SZERVES KÉMIA ÉS BIOKÉMIA (SMKKB4011RN) Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök MSc szak számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE MKK 2011/2012. tanév, I. évfolyam, 2. félév
Szerves és Biokémia (SMKKB4011RN) KÖVETELMÉNYRENDSZER Takarmány MSc A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. Előadás Az előadások látogatása mindenki számára ajánlott! Az előadásokon elhangzottak valamint a kötelező irodalmak képezik a vizsga anyagát! 2. Gyakorlat S Az összes gyakorlat elvégzése kötelező! S A gyakorlatok időpontjait és tematikáját lásd alább! S A gyakorlatokon a köpeny használata és a jegyzet megléte kötelező mindenki számára! KÖPENY ÉS JEGYZET NÉLKÜL A GYAKORLATON NEM LEHET RÉSZTVENNI! S Az elrontott méréseket vagy a gyakorlatokat - hely, idő és anyagi okok miatt - SEM CSERÉLNI, SEM PÓTOLNI NEM LEHET! S Az adott gyakorlatokra a kiadott tananyag alapján előre fel kell készülni. S A gyakorlatokon résztvevők minden gyakorlat előtt rövid dolgozatot írnak az esedékes gyakorlat anyagából, valamint a gyakorlathoz kapcsolódó elméleti anyagból (a dolgozat a gyakorlatra való felkészülést méri, így utólag pótolni, megírni nem lehet!). S A gyakorlati feladatok eredményeit (a kiadott útmutatók alapján) legkésőbb a gyakorlat végéig lehet (kell) elkészíteni és leadni. S A dolgozatokat (5 x 10 pont), valamint a gyakorlati feladatokat (5 x10 pont) pontozzuk. Így a félév során a gyakorlatokon összesen 100 pont szerezhető (5 x 20 pont) 3. A félév elismerésének feltétele S Az összes gyakorlat sikeres elvégzése, S Mind a gyakorlati dolgozatok pontjainak (50 pont), mind a gyakorlati feladatok pontjainak (50 pont) több mint 50%-át külön-külön el kell érni a félév elismeréséhez! Feladatok Max. pontszám Félévelismerés Gyakorlati dolgozatok Gyakorlati feladatok (5 x 10 pont) (5 x 10 pont) 50 pont 50 pont minimum 26 pont minimum 26 pont 1
Szerves és Biokémia (SMKKB4011RN) KÖVETELMÉNYRENDSZER Takarmány MSc 4. Vizsga A vizsga írásbeli és szóbeli részekből áll, mely az esedékes napon kerül lebonyolításra. A vizsganap reggelén a NEPTUN-ban megadott időpontban mindenkinek írásbeli vizsgát kell tennie, mely alapvetően képletek, reakcióegyenletek és fogalmak ismeretét méri fel. A számítógép a kérdéseket személyreszólóan, de véletlenszeren nyomtatja ki. Az írásbeli vizsga 50% vagy az alatti teljesítése automatikusan elégtelen vizsgajegyet eredményez. Az írásbeli vizsga 50% feletti teljesítése esetén a vizsgajegy elégséges (2), 75% feletti teljesítése esetén a vizsgajegy közepes (3). Az a hallgató aki a közepes (3) írásbeli vizsga eredményét nem fogadja el szóbeli vizsgát tehet. A szóbeli vizsga alkalmával az írásbeli vizsgán szerzett vizsgajegy törlődik, a vizsgajegy kizálólag a szóbeli vizsgán produkált teljesítményből alakul ki (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). A szóbeli vizsga az előre kiadott tételjegyzék alapján történik. A sikertelen szóbeli vizsga ismétlése újra az írásbeli vizsgával kezdődik. 5. A vizsgák rendje Az adott vizsganapokra a számítógépes rendszer segítségével (NEPTUN) lehet jelentkezni. Vizsgázni csakis az adott vizsganapra érvényes jelentkezés esetén lehet. A vizsgák az adott vizsganapokon, a megadott időben kezdődnek, mely időpontra minden aznapi vizsgázónak meg kell jelennie a tanszék gyakorlója előtt. Bármelyik vizsganapon lehet ismételt vizsgát tenni. Szerves kémia tárgyból a sikertelen vizsgát legalább 5 nap eltelte után lehet megismételni. 6. A kapcsolattartás rendje A hallgatók a gyakorlatok előtt, az oktatók fogadóóráján valamint e-mail-ben, kizárólag Vezetéknév.Keresztnév@hallgato.szie.hu címről fordulhatnak problémáikkal a tárgy oktatóihoz. Felhívjuk a hallgatók figyelmét arra, hogy a vizsga eredményes letételéhez folyamatos tanulásra van szükség, főleg akkor, ha a hallgatónak szerves kémiából hiányosak a középiskolás ismeretei! Képleteket és reakcióegyenleteket elsősorban írásbeli gyakorlással lehet elsajátítani! Gödöllő, 2012. február 1. Dr. egyetemi docens tárgyfelelős 2
Szerves és Biokémia (SMKKB4011RN) AZ ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA Takarmány MSc AZ ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA (csütörtök, 10 00-11 30 ) Hét/óra Dátum Az előadás címe Előadó 1/1-2 2/3-4 3/5-6 4/7-8 5/9-10 6/11-12 7/13-14 8/15-16 9/17-18 10/19-20 11/21-22 12/23-24 13/25-26 02.09. 02.16. 02.23. 03.01. 03.08. 03.22. 03.29. 04.05. 04.12. 04.19. 04.26. 05.03. 05.10. Szénhidrogének (alkánok, alkének, alkinok, aromás szénhidrogének) Alkoholok, oxovegyületek és karbonsavak (alkoholok, fenolok, éterek, aldehidek, ketonok, karbonsavak és származékaik) Nitrogén és kéntartalmú vegyületek (aminok, azo-, diazo-, nitrovegyületek, szulfonsavak) Biológiailag aktív anyagok (terpének, alkaloidok, vitaminok, gyógyszerek, előfordulás és jelentőség a takarmányokban) Az élővilág építőelemei I: Heterociklusos vegyületek. Nukleinsavak és építőelemeik. Az élővilág építőelemei II: Aminosavak, peptidek, fehérjék, lipidek, membránok és fontosságuk a takarmányozásban Az élővilág építőelemei III: Szénhidrátok. Mono-, oligo- és poliszaharidok és jelentőségük a takarmány minőségében Katabolikus és anabolikus folyamatok I: Glikolízis, Citromsav ciklus, terminális oxidáció és oxidatív foszforiláció Katabolikus és anabolikus folyamatok II: Erjesési folyamatok és a silózás összefüggése, jelentőségük a takarmányokban Katabolikus és anabolikus folyamatok III: Fotoszintézis. C4-es, CAM növények és jelentésége a takarmányokban Katabolikus és anabolikus folyamatok IV: Lipidek lebontása és bioszintézise, a takarmányok lipidtartalma, glükoneogenezis, nitrogén anyagcsere, ureaciklus, fehérjék és színanyagok lebontása és hatása a takarmányok összetételére Katabolikus és anabolikus folyamatok V: Nukleinsavak és fehérjék bioszintézise: Replikáció, transzkripció, transzláció Az izombiokémia alapjai. Szarkomer, aktin, miozin, az izomműködés biokémiai mechanizmusa, a takarmány összetételének szerepe a hústermelésben Halász Gábor Halász Gábor Halász Gábor Kötelező irodalom: 1. Nosticzius Árpád (1986): Szerves kémia; Mosonmagyaróvár, jegyzet 2. Boross L. - Sajgó M. (2003): A biokémia alapjai; Bp. Mezőgazdasági kiadó Ajánlott irodalom: 3. Nádas F. (1982): Szerves kémia; Mezőgazdasági kiadó 4. Furka Á. (1994): Szerves kémia; Tankönyvkiadó 5. Kovács K. - Halmos M. (1974): A szerves kémia alapjai; Tankönyvkiadó 6. Bruckner Gy. (1973) : Szerves kémia; Tankönyvkiadó 7. Gombkötő G. - Sajgó M. (1985): Biokémia Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 8. Elődi P. (1981): Biokémia; Akadémiai Kiadó, Budapest 9. Bíró E. (1985) : Biokémia I.-II.; ELTE jegyzet 3
Szerves és Biokémia (SMKKB4011RN) A GYAKORLATOK TEMATIKÁJA Takarmány MSc A GYAKORLATOK FELADATAI 1. Gyakorlat FEHÉRJÉK VIZSGÁLATA 1.1. Feladat: Búzaliszt nedves sikértartalmának meghatározása 1.2. Feladat: Kazein előállítása tejből 2. Gyakorlat FEHÉRJÉK KVANTITATÍV MEGHATÁROZÁSA I. 2.1. Feladat: A roncsolat fehérjetartalmának meghatározása Parnass-Wagner módszerrel 2.2. Feladat: A roncsolat fehérjetartalmának meghatározása kvantitatív ninhidrin reakcióval 2.3. Feladat: Fehérjemeghatározás BIURET reagenssel 3. Gyakorlat LIPIDEK VIZSGÁLATA 3.1. Feladat: Zsírok és olajok savszámának meghatározása 3.2. Feladat: Zsírok és olajok elszappanosítási- és észterszámának meghatározása 3.3. Feladat: Zsírok és olajok jód-brómszámának meghatározása 4. Gyakorlat SZÉNHIDRÁTOK VIZSGÁLATA 4.1. Feladat: Szénhidrátok minőségi vizsgálata 4.1.1. A szénatomszám kimutatása Bial-próbával 4.1.2. Aldóz és ketóz megkülönböztetése Szelivanov-próbával 4.1.3. A redukáló jelleg kimutatása 4.1.4. Mono- és diszaharid megkülönböztetése Barfoed-próbával 4.1.5. Poliszaharidok kimutatása jód-próbával 4.1.6. Az ismeretlen szénhidrát típusának meghatározása 4.2. Feladat: Szénhidrátok mennnyiségi meghatározása 4.2.1. Gyümölcsnedv cukortartalmának refraktometriás meghatározása 4.2.2. Cukoroldat koncentrációjának polarimetriás meghatározása 4.2.3. Cukrok mennyiségi meghatározása Schoorl-módszer alapján 5. Gyakorlat ENZIMEK VIZSGÁLATA 5.1. Feladat: Nyálamiláz aktivitás szemikvantitatív meghatározása A gyakorlatokra való felkészülés: a kiadott sokszorosított anyagokból, valamint a gyakorlathoz tartozó elméleti anyagból. FIGYELEM! A kiadott gyakorlatok leírását minden hallgatónak a gyakorlatra el kell hozni!!!! Minden gyakorlat elején dolgozatot írunk. A gyakorlaton számon kérjük a kísérletekhez szorosan hozzátartozó elméleti anyagrészeket is. Ezeket az elméleti órán elhangzott előadások anyagából valamint a kötelező és az ajánlott irodalomból lehet elsajátítani. 4
Szerves és Biokémia (SMKKB4011RN) IDŐBEOSZTÁS Takarmány MSc A GYAKORLATOK ÉS AZ ELŐADÁSOK IDŐBEOSZTÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA Óra Hétfő Kedd Szerda Csütörtök 15' Szünet 10:00-11:30 Szerves kémia és biokémia előadás Tak. MSc 15' Szünet 14:15-16:45 15' Szünet 17:00-17:45 Szervesés biokémia gyak. Tak MSc 2. hét 1. lab. A GYAKORLATOK IDŐBEOSZTÁSA GYAKORLATOK RÉSZLETES IDŐBEOSZTÁSA Dátum Gyak. Gyak. Időpont Hely Gyakorlatvezető Február 14. (kedd) 1 Megbeszélés, tűz és balesetvédelem Február 28. (kedd) 2 1. gyakorlati feladat (sikér) Március 13. (kedd) 3 2. gyakorlati feladat (biuret) Március 27. (kedd) 4 3. gyakorlati feladat (jód-brómszám) Április 10. (kedd) 5 4. gyakorlati feladat (cukrok) Április 24. (kedd) 6 5. gyakorlati feladat (nyálamiláz) 14 15-17 45 hallgatói labor I., Halász Gábor 14 15-17 45 hallgatói labor I., Halász Gábor 14 15-17 45 hallgatói labor I., Halász Gábor 14 15-17 45 hallgatói labor I., Halász Gábor 14 15-17 45 hallgatói labor I., Halász Gábor 14 15-17 45 hallgatói labor I., Halász Gábor 5
Szerves és Biokémia (SMKKB4011RN) KÉPLETJEGYZÉK Takarmány MSc MEGTANULANDÓ KÉPLETEK, REAKCIÓEGYENLETEK! Alkánok, alkének, alkinek általános képlete és egyszerű származékaiknak képletei; a homológ soruk első tíz tagjának, izomerjeinek, halogénszármazékainak képletei, kumulált, izolált, konjugált diének általános képlete, geminális, vicinális, diszjunkt dihalogén származékok általános képlete, primer, szekunder, tercier halogénszármazékok általános képlete, metil-bromid, etil-klorid, vinil-klorid, diklór-metán, triklór-etilén, kloroform, jodoform, bromoform, széntetraklorid, teflon.! Primer, szekunder, tercier és az 1,2,3 értékű alkoholok általános képlete és egyszerű származékaiknak képletei, a homológ sor első tíz tagjának képlete, metanol, etanol, 1-propanol, 2-propanol, vinil-alkohol, geminális, vicinális, diszjunkt diolok általános képlete, glicerin, pentaeritrit.! Éterek általános képlete és egyszerű származékaiknak képletei, dimetil-éter, dietil-éter, divinil-éter, szimmetrikus és aszimmetrikus éterek etilén-oxid.! Primer, szekunder, tercier aminok, kvaterner ammónium sók általános képlete és egyszerű származékaiknak képletei, 1, 2 értékű aminok általános képlete, kolin, kolamin, dietanol-amin, EDTA, trietanol-amin, etilén-diamin, taurin, nitro-metán, nitro-etán.! Aldehidek és ketonok általános képlete és egyszerű származékaiknak képletei, metanal, etanal, propanal, glikol-aldehid, glioxál, etil-metil-keton, dietil-keton, propanon, dihidroxi-aceton, butanon, bután-dion (diacetil), dimetil-glioxim.! Telített mono- és dikarbonsavak általános képlete és egyszerű származékaiknak képletei, hangyasav, ecetsav, propionsav, vajsav, valeriánsav, palmitinsav, sztearinsav, oxálsav, malonsav, borostyánkősav, adipinsav, telítetlen mono- és dikarbonsavak általános képlete, akrilsav, metakrilsav, krotonsav, olajsav, linolsav, linolénsav, maleinsav, fumársav, trifluor-ecetsav, triklór-ecetsav, jód-ecetsav, bróm-ecetsav, tejsav, 4-hidroxi-vajsav, almasav, borkősav, ciromsav, glioxálsav, piroszőlősav, acetecetsav, oxálecetsav, savhalogenidek általános képlete, acetil-klorid, savanhidridek általános képlete, ecetsavanhidrid, borostyánkősavanhidirid.! Karbonsav-észterek általános képlete és egyszerű származékaiknak képletei, metil-formiát, etil-acetát, gliceridek általános képlete, tributirin, tripalmitin, foszfatidok általános képlete, lecitin, foszfatidil-szerin, szappanok, zsíralkohol- szulfátok általános képlete, dimetil-szulfát, glicerin-trinitrát, savamidok általános képlete, formamid, dimetil-formamid, nitrilek általános képlete, acetonitril, akrilnitril, tiolok, tioéterek, diszulfidok, szulfoxidok, szulfonok, szulfonsavak általános képlete, metántiol, 2-propántiol, 2-merkapto-etanol, dimetil-szulfoxid, metánszulfonsav, szénsav és származékai, foszgén, karbamid, guanidin, ciánsav, kreatin, kreatin-foszfát, tiokarbamid.! Aromás vegyületek és egyszerű származékaiknak képletei, benzol, toluol, o-xilol, m-xilol, p-xilol, difenil, difenil-metán, naftalin, antracén, fenantrén, klór-benzol, benzil-klorid, nitro-benzol, dinitrobenzol, 2-nitro-toluol, 2,4,6-trinitro-klór-benzol, 2-nitro-fenol, anilin, 2,4,6-trinitro-toluol, benzolszulfosav, fenol, o,m,p-krezol, rezorcin, hidrokinon, 1,4-benzokinon, floroglucin, fenil-acetát, pentaklór-fenol, benzil-alkohol, toluidin, difenilamin, benzidin, p-fenilén-diamin, szulfanilsav, fenil-hidrazin, azo-benzol, aromás aldehidek és ketonok általános képlete, benzaldehid, ninhidrin, benzoesav, ftálsav, szacharin, fenil-ecetsav, 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav, ciklopropán, ciklopentán, ciklobután, ciklohexán, ciklohexanol, 1,2,3,4,5,6-hexaklór-ciklohexán, dekalin, izoprén, A-vitamin.! Heterociklusos vegyületek és egyszerű származékaiknak képletei, furán, tetrahidrofurán, furfurol, kumaron, pirán, tiopirán, piridin, pirimidin, piperidin, piridazin, pirazin, indol, kumarin, kinolin, purin, pteridin, porfirin-váz, indolil-ecetsav, pikolinsav, nikotinsav, izonikotinsav, piridoxál, piridoxamin, piridoxin, xantin, adenin, guanin, citozin, timin, uracil, adenozin, guanozin, citidin, timidin, uridin és foszforszármazékaik.! Tetraetil-ólom, szterán-váz, koleszterin, ergoszterin, androszteron, taurin, efedrin, nikotin, koffein, polietilén, polipropilén, PET, PVC és a fontosabb műanyagok. Mentán, mentol, limonén, kámfor, nikotin, anabazin, atropin, papaverin, morfin, teofillin, koffein. 6
Szerves és Biokémia (SMKKB4011RN) KÉPLETJEGYZÉK Takarmány MSc! Az élő szervezetekben előforduló természetes aminosavaknak és származékaiknak képletei.! Az aminosavak reaktív csoportjainak reakcióiban szereplő képletek és reakcióegyenletek.! Di- és tripeptidek és fontosabb polipeptidek képletei.! A fehérjék szerkezeti felépítésében résztvevő, a konformáció fentartásában szerepet játszó kölcsönhatások képletei.! A lehetséges nukleozidoknak, nukleotidoknak, dinukleotidoknak, koenzimeknek és származékaiknak, tautomer formáinak képletei, H-hidak a nukeinsavakban.! Aldo- és ketotriózok, aldo- és ketotetrózok, aldo- és ketopentózok, aldo- és ketohexózok, aldo- és ketoheptózok és származékaiknak képletei (nyíltláncú és gyűrűs forma).! A ciklofélacetál gyűrű kialakulása képlettel. Di-, tri- és poliszacharidok és származékaiknak képletei.! Zsírsavak, zsíralkoholok, terpének, karotinok, karotinoidok, szteránvázas vegyületek, prosztaglandinok, viaszok, trigliceridek (zsírok, olajok), foszfatidok, szfingolipidek, glikolipidek, szterol-észterek és származékaiknak képletei.! Vitaminok, hormonok, alkaloidok, klorofill, hem váz, valamint ezen vegyületek egyszerű származékaiknak képletei.! A glikolízis folyamatában szereplő reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerű származékaiknak képletei.! A glükoneogenezisben szereplő reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerű származékaiknak képletei.! A citrátciklusban szereplő reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerű származékaiknak képletei.! A terminális oxidáció és oxidatív foszforilációban szereplő reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerű származékaiknak képletei.! A karbamid ciklusban szereplő reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerű származékaiknak képletei.! A zsírsavak bioszintézisében és lebontásában szereplő reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerű származékaiknak képletei.! A DNS, RNS és fehérjeszintézisben szereplő reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerű származékaiknak képletei. A trns vázlatos szerkezete.! A géntechnológia és biotechnológia tárgykörében szereplő reakcióegyenletek, vegyületek és egyszerű származékaiknak képletei. H 2 C O PO 3 H 2 CH 3 CH 3 O OH H 3 C C CH 2 CH CH 3 OH CH 3 HO 2,2,4-trimetil-pentán izooktán OH glükóz - 6 - foszfát R C O S CoA Szteránváz acil-coa + Az előadásokon előforduló egyéb képletek, valamint a tankönyvben és a jegyzetben a tételekhez kapcsolódó képletek! 7
Szerves és Biokémia (SMKKB4011RN) VIZSGATEMATIKA Takarmány MSc VIZSGATEMATIKA S A szerves vegyületek osztályozása, a vegyületcsoportok jellemzése, fontosabb képviselőik S A szerves kémiában előforduló fontosabb reakciótípusok és értelmezésük S Alkánok. Általános jellemzésük, a homológ sor fogalma, nevezéktan. Fontosabb alkánok S Földgáz és kőolaj. Kőolajfrakciók. Oktánszám, cetánszám S Alkének: az olefinsor általános jellemzése, cisz-transz izoméria S Alkinek: acetilén szénhidrogének jellemzése, acetilén. Halogénezett szénhidrogének S Az alkoholok általános jellemzése, csoportosítása, jellemző reakcióik. Telített, egyértékű alkoholok S Telítetlen alkoholok jellemzése. Oxo-enol tautoméria. Két- és többértékű alkoholok (Cukoralkoholok) S Optikai izoméria, az abszolut konfiguráció fogalma. Racém és mezo formák S Éterek, tioalkoholok és tioéterek tulajdonságai, jellemzésük, előállításuk S Alifás nitrogén vegyületek. Alifás aminok és nitrovegyületek. Alifás foszforvegyületek S Nyílt szénláncú oxovegyületek általános jellemzése, csoportosításuk, előállításuk, reakcióik S Aldehidek és ketonok általános jellemzése. Néhány fontosabb hidroxi-oxo- és dioxo-vegyület S Szénhidrátok általános jellemzése, csoportosításuk. A szénhidrátok optikai izomériája S A monoszaharidok családfája, fizikai és kémiai tulajdonságaik, mutarotáció S Di- és poliszaharidok szerkezete és jellemzése. Redukáló és nem redukáló diszaharidok S Nyílt szénláncú szerves savak általános jellemzői, tulajdonságaik és reakciói S Telített és telítetlen szerves savak és tulajdonságaik S Két- és több bázisú szerves oxi- és oxokarbonsavak S Észterek csoportosítása és tulajdonságaik S Szénsavszármazékok. Karbamid, kreatin, kreatin-foszfát. Tioszármazékok S Gyűrűs vegyületek és felosztásuk. Az aromás vegyületek általános jellemzői, elektron-szerkezetük S Alifás benzol származékok, szubsztitúciós szabályok S Fenolok, aromás nitro- és amino-származékok, aromás azo- és diazo-vegyületek S Aromás oxovegyületek, karbonsavak. Nem kondenzált policiklusos vegyületek S Kondenzált policiklusos vegyületek, aliciklusos vegyületek, a ciklohexán és származékai S Heterociklusos vegyületek általános jellemzése, felosztásuk, jellemzőik S Az aminosavak, általános jellemzésük, felépítésük, csoportosításuk, disszociációjuk S Az aminosavak kimutatása. Az aminosavak reaktív csoportjainak specifikus reakciói S A peptidkötés. A fehérjék szerkezeti felépítése. Szerkezeti szintek S A peptidkötés enzimes hasítása, a fehérje és peptidszerkezet meghatározásának elve S Fehérjék funkciós csoportjai, szerepük a szerkezet fenntartásában és az enzimaktivitásban S A biokémiai folyamatok termodinamikai alapjai: a szabadenergia és a biológiai folyamatok kapcsolata S A biokatalízis: enzimreakciók hatásmechanizmusa, a Michaelis-Menten elméle alapjai S Az enzimreakciók gátlása: a gátlások mechanizmusa, kinetikája, típusai S A lipidek szerkezete és csoportosításuk. A biológiai membránok felépítése és funkciója S Nukleotidok és nukleozidok: szerkezetük es biológiai szerepük S A glükolízis folyamata: a glikogéntől a piroszőlősavig S A glükolízis anaerob útja: a tejsavas és alkoholos erjedés S A piroszőlősav oxidációja: a citrát ciklus S A terminális oxidáció és az oxidatív foszforiláció. Energiamérleg. A citokrómok szerepe S A lipidek, zsírok, zsírsavak lebontása, a β-oxidáció és energiamérlege S A lipidek, zsírok, zsírsavak bioszintézise S A DNS és az RNS felépítése, típusai, biológai szerepük S A genetikai kód és jellemzői, az információátadás folyamata, a centrális dogma S A DNS megkettőződése: a replikáció mechanizmusa S A fehérjeszintézis mechanizmusa: a transzkripció (átírás) S A fehérjeszintézis mechanizmusa. a transzláció (fordítás) S A genetikai manipuláció molekuláris alapjai, a restrikciós enzimek, a biotechnológia S A koenzimek és szerepük az enzim-katalízált oxidációs-redukciós valamint a transzfer folyamatokban S Nagyenergiájú kötések, típusai és bioszintézisük 8