Dr. Orosz Árpád * A SZENVED SZERKEZETEK DINAMIKUS ÉS STATIKUS ÉRTELMEZÉSE Szinte minden nyelvben találunk szenved szerkezeteket. (A nem nominatív tipológiájú nyelvekb l hiányoznak, ott azért, mert ezekben a nyelvekben még nem alakultak ki azok a szintaktikai kategóriák, nevezetesen az alany és a tárgy kategóriái, amelyek alapján megkülönböztethetjük a cselekv, azaz aktív, valamint a szenved, azaz passzív szerkezeteket) A passzív szerkezetek több szempontból figyelmet érdemelnek. Foglalkozhatunk a szenved szerkezetekkel alaktani vagy szintaktikai szempontból, elemezhetjük ket stilisztikailag, és foglalkozhatunk a kérdéses szerkezetek képzésével, ez utóbbival f leg módszertani megfontolások alapján. Külön figyelmet érdemel a szenved szerkezetek értelmezése, amir l az el adásban szó lesz. Ugyanis a passzív vagy szenved szerkezetek kifejezhetnek valamilyen eseményt (cselekvést vagy történést), illetve állapotot. A cselekvés értelmezés esetén a szenved mondat válasz lehet a Mi történik? /Mi történt? kérdésre, míg az állapot értelmezés esetén ez nem lehetséges. Nézzünk két magyar példát: Dinamikus értelmezés: 1) A kerítés tegnap zöldre lett festve. Statikus értelmezés: 2) Nem találtuk meg a házat, mert a kerítés zöldre volt festve. Mint ismeretes, egy sor európai nyelvben megtalálhatunk analitikus, azaz összetett, kopulából és participiumból álló, valamint szintetikus, azaz igei posztfixummal képzett vagy igéb l és visszaható névmásból álló passzív szerkezeteket (az utóbbi esetben például az orosz nyelvben megtalálható / posztfixumról van szó). Fontos megjegyezni azt is, hogy a posztfixummal képzett szenved szerkezetek fellelhet ek olyan genealógiailag kevéssé rokonítható nyelvekben, mint például az orosz, a spanyol és a svéd. Az analitikus szenved szerkezetek elemzésénél ki kell térnünk arra, hogy bizonyos nyelvekben megtalálunk olyan segédigéket, pontosabban kopulákat, melyek kifejezetten egyik vagy másik értelmezést képesek kifejezni, más nyelvekben viszont csak egyetlen, egyféle kopula van. Az el bbire példa a német és a lengyel, ahol a dinamikus értelmezés esetén rendre a werden és a zosta, a statikus értelmezésben pedig rendre a sein és a by használatosak. Az utóbbi esetben pedig, amikor csak egyetlen kopula fordul el az összetett szenved szerkezetekben, a kontextus és egy sor szemantikai teszt segítségével tudjuk megállapítani a konkrét szerkezet értelmezését, mint például az oroszban, ahol csakis a kopulát (ami egyben a létige is) találjuk az analitikus szenved szerkezetekben. Azokban a nyelvekben, ahol a dinamikus és a statikus passzívumot két különböz kopula jelöli, mindig az a kopula, amely alakilag megegyezik a létigével (amikor tehát poliszémiáról beszélhetünk) fejezi ki az állapotot. Bár PhD-disszertációm írásakor úgy gondoltam, els dlegesen a szinkrón elemzés kerül középpontba, fokozatosan rá kellett döbbennem, hogy a téma mélyreható és alapos vizsgálata nem képzelhet el, ha nem vesszük szemügyre a vizsgált nyelvek történetét. Nyelvtörténeti szempontból az állapot értelmezése az els dleges, és a dinamikus értelmezés az adott szerkezet eseményként való átértelmezésével alakult ki. Például az orosz 3) vagy ennek angol megfelel je: The plate was broken A tányér el volt/lett törve esemény értelmezése történetileg másodlagos az állapot * BGF Pénzügyi és Számviteli F iskolai Kar, Nyelvi tanszék, óraadó tanár. 107
értelmezéshez képest. Az egyetlen szenved szerkezetekben használatos kopulával rendelkez orosz nyelvben nem követhet az az elméleti feltevés alapján elvileg igen, de gyakorlatilag nem lehetséges elemzés, mely szerint az esemény értelmezése lenne az els dleges, és az állapot értelmezése úgy alakult volna ki, hogy a ige esszív jelentése került el térbe, ez tev dött volna át az egész szerkezet értelmezésére. A dinamikus/statikus értelmezés kérdése sokkal inkább azon múlik, hogy az adott nyelvben milyen a participium értelmezése, nem pedig azon, hogy a kopula értelmezése milyen. A múlt idej melléknévi igenév dinamikus értelmezése azt jelenti, hogy a verbum finitumra jellemz igei jegyek közül az aspektuális jegy meghatározó lesz az igei szerkezetben, tehát viselkedésének tekintetében az igenév elkezd közeledni az ige kategóriájához. Nézzük a fenti orosz példamondatot: A nyelv egy bizonyos stádiumában az adott szerkezet úgy fogható fel, mint egy igei-névszói állítmány, tehát a melléknévi igenévnek a melléknévi jellege domborodik ki. A tányérnak az adott pillanatban konstatálható állapotáról, tágabb értelemben vett tulajdonságáról van szó: el volt törve. A szerkezetnek egy kés bbi nyelvtörténeti korszakban történ újraértelmezése révén alakult ki az esemény, konkrétan a cselekvés jelentése, amikor is a el lett törve, már nem egy állapot, hanem egy cselekvés leírására használatos, a cselekvés végrehajtójának megnevezése nélkül. Itt tehát már a participiumnak jobban kidomborodnak az igei jegyei a névszói jegyekkel szemben, ezért dinamikus az értelmezése. Szinkrón nyelvészeti szempontból azt állapíthatjuk meg, hogy az orosz nyelvben, ahol minden egyes igei alak vagy perfektív vagy pedig imperfektív aspektusú, a statikus értelmezés esetében a szerkezet temporális és aspektuális jegyét is a kopula határozza meg, míg az esemény értelmezés esetén csak a temporális jegyet határozza meg a kopula, mivel az aspektuális jegyet a participium határozza meg. Szemléletesen: DINAMIKUS STATIKUS aspektuális jegy F ige Kopula temporális jegy Kopula Kopula (Az európai nyelvekben a kopula létigei szereppel is rendelkezik, és a létige természeténél fogva mindig imperfektív igeszemlélet az oroszban.) A disszertációmban ennél a magyarázatnál egzaktabb elemzés is található, mégpedig az, amelyikben a minimalista elméletb l ismert jegyellen rzés segítségével vetem egybe a kétféle értelmezést (OROSZ 2002, 58 63). Ezek után következzenek azok a lehetséges kutatási irányzatok, amelyek a 2003-ban megvédett PhD-disszertációmon túlmutatnak. Az egyik irány a fentiekben is ismertetett kopulák viselkedésének a részletesebb vizsgálata lehetne számos nyelvben. Ezt az irányt egyik opponensem javasolta, ám mivel, ahogy fentebb láttuk, a szenved szerkezet jelentéstani értelmezése nem a kopulától, hanem a participiumtól függ, ez az irány, noha érdekes adalékokkal szolgálhat, jelen pillanatban nem látszik központi jelent ség nek, amely vélemény természetesen módosulhat a kés bbi vizsgálatok eredményének tükrében. Nagyon nagy irodalma van, ám még mindig rejteget fontos eredményeket a szintetikus szenved szerkezetek és a visszaható vagy reflexív igék összefüggéseinek szinkrón és diakrón összevetése egy sor indoeurópai nyelvben. Mint említésre került, a szintetikus passzív szerkezetekben nem kopulából és participiumból, hanem egyes nyelvekben igéb l és egy visszaható névmásból áll a szerkezet, más nyelvekben pedig egy posztfixummal ellátott igér l van szó (ahol a posztfixum történetileg visszaható névmásra megy vissza). Vizsgálni kellene a passzív jelentés és a visszaható jelentés szemantikai összefüggéseit. Ezen a téren komoly mérföldk nek számít S. KEMMER több munkája. (Az említett szerz munkái abban a tekintetben is jelent sek, hogy jól bemutatják, a szemantikai aktánsok mennyire válnak külön, mennyire megkülönböztethet ek az egyes szerkezetekben, tehát a tárgyas, a visszaható, a szenved és az általa mediálisnak nevezett szerkezetekben). El kell dönteni, hogy a passzív és a reflexív jelentések azonos formai jelöl je egy sor nyelvben kizárólag a közös indoeurópai múltra megy-e vissza, vagy számolhatunk-e esetleg areális hatással is, mint például az 108
észak-orosz dialektus és a skandináv nyelvek esetében? (Az észak-orosz passzívum sajátságait részletesen TIMBERLAKE munkája taglalja (TIMBERLAKE 1976.) Érdekes kutatási téma lehetne annak feltérképezése, melyik nyelvben milyen jelentés intranzitív igék állnak domináns módon posztfixummal/visszaható névmással, és mely igék nem. Például a pihen jelentés ige egyes nyelvekben visszaható, más nyelvekben nem. A posztfixumok történeti kialakulását is érdemes lenne részletesebben vizsgálni. További jelent s kérdés azon igék vizsgálata, amelyeknél a visszaható igék és az analitikus passzív igei alakok szemmel láthatólag egy paradigmát képeznek. Erre láthatunk példákat az oroszban (és a magyarban is) például: 4) a). b). c) Marika gyakran elkeseredik Marika elkeseredett Marika szomorú/el van keseredve, amely szerkezet a disszertációmban (OROSZ 2002, 92) az ott található elemzés alapján a mediális igefaj elnevezést kapta. Azért mondhatjuk, hogy az itt szerepl három alak voltaképpen egy igei paradigma, mert ugyanannak a szituációnak a három fázisát mutatják be. Találunk hasonló hármasokat a tisztán szenved jelentés esetében is: 5) a) b) c) A házat építik /A ház épül. A ház fel lett építve. A ház fel van építve. (Az általam mediálisnak nevezett kategória azonban nem esik egybe a KEMMER által használt kategóriával).vizsgálandó, mely, milyen jelentéstartalmú igék szerepelhetnek ebben a paradigmában, amely a hagyományos vizsgálódásban nem úgy szerepel, mint egy paradigma (ez alól kivételt képeznek V. I. GAVRILOVA munkái). A lehetséges útirányok közül talán az ígérkezik a leginkább gyümölcsöz nek és eredményekkel kecsegtet nek, amelyik a f leg Európa északi részén beszélt nyelvekben megfigyelhet közös jelenségekkel foglalkozik, azokra irányul. Konkrétabban két olyan jelenségr l van szó, amelyek, úgy t nik, együttesen, kart karöltve fordulnak el bizonyos nyelvekben, illetve nyelvjárásokban. Ezekben a nyelvekben, illetve nyelvjárásokban egyrészt nagy gyakorisággal tárgyatlan igékb l is képezhetünk passzív szerkezeteket, másrészt tárgyas igék mellett a logikai tárgy meg rzi a tárgyesetét, ami persze lehet morfológiailag jelöletlen tárgyeset is. Sejtésünk szerint az el bbi jelenségek, vagyis az, hogy számos nyelvben vagy nyelvjárásban tárgyatlan igékb l is képezhetünk szenved szerkezeteket, és az, hogy a tranzitív igékb l képzett passzív szerkezetek mellett a logikai tárgy ugyanúgy tárgyesetben áll, mint az aktív szerkezetekben, esetleg összefüggésben áll azzal a körülménnyel, hogy a passzívum eredetileg állapotot írt le, ami nyelvtörténetileg igazolt (JESPERSEN 1963), amikor is nincsen ágens a szemantikai aktánsok között. Elképzelhet, hogy a bemutatandó képz dményeknek a magyarázatában a nyelvtörténeti el zmények komoly szerepet játszanak olyan szempontból is, hogy az adott nyelvnek olyan id szakára nyúlnak vissza, amikor még nem váltak külön az alany és a tárgy szintaktikai kategóriák, és így tranzitivitásról sem beszélhetünk. Azt is látjuk azonban, hogy számos esetben valamilyen állapotban levést vagy állapotba kerülést ír le a mondat. A leginkább izgalmas, egy sor természettudományi, kultúrtörténeti és kulturális antropológiai kérdést is felvet, ugyanakkor a legnagyobb kutatói apparátust igényl munka annak eldöntése lenne, hogy a közös jelenségek magyarázhatók-e esetleg egy, az adott területen valaha, az indoeurópai kor el tt beszélt nyelv szubsztratikus hatásával. Példák a tárgyatlan igékre a passzív szerkezeteket vagy legalábbis pusztán az ebbe a kategóriába csoportosítható szerkezeteket tartalmazó mondatokban (itt esetleg felmerül a mediális mint igefaj használatának a jogosultsága): észak-orosz: 6) éninstr utazikimp.part.praet.pass Utaztam. norvég: 7) Det ble danset (hele natten) pleonasztikus névmás coppraet táncolpart.praet.pass Egész éjjel ropták a táncot. 109
svéd: német: 8) Det dansades hela natten pleonasztikus névmás táncolpraet.pass Egész éjjel ropták a táncot. 9) Es wurde getanzt Folyt a tánc. Példák a tárgyas igékre, amelyek után a morfológiailag is jelölt (észak-oroszban és lengyelben) vagy a csak szintaktikai pozícióból következ en áll akkuzatívuszban a cselekvés elszenved je: észak-orosz: 10) nál éngen coppraet.sg.neutr borjúnom.sg.acc levágpart.praet. PASS.NEUTR Levágtam egy borjút. norvég: lengyel: 11) Det ble skutt en ulv pleonasztikus névmás coppraet l PART.PRAET.PASS farkassg.acc Egy farkast lel ttek. 12) Kiedy analizowano szczegółowo zdj cia satelitarne, odkryto moł wysp amikor elemezpart.praet.pass részletesen képpl.acc m holdas felfedezpart.praet.pass kissg.acc szigetsg.acc Amikor részletesen elemzésre kerültek a m holdas képek, egy kis szigetet fedeztek fel. Tehát azt látjuk, hogy ezekben a nyelvekben, illetve nyelvjárásokban nem a mondattani, hanem a szemantikai szerepek a lényegesebbek, azaz nem a tranzitivitás dönti el, létezik-e az adott igéb l, igei szerkezetb l képzett szenved szerkezet. A nyelvtanítás során elég gyakran tapasztalható, hogy középfokú nyelvvizsgára készül tanulók, vagy akár ennél magasabb szinten lév k is szenved szerkezeteket képeznek olyan tárgyatlan igékb l, melyek alanya valamilyen állapotba kerül, vagy abban van. Itt a magyarázat nagy valószín séggel az, hogy a szemantikai szempontok els dlegességét látjuk a szintaktikai szempontokkal szemben. Vagyis a nyelvtanulók látják, hogy a passzív morfológiájú igealak els dlegesen akkor használatos, ha valaminek az állapotáról, vagy cselekvés eredményeképpen létrejött állapotról van szó, és figyelmen hagyják azt a sokszor sulykolt szabályt, hogy tárgyatlan igékb l nem képzünk passzív szerkezetet. Nyelvészeti szakkifejezéssel élve az ilyen igéket, vagyis amelyek tárgyatlanok, de az alanyuk a patiens tematikus szereppel rendelkezik, unakkuzatív igéknek nevezzük. Az unakkuzatív igékr l LEVIN-RAPPAPORT tanulmányában olvashatunk részletesen (1995). Példák: 13)*, helyesen:, Abroszimov úttör észrevette, hogy a sín eltört. 14)*,, 5- helyesen:,, 5- Igaz, hogy ezek a bulik már három órakor véget érnek, de hajnali ötig nem alszunk el. 15)*If you drink the petrol you will be died helyesen: If you drink the petrol you will die Ha megiszod a benzint, meghalsz. 16) *This story was happened three years ago helyesen: This story happened three years ago Ez a történet három éve esett meg. 110
17) *The book was fallen off the shelf helyesen: The book fell off the shelf A könyv leesett a polcról. Az igazság az, hogy el fordulnak az angolban is teljesen tárgyatlan igékb l képzett szerkezetek, pl.: 18) Jim is drunk. 19) My pen is gone. 20)?The train is gone. 21) The Browns will be gone *(for one week and a half) Ezeket a példákat csak haladó szinten lév nyelvtanulóknak szabad felhozni az órán. Ugyanis azok a tanulók, akik még nem sajátították el azt a szabályt, hogy nem képzünk passzív szerkezeteket tárgyatlan igékb l, csak összezavarodnak a szabályt megcáfolni látszó példák esetén, és bizonytalanok lesznek, nem fogják tudni az általuk képzett mondatok grammatikalitását megítélni. Ha azonban a haladó tanulókkal a szenved szerkezetek ismételjük, és a szenved szerkezeteket tartalmazó mondatok az aktív nyelvtudásuk részét képezi, akkor érdemes megemlíteni nekik ezeket (18 21) angol mondatokat. Lehetséges, hogy amúgy is használják már ket, csupán nem tudatosult bennük, hogy voltaképpen passzív szerkezetr l van szó, legalábbis a nyelv mai állapotát leíró kategóriák közül ez illik az említett mondatokra (itt felmerül a mediális mint lehetséges igefaj). SZAKIRODALOM GAVRILOVA V.I. 1973.. - // -. 1973, 20 26. GAVRILOVA V.I. 1975.., //#. 6-.. $., 1975, 144 164. GAVRILOVA V.I. 1978.. % & «(» //). *., 1978, 203 208. GAVRILOVA V.I. 1979.. %.// -. 1979, 30 37. GAVRILOVA V.I. 1998.. % - / + + //, : ),, -....: $. 12. /0. $., 1998, 99 114. GAVRILOVA V.I. 1999.. # +,. // *. 3. 4. 1999, 159 174. GAVRILOVA V.I. 2002.. - & + 56. megjelenés alatt JESPERSEN O. 1963 The philosophy of grammar. London, 1963. KEMMER S.1993 The middle voice. Amsterdam, 1993. KEMMER S. 1994 Middle Voice, Transitivity, and the Elaboration of Events // Voice: Form and Function,. Amsterdam, 1994, 179 230. LEVIN B. RAPPAPORT H. M. 1995 Unaccusativity: At the syntax lexical semantics interface. MIT Press, Cambridge, 1995. OROSZ Á. 2002 A szenved szerkezetek dinamikus és statikus értelmezése az orosz nyelvben, a magyar és az angol nyelv tükrében. PhD disszertáció ELTE BTK, Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszék, 2002. OROSZ Á. 2006 A passzív szerkezetek jelentéstani értelmezése és az ezzel kapcsolatos összehasonlító és areális nyelvészeti kutatások perspektívái//nyelvvilág Budapesti Gazdasági F iskola Nyelvi Intézete. 2006/4, 20 25. TIMBERLAKE A. 1976 Subject properties in the North Russian Passive//Subject and Topic ed. by CHARLES N. LI, 1976, 545 594. 111