Magyarország története 1490-1711

nsoft geschichte 1 1. Magyarország története 1490-1711 II. Ulászló (1490-1516) Mátyás halála után egy bécsi polgárlánytól született fia, Corvin János vált az ország legnagyobb birtokosává, mégsem tudta megszerezni a hatalmat, mert a bárók féltek, hogy Mátyás központosított politikáját fogja folytatni. Két jelentıs család sarjai, a Habsburgok részérıl Miksa és a Jagelló Ulászló próbálták megszerezni a koronát. Végül Ulászló került hatalomra, néhány intézkedése: Mátyás zsoldosait felfogadta seregébe, így azok ıt támogatták mivel maga Beatrix, Mátyás felesége sem Corvin Jánost támogatta, házassági ajánlatot tett neki, de az ıket összeadó esztergomi érsekkel, Bakócz Tamással megbeszélte, hogy vétsen el olyan hibákat, amelyekre hivatkozva késıbb fel lehet bontani a házasságot; ez majd meg is történik elfogadta a bárók feltételeit, melyek szerint nem folytatja Mátyás központosított politikáját, semmilyen reformot nem hajthat végre a királyi tanács beleegyezése nélkül, melynek tagjai a bárók voltak a köznemesség támogatását is megszerezte; lemondott az egyforintos hadiadó beszedésérıl, és egyéb külön adókról is az állami bevételek visszaestek, így nem képes sokáig a Mátyás-féle zsoldos seregeket fizetni. A délvidékre küldi ıket, de miután bérük elmarad, bandákká alakulva fosztogatni kezdenek. Kinizsi Pál kapott parancsot megfékezésükre. A köznemesség is megpróbálta a maga befolyását biztosítani, az országgyőléseken elsısorban az ı érdekeik érvényesültek; míg a bárók a legfontosabb hivatalokat töltötték be. Rákos mezején tartottak országgyőléseket a szabad ég alatt, 1505: a rákosi végzés kimondja, hogy ha Magyarországon a Jagelló családnak magva szakad, csak magyar dinasztiából választhatnak királyt, ez elsısorban Szapolyai János erdélyi vajda érdekében állt. Sarkalatos nemesi jogok: az Aranybullában foglalt nemesi kiváltságok megerısítése és kiegészítése; jog az ellenálláshoz, birtokok utáni adómentesség, csak törvényes bírói ítélet után történı letartóztathatóság (egyazon nemesi szabadságjog), hadkötelezettség csak védekezés esetében, valamint a Szent Korona tan: a nemesi nemzet fogalmának tisztázása, a római jog alapján Werbıczy István 1514-ben szerkeszti meg joggyőjteményét, a Tripartiumot (magyarul Hármaskönyvet). Három könyvben foglalja össze a szokásjogot, a hatalomközeli bárói csoportok és a király nem fogadja el, ennek ellenére 1517-ben mégis megjelenik Werbıczy saját költségén, ez lett a késıbbi magyar bíróságok által leggyakrabban használt joggyőjtemény. 1515: Habsburg-Jagelló családi szerzıdés, a Habsburgok elismerik a Jagellók magyarországi királyságát, de ha kihalnak, a Habsburgoké a trón. A jobbágyok helyzete jelentısen rosszabbodott II. Ulászló idején, igaz, hogy Mátyás korában sok adót fizettek, de védte ıket a törvény, szabadon költözhettek, létbiztonság és rend volt; Ulászló idejére ez utóbbiak eltőntek, az adóterhek viszont nem csökkentek, mert a földesurak saját maguk számára továbbra is behajtották azokat. A bárók azt is elérték, hogy a király a megyei szolgabírák jogkörébe helyezte a szabad vándorlás, ill. vadászat jogának kérdését, így a jobbágyok körében egyre nagyobb lett az elégedetlenség. Bakócz Tamás esztergomi érsek a pápai székre is jelöltette magát, a bíborosi testület nem választotta meg, helyette egy keresztes háború megszervezésére kérték fel. Több helyen kezdtek gyülekezni a hadak, a székely Dózsa Györgyöt bízták meg vezetésükkel. A gyülekezı csapatokban lévı elégedetlen jobbágyok nemesi kúriákat kezdtek fosztogatni, többen látták, hogy parasztlázadás fenyeget, ezért a király le akarta állítani a keresztes háború szervezését, de már késı volt: az összegyőlt jelentıs seregek ellen nemesi bandériumokat küldtek, Csáky Miklós püspököt és híveit a parasztok kegyetlenül megölték, végül Báthory István és Szapolyai János együttes erıvel

nsoft geschichte 2 verték le a parasztlázadást. A lázadók közül sokat kivégeztek, magát Dózsa Györgyöt megtüzesített trónon kínozták. 2. 3. Út a mohácsi vészig 1396: Nikápoly, a magyar seregek elsı találkozása az oszmán-török seregekkel, súlyos vereség. A török birodalom sokkal gyorsabban fejlıdött, mint a magyar, a XVI. század elejére 1-1,5 millió km 2 -nyi területre tett szert, Magyarország 300.000 km 2 körüli területtel rendelkezett. A törökök minden hadianyagból önellátóak voltak, ágyú- és puskaöntık tömkelege mőködött, a terjeszkedés folyamatos bevételeket jelentett, így nem jelentett problémát a 11.000 janicsárból + 5.000 lovasból, 45-70.000 szpáhiból álló, 700 tüzérségi ágyúval felfegyverzett hadsereg fenntartása. Magyarország Mátyás óta gyengülı ország volt, végvárrendszerét sem tartotta fenn. A török seregeket csak európai összefogással lehetett volna megállítani, míg minket csak egyetlen, a pápai állam támogatott, a franciák és németek ekkor egymás ellen háborúztak, a lengyel király, I. Zsigmond 1525-ben békeszerzıdést kötött a törökökkel, az osztrákok és csehek, valamint a pápaság által küldött pénz maradt. I. Szulejmán (1520-1566) elıször követeket küldött Magyarországra, de azokat a magyarok börtönbe vetették, I. Ferenc ajánlatott sem tett nekik. Így komoly hadakkal indul az ország ellen, sorra foglal el délvidéki várakat: 1520-ban Szreberniket, 1521-ben Szrabást, 1521. aug. 29-én elfoglalja Nándorfehérvárt, így helyette Pétervárad lett a központ, a törökök Mohács elıtt ezt is elfoglalták. Ekkor egy 15 éves gyermek, II. Lajos ült a trónon, aki Csehországban leváltotta a bárói kormányt, elvette a Fuggerektıl a pénzverés jogát, ill. Tomori Pál kalocsai érseket nevezte ki az al-magyarországi csapatok kapitányának. 1525-ben leváltotta Báthory István nádort, a bárók emberét, és helyette Werbıczyt nevezte ki, a köznemesekét. Az 1526-os rákosi országgyőlésen a bárók újra Báthory kezébe adták a nádori tisztséget, a király reformjai megbuktak, az országban a köznemesség és a bárók acsarkodtak, miközben Szulejmán seregei közeledtek. 1526. aug. 29-én Mohácsnál ütközik meg a 20.000 fıs királyi had Tomori Pál seregeivel egyesülve a törökök 60.000 fıs seregével, a csatát másfél óra alatt elvesztik. Meghal a csatában maga az uralkodó (menekülés közben a megáradt Csele-patakba fulladt), a 14 fıbıl álló magyar püspöki kar fele, 28 fıúr, és Tomori Pál is, aki ekkora a magyar seregek fıvezére. A csata után Szulejmán pár napig még a magyar fısereg érkezésére várt, amellyel meg kell ütköznie, de az nem jött (mivel nem volt). Az ország három részre szakadása Mohács után az erdélyi vajda, Szapolyai János rendelkezett egyedül jelentısebb sereggel. Szulejmán É-nak fordul, semmilyen ellenállással nem találkozik, Budáig vonul, de a várat nem foglalja el, hanem visszafordul, és fosztogatva elhagyja az országot. Ibrahim nagyvezír török csapatokkal kereste egy ideig Szapolyai seregeit, de nem találkoztak. A mohácsi vereséget követıen két trónkövetelı lép fel: az egyik Szapolyai, aki az 1505-ös rákosi végzésre hivatkozik, ı bevonul Székesfehérvárra, megszerzi a Szent Koronát, és 1526. novemberében meghirdet egy országgyőlést, amelyen királynak választják és megkoronázzák. Habsburg Mária, Lajos özvegye Bécsbe menekül az országból, testvéréhez, I. Ferdinándhoz, de nem tudja magával vinni a koronát. Ferdinánd is országgyőlést hív össze, 1526. decemberében Pozsonyba, és az 1515-ös Habsburg-Jagelló családi szerzıdésre hivatkozva követeli a koronát. Ezen az országgyőlésen valóban megválasztják, de jóval kisebb létszámban jelentek csak meg, jellemzıen fıurak és néhány nemes. Egységes hatalom helyett, melyre szükség lenne két pártra szakad az ország, a királyválasztásba végül a szultán is beleszól, mivel a franciákkal együttmőködve a Habsburgokat akarja visszaszorítani; eredetileg nem állt szándékában megszállni az országot, de hőbéreseként kiterjeszthette rá befolyását, így ismét hadakkal indult Magyarország ellen. Ferdinánd testvéréhez, V. Károlyhoz fordult segítségért, de az éppen I. Ferenccel küzdött, így csak pénzt tudott küldeni, mondván vásárolja meg Szapolyai embereit. Szapolyai felajánlotta, hogy elveszi Habsburg Máriát, de ajánlatát visszautasították.

nsoft geschichte 3 4. 1527-ben Ferdinánd jelentıs seregekkel indul Magyarországra, Szapolyai Lengyelországban talál menedéket, Laski lengyel követet küldi Isztambulba, és kéri a szultán segítségét, ami a keresztény világ szemében olyan, mintha az Antikrisztushoz fordult volna. A szultán ígéretet tesz, hogy 1529-re nagy seregekkel érkezik az országba, a Habsburgok visszavonulnak, Szapolyai seregei élén visszatér, és kézcsókkal köszönti a szultánt, aki seregei élén bevonul Budára, és a fıurakat felszólítja Szapolyai támogatására. Ezután kivonul az országból, Bécs felé, és ostromolni kezdi a várat, de az ostrom elhúzódik, a hideg közeledte miatt eredménytelenül elvonul. Amint a szultán elhagyta az országot, visszatértek a Habsburgok, Szapolyainak ismét Erdély irányába vissza kell vonulnia. A szultán visszafordul, áthalad az országon Bécs felé, de Kıszeg vára egy hónapig feltartóztatja, ez alatt Bécs körül 80-100.000 fıs védı sereg győlik össze, így a szultán megfordul, és csapatai fosztogatva elhagyják az országot, Szapolyi hatalma ismét gyengül. Mind Szapolyai, mind Ferdinánd felismeri, hogy megállapodást kell kötniük, így 1538-ban Nagyváradon szerzıdést kötnek, melyet azonban egyik fél sem gondolt komolyan: megállapodnak a titoktartásról, fegyverszünetet kötnek, Ferdinánd beleegyezik, hogy Szapolyai életében megtartja a királyi címet, de halála után az a Habsburgokra száll. A szerzıdés aláírását követıen Ferdinánd egy másodpéldányát a szultánnak küldi, hogy bemutassa János király hőségét; Szapolyai pedig Zsigmond lengyel király lányát, Izabellát kéri el, mivel utódot szeretne, 1540-ben megszületik gyermeke, Szapolyai János Zsigmond, gyámjai Fráter György szerzetes és Buda várának kapitánya, Török Bálint lesznek. Szapolyai János halála után Ferdinánd érvényesíteni akarja jogait, Fráter György ismét a törököt hívja segítségül, aki 1541-ben 20-25 ezer fıs sereggel érkezik az országba, Török Bálint hadaival együtt szétveri Ferdinánd seregeit, 1541. aug. 29-én csellel elfoglalja Budát, Fráter Györgyöt Izabellával és a gyermekkel Erdélybe küldi, Erdélyt és a Tiszán túl esı területeket adja neki, Török Bálintot magával viszi Isztambulba, az ország három részre szakad. Fráter Györgyöt önvád mardossa, mivel ı hívta be a törököket, így a Habsburgokkal kezd egyezkedni, Gyalu várában egyességet kötnek: Fráter György és Izabella elismeri a Habsburgokat a trónon, Ferdinánd vállalja Buda visszafoglalását és az ország területi egyesítését, ha ez nem teljesül, Fráter György, János Zsigmond gyámja nem adja át a hatalmat. Már 1542-ben próbálkozik Ferdinánd, de képtelen elfoglalni Budát, a szultán parancsot ad a hódoltsági terület kiszélesítésére. Elfoglalják Pécset, Székesfehérvárt, Esztergomot, Vácot, stb. Hogy elaltassa a törökök gyanúját, Fráter György évi 10.000 arany hőbéresi adót fizet. 1551-ben Castaldo zsoldos vezér hét és félezer fıs sereggel érkezik Erdélybe, néhány török kézen lévı várat elfoglal. Fráter György el akarja rejteni a Habsburg csapatokat a török elıl, kisebb egységekben, falvakban szállásolja ıket, ezzel Castaldo szemében gyanússá válik. A császár is úgy gondolja, hogy a barát lehet áruló, ezért Castaldonak engedélyt ad, hogy ha errıl bizonyságot szerez, meggyilkolja Fráter Györgyöt. Castaldo dönt, seregeivel betör Alvincra, és megöleti Fráter Györgyöt, ezért a törökök és Róma is felháborodott, a pápa követeli az eset kivizsgálását, a törökök a következı évre büntetı hadjáratot hirdetnek. Várháborúk A törökök, miután rájöttek, hogy az ország egyesítésére történnek törekvések, valóban támadást indítottak 1552-ben. Két jelentıs csapattest érkezett, az egyik Ali, a budai pasa vezetésével, aki váratlanul Veszprém vára alá vonult, és 15 ezer fıs seregével el is foglalta, a másik, több tízezer fıs, Ahmed pasa vezette hadtest Temesvárt támadta. Losonci István vezetésével a vár sokáig ellenállt, végül azonban megegyezést kötöttek, hogy feladják, ha szabadon elvonulhatnak, elvonulás közben azonban a törökök rájuk támadtak. Ezután Arad, majd Szolnok felé vették útjukat. Ali pasa elfoglalta a Szondi György által 150-200 fıvel védett Drégely várát, és több másik nógrádi várat, majd Szolnok alatt egyesült a két sereg, együtt kezdték el az ostromot. A védısereg egy része zsoldos katonákból állt, akik már az ostrom elıtt elhagyták a várat, a megmaradtak Nyári Lırinc kapitánysága alatt küzdöttek, de 1552-ben Szolnok is elesett, ebben az évben a magyarok egyetlen gyızelme a Dobó István védte Eger volt, ahol a várvédık többsége magyar volt, és Dobó jó elıre felkészítette várát az ostromra. A törökök azért fordultak a vár felé, mert szerették volna elvágni a királyi Magyarország területeit Erdélytıl, de hiába

nsoft geschichte 4 próbálkoztak majdnem öt héten keresztül, nem tudták bevenni a várat, végül elvonultak, Európa ünnepelt. A török hadak csak májustól októberig végeztek hadmőveleteket, egyébként csak helyırségeket tartottak fenn, így idejük kötött volt, nem idızhettek sokáig egy-egy várnál így a várak fontossá váltak, hogy hátráltassák a török seregek vonulását. A törököknek jelentıs összegekbe került a magyarországi hódoltság fenntartása, az itteni területek váraiban annyi embert tartalékoltak, mint a teljes Balkánon. A törökök harcformáját tekintve nagy hangsúlyt fektettek az ellenfél megfélemlítésére, 4-5 nap alatt zárták be az ostromgyőrőt egy-egy vár körül, míg a bennlévık látták ezt, tudatosult bennük, hogy nincs kiút a várból. A győrő bezárulta után felállították a legnagyobb, 50-100 fontos ágyúikat (ez a golyó tömege, amelyeket kilıtt, kb. 25-50 kg), és mindig a magasabb pontokról próbáltak lıni. Gyakran aláaknázták a várfalakat, éjjel-nappal más és más módszerekkel próbálták gyengíteni a védelmet. Eger alatt már a tudat is nehezítette a várvédıket, hogy eddig senki nem volt képes ellenállni a török seregnek; ennek elviseléséhez nemzettudat és erıs istenhit kellett. Négy évvel késıbb, 1566-ban maga Szulejmán vezette a hadakat Magyarországra, de Szigetvár az útjába állt, a szultán mindenképpen szerette volna elfoglalni a várat, mivel komoly veszélyt jelentett a törökökre a folyamatosan ott állomásoztatható 4-5 ezer katona, amely az eszéki hidat lerombolhatta. Zrínyi Miklós horvát bán szervezte a vár védelmét, amelyet mocsaras terület vett körül, a várrészek között hidakon mozogtak. A törökök odavezényeltek magyar jobbágyokat is, hogy a töltést építsék, de Zrínyi közéjük is kilövetett. Végül sikeresen aláaknázták az egyik erıdítményt, a belsı várat gyújtóbombákkal felgyújtották, Zrínyiék megpróbáltak kitörni a várból. Szulejmán a vár elfoglalása elıtti napokban meghalt, a nagyvezír az ostrom sikerességének érdekében ezt titokban tartotta, a hadjáratot azonban nem folytathatták, mert az utódlás miatt haza kellett térniük. Az új szultán, II. Szelim békülékenyebb elıdjénél, a Habsburgoknál ekkor I. Miksa uralkodik, diplomatáik 1568-ban békét kötnek Drinápolyban. A Habsburgok elismerik a török szultán bizonyos jogait a Ny-magyarországi területek birtoklására, de a szultán átengedi azokat évi adó fizetéséért a Habsburgoknak (ez évi 30.000 arany volt, ugyanekkor Erdély évi 10.000 arany adót fizetett). Megállapodnak, hogy a határok ott fekszenek, ahol csapataik jelenleg állomásoznak, egymás területeire pedig nem törnek be. A magyarok számára ez a békekötés nagy csalódást jelentett, hiszen az ország felosztva maradt, és a török sem távozott. A Habsburgok a Magyar Királyság területén a bécsi rendszerre hasonlító, köz- és államigazgatási reformokat vezetnek be: létrehozzák a magyar kancelláriát (az államigazgatás, a kormányzati ügyek intézménye) a magyar kamarát (alárendelt a bécsi kamarának; pénzügyek intézése) a magyar haditanács nem jöhetett létre, feladatait a bécsi látta el új hivatal: a kormányzói hivatal bevezetése mivel Buda elesett, új fıvárost jelöltek ki, az 5.000 lakosú Pozsonyt, a világi ügyek intézésére az egyházi központ Esztergom helyett Nagyszombat lett A hódoltsági területeken a törökök is sajátos közigazgatási rendszert vezettek be, 15 szandzsákra osztották területüket, ezek élén bégek álltak. A szandzsákok együtt vilajeteket alkottak, melyeket a pasák vezettek. A központi vilajet a budai volt, itt székelt az egész hódoltsági területért felelıs pasa. Az igazságszolgáltatásban a Korán volt a mérvadó, a peres ügyekkel kádik (bírók) foglalkoztak. Ha az adott ügyre nem kaptak választ a Koránban, a muftiktól kértek segítséget (egyfajta vallási vezetık). Az adórendszerben a defter volt az adóív, defterdár az adószedı. Minden földterület a szultán tulajdonát képezte, de mások is használták, a legjövedelmezıbbek maradtak saját kezelésben (hász v. khász birtokok). Például lovas katonai szolgálatért (a szpáhik) kaptak szolgálati birtokokat, (timár: kisebb, ziamet: nagyobb birtok) de mivel nem örök idıkre kapta, nem fektet bele pénzt, nem fejleszti, mert tudja, hogy lehet, hogy otthagyja, így ez a terület nem fejlıdött. 5. Az Erdélyi Fejedelemség A török megszállás 150 éve alatt mindvégig képviselte az önálló magyarságot és az egyesítés gondolatát. A történelmi Erdély területe 58-60.000 km 2, de a Fejedelemség további K- magyarországi vármegyéket, az. ún. Partiumot és magába foglalja, így területe kb. 100.000 km 2 -t tett ki, lakossága 700.000-1.000.000 fı körül volt. Teljesen független soha nem volt, inkább a török

nsoft geschichte 5 befolyás volt jellemzı, évente kb. 10.000 aranyat fizettek nekik. A török hadak közelsége miatt nyilvánvalóvá vált, hogy a Habsburgoknak nincs olyan erejük, amellyel Erdélyt tartósan az országhoz tudnák csatolni, így mivel ık nem voltak képesek megvédeni ıket visszahívni kényszerültek Szapolyai János fiát, János Zsigmondot, és édesanyját, Izabellát, ez 1566-ban meg is történt. 1570-ben Speyerben német birodalmi győlést tartanak, melyen magyar követek is megjelentek, János Zsigmond ekkor rendezte a Habsburgokkal a közjogi viszonyokat: elismerte, hogy a királyi cím a Habsburgokat illeti, viszont a Habsburgok elismerték, hogy fejedelemként János Zsigmond Erdély és a Részek (Partium) kormányzója. A három részre szakadt országon létrejött két (elvben) független állam: a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség, a harmadik rész a hódoltsági terület volt. 1571-ben meghal János Zsigmond, ı ugyan hozzájárult, hogy halála után a Habsburgoké lehessen Erdély (mivel elismerte a magyar korona fıségét), de ez a szultán akaratába ütközött volna. Az erdélyi országgyőlés Báthory Istvánt támogatja, a Habsburgok Bekes Gáspárt, végül az erdélyi országgyőlés akarata érvényesül, 71-tıl Báthory István a fejedelem, aki továbbra is fizeti a török adókat, és a speyeri szerzıdést is megerısíti, 1575-tıl lengyel király is. A lengyel ügyek mellett kevés ideje marad Erdélyre, így rokonát, Báthory Kristófot kéri fel a kormányzásra. Az ország három részre szakadásakor szükség lett bizonyos intézmények létrehozására Erdélyben: fejedelmi tanács: tanácsadó testület, nem kötelezı, de ajánlott volt az uralkodó számára tanácsaik figyelembe vétele kincstárság, élén a fejedelmi kincstartó fejedelmi tábla, igazságszolgáltatás (rendi) országgyőlés: a rendek (a székely, a magyar és a szász) az 1437-es a fejedelemnek stabilabb hatalma volt Erdélyben, mint a királynak Magyarországon 6. kápolnai unióban kötöttek szövetséget a fejdelem akaratát sokkal könnyebben át lehetett vinni az országgyőlésen, mert sok regalista volt jelen, akik királyi meghívóval érkeztek, számuk nem volt korlátozott; ill. a fejedelmi tábla elnöke volt egy személyben az országgyőlés elnöke is, így az uralkodó további befolyásra tett szert, eleve csak bizonyos kérdéseket vettetett fel Az országgyőlés joga volt a fejedelem választása, de az erıs török befolyás miatt a szultán akaratát is figyelembe kellett venni, a szultán a választás után követével ajándékokat küldött, ezzel erısítette meg tisztségében a fejedelmet. A reformáció Magyarországon A reformáció tanainak terjedése Magyarországon a XVI. században zajlik, az évszázad végére az ország 80-90%-a protestánssá válik, míg a XVII. század az ellenreformáció és Pázmány Péter évszázada, a századvégre a lakosság több, mint 50%-a ismét katolikus. A XVI. században a lakosság körében több a református, mint az összes többi felekezet együttvéve, és többségük magyar. Pozsonyban, Sopronban, a Szepességben már Luther fellépése után néhány évvel sokan áttértek a protestantizmusra, ugyanígy a Budán lakó németek és az erdélyi szászok. A Habsburgok erısen katolikus uralkodók voltak, de II. Lajos a reformáció sok gondolatával szimpatizált, ıt már az új hit elveinek szellemében is nevelték. A magyarországi köznemesség és Werbıczy mélyen elutasította az új tanokat, a köznemesség idegen befolyástól félt, így keményen fellépett a reformáció követıi ellen, Werbıczy saját maga is próbálta meggyızni Luthert tanai visszavonásáról, miután ebben nem volt sikeres, követelte a királytól a lutheránusok kiőzését. Az 1523-as országgyőlés tiltja a lutheri tanok terjesztését, fı- és jószágvesztés terhe mellett, az 1525-ös országgyőlés máglyahalállal sújtja ugyanezt a tevékenységet. Végül Mohács katasztrófája másfelé vonja a figyelmet a reformáció kérdésérıl; ráadásul ekkor a püspöki kar fele is elveszett. A reformáció gyors elterjedésének oka, hogy az ország egysége, ezzel az egységes ellenırzés is eltőnik a három részre szakadással, a katolikus egyház még központját, Esztergomot is elhagyni kényszerül, saját egyházszervezetének fenntartása a fı kérdés, nem tud a protestánsok üldözésével foglalkozni. A hódoltsági területeken a törökök nem gátolták az új tanok terjedését. Az 1530-as években Luther, az '50-es években Kálvin, a '60-as évektıl különösen Erdélyben az unitárius tanítás terjed. Honterus János (Brassó és környékén élt) német területeken tanult, az

nsoft geschichte 6 1530-as évek végén nyomdát hoz létre, hogy az új hittételeket terjeszteni lehessen. A protestánsok iskolákat és könyvtárakat is igyekeznek létrehozni. Kolozsvárott Heltai Gáspár áttért prédikátor térített embereket, ı maga meg is nısült, élve az új hit adta lehetıséggel A hódoltsági területeken Szegedi Kis István 120 községet térített át a lutheránus hitre. Magyaróváron Huszár Gál szerette volna felállítani a maga nyomdáját, énekeskönyvet adott ki, stb. A Magyarországon létrejövı felekezetek hamarosan egyházszervezetet is létre tudnak hozni. Míg a lutheránus változat a városokban, a helvét irányzat inkább a mezıvárosokban, vidéken terjed, Kálmáncsehi Sánta Márton fejlesztette Debrecent kálvinista központtá, Méliusz Juhász Péter idejére Debrecen a kálvinista Róma. Mindkét debreceni prédikátor azt hirdette, hogy a lutheri tanok nem igazán magyarok számára valók, csak az idegen befolyást segítik; igaz, hogy minden történeti korban a reformátusok túlnyomó része a magyar etnikumból került ki. Példás jelenség a korban egyedül Erdélyben meglévı vallási türelem, az 1548-as tordai országgyőlés kimondja, hogy mind a katolikus, mind az evangélikus vallás szabadon terjeszthetı, a prédikátor meggyızıdése szerint szabadon hirdethet igét, a gyülekezetek pedig szabadon választhatják meg saját papjaikat, prédikátoraikat; a következı, '68-as országgyőlés pedig négy államilag elismert vallási felekezetet említ, a katolikus és evangélikus mellett a reformátust és az unitáriust. Ez utóbbi Erdélyben azért tudott megmaradni, mert János Zsigmond udvari tanácsosa maga is antitrinitárius volt, megismertette a fejedelemmel az új tanokat, aki maga is unitáriussá vált. A fejedelmi támogatás mellett egy püspök, Dávid Ferenc is áttért, így már fejedelmi és püspöki támogatása is volt az új hiteknek. Erdély vallási megoszlása nagyjából megfelelt nemzetiségi megoszlásának, a székelyek megmaradtak római katolikusok, a magyarok többsége református lett, a románok görög katolikus (ortodox) hitükhöz ragaszkodtak, a szászok evangélikussá váltak. 1590-ben Vizsolyban Károlyi Gáspár kinyomtatta az elsı teljes, magyar nyelvő Bibliát. 7. A 15 éves háború (1593-1606) Közvetlen elızményei 1591-re nyúlnak vissza. 1576-ban meghal Miksa császár, helyette Habsburg Rudolf kerül a trónra. Bécsben az oszmán-török kérdés megvitatására konferenciát hív össze, ı maga támadni akar, de a tanács ellene szavaz. Rudolf ezt tudomásul veszi, és továbbra is fizetik a 30.000 arany adót, idıközben azonban a török fısereg visszatér Ázsiából, mivel Szinán nagyvezír meggyızi a szultánt, így látszólagos okkal (a Sziszek vára körüli betörésekre hivatkozva) a szultán 1593-ban felmondja a drinápolyi békét, és hadat üzen. A háború anyagi feltételeit meg kellett teremteni, így a Német Birodalom felemelte Rudolf anyagi támogatását, és a római pápaság is jelentıs összegeket küldött. A magyar rendek is komoly adóemeléseket vezettek be, már évi három forintot szedtek, mellyel szintén Rudolfot segítették. Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem megbízta Bocskai Istvánt, hogy a Havasalföld vajdájával, Mihállyal és a Habsburgokkal is kapcsolatokat építsen ki, 1595. januárjában Bocskai az erdélyi fejedelem nevében szerzıdést ír alá a Habsburgokkal, melyben kötelezik magukat, hogy külön békeszerzıdést nem kötnek az ellenséggel. A hadak megindulnak, 1595. folyamán két fontos várost, Esztergomot és Visegrádot is visszafoglalják, délen a Bocskai István vezette erdélyi és havasalföldi hadak Gyurgyevónál ugyanezen évben jelentıs gyızelmet aratnak. 1596-ban Mezıkeresztes mellett egy eldöntetlen csata zajlik le, majd elveszik Eger vára. Az erdélyiek ki akarnak lépni a háborúból, de Rudolf nem engedi, zsoldos vezérét, Bastat küldi Erdélybe, Báthory elmenekül. 1600-tól 4 éven keresztül Basta rémuralma tart Erdélyben. A Habsburg Birodalom a háború során megrendül, az állam eladósodik, Rudolf erılteti a háborút, így kénytelenek valahonnan pénzt szerezni: magyar állami területeket adnak el, pl. Tokajt, Zengget fiskális pereket indítanak magyar nagyurak ellen (a fiskális per során koholt vádak alapján felségsértéssel gyanúsítják a jómódú nagybirtokost, és általában fıés jószágvesztésre ítélik) a már elzálogosított városokat, birtokokat visszaveszik, és újra eladják A Habsburgok egyik hitelezıje, Lasarus von Henkel az óriási összegek utalását beszünteti, és nem ad többet, amíg meg nem kapja a magyarországi rézkereskedés kizárólagos jogát. Ezt meg is kapná, a kibányászott rezet azonban egy magyar fıúr, Illésházy István birtokain keresztül lehet csak az országból kivinni, aki csak jelentıs összegek fizetése ellenében engedné át a rezet, nem tudnak vele megegyezni, így ellene is fiskális per indul, kénytelen Lengyelországba menekülni, mivel 1603-ban fı- és jószágvesztésre ítélik.

nsoft geschichte 7 8. 1) A Bocskai-szabadságharc szabadságharc 1604-1606-ig a tizenöt éves háborún belül zajlott. Elızményei: A fiskális perek magát Bocskait is elérték, mivel hatalmas saját- ill. zálogbirtokaival jelentıs fogás lett volna a kamara számára. A protestánsok üldözése felerısödött, pl. Kassa vezetıitıl követelte az udvar, hogy a protestáns templomokat adják át a katolikusoknak, Kassa ellenállt, mire az udvar Belgiojoso olasz zsoldosvezért küldte Kassa ellen, aki erıszakkal elvette azokat. bécsi irat: sok a protestáns, ki kell gyomlálni ; a magyarországi városok anyagigazdasági állapotát felöl kell vizsgálni, számadásaikat ellenırizni ez sérti a városok önállóságát. A bécsi irat egy elemzés volt, amely eljutott az uralkodóhoz. 1604-ben országgyőlést hívtak össze Pozsonyban, amelyen az uralkodó protestánsellenes intézkedései ellen tiltakoztak. Rudolf kérte a megjelenteket, hogy elıbb a háború folytatására szükséges adómegajánlással foglalkozzanak, és a protestáns kérdést halasszák késıbbre, az országgyőlés beleegyezett, ám az adóterhek kérdésének megvitatása után az uralkodó feloszlatta a győlést, ráadásul az udvar az országgyőlés tudta nélkül hozzátoldott a megszavazott törvényekhez egy 22. törvénycikket, amely kimondta, hogy a Szent István óta érvényben lévı, a katolicizmust és a szentségeket védı törvények megerısíttetnek, továbbá, hogy soha többé nem vehetı országgyőlési tárgykörbe a vallásszabadság kérdése. Ez nagy felháborodást váltott ki, Rudolf immár rendi jogaiban is megsértette a magyar nemeseket. Bocskai 1604-ben fegyveresen is szembekerül az udvarral, mivel megkezdik várainak elfoglalását, birtokainak elvételét. Némethi Balázs hajdúkapitány 10.000 fıs seregével átáll Bocskai oldalára, 1604. októberében Álmosdnál Bocskaiék gyızelmet aratnak az ellenük küldött seregek felett. Hadai elindulnak Kassa irányába, de Belgiojoso nem engedi be ıket a városba, késıbb azonban visszatér, és Kassa örömmel fogadja seregeit, Bocskai végig egyik székhelyének tekintette a várost. Rájön, hogy két nagyhatalom között valamelyiknek az oldalára kell állnia, és a törökökhöz kezd el közeledni. Bethlen Gábort küldi el a nándorfehérvári pasához, akinek a közbenjárására török követek érkeznek Isztambulból, akik tolmácsolják, hogy a szultán elismeri Bocskait Erdély fejedelmének, helyzete így stabilizálódik. A magyarországi rendek is királynak választják, de ı ezt nem fogadja el, Bécset kompromisszumos békére akarja kényszeríteni. 1604. novemberében jelentıs török sereg érkezik az országba, Rákos mellett találkoznak Bocskaival, aki a törököktıl koronázási jelvényeket kap, ám azokat csak ajándékként veszi át, mivel nem akar még nagyobb török függésbe kerülni. 1606-ban végül létrejön a béke a Habsburgok és Bocskai között, a Habsburgok részérıl Mátyás fıherceg, Bocskai oldaláról a Lengyelországból visszatért Illésházy István köti meg a bécsi békét (1606. jún.), amely biztosítja a rendi jogok, a vallásszabadság és az önálló erdélyi fejedelemség megmaradását. Újra lehet nádora az országnak, mely Illésházy lesz; továbbá a két fél kijelenti, hogy békét kötnek a törökkel is. A bécsi béke jelentette a fiskális perek végét is. 1606. novemberében a Zsitva folyó torkolatánál létrejön a 15 éves háború végét jelentı zsitvatoroki béke, 20 évre kötnek békét, megegyezés alapján a Habsburgok 200.000 arany egyszeri kifizetésével örökre megváltják az évi 30.000 arany adót. Területátadás nem történt. Az 1608-as országgyőlés és Bethlen Gábor uralkodása, a 30 éves háború 1606. decemberében meghal Bocskai, politikai végrendelete, hogy amíg a magyar korona a németek kezében van, addig legyen önálló magyar fejedelem Erdélyben, ez a magyar területen élı magyar rendeknek is hasznára lesz, ha azonban a korona visszakerül a Habsburgoktól, az erdélyiek is csatlakozzanak hozzá. Ily módon sokáig az Erdélyi Fejedelemség képviselte a magyar érdekeket Béccsel szemben. Rudolf a zsitvatoroki béke aláírásakor nem volt jelen, késıbb pedig nem akarta aláírni, további követeléseket fogalmazott meg a törökkel szemben (adják át Esztergom és Eger várát), de nála józanabbul gondolkodó öccse, Mátyás fıherceg meggyızte, hogy sem szövetségesük, sem egyéb erejük nincsen a törökök ellen, csak hatalmas adósságaik maradtak. Mátyás érveivel a német rendeket és a pápát is meggyızte, felfogadta a magyar hajdúkat, élükön Prágába vonult, és

nsoft geschichte 8 kényszerítette Rudolfot a béke aláírására, valamint lemondásra a magyar királyi címrıl. Így 1608- tól 19-ig helyette II. Mátyás Magyarország királya. Az általa összehívott 1608-as pozsonyi országgyőlés hosszú idıre meghatározza a hatalom és a rendek viszonyát: elismer az önálló Erdélyi Fejedelemséget, a vallásszabadságot megerısíti a magyar rendi jogokat, a király támogatja, hogy újra nádora legyen az országnak, rendelkezik az országgyőlés rendszeres összehívásáról, amely kétházassá válik: alsó- és felsıtáblára bomlik. Az országgyőlés alsótáblájában a vármegyei követek és a városok küldöttei foglalnak helyet, ill. az alsóbb szintő egyházi intézmények. Elnöke a személynök, a personalis. A felsıtáblán kaptak helyet az egyházi vezetık és az arisztokrácia képviselıi. Elnöke maga a nádor volt. 1606-ban Bocskai után egy diplomáciai tehetséggel alig rendelkezı katonát, Báthory Gábort választották fejedelemmé, egyik tanácsadója Bethlen Gábor volt. Báthory elhatározta, hogy az erdélyi szászok és németek autonómiáját felszámolja, ezért katonáival bevonult központjukba, Nagyszebenbe, és próbálta beleegyezésre kényszeríteni ıket. Az új fejedelem a hajdúkkal is ellentétbe került, mivel nem akarta elismeri Bocskaitól kapott hajdúszabadságukat, ráadásul megöletett egy hajdúkapitányt, hogy ellenállásukat megtörje. A havasalföldi vajdát is ellenırzése alá akarta vonni, amellyel kivívta a török rosszallását is. Báthory ellen hamarosan lázadás volt kitörıben, ezért tanácsadója, Bethlen a törökhöz fordult, segítségükkel előzte Báthoryt, 1619-tıl 1623-ig Erdély fejedelme, uralkodása alatt élte Erdély aranykorát. Az erdélyi országgyőlés is megszavazta fejedelemnek, bár eleinte gyanakvóan tekintettek rá, hiszen török csapatok élén érkezett. A törökök segítségükért cserébe Lippa és Borosjenı várait követelték Bethlen Gábortól, de tárgyalások útján végül csak Lippa került volna átadásra, ám a magyar védık nem voltak hajlandók átadni várukat, így Bethlen kénytelen volt saját katonáival megostromolni azt, majd átadni a töröknek. 1615: nagyszombati egyesség, stabilizálta Bethlen helyzetét, az erdélyiek elismerték uralkodójuknak. Kivonta csapatait Nagyszebenbıl, a szászok autonómiáját biztosította, megegyezésre jutott a hajdúkkal is, politikailag stabilizálta a Fejedelemséget. Célja a gazdasági és politikai megerısítés volt, merkantilista jellegő gazdaságpolitikát folytatott (aktív külkereskedelem jellemzi, jobb több a kivitel, mint a behozatal pénz áramlik be). Állami segédlettel jelentısen fejlesztette az ipart, saját termékeket védı állami vámpolitikát vezetett be, a stratégiai cikkekre állami monopóliumot hirdetett. Hozzáértı mesterembereket hívott az országba, az elzálogosított fejedelmi birtokokat visszavette, az innen befolyó pénzek is az államot gazdagították, megnövelte a regalisták számát az országgyőlésben, hogy javaslatait biztosan keresztülvigye, így jelentıs központosított hatalom jött létre. 1) A 30 éves háború Erdélyben A csehek II. Ferdinándot le akarják váltani, ehhez a magyarországi protestáns rendektıl is segítséget várnak. A magyar rendek a fegyveres kiállást nem, csak diplomáciai közvetítéseket vállalnak. Bethlen Gábor azonban a cseh protestánsok védelmére siet, 1620-ban Erdélybıl betör Magyarországra Kassa irányába, a Felvidékre, hogy Csehország felé továbbhaladhasson, de novemberre a csehek Fehérhegynél döntı vereséget szenvednek, így már nincs szükség közbeavatkozására, így Bethlen Kassát elfoglalja, ısszel Pozsonyig hatol elıre. A magyar rendek két országgyőlésen elıbb fejedelemnek, majd magyar királynak választották; a törökök támogatták királyságát, de felszólították, hogy akkor mondjon le az erdélyi fejedelmi címrıl, ezért Bethlen inkább visszautasítja a koronát, és 1621-ben megköti a Habsburgokkal a nikolsburgi békét. Ennek értelmében: Bethlen lemondott a királyi címrıl, a magyar Szent Koronát visszaszolgáltatta, a Habsburgok elismerték ıt Erdély fejedelmének két K-magyarországi vármegyét és Kassa városát élete végéig az Erdélyi Fejedelemséghez csatolva megkapta, ám azok nemesei továbbra is a pozsonyi magyar országgyőlésekre járhattak Bethlen ezután is többször belépett a 30 éves háborúba, pl. 1626-ban a dán szakaszban. Pázmány Péter próbált egyeztetetni az 1626-ban lejáró zsitvatoroki béke megszőnését kihasználva a Habsburgokkal és a Fejedelemséggel a törökök ellen, de végül a béke

nsoft geschichte 9 meghosszabbítására került sor, mivel II. Ferdinánd a 30 éves háború dán szakaszában vett inkább részt. Bethlen házasságkötéssel is próbálkozott, Ferdinánd húgának kezét kérte, de a Habsburgok nem engedték, így a brandenburgi ırgróf lányát, Brandenburgi Katalint vette feleségül, akiben aztán az erdélyiek a német befolyás erısödését látták. 1629-ben meghal Bethlen, helyette átmenetileg Katalin uralkodik, Bethlen István segítségével. Bethlen Gábor kultúrpolitikája is jelentıs volt, Gyulafehérváron protestáns fıiskola hozott létre, Martin Opitz polihisztort hívta meg az iskola megszervezésére. Ez az iskola képezte a protestáns felekezetek elitjét, illetve a világi nemesi ifjaknak is mőveltséget adott. Apáczai Csere János is tanított Gyulafehérváron, és többen is a korabeli tudósok közül. 1629. után ugyan Katalin és Bethlen István irányítják Erdélyt, de a bizalmatlanság felerısödik ellenük, Bethlen Gábor halálával a K-magyarországi vármegyéket is visszakövetelték, de az odatelepített hajdúk továbbra is az Erdélyi Fejedelemséghez kívántak tarozni. A zavargások közepette egy nemesi család, a Rákócziak családja emelkedik ki, és 1630-ban egy sarjukat, I. Rákóczi Györgyöt fejedelemmé választják, 1648-ig uralkodik. Uralkodása alatt folytatódik Erdély aranykora, ıt magát bibliás ırt álló fejedelemként emlegették. I. Rákóczi György központi szövetségi rendszert akart kialakítani, melyben saját erıit akarta egyesíteni Havasalföld és Moldva erıivel, hogy azokkal Magyarország területi egységét újra megteremtse. Óvatosan kellett politizálnia, mivel hiszen mindkét állam török függésben volt. Fia, II. Rákóczi György számára Báthory Zsófiát kérte feleségül, így a két család tekintélyes vagyona egyesülhetett, valamint a Báthory név Zsigmond miatt a lengyelek számára sem volt ismeretlen. Saját felesége, Lórántfi Zsuzsanna az iskolarendszert fejlesztette. I. Rákóczi György a 30 éves háborúba is beavatkozott, 1645-ben íratta alá a Habsburgokkal a linzi békét, melyben: kimondták a vallásszabadság kiterjesztését a jobbágyságra is, immár a teljes lakosság szabadon választhatott vallást a Bethlen idejében megszerzett hét királyi vármegyét ismét a fejedelem élete végéig Erdélyhez csatolták, ezek közül kettıt (a hajdúk miatt Szabolcsot és Szatmárt) a fia is megtarthatta 1648-60 között uralkodott fia, II. Rákóczi György, aki apja álmát, az ország egyesítését kívánja megvalósítani, ám rossz eszközökhöz nyúl: adót kezdett szedni Moldvától és Havasalföldtıl a török beleegyezése nélkül, illetve elvárta, hogy azok külpolitikájukban vele egyeztessenek. A horvát bán, Zrínyi Miklós is erısítette II. Rákóczi György hitét, mely szerint ı egy egyesített Magyarország királya lehet, nem véletlenül, hiszen ı maga ugyanazon jövıbeli ország nádora akart lenni. Lengyelország nehéz helyzetbe került az 1650-es években, mivel az oroszok ellen harcoltak, és '54-55-ben súlyos vereséget szenvedtek tılük. Épp, hogy ez a háborújuk véget ért, a svédek támadták meg ıket. A svéd király megkereste II. Rákóczi Györgyöt, felajánlotta neki, hogy támadják meg együtt Lengyelországot, és a Varsóig esı területek az övé lesznek. Rákóczi beleegyezett; a törökök már eddig is sértve érezték magukat Moldva és Havasalföld miatt, de most, az engedélyük nélkül indított 1657-es lengyel hadjáratot már nem hagyták szó nélkül. Elıször visszaparancsolják az elindított 20.000 fıs sereget,de Rákóczi Varsóig felvonul, végül a törökök a tatár seregeket bérlik fel, akik szétverik Rákóczi seregeit, sok tisztet és katonát fogságba ejtenek, maga Rákóczi épp, hogy vissza tud menekülni Erdélybe. A fogságba ejtett és Krímbe cipelt, tehetısebb családból származó rabokat hozzátartozóik egyénileg próbálták kiváltani, voltak, akik soha nem tértek vissza, összességében egy 15-20.000 fıs sereg veszett el. Köprülü Ahmed hadvezért küldi büntetésbıl Erdélybe a szultán, ez a török sereg elfoglalja Brassót, Nagyszebent, Gyulafehérvárt, felgyújtják a fıiskola épületét is. II. Rákóczi György megpróbál segítséget szerezni, de a Habsburgok nem támogatják, 1660-ban végsı vereséget szenved, ebben az évben meg is hal. A törökök megtalálják saját emberüket Apafi Mihály személyében, akinek fejedelemsége alatt lealkonyul Erdély aranykora. Köprülü Ahmed elfoglalja a karánsebesi részeket, Sólymost, Lippát, Várad környékét, a Partium nagy részét. A korábbi Erdélyi Fejedelemség egyharmad részét a török megszállta. Az évi adót 10-15 ezer aranyról 40 ezer aranyra emelik, kisebb területrıl közel háromszoros adót szedtek, így a Fejedelemség meggyengült, alkalmatlanná vált a szerepre, amelyet Bocskai végrendeletében rábízott.

nsoft geschichte 10 A királyi Magyarország 9. Az ellenreformáció a XVII. században jelentısen felerısödik, ez a barokk százada Magyarországon. A folyamatokat Pázmány Péter esztergomi érsek irányítja Nagyszombatból, Eszterházy Miklós nádor saját költségén fejleszti a jezsuita rendet, felépíti nagyszombati templomukat, stb. Pázmány 12 éves koráig maga is protestáns volt, de ekkor bekerült a jezsuita kollégiumba, ahol rekatolizálták. Tehetségét felismerve elıbb Kolozsvárra, majd Rómába is elküldték tanulni, az itt szerzett tapasztalatait is mind felhasználta megújító mozgalmában. Visszatérte után a grazi egyetemen tanított 7 évig, Forgách Ferenc figyelt fel rá, maga mellé vette, késıbb nagy vitáik voltak, mivel Forgách az erıszaktól sem riadt vissza, Pázmány mindvégig a türelemmel és meggyızéssel elv mellett állt, a belátásból való megtérésben hitt. Elsısorban mindig magyarnak vallotta magát, a magyar érdekek védelmében politizált, lojális volt ugyan a magyar udvarhoz, de pl. mikor II. Mátyás megkérdezte ıt, adhat-e Magyarországon vallásszabadságot, igent mondott neki. Az erdélyi fejedelmet is támogatta, hangsúlyozta, hogy fontos az Erdélyi Fejedelemség fennállása. 1635-ben hozta létre az azóta róla elnevezett katolikus egyetemet, érseki jövedelmébıl alapozta meg Nagyszombaton. Protestáns országban született, katolikus országban halt meg (50% feletti katolikus aránnyal). Leginkább a fıurak meggyızésére alapozott, hiszen velük a földjükön lévı templomok is katolikussá váltak. 1) Zrínyi Miklós tevékenysége A Zrínyiek a horvát báni tisztséget is kezükben tartó, komoly birtokokkal rendelkezı család voltak. Miklós korán árván maradt, jezsuiták nevelték, mikor elérte a nagykorúságot, átvehette birtokait. Felnıtté válása után egyre az ország egyesítésén gondolkozott, figyelte a török gyengülését, de nem a Habsburgok segítségére számított terveihez, mivel az szerinte csak egy újabb függést eredményezett volna. Nemzeti hadseregre lett volna szükség, nemzeti király irányítása alatt, akit II. Rákóczi Györgyben látott. Több levelet váltott vele, jó kapcsolatot ápolt az Erdélyi Fejedelemséggel. Szeretett volna nádor lenni, de 1654-ben a Habsburg udvar megvétózta jelölését, helyette egy másik arisztokrata, Wesselényi Ferenc lett a nádor, de ı is a magyarok mellett volt elkötelezett. Az 1660-as években a török újra aktivitást mutatott, 1663-ban Érsekújvár elfoglalásával folytatta hódításait. A magyar urak és Wesselényi nádor kérték, hogy Zrínyit nevezzék ki a magyar csapatok fıkapitányának, amely átmenetileg meg is történik, '63-64 telén csapataival mélyen behatol a hódoltsági területekre, visszafoglalják a Pécs körüli területeket, majd a Dráván a török kereskedelemnek átkelést biztosító eszéki hidat is felgyújtják. Sikerein felbuzdulva Zrínyi úgy érezte, hogy eljött az idı a török elleni nagy háború megindítására, vele szemben állt azonban Montecuccoli olasz származású osztrák tábornok, a védısereg kijelölt vezetıje, akit Zrínyi leváltására küldtek az országba, miután elkezdte ostromolni Kanizsa várát. 1664. nyarán újabb török csapatok érkeztek, Montecuccoli a Rába felé kezdett el visszavonulni elılük, majd 1664. augusztus 1-jén a folyón átkelı törökökön rajtaütött, és gyızelmet aratott felettük. Sokan hitték, hogy ezen gyızelem után valóban megindulhat a végsı törökellenes hadjárat, az udvar ehelyett azonban 1664. aug. 10-én megkötötte a szégyenletes vasvári békét, amely minden területet, amelyet a török 1663-ban elfoglalt, visszaadott nekik. Erdélybıl kivonták a német helyırséget, és megegyeztek, hogy a magyarokat egyik fél sem támogatja, ha terveikrıl tudomást szereznek, tájékoztatják egymást. A magyar fıurak kiábrándultak, úgy érezték, hogy a Habsburgok árulták el a magyar ügyet. 1664. telén Zrínyi Miklós meghal vadászbalesetben, sokan Habsburg bosszúra gyanakodtak. Wesselényi Ferenc nádor megfogalmazott egy petíciót, melyet elküldött Isztambulba, felajánl hőbérséget és 10-50.000 arany évi adót, de kéri azonban, hogy a Porta garantálja a szabad királyválasztást és Magyarország saját alkotmányát, továbbá hadjárataihoz ne kérjen magyar csapatokat. A török egyáltalán nem válaszolt, a magyarok, Wesselényi, Zrínyi Miklós öccse, Zrínyi Péter, I. Rákóczi Ferenc és Lippay György érsek elhatározták egy felkelés megszervezését. 1668-ban és 1670-ben is próbálkoztak, sikertelenül, végül I. Lipót I. Rákóczi Ferenc kivételével, akit anyja, Báthory Zsófia kiváltott 400.000 aranyért mindegyiküket kivégeztette.

nsoft geschichte 11 1671-tıl I. Lipót abszolutisztikus kísérleteket tesz hatalma kiterjesztésére Magyarországon, kihirdette, hogy mivel a magyarok vétkeztek törvényes uralkodójuk ellen, eljátszották jogukat, hogy önmagukat igazgassák, így Lipót: országgyőlést többé nem hívott össze, a nádori hivatalt felfüggesztette, helyette kormányzót nevezett ki az ország élére, a Német Lovagrend nagymesterét, mellette egy 7 tagú tanács, a Gubernium irányította az országot, a magyar katonaságot véglegesen eltávolította a végvárakból, helyettük német katonákat hozott be, új adórendeleteket hozott, súlyos adóemeléseket vezetett be, ebbıl tartotta el az országban lévı német hadakat, újra felerısödött a vallásüldözés, 700 protestáns lelkészt idézett meg az uralkodó Pozsonyba, közülük alig 300-an jelentek meg, akiket erıszakkal próbáltak rekatolizálni. Közülük 40 tartott ki mindvégig, ıket Itáliába küldték gályarabságra. Súlyos nyomás alatt élt az ország, de I. Lipót csak 10 év elteltével látja be, hogy intézkedései nem vezetnek eredményre; addigra kialakul a Thököly Imre vezette kurucmozgalom. 10. A kurucmozgalom kezdetei A Lipót-féle abszolutista kísérlet tíz éve (1671-81) a magyar társadalom minden csoportját negatívan érintette. Jobbágyak tömegei akik elhagyták földjeiket, a végvárak katonái, akiket Lipót elbocsátott, a hajdúk és a társadalom egyéb rétegei egy mozgalommá szervezıdtek az 1670-es években. Apafi Mihály erdélyi fejedelem is támogatta ıket a törökök sugalmazására, mivel azok habsburgellenes erıket láttak bennük. Thököly Imre lett a vezérük, aki felkészítette csapatait; I. Lipót látván, hogy próbálkozásai kudarcot vallottak, 1681-ben Sopronba hívja össze az ország követeit, meghívót küldött a kurucok számára is, de Thököly elutasította a meghívást. A soproni országgyőlés hatályon kívül helyezte az 1671-es intézkedések többségét, és amnesztiát biztosított a fegyvert fogóknak, újra engedélyezte a nádorválasztást (Eszterházy Pál lett a nádor). A Gubernium megszőnt, ill. jelentısen csökkentek az adóterhek. A vallásgyakorlás terén az 1608-as törvényeket erısítette meg. A kurucmozgalmat azonban ezekkel az engedményekkel sem tudta már megállítani, Thököly elfoglalja a felsı-magyarországi területek egy részét, és 1682-tıl önálló államot hoz létre, a Felsı-magyarországi Fejedelemséget. A török megerısíti fejedelmi címében Thökölyt, az ország gyakorlatilag négy részre szakadt, a Habsburgok területei zsugorodtak. Egy török hadvezér, Kara Musztafa terve volt, hogy elfoglalja Bécset, Thököly területfoglalási sikereibıl arra a következtetésre jutott, hogy a Habsburgok jelenleg gyengék, tehát eljött a támadás ideje. 1683. tavaszán 120-130.000 fıs sereg indul Bécs ellen, melyhez Felsı- Magyarország és Erdély csapatai is csatlakoznak, a Habsburgok többször is ajánlatot tettek a vasvári béke megújítására, de Kara Musztafa elutasítja, így Lipótnak szövetségest kellett találni, akit meg is lel Sobieski János lengyel fejedelem személyében, valamint több német fejedelemség támogatását is megnyerte. A római pápa, XI. Ince is a Habsburgok mellé állt, semlegesítette XIV. Lajost, hogy ne támadja meg Ny-ról a Habsburgokat, valamint a pápa Velencét is meggyızte; 1684-tıl létrejön a Szent Liga, amelyhez a pápai állam is csatlakozott. XI. Ince 10 millió (!) arany támogatást küldött, ez az Erdélyi Fejedelemség 20 évi bevétele volt akkoriban. A törökök támadása megindul, körbevették Gyırt, de nem akartak itt megállni, a város elfoglalását Apafira bízták, ık maguk továbbhaladtak Bécs felé, hiszen tudták, hogy a város sokáig fogja tartani magát. 80 napja ostromolták Bécset, mikor váratlanul a lengyelek és Lotaringiai Károly seregei rájuk rontottak, fılényes gyızelmet aratva felettük. A törökök menekülnek, Lotaringiai Károly üldözıbe veszi ıket, Lipót ismét békeajánlatot tesz, de a nagyvezír megint elutasítja. 1683-tól indul meg az ország török megszállás alóli felszabadítása, 1683: Esztergom, Párkány felszabadul 1685: Thököly fejedelemsége összeomlik 1686: Buda visszafoglalása, kb. 60.000 fıs sereggel, de ebbıl csak 15.000 fı magyar 1687: pozsonyi országgyőlés, 1697: a század legvéresebb csatája Zentán, Savoyai Jenı a magyar csapatok vezére, kb. 25.000 halott

nsoft geschichte 12 11. 1699: karlócai béke, Magyarország felszabadul a török megszállás alól. Már csak néhány délvidéki terület, köztük Temesvár marad török kézen Zrínyi Miklós félelme, miszerint ha nem magyar erık egyesítik Magyarországot, az csak újabb alávetettséget fog jelenteni, beigazolódni látszik: a felszabadítás alatt (és után) a Habsburgok pacifikálni akarnak, katonai módon kezelik az országot. Caraffa tábornok kifosztotta Debrecent, Eperjesen a fosztogatást protestánsüldözéssel kötötte egybe: 24 jómódú családot fogatott perbe azzal a váddal, hogy érintve voltak Thökölyék tevékenységében, vagyonukat elkoboztatta, a családfıket kivégeztette. Törvénytelen fosztogatások, vallásüldözés kísérte a Habsburgok felszabadító tevékenységét. Az 1687-es pozsonyi országgyőlésen a rendi követek felháborodásuknak adtak hangot, ekkor az országgyőlés kártalanította a Caraffa-féle terror áldozatait. Két másik elıterjesztést is elfogadtak a nemesek, talán mert a török felszabadulás miatti öröm hatása alatt álltak: elfogadták a Habsburgok örök királyságát, önként lemondtak a szabad királyválasztás jogáról, a korona még leányágon is továbbszállt, lemondtak az Aranybullában biztosított ellenállási jogukról, így bárkit felségárulással lehetett megvádolni, aki az uralkodó rendeleteit nem követte. Az immáron osztrák kézen lévı volt hódoltsági területeken egy külön igazgatási rendszert vezettek be a Habsburgok, melynek élén az Újszerzeményi Bizottság állt. Átmenetileg minden visszahódított földterület a bizottság igazgatása alá került, akiknek itt volt földbirtokuk, de a török idıkben elmenekültek, igényüket bejelenthették, viszont igazolniuk kellett állításukat, és egyfajta kezelési költségként, ún. fegyverváltságként a birtok értékének 10%-át ki is kellett fizetniük, így nem sokan jutottak hozzá egykori földjeikhez. A bizottság sok birtokot játszott át osztrákok kezére, a hadiszállítóknak, kereskedıknek, akiknek ezzel is nıtt a vagyonuk. 1) A betelepítések problémája A volt török hódoltsági részeken nagyon lecsökkent a népsőrőség, több elképzelés is született, hogy hogyan építsék be ezt a területet a Habsburg Birodalomba. Kollonich Lipót Magyarország berendezkedésérıl c. mővében leírja, hogy a magyar nép lázadásra hajlamos, ezért fel kell hígítani, elsısorban német etnikumot kell nagy számban betelepíteni, és az ország vezetı rétegeibe kell ıket helyezni. A délvidékre szerbek betelepítését javasolja, közel 40.000 szerb család betelepítésére kerül sor Csernovics Arzén vezetésével, aki vallási-politikai vezetıjük is. A Habsburgok jelentıs autonómiát biztosítanak nekik, nem tagolhatók be a magyar vármegyerendszerbe, vallási szabadságuk van, így létrejön egy új határırvidék: az ittlakók elsıdleges kötelessége a katonai szolgálat és védelem, a magyaroknak felettük nem volt hatalma, közvetlenül a bécsi haditanács alá tartoztak, török támadás vagy magyar felkelés esetén is hatásos eszköznek bizonyultak. I. Lipót felszámolja a magyar végvárrendszert, a magyar végvári katonaságot elbocsátja, több várat felrobbantat, a megmaradtakba ismét német katonákat hív. 2) Erdély helyzete 1660-tól 90-ig Apafi Mihály Erdély fejedelme; Lipót célja, hogy tovább ossza a magyarok egységét, így kiad egy oklevelet, Diploma Leopoldium (1691), külön igazgatása alá akarja vonni Erdélyt, nem csatolja vissza Magyarország területéhez. Kijelöl egy kormányzót (gubernátort) és gubernium kerül Erdély élére, a rendek országgyőlését továbbra is összehívják Erdélyben, az erdélyiek nem a pozsonyi országgyőlésre járnak. A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) Elızményei és okai a sérelmek, melyek Magyarországot érték: Erdély különválasztása a Határırvidék jogi helyzetének kialakítása (Arzénék betelepítése ) adók (porció és forspont) porció: a jobbágyság elszállásolási kötelezettsége, mivel még nem voltak laktanyák forspont: szállítási kötelezettség, a jobbágy köteles volt a sereg szállításában segédkezni a várkatonaság elbocsátása, várak felrobbantása az Újszerzeményi Bizottság tevékenysége

nsoft geschichte 13 Az 1690-es években többször voltak kisebb-nagyobb felkelések (pl. '97-ben Tokajhegyalján), ezeket az udvar még könnyedén megfékezte. A szervezkedés akkor erısödött meg jelentısen, mikor több magyarországi fınemes is melléjük állt, pl. Bercsényi Miklós, Ung vármegye fıispánja, aki a századfordulón vette át a Rákóczi-birtokok igazgatását. İ maga gyızte meg II. Rákóczi Ferencet is a felkelık igaz ügyérıl, aki két hatalmas birtokokkal és vagyonnal rendelkezı család sarjainak, I. Rákóczi Ferencnek és Zrínyi Ilonának a gyermeke volt. II. Rákóczi Ferenc kisgyermekkorában, 5 évesen elvesztette édesapját, nevelıapja Thököly Imre lett, így erısen Habsburg-ellenes légkörben nıtt fel, Thökölyt több hadjáratba is elkísérte. 1688-ig, míg Munkács várát tartani tudták, itt tartózkodott, a vár elfoglalásakor elveszik Zrínyi Ilonától, aki férjét, Thökölyt kíséri a számőzetésbe, és Bécsbe kerül, a jezsuitákhoz adják taníttatni, akik azt a feladatot kapják, hogy magas mőveltségen túl a katolicizmushoz és a Habsburg udvarhoz való hőségre is neveljék. A felnıttkor elérésekor visszakapja magyarországi birtokait, hazatérve Bercsényivel való beszélgetéseit követıen és a magyar jogrendszer helyzetét felismerve maga is beáll az ellenzık táborába. 1700-ban XIV. Lajos francia királyhoz (a Napkirályhoz) küld el egy Habsburg-ellenes szervezkedı-segítségkérı levelet, amelyet azonban a futár javakat remélve Bécsbe visz, Rákóczit letartóztatták, és Bécsújhelyen börtönbe záratták. Innen megszöktetik, lengyel területekre, Brezán várába menekül, ahol Bercsényi és Eszéki, a tokajhegyaljai szervezkedık megkeresésére megfogalmaz egy kiáltványt (brezáni kiáltvány, 1703. máj.): ismét felszakadtak az magyar nemzet sebei, nemest és nemtelent egyaránt szólít, mivel felismeri, hogy a siker egyik feltétele a nagyon széles körő társadalmi összefogás. A másik lényeges pont, hogy önmaga Magyarország nem elég erıs ahhoz, hogy függetlenségét kivívja, így szövetségest kell találni, a magyar ügyet európai szintővé kell tenni. Rákóczi ismerte a nemesség abbeli félelmeit, hogy az erıre kapó jobbágyság esetleg parasztfelkelést robbanthat ki, ezért már a kezdetektıl fogva szigorúan büntetett minden engedetlenséget, a hadba lépéssel kapható szabadságot is feltételekhez kötötte és erısen korlátozta. Egy kedvezı külpolitikai körülmény, a spanyol örökösödési háború (1701-1714) volt kibontakozóban ekkoriban, miután 1701-ben kihalt a Habsburgok spanyol ága. A spanyol trónért harcolt XIV. Lajos francia király ( nincsenek többé Pireneusok ) és az osztrák Habsburgok. XIV. Lajos ugyan erısebb volt a Habsburgoknál, de ez utóbbiakhoz csatlakozott Anglia és Hollandia, akiknek érdekük volt, hogy a térségben ne boruljon fel a nagyhatalmak egyensúlya, ne egyvalaki tartsa kezében a teljes uralmat. A magyar szabadságharc lényegében a spanyol örökösödési háborúnak köszönhetıen tudott 8 éven keresztül fennmaradni, mivel az lekötötte a Habsburgok erıinek javarészét, a Duna-medencébe csak mintegy 30-40.000 fıs hadsereget tudtak küldeni. Rákóczi megkísérelte felvenni a kapcsolatot XIV. Lajossal, aki azonban a nyílt szövetséget nem vállalta Rákóczival; feudális abszolutistaként azt gondolta ugyanis, hogy az osztrák uralkodó saját magához hasonlóan Isten akaratából ül a trónon, Rákóczi támogatásával az Isten ellen vétene; saját evilági gyakorlatiassága azonban mégis azt súgta neki, hogy a Habsburgokat gyengítheti a magyarok megsegítésével, így anyagi támogatást rendszeresen juttatott. A franciákhoz idıközben csatlakozó bajorok K-i elıretörésével a magyarok bízni kezdtek abban, hogy a kurucok az ı seregeikkel egyesülve legyızhetik a Habsburgokat, ám a bajorok 1704. nyarán komoly vereséget szenvednek Höchstädtnél, az ország határait soha nem érik el. Rákóczi 1703-ban a vetési táborban kiadott egy pátenst (parancsot), mely szerint az a jobbágy, aki a magyar szabadság ügyében kardot fog, nem köteles a jobbágyterheket viselni. Késıbb hozzáteszi, hogy akik mindvégig kitartanak a szabadságharc mellett, elnyerhetik a hajdúszabadságot. Nem akart azonban minden jobbágyterhet eltörölni, hiszen a nemesség az eddigi kedvezményeit is kétkedve szemlélte, így rendeleteihez hozzátette, hogy aki viszont nem lép be a harcolók közé, az a terheket továbbra is viseli, valamint komoly büntetéseket szabott ki olyan esetekben, ahol a kézbe kapott fegyverekkel visszaéltek, raboltak, fosztogattak. Mindenképpen értesíteni akarta külföldet a szabadságharc valódi céljairól, mivel a bécsi lapok megpróbálták befeketíteni, egyszerő uralkodóellenes lázadásként beállítani azt, ezért megjelentetett egy latin nyelvő lapot Mercurius Veridicus (Igazmondó Mercurius) címmel. Egy felfejlesztett hadsereg fenntartása rengeteg pénzbe került, de már így is rengeteg adó terhelte az embereket (porció, forspont), Rákóczi nem vethetett ki újabbakat. Saját birtokainak bevételeibıl fejlesztette elsısorban az Udvari Testırséget, amely az ı közvetlen irányítása alatt állt.

nsoft geschichte 14 A harcok elhúzódtak, a jobbágyok tömegei nem tudtak ilyen hosszú idın keresztül távol maradni otthonuktól és munkájuktól, így a létszámban hamar komoly visszaesések jelentkeztek. A seregek képzettségével is problémák voltak, egyedül az Udvari Testırség volt kiképezettnek mondható, ennek eredményeképpen egy-kétezer császári katona háromszor-négyszer ennyi fıbıl álló kuruc csapatot is megvert. A financiális problémákat Rákóczi rézpénz veretésével próbálta megoldani, amelyet azonban a kereskedık alig fogadtak el, mert értéktelen volt: egy idı után már csak kongóként emlegették. 1705-ben a szécsényi országgyőlésen a nemesség, a városi polgárság és a jász-kun kerületbıl származó hajdúk összefogásával szövetséget, konföderációt kiáltanak ki, II. Rákóczi Ferencet vezérlıfejedelemmé választják, akit korábban az erdélyi országgyőlés is fejedelemmé választott, 24 tagú tanácsot (szenátust) hoznak létre, akikkel együtt dönt a fejedelem a legfontosabb kérdésekben, ennek a tanácsnak lett tagja Bercsényi is létrejött a kancellária, élén Ráday Pállal, az udvari rendek közvetlen parancsnoka Vay Ádám lett, valamint gazdasági tanácsot is felállítottak. A helyzetet felmérve felajánlották I. Lipótnak, hogy leteszik a fegyvert, cserébe szabad királyválasztást és Erdély önállóságának elismerését kérték, Lipót egyiket sem fogadta el. 1705-ben meghal I. Lipót, II. József követi ıt a trónon, aki már gyorsabb megegyezésre törekedett. 1707-re újabb országgyőlést hívtak össze Ónodra, melyen már radikálisabb döntések születtek, a fı kérdés az volt, hogy kimondják-e a Habsburgok trónfosztását. Bercsényi felkiáltására ( eb ura fakó, József császár nem királyunk! ) igenlı döntés született, mellyel a kompromisszumos megegyezés útját elvágták, bár II. József tett volna engedményeket. A finanszírozás kérdésére elfogadták a köztereh (közteher) elvét, vagyis mindenkinek viselnie kell a hadakozás költségeit, a nemességnek is: 2.000.000 ft hadiadót szavaztak meg, melyet mindenkire kivetettek. A Habsburgok porosz riválisai, a Hohenzollerek hercegével akarta felvenni Rákóczi a kapcsolatot, udvarai seregei élén fogadásukra megy, ám 1708-ban Trencsénnél vereséget szenvednek csapatai. Jobb nem lévén mivel a Habsburgok másik fı ellenfelére, XIV. Lajosra sem számíthatott I. Péter orosz cárral kezdett tárgyalni, aki ígéretet is tett, ám maga is hadban állt a svédekkel, így valódi támogatást soha nem kaptunk tılük. A szabadságharc utolsó szakaszában a sereg lélekszáma folyamatosan csökkent, az akkor még megköthetı kompromisszumos békén kívül más kiút nem látszott; ennek egyik legfıbb támogatója volt Károlyi Sándor, akit azonban késıbb sokáig árulóként tartottak számon. Pállfy János, a magyarországi császári csapatok fıparancsnoka, hazafias érzelmő ember lévén igyekezett felvenni a kapcsolatot Rákóczival, és figyelmeztetni, hogy most kösse meg vele a békét, mert ı sokkal jobb feltételeket tud biztosítani, mint ha megvárják a bécsi császári küldöttet. Azért, hogy ez megvalósulhasson, sokáig szándékosan úgy manıverezett csapataival, hogy ne találkozzon kuruc seregekkel. 1711. május 1-én megkötik a szatmári békét, a kuruc seregek leteszik a fegyvert Pállfy seregei elıtt: a Habsburgok széleskörő amnesztiát ígérnek, de Rákóczi inkább a bujdosást választja, vallásszabadságot biztosítanak, ígéretet tesznek, hogy Magyarországot saját alkotmánya és törvényei szerint fogják kormányozni. Rákóczi nem fogadta el ezeket a feltételeket, nem akart élni a felkínált amnesztiával, kétségbeesésében már az oszmán-törökök visszahívására gondolt, de ezt aztán nem tette meg. Végül 1735-ben halt meg, a törökországi Rodostóban, ahol menedékjogot kapott. A szatmári fegyverletételkor az uralkodó, II. József már 2-3 hete halott volt, amirıl a magyarok nem tudtak. Kérdéses volt, hogy utódja is elfogadja-e a béke feltételeit, de III. Károly (1711-1740) már elıre egy üzenetet fogalmazott meg, melyben leírja, hogy biztosítani kell a magyarokat afelıl, hogy az új uralkodó jóságosan fogja ıket kormányozni, és elfogadja a megkötött szerzıdést. Mindent összegezve így is jelentıs sikereket ért el a szabadságharc, hiszen nem volt akkora katonai erı az országban, amely teljes szabadságot vívhatott volna ki. Most közjogilag be kellett illeszteni az országot a Habsburg birodalom testébe, több új törvény is született az országgyőlés az uralkodó együttmőködésével (hiszen az országot saját törvényei és alkotmánya szerint kormányozták).

nsoft geschichte 15 Kategorizált tanulási segédlet 12. 1) Országgyűlések 2) Idıszak Helyszín Résztvevık ld. 1505 Rákos mezeje II. Ulászló, rendi országgyőlés 1 1526. nov. Rákos mezeje Szapolyai, minden magyar rend 2 1526. dec. Pozsony I. Ferdinánd, néhány magyar fıúr 2 1548 Torda erdélyi rendek 6 1570 Speyer birodalmi győlés 5 1604 Pozsony I. Ferdinánd, rendi országgyőlés 7 1608 Pozsony II. Mátyás, rendi országgyőlés 8 1681 Sopron I. Lipót, magyar fıurak (kurucok nem) 11 1687 Pozsony I. Lipót, magyar rendek 12 1705 Szécsény II. Rákóczi Ferenc, magyar rendek (kurucok) 14 2) Szerződések 3) Dátum Helyszín Kik között (mit zárt le)? ld. 1515 Bécs Habsburg-Jagelló családi 1 1538 Nagyvárad I. Ferdinánd-Szapolyai J. (nem gondolták 3 komolyan) 1568 (béke) Drinápoly Habsburgok-törökök (1566-os hadjárat) 4 1595. jan. Báthory (Bocskai)-Habsburgok (török ellen) 6 1606. jún. (béke) Bécs Mátyás fıherceg (Habs.) Illésházy I. 7 (Erdély), (Bocskai szabadságharc) 1606. nov. (béke) Zsitva folyó torkolata Törökök-Habsburgok (15 éves háború) 7 1621 (béke) Nikolsburg Erdély (Bethlen) Habsburgok (II. 8 Ferdinánd); (30 éves h. részeként) 1645 (béke) Linz I. Rákóczi György-Habsburgok (bécsi és nikolsburgi béke megerısítése) 9 1664. aug. 10. (béke) 1711. máj. 1. (béke) Vasvár Törökök (IV. Mohamed) - Habsburgok (I. Lipót); (1663-as hadjárat) Szatmár II. Rákóczi F. (kurucok) Pállfy J. (Habsburgok); (szabadságharc) 10 14 3) Uralkodók (nem az összes) 4) -tól -ig Állam 1490-1516 II. Ulászló M.K. 1516-1526 II. Lajos M.K. 1526-1564 I. Ferdinánd M.K. 1526-1540 Szapolyai János M.K. 1540-1570 János Zsigmond M.K. 1570-1571 János Zsigmond E.F. 1564-1576 I. Miksa M.K. 1576-1608 Rudolf M.K. 1608-1619 II. Mátyás M.K. 1619-1637 II. Ferdinánd M.K. 1637-1657 III. Ferdinánd M.K. 1657-1705 I. Lipót M.K. -tól -ig Állam 1571-1575 Báthory István E.F. 1575-1581 Báthory Kristóf E.F. 1581-1597 Báthory Zsigmond E.F. 1604-1606 Bocskai István E.F. 1608-1613 Báthory Gábor E.F. 1613-1629 Bethlen Gábor E.F. 1630-1648 I. Rákóczi György E.F. 1648-1657 II. Rákóczi György E.F. 1661-1690 I. Apafi Mihály E.F. 1690 Thököly Imre E.F. 1704-1711 II. Rákóczi Ferenc E.F.