Magyarország környezetegészségügyi helyzetének értékelése Összeállította: Dr. Páldy Anna és Málnási Tibor Országos Környezetegészségügyi Intézet Budapest 29.
A lakosság egészségi állapota Magyarországon a lakosságszám évek óta csökkenő tendenciát mutat, a halálozások száma meghaladja a születések számát (1. ábra). A csecsemőhalálozás az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben csökkent, 2-ben meghaladta a 9 -et, 27-ben már 6 alatt volt, ez az EU átlagánál (4,6 ) jelenleg is magasabb (2. ábra). A születéskor várható átlagos élettartam jelentősen elmarad az Európai Unió tagországainak átlagától (3. ábra). 27-ben a férfiaknál 69,2 év volt, ami közel 7 évvel marad el az EU átlagtól (a régi 15 tagállamtól több mint 8 évvel), nőknél 77,3 év volt 27-ben, ez mintegy 5 évvel kevesebb, mint az EU átlag. A vezető halálokok közül a 65 évnél fiatalabbak körében a legtöbben rosszindulatú daganatos betegségek miatt halnak meg Magyarországon. Ezen betegségek miatti halálozás rendkívül magas az EU átlaghoz viszonyítva, a 65 év alatti férfiaknál csaknem kétszerese, bár az utóbbi években mind a férfiaknál, mind a nőknél csökkent. Ezen belül hasonló képet mutat a légcső-, hörgő- és tüdőrák miatt bekövetkező halálozás, viszont a nők körében növekvő tendenciát mutat (az EU átlaghoz hasonlóan). Az emlőrák miatti halálozás jelentősen csökkent az utóbbi néhány évben és csak kismértékben haladja meg az EU tagországainak átlagát, a méhnyakrák miatti halálozás viszont csaknem kétszerese annak (a régi EU tagországokhoz viszonyítva a különbség még jelentősebb). A rosszindulatú daganatok miatt halálozás időbeli alakulását a 4 7. ábrák mutatják be. A keringési rendszer betegségei miatti halálozás a 65 évnél fiatalabbak körében Magyarországon az 199-es évek óta csökkenő tendenciát mutat, de az Európai Unió tagországainak átlagához képest rendkívül magas. Ezen belül az ischaemiás szívbetegségek miatti halálozás a korábbi évek csökkenését követően az utóbbi néhány évben mind a férfiaknál, mind a nőknél növekedett (eltérően az uniós országok átlagától). Az agyérbetegségek miatt bekövetkező halálozás az utóbbi években jelentősen csökken, de még így is nagymértékben meghaladja az EU átlagot. A keringési rendszer betegségei miatti halálozás időbeli alakulását a 8 1. ábrák mutatják. Az emésztőrendszer betegségeit tekintve a magyar lakosság helyzete rendkívül kedvezőtlen, bár az utóbbi évtizedben csökkenő tendencia figyelhető meg, még így is sokszorosan meghaladja az EU átlagot (11. ábra). Néhány, az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható betegség esetében szintén hasonlót tapasztalhatunk (12. ábra). A balesetek, mérgezések, erőszak, tehát a külső okok miatti halálozás szintén csökkenő tendenciát mutat, de lényegesen magasabb, mint az EU átlag (13. ábra). A légzőszervi betegségek miatti halálozás 65 éves kor alatt mind a férfiak, mind a nők körében jelentősen növekedett az utóbbi években (14. ábra). Egyes, a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek tekintetében még riasztóbb a kép, hiszen mindkét nem vonatkozásában az EU átlag több mint kétszerese ezen betegségek miatt bekövetkező halálozás és eltérően az uniós országok átlagától növekszik is (15. ábra). Az asztma miatt regisztrált betegek száma az elmúlt évtizedben folyamatos növekedést mutatott, az új betegek száma (incidencia) 27-ben meghaladta minden korábbi év adatát (16. ábra). A hazai asztma gyakoriság (prevalencia, 2% körül) kisebb az európai átlagnál (3-5%), ami részben abból adódik, hogy a gyermekek asztmás megbetegedéseit nem tartalmazza. Az Országos Gyermek Légzőszervi Felmérés (Országos Környezetegészségügyi Intézet, 25.) alapján az asztmával diagnosztizált 8-9 éves gyermekek aránya 7% körül van, az asztmás tüneteket mutató gyermekek aránya viszont közel 18%. A tüdőgondozókban nyilvántartott légúti allergiás betegek száma is jelentősen növekedett az utóbbi években (17. ábra). Az említett felmérés szerint a légúti allergiával diagnosztizált 8-9 éves tanulók aránya több mint 14%, további közel 4% beszámolt légúti allergiás tünetekről, de ezt erősítette meg orvosi diagnózis. 2
A vezető halálokok miatti halálozás néhány számszerű adatát az 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat: Vezető halálokok miatti korai halálozás (65 évnél fiatalabbak) az Európai Unióban és Magyarországon, 25, 27 Halálokok Keringési rendszer betegségei BNO-1: I I99 Ischaemiás szívbetegség BNO-1: I2 I25 Agyérbetegségek BNO-1: I6 I69 Rosszindulatú daganatok BNO-1: C C97 Légcső, hörgő, tüdő rosszind. daganata BNO-1: C33 C34 Női emlő rosszindulatú daganata BNO-1: C5 Méhnyak rosszindulatú daganata BNO-1: C53 Külső okok BNO-1: V V99, W W99, X X99, Y Y99 Emésztőrendszeri betegségek BNO-1: K K93 Standardizált halálozás 1 főre* Meghaltak száma EU országok átlaga Magyarország 25 27 25 25 27 férfiak nők férfiak nők férfiak nők férfiak nők férfiak nők Légzőszervi betegségek BNO-1: J J99 *standard: -os európai népesség 78,88 27,18 76,28 25,88 193,48 62,51 8321 375 7812 2819 38,6 9,8 37,21 8,71 14,5 28,47 4498 148 476 128 14,9 7,83 13,35 7,25 33,84 14,58 1439 715 148 648 92,45 62,61 91,6 61,67 175,2 91,76 7618 4551 7574 481 28,7 9,29 27,44 9,59 59,4 21,7 2583 154 276 1228 14,59 14,6 15,8 793 768 2,75 2,69 5,59 271 254 51,31 14,2 49,91 13,24 85,89 2,83 381 964 3521 89 23,32 9,2 23,21 9,35 79,39 26,62 347 1312 3592 1388 12,22 5,8 11,89 5,59 24,97 1,55 156 513 182 547 A társadalmi-gazdasági helyzet és az egészség A lakosság egészségi állapotának elemzésekor a környezeti és az életmódbeli tényezők mellett tekintettel kell lenni a szocio-ökonómiai tényezőkre is. A lakosság társadalmigazdasági helyzete és egészségi állapota összefügg egymással. A társadalmi-gazdasági helyzet jellemzésére egy összetett mutató került kidolgozásra (deprivációs index), amely különböző mértékben súlyozva a következő 7 tényezőt foglalja magában: a jövedelmi viszonyokat, az iskolázottságot, a munkanélküliséget, a gyermeküket egyedül nevelő nők arányát, a nagycsaládok arányát, a lakósűrűséget, valamint a 1 főre jutó személyautók számát. Az ilyen módon kifejlesztett mutató településszintű vizsgálata alapján megállapítható, hogy a depriváció növekedése és a korai halálozás (15 64 évesek) emelkedése között statisztikailag szignifikáns összefüggés van mindkét nem esetében. A legmagasabb a 3
halandóság a leginkább deprivált észak-magyarországi és észak-alföldi régióban (18, 19. ábra). Hasonlóan függ össze a szociális helyzet és a tüdő, a gyomor, a méhnyak rosszindulatú daganatos betegségei, valamint a keringési betegségek miatti halálozás területi eloszlása. Ezzel szemben a vastagbél- és emlődaganatok miatti halálozás a jobb szociális helyzetű országrészekben gyakoribb. Az említett összefüggések Budapest kerületei között is kimutathatóak, legkedvezőbb a halandóság a XII. kerületben, míg legkedvezőtlenebb a VIII. kerületben. Ivóvízellátás és ivóvízminőség A folyamatos, jó minőségű és megbízható ivóvízellátás alapvető jelentőségű a lakosság egészsége szempontjából. A közösségi vezetékes vízellátás annak eredményeként, hogy rendszeres ellenőrzés alatt áll csökkenti a vízeredetű betegségek kialakulásának a kockázatát. A magyar lakosság több mint 98%-a csatlakozott a vezetékes vízellátáshoz. Az ivóvízben természetes eredetű kémiai szennyezőanyagok fordulhatnak elő, néhány település esetében a határértéket meghaladó mennyiségben is. Ennek a helyzetnek a mielőbbi megoldását szolgálja a Nemzeti Ivóvízminőség-javító Program, amelynek segítségével egyre több településen sikerül elérni, hogy az ivóvíz megfeleljen az Európai Unióban is alkalmazott szigorú előírásoknak. A 27. évi mérések alapján a legtöbb embert érintő szennyező az ammónium (593 településen élő közel 1,6 millió lakos) és az arzén (411 település csaknem 1,5 millió lakosa). A magyarországi települések ivóvizének arzén tartalmának 27. évi helyzetét a 2. ábra mutatja be. Sok település ivóvizében található a határértéket meghaladó mangán és vas (368 és 216 településen közel 1 millió ill. 37 ezer lakos). Az ivóvízminőség-javító programnak is köszönhetően lényegesen kevesebb települést érint az ivóvíz túlzott bór-, fluorid-, nitrit- és nitrát-tartalma. Magyarország ivóvizeinek 8%-ában igen alacsony a jódkoncentráció. A nem megfelelő mennyiségű jódbevitel a pajzsmirigy hormon elégtelen képződéséhez és számos betegség (pl. golyva, anyagcsere zavar, csökkent IQ) kialakulásához vezethet. -ben a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram keretében történt meg az ivóvizek jodid-tartalmának (21. ábra) és az 1-4. osztályos fiútanulók golyvagyakoriságának a felmérése (22. ábra), amely alapján megállapítható volt, hogy számos településen nem megfelelő a jódbevitel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint törekedni kell arra, hogy a gyermekek golyvagyakorisága ne haladja meg az 5%-ot. Ezzel szemben az ország néhány megyéjében a golyva ennél lényegesen gyakoribb, például a rosszabb szociális helyzetű északmagyarországi régió egyes területein a 3%-ot is meghaladja. Azóta hasonló felmérés nem történt, feltételezhető, hogy a helyzet lényegesen nem változott, mivel a jódpótlás módjai (jódozott konyhasó használata) jogszabályilag nem kielégítően szabályozott. Víz eredetű megbetegedések kialakulhatnak a vízben előforduló kórokozók (vírusok, baktériumok és egyéb patogén szervezetek) vagy a vízben található kémiai anyagok miatt. Mind a nem megfelelő minőségű ivóvíz, mind a fürdővizek okozhatnak megbetegedéseket. Magyarországon az ezredforduló óta 21-ben, 23-ban, 24-ben és 26-ban fordult elő 1-1 ivóvíz eredetű járvány, amelyekben összesen közel 4 személy betegedett meg, ebből a legjelentősebb a 26-os miskolci ivóvízjárvány, amely során több mint 36 megbetegedést regisztráltak. Az utóbbi esetben a karszt, mint sérülékeny ivóvízbázis szennyeződése okozta a megbetegedéseket, a hasonló problémák elkerülésére a megfelelő intézkedési terv kidolgozása megtörtént. Fürdővíz eredetű járvány 2-ben és 22-ben fordult elő (1 és 3 esetben) a megbetegedett személyek száma 36, illetve 143 fő volt. 4
Levegőminőség A levegőminőséget tekintve jelenleg a hazai nagyvárosokban a közlekedés-eredetű légszennyezés (elsősorban a szálló por szennyezés) a legjelentősebb, de a lakossági fűtés és az ipari tevékenység is jelentős kibocsátó tényező. A kémiai légszennyező anyagok közül igen fontos a szálló por, ami a levegőben szuszpendált szilárd és/vagy folyékony részecskék elegye. A szálló port két nagy csoportra lehet bontani a szemcseméret alapján: A 1 mikrométer átmérőjű szemcséket durva részecskéknek nevezik (PM 1 ), ezek a szemcsék lejutnak az alsó légutakba; a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű, finom porszemcsék (PM 2,5 ) azért különösen veszélyesek, mert belélegezve lejutnak a tüdő léghólyagocskáiba, innen pedig felszívódnak és a keringésbe kerülnek. A PM 2,5 porfrakció másodlagosan keletkezett aeroszolokból, égési termékekből és kondenzálódott szerves vagy fém részecskékből áll, a szálló por mutagén hatásáért, valamint savasságáért felelős. A szálló por koncentráció rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel. A kültéri levegő szálló por tartalmának hosszú távú hatásai a várható élettartam jelentős csökkenése a szív- és érrendszeri, légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében. A megnövekedett szálló por koncentráció növeli a keringési és légzőszervi megbetegedések miatti kórházi betegfelvételek számát is. Az Európai Környezetegészségügyi Információs Rendszerben (ENHIS) kidolgozott indikátor a 18 évnél fiatalabb korosztály expozícióját mutatja be a városi háttér mérőállomások adatai (23. ábra) alapján. Az indikátor azt mutatja, hogy hazánk európai viszonylatban a középmezőnyben helyezkedik el (24. ábra). A lakosságszámmal súlyozott PM 1 koncentrációkról megállapítható, hogy a gyermekek közel 1%-a van kitéve a legmagasabb éves átlag szinteknek, amely a vizsgált években lényegesen nem változott (25. ábra). Az alábbiakban rövid értékelést adunk Budapest levegőminőségéről és annak egészségi hatásairól az EU által támogatott APHEIS vizsgálat (22), illetve a vizsgálatban kidolgozott módszerrel készített elemzés eredményeinek bemutatásával. Budapesten 2-ben az éves átlagos PM 1 koncentráció 29 µg/m 3 volt, ennél az értéknél 26-ban és 27-ben is magasabbat mértek 46, illetve 33 µg/m 3 -t (2. táblázat). A napi határérték túllépés 2-ben 18 nap, 26-ban 82, míg 27-ben 44 nap volt, tehát a 2. évhez képest nőtt a szálló por szennyezettség és minden évben túllépte a megengedett 35 napos tűrési szintet. 2. táblázat: A vizsgált évek PM 1 szennyezettségének mérőszámai Budapesten PM 1 (µg/m 3 2. 2. 2. 26. 26. 26. 27. 27. 27. ) év nyár tél év nyár tél év nyár tél Minimum 8 8 9 17 17 24 8 9 8 5%-os gyakoriság 13 12 13 24 22 3 14 14 14 25%-os gyakoriság 21 22 21 35 31 43 21 21 22 median 28 27 28 43 38 5 3 27 32 75%-os gyakoriság 37 35 39 51 43 62 41 36 47 95%-os gyakoriság 5 45 52 8 5 91 66 47 73 98%-os gyakoriság 55 49 59 95 52 12 76 53 82 maximum 73 61 73 119 56 119 122 7 122 éves átlag 29 28 31 46 37 54 33 29 37 5
A 24 órás határérték (5 µg/m 3 ) feletti porkoncentrációjú napok száma Budapest egyes állomásain 26-ban 27-147 nap között, 27-ben 6-18 nap között mozgott. A PM 1 szennyezettség 26-ban átlagosan 23 napig, 27-ben 14 napig volt a tájékoztatási küszöbszint felett (75-1 µg/m 3 között). A riasztási küszöbérték (1 µg/m 3 ) feletti porterhelést 26-ban 3 állomás, 27-ben az Erzsébet tér (12 napig) kivételével minden állomáson kevesebb mint 1 napig regisztráltak. A jelenleg érvényben lévő szmogrendelet szerint 26- ban 4 alkalommal, 27-ben 1 alkalommal kellett volna elrendelni szmogriadót. A WHO ajánlása szerint elvégzett környezetegészségügyi hatásbecslés eredményei azt mutatták, hogy az igen magas szálló por szennyzettségű 26-os évben a napi határértéket (5 µg/m 3 -t) meghaladó napok száma 82, ezalatt a többlethalálozás 55 eset, a kissé kedvezőbb szennyezettségű 27. évben 24 eset. A PM 1 napi átlagkoncentrációjának csupán 5 µg/m 3 -es csökkentése révén évente rövid távon 7 halálesetet lehetett volna megelőzni. A 75 µg/m 3 koncentrációt meghaladó napok száma 26-ban és 27-ben 26, illetve 11 nap volt, ez a hatásbecslés szerint 77 és 34 többlet haláleset bekövetkezéséhez járult hozzá, míg a 1 µg/m 3 -t meghaladó napok száma 5, illetve 1 volt az említett években, a becsült többlet halálesetek száma pedig 19, illetve 4 főre tehető. A PM 1 krónikus hatásainak csökkentése sokkal nagyobb egészség nyereséggel járna. Amennyiben sikerülne lecsökkenteni a PM 1 éves átlagkoncentrációját az éves határértékre 4 µg/m 3 -re, akkor a 26-os adatok alapján 1614, a 27. évi adatok alapján 23 ember életét lehetne megmenteni. A PM 1 éves átlagkoncentrációjának csupán 5 µg/m 3 -es csökkentése révén hosszú távon a vizsgált évek szennyezettségéhez viszonyítva 435, 447 halálesetet lehetne megelőzni. Az emberi egészségre károsabb PM 2,5 koncentráció csökkentésének hatásait összegezve megállapíthatjuk, hogy ha a vizsgált években a PM 2,5 éves átlag koncentrációját lecsökkentenénk 2 µg/m 3 -re (22-as határérték), akkor 1811, 628 összes halálok miatti, 141, 497 keringési és tüdőbetegségek miatti, illetve 228, 86 tüdőrák miatti halálozást előzhetnénk meg. Ha az éves átlagkoncentrációt 3,5 µg/m 3 -rel tudnánk csökkenteni, akkor a megmenthető életek száma az értékelt évek szennyezettsége alapján 458 illetve 47 fő lenne. A hőhullámok és a légszennyezettség kapcsolata A hőmérséklet és a halálozás idősor analízisekben a légszennyezettséget általában mint zavaró tényezőt vizsgálják, mivel a légszennyezettség függ egyrészt a napi hőmérséklet ingadozástól mint expozíciós változótól, másrészt összefügg a napi halálozással, mint kimeneti változóval is. Feltételezhető a levegőszennyezettség interaktív hatása is. A talaj közeli ózon természetes úton, továbbá, mint a nyári városi szmog egyik fő komponense, másodlagos szennyezőként is keletkezik fotokémiai reakciók termékeként (a napsugárzás és magas hőmérséklet hatására nitrogén-oxidokból és illékony szennyező anyagokból). A hőmérséklet, szél, napsugárzás, páratartalom, a levegő keveredése egyaránt elősegítik az ózon prekurzorok kibocsátását és az ózonképzést. Mivel az ózonképződés a napsugárzástól is függ, ezért a magas ózon koncentrációkat a meleg nyári hónapokban mérjük, bár nem minden városban lehet megfigyelni az ózonkoncentráció szezonális ingadozását. Hazánkban a 27. júliusi hőhullám alatt jelentősen megemelkedett az ózon koncentráció. A területi környezetvédelmi felügyelőségi adatközpontok alapján az ország területén Sopronban (25 µg/m 3 ) ózon-riasztást, Győrben (2 µg/m 3 ), Dorogon (184 µg/m 3 ) és Tatabányán (18 µg/m 3 ) pedig rendkívüli ózontájékoztatást rendelt el a helyi önkormányzat. 6
Budapesten az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat részeként 11 mérőállomás üzemel, az ózont kilenc helyen mérik. Minden mérőállomáson a maximális koncentrációkat a júliusi hőhullám alatt mérték (26. ábra). Három állomás rögzített tájékoztatási küszöbértéket (18 µg/m 3 ) meghaladó légszennyezettségi szinteket: Kőrakáspark (21 µg/m 3 ), Gilice tér (26 µg/m 3 ), Pesthidegkút (21 µg/m 3 ). A budapesti mérések is igazolják a nemzetközi tapasztalatot, hogy a hőhullámok alatt jelentősen növekedhet a légszennyezettség, elsősorban az ózon koncentrációk emelkedésére lehet számítani. Az adatok alapján megállapítható továbbá, hogy a maximális értékek általában nem a nagyvárosok központjában, hanem a város szélén, esetleg még távolabb jelentkeznek. A hőhullámok előrejelzése, a riasztás ma már nagy biztonsággal, könnyen megvalósítható, ami elősegítheti, hogy az esetleg kialakuló szmoghelyzetekre időben és hatékonyan fel lehessen készülni. A klímaváltozás egészségi hatásai Az éghajlatváltozás következtében jelentkező, eddig még nem, vagy ritkán tapasztalt nagy intenzitású, időtartamú, gyakoriságú vagy hirtelen átmenettel bekövetkező időjárási események gyakoribbá válása miatt az emberi egészség reverzibilis és irreverzibilis változásaival kell számolni. Ezeket a változásokat az eddigi tapasztalatok alapján az emberi szervezet a szokásos körülmények között nem képes kompenzálni. A leginkább sérülékenyek a krónikus betegségekben szenvedők, illetve a 65 éven felüliek csoportja. Az egészséget veszélyeztető hatások: az átlaghőmérséklet emelkedése, illetve szélsőségesen meleg időszakok kialakulása, a gyorsan bekövetkező és intenzív front átvonulások, valamint az időszakosan megnövekvő UV-B sugárzás, amely az előrejelzett felhőzet-csökkenés miatti sugárzás-többletnek tudható be. Növekedhet a festékes és nem festékes bőrdaganatok száma, valamint a szürkehályog gyakorisága. A melanomával nyilvántartott új betegek száma az utóbbi években jelentősen emelkedett: 23-ban 1854 új esetet regisztráltak, míg 28-ban már 261 új beteg került a nyilvántartásba (27. ábra). A klímaváltozás hatásaként számolni kell az allergén növények elterjedésének térbeli és időbeli megváltozásával. Új, invazív, allergén növényfajok jelennek meg, az allergén gombaspórák szóródási ideje megnyúlik, az allergiás betegek szenzitizáltsága változik. Az emelkedő légköri CO 2 koncentráció és a melegedő hőmérséklet kitolhatja a parlagfű pollenjének levegőben történő tartózkodását, meghosszabbíthatja a parlagfű pollen szezont. Az ország parlagfű terhelése az átlagos éves összpollenszám értékek alapján (28. ábra) - ben volt a legmagasabb (7537 db pollenszem/m 3 ). Innentől csökkenő tendencia figyelhető meg 27-ig, amikor a legalacsonyabb volt a terhelés (264 db pollenszem/m 3 ), majd 28- ban ismét meredeken megemelkedett az átlagos terhelés (722 db pollenszem/m 3 ). A legmagasabb összpollen értékeket a 17 év folyamán Kecskeméten, Pécsett és Nyíregyházán monitorozták, ezek közül a legtöbbet -ben (21769 db pollenszem/m 3, Kecskemét). A legmagasabb napi koncentrációt 21-ben, Debrecenben (166 db pollenszem/m 3 ) regisztrálták. A nagyon magas pollenterhelésű (1 db pollenszem/m 3 feletti napi koncentrációjú) napok száma 2-ben, -ben és 28-ban volt a legtöbb (34, 31, illetve 26 nap). A parlagfű pollenje a legjelentősebb légköri biológiai allergén, a felmérések szerint az allergiás betegek 4-7%-a parlagfű érzékeny. Az egyre melegebb nyarak és enyhébb telek miatt a vírusok, baktériumok, kórokozók elterjedése, populációja lényegesen megnőhet. A kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás (encephalitis) betegség gyakorisága és között évente átlagosan 25-26 körül 7
mozgott, az 199-2. években csökkent, de 21-től ismét növekszik (évi átlag 8 eset). A 27. évi enyhe tél ugyan kedvezett a kullancsok számbeli növekedésének, de a hosszú, száraz nyár jelentősen csökkentette ezt a hatást és ennek is köszönhető az átlagosnak megfelelő fertőzésszám. 27-ben a megbetegedések száma: 69 (nyers kecsketej közvetítésével 27 eset) országos gyakoriság,7/1 fő. Hazánkban a Lyme-kórral regisztrált betegek száma kb. 15%-os folyamatos emelkedést mutatott -21. között, 27-ben mintegy 15%-kal alulmaradt az előző évhez képest és az átlagosnál is kevesebb 863 eset volt (9,3/1 fő). A jövőbeni gyakoriságot az enyhe telek és az ország erdőborítottságának változása növelheti. Hasonlóan várható a rágcsálók által terjesztett hantavírus-fertőzés, illetve a szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi vírusfertőzéses esetek számának növekedése. A hantavírus-fertőzések emelkedése az 199-es évektől figyelhető meg a Dunántúlon, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön fordultak elő esetek és várható, elterjed az egész országban: a jelenleg még az évi 2-nál kevesebb esetszám növekedése prognosztizálható. Magyarországon 23-ban került sor hazai eredetű, szúnyogok (a hazánkban is előforduló Culex fajok) által terjesztett nyugat-nílusi vírusfertőzések (WNV) azonosítására háziállatok, valamint emberek központi idegrendszeri megbetegedéseiben. Ha bekövetkezik az előrejelzett felmelegedés, akkor a Culex fajok szaporodásának felgyorsításával és áttelelésük arányának növelésével, valamint a szaporodási időszak kiszélesítésével megsokszorozhatja a vektor szúnyogok számát. Ennek következtében a jelenleg még évi 2 WNV esetnél kevesebb szám növekedése prognosztizálható. Kiemelkedő jelentőségű ebből a szempontból a 28. év, amikor augusztus-október között 12 új nyugat-nílusi vírus megbetegedést jelentettek be az Országos Epidemiológiai Központnak. Hosszabb távon a behurcolt maláriás esetek száma növekedhet, megjelenhet a lepkeszúnyogok által terjesztett protozoális betegség, a leishmaniasis. Európában a viscerális leishmaniasis esetek Albániában, Bosznia és Hercegovinában, Bulgáriában, Horvátországban, Franciaországban, Görögországban, Szerbiában, Macedóniában, Máltán, Monacóban, Romániában, Spanyolországban és Portugáliában fordultak eddig elő, a peremterületeken behurcolt esetek jellemzőek. Az emelkedő átlaghőmérséklet, az enyhébbekké váló telek és a hosszabb aktív periódus mind kedvező tendenciák a vektorok és a paraziták számára egyaránt. A melegebbé és szárazabbá váló éghajlat nem jelent egyértelműen hátrányt, az urbanizáció által teremtett árnyékos, nedves környezet, a rosszul szellőző keskeny utcák, a csatornahálózat elégtelenségei elősegítik a vektor túlélését és szaporodását. Meg kell említeni, hogy a leishmaniasis vektora, a lepkeszúnyog (Phlebotomus) hazánkban is fellelhető a Dunántúl déli részén. A vízzel és élelmiszerekkel terjedő kórokozók a fokozódó meleg miatt szintén nagyobb veszélyt jelentenek. Legjelentősebb kockázatként a salmonellozist kell kiemelni. A nemzetközi adatok szerint az 1 C fokos hőmérséklet növekedés 2-5%-kal növeli a salmonellosis megbetegedés gyakoriságát. Szintén várható az egyéb bakteriális, vírusos és protozoon megbetegedések számának növekedése (campylobacteriosis, hepatitis A, cryptosporidiosis). Az aszályos időszakokban az egyre melegebb vízhőmérséklet kedvez egyes kórokozók szaporodásának, mely a vízparti turizmus esetén lehet kiemelt szempont. 27 július-augusztusában Olaszországban chikungunya-láz járvány alakult ki. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy szúnyogok terjesztették a betegséget, ez az első alkalom, hogy Európában a vírus szúnyogcsípés által terjedt. Feltételezhető, hogy a század közepére, de legkésőbb végére eléri a felmelegedés az állandó populációjukhoz szükséges átlaghőmérsékleti küszöböt. Figyelmeztető jel, hogy a vektor Aedes albopictus szúnyogok a szomszédos Horvátország, Szlovénia és a közeli Bosznia-Hercegovina területén önfenntartó populációkat hoztak létre. 8
2-ben kezdődött el a hőmérséklet és a napi halálozás összefüggésének vizsgálata az Országos Környezetegészségügyi Intézete és az ÁNTSZ Fővárosi Intézete együttműködésében Budapest lakosságára vonatkozóan. Megállapították, hogy a napi átlaghőmérséklet 5ºC-os növekedése szignifikánsan növeli az összes vizsgált halálozás kockázatát, legnagyobb mértékben, mintegy 1%-kal növekszik a szív-érrendszeri halálozás kockázata. Hasonlóan szignifikáns, hozzávetőleg 6,5%-os kockázatnövekedést jelent a hőmérséklet változékonysága is az összhalálozás esetén, a szív-érrendszeri halálozás kockázatát 6,2%-kal növeli. A hőmérséklet és a sürgősségi mentőhívások idősoros vizsgálatát Magyarországon, Budapesten -24. között vizsgálták. Eredményeik szerint a hőmérséklet 1ºC-os növekedése szignifikánsan megnövelte a sürgősségi mentőhívások számát a budapesti populációban a szív- és érrendszeri betegségek miatt a 15-64 évesek körében a hőhullám első és második napján (5%), valamint a rosszul meghatározott tünetek miatti hívások számát. E tünetegyüttes miatti sürgősségi hívások száma minden korcsoportban szignifikánsan nőtt, a teljes népességre vonatkoztatva mintegy 3%-os növekedést lehetett észlelni az első napon, de a hatás megmaradt a negyedik napig, amikor még mindig 5,5%-kal több hívással kell számolni. A napi hőmérséklet 1ºC-os növekedése szignifikánsan megnövelte a balesetek miatti sürgősségi mentőhívások számát is: a legnagyobb arányban (24%) a fiatalok csoportjában, a teljes lakosságban mintegy 1%-kal. Baleset típus szerint vizsgálva megállapították, hogy a hőmérséklet emelkedésével legnagyobb arányban a sérülések gyakorisága nő, az első meleg napon 2%-kal, de a törések és zúzódások miatti hívások száma is szignifikánsan nő. A hőhullámok gyakorisága az 199-es évek óta egyre növekszik: 2. között hat hőhullám esemény következett be: -ben, -ban és 2-ben, évente két alkalommal. Minden esemény során többlethalálozás következett be, az arány 12% (. augusztus) és 52% között (2. június) változott. 21 és 27 között 14 hőhullám érte el hazánkat, a többlethalálozás 21-26. között történt hőhullámok esetében 17% és 32% között változott. 3. táblázat: Nyári hőmérsékleti viszonyok Budapesten, 23-27 23 24 25 26 27 Nyári átlaghőmérséklet C 23,6 2,8 2,5 21,5 23,3 Nyári maximum hőmérséklet C 39 34 35 37 41 25 C átlag alatti napok száma 44 82 78 51 46 25 C átlag feletti napok száma 35 8 9 3 29 27 C átlag feletti napok száma 13 2 5 11 12 3 C átlag feletti napok száma 5 Hőhullámok száma 2 1 1 5 3 Hőhullám napok száma 11 4 5 3 19 A 27. évi extrém hőhullám hatása a napi halálozásra Közép- és Kelet-Európát rekordokat döntő forróságú hőhullám érte el 27. július 16-25. között, hazánkban ez volt az eddig mért legmelegebb időszak. A napi átlaghőmérséklet több helyen meghaladta a 3 C-ot, július 2-án a hazai rekordot 41,9 C-ot Kiskunhalason regisztrálták. A 25-től bevezetett hőségriasztás alapján III. fokozatú riasztás lépett életbe és 9
az intézkedési tervek szerint az országos tiszti főorvos elrendelte, hogy az ÁNTSZ Középmagyarországi Regionális Intézete gyűjtse a régióban a napi halálesetek számát a kórházaktól és a háziorvosoktól. Az adatsorokat értékelve megállapították, hogy a régióban a halálesetek mintegy 75%-a kórházakban történt, a 1 napos hőhullám alatt jelentősen emelkedett a halálozási arány mind a kórházakban, mind otthon, a nyári hónapok átlagos halálozási értékeihez képest 33%-os növekedést tapasztaltak. A hőhullám hatásainak országos szintű elemzéséhez a Központi Statisztikai Hivatal kistérségi szintű halálozási, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőállomásainak napi hőmérsékleti adatait használták (29. ábra). A hőhullám alatt a hőmérsékleti viszonyok jelentősen különböztek, legmelegebb a dél-alföldi és a közép-magyarországi régióban volt, a legenyhébb hőmérsékletet Észak-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon mérték. A 1 nap alatt történt többlethalálozást a régiókban a nyári időszak alatt előfordult 25 C-nál alacsonyabb átlaghőmérsékletű napok halálozási átlagaihoz viszonyították. Legnagyobb százalékos növekedést az ország déli részein lehetett kimutatni (4-45%), azonban az észak-magyarországi régióban is meghaladta a 2%-ot. A 65 évnél idősebbek többlethalálozási arányai a fiatalabb korosztálynál lényegesen magasabbak, bár a Dél-Dunántúlon a növekedés mértéke majdnem egyezik. Az észak-nyugati régiókat kivéve a többlethalálozás a nőket jobban érintette. A nem- és korcsoportos eltéréseket a hőmérsékleti viszonyok mellett a térségek eltérő populációs viszonyai is módosítják. Az extrém hőhullám alatt a hőségnek tulajdonítható többlethalálozás országosan mintegy 117 haláleset, melyből a -64 éves korosztálynál több mint 2 esetet regisztráltak. A napi halálozás a maximális értéket a legmelegebb napon, július 2-án érte el, 547 haláleset történt. A nyári átlaghoz, 334 főhöz viszonyítva ez 63%-os többlethalálozást jelent (3. ábra). A szívérrendszeri betegségek miatti halálozás időbeli lefutása a teljes halálozáshoz hasonló, a maximumot 75%-os növekedéssel érte el. 1
Összefoglalás Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy környezeti expozíció szempontjából az egyik legjelentősebb feladat az ivóvíz minőségének javítása. Nagyon fontos a levegő kémiai szennyezettségének, elsősorban a szálló por koncentrációnak a csökkentése a nagyvárosokban. A környezetegészségügyi hatásbecslés egyértelműen kimutatta a szálló por szennyezettség rövid és hosszú távú hatását a halálozásra. Már a határértékek (napi, éves) betartása is kimutatható egészségnyereséget eredményezne, ebből a szempontból a hosszú távú levegőminőség javítás sokkal eredményesebb. A XXI. század egyik népbetegsége az allergia és asztma, melynek kialakulásához többek között hozzájárul a magas biológiai légszennyezettség, elsősorban az igen magas parlagfű pollen koncentráció. Ezt támasztja alá a betegek nagyarányú parlagfű túlérzékenysége. Továbbra is indokolt a parlagfű terjedésének visszaszorítása. Igen jelentős a klímaváltozás környezetegészségügyi hatása, elsősorban a magas hőmérséklet, illetve hőhullámok hatása. A 27. évi rendkívüli hőhullám több mint 1 többlethalálesetet követelt. Az áldozatok 2%-a 65 évnél fiatalabb volt. Indokolt tehát a klímaváltozás hatásaival kapcsolatos adaptáció elősegítése. Fel kell készülni a vektorok által terjesztett fertőző betegségek gyakoriságának növekedésére. A megelőzés fontos eszköze a klímaváltozással kapcsolatba hozható megbetegedések felügyeleti rendszerének kialakítása, megerősítése a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia célkitűzéseivel összhangban. A környezeti tényezők mellett a társadalmi-gazdasági helyzet hatása is jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A társadalmi-gazdasági helyzet jellemzésére kialakított speciális magyar deprivációs index alkalmazása kimutatta azt, hogy a leginkább deprivált területeken a legkedvezőtlenebb a vezető halálokok miatti korai halálozás mindkét nemben. A társadalmi-gazdasági helyzet javítása nagymértékben hozzájárulna a lakosság egészségi állapotának javításához. 11
Felhasznált irodalom Beszámoló a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram keretében végzett tevékenységről,., NEKAP, 2. Apatini D., Novák E., Magyar D., Páldy A.: A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) pollenkoncentráció alakulása -28 között Magyarországon, Egészségtudomány (megjelenés alatt) Ferenczi E. et al.: Újabb adatok a hazai hantavírusok népegészségügyi jelentőségének vizsgálatához, Orvosi Hetilap 144(1): 467-474. 23. Ferenczi E. et al.: Újonnan megjelenő vírusfertőzések, Háziorvos Továbbképző Szemle 11(1):24-28. 26. Páldy A., Bobvos J., Vaskövi É., Hagyáné Szalkai M.: A levegőszennyezés rövid- és hosszú távú hatásai Budapesten, Tisztifőorvos 29. május 32-36. old Páldy A., Bobvos J.: A 27. évi magyarországi hőhullámok egészségi hatásainak elemzése előzmények és tapasztalatok, Klíma21 28 (52)3-15 Páldy A., Bobvos J., Vámos A., Gorove L., Buranszki-Sallai M.: Effect of Elevated Temperature on Daily Emergency Ambulance Calls: A Time Series Analysis in Budapest, Hungary -24. Central European Journal of Occupational and Environmental Medicine 13 (2) 159-169. 27. Juhász A., Nagy Cs., Páldy A.: A magyar lakosság szocio-ökonómiai státusz index alapján meghatározott helyzete és a korai halálozása közötti összefüggés, -24., Népegészségügy 29.87(3) 195-23. Katsoyanni K., Pantazopoulu A., Touloumi G., Tselepidaki I., Moustris K., Asimakopoulos D., Poulopoulou G., Trichopoulos D.: Evidence of interaction between air pollution and high temperatures in the causation of excess mortality. Archives of Environmental Health, 48: 235-242.. Kiss Z-né, Bodnár J., Asztalos Á., Papp E.: A 26. évi miskolci ivóvízjárvány környezetegészségügyi ismertetése, Egészségtudomány, LII. évfolyam, 28 1. szám Shumway R.H., Azari A.S., Pawitan Y.: Modelling mortality fluctuations in Los Angeles as functions of pollution and weather effects. Environmental Research, 45: 224-241.. 12
Ábrák élveszületések és halálozások száma, term. fogyás / 1 fő 14 13 12 11 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4-5 1. ábra: 1 lakosra jutó élveszületések, halálozások száma és a természetes szaporodás / fogyás Magyarországon, (21 28) 21 22 23 24 25 26 27 28 Az adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal élveszületések halálozások természetes szaporodás / fogyás ( ) 4 2. ábra: 1 élveszületésre jutó csecsemőhalálozás, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) 35 csecsemőhalálozás 1 élveszületésre 3 25 2 15 1 5 197 198 13 199 2 Magyarország EU EU országok 24. május előtt Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe 21 22 23 24 25 26 27
3. a) ábra: Születéskor várható átlagos élettartam férfiaknál, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) 84 82 8 78 év 76 74 72 7 68 66 64 84 82 8 197 198 Magyarország EU EU országok 24. május előtt 199 2 21 22 23 24 25 26 27 3. b) ábra: Születéskor várható átlagos élettartam nőknél, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) 78 76 év 74 72 7 68 66 64 197 198 14 199 2 21 22 Magyarország EU EU országok 24. május előtt Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe 23 24 25 26 27
4. a) ábra: Rosszindulatú daganatos betegségek miatti halálozás (BNO-1: C C97), -64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) 2 18 standardizált halálozás 1 főre 16 14 12 1 8 6 4 2 197 198 199 Magyarország EU EU országok 24. május előtt 15 2 21 22 23 24 25 26 27 4. b) ábra: Rosszindulatú daganatos betegségek miatti halálozás (BNO-1: C C97), -64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) standardizált halálozás 1 főre 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 197 198 199 Magyarország EU EU országok 24. május előtt Standard:. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe 2 21 22 23 24 25 26 27
5. a) ábra: A légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganatos betegségei miatti halálozás (BNO-1: C33 C34), -64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) 7 6 standardizált halálozás 1 főre 5 4 3 2 1 197 198 199 Magyarország EU EU országok 24. május előtt 16 2 21 22 23 24 25 26 27 5. b) ábra: A légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganatos betegségei miatti halálozás (BNO-1: C33 C34), -64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) standardizált halálozás 1 főre 7 6 5 4 3 2 1 197 198 199 Magyarország EU EU országok 24. május előtt Standard:. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe 2 21 22 23 24 25 26 27
6. ábra: Emlőrák miatti halálozás (BNO-1: C5), -64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) 28 24 standardizált halálozás 1 főre 2 16 12 8 4 1 8 197 198 199 Magyarország EU EU országok 24. május előtt 2 21 22 23 24 25 26 27 7. ábra: A méhnyak rosszindulatú daganatos betegsége miatti halálozás (BNO-1: C53), -64 évesek, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) standardizált halálozás 1 főre 6 4 2 197 198 199 Magyarország EU EU országok 24. május előtt Standard:. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe 17 2 21 22 23 24 25 26 27
8. a) ábra: A keringési rendszer betegségei miatti halálozás (BNO-1: I I99), -64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) 3 25 standardizált halálozás 1 főre 2 15 1 5 197 198 Magyarország EU EU országok 24. május előtt 199 2 21 22 23 24 25 26 27 8. b) ábra: A keringési rendszer betegségei miatti halálozás (BNO-1: I I99), -64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) 3 25 standardizált halálozás 1 főre 2 15 1 5 197 198 18 199 2 21 22 23 Magyarország EU EU országok 24. május előtt Standard:. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe 24 25 26 27
15 9. a) ábra: Ischaemiás szívbetegségek miatti halálozás (BNO-1: I2 I25), -64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) 12 standardizált halálozás 1 főre 9 6 3 15 12 197 198 Magyarország EU EU országok 24. május előtt 199 2 21 22 23 24 25 26 27 9. b) ábra: Ischaemiás szívbetegségek miatti halálozás (BNO-1: I2 I25), -64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) standardizált halálozás 1 főre 9 6 3 197 198 199 Magyarország EU EU országok 24. május előtt Standard:. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe 19 2 21 22 23 24 25 26 27
1. a) ábra: Agyérbetegségek miatti halálozás (BNO-1: I6 I69), -64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) 7 6 standardizált halálozás 1 főre standardizált halálozás 1 főre 5 4 3 2 1 7 6 5 4 3 2 1 197 198 199 Magyarország EU EU országok 24. május előtt 1. b) ábra: Agyérbetegségek miatti halálozás (BNO-1: I6 I69), -64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) 197 198 199 Magyarország EU EU országok 24. május előtt Standard:. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe 2 2 21 22 23 24 25 26 27 2 21 22 23 24 25 26 27
11. a) ábra: Az emésztőrendszer betegségei miatti halálozás, (BNO-1: K K93), -64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) 14 12 standardizált halálozás 1 főre 1 8 6 4 2 197 198 199 Magyarország EU EU országok 24. május előtt 21 2 21 22 23 24 25 26 27 11. b) ábra: Az emésztőrendszer betegségei miatti halálozás, (BNO-1: K K93), -64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) standardizált halálozás 1 főre 14 12 1 8 6 4 2 197 198 199 Magyarország EU EU országok 24. május előtt Standard:. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe 2 21 22 23 24 25 26 27
12. a) ábra: Néhány kiválasztott, alkoholfogyasztással összefüggő betegség miatti halálozás*, -64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 ( 27) 4 35 standardizált halálozás 1 főre 3 25 2 15 1 5 198 199 2 Magyarország EU EU országok 24. május előtt 22 21 22 23 24 25 26 27 12. b) ábra: Néhány kiválasztott, alkoholfogyasztással összefüggő betegség miatti halálozás*, -64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 ( 27) standardizált halálozás 1 főre 4 35 3 25 2 15 1 5 198 199 Magyarország EU EU országok 24. május előtt 2 21 22 23 24 25 26 27 *nyelőcső rosszind. daganata (BNO-1: C15), gége rosszind. daganata (C32), alkohol okozta mentális és viselkedészavar (F1), alkoholos májbetegség (K7), idült májgyulladás (K73), májfibrosis és májgyulladás (K74), egyéb májbetegségek (K76), a halálozás külső okai (V V99, W W99, X X99, Y Y99) Standard:. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe
13. a) ábra: Külső okok és mérgezések miatti halálozás, (BNO-1: V V99, W W99, X X99, Y Y99), -64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) 14 12 standardizált halálozás 1 főre 1 8 6 4 2 197 198 199 Magyarország EU EU országok 24. május előtt 23 2 21 22 23 24 25 26 27 13. b) ábra: Külső okok és mérgezések miatti halálozás, (BNO-1: V V99, W W99, X X99, Y Y99), -64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) standardizált halálozás 1 főre 14 12 1 8 6 4 2 197 198 Magyarország EU EU országok 24. május előtt Standard:. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe 199 2 21 22 23 24 25 26 27
4 14. a) ábra: Légzőszervi betegségek miatti halálozás, (BNO-1: J J99), -64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) 35 standardizált halálozás 1 főre standardizált halálozás 1 főre 3 25 2 15 1 5 4 35 3 25 2 15 1 5 197 198 199 Magyarország EU EU országok 24. május előtt 24 2 21 22 23 24 25 26 27 14. b) ábra: Légzőszervi betegségek miatti halálozás, (BNO-1: J J99), -64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 (197 27) 197 198 199 Magyarország EU EU országok 24. május előtt Standard:. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe 2 21 22 23 24 25 26 27
15. a) ábra: Néhány kiválasztott, dohányzással összefüggő betegség miatti halálozás*, -64 éves férfiak, Magyarország, EU27, EU15 ( 27) 8 7 standardizált halálozás 1 főre standardizált halálozás 1 főre 6 5 4 3 2 1 198 199 2 Magyarország EU EU országok 24. május előtt 25 21 22 23 24 25 26 27 15. b) ábra: Néhány kiválasztott, dohányzással összefüggő betegség miatti halálozás*, -64 éves nők, Magyarország, EU27, EU15 ( 27) 8 7 6 5 4 3 2 1 198 199 Magyarország EU EU országok 24. május előtt 2 21 22 23 24 25 26 27 *ajak, szájüreg, garat, nyelőcső rosszind. daganata (BNO-1: C C15), gége, légcső, hörgő, tüdő rosszind. daganata (C32 C34), ischaemiás szívbetegség (I2 I25), agyérbetegségek (I6 I69), idült alsólégúti betegségek (J4 J47) Standard:. évi európai népesség Az adatok forrása: European health for all database, WHO Regional Office for Europe
16. ábra: Asthma bronchiale regisztrált megbetegedések adatai Magyarországon, -27 2 25 18 Incidencia Prevalencia 16 2 14 incidencia %ooo 12 1 8 15 1 prevalencia %ooo 6 4 5 2 2 21 22 23 24 25 26 27 Az adatok forrása: Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 17. ábra: Légúti allergia regisztrált megbetegedések adatai Magyarországon, -27 3, 3, 25, Incidencia Prevalencia 25, 2, 2, incidencia %ooo 15, 1, 15, 1, prevalencia %ooo 5, 5,, 2 21 22 23 24 25 26 27, Az adatok forrása: Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 26
18. ábra: A deprivációs index alapján meghatározott területi egyenlőtlenségek Magyarországon, 21. Forrás: Juhász A. et al (29) 19. ábra: A korai halálozás relatív kockázatának területi egyenlőtlenségei Magyarországon az országos átlaghoz viszonyítva hierachikus (teljes) Bayes-becslés szerint, -24. Forrás: Juhász A. et al (29) 27
28 2. ábra: Vezetékes ivóvizek arzén tartalma Magyarországon, 27.
21. ábra: Az ivóvíz jodid tartalma Magyarországon,. Forrás: Országos Környezetegészségügyi Intézet 22. ábra: 7 11 éves fiúk golyvagyakorisága Magyarországon,. Forrás: Országos Környezetegészségügyi Intézet 29
23. ábra: A PM 1 éves átlag koncentrációk alakulása a városi háttérállomásokon 6 5 25 26 27 4 éves átlag (μg/m 3 ) 3 2 1 Ajka Budapest, Kőrakáspark Budapest, Pesthidegkút Debrecen Dorog Esztergom Győr Pécs Sopron Százhalombatta (1) Tatabánya éves átlag határérték Az adatok forrása: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 7 24. ábra: Gyermekek PM 1 expozíciójának alakulása néhány európai országban, 24 26. (városi háttérállomások 18 éves lakossággal súlyozott éves átlag adatai) éves átlag PM 1, (μg/m 3 ) 6 5 4 3 2 1 Bulgária Románia Olaszország Magyarország Belgium Szlovákia Hollandia Portugália Ausztria Németország Egyesült Kir. Franciaország Litvánia Finnország Írország 24 25 26 Forrás: ENHIS (AirBase/Eurostat) éves átlag határérték 3
25. ábra: Különböző PM 1 expozícióknak kitett gyermekek aránya* Magyarországon, 25-27 25 2,39 69,24 1,37 PM 1 konc. 26 17,46 72, 1,54 (µg/m 3 ) <2 2-4 4-6 27 17,46 73,65 8,89 % 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% 1% *városi háttérállomások éves átlag adatai (11 mérőállomás); adatrendelkezésre-állás > 75%; populáció: 18 év Az adatok forrása: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Központi Statisztikai Hivatal 26. ábra: Maximális ózon koncentrációk Budapesten, 27. július 22 2 ug/m3 18 16 14 12 17 18 19 2 21 22 Kőrakás Pesthidegkút Gilice Az adatok forrása: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 31
27. ábra: Felfedezett és bejelentett új melanoma esetek száma 1 főre Magyarországon (rosszindulatú melanoma és melanoma in situ, BNO-1: C43, D3) 28, 26, férfi nő összes 24, incidencia 1 főre 22, 2, 18, 16, 14, 12, 23 24 25 26 27 28 Az adatok forrása: Nemzeti Rákregiszter, Központi Statisztikai Hivatal 28. ábra: Éves parlagfű összpollenszám átlagértékek változásának tendenciája Magyarországon, -28 db/m 3 8 7 7 537 7 22 6 5 4 3 2 2 64 1 2 21 22 23 24 25 26 27 28 Forrás: ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata, Országos Környezetegészségügyi Intézet 32
29. ábra: A régiós hőmérsékleti viszonyok és a napi többlethalálozás százalékos értékei a 27. július 16-25. közötti 1 napos extrém hőhullám időszaka alatt Többlethalálozás % Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl És zak -M agyarország És zak -Alföld Dél-Alföld -64 év 14.5 1.7 18.9 38.3 3.8 12.5 29.8 65+ év 43.3 38.5 42.7 4. 27.6 37.9 5.3 Férfi 3.9 34.8 41.8 36.7 16.3 28.4 37.2 No 38.4 23. 29.2 42.4 25. 3.7 51.4 Összes 34.5 29.3 35.7 39.5 2.3 29.5 44.5 Észak-Mo. Nyug.-Dtúl Közép-Dtúl Dél-Dtúl Közép-Mo. Dél-Alföld Észak-Alöld Hõmérséklet átlag (C-fok) 28.1 27.4 27.3 27. 25.8 25. 23.3 Többlethalálozás régiónként (%) 5-64 év 65+ év Férfi Nõ Összes Az adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal, Országos Meteorológiai Szolgálat 3. ábra: A napi halálozás és hőmérséklet alakulása, 27. nyár hőmérséklet halálesetek 4 6 hőmérséklet C-fok 35 3 25 2 15 1 6. 1. 6. 8. 6. 15. 6. 22. 6. 29. 7. 6. 7. 13. 7. 2. 7. 27. 8. 3. 8. 1. 8. 17. 8. 24. 8. 31. Az adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal, Országos Meteorológiai Szolgálat 5 4 3 2 1 halálozási esetszám 33