető a Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata. 1. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, az eljárás rendje 1.1. A felvétel, átvétel feltételei, követelményei, eljárási rendje 1.1.1. Az iskola a körzetében állandó lakóhellyel rendelkező (tartózkodó) tanulót köteles felvenni, átvenni. Az emeltszintű angolos, reál- és normál létszámú osztályok számára a Járási hivatal által kijelölt körzet az irányadó, a logopédiai osztályok estében a XII. kerület a felvételi körzet. 1.1.2. A logopédiai osztályokba jelentkező tanulóknak előzetes szakértői vizsgálaton kell részt venniük. Felvételükre csak a szakértői vizsgálatban megfogalmazott javaslat alapján kerülhet sor. A tanulói jogviszony az igazgató döntése alapján a felvételről szóló írásbeli értesítéssel jön létre. 1.1.3. Az iskola magasabb évfolyamaira történő felvételről, átvételről az osztályfőnök véleményének kikérése mellett az igazgató dönt. Az angolos és reálosztályokba történő átvételkor az igazgató különbözeti vizsga letételét írhatja elő. 1.1.4. A kötelezően felvett tanulók után, ha marad még (alapító okiratban megállapított) férőhely, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót kell felvenni, a további felvételeknél előnyben kell részesíteni a XII. kerületben lakó (tartózkodó) tanulókat, a testvér tanulókat, azokat a jelentkezőket, akiknek szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, akiknek a lakhelye az iskolától egy kilométeres körzetben található. A még fennmaradó üres helyek betöltése sorsolással történik. 1.2. A sorsolás részletes szabályai 1.2.1. Ha az összes felvételi kérelmet az iskola helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, a fennmaradó helyek betöltéséről sorsolással dönt. A sorsolást az iskola igazgatója szervezi meg. A sorsolásra meg kell hívni a felvételi kérelmet benyújtókat. 1.2.2. A sorsolás urnába töltött számkartonok húzásával történik. Az urnába a jelentkezők számával megegyező számú számozott kartont kell elhelyezni. A számok és a jelentkezők összerendezését a sorsolás előtt kell elkészíteni. 1.2.3. A számok húzását az iskola felső tagozatos igazgatóhelyettese végzi. A számhúzást annyiszor kell megismételni, ahány üres férőhely van. A sorsolás után megmaradó jelentkezők kérelmét az igazgató férőhely hiánya miatt elutasítja. 1.3. Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai 1.3.1. A tanuló osztályba, tanulócsoportba sorolását csak az igazgató változtathatja meg. A más osztályba történő áthelyezés előtt ki kell kérni a tanuló, a nevelők és a szülő véleményét. Egyet nem értés esetén más osztályba sorolni fegyelmi határozat eredményeként lehet. 4 / 27

1.3.2. Az első osztályos tanulók osztályba sorolásáról a szülők és osztálytanítók előzetes véleményének kikérése után az igazgató dönt. 1.3.3. A logopédiai osztályba felvett tanulók csak a szakértői felülvizsgálat eredményével összhangban helyezhetők át más osztályba. 1.4. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei 1.4.1. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve az első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. Tanév közben a tanuló napközi otthonba történő felvételére írásbeli jelentkezés alapján - csak az igazgató engedélyével kerülhet sor. 1.4.2. A napközi otthonba történő felvétel után a foglalkozásokon való részvétel a tanuló számára kötelező. 1.4.3. A napközis foglalkozásokról való távolmaradás engedélyezésénél, a mulasztások igazolásánál a kötelező órákra vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni. 1.4.4. A napközi otthoni elhelyezés megszüntetésére a szülő írásbeli kérésére az igazgató ad engedélyt. 1.4.5. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele az igazgató engedélye alapján tanév közben is lehetséges. 1.4.6. A napközi otthonba, illetve tanulószobára minden jelentkezőt fel kell venni. A felvételhez nem köthető ki előzetes feltétel. 2. A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje 2.1. A tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, ha: felveszi más oktatási intézmény; általános iskolai tanulmányait befejezte; fegyelmi határozattal áthelyezték másik iskolába. 2.2. A tanulói jogviszony megszűnésének időpontja az átvétel előtti utolsó tanítási nap dátuma, illetve a végbizonyítvány kiállításának dátuma. 2.3. A tanulói jogviszony megszűnését követően e tényt a KIR rendszerben az előírt határidőn belül rögzíteni kell. 3. A munkarenddel kapcsolatos szabályok 3.1. A tanórák, foglalkozások napi, heti rendjének kialakításának szabályai 3.1.1. Az iskolában a kötelező és nem kötelező tanórákat 8 és 13.35 óra között kell megszervezni. Fejlesztő foglakozás és a logopédiai osztályokban tanórai foglalkozás 14 óra után, de legkésőbb 15 óráig is szervezhető. A tanítási órák hossza 45 perc, ettől való eltérést csak az igazgató engedélyezhet. 3.1.2. Az igazgató a nevelőtestület, illetve a Szülők Tanácsának javaslatára az iskolában rövidített tanítási nap megtartását engedélyezheti. Ebben az esetben a tanórák időtartama 30 perc és minden szünet 10 perces. 5 / 27

3.1.3. A rövidített tanításról a szülőket előzetesen legalább egy nappal előre értesíteni kell. 3.1.4. A napközis csoportok munkarendje a tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16 óráig tart. A nem tanórai foglalkozások (szakkörök, korrepetálások, sportkörök, stb.) a tanórák után kezdődnek olyan időpontban, hogy a tanulóknak legyen idejük ebédelni. Nem tanórai foglalkozás a 6. órában is szervezhető. 3.1.5. Nem tanórai foglalkozás 17 óra után csak az igazgató engedélyével szervezhető. 3.1.6. A tanulók órarendje A és B hetes váltásban kerül megszervezésre. 3.1.7. Az osztályok, csoportok órarendjét úgy kell kialakítani, hogy a tanulóknak nem lehet lukas órájuk. 3.2. A foglalkozások közötti szünetek rendje 3.2.1. A tanulók legkésőbb a tanítás megkezdése előtt 10 perccel érkeznek az iskolába. 7.30 előtt érkező tanulók az ügyeleten gyülekeznek. Az ügyelet helye: az átjáró folyosó, jó idő esetén az udvar kijelölt területe. Az alsósok 7.30-kor, a felsősök 7.45- kor mehetnek a tantermekbe. 3.2.2. A 7.55 utáni késésről a tájékoztató füzetbe való iskolai pecséttel értesítik a szülőket. A tanóráról való késést a késés percekben kifejezett időtartamát is az osztálynaplóba kell bejegyezni. Többszöri késés esetén, ha az összeadott percek száma eléri a 45 percet, az igazolatlan órának minősül, és büntetést következő fokozatot von maga után. Több igazolatlan óra esetében az osztályfőnök az igazolatlan mulasztásokra vonatkozó magasabb jogszabályok szerint jár el. 3.2.3. Az óraközi szünetek rendje: 3.2.3.1. Az órák megkezdését és végét csengő jelzi. A becsöngetés után a tanulók az osztályteremben készülnek a következő óra megkezdésére. 3.2.3.2. Az első, második és harmadik szünet 15 perces, a negyedik és ötödik szünet 10 perces. Az első és második szünetben lehet az ebédlőben, ill. osztályteremben reggelizni. A harmadik és negyedik szünetben tartózkodhatnak a gyerekek az udvaron, ha az időjárás kedvező. Az osztálytermekben tanári engedéllyel, egyéb esetben azon a folyosón tartózkodhatnak a tanulók, ahol órájuk lesz. 3.2.3.3. A büfében úgy lehet vásárolni, hogy a tanuló a tanóra megkezdésekor az osztályteremben legyen. 3.3. A nyitvatartás alatti felügyelet, ügyelet szabályai 3.3.1. Az iskola 7.00 órától 17 óráig tart nevelői ügyeletet. 3.3.2. 16 órától 17 óráig összevont ügyeletet biztosít az iskola. Amennyiben a szülő alkalmilag, akadályoztatása miatt nem tud ezen időtartam alatt a gyermekért jönni, köteles a gyermek további elhelyezésének megszervezéséről gondoskodni és arról az ügyeletes nevelőt értesíteni. 3.3.3. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: hetesek (2 fő, az osztályfőnök beosztása alapján), diákügyeletesek (a 7-8. osztályos tanulók), a bejáratnál napközis tanulók 14.30 16.00 között tartanak ügyeletet. 6 / 27

3.3.3.1. A hetesek megbízását az osztályfőnök adja egy hétre és hét végén ő értékeli a munkájukat. A hetesek feladatai: a) gondoskodnak a tanterem előkészítéséről a tanórákra (tábla tisztítása, kréta, stb.), b) a szünetekben a termet kiszellőztetik, c) a szünetben a tanulókat a folyosóra, vagy az udvarra kiküldik. d) a szünetben, illetve az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, e) az óra kezdetén az órát tartó nevelőnek jelentik a hiányzó tanulókat, f) ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után 5 perccel nem érkezik meg, akkor az egyik hetes köteles azt jelenteni az igazgatóhelyettesi irodában, g) óra végén ellenőrzik a terem rendjét, tisztaságát. Távozáskor leoltják a villanyt. Az utolsó óra után bezárják az ablakokat, összeszedik a szemetet, a székeket felrakják a padra. h) A balesetveszélyes helyzetet, hibát, károkozást jelenteniük kell az ügyeletes vezetőnek. 3.3.3.2. A diákügyeletesek heti váltásban látják el az ügyeletesi feladatokat. A diákügyelet 7.30-8.00-ig, illetve minden szünetben van. Ügyelet van a kapuban és a tanári szoba előtt: 2-2 fő. A diákügyeletes feladata: a) Az ügyeleti helyen, az ügyeletesi időszak kezdetekor megjelenik és feladatait az ügyelet végéig ellátja. b) Rendbontás esetén tájékoztatja az ügyeletes nevelőt. c) A tanórák kezdetére vissza kell érnie az osztályterembe: az ügyeletesi munka nem indokolhatja a tanóráról való elkésést. d) Az ügyeletes tanulók az igazgatóhelyettesnek adják át a késő tanulók tájékoztató füzeteit, ellenőrző könyveit. e) Az ügyeletesek munkáját osztályfőnökük értékeli. 3.4. A tanév rendjének, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának általános szabályai 3.4.1. A tanév munkarendjének kialakításakor a vonatkozó rendeletben foglaltakból kell kiindulni. Az ettől való eltérésre a nevelőtestület, illetve a Szülők Tanácsának javaslata alapján a fenntartói jóváhagyás után kerülhet sor. 3.4.2. A tanítás nélküli munkanapok felhasználásánál törekedni kell arra, hogy a hét különböző napjaira essenek (az éves óraszámok védelme), eloszlásuk igazodjon a rendeletben meghatározott munkanapok eloszlásához. 3.5. Az iskolai rendezvények, ünnepélyek rendje 3.5.1. Iskolai szintű rendezvényre, megemlékezésre, ünnepélyre csak tanítási órán kívül kerülhet sor. 3.5.2. Az iskolai szintű ünnepélyen a tanulók kötelesek részt venni. 3.5.3. Ünnepélyek alkalmával fehér blúz, illetve ing és sötét alj a megfelelő viselet, ezért abban jelenjenek meg a tanulók. 7 / 27

4. Az iskola létesítményeinek használatára vonatkozó szabályok 4.1. A viselkedés általános szabályai 4.1.1. A tanórán a tanuló magatartásával, viselkedésével nem zavarhatja a tanóra rendjét, nem korlátozhatja tanulótársainak a tanuláshoz, a tantervi követelmények teljesítésére való felkészüléséhez való jogát. 4.1.2. A tanórákon a mobil telefon és egyéb, a tanítást zavaró eszköz nem lehet bekapcsolva, azt használni óra alatt tilos. A tanítás menetét zavaró eszközt a nevelő elveheti a tanulótól. Az elvett eszközt az óra után a tanulónak vissza kell adni. 4.1.3. A tanulók tájékoztató füzetüket és az ellenőrzőjüket naponta hozzák magukkal, annak hiányát az első órát tanító tanárnak jelentik, aki a naplóba bejegyzi azt. Az ellenőrző, vagy üzenő füzet többszöri otthonhagyása, illetve elvesztése osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után. 4.1.4. A tanuló a számára kötelező tanórákon köteles részt venni. A tanóráról való késés a Házirend megsértésének minősül és büntetést von maga után. 4.1.5. Az iskola épületének, berendezési tárgyainak és tisztaságának megóvására minden tanulónak ügyelnie kell, a tantermek tisztaságának rendjének megőrzésében, a rend, tisztaság helyreállításában, a használt eszközök rendben tartásában minden tanuló köteles közreműködni. 4.1.6. A tanulók nevelői irányítás mellett részt vesznek a tanóra, a foglalkozás, rendezvény előkészítésében, lezárásában. 4.1.7. A tanítási napokon a tanulók szolid, szélsőségektől mentes öltözékben jelennek meg. 4.1.8. A tanulók az iskola valamennyi dolgozóját a napszaknak megfelelően, a terembe belépő felnőtteket néma felállással köszöntik. 4.1.9. A kabátokat, sapkákat, esernyőket, utcai vagy tornacipőt az öltözőszekrényben kell elhelyezni. 4.1.10. Az iskola épületét tanítási időben a tanuló csak igazgatói, igazgatóhelyettesi, osztályfőnöki, vagy osztályfőnök-helyettesi engedéllyel hagyhatja el! 4.1.11. Tanítási időn kívül a gyerekek az iskola épületében és az udvaron csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. 4.1.12. Az iskolába behozott, de a tanuláshoz nem szükséges eszközökért, (ékszerek, mobil telefon, játék, stb.) tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal, kivéve a testnevelés órák idejére a nevelőnek megőrzésre átadott tárgyakat. Kártérítési összeget csak a tantervi követelmények teljesítéséhez szükséges eszközökben, illetve a tanulók ruházatában bekövetkező kárért tudunk megállapítani. 4.1.13. A tanulók az utolsó tanítási órájuk után mehetnek ebédelni. Táskájukat az ebédlő előtti táskatartón, kabátjukat a fogason helyezhetik el. A napközis és tanulószobai tanulók beosztás szerint a csoporttal együtt ebédelnek. 4.1.14. A napközis tanulók az utolsó órájuk után köteles a napközis teremben megjelenni és a nevelőnél jelentkezni. 4.1.15. Az iskola által az iskola területén, vagy azon kívül szervezett, a pedagógiai program eredményes végrehajtásához kapcsolódó rendezvényeken, programokon (erdei iskola, osztálykirándulás, ünnepélyek, stb.) a tanulónak részt kell vennie. E rendez- 8 / 27

vényeken a tanulóra vonatkoznak jelen Házirend előírásai. A rendezvényeken, programokon való távolmaradásról az igazgató adhat engedélyt. 4.2. A létesítményhasználat korlátjai 4.2.1. Az iskola létesítményeit minden, az iskolával tanulói jogviszonyban lévő tanuló használhatja. 4.2.2. Azoknak a tanulóknak, akik számára foglalkozást az adott napon nem szerveztek, a tanítás befejezése után el kell hagyniuk az épületet. Ez alól felmentést csak az ügyeletes vezető adhat, aki egyúttal gondoskodik az épületben maradó tanuló(k) felügyeletéről. 4.2.3. Napközis tanulók a napközi ideje alatt az iskola épületét csak a szülő írásbeli kérelmére hagyhatja el. Az írásbeli engedély lehet: 4.2.1.1. általános: a szülő tanév elején a hét napjaira lebontva tájékoztatja az iskolát, mely napokon mikor távozhat a gyermek, 4.2.1.2. egyszeri: a szülő SMS-ben ad engedélyt az épület lehagyására. 4.2.4. A napköziben a tanulási idő védett. A szülő a gyermekét vagy a tanulás megkezdése előtt, vagy csak utána viheti el. Ez alól, rendkívüli esetekben a napközis nevelő adhat felmentést. 4.2.5. Az a tanuló, aki a tanulási időben szakköri, vagy egyéb foglakozáson vesz részt, házi feladatát otthon köteles pótolni. 4.2.6. Azok a tanulók, akik már a napközis teremből lejöttek, de a szüleik még nem érkeztek meg, 17 óráig az ügyeletes nevelő felügyelete mellett ügyeleti helyiségben, jó időben az udvaron tartózkodnak. Ha a tanuló különóra miatt, vagy más okból már elhagyta az iskolát, ügyeleti időre nem jöhet vissza. 4.3. A létesítményhasználattal kapcsolatosan az iskolai Diákönkormányzat jogosítványai 4.4.1. Az iskolában működő Diákönkormányzat térítésmentesen használhatja: az iskola helyiségeit tanácskozás, megbeszélés céljára; az iskola egy faliújságját hirdetés, tájékoztatás céljára; az iskolarádióhoz tartozó eszközöket műsorsugárzás, tájékoztatás céljára; egyéb, az igazgató által engedélyezett eszközöket az iskolai könyv- és médiatár állományát, helyiségeit. 4.4.2. A Diákönkormányzat a felsorolt eszközöket csak nevelői felügyelet mellett használhatja. 5. A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok 5.1. A tanuló kötelessége, hogy 5.1.1. úgy éljen jogaival, hogy azzal mások, és az iskola közösségeinek érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában, 5.1.2. fegyelmezetten vegyen részt a tanítási órákon, a tanuláshoz szükséges taneszközöket, felszerelését és az ellenőrző könyvét mindig hozza magával, más eszközöket az órákon nem használhat, 5.1.3. ismerje meg a tanulói házirendet és az iskolában, valamint az iskola által szervezett programon tartsa be annak előírásait, 9 / 27

5.1.4. vigyázzon az iskola felszerelésére, berendezésére, az általa okozott kárt térítse meg, 5.1.5. ne veszélyeztesse önmaga és társai egészségét, testi épségét, tartsa meg a közlekedési, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat, 5.1.9. az iskolában valamennyi az iskola által szervezett programon, foglalkozásokon tilos a dohányzás, a szeszesital és kábító hatású szerek fogyasztása. 5.1.10. környezettudóan viselkedjen: - óvja az élő környezetet, - gyűjtse szelektíven a szemetet, - takarékoskodjon az energiával, - vigyázzon környezete tisztaságára. 5.2. A tanuló joga, hogy 5.2.1. kulturált formában tájékozódjon tanulmányi előmenetelével, érdemjegyeivel, tanulmányi munkája értékelésével összefüggő kérdésekről. 5.2.2. tájékozódjon, véleményt mondjon és javaslatot tegyen a tanulókkal összefüggő kérdésekkel kapcsolatban. 5.2.3. megismerje az iskola pedagógiai programját, a helyi tanterv követelményeit. 5.2.4. részt vegyen az iskolai tanulóközösségek foglalkozásain, az iskola által szervezett nem kötelező tanórákon, programokon, rendezvényeken, versenyeken. 5.2.5. kezdeményezze diákönkormányzat, diákkör létrehozását. 5.2.6. választhat, illetve megválasztható a diákönkormányzat tisztségviselőjének, valamint egyéb tanulóközösségi tisztségre. 5.2.7. az iskola igazgatójának engedélye alapján társaival, vagy egyénileg nevelői felügyelet mellett használhatja az iskola létesítményeit, helyiségeit, felszerelését. 5.2.8. saját iskolai életével összefüggő kiadások mérsékléséhez szociális segélyt, támogatást kapjon, ha ezt egyéni, vagy családi helyzete indokolttá teszi. 5.2.9. egyéni ügyeivel tanáraihoz, osztályfőnökéhez, vagy az igazgatósághoz forduljon. 5.2.10. vitás ügyekben, problémás esetekben segítséget kérjen az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelősétől, osztályfőnökétől, vagy az iskola igazgatóságától, valamint, hogy ezekre az ügyekre érdemi választ kapjon. 5.3. A szülők jogai, illetve kötelességei 5.3.1. A szülőt megilleti a közérdekű igényérvényesítés joga, melynek során eljárást indíthat, vizsgálatot kezdeményezhet az iskola igazgatójánál, a fenntartónál, a XII. kerület jegyzőjénél, a kormányhivatalnál, vagy más hatóságnál minden olyan esetben, amikor nem határozható meg konkrétan a jogaikban sértett, illetve veszélyeztetett tanulók köre. 5.3.2. A szülő joga, hogy saját gyermeke ügyében, valamint a közérdekű igényérvényesítés során igénybe vegye az oktatásügyi közvetítő szolgálatot (OKSZ, http://oksz.ofi.hu/). A szolgálat igénybevételét a felek egyező szándéka esetén írásban kell kérniük. A vitában állók, a közvetítővel együttesen határozzák meg a közvetítés kezdetének idejét. 5.3.3. A szülő joga, hogy igénybe vegye a lakhelye szerinti Nevelési Tanácsadó szakszolgálatát, kezdeményezze gyermek szakértői vizsgálatát. 10 / 27

5.3.4. A szülő kötelessége, hogy az iskolával kapcsolatot tartson, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének pszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozáson való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére, a nevelőtestület erre javaslatot tesz. 5.4. A tanulói érdekvédelem, érdekegyeztetés iskolai rendszere 5.4.1. Az iskolában a tanulók az alábbi tanulói közösségek munkájában vehetnek részt: diákönkormányzat, osztály és napközis csoport, szakkör, diákkör, énekkar, sportkör. 5.4.2. Az iskolai Diákönkormányzat képviseli a tanulók közösségeinek érdekeit, de egyéni érdekek védelmét is elláthatja. 5.4.3. Az iskolai Diákönkormányzat és az iskolai Sportkör saját szervezeti és működési szabályzata alapján látja el feladatait. 5.4.4. Diákönkormányzatot és diákkört a tanulók maguk is létrehozhatnak. Új diákönkormányzat és diákkör létrehozásáról az igazgatót haladéktalanul értesíteni kell. 5.5. A tájékoztatás és véleményezés formái és rendszere 5.5.1. A tanulók tájékoztatására az alábbi formákat alkalmazzuk: az igazgató évente egy alkalommal beszámol a diákönkormányzatnak az éves feladatok végrehajtásáról, az elért eredményekről; a diákönkormányzat ülésein az igazgató (vagy megbízottja) részt vesz azoknak a napirendi pontoknak a megvitatásán, melyekre a diákönkormányzat meghívja; évente egy alkalommal az igazgató diákfórumot szervez, melyen a tanulók választ kaphatnak az őket érdeklő kérdésekre. 5.5.2. A tanulói véleményeknek az iskolai döntésekben való megjelenítése elsősorban az iskolai Diákönkormányzat feladata. Ezért a diákönkormányzat közvetlenül fordulhat az iskola vezetőségéhez kérdéssel, véleménnyel. 5.5.3. A Szülők Tanácsa és a Diákönkormányzat véleményének kikérése esetén a vélemény kérés időpontját úgy kell megállapítani, hogy a vélemény kialakítására és annak megfogalmazására, írásban történő rögzítésére érdemi idő álljon rendelkezésre. 5.5.4. A tanulók által felvetett kérdésekre az igazgató 5 napon belül válaszol, az írásban feltett kérdésre írásban kell választ adni. 5.5. A tantárgy-, foglalkozás- és tanárválasztás rendje 5.5.1. Az iskola helyi tantervében szabadon választható tantárgyként a fakultációs formában német szerepel a 7-8. évfolyamon. A fakultációra jelentkező és arra felvett tanuló számára a foglakozás a tanév végéig kötelező. 5.5.2. A tanuló tanárt, nevelőt csak a témanapokon, vagy abban az esetben választhat, ha azonos tantervi tartalommal több tanórán kívüli foglakozást is szervez az iskola. 11 / 27

5.6. A diákkörök, diákönkormányzat iskolai támogatása 5.6.1. A diákkörök működési feltételeit az iskola az alábbi eszközökkel és módokon támogatja: ingyenes teremhasználat a diákkörök működéséhez; ingyenes fénymásolási lehetőség a diákönkormányzat működéséhez; kedvezményes fénymásolási lehetőség az iskolaújsághoz (a festéket az iskola biztosítja); pénzügyi támogatás a diákönkormányzat programjainak lebonyolításához. 5.7. Az iskolai és diákmédia szerepe 5.7.1. Az iskola tanulói közvéleményének alakítása, a tanulók tájékoztatása érdekében az iskolában a Diákönkormányzat kérésére iskolaújság, illetve iskolarádió működhet. OsztályWboldal a honlapon???? 5.7.2. Az iskolarádió és iskolaújság működésének részletes szabályait a nevelőtestület által megbízott háromfős bizottság és az iskolai Diákönkormányzat dolgozza ki. A szabályzat elfogadásakor a Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. 5.7.3. A szabályzatot a nevelőtestület hagyja jóvá, az igazgató és a Diákönkormányzat képviselője írja alá. 5.7.4. A szabályzat jelen Házirend részét képezi és annak mellékletét alkotja. 6. A tanítás nélküli munkanap felhasználásának elvei 6.1. A tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott számú tanítás nélküli munkanap felhasználásáról a nevelőtestület dönt. 6.2. A tanév során egy tanítás nélküli munkanap programjáról az iskolai Diákönkormányzat dönt. 6.3. A program nem lehet ellentétes az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott nevelési elvekkel, célokkal. Vita esetén a Szülők Tanácsa véleményének meghallgatása után a nevelőtestület dönt. 7. A diáksportkör támogatása 7.1. Az iskolai diáksportkör az iskola keretén belül működik, nem önálló jogi személy. A sportkör működését a nevelőtestület tagjai közül, az igazgató megbízása alapján sportkörvezető segíti. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban kell megszervezni. 7.2. A sportkör működésének biztosításához, céljai megvalósulásához az iskola a következő feltételeket biztosítja: nevelői kíséret és felügyelet a sportkör rendezvényein; az iskola helyiségeinek és udvarának térítésmentes használata; a sportoláshoz szükséges eszközök, felszerelések biztosítása; a csapatsportok műveléséhez egyenruha (mez) biztosítása; 12 / 27

a sportkör rendezvényeinek népszerűsítése érdekében az iskola területén egy faliújság biztosítása. 7.3. A sportkör tagjai az eszközöket, felszerelést a felügyelő nevelőtől veszik át és neki adják le. Az iskolából eszközt, felszerelést elvinni csak a sportkör vezetőjének engedélyével lehet. 8. Az ingyenes, kedvezményes étkeztetés, tankönyv- és tanszerellátás ügyében a döntések mechanizmusa, szempontjai 8.1. Az iskola a tanulói részére kedvezményes étkezési lehetőséget biztosít (csak a nyersanyag normát kell téríteni). 8.2. A családok szociális helyzete alapján további térítési díjcsökkentésre van lehetőség, ennek mértékét és az eljárás szabályait a működtető rendeletben határozta meg. A rendelet szövegét az iskola titkárságán megtekintés céljából el kell helyezni. 8.3. A tankönyvek kiválasztása a nevelő joga, de a döntése előtt egyeztetnie kell a szakmai munkaközösséggel. 8.4. A tankönyvek, tanulási segédletek kiválasztásának szempontjai: előnyt élvez az olyan tankönyv, amelynek a felsőbb évfolyamokon is van folytatása, biztosítva a feldolgozandó tananyag egymásra épülését (tankönyvcsalád), a már adott tanulócsoportnál bevezetett tankönyvcsaládon változtatni csak a szakmai munkaközösség egyetértésével lehet, az új tankönyvcsaládot felmenő rendszerben kell bevezetni, azonos tananyagot feldolgozó tankönyvek esetén lehetőleg az olcsóbbat, a tartósabbat, az esztétikusabb megjelenésűt kell előnyben részesíteni. 8.5. A már megrendelt tankönyv helyett másikat még tanárváltás esetén sem lehet választani. 8.6. A tanulók nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatásának megállapításakor a következő elveket kell figyelembe venni: szociális rászorultság (alacsony egy főre jutó jövedelem, a szülő munkanélküli); az eltartott családtagok száma; az adott osztály, tanulócsoport, évfolyam tankönyvcsomagjának ára. 9. A taneszközökért, felszerelésekért való felelősség szabályai 9.1. A tanulók az általuk használatra átvett taneszközökért, felszerelésért, könyvekért anyagi felelősséggel tartoznak. 9.2. A tanuló a tartós használatra átvett eszközök átvételét aláírásával igazolja. 9.3. A nevelő az eszköz visszaadásának tényét aláírásával igazolja, egyúttal meggyőződik az eszköz épségéről. 9.4. Amennyiben az eszközben kár keletkezett, jegyzőkönyvet vesz fel, melyben rögzíti a károkozás összes lényeges körülményét. 9.5. A jegyzőkönyvet a tanuló is aláírja. Az aláírás megtagadását rá kell vezetni a jegyzőkönyvre. 13 / 27

9.6. A sportkör tagjai az átvett eszközökért, felszerelésért, ruházatért anyagi felelősséggel tartoznak. 9.7. A gondatlanságból eredő, illetve szándékosan okozott kárt meg kell téríteni. A kár mértékéről a körülmények tisztázása és a kárt okozó meghallgatása után az igazgató dönt. 10. A számonkérés formái, szabályai 10.1. Iskolánk a tanulók tanulmányaikban történő előrehaladásának, mérésére az alábbi szóbeli és írásbeli formákat alkalmazza: összefüggő szóbeli feleltetés, beszámoltatás; előadás, beszámoló előre kiadott témából; a tanórán mutatott aktivitás, órai munka; témazáró dolgozat (összefoglalás, részösszefoglalás után); kis dolgozat (egy-két óra anyagából); tematikus mérések, feladatlapok, tesztek. 10.2. Egy napon belül két témazáró dolgozatnál többet ugyanazon osztály nem írhat. 10.3. Egy héten belül négy témazáró dolgozatot ugyanazon osztály nem írhat. 11. A tanulók jutalmazásának formái, szabályai 11.1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, vagy az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 11.2. Az iskolai jutalmazás formái: 11.2.1. Az iskolában tanév közben elismerésként az alábbi dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, napközis nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. 14 / 27

11.2.2. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. 11.2.3. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen vehetnek át. 11.2.4. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és/vagy könyvjutalmat kap, melyet az iskola tanuló közössége előtt vehet át. 11.2.5. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 11.2.6. Kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben lehet részesíteni. 11.2.7. Az iskola nevelőtestülete tanév végén titkos szavazással megválaszthatja az ÉV DI- ÁKJA tanulót. Az ÉV DIÁKJA csak a tanulmányait befejező tanuló lehet, aki kiemelkedő tanulmányi munkája mellett a kerületi vagy magasabb szintű versenyeken, pályázatokon, öregbíti iskolánk hírnevét. Az ÉV DIÁKJA kitüntetést és az azzal járó jutalmat a tanévzáró ünnepélyen az igazgató adja át. 11.2.8. A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök, igazgató) dönt. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. 12. A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések formái, rendje 12.1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségét folyamatosan nem teljesíti, vagy a Házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely más módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni. 12.2. Az iskolában alkalmazott büntetések formái: szaktanári figyelmeztetés, napközis nevelői figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, 15 / 27

igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés, tantestületi megrovás. 12.3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elvét kell érvényesíteni, melytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 12.4. A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület dönt. 12.5. A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. 13. A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás és anyagi kártérítési felelősség szabályai 13.1. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén vele szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az igazgató, vagy a nevelőtestület dönt. 13.2. A fegyelmi eljárás során a Szülők Tanácsa, illetve az iskolai Diákönkormányzat kezdeményezésére biztosítani kell, hogy a Szülők Tanácsa, illetve a Diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást, melynek célja a kötelességszegésekhez vezető események feltárása, értékelése és ezek alapján a sértett és a kötelességszegő közötti, a sérelem orvoslása érdekében létrejövő megállapodás létrejötte. 13.3. Az egyeztető eljárás lehetőségére a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítéssel egy időben a kötelességszegő tanulót (törvényes képviselőjét) értesíteni kell, ha azzal a sértett is egyetért. A tanuló (törvényes képviselője az értesítés után 5 tanítási napon belül kérheti az egyeztető eljárás lefolytatását. 13.4. Az egyeztető eljárásra akkor kerülhet sor, ha azzal a sértett, illetve a kötelességszegő (kiskorú tanulók esetén a törvényes képviselőjük) egyetért. 13.5. Az egyeztető eljárást a Szülők Tanácsa elnöke és az iskolai Diákönkormányzat vezetője kezdeményezi az igazgatónál. Az igazgató az érdekeltek véleményének meghallgatása után felkéri a szülői munkaközösség, illetve a Diákönkormányzat egy tagját az egyeztető eljárásban való részvételre. 13.6. Az egyeztető eljárásban az iskola igazgatója, vagy az általa megbízott személy is részt vesz. Az egyeztető eljárást az iskola épületében kell lefolytatni. 13.7. A kötelességszegő és a sértett közötti megállapodást írásba kell foglalni és a felek kérésére a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függesz- 16 / 27

teni. Ha felfüggesztés ideje alatt a sértett (törvényes képviselője) nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, úgy azt meg kell szüntetni. Amennyiben a megállapodásban a felek kikötik, az eljárás megállapításait, a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályában, illetve az iskolai közösségben nyilvánosságra lehet hozni. 13.8. Ha az egyeztető eljárást nem kérték, vagy az 15 napon belül nem járt eredménnyel,úgy a fegyelmi eljárást folytatni kell. 13.9. Az egyeztető eljárás szabályozásával kapcsolatban a Szülők Tanácsának és a Diákönkormányzatnak egyetértési joga van. 13.10. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló, kiskorúság esetén a szülő (gondviselő) a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés mértékét az igazgató határozza meg. 14. Az osztályozó-, javító-, különbözeti vizsgák eljárási szabályai 14.1. Az a tanuló, aki mulasztása, magántanulói státusa, illetve felmentése miatt a tanév során nem tud beszámolni tanulmányaiban történő előmeneteléről, osztályozó vizsga letételére kötelezhető. 14.2. A tanuló felmentése esetén, a külföldön folytatott tanulmányokat egy-egy tantárgyra vonatkozóan amennyiben a külföldi tanintézmény adott tantárgyra vonatkozó tantervi követelményei legalább nyolcvan százalékban megegyezik az iskola helyi tantervében rögzített tantervi követelményekkel be lehet számítani. 14.3. A külföldön szerzett bizonyítvány hiteles fordítását az osztályozó vizsga jegyzőkönyvéhez mellékelni kell. 14.4. A valamely tárgy(ak)ból elégtelen osztályzatot kapott tanuló javítóvizsgát tehet, amenynyiben azt részére a nevelőtestület engedélyezte. 14.5. A javítóvizsga időpontját az igazgató határozza meg azzal a kikötéssel, hogy azt a következő tanév megkezdése előtt kell meghatározni. 14.6. A javítóvizsga időpontja előtt legalább 15 nappal azt az iskola külső faliújságján közzé kell tenni. A vizsga időpontjáról az iskola a tanulónak (szülőnek) külön értesítést nem küld. 14.7. A tanuló más iskolából történő átvétele különbözeti vizsga letételéhez köthető abban az esetben, ha az iskola helyi tantervében szereplő tantárgyak közül valamelyiket egy tanévnél hosszabb ideig nem tanulta. 14.8. A különbözeti vizsga nem ismételhető. Helyéről és időpontjáról a tanulóval, illetve szülővel való egyeztetés után az igazgató dönt. 14.9. A javító, osztályozó, különbözeti vizsga letétele vizsgabizottság előtt történik. A bizottság legalább háromtagú, melyből egy nevelő látja el az elnöki teendőket. A bizottság összetételéről, elnökének személyéről az igazgató dönt. A bizottság tagjai között az adott tan- 17 / 27

tárgy tanítására képesített nevelőnek kell lennie. A bizottság személyi összetétele az elnököt kivéve tantárgyak szerint változhat. 14.10. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit az iskola pedagógiai programjában, az adott tantárgyra és évfolyamra vonatkozó előírások tartalmazzák. Az év közben leteendő osztályozó, különbözeti vizsga követelményeit az igazgató az érintett munkaközösség-vezető véleményének kikérése után időarányosan állapítja meg. 14.11. A felvett (átvett) tanulók számára az igazgató különbözeti vizsga letételét írhatja elő. A különbözeti vizsga időpontjáról a tanuló egyéni helyzetét figyelembe véve az igazgató dönt. A tanulásban valamely okból lemaradó tanuló számára beszámoltató vizsga szervezhető. A különbözeti és beszámoltató vizsgák időpontjának az iskolai munka pedagógiai szakaszaihoz igazodva az első félévet, illetve a tanév végét megelőző két hét (vizsgaidőszak) időtartamába kell esnie. 14.12. Javítóvizsgát tehet a tanuló ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésett, távol maradt, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozott. A javítóvizsgát a tanév végét követően minden év augusztus 20-31-dike között szervezünk. 14.13. Az osztályozó vizsga egy adott tantárgy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, ha mulasztásai miatt évközben érdemjeggyel nem volt értékelhető, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. 14.14. Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. A vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót az igazgató vagy megbízottja írásban tájékoztatja. 14.15. A vizsgák reggel nyolc óra előtt nem kezdhetők el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthatnak. 18 / 27

14.16. Egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb három írásbeli és három szóbeli vizsgát tehet. A vizsgák között a legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. 15. A tantárgyi, tanévi, részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai 15.1. A tanuló magasabb jogszabály rendelkezése szerint felmentést kaphat a tankötelezettségének teljesítése, a tanórák látogatása, illetve egy- egy tantárgy tantervi követelményeinek teljesítése alól. 15.2. A tanuló felmentését a szülő írásban kéri, kivéve, ha azt a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja. 15.3. A felmentésről az igazgató a tanuló körülményeinek figyelembe vételével dönt. A döntésről írásbeli határozatot hoz, melynek egy példányát megküldi a szülőnek (gondviselőnek), egyúttal tájékoztatja a tanuló osztályfőnökét. 16. A szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről a megelőző tanév végén 16.1. Az iskola igazgatója minden év január 10-ig felméri a tankönyv támogatási és megrendelési igényeket, majd január 25-éig meghatározza a tankönyvellátás rendjét, és erről valamint a normatív kedvezményeken túli, további kedvezmények köréről az iskola honlapján tájékoztatja a szülőket. Az igazgató kezdeményezi a fenntartónál a tanszer- és tankönyvtámogatások összegének megállapítását azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás kerete terhére nem tudja megoldani. A támogatás odaítéléséről a fenntartó dönt. 16.2. A tanév vége előtt legkésőbb május 31-ig az igazgató levélben tájékoztatja a szülőket a következő tanév tankönyveinek, taneszközeinek jegyzékéről és azok áráról, valamint közzéteszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, melyeket a tanulók az iskolai könyvtárból kikölcsönözhetnek. 17. Az iskolai tankönyvrendelés és az ingyenes tankönyvek kezelésének szabályai 17.1. Az iskola a tartós használatra készült tankönyvet kölcsönzés útján a normatív kedvezményre jogosult tanuló számára biztosítja. 17.2. A tanulók részére ingyenesen biztosított tankönyveket az iskola könyvtárában, elkülönített módon kell elhelyezni. A tartós tankönyveket be kell vételezni. 17.3. A jogosult tanulók a tankönyveket és az egyéb oktatási segédleteket az iskolai könyvtárból a tanév első hetében az általános kölcsönzési szabályoknak megfelelően kölcsönözhetik ki. A munkafüzeteket nem kell a tanév végén visszaadni a könyvtárnak. 17.4. Az egy évre szóló kölcsönzéskor a szülő aláírásával nyilatkozik arról, hogy a tartós tankönyveket a tanév végén sérülésmenetesen, tiszta állapotban a könyvtár részére visszaszolgáltatja. A tartós tankönyvek első belső oldalán évente feltüntetésre kerül a tankönyv kikölcsönzője. 19 / 27

17.5. A tanuló a tartós tankönyvet megvásárolhatja. A tankönyv ára a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő ár, melyet a szülő csekken fizethet be a fenntartó számlájára. A vásárlásról szóló döntését a szülő a tanév megkezdésétől számított második hét végéig hozhatja meg. A szülő a döntéséről írásban értesíti az iskolát. 18. A tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítése 18.1. A tanuló (szülő) köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. 18.2. A könyv elvesztése esetében a kártérítés összege nem lehet kevesebb az adott tankönyv tényleges beszerzési árának 50 %-ánál, és nem lehet több a tényleges beszerzési áránál. 18.3. A könyv megrongálódása esetében vizsgálni kell azt, hogy a könyvet lehet-e még rendeltetésszerűen használni, vagy sem. 18.4. Ha a megrongálódott könyv rendeltetésszerű használatra még alkalmas, illetve alkalmassá tehető, kártérítésként a könyv beszerzési árának maximum 50 %-át lehet a tanulótól, illetve a tanuló szülőjétől követelni. 18.5. Ha a megrongálódott könyv rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, illetve arra nem lehet alkalmassá tenni, a könyv elvesztésénél leírt kártérítési összeget lehet kérni. 18.6. A tankönyv állapotát, használatra való alkalmassá tételének megítélését, valamint a kártérítési összegre javaslatot a könyvtáros tesz írásos feljegyzés formájában, melyet az iskolaigazgató hagy jóvá. A kártérítési kötelezettség mérséklése, illetve elengedése 18.7. A kártérítési összeget mérsékelni lehet, ha a tanuló anyagi és szociális helyzete indokolja. 18.8. A gondatlanságból okozott károkozás esetén az előző 18.2. alatti tételek 50 %-kal mérsékelhetők, illetve elengedhetőek. 18.9. Az elengedésről, illetve a mérséklésről az igazgató a könyvtáros javaslatára dönt. 19. A tanulókra vonatkozó védő-óvó előírások, rendszabályok 18.1. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős elérhetősége 19.1. Az iskolában a tanulók testi és lelki egészségének megóvása érdekében gyermek- és ifjúságvédelmi felelő dolgozik, akinek feladatait a magasabb jogszabályok határozzák meg. 20 / 27

19.2. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanulókkal és a szülőkkel történő rendszeres kapcsolattartás, illetve az elérhetősége érdekében havonta két alkalommal fogadóórát tart. 19.3. A fogadóórák időpontját úgy kell meghatározni, hogy azon a munkát vállaló szülők is részt vehessenek. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős egyénileg egyeztetett időpontban is felkereshető. 19.4. A fogadóórák időpontját és az iskola telefonszámát a tanév kezdetén a tanulók ellenőrzőjébe be kell jegyezteti, illetve az iskola bejáratánál és az ebédlő előtt lévő falitáblán ki kell függeszteni. 18.2. A rendszeres egészségügyi ellátás formái, rendje 19.5. A Gyermekorvosi Rendelőintézet az alábbi feladatokat látja el: az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelése az iskolában (tanévenként meghatározott időpontban), a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzése, szűrése az alábbi területeken: - fogászat: évente 2 alkalommal, - tüdőszűrés (nyolcadik osztályosoknak) évente 1 alkalommal, - belgyógyászati vizsgálat évente 1 alkalommal, - szemészet évente 1 alkalommal, - ortopédiai vizsgálat (tanév elején) évente 1 alkalommal, - hallásvizsgálat évente 1 alkalommal. a tanulók fizikai állapotának mérése évente 1 alkalommal, kampányoltások, szűrések szükség szerint, továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálata legalább 18.2.1. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 1 alkalommal, 2 alkalommal. 18.2.2. Az iskola-egészségügyi szolgálat tagjai (orvos, védőnő) segítik az iskolai egészséges életmódra nevelés területén folyó munkát. Ezen segítség keretében felkérhetők előadások, bemutatók, konzultációk tartására. 18.3. Baleset-megelőzési előírások 18.3.1. A NAT, az arra épülő kerettantervek és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében különösen a nagy balesetveszélyt rejtő tantárgyak esetén visszatérően oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. 18.3.2. Az iskola területén a balesetek elkerülése érdekében az alábbi szabályokat kell betartani: tilos az iskolába szúró, vágó szerszámot, illetve robbanószert, valamint gyúlékony anyagot behozni; a lépcsőkön, folyosón szaladni, rohanni, ugrálni tilos; 21 / 27

a közlekedési útvonalakon a jobbra tarts elvét kell alkalmazni; a közlekedés során a kölcsönös udvariasság szabályai szerint kell eljárni. A különösen balesetveszélyes órákon (technika, fizika, kémia, testnevelés) fokozottan ügyelni kell az eszközök használatára, ezekben a termekben szünet idején tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. 18.4. A baleset esetén teendő intézkedések 18.4.1. Amennyiben baleset történik, azt köteles minden tanuló annak észlelését követően haladéktalanul az ügyeletes nevelőnek, vagy az iskolavezetőségnek bejelenteni. 18.4.2. A balesetet szenvedett gyermek ellátását tanuló nem végezheti. 20. Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok 19.5. A térítési díj, hozzájárulás megállapítása (a működtető rendelete alapján) 19.5.1. A térítési díj összegét, az esetleges kedvezmények mértékét a működtető rendeletben szabályozza. A rendeletben szereplő díjak mértékét az iskola önkényesen nem változtathatja meg. 19.5.2. A szülők önkéntes alapon hozzájárulhatnak a tanulók iskolai rendezvényeinek (ballagás, farsang, stb.) költségeihez. Az ily módon beszedett összegeket az osztályfőnök kezelheti, azért személyes felelősséget vállalva. 19.5.3. Az iskola helyi tantervében szereplő tanulmányi kirándulás, valamint a nyári táborozás költségeit a szükséges időben a kirándulás szervezője előre bekérheti a szülőktől. 19.5.4. Az iskolai rendezvény költségeire átvett pénzeszközökkel a szervező (a lebonyolítással megbízott és azért felelős nevelő) a rendezvényt követő első szülői értekezleten tételesen elszámol a szülők felé. Az esetlegesen fennmaradó összeg felhasználásáról a szülők közössége dönt. 19.6. A befizetés és visszafizetés rendje 19.6.1. A tanulók étkezési költségeinek elszámolását a működtető intézménye (XII. kerületi GESZ) e feladattal megbízott dolgozója végzi. 19.6.2. Az étkezési díjak befizetése kizárólag átutalással, illetve a szülő számlavezető bankjának adott csoportos beszedési megbízással teljesíthető. A tárgyhónapot követő hónapra vonatkozó térítési díj összegét, a befizetési napok számát tartalmazó számlát a GESZ készíti el és minden hónap 10-ig eljuttatja az iskolába. A számlákat az iskola három munkanapon belül továbbítja a szülők felé. 19.6.3. A tanuló mulasztása esetén az étkezés lemondását legkésőbb a lemondást megelőző napon reggel 9 óráig lehet bejelenteni a GESZ e célra megadott e-mail címén, amennyiben ez nem lehetséges, akkor a GESZ által megadott telefonszámon. Az e-mail címről és a telefonszámról a szülőket az iskola tájékoztatja. 19.6.4. A lemondáskor meg kell adni: a gyermek neve, osztálya, az iskola neve, amelybe a gyermek jár, a lemondásra kerülő napok száma dátum szerint. 19.6.5. A lemondott napok díjai a következő befizetési időszakban jóváírásra kerülnek. 22 / 27