Monitorok: SVGA Tamás Ferenc: SVGA monitorok A nagysikerű VGA monitort az IBM tervei szerint az XGA követte, de a valóságban a számítógépes gyárak még egy bőrt le akartak húzni az igen jól csengő, nagyon erős marketingértékű VGA névről. Persze kellett némi fejlesztés is, de a lényeg, hogy a Super VGA (röviden: SVGA ) gyakorlatilag az előző márkanév megújulásaként jött létre. Ez a típusmegjelölés éppen a nem pontosan meghatározott szabványok szerint már nem csupán a monitorok egy csoportjára vonatkozik, mint a régi IBMérában, hanem sok minden belefér. A VGAszabvány 1987es bevezetése után az IBM törekedett egy iparágon belüli nyílt szabvány megteremtésére, hogy a fejlesztőknek és főleg a felhasználóknak ne kelljen túl sok mindenhez alkalmazkodniuk. Ez volt az eredeti VBE szabvány alapján az 1994es VESA (Video Electronics Standard Assiciation) nyílt konzorcium, amelyet az átjárhatóság előremozdításáért és a különböző típusok/szabványok egységesítéséért hoztak létre. Ebben a dokumentumban egy lábjegyzetben szerepelt először a Super VGA kifejezés, amely szerint ez felülbírálja a szabványos IBM VGA képernyők kimenetet. A legfontosabb tulajdonsága a normál felbontás, amely immáron (minimum) 800x600 lett. Habár az első SVGA kártyák már a VGAval együtt 1987ben megjelentek, a szabványos programozásukhoz kellett a VESA szabvány is, ami viszont csak 1989ben lett hozzáférhető. (A fent szereplő 1994es dátum az akkori véglegesnek tekinthető állapotot jelöli.) Abban a bizonyos legelső verzióban már támogatták (de nem volt szükséges) a 800x600as megjelenítést képpontonként 4 bittel. Így minden képpont legfeljebb 16 színű lehetett. Ám ezt a korai állapotot hamarosan gyorsan fejlesztették 1024x768as felbontásra és képpontonként 8 bitre, majd az évek során ezt is többszörösen felülmúlták. Fontos adalék, hogy az átlagos SVGA kártyához már általában kellett beépített videómemória, melynek mérete 512 Kbyte, illetve 1 Mbyte volt. Bár a színek számát meghatározta a VBE szabvány, de ez itt nem lényeges, mivel a régi CGA és EGA monitorokkal ellentétben egyes SVGA kártyák a monitoroknak a megjeleníteni kívánt színt egyszerű analóg feszültségként adták át. Következésképpen nem volt elméleti korlátja a megjeleníteni kívánt színeknek. Habár ezen kártyák kimenetele analóg volt, de a 1 / 5
Monitorok: SVGA megjelenítéshez szükséges belső számítások teljesen digitálisak voltak. Ez viszonylag kevés SVGA kártyára volt jellemző, de érdekes technikatörténeti adalék. A színek számának növelése érdekében az SVGA kijelzőrendszerét nem kellett megváltoztatni, de a videókártya terveihez is többször kellett hozzányúlni és az alapoktól kellett újraépíteni. Ezt a változást azonban a fontosabb chipgyártók igen gyorsan alig pár hónappal az SVGA kibocsájtása után már tudták követni. Papíron az eredeti Super VGAt a Super XGA követte, de az ipari gyártók igen hamar feladták a különböző néven futó szabványok követését és az 1990es évek végén és a 200es évek elején a legtöbb monitort SVGA néven forgalmazták. Egyes termékgyártók reklámjaikban ugyan használták az XGA és az SXGA termékneveket, de ettől függetlenül a monitorok többsége már az 1990es évek végétől képes volt az eredeti XGA és annál magasabb szabványok megjelenítésére. Az SVGA is az akkorra szabványossá vált VGA csatlakozót (más néven: DE15) használt. A legfontosabb korai SVGA gyártók: Ahead Technologies (nem azonos a Nerot készítő szoftvercéggel) 2 / 5
Monitorok: SVGA Amdek AST Research, Inc. ATI Technologies Chips and Technologies Cirrus Logic Compaq Everex Genoa Systems Orchid Technology Paradise Inc. 3 / 5
Monitorok: SVGA Sigma Designs STB Technologies Tecmar Trident Microsystems Tseng Labs Video 7 Willow TFeri.hu, 2013. Felújítva: 2017. Felhasznált irodalom: 4 / 5
Monitorok: SVGA http://en.wikipedia.org/wiki/super_video_graphics_array http://www.mimi.hu/informatika/svga.html http://www.plusamerica.com/resolution.html 5 / 5