SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 7/2004./II.25./ sz. r e n d e l e t e Szigetszentmiklós, FELSŐTAG-KAVICSOS-TÓ ÉS CSEPELI ÚT menti terület SZABÁLYOZÁSI tervéről és helyi építési szabályzatáról =================================================== Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Étv. 12.. (6) bek, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1) és az 1997. évi LXXVIII. törvény 14.. (3) bek. alapján az alábbi rendeletet alkotja meg és elfogadja a szabályozási tervet. 1.. A rendelet hatálya (1) Jelen rendelet hatálya Szigetszentmiklós, Felsőtag Kavicsos- és Csepeli út menti 0127/18 és 0127/20-29 helyrajzi számú területre terjed ki. (2) Jelen szabályozási előírás csak a mellékelt szabályozási tervvel együtt érvényes. 2.. Az előírások alkalmazása (1) Az 1.. (1) bekezdésben behatárolt területen területet felhasználni, építési telket kialakítani, építményt elhelyezni, illetve ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményeknek és az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak a megtartása mellett csak a szabályozási tervben és a jelen előírások rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. (2) A helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: - szabályozási vonalakat, - övezeti jellemzőket, - tervezési terület határát, - a szabályozási terven jelölt építési helyet, a telek funkcionális rendeltetését. (3) A kötelező jelleggel szabályozott elemeket csak a szabályozási terv módosításával lehet megváltoztatni. 3.. Terület felhasználás (1) A tervezési terület felhasználás szerint: - Beépítésre szánt terület: VK központi vegyes terület - Beépítésre nem szánt terület: Közlekedési terület, kiszolgáló út.
2 4.. A központi vegyes építési övezet általános előírásai (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2) A központi vegyes területen elhelyezhető: 1. igazgatási épület, 2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, 3. egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület, 4. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 5. sportépítmény 6. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, 7. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakások. (3) A központi vegyes területen a 31.. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: 1. a (2) bekezdés 7. pontjában nem szereplő üzemanyagtöltő, 2. a (2) bekezdés 8. pontjában nem szereplő lakóépület. (4) A központi vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. 5.. A központi vegyes terület övezeti tagozódása (1) A központi vegyes terület két építési övezetbe tartozik. Jele: Vk-1, Vk-2 6.. A Vk-1 építési övezet előírásai (1) Vk-1. központi vegyes terület 0127/20-22, 0127/26 és 0127/29 hrsz. ingatlanok területe. a.) legkisebb telekméret: 20000 m2 b.) legnagyobb megengedett beépítés mértéke: max. 35 % c.) szintszám: max. F+3 szint d.) legnagyobb megengedett építménymagasság: max. 6,00 m kivéve a Csepeli úti telekhatártól 25,0 80,0 m-ig terjedő terület, melyre a szabályozási terven jelölt egyedi építménymagasság: 12,0 vonatkozik e.) a telek területének min. 55 %-át zöldfelületként kell kialakítani és gondozni f.) beépítési mód: szabadon álló g.) az épületeket a telkeken úgy kell elhelyezni, hogy a tűzvédelmi előírásoknak és a szomszédos lakóépületek érintett helyiségeire előírt megvilágítási és
3 benapozási határértékek, valamint az OTÉK 31.. (1) pontjában foglalt követelmények teljesíthetők legyenek. (2) VK-2. központi vegyes terület 0127/18 és 0127/23-28 hrsz. ingatlanok területe. a.) legkisebb telekméret: 2000 m2 b.) legnagyobb megengedett beépítés mértéke: max. 35 % c.) szintszám: max. F+1 szint d.) legnagyobb megengedett építménymagasság: max. 6,00 m e.) a telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani és gondozni f.) beépítési mód: szabadon álló g.) az épületeket a telkeken úgy kell elhelyezni, hogy a tűzvédelmi előírásoknak és a szomszédos lakóépületek érintett helyiségeire előírt megvilágítási és benapozási határértékek, valamint az OTÉK 31.. (1) pontjában foglalt követelmények teljesíthetők legyenek. 7.. Telekalakítás (1) A területen a 017/20-21 és 0127/29 hrsz. valamint a 0127/23-28 hrsz. telkek összevonása javasolt a szabályozási terv szerint. (2) A területen a telekalakítás csak jogerős telekalakítási engedély alapján véezhető. 8.. Zöldfelületek (1) A táj és a természet védelme érdekében be kell tartani a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben foglaltakat. (2) A tervezési terület VK-1 építési övezet területén minimálisan a telekterület 55 %-át képező arányban, a Vk-2 építési övezet területén minimálisan a telekterület 40 %-át képező arányban zöldfelületek létesítendők. A zöldfelületi arány számításánál a telekterület részét képező tó vízfelület zöldfelületként figyelembe vehető.ű (3) A telekterületen kivágandó, 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fák pótlását a parkosítás során telken belül törzsátmérő arányosan pótolni kell. (4) A parkosítás során az ökológiai viszonyoknak megfelelő, legalább 50 %-ban őshonos fafajok faiskolai változatát kell telepíteni. (5) Parkolók csak 4-4 beálló helyenkénti lombos fa telepítéssel létesíthetők. (6) Az épületek engedélyezési terve részeként a zöldfelületek tervezett kialakításáról kertépítészeti tervet kell készíteni, a zöldfelületeket az engedélyezett kertépítészeti terv alapján kell kivitelezni. (7) A zöldfelületeket többszintűen, intenzíven kell kialakítani úgy, hogy a kereskedelmi tevékenységgel járó hulladék a tavat ne terhelje.
4 (8) A közigazgatási határ mellé minimálisan 25 méter (a szabályozási terv jelölése szerint) széles fás-cserjés keresztszelvény szerinti többszintes zöldsáv kialakítása szükséges, a Csepeli út mentén a telekhatáron kettős fasor telepítése kötelező. A fasort termőhelyi és táji adottságoknak megfelelően, őshonos fafajok felhasználásával, legalább a telek beépítésének befejezéséig el kell ültetni. (9) A közigazgatási határtól számított 50 méteren belül épület, építmény nem helyezhető el. 9.. Környezetvédelem (1) A 20/2001. /II.14./ Korm. rendelet értelmében mérethatártól függően környezeti hatásvizsgálat köteles a bevásárló központ (1.sz. melléklet B fejezet 84. pontja), a szálláshely illetve szolgáltató terület (1. sz. melléklet B fejezet 85. pontja), valamint a felszíni vagy felszín alatti parkoló (1. sz. melléklet B fejezet 102 pontja). Zajvédelem (2) A Csepeli út és a terület É-i határát képező út mellett két-két fasoros 3 szintes (alacsony cserje, cserje, lombos fa) védőfásítás telepítendő. (3) Szálláshely funkciójú épületek a területen csak a vonatkozó zaj határértékek betartásával létesíthetők. (4) A vendéglátó ipari létesítmények működési feltételeit használatbavételi engedélyek kiadása során úgy kell szabályozni, hogy a környező térség üdülő funkciója zavartalan legyen. (5) A zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. /V.12./ minisztertanácsi rendelet rendelkezései betartandók új üzemi létesítmények, berendezések, technológiák tervezésekor, telepítésekor. (6) A közlekedési területek mentén figyelembe kell venni a zajkibocsátás várható szintjét, és ennek ismeretében meghatározni a területek besorolását. Irányadó a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. /III.22./ KöM. EüM együttes rendelte. Tájvédelem (7) A terület beépítése előtt a humuszos feltalaj letermelendő, a humuszt a parkosítás során kell felhasználni. (8) A területfeltöltések esetén a talajmechanikai vizsgálat mellett a feltöltésre szolgáló anyag szennyezettségét, valamint a várhatóan lezajló talajkémiai és hidrogeológiai folyamatok megengedhetőségét is meg kell vizsgálni, csak olyan beavatkozás végezhető, csak olyan anyag helyezhető el, mely az alapkőzetet, a talajt, a felszíni és felszín alatti vizeket, a medreket és a víztartó képződményeket nem károsíthatja. (9) Földmozgatással járó munkavégzések esetén - a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni
5 - az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni - a felesleges humuszos feltalajt a területről elszállítani és más területen elhelyezni csak a talajvédelmi hatóság talajtani vizsgálat alapján kiadott nyilatkozata alapján lehet - a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel). Levegőtisztaság védelem (10) A területen a vonatkozó levegőtisztaság védelmi határértékek (emisszió immisszió) betartandók. Az üdülőterületeket zavaró hatású, szennyező üzemi energetika ipari létesítmény a területen nem építhető. (11) A 21/2001./II.14./ Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokat tartalmazza. A 7..-ban meghatározottak alapján, a 4/2002. /X.7./ KvVM rendelet szerint a település légszennyezettség tekintetében (1. sz. és 2.sz. mellékletben foglaltak alapján) agglomerációba van besorolva, ami azt jelenti, hogy: - Kén-dioxid tekintetében E, - Nitrogén-oxidok esetén B, - Szén-monoxid szempontjából D, és - Szálló por tekintetében C zóna csoportba tartozik. A felosztás értelmezése a 14/2001./V.9./ KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4.sz. mellékletében, illetve a 17/2001. /VIII.3./ KöM rendelet 1. és 2. sz. mellékletében található. A hatóságnak levegőszennyezettséget csökkentő intézkedési program keretében megjelölt feladatok szerint kell eljárni. (12) Új légszennyező tevékenység telepítése esetén figyelembe kell venni, hogy a 21/2001. /II.14./ Korm. rendelet 6.. alapján a 2.sz. mellékletben felsorolt tevékenységek esetén védelmi övezet kialakítása szükséges. Vízvédelem (13) A terület a 33/2000./III.17./ sz. Korm. rendelet szerint a felszín alatti vizek védelme szempontjából A Kiemelten Érzékeny kategóriába tartozik, melynek megfelelően a talaj, vagy talajvíz elszennyeződése esetén az intézkedési szennyezettségi határérték C, = C 1. A terület funkcióját ennek megfelelően kell meghatározni. A terület talajának, talajvízének szennyezettsége esetén kármentesítést kell végezni. (14) A tópart nyomvonala a vízfelület csökkenését előidéző módon nem módosítható, további feltöltés nem megengedett. (15) A terület a Csepeli Sérülékeny ivóvízbázis hidrológiai B védőövezetén található, ezért a 123/97. Korm. rendelet idevonatkozó paragrafusait az építésnél és a használatnál be kell tartani. (16) A területen új épület csak teljes közművesítéssel, a szennycsatorna hálózatra csatlakoztatva helyezhető el. (17) A felszíni parkolókról a csapadékvizek csak olajfogó műtárgyak beépítésével vezethetők el.
6 (18) A kavicsbánya-tavak vízminőség-védelmének érdekében a kavicsbánya-tóba történő mindennemű vízbevezetés elkerülendő. (19) Vendéglátó egység csak úgy létesíthető és üzemeltethető, hogy a tó vízminősége ne romoljon. (20) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. /IV.3./ Korm. rendelet értelmében Szigetszentmiklós a nitrát érzékeny kategóriába sorolt települések közé tartozik, a szerves trágyával történő tápanyag utánpótlás során ügyelni kell arra, hogy a kijuttatott szerves nitrogén mennyisége ne haladja meg a 170 kg/ha/év határértéket. A hulladék kezelése és tárolása (21) A területen keletkező hulladékok kezelése, tárolása és szállítása során biztosítottak legyenek a 2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodásról szóló törvényben foglaltak. (22) Be kell tartani a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről szóló 213/2001./XI.14./ Korm. rendelet rendelkezéseit. (23) Bontási és építési hulladékok keletkezése esetén gondoskodni kell arról, hogy ezeket szelektív gyűjtés után (HGT.5..) csak engedéllyel rendelkező szállító/újra hasznosító/lerakó vehesse át (HGT.14..). (24) Fel kell mérni, hogy a területen milyen illegális hulladéklerakások léteznek és meg kell tervezni, hogy ezek mikor, milyen módon kerülhetnek felszámolásra, figyelembe véve az elhagyott hulladékokra vonatkozó rendelkezéseket (HGT. 30..). (25) Bármely terület hulladéknak minősülő anyagokkal történő feltöltése a HGT.14.. (2) bekezdés alapján kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. (26) A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos bármely tevékenység tekintetében a HGT. 32.. és a 98/2001./VI.15./ Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. 10.. Közlekedési területek (1) A közlekedési területeket, valamint a gyalogos közlekedést szolgáló járdákat (azok burkolatát, berendezését) egységes koncepció alapján kell kialakítani. (2) A területen az új funkcionális egységekhez tartozó gépkocsik elhelyezéséről az ingatlanokon belül kell gondoskodni. (3) A területen a közutakhoz csatlakozni, új kapubehajtót kiépíteni csak a közútkezelő hozzájárulása alapján szabad. (4) A területen utat építeni csak engedéllyel lehet.
7 (5) A létesítményekhez az OTÉk 42. -a által előírt szükséges parkoló mennyiséget telken belül kötelező kialakítani. (6) A Csepeli út szabályozási szélessége 18,00 m. (7) A Csepeli út minimális útpályaszélessége 7,00 m. (8) A terület déli oldalán lévő csatlakozó út szabályozási szélessége 12,00 m. (9) A csatlakozó út és a belső úthálózat minimális útpályaszélessége 6,00 m. (10) A belső úthálózat Csepeli úthoz történő csatlakozását közúti csomópontként kell kialakítani. (11) A Csepeli út védőtávolsága az út tengelyétől mért 50-50 méter. Az út védőtávolságán belül építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. 11.. Közműlétesítmények (1) A területen a közműhálózatokat és a közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak és eseti szakhatósági, illetve üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, illetve kialakítani. (MSZ 7487/2) (2) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozó ágazati előírásokat a telepítés esetén figyelembe kell venni. Ezek a következők: - tűzrendészet: az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 35/1996./XII.29./ VM. rendelet, - vízvédelem: a 123/1997. /VII.18./ Korm. rendelet és az 1995. évi I. VII. vízgazdálkodásról szóló törvényt kell betartani. (3) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő szabványokat kell figyelembe venni. (4) A közműlétesítmények elhelyezése és biztonságos védőtávolságai tekintetében az MSZ 7487/1-3 sz. szabvány előírásai az irányadók. (5) A gázvezeték elhelyezését és védőtávolságait az MSZ 7084 sz. szabvány határozza meg. (6) A meglévő közműlétesítmények biztonsági védőtávolságait figyelembe kell venni. (7) Be kell tartani a 204/2001./X.26. Korm. rendelet előírásait, a területen bármilyen épület, építmény, új létesítmény csak közcsatornával ellátva építhető, közcsatornába kizárólag a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelő szennyvíz vezethető, amennyiben ez nem teljesülne, a csatornára való csatlakozás előtt előkezelő berendezést kell elhelyezni.
8 (8) A csatornabírságról szóló, 204/2001./X.26./ Korm. rendelt előírásait be kell tartani. (9) A 203/2001./X.26./ a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerint a csapadékvíz szennyeződését el kell kerülni, befogadóba kizárólag tiszta csapadékvíz vezethető. (10) A 123/1997. /VII.18./ Korm. rendelet, továbbá a 33/2000./III.17./ Korm. rendelet 5.. (1) a.) b.) pontjai értelmében a terület a Csepel - Halásztelek parti szűrésű ivóvízbázis hidrogeológiai védőterületén fekszik, ezért a szennyezett csapadékvizek nem szikkaszthatók el és a bányatóba szennyezetlen állapotú csapadékvizek sem vezethetők be közvetlenül. (11) A szennyeződött csapadékvizeket közcsatornába kell vezetni, vagy nullaszennyezőanyag kibocsátásig tisztítani, majd ezután szikkasztani. (12) A csapadékvizek szennyeződését el kell kerülni, befogadóba kizárólag tiszta csapadékvíz vezethető, a vonatkozó jogszabály előírásai szerint. Magas fekvésű területeken a csapadékvíz nagy hányadának környezetvédelmi szempontból kívánatos helyben tartása (beszivárogtatása) biztosítható. A helyben tartás ellenére szükséges csapadékvíz-elvezető csatornát nyílt földárokként kell kialakítani. (13) A közműbekötéseket telkenként, külön-külön kell kialakítani. 12.. Értékvédelem (1) Ha a területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 24. -ában foglaltak szerint kell eljárni és haladéktalanul értesíteni kell a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát. (2) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV.a törvény 63.. (4) bekezdése alapján. 13.. Záró rendelkezések (1) Ez a rendelet 2004.. lép hatályba, mely időponttól induló ügyekben az 1. -ban meghatározott területekre ezen rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. (2) A szabályozási előírások térképi és rajzi melléklete: - Szabályozási terv M=1:200 A szabályozási előírások és a rajzi melléklet csak együttesen alkalmazhatók! Szigetszentmiklós, 2004. február 24.
9 Vargáné dr. Pető Terézia Fodor Antalné dr. jegyző polgármester ZÁRADÉK Szigetszentmiklós Város Képviselő-testülete ezen rendeletét 2004. február 24-i ülésén alkotta, 2004. február 25-én kihirdetésre került. Vargáné dr. Pető Terézia jegyző