KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET Vízminőség A magyar lakosság ivóvízellátása mennyiségi tekintetben szinte 100%-osan megoldott; a vezetékes vízzel

Átírás

1 KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET Vízminőség A magyar lakosság ivóvízellátása mennyiségi tekintetben szinte 100%-osan megoldott; a vezetékes vízzel ellátatlan 3-4% olyan területeken él, ahol gazdasági okok miatt nem lenne ésszerű az ivóvízhálózatot kiépíteni. A legsúlyosabb problémát a kétes eredetű arzén előfordulás jelenti. Ma Magyarországon csaknem 1,4 millió ember fogyaszt az új EU határérték fölötti arzén koncentrációjú vizet. Habár a lakosság döntő többsége (92,6%) központi elosztó rendszerből kapja az ivóvizet, az ivóvíz bakteriológiai minősége nem minden esetben fogadható el a kötelező határértékek ismeretében. Ennek többféle oka lehet: a vízműbe érkező víz minősége, a nem megfelelő módon kezelt beérkező víz, a fertőtlenítési folyamat hibája, illetve a vízelosztó rendszer rossz állapota vagy a nem megfelelő karbantartás. Mindezek alapján megnő annak az esélye, hogy a kórokozó mikrobák a rendszer többszörös védőgátján átjutnak, így növelik a fogyasztók fertőződésének lehetőségét. Az ÁNTSZ-ek által mikrobiológiai szempontból megvizsgált, a kötelező határértékeket túllépő minták hányada Magyarországon, (1. ábra) Az ÁNTSZ-ek által megvizsgált ivóvíz minták egy része nem felel meg a kötelező bakteriológiai határértékeknek, 1999 óta azonban folyamatosan javul az ivóvíz minősége, különösen az utolsó három évben. A kémiai szempontból kifogásolt ivóvíz minták aránya 3-4% között mozog. Az ÁNTSZ-ek által kémiai szempontból megvizsgált, a kötelező határértékeket túllépő minták hányada Magyarországon, (2. ábra) között fokozatosan csökkent a kötelező vizsgálati paraméterek tekintetében nem megfelelő fürdővízminták aránya, 2006-ban csupán 5%-ban volt nem megfelelő a vizsgált természetes fürdővizek minősége. A kötelező vizsgálati paraméterek tekintetében a nem megfelelő fürdővízminták aránya tükrözi a nagyszámú fürdőző által a fürdőzési szezonban rendszeresen látogatott fürdővizek szennyezettségét. A szennyezett fürdővíz közegészségügyi kockázatot jelent azáltal, hogy a fürdőzők heveny emésztőrendszeri megbetegedését okozó fertőző ágensek potenciális közvetítője lehet.

2 Magyarországon a legfontosabb ilyen kórokozók lehetnek baktériumok (mint az például a Norovírus, Enterovírusok, Rotavírus és Adenovírus; protozoonok, mint a Giardia intestinalis, a Cryptosporidium hominis és C. parvum). 1. ábra Mikrobiológiai szempontból kifogásolt ivóvízminták aránya Magyarországon az ÁNTSZ vizsgálatai alapján, ábra A kémiai szempontból kifogásolt ivóvízminták aránya Magyarországon az ÁNTSZ vizsgálatai alapján,

3 3. ábra A fürdővizekre kötelezően előírt értékeknek nem megfelelő minták aránya Magyarországon, Települési környezet A települések környezet-egészségügyi problémái igen sokrétűek. Meg kell említeni az ivóvíz,- szennyvíz, hulladék eredetű közegészségügyi problémákat, valamint a levegőminőséggel kapcsolatos kérdéseket. Jelenleg a hazai nagyvárosokban a közlekedés eredetű légszennyezés a legjelentősebb, de természetese a lakossági fűtés és az ipari tevékenység is jelentős kibocsátó tényező. Fontos a városi mikroklíma is, mint egészségi kockázat. Elsősorban a nyári extrém meleg időjárási helyzetek gyakoribbá válása jelent fontos kihívást. Budapesti, meteorológiai és egészségi adatokra támaszkodva megállapítottuk, hogy a nyári időszakban a napi átlaghőmérséklet 5 oc-kal való megemelkedése jelentősen megnöveli a napi halálozás kockázatát: 10%-kal növeli az összes halálok miatti halálozás kockázatát 12%-kal a szív- érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát 15%-kal növeli a szívpanaszok és "általános rosszullét" miatti sürgősségi mentőhívások számát között 11 hőhullám érte el hazánkat, amely napokon között 362 fővel többen haltak meg, mint a hűvösebb napokon.

4 1. táblázat Hőhullámok és többlethalálozás Budapesten, tól ig napok száma többlet halálesetek 2001 június 14. július június 21. június június 8. június július 19. július július 28. július június 20. június június 26. június július 10. július július 19. július augusztus 18. augusztus A városok külső és belső téri levegőminősége hozzájárul az idült légzőszervi betegségek, az asztma és az allergiás kórképek kialakulásához. Hangsúlyozzuk, hogy ezen krónikus betegségek kifejlődésének igen sok kockázati tényezője van, a felsoroltakon kívül a dohányzás (aktív és passzív), a táplálkozás, fertőzések stb. Az alábbiakban bemutatjuk a 9 éves gyermekek kör ében 2005-ben végzett országos légzőszervi tünetgyakorisági felmérés településenkénti gyorsértékelésének eredményei alapján készített térképeket a bronchitisz, az asztma és allergia gyakoriságra vonatkozólag. Azt, hogy ezek a tünetek és megbetegedések ez milyen mértékben függnek össze a különböző levegőszennyezettségi mutatókkal csak egy részletes, egyéb kockázati tényezők hatásának figyelembevételével lehet megválaszolni.

5 Allergiás tünetek előfordulása Magyarország településein a 9 éves gyermekek körében ben végzett országos légzőszervi tünetgyakoriságifelmérésben Idült hörghurutos tünetek előfordulása Magyarország településein a 9 éves gyermekek körében 2005-ben végzett országos légzőszervi tünetgyakoriságifelmérésben

6 Levegőminőség A magyar lakosság igen kedvezőtlen egészségi állapota és halandóságai kockázati tényezői közül az életmóddal és a táplálkozással kapcsolatos tényezők mellett jelentősek a környezeti ártalmak, a lakó- és munkahelyi környezet egészségkárosító hatásai is. Nemzetközi felmérések szerint a halálozások 14-16%-át környezeti hatásokkal összefüggő megbetegedések okozzák. A kilencvenes évek gazdasági szerkezetváltása számos település levegőszennyezettségének csökkenését eredményezte, melynek pozitív következményei szerepet játszanak a halandóság kissé kedvezőbbé válásában a '90-es évek második felétől. Emellett sajnos - a világtendenciához hasonlóan - hazánkban is folyamatosan nő az allergiás, asztmás betegek száma, a nyilvántartott szénanáthás betegek száma az elmúlt tíz évben megtízszereződött, míg az asztmásoké megháromszorozódott (Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Évkönyve, 2006.) Ennek egyik oka a Magyarországon különösen nagy környezet-egészségügyi kihívást jelentő, rendkívül erősen allergizáló pollent termelő parlagfű (Ambrosia elatior) elterjedtsége. A légszennyezés határokon átjutó, soktényezős, sok irányban ható környezeti probléma. Európa szerte igen jelentős erőfeszítések történtek az emisszió csökkentésére, ennek ellenére a légszennyezés továbbra is jelentős kockázati tényező, károsítja az emberi egészséget, a természetes és az épített környezetet (Europe's environment: the third assessment. 2003). A legfontosabb, a levegő minőségét meghatározó, egészségre ható szennyező anyagok a légkör alacsony rétegében, a troposzférában mért ózon, a por részecskék, nitrogén oxidok, benzol, illékony szerves vegyületek és a kéndioxid. Az előbb felsorolt szennyező anyagok káros hatásai az emberen kívül elsősorban a növényeket, a vegetációt érintik. Becslések szerint világszerte évente 6,4 millió egészséges életév elvesztését okozza a hosszú távú (long term) szálló por szennyezés. Míg a légszennyezés nem tartozik a vezető halálokok közé, ennek ellenére jelentős tényező mind az iparral rendelkező városokban, mind fejlődő világ gyorsan iparosodó területein. (WHO, Health Aspects of Air Pollution with Particulate Matter, Ozone and Nitrogen Dioxide. 2003, Richter, E.D., et al., Air Pollution: Predicting and Preventing Health Risks from Providing High-Speed Roads, 2003:). A kéndioxid szennyezés jellemzi leginkább az ipari eredetű légszennyezést, míg a nitrogén dioxid a közlekedés eredetű expozíciót. (WHO, Environmental health indicators for the WHO European Region. Update of methodology. 2002: Bonn.) Az egyes légszennyezők legfontosabb egészségkárosító hatásai: Szálló por (particulate matter: PM): A szálló por a levegőben szuszpendált szilárd és /vagy folyékony részecskék elegye. A szálló port két nagy csoportra lehet bontani szemcseméret alapján: a 10 mikrométer átmérőjű szemcséket durva részecskéknek nevezik, ezek a szemcsék lejutnak az alsó légutakba (Holgate, S. T. and B. Brunekreef, Air pollution and health. The Lancer, p ). A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű, "finom" porszemcsék azért különösen veszélyesek, mert belélegezve lejutnak az alveolosukba, innen pedig felszívódnak és a keringésbe kerülnek. A PM2,5 porfrakció

7 másodlagosan keletkezett aerosolokból, égési termékekből, és kondenzálódott szerves vagy fém részecskékből áll, és a szálló por mutagén hatásáért, valamint savasságáért felelős. A PM10 frakció a talaj eróziójából, valamint az utak kopásából és ipari tevékenységből származó részecskéket tartalmaz. A PM10 /PM2,5 arány függ az egyes területeken az ipari tevékenység típusától, a fűtőanyagtól, a földrajzi és időjárási viszonyoktól. Európában a szulfát és a szervesanyag a két fő szálló por komponens, ami végül is meghatározza az évi 7 átlagos PM10 és PM2,5 tömegkoncentációját. Az egészségkárosító hatásokkal kapcsolatos emisszió források a kipufogó gáz és a széntüzelés. A szél fújta inert por - nagyobb szemcsemérete miatt - kevésbé károsítja az egészséget. Szálló por egészségi hatásai: A kültéri levegő szálló por tartalmának hosszú távú hatásai a következők: a várható élettartam jelentős csökkenése a szív- és érrendszerei, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében. A halálozás növekedése mellet egyre több bizonyíték van arra is, hogy a megnövekedett szálló por koncentráció növeli a keringési és légzőszervi megbetegedések miatti kórházi betegfelvételek számát. A szálló por koncentráció emelkedése növeli továbbá az általános halálozás, az asztma, a krónikus nem specifikus légzőszervi betegségek, a szív-érrendszeri betegségek és a nem rosszindulatú tüdőbetegségek miatti halálozást is. (Holgate, S. T. and B. Brunekreef, Air pollution and health. The Lancer, p ) Irodalmi adatok támasztják alá, hogy a közlekedés eredetű levegőszennyezés (magában foglalva a szálló por szennyeződést is) növeli a szív- és keringési rendszer, valamint a légzőszervi rendszer betegségei miatti halálozást hosszú távon a forgalmas utak mentén élő lakosság körében. (WHO, Health Aspects of Air Pollution with Particulate Matter, Ozone and Nitrogen Dioxide, 2003, World Health Organization Europe: Bonn) Meg kell jegyezni, hogy az epidemiológiai vizsgálatok nem tudtak küszöbértéket meghatározni, amely alatt már nem kellene számolni a szálló por egészségkárosító hatásával. NO2: A nitrogénoxidok elsősorban a járművek üzemanyagának égéstermékeiből származnak, valamint az energia termelésből és a fűtésből. (Holgate, S. T. and B. Brunekreef, Air pollution and health. The Lancer, p ). A külső légtérben a NO gyorsan átalakul NO2- vé a légkörben jelenlévő oxidáló anyagok hatására. Az NO2 koncentráció a közlekedés eredetű légszennyezés jelző anyaga. Az Európai Közösségben az NOX kibocsátás több mint fele közlekedés eredetű, ez az arány még magasabb lehet a nagyvárosokban (Magyarországon ben 59%. Magyarország környezeti adatai, KVVM) Az NO2 egészségi hatása: Az NO2 és a többi légszennyező (szálló por és ózon) közötti összefüggés összetett, emiatt nagyon nehéz értékelni az NO2 elkülönített hatását az epidemiológiai vizsgálatokban. Emiatt az NO2 egészségi hatásai elsősorban állatkísérletek eredményein alapulnak. A nitrogén-dioxid és reakciótermékei csökkent tüdőfunkciót és különféle légzőszervi tünetek kockázatának növekedését okozzák. (WHO, Health Aspects of Air

8 Pollution with Particulate Matter, Ozone and Nitrogen Dioxide, 2003, World Health Organization Europe: Bonn) A évi budapesti szálló por légszennyezettségi és egészségi adatokkal elvégzett környezetegészségügyi hatásbecslés alapján megállapítható a 2005-ben, illetve 2010-ben bevezetendő EU szálló por határérték rövid és hosszútávú kedvező egészségi hatása ben a PM10 éves átlagkoncentációja 24 ug/m3 volt. Abban az esetben, ha rövidtávú csúcskoncentráció értékeket tudnánk csökkenteni 50 ľg/m3-re (azaz minden olyan napon, amikor a napi átlagkoncentráció 50 ľg/m3 feletti érték) sikerülne a szennyezettséget 50 ľg/m3-re csökkenteni, ezzel Budapesten 5 emberéletet lehetne megmenteni. Ha sikerülne a napi szennyezettségi szintet 20 ľg/m3 alá csökkenteni akkor Budapesten 170 halálesetet kerülhetnénk el. Jelentős eredményeket érhetnénk el akkor is, ha a napi koncentrációkat 5 ľg/m3-rel mérsékelnénk: a fővárosban 80 ember életét menthetnénk meg. Abban az esetben, ha sikerülne a PM10 éves átlagkoncentrációját lecsökkenteni 20 ľg/m3-re Budapesten 1937 ember életét lehetne megmenteni. Az adott légszennyező anyag éves átlagkoncentrációjának csupán 5 ľg/m3-rel történő csökkentése hosszú távon Budapesten 874 halálesetet előzne meg. Nemzetközi és hazai tapasztalatok és adatok alapján főként a közlekedés eredetű szálló por szennyezés az egyik legfontosabb egészségkárosító tényező. A környezet-egészségügyi hatásbecslés kimutatta, hogy a szálló por szennyezés hosszútávú csökkentése - ami a 2005-ben, illetve 2010-ben kötelezően bevezetendő EU határérték - kedvezőbb hatású. Jelentősen több emberélet menthető meg ugyanis a hosszútávú levegőminőség javítással, mint a rövid távú szennyezési csúcsértékek csökkentésével. Biológiai légszennyezők Elsősorban biológiai légszennyezettséggel összefüggésbe hozható allergiás eredetű légúti betegségek előfordulása igen jelentős növekedést mutatott az elmúlt 10 évben, ami felhívja a figyelmet a biológiai légszennyezettség csökkentésének szükségességére. Hazánkban 1992-től működik az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata. Budapesten 2 állomással és a főbb megyeszékhelyeken történő folyamatos mintavételezéssel valósul meg a törvényben is rögzített feladatkör ellátása. Jelenleg a Hálózat 19 csapdával üzemel. Az egységes elven működő, nemzetközi szabványok szerint dolgozó hazai hálózat feladata allergiát okozó, 32 hazai növényfaj pollenszem és 2 gyakori allergén penészgomba spóraelemeinek vizsgálata, koncentrációjuk mérése, valamint a várható mennyiségük előrejelzése a növények virágzási szezonja során, azaz hazai viszonyok között kb. 9 hónapon keresztül (februártól-októberig). A heti pollenjelentés a honlapon érhető el. Hazánkban a legjelentősebb kültéri allergén a parlagfű. Az ország parlagfű borítottsága ben javult az előző évhez képest, 2006-ban azonban az állomások jelentős hányada az előző évnél magasabb koncentrációkat rögzített. A légköri pollen koncentráció a között

9 általános csökkenő tendenciát mutatott, bár még mindig igen jelentős az "igen magas"(>100 pollenszem/m3) pollenkoncentrációjú napok száma ben csupán Szolnokon volt a szezon minden napján ez alatt az érték alatt a napok száma, 2006-ban Tatabányán, Salgótarjánban és Egerben. A napi maximum érték 2006-ban 705 pollenszem/m3 volt Pécsett, szemben a ben 549 pollenszem/m3-rel, amit Szekszárdon regisztráltak. Az éves összes pollenterhelés 8613 pollenszem/m3 volt Pécsett, szemben a korábbi évek kecskeméti adataival (2004-ben és ben is Kecskeméten volt a legmagasabb, de jelentősen csökkent 2005-re (11084, illetve 8956 pollenszem/m3). Az allergiás rinitisz incidencia növekedésének üteme óta lassul évrőlévre lassul, és óta évről évre csökken. Az asztma évenkénti incidenciája ingadozik.. Forrás: Országos Korányi TBC és Pulmnológiai Intézet

10 Forrás: Országos Korányi TBC és Pulmnológiai Intézet