AKCIÓTERÜLETI TERV Csepel déli lakóközpont szociális célú rehabilitációja Csepel újjáépítésének és újratelepítésének 300. évfordulójára Budapest, 2012. Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló 4 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása 7 2.1. Akcióterület kijelölése 7 2.2. Jogosultság igazolása 8 2.3. Helyzetelemzés 11 2.4. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése 11 2.5. Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása 12 2.6. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 14 2.7. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 17 2.8. Funkcióelemzés 20 2.9. A tulajdonviszonyok értékelése 29 2.10. A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata 31 2.11. Piaci igények, lehetőségek felmérése 31 3. Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai 32 3.1. Az akcióterület beavatkozásai 33 3.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége 33 3.3. Beavatkozás típusok 34 3.4. Közép-Magyarországi Operatív Program 2013-2015 között városrehabilitációs célú kiemelt projekt tartalma 34 3.4.1. Számszerűsített eredmények 35 3.4.2. Szinergia vizsgálat 57 3.4.3. Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében 57 3.4.4. A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok 59 3.5. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán 59 3.6. Kapcsolódó fejlesztések - A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen 60 3.7. A tervezett fejlesztések várható hatásai 61 3.8. Kockázatok elemzése 66 3.9. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések 70 2
4. Pénzügyi terv 72 4.1. Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve 72 4.2. A megvalósításhoz szükséges források meghatározása 73 4.3. Pályázat pénzügyi terve 73 5. Megvalósítás intézményi kerete 74 5.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása 74 5.2. Üzemeltetés, működtetés (projektelemenként szükséges megvizsgálni) 76 3
1. Vezetői összefoglaló 2012-ben Csepel 300 éves múltjára emlékezünk, amely városrész a XIX. század derekáig még falusias jelleget öltött, majd a kiegyezést követően iparvárossá fejlődött és 1950-től lett Budapest része. Csepelen gyors ütemben mentek végbe az iparosítási folyamatok, a területet ma is gyakorta munkáskerületként aposztrofálják. Csepel magterülete fontos térségi csomópont közlekedésföldrajzi, munkaerőpiaci és társadalmi tekintetben egyaránt a Csepel-szigeti agglomerációs települések lakói számára. A korábbi évtizedekben sok esetben átgondolatlan fejlesztések alakították Csepel városközpontját, ennek eredményeképp többségében kiterjedt lakóterületek alkotják a központi városmagot, amelyek a külső lakóövezetekhez hasonlóan ugyancsak rehabilitációra szorulnak. Ezért fordulhat elő, hogy a városközponti fekvés ellenére a terület szociális célú rehabilitációra szorul. A lakótömbök között kusza, funkciókat mozaikosan vegyítő városszerkezet alakult ki. Az akcióterület tömbjei (5, 9.) és fejlesztési helyszínei Az akcióterület a 5., és 9. tömbök (Vermes Miklós utca [korábbi Koltói Anna utca] Kossuth Lajos utca Karácsony Sándor utca II. Rákóczi Ferenc út) által lehatárolt terület. Az akcióterület a Városközpont lakóövezetének fejlesztési területe, kiegészítve a szervesen kapcsolódó kulturális és zöldterülettel, a Szent Imre templomtérrel. 4
Lakónépessége 1690 fő, korösszetétele az aktív korúak dominanciáját mutatja (75,8%), azonban az elmúlt évtizedben az idősek aránya megnövekedett pont a középkorúak ellenében. Az akcióterületen lévő lakások száma 664 darab, a háztartások átlagos létszáma 2,5 fő. Mindez arra utal, hogy sok a gyermektelen, jobbára 2 fős idős háztartás. Az iskolai végzettséget jelző mutatók értékei nem túlságosan kedvezőek, de nem kirívóan alacsonyak hiszen 18% a legfeljebb általános iskolát végzettek és 15,2% a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya azonban meghaladja a 30 %-ot, ezzel összefüggésben a középkorúak foglalkoztatottsága kétharmados, amely közelíti a budapesti átlagot. Az akcióterületen 4 mutató is megfelel a jogosultsági kritériumoknak: - Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben:28,6% - Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben: 2,4% - Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya: 67,32% - Magas azon lakóépületekben található lakások aránya, amelyek rossz energiahatékonysági jellemzőkkel rendelkeznek: 75,92% Mindezek alapján az Akcitóterület jogosult a KMOP-5.1.1/B-12 kiemelt szociális célú rehabilitációs felhíváson való indulásra. A tervezett szociális célú rehabilitáció célja összefüggésben az Új Széchenyi Terv és a Lipcsei Charta, a fenntartható európai városokról elnevezésű dokumentum megállapításaival korszerű központi lakóövezet kialakítása a környező városrészek funkcionális, gazdasági, társadalmi erősségeinek bevonásával. Átfogó cél: - a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása az Akcióterületen, - a központi lakóövezet presztizsének növelése. Az élhető központi lakóterület megteremtésének fontosabb lépései a következők: - a lakóépületek felújítása, - a lakókörnyezet megújítása, - az intézmények fejlesztése, átalakítása, - szociális környezet javítása, - a helyi társadalom felkarolása, felzárkóztatása. Az akcióterületi terv vázlatosan és részleteiben is kitér a terület fejlesztési lehetőségeire, szükségleteire, a különböző szempontokat mérlegelve egy olyan programot alkot, amelyre a pályázat támaszkodhat. Csepel Önkormányzata konzorciumi partnereivel (Kölcsey Lakásfenntartó Szövetkezet, Karácsony Sándor Általános Iskola, Budapest Esély Nonprofit Kft.) kíván részt venni az Új Széchenyi Terv KMOP-5.1.1/B-12 kódszámú kiemelt szociális célú városrehabilitációs 5
felhívásán az akcióterülettel. Az alábbiakban a tervezett fejlesztéseket vázoljuk a beruházási költségekkel. A KMOP kiemelt projekt tervezett tevékenységei (funkcióval) Költség (millió Ft) 1. Panelfelújítások (lakó) 615 2. Zöldterületi infrastruktúra fejlesztése (közterület [városi]) 360 3. Egykori Rákóczi iskola közösségi tér kialakítása (közösségi) 89 4. Soft (ESZA/ERFA) projektelemek (programalappal [közvetett támogatás]) 168 5. Előkészítés (ATT, eng. tervezés, közbeszerzés stb.) 31 6. Megvalósítás (projektmenedzsment, könyvvizsgáló, műszaki ellenőr, tervezői művezetés, tervellenőr, adminisztratív stb.) 87 Összesen 1 350 A beruházások az soft projektelemekkel kiegészülve meghaladják az 1,23 Mrd forintot, ehhez kapcsolódnak az előkészítési és a megvalósítási tételek. A tervezett összköltség 1 350 061 932 Ft. A kivitelezések legkésőbb 24 hónap alatt 2015.01.31-ig készülhetnek el, míg a szociális tevékenységek befejezési határideje 2015.05.31 (28 hónap). 6
2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása Az akcióterületi lehatárolás az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) alapján készült el, hivatkozással az IVS azon fejezetére, amelyben a fejlesztési akcióterület kijelölésre került. Ebben a fejezetben került lehatárolásra a pályázat keretében megcélzott településfejlesztési akcióterületet, és itt kerül bemutatásra a megadott jogosultsági kritériumoknak történő megfelelés. Az akcióterület kijelölésekor a vonatkozó kiemelt projekt felhívás által támasztott valamennyi követelmény (lakosságszám, építési övezet, stb.) teljesül az akcióterület vonatkozásában. 2.1. Akcióterület kijelölése Jelen Akcióterületi Terv tárgyaként a Városközpont déli lakótömbje és a kapcsolódó Szent Imre templomtér kerül kijelölésre, amely belterületen található. Csepel déli lakóközpont Akcióterület Az 5., és 9. tömbök (Vermes Miklós utca [korábbi Koltói Anna utca] Kossuth Lajos utca Karácsony Sándor utca II. Rákóczi Ferenc út) által lehatárolt terület. Az Akcióterület a Városközpont lakóövezetének fejlesztési területe kiegészítve a szervesen kapcsolódó kulturális és zöldterülettel, a Szent Imre templomtérrel. A hatályos IVS szerint a Városközpont Akcióterület része, amely részben a Középső-Belváros lakóövezetet és Főtér egy részét foglalja magában. Így a városrehabilitáció célja Csepel központi lakóövezetének megújítása a kapcsolódó zöldterületek megújításával. 7
Déli lakóközpont fejlesztési Akcióterület, az IVS Városközpont Akcióterület centrumában (pirossal határolt 5. és 9. tömb) 2.2. Jogosultság igazolása Indikátor típusa Az akcióterület jogosultságának igazolása Érték az akcióterületen (%) Határérték a hagyományos városi beépítésű területeken Határérték a lakótelepeken ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁG (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben: Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001- ben: 18,00% Minimum 28% Minimum 20% 15,20% Maximum 10% Maximum 14% 8
ALACSONY GAZDASÁGI AKTIVITÁS (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak): 28,60% Minimum 30% Minimum 28% A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001-ben: 43,80% Minimum 65% Minimum 60% MUNKANÉLKÜLISÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben: Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya): 6,00% Minimum 9% Minimum 7% 2,40% Minimum 3% Minimum 2,4% SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTETTSÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább kettőt kell teljesíteni.) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt: Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen időszakban): Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra: 5,80% Minimum 9% Minimum 8% 2,86% Minimum 20% Minimum 8% A rendszeres szociális támogatások száma a lakások számához képest legalább 1,5-szerese a városi (Budapesten kerületi) átlagnak A rendszeres szociális támogatások száma a lakások számához képest legalább 1,3- szorosa a városi (Budapesten kerületi) átlagnak 9
A legfeljebb 3 éves (gyártási év + két naptári év, azaz pl. 2009-ben a 2007-2008- 2009-es gyártási évű) gépjárművek alacsony aránya a lakások számához képest: A maximum 3 éves gépjárművek száma a lakások számához képest legfeljebb 60%- a a városi (Budapesten kerületi) átlagnak AA maximum 3 éves gépjárművek száma a lakások számához képest legfeljebb 65%-a a városi (Budapesten kerületi) átlagnak ERŐSEN LEROMLOTT KÖRNYEZET (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya az 50.000 fő lakónépességnél nagyobb városokban: A nagy lakásszámú épületekben található lakások magas aránya az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban: 67,32% minimum 60% az 5 szintnél magasabb épületekben található lakások aránya a legalább 50.000 fő lakónépességgel rendelkező városokban Minimum 50% a legalább 40 lakással rendelkező lakóépületekben található lakások aránya az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül magas volt 2001-ben: Magas volt a maximum egy szobás lakások aránya a lakott lakásokon belül, 2001-ben: 1,96% Minimum 25% 2,99% minimum 30% a legalább 50.000 fő lakónépességgel rendelkező városokban, és minimum 20% az 50.000 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező városokban A LAKÓÉPÜLETEK ALACSONY ENERGIAHATÉKONYSÁGA 10
Magas azon lakóépületekben található lakások aránya, amelyek rossz energiahatékonysági jellemzőkkel rendelkeznek: 75,92% A rossz energiahatékonyságú épületekben található lakások aránya a célterület lakásállományának minimum 70%-a Az akcióterületen 4 mutató is megfelel a jogosultsági kritériumoknak: - Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben: 28,6 % - Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben: 2,4 % - Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas aránya: 67,32 % - Magas azon lakóépületekben található lakások aránya, amelyek rossz energiahatékonysági jellemzőkkel rendelkeznek: 75,92 % Mindezek alapján az Akcitóterület jogosult a KMOP-5.1.1/B-12. kiemelt szociális célú rehabilitációs felhíváson való indulásra. 2.3. Helyzetelemzés Az Akcióterület általános ismertetése 5. tömb A közel négyzet alaprajzú tér közepén áll a Szent Imre katolikus templom, amelyet parkterület vesz körül. Az 1860-as években épült romantikus stílusú templom, műemlék. A parkban még egy játszótér, pavilon, országzászló, szobrok továbbá emlékművek is találhatóak. Műemléki védettségű a parkban álló barokk Nepomuki Szent János szobor is. 9. tömb 50 százalékban lakóterület mintegy 1700 lakossal, nyugati és északi oldalain intézményi funkciókkal ellátott terület (Polgármesteri Hivatal és az egykori II. Rákóczi Ferenc iskola és a Karácsony Sándor Általános Iskola épülete). A lakóépületek között 3 tömbben kereskedelmi funkciójú ingatlanok találhatóak, köztük egy Penny Market és 2 kis üzletekből álló épületegyüttes. 2.4. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése A Csepel déli lakóközpont Akcióterület, így a Szent Imre templomtér és déli lakókörnyezete az 5., és 9. tömbök (Vermes Miklós utca [korábbi Koltói Anna 11
utca] Kossuth Lajos utca Karácsony Sándor utca II. Rákóczi Ferenc út) által lehatárolt terület. Az Akcióterület a Városközpont déli lakóövezetének fejlesztési területe kiegészítve a szervesen kapcsolódó kulturális és zöldterülettel, a Szent Imre templomtérrel. A tervezési területre 2003 januárjában elkészült a Csepel Városközpont Rehabilitációs Városfejlesztés Stratégiai Programja, melyet Csepel Önkormányzata Képviselő Testülete 2003. május 27-én 271/2003. (V. 27.) Kt. határozatával elfogadott, a területet pedig Rehabilitációs Akcióterületnek nyilvánította. A 273/2003. (V. 27.) Kt. határozatban felkérte a Polgármestert a Rehabilitációs Akcióterület 4-8. számú tömbjeinek területére az építési tilalom elrendelésének vizsgálatát. A 274/2003. (V. 27.) Kt. határozat a Budapest Főváros Önkormányzatával való szerződéses együttműködés és közös Intézkedési Terv kidolgozását, míg a 275/2003. (V. 27.) Kt. határozat az Európai Unió Pályázati Előkészítő Alap (PEA) pályázaton való részvételét rögzíti. 2003 szeptemberében megkezdődött a Csepel Városközpont (Ady Endre Gerincút Bajáki Ferenc utca Posztógyár utca II. Rákóczi Ferenc út Szent István út Táncsics Mihály út Ady Endre) Rehabilitációs Szabályozási Terv" elkészítése. A szabályozási tervet a 43/2004. (XI.16.) Budapest-Csepel Önkormányzat Kt. rendelettel CSSZT- XXI-07 szabályozási tervszám alatt jóváhagyta. 2.5. Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása Szociális rehabilitációs akcióterületek Csepelen 12
Csepel az elmúlt 5 évben már 2 integrált szociális városehabilitációs projektet dolgozott ki, amelyek közül az Ady lakótelep rehabilitációja (lásd a fenti térképvázlaton piros színnel kiemelelve) fizikailag 2012 júniusában zárult, míg a Csepel Kapuja projekt (lásd fent: kék szín) megvalósítás alatt van. Projektcím főkedvezményezett városfejlesztő társaság reg. szám célok, hatások az akcióterületre Az Ady lakótelep integrált szociális rehabilitációja Budapest, XXI. kerület Csepel Önkormányzata, mint konzorciumvezető projektgazda Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. KMOP-5.1.1/C-2f-2009-0004 A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok területi koncentrációjának oldódása Csepelen. Az Ady lakótelep ingatlanpiaci státuszának javulása. A lakótelepen élők társadalmi pozíciójának javulása. A lakóházak részleges felújítása csökkenti az épületek energiafelhasználását, és ezáltal a lakók fűtéssel kapcsolatos költségeit. A külső felújításon átmenő közintézmények energiafelhasználása csökken. A létrejövő Közösségi Ház integrálódik a lakótelepen élők mindennapjaib. A lakótelepen élők elégedettek a rehabilitáció eredményével. Csepel kapuja szociális célú városrehabilitációs program Budapest, XXI. kerület Csepel Önkormányzata, mint konzorciumvezető projektgazda Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. KMOP-5.1.1/C-09-2f- 2011-0003 A Csepel Kapuja akcióterület integrált fizikai és társadalmi megújítása, környezetében egységes városszövet kialakulásához való hozzájárulás. Az akcióterület ingatlanpiaci státuszának javítása a lakóépületeken történő energiahatékonysági beavatkozások és a zöldfelületek megújítása és térfigyelő kamerák kihelyezése révén. Az akcióterületen élő és tanuló gyermek és ifjúsági korosztály egészséges szemléletű életmódjához, életalternatívák kialakításához való hozzájárulás megfelelő szabadidős infrastruktúra kialakítása és szociális közösségfejlesztő programok kialakítása révén. összköltség (Ft) támogatás (Ft) 1 320 214872 1 059 379 000 974 339 677 813 683 420 13
forrás ERFA ERFA 2.6. Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Demográfiai, társadalmi helyzet A kimutatás kizárólag a 9. tömb esetében készült, mivel az 5. tömb nem rendelkezik lakossággal. Az akcióterület adatai a 2001. Népszámlálás kimutatása alapján a KSH adatszolgáltatásának megfelelően a következők: Főbb társadalmi jellemzők Akcióterület Demográfiai helyzet Lakónépesség száma (fő) 1 690 Népsűrűség (fő/ha) 146 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 11,9 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) 75,8 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 12,3 Az akcióterület lakónépessége 1690 fő, korösszetétele az aktívkorúak abszolút dominanciáját mutatja (75,8%), ezzel párhuzamosan a gyermekek (0-14 évesek) és az idősek (60-x évesek) aránya alacsony. A 2001 óta eltelt évtizedben az idősek rész aránya megnövekedett éppen a középkorúak ellenében, mindettől függetlenül kevésbé elöregedőnek tekinthető az Akcióterület népessége. Munkaerőpiaci, foglalkoztatási és jövedelmi helyzet A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya meghaladja a 30%- ot, ezzel összefüggésben a középkorúak foglalkoztatottsága kétharmados, mindez közelíti a budapesti átlagot. Az iskolai végzettséget jelző mutatók értékei nem túlságosan kedvezőek, de nem kirívóan alacsonyak, hiszen 18% a legfeljebb általános iskolát végzettek és 15,2% a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül 43,79%, vagyis közel minden második lakó gazdaságilag inaktív. A 10 évvel ezelőtti mérés szerint nem feltűnően magas, 6 százalékos 14
munkanélküliség jellemezte a területet, a tartós munkanélküliek aránya azonban eléri a jogosultsági 2,4 százalékos határértéket. Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet Akcióterület Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-18,0 59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) 15,2 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (%) 28,6 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül (%) 43,8 Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) 66,6 Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta, %) 6,0 Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma / munkanélküliek + foglalkoztatottak 2,4 száma) Gazdasági helyzet A XXI. kerület földrajzi fekvése, természeti adottságai, a fővároson belüli elhelyezkedése általánosságban kedvezőek gazdasági tevékenység végzésére. Külső kerületnek számít, ugyanakkor a budapesti belvároshoz viszonylag közel helyezkedik el. Déli irányban, főként az M0 autóúttal való közvetlen kapcsolat révén - elvileg - könnyen elérhető távolságra van a folyamatosan élénkülő, fejlődő gazdasági tevékenységet felmutató déli agglomerációval, ezen túlmenően az M1, M7 és M5 autópályákkal való közvetlen kapcsolat minden további előnye is potenciálisan rendelkezésre áll. Potenciálisan további külön előny a Duna közelsége a vízi szállítás lehetősége, továbbá (nemcsak gazdasági szempontokból) a vízhez kötődő sportolási, rekreációs, turisztikai lehetőségek miatt. Az akcióterületen mezőgazdasági, ipari tevékenységet folytató vállalkozás, pénzügyi szolgáltatással, szálláshelyek üzemeltetésével (szálloda, panzió) foglalkozó vállalkozás nem működik. Ugyancsak hiányzik a területről a klasszikus irodaépület funkció is. Az akcióterületen a szabályozási terv szerinti 9. tömbben működnek jelenleg gazdasági tevékenységet végző vállalkozások. Az üzletnyitásra alkalmas helyiségek elhelyezkedéséből adódóan az üzletek kisebb üzletsorokban találhatók. A profil összetételt a rendelkezésre álló helyiségek nagysága és száma határozza meg. A tömbökben jellemzően kereskedelmi és szolgáltatói tevékenységet folytató kisvállalkozásokat találunk. Ebből adódik, hogy az 15
adóbevétel nem jelentős az akcióterületen. Összességében megállapítható, hogy egy átlagos, de inkább gyenge ellátási szint jelenleg biztosítva van a területen, legalábbis a kiskereskedelem területén. Környezeti értékek bemutatása, környezeti károk Az akcióterület legnagyobb közcélú zöldterülete a Szent Imre (templom)tér. A térköz- és szabadidő funkciói mellett a közlekedési csomópontokat (4. és 6. tömb) összekötő gyalogosforgalmi feladatokat is ellát. A városközponti zöldterület jelenleg kihasználatlan, állapota nem megfelelő, használhatóbbá, intenzívebbé tétele szükséges, ugyanakkor jelentősebb környezeti károsítás nem érte az akcióterületet. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte Az akcióterület Csepel és a városközpont közigazgatási központja, emellett azonban humán közszolgáltatási intézményekkel is ellátott. A közszféra, a közintézményi ellátottság a Szent Imre téren koncentrálódik, itt helyezkedik el a Polgármesteri Hivatal épülete, két iskola (egy általános és egy szakközépiskola). 16
Az akcióterület közintézményei (Polgármesteri Hivatal, egykori Rákóczi iskola, volt szakközépiskola, Karácsony Sándor iskola) Az egykori II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, illetőleg ahogyan az ATT-ben rövidítve szerepel, az egykori Rákóczi iskola másfél évvel ezelőtt, 2011 nyarán demográfiai okokból, a kerületi tanulószám drasztikus csökkenése következtében elvesztette korábbi nevelési-oktatási funkcióját. A tanulókat 2 közeli iskolában, a Lajtha László és a konzorciumi tag Karácsony Sándor Általános Iskolában helyezték el. Azóta a városközpontban elhelyezkedő iskola épülete kihasználatlan, különösen indokolt az ingatlan felújítása és új típusú hasznosítása. 2.7. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása Közlekedési-parkolási helyzet 17
Az akcióterület határán halad keresztül Csepel és a Belváros két főútvonala a Kossuth Lajos utca és a II. Rákóczi Ferenc utca, melyek biztosítják a főváros többi részéhez történő kapcsolódást. Mindkét főútvonal jelentős terhelést okoz a területnek. A reggeli és esti csúcsforgalomban mindkét útvonalon hosszú kocsisorok araszolnak északi és déli irányban Pest felé valamint az M0-on keresztül Budára. Az akcióterület zsúfoltságát tovább fokozza, hogy a városban dolgozók közül sokan eljönnek az akcióterületig gépkocsival, leparkolnak és tömegközlekedéssel utaznak tovább. A nagy parkolási igény miatt a területen kevés a parkolóhely, gyakran a gyalogutakat, zöldterületeket is igénybe veszik parkolási célokra. Az ingázó lakosság reggeli és esti gyalogos keresztforgalma (a három közlekedési csomópont, a távolsági autóbusz állomás, a helyi autóbusz állomás és a HÉV között) a zöldterületen halad keresztül napi több tízezer közlekedő személyében. A közlekedési problémákból eredő további gondokat a zaj- és levegőszennyezés jelenti. A zajszint szinte minden útszakaszon meghaladja az egészségügyi határértéket. A levegő nitrogéndioxid szennyezettsége szintén nagyon magas, a szálló és ülepedő por vonatkozásában pedig gyakoriak a határérték túllépések. Az átmenőforgalom mérséklése és a környezetszennyezés csökkentése az egyik legfontosabb tennivaló az akcióterületen. A gerincút megépítésével a Kossuth Lajos utca és a II. Rákóczi Ferenc utca átmenő forgalma jelentősen csökken, ezzel együtt a környezetszennyezés is jelentősen mérsékelhető a városközponti lakóterületen. Kossuth Lajos utca Meglévő közmű- és energiahálózat értékelése Vízellátás 18
A XXI. kerület vízellátó hálózata részben és így az akcióterület is a 20. ún. Pesti alapzónához tartozik. A vizsgált területen nyomás problémák nincsenek. Az akcióterület a jelenlegi beépítéseket és igényeket ellátó vízhálózattal rendelkezik. A meglévő hálózat megfelelő műszaki állapotban van, azonban útpálya felújítások, burkolatcserék során megfontolás tárgyává kell tenni a vízvezeték cseréjét is. Vízelvezetés Csepelen részben egyesített, részben elválasztott rendszerű csatornahálózatot építettek ki. Az akcióterület az egyesített hálózathoz tartozik. Az egyesített rendszerű gyűjtőhálózat kedvező műszaki megoldás mindaddig, amíg az összegyűjtött szennyvizet esők esetén a csapadékvízzel hígítva, nagyobb záporok esetén a hálózatot szinte átmosva, tisztítatlanul a befogadó Dunába vezetik. A szennyvíz közvetlen élővízbe történő vezetését akár hígítással, akár a nélkül a nemzetközi (EU) előírások teljesítése érdekében meg kell szüntetni. Energiaközművek Az akcióterület korszerű, automatikus üzemvitelre alkalmas, környezetbarát energiaellátását a vezetékes energiahordozók tudják biztosítani. Az akcióterületen rendelkezésre állnak a villamosenergia, gáz és a távhő hálózatok. Ez a háromcsatornás energiaellátás a terület igény szerinti ellátását lehetővé teszi. Az akcióterület villamos energia ellátásának bázisát a 10 kv-os kábelkörökre felfűzött fogyasztói transzformátorok biztosítják. Az akcióterületen üzemelő közép- és kisfeszültségű elosztóhálózatok földkábelbe fektetve üzemelnek. A megfelelő mértékű közvilágítás csak a Kossuth Lajos utcában, a II. Rákóczi Ferenc utcában és a Szent Imre téren és közvetlen környezetében üzemel. Az akcióterület nagy-középnyomású és növelt kisnyomású földgázvezeték hálózattal ellátott. Az akcióterületen elhelyezkedő lakótelepek ellátására épült ki a távhőellátás. Az üzemelő primer vezetékek vb. védőcsatornában, a szekunder hálózatok egy része szintén védőcsatornában, egy része pedig az épületek közműfolyosóiban került elhelyezésre. Az akcióterületen a II. Rákóczi Ferenc úton mely a primer rendszer gerincvezetéke - haladnak keresztül a távhő vezetékek. A távközlési hálózat kiépítettségét vizsgálva megállapítható, hogy az akcióterület valamennyi utcájában a vezetékes távközlési hálózat kiépítése már korábban megtörtént részben földbe fektetett kábellel, részben közmű alépítményben vezetve. Az akcióterület közmű és energiahálózati ellátottságát a KSH 19
adatszolgáltatása alapján mutatjuk be. Lakáshelyzet Az akcióterület lakásállományát tekintve megállapítható, hogy lakóépület csak a 9. tömbökben található. A lakások panelépületek formájában jelennek meg az említett tömbben. Az 5. tömb a Szent Imre templomtér parkterülete. A lakásállományt az alábbi táblázatban mutatjuk be: Lakásállomány (db) 664 Lakássűrűség (lakás/ha) 57,2 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakás) (%) 1,96 Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül (%) 2,99 Az akcióterületen lévő lakások száma 664 darab, az 1690 fős lakosságszámot tekintve a háztartások átlagos létszáma 2,5 fő. Mindez arra utal, hogy sok a gyermektelen, jobbára 2 fős háztartás. Az elmúlt 10 évben pedig egyre idősödtek ezek a háztartások. A területen kizárólag emeletes és többségében 2 szobás panelépültek találhatóak, amelyek adottságaiknál fogva komfortosnak tekinthetőek. Mindebből következik, hogy egyaránt csekély az alacsony komfort fokozatú lakások (1,96 %) valamint az egyszobás lakások aránya (2,99 %). Az akcióterület laksűrűsége 57,2 fő/ha, népsűrűsége 146 fő/ha. 2.8. Funkcióelemzés Funkcióellátottság Tömb szám HRSZ Cím Tulajdonos Tényleges funkció / tevékenység 9 208633/8 Kossuth L. u. 71. a-b. Kölcsey Lakásszövetkezet lakó Lakó 9 208633/9 Kossuth L. u. 75. a-b. Kölcsey Lakásszövetkezet lakó 9 208633/10 Kossuth L. u. 79. a-b. Kölcsey Lakásszövetkezet lakó 20
9 208633/11 Kossuth L. u. 83. a-b. Kölcsey Lakásszövetkezet lakó Közszféra 9 208633/1 9 208633/6 9 208633/7 9 208668 9 208669 9 208633/12 9 208661 9 208661 9 208668 Rákóczi Ferenc u. 94-104. Petz Ferenc u. 2-4. Petz Ferenc u. 6-14. Petz Ferenc u. 2. b-c., Kossuth L. út 65. Kossuth L. út 63. II.Rákóczi Ferenc út 106-108. II.Rákóczi Ferenc út 88-92. II. Szent Imre tér 10. Szent Imre tér 11. Rákóczi Ferenc u. 94-104. Társasház Kölcsey Lakásszövetkezet Csepeli Városgazda KN Zrt. XXI. Önk. XXI. Önk. Főv. Önk. lakó lakó lakó lakó lakó Karácsony Sándor Általános Iskola II.Rákóczi Ferenc Általános Iskola Polgármesteri Hivatal Csepeli Textil-és Vendéglátóipari Szakközép Szakmunkásképző és Szakiskola 9 208633/14 Kossuth L. út 67. magán, önk üzletek Kereskedelmi 9 208633/17 208633/18 magán, önk üzletek 10 208633/21 Kossuth L. út 69. Penny Market Penny Market Egyház 5 208665 Szent Imre tér 208665 HRSZ Csepel-B-i Rk. Egyházközség római katolikus templom városi (közterület) 5 208664/1 Szent Imre tér 208664/1 HRSZ XXI. (Csepel) Önk. zöldterület 21
Az akcióterület, mint lakóközpont erősen kevert, vegyes funkciójú terület. A közintézmények, templom, a szövetkezeti és társasházak szórt elrendezését közterületek övezik, foltokban kereskedelmi egységekkel. A keveredés egyszerre hordozza magában az élhető lakókörnyezet lehetőségét, ugyanakkor mint központi lakótér a centrum letisztult képét zavarja. Ide vezetett a korábbi torz várostervezés, amelynek rehabilitálása a jelen tervezés tárgya. akcióterületi funkciótérkép (sárga: lakó, kék: intézményi, zöld: köztéri, piros: kereskedelmi) A funkciók elhelyezkedése nem összefüggő, mozaikos, ha eltekintünk a központi jellegtől, s kizárólag mint lakóterület tekintünk a területre, úgy a funkciók egymáshoz viszonyított aránya megfelelő. Az akcióterületen kiterjedését tekintve közel hasonló jelentőséggel bír a lakóterület, az intézményi terület, valamint a zöldövezet, közterület. Mellettük a kereskedelmi jelleg kevésbé jelentős, de alkalmas a lakóövezet igényeinek kielégítésére. A lakókörnyezet terjeszkedésére nincsen lehetőség, mivel keleti és nyugati hosszanti határain jelentős átmenőforgalmat bonyolító utak szegélyezik. Ezért a területet meglévő adottságai mentén lehetséges megújítani. Összességében az akcióterület nem 22
igényel szerkezeti átalakításokat, sokkal inkább az egyes funkciók megerősítése, megújítása szükséges. Az 5 lakóépület komplex hőenergetikai célú megújításával az akcióterületi lakások több mint 48 %-a érintett. A Szent Imre téri zöldfelújítás az akcióterületen található közterületek mintegy kétharmadát érinti, intézményi szinten az egykori Rákóczi iskola kerül megújításra, míg a soft projektelemek célcsoportja a teljes akcióterületi lakosság. Igényfelmérés Az igényfelmérés folyamatát 2012 júliusában indítottuk felhívásunkkal az akcióterületen a helyi lakosság bevonásával. 2012. július 3-tól minden kedden 17-18 óra között az előkészítésben közreműködő Csepel Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. Városfejlesztési Osztálya és az ATT készítői várják az akcióterületi lakosságot a Kölcsey Lakásfenntartó Szövetkezet által felajánlott rehabilitációs irodában a Kossuth u. 71/B fsz.2. alatt, hogy javaslataikkal, észrevéteikkel segítsék a tervezést, illetőleg folyamatosan tájékozódhassanak a tervezett fejlesztésekről. Ez a fajta nyilvánosság bár rendszeres megjelenést biztosított, mérsékelt érdeklődés mellett kevesekhez jutott el, alkalmanként 6-8 emberhez, akikből aztán egy visszatérő vendégkör alakult ki. Közben 2012. augusztus 9- én közös lakógyűlés keretében a felújításra kerülő panelházak lakói és a teljes akcióterületi lakosság számára bemutatásra kerültek a kiemelt projektfelhívás főbb paraméterei, kritériumai. Ennek keretein belül mindenki elmondhatta észrevételeit, javaslatait, majd pedig kiosztásra került az előre elkészített kérdőív, amely a kitöltő nemére, életkorára, munkaviszonyára, jövedelmi lehetőségeire, valamint részletesen a meglévő állapotokkal való elégedettségre és a fejlesztések lehetséges irányaira kérdezett rá. Az 2012. augusztus 29-i újabb akcióterületi találkozó alkalmával nyílott lehetőség az igények 2. körös felmérésére, a kitöltött kérdőívek begyűjtésére. A kérdőívek végső beérkezési határideje 2012. szeptember 3. volt, 107 kérdőív érkezett be (a kérdőívek mellékletben), ezzel az akcióterületi népesség 6,33 százalékát értük el íly módon. A kérdőívek eredménye az alábbi: - nemek aránya: kétharmad a nők javára, - közel 60% a középkorúak, 40% az idősek aránya, mindössze három 25 év alatti töltötte ki az íveket, - a kitöltők 40%-a öregségi nyugdíjas, szintén 40%-ban teljes v. részmunkaidős alkalmazott, valamint 10-10%-ban rokkantnyugdíjas ill. munkanélküli, - a válaszadók 45%-a minimálbérből v. annál kevesebb pénzből 23
gazdálkodhat, 55% keres minimálbérnél magasabb összeget, ám e kategóriában is csak minden 15. ember keresi a minimálbér kétszeresét. A meglévő állapotok kapcsán többségében lesújtó a válaszadók véleménye. Az 1-5 skálán lehetett értékelni. A legkedvezőtlenebbül a lakóépületek állapotát, a hajléktalanhelyzetet és az italozók jelenlétét értékelték 1,71-1,88. A közepesnél gyengébb átlagban 2-3 osztályzatokkal illették az alábbiakat: Közterület, járda állapota, Zöldfelület, park állapota, Szabadtéri sportpálya, játszótér állapota, Zöldterületek aránya, Lakókörnyezet tisztasága, Csellengő fiatalok jelenléte, Családi, szülő-gyermek kapcsolatot erősítő szolgáltatások jelenléte, Munkanélküliség jelenléte környezetében, Közbiztonság állapota, Hajléktalanok jelenléte, Italozók jelenléte, Életkorának megfelelő szabadidős, szórakozási lehetőség adott-e, Életkorának megfelelő közösség-, érték- és normateremtő tevékenységek adottak-e, Zajterhelés, környezetszennyezés nagysága. Egyedül a szolgáltatások elérhetőségét, valamint a Szolgáltatóházak, üzletek állapotát értékeltek a közepesnél jobb osztályzatokkal (3,17 és 3,33). Az előbbiekkel összhangban a fejlesztendő területeket illetően legtöbben a Lakóépületek felújítását említették: 4,38 %. A többi mutató (egy kivétellel) szintén magas osztályzatot kapott (3,5-4): Zöldterület, park felújítás, Egyéni szociális támogatás, Munkához, munkába álláshoz nyújtott segítség, Prevenció támogatása, Segítők jelenléte a területen, Családi kapcsolatok erősítő szolgáltatások, Programok gyermekek és fiatalok számára, Játszóház gyermekek és szülők számára, Gyermek és ifjúságvédelmi szolgáltatások, Köztéri rendezvények, Közösségerősítő, közösség építő program. Egyedül az Életkorának megfelelő szabadidős és sport programok, szakkörök, klubok, művészeti programok mutató fontosságát jelezték alacsonyabb osztályzatokkal (2,88). A konzorciumi partner, Budapest Esély Nonprofit Kft. ugyancsak kérdőíves felmérést végzett a területen, amelynek tematikája mindenekelőtt munkaerőpiaci igények felmérésére irányult. (a kérdőívek mellékletben) A kérdőíves adatfelvétel (összesen 75 db.) eredményei azt mutatják, hogy az aktívkorú (15-59 éves) lakosság körében igény van piacképes szakképzések megvalósítására. A Részt venne-e valamilyen szakképzésben? kérdésre igennel válaszolók többsége a válaszadás során képzési igényét nem nevesítette, melyből arra lehet következtetni, hogy: - a megkérdezettek nem rendelkeznek határozott és releváns elképzeléssel munkaerő-piacon jelenleg jól hasznosítható szakmai ismeretekről, piacképes szakmákról, - az aktív korú lakosság pálya- és munkaválasztással kapcsolatos tudatossága nem megfelelő 24
A válaszadók jelentős hányada rendelkezik középfokú iskolai végzettséggel. Ez lehetőséget nyújt olyan szakképzési program kialakítására, amely a magasabb presztízsű foglalkoztatási csoportokba való belépést biztosíthatja. A megkérdezettek a megfelelő iskolai végzettség és a közelben elérhető munkalehetőségek hiányát tekintik a munkanélküliség legfőbb okának. Problémának látják továbbá, hogy nem kapnak megfelelő segítséget az álláskereséshez. A Budapest Esély Nonprofit Kft. szakmai programjának célja, hogy a lakossági igények figyelembevételével reagáljon a jogosultsági indikátorokon keresztül megjelenő problémákra (alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok, tartós munkanélküliek). Ennek megfelelően a megvalósítás egyik szempontja a helyi, illetve a vonzáskörzetben elérhető munkáltatók és munkalehetőségek feltérképezése. A kérdőívek alapján a lakosság továbbra is az egyműszakos, napi 8 órás munkaviszonyt részesíti előnyben. Kijelölt fejlesztési területek, célok - pszichológiai tanácsadás az állásvesztés, tartós munkanélküliség hatására az egyén én-ereje meggyengül, a kialakult helyzet veszélyeztetheti családi és baráti kapcsolatait, testi és lelki egészségét; a tanácsadás célja az állásvesztésből fakadó problémák kezelése, az álláskereséssel járó fezsültség és bizonytalanság enyhítése, a pozitív jövőkép erősítése - pályaorientációs és munkaerő-piaci ismeretek általános és/vagy középiskolás fiatalok számára célja naprakész munkaerő-piaci ismeretek átadása és a tudatos szakma- és pályaválasztás elősegítése a fiatal korosztály számára; a munkaerőpiacról szóló hiteles információs megkönnyítik a munkába állásra való felkészülést, az egyén számára ideális munkakörnyezet megválasztását, bővítik az önismeretet - gyermeknevelésből (GYES-ről/GYED-ről) visszatérni kívánó, valamint gyermeküket egyedül nevelő nők a családi élet és a munkavállalás összeegyeztetése a női munkavállalók fontos problémája, a nők munkaerő-piactól való távolmaradásának gyakori oka a gyermekgondozással járó feladatok megoldatlansága és az otthoni feladatok ellátásának nehézsége - munkagyakorlat a megszerzett szakképesítésnek megfelelő ismeretek elmélyítése és begyakorlása, a munkakörnek megfelelő munkáltatói elvárások megismerése, alkalmazkodó készség növelése; a gyakorlat ideje alatt a részvevők mentori támogatásban részesülnek Az akcióterületi fejlesztések igazodnak a jogosultsági kritériumok által feltárt problémákhoz. Kiemelt beruházási elem a lakóépületek energetikai korszerűsítése, amely során az energiaigény mintegy 30 százalékkal csökken. Az 25
alacsony presztizsű foglalkoztatási csoportok, valamint a tartós munkanélküliek átlag feletti részesedését a tervezett munkaerőpiaci, képzési jellegű soft programok hivatottak mérsékelni. A gazdasági jellegű fejlesztések iránt (pavilonsor, irodafunkció) a magasabb laksűrűség és a kihasználatlan központi elhelyezkedés támaszt igényt. Az Akcióterületen található és a közvetlen vonzáskörzetre ható intézmények kivétel nélkül bevonásra kerültek a projekt megvalósításába, ezek a következők: Önkormányzat (soft programok), egykori Rákóczi iskola (közösségi tér, soft programok), Karácsony Sándor Általános Iskola (soft programok). Ez egyben azt is jelenti, hogy az akcióterületen és a közvetlen vonzáskörzetben nincsen olyan versenytárs (iskola, közösségi ház, önkormányzati intézmény), amely konkurenciát vagy párhuzamosságot teremtene. 26
Kihasználtsági terv Soft tevékenységek Munkaerőpiaci beilleszkedést és iskolai felzárkózást elősegítő tevékenységek Alternatív utcai mentorálás Játszóház kapcsolódás az igényfelméréshez magas (tartós) munkanélküliség, csellengő fiatalok csellengő fiatalok nagy száma, családi kapcsolatok gyengesége, közösség-, érték-, normateremtő tevékenységek hiánya csellengő fiatalok nagy száma, szabadidős, szóraközási lehetőségek hiánya funkciók, célrendszer közösségi felzárkózás közösségi felzárkózás gyermekek szórakoztatása tevékenységek, programok munkaerőpiaci beilleszkedést és iskolai felzárkózást elősegítő tevékenységek alternatív utcai mentorálás játszó, fejlesztő, foglalkoztató tevékenység gyermekeknek célcsoport / korosztály látogatószám (fő/év) kihasználtság (óra / hét), (%) nyitva tartás / programok gyakorisága Az akcióterület lakossága 70 20 (50%) folyamatos Az akcióterületen élő gyermekek, fiatalok, felnőttek minden korosztály 200 40 (100 %) folyamatos Az akcióterületen élő gyermekek, a polgármesteri hivatalba érkező szülők gyerekei. 4000 40 (80 %) folyamatos 27
Karácsony Sándor Általános Iskola felzárkóztatási és tehetséggondozási programja Programalap (mini-projektek) csellengő fiatalok nagy száma, közösség-, érték-, normateremtő tevékenységek hiánya csellengő fiatalok nagy száma, családi kapcsolatok gyengesége, közösség-, érték-, normateremtő tevékenységek hiánya, magas munkanélküliség, szabadidős, szórakozási lehetőségek hiánya gyermekek, fiatalok felzárkóztatása, továbbképzése közösségi felzárkózás felzárkóztatási és tehetséggondozási programok (11) közösségek erősítése, fejlesztése, felzárkóztató, fejlesztő programok, minőségi szabadidős és kulturális programok, szabadidős rendezvények A iskolában tanuló és az akcióterületen élő gyermekek. 100 20 (50 %) folyamatos Az akcióterület lakossága 400 10 (25 %) folyamatos A programtervezés mindenekelőtt az igényfelmérésekben (2) feltárt megállapításokra, problémákra fókuszált, ezzel együtt évtizedes elmaradásokat kezelhet az akcióterületen. 28
2.9. A tulajdonviszonyok értékelése 5. sz. tömb Cím Hrsz. Tulajdonos Terület (m 2 ) Szent Imre tér templom 208665 Csepel- Belvárosi Rk. 845 Egyházközség Szent Imre tér 208664/1 XXI. Önk. 43 427 Összesen: 44 272 9. sz. tömb Cím Hrsz. Tulajdonos Terület (m 2 ) Kossuth L. u. 71. a-b. 208633/8 Kölcsey Lakásszöv. 581 Kossuth L. u. 75. a-b. 208633/9 Kölcsey Lakásszöv. 581 Kossuth L. u. 79. a-b. 208633/10 Kölcsey Lakásszöv. 581 Kossuth L. u. 83. a-b. 208633/11 Kölcsey Lakásszöv. 582 Petz Ferenc u. 2-4. 208633/6 Kölcsey Lakásszöv. 540 II.Rákóczi Ferenc út 88-92. 208661 XXI. Önk. 4 643 II.Rákóczi Ferenc út 106-108. 208633/12 XXI. Önk. 13 239 II. Szent Imre tér 10. 208661 XXI. Önk. 3 901 Összesen: 24 648 Az akcióterület mindösszesen 11,6 ha. A fejlesztések 8 helyrajzi számot, ezzel összesen mintegy 6,8 ha-t érintenek. Az akcióterület mintegy 72 %-ban önkormányzati tulajdonban van. Mintegy 25 %-ban társasasházak, lakásszövetkezetek magántulajdon albetétei alkotják. Közel 7 %-ban magánterület és további 3-3 %-ban Fővárosi Önkormányzati ill. egyházi tulajdon. 29
tulajdonviszonyok az akcióterületen (piros: önkormányzat, lila: társasház, lakásszövetkezet, zöld: magántulajdon, sárga: fővárosi önk. tulaj, kék: egyházi) 30
2.10. A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata A tervezett kiemelt szociális célú rehabilitációs felhívás (KMOP-5.1.1/B-12) 30 ill. 100 %-os támogatási intenzitás mellett cselekvésre ösztönözte az akcióterületi szereplőket. Csaknem minden funkció képviselője (önkormányzat, iskola, lakásszövetkezet, civilek, vállalkozó) tervez kisebb-nagyobb fejlesztéseket: - Lakófunkció: az épületek (lakások) közel 50 %-án energetikai korszerűsítés végeznek, partner a Kölcsey Lakásfenntartartó Szövetkezet - Gazdasági: 2 kkv bevonásával a) új szolgáltatóegységek, összesen 5 új pavilon önkormányzati tulajdonú területen, de hosszú távú üzemeltetési lehetőséggel, b) új irodák reprezentatív környezetben. - Közösségi: legjelentősebb zöldterület (Szent Imre templomtér) megújítása az önkormányzat részvételével. - Soft: a civil szereplők és az önkormányzat közösségi, képzési, foglalkoztatási, stb. programjai. 2.11. Piaci igények, lehetőségek felmérése A csepeli ingatlanpiac budapesti viszonylatban kedvezőtlen helyet foglal el alacsony négyzetméter áraival. Azonban e központi lakóövezet elhelyezkedésénél fogva különleges pozíciót tölt be Csepel életében. A fejlesztési lehetőségek a nehéz gazdasági környezet ellenére tartalékokat hordoznak. Hozzá kell tenni, hogy az igényfelmérés során a megkérdezettek a legkevesebb problémát a szolgáltatások megléte, elérhetősége terén jelezték. Ettől függetlenül sokan megfogalmazták az irodafunkciók valamint a szabadidő kellemes eltöltését szolgáló közösségi és vendéglátóhelyek hiányát. Ezt az űrt felismerték befektető vállalkozások is, akiknek az értéknövelő fejlesztéseiért cserébe az önkormányzat hosszú távú üzemeltetési lehetőséget kínál. 31
3. Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai Csepel déli lakóközpont fejlesztési irányelvei az IVS-sel összhangban az alábbiak: - Az iparosított technológiával készült épületek által alkotott leromló állapotban lévő lakótelepek integrált (fizikai+ társadalmi) felújítása (II. Rákóczi Ferenc út, Táncsics u. közötti lakótelep), elsősorban az állami támogatású panel program segítségével, valamint EU-s társfinanszírozással. Átfogó cél és specifikus célok Átfogó cél: A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása az Akcióterületen. A központi lakóövezet presztizsének növelése, lakótelep ingatlanpiaci státuszának javulása. A lakótelepen élők társadalmi pozíciójának javulása. Specifikus célok: A lakóházak energiafelhasználásának csökkentése. Új közösségi terek kialakítása, a lakótelepen élők mindennapjainak felpezsdítésére. A lakótelepen élők társadalmi pozíciójának javulása. Indikátor megnevezése Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma, Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált városrészeken, Támogatással felújított lakások száma Átlagos, egy lakásra eső energiafelhasználás csökkenésének mértéke. A közösségi terek átlagos látogatóinak száma hetente. A rehabilitációs programmal elégedett akcióterületen élők aránya. Számszerűsített demográfiai és foglalkoztatási célok, (egyéb indikátorok 3.4.1. fejezetben): a lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 14% fölé emelkedése; a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányának 16% alá csökkentése; a felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 16% fölé emelése; a munkanélküliségi ráta csökkentése 5% alá; a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 60% fölé emelése. A fenti irányelvekkel összhangban a szociális célú fejlesztések (ESZA programok) célja a fiatalok felzárkóztatása, képzése és helyben tartása. A programok további célja a gazdaságilag inaktív népesség képzése és visszasegítése a munkaerőpiacra. 32
3.1. Az akcióterület beavatkozásai Költség A KMOP kiemelt projekt tervezett tevékenységei (funkcióval) (millió Ft) 1. Panelfelújítások (lakó) 615 2. Zöldterületi infrastruktúra fejlesztése (közterület [városi]) 360 3. Egykori Rákóczi iskola közösségi tér kialakítása (közösségi) 89 4. Soft (ESZA/ERFA) projektelemek (programalappal [közvetett támogatás]) 168 5. Előkészítés (ATT, eng. tervezés, közbeszerzés stb.) 31 6. Megvalósítás (projektmenedzsment, kiviteli tervezés, közbeszerzés, könyvvizsgáló, műszaki ellenőr, tervezői 87 művezetés, tervellenőr, adminisztratív stb.) Összesen 1 350 3.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége A tervezett projekt során az alábbi tevékenységek merültek fel a projektgazda Önkormányzat vonatkozásában. Az Önkormányzat nem beruházási jellegű tevékenységei Beépítési javaslat elkészítése Tervalku intézménye Műszaki támogatás Az önkormányzat és a beruházó igényeinek egyeztetése Városmarketing stratégia elkészítése Kiskereskedelmi egységek szervezése Pilot-projektek megvalósítása demonstrációs jelleggel Együttműködés közlekedési, környezetvédelmi, stb. hatóságokkal Barnamezős fejlesztés A lakosság vagy bizonyos lakossági célcsoportok bevonásának intézményesítése, Egységes arculati stratégia készítése Homlokzatfelújítási alap Helyi adókedvezmények, építési illeték kedvezmények Igen / Nem Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Nem Igen Nem Nem Nem 33
3.3. Beavatkozás típusok KMOP fejlesztések egyéb közszféra Panelfelújítások Országzászló kialakítása Zöldterületi infrastruktúra fejlesztése Az egykori Rákóczi iskola földszintjén közösségi tér kialakítása 3.4. Közép-Magyarországi Operatív Program 2013-2015 között városrehabilitációs célú kiemelt projekt tartalma 34
3.4.1. Számszerűsített eredmények Tevékenység típusa gazdasági célú Városi funkciót erősítő Közösségi célú Közszféra funkciót erősítő lakás célú Soft tevékenység ESZA típusú tevékenység Magánberuházás a projekttel párhuzamosan Finanszírozó strukturális alap ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA nem támogatott Panelfelújítások x Zöldterületi infrastruktúra fejlesztése x Az egykori Rákóczi iskola földszintjén közösségi tér x kialakítása Munkaerőpiaci beilleszkedést és iskolai felzárkózást elősegítő x tevékenységek Alternatív utcai mentorálás x Játszóház x Karácsony Sándor Általános Iskola felzárkóztatási és x tehetséggondozási programja Programalap (miniprojektek) x x 35
Mutató típusa Minimális Célérték eléréséne Célérték a megvalósít Célérték az 5 éves kötelező fenntartá si (output / Mérték Bázis an elvárt k ási időszak időszak Mutató neve eredmény) egység érték célérték időpontja végén végén A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése eredmény db 0 0 2015.04.30 0 0 Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága output ha 0 9,6 2015.04.30 9,6 9,6 Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált városrészeken output fő 0 700 2015.04.30 700 700 Megtartott munkahelyek száma eredmény fő 0 0 2020.04.30 0 0 Teremtett munkahelyek száma eredmény fő 0 2 2015.04.30 2 2 Teremtett munkahelyek száma nők eredmény fő 0 1 2015.04.30 1 1 A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma eredmény fő 1 2015.04.30 1 1 Mutató forrása Mutató méréséne k módszere, gyakorisá ga önkormányz at belső évente önkormányz at belső évente önkormányz at belső évente önkormányz at belső évente önkormányz at belső évente önkormányz at belső évente önkormányz at belső évente 36