LXIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1680 Ft 6. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2015. június 30. Tartalom Utasítások oldal 8/2015. (VI. 8.) LÜ utasítás a talár viseléséről... 114 9/2015. (VI. 19.) LÜ utasítás az ügyészségi alkalmazottak jogállásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 4/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról... 116 10/2015. (VI. 29.) LÜ utasítás az ügyészségi alkalmazottak szolgálati igazolványáról szóló 22/2011. (XII. 27.) LÜ utasítás módosításáról... 117 Körlevelek 2/2015. (VI. 30.) LÜ h. körlevél a bűnös úton szerzett vagyon elvonását célzó kényszerintézkedésekkel összefüggő ügyészi feladatokról.... 123 5/2015. (VI. 30.) főov. körlevél az ügyészség közérdekvédelmi feladatainak ellátása során irányadó felterjesztési kötelezettségről... 124 Személyi hírek Elismerések... 125 Kinevezések... 127 Kinevezés módosítások... 127 Szolgálati viszony megszűnések... 128 Halálozás... 128 Igazolványok érvénytelenítése... 128 Közlemények A 2015. évi Kozma Sándor Tudományos Pályázat díjazottai... 129 Felhívás szakmai-tudományos tanácskozáson való részvételre... 132 Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére... 138 Pályázati felhívás alügyészi állások betöltésére.......................................................................... 139
114 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám Utasítások A legfőbb ügyész 8/2015. (VI. 8.) LÜ utasítása a talár viseléséről Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 73. (4) bekezdésére figyelemmel az ügyészségi alkalmazottak érdek-képviseleti szerveinek és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa véleményének figyelembevételével a következő utasítást adom ki: 1. (1) Az ügyész, az alügyész és az ügyészségi fogalmazó (a továbbiakban együtt: tárgyaló ügyész) a bírósági tárgyaláson, illetve a tárgyalóteremben tartott eljárási cselekménynél a Melléklet szerinti talárt visel. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a) a katonai tanács előtt eljáró katonai ügyészre, továbbá b) a tárgyaló ügyészre, ha a bíró, illetve az eljáró tanács elnöke nem visel talárt. (3) A tárgyaló ügyész a talárt begombolva viseli, és a talár által nem fedett ruházatának is méltónak kell lennie hivatásához. (4) A tárgyalótermen kívül a tárgyaló ügyész a talárt csak a tárgyaláshoz közvetlenül kapcsolódó tevékenység során viselheti. 2. (1) A talár az ügyészség tulajdona, a tárgyaló ügyész köteles megőrizni és megfelelő állapotban tárolni. (2) A tárgyaló ügyész ügyészségi szolgálati viszonyának megszűnésekor köteles a talárt az ügyészség részére visszaszolgáltatni. (3) A (2) bekezdésben írtaktól eltérően a tárgyaló ügyész a talárt a) nyugállományba vonulásakor vagy b) a legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész, illetve a főügyész egyedi döntése alapján kivételesen megtarthatja. 3. (1) A talárral kapcsolatos teendők ellátása (a talárszükséglet felmérése, elkészíttetés, tisztíttatás, nyilvántartás) a tárgyaló ügyész szolgálati helye szerint illetékes gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egység feladata. (2) A Legfőbb Ügyészség önálló szervezeti egységének a vezetője a Gazdasági Hivatal osztályvezetője útján javaslatot tehet az elhasználódott talárok selejtezésére, amelyről a gazdasági főigazgató dönt. (3) A fellebbviteli főügyészségen és a főügyészségen a járási és járási szintű ügyészségekre kiterjedően is a gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egység vezetője javaslatot tehet az elhasználódott talárok selejtezésére, amelyről a fellebbviteli főügyész, illetve a főügyész dönt. 4. Ez az utasítás a közzétételét követő 3. napon lép hatályba. 5. (1) A Mellékletben írtaktól eltérő szabású vagy szín-összeállítású talárok az utasítás hatálybalépése után nem viselhetők, selejtezésük iránt a gazdasági feladatokat ellátó szervezeti egység késedelem nélkül intézkedik. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a) a tépőzárral kapcsolódó selyemzsabós és b) a tíz évnél nem régebben készített talárokra, melyek elhasználódásukig továbbra is viselhetők. 6. Hatályát veszti a talár általános bevezetéséről és viseléséről szóló 10/1999. (ÜK. 10.) LÜ utasítás. Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám 115 Melléklet a 8/2015. (VI. 8.) LÜ utasításhoz A talár leírása A talár a) színe: fekete; b) anyaga: vékony, kevert szövet; c) eleje: lefelé bővülő vonalú, hosszú, alul bővülő raglánujjú kabát, selyem- (szerzs-) béléssel, a bélésben egy belső zsebbel, kívül egyszegélyes bevágott zsebekkel; egysoros, rejtett gombolással, álló gallérral, a galléron a talárhoz rejtett patenttal kapcsolódó bordó selyemzsabóval; a zsabó lefelé bővülő, alul háromszög alakú, két díszrakással ellátott nyakdísz; d) háta: hátközépen 5-5 centiméter mélységben a lapockavonalon dupla dísztűzéssel levarrt hóllal; e) díszítése: a raglánujj bevarrási vonala és a gallér 3 alsó széle bordó a zsabóval megegyező selyemmel szegélyezett. ÜGYÉSZI TALÁR elölnézet ÜGYÉSZI TALÁR hátulnézet
116 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám A legfőbb ügyész 9/2015. (VI. 19.) LÜ utasítása az ügyészségi alkalmazottak jogállásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 4/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Ügyészségi Dolgozók Országos Szakszervezete és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa véleményének figyelembevételével a következő utasítást adom ki: 1. Az ügyészségi alkalmazottak jogállásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 4/2012. (I. 6.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 32. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 32. (1) A gépkocsivezetőnek balesetmentes közlekedés esetén a) 150 000 km teljesítésekor és b) minden további 150 000 km teljesítésekor az illetményalap harminc százalékának megfelelő összegű jutalom jár. (2) Az (1) bekezdésben említett feltételek fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja. 2. Az Ut. a következő 38. -sal egészül ki: 38. A 2015. június 30-án állományban lévő gépkocsivezető az e napon hatályos 32. (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával a 2015. június 30-áig elért teljesítménnyel, illetve balesetmentesen megtett úthosszal arányos jutalomra jogosult. A jutalmat 2015. augusztus 30-áig kell kifizetni. 3. Ez az utasítás 2015. július 1-jén lép hatályba. Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám 117 A legfőbb ügyész 10/2015. (VI. 29.) LÜ utasítása az ügyészségi alkalmazottak szolgálati igazolványáról szóló 22/2011. (XII. 27.) LÜ utasítás módosításáról Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. (3) bekezdése alapján az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa és az ügyészségi alkalmazottak érdek-képviseleti szervei véleményének figyelembevételével a következő utasítást adom ki: 1. Az ügyészségi alkalmazottak szolgálati igazolványáról szóló 22/2011. (XII. 27.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 2. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Főosztály által megküldött átvételi elismervényt az ügyészségi alkalmazottal aláíratja, és azt a Főosztályhoz a (4) bekezdésben említett módon visszaküldi. Az átvételi elismervény tartalmazza, hogy az ügyészségi alkalmazott az igazolványt visszaszolgáltatási kötelezettséggel veszi át. 2. Az Ut. 4. (2) (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az (1) bekezdés szerinti esemény bejelentésekor a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban tájékoztatja az ügyészségi alkalmazottat, hogy az új igazolvány elkészítésének költségeit ideértve az igazolványtokkal kapcsolatos költségeket is a szolgálati hely szerint illetékes gazdasági feladatokat ellátó ügyészségi szervezeti egység által kiállított számla alapján az ügyészség részére önként megtérítheti, ha a felelősségét a bejelentésben elismerte. (3) Ha az ügyészségi alkalmazott a költségeket önként nem téríti meg, és felelőssége a hiányért, illetve a megrongálódásért vizsgálat nélkül egyértelműen nem zárható ki, akkor a fegyelmi jogkör gyakorlója ellene kártérítési eljárást folytat le, illetve a szolgálati viszony megszűnése esetén a kárigényt bíróság előtt érvényesíti. Amennyiben a felelősség kizárása vizsgálat nélkül is megállapítható, úgy ennek tényét, illetve az ezzel kapcsolatos körülményeket a fegyelmi jogkör gyakorlója az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolt iraton rögzíti. Az igazolvány pótlásának költségét a Gazdasági Főigazgatóság vezetőjének előterjesztése alapján a legfőbb ügyész állapítja meg. 3. Az Ut. 1 5. melléklete helyébe az 1 5. melléklet lép. 4. (1) Ez az utasítás 2015. július 1-jén lép hatályba. (2) Az utasítás nem érinti a hatálybalépését megelőzően kiadott szolgálati igazolványok érvényességét. (3) Az utasítás hatálybalépésekor készleten lévő a) ügyészségi megbízotti és ügyészségi tisztviselői, valamint b) ügyészségi írnoki és ügyészségi fizikai alkalmazotti szolgálati igazolvány nyerskártyák felhasználhatók. Dr. Polt Péter s. k., legfőbb ügyész
118 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám 1. melléklet a 10/2015. (VI. 29.) LÜ utasításhoz 1. melléklet a 22/2011. (XII. 27.) LÜ utasításhoz A legfőbb ügyészi szolgálati igazolvány mintája Első oldal: MAGYARORSZÁG LEGFŐBB ÜGYÉSZI SZOLGÁLATI IGAZOLVÁNY (címer) Fénykép helye A 000000 sorszám Név helye A legfőbb ügyész a hatáskörében és az illetékességi körébe tartozó szerveknél jogosult az ügyészségről szóló törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott ügyészi jogok gyakorlására. Eljárása során az eljárással érintett szerv, személy rendelkezése alatt álló területre, helyiségbe ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály másként nem rendelkezik igazolványa felmutatásával beléphet, és jogszabályokban meghatározott ügyészi intézkedéseket tehet, kényszerintézkedéseket alkalmazhat. saját kezű aláírás Hátoldal: SZOLGÁLATI HELY: SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: ÁLLAMPOLGÁRSÁG: KIÁLLÍTÓ HATÓSÁG: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG MAGYAR LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG A legfőbb ügyész ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint a mentelmi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni. Csak bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehet őrizetbe venni vagy vele szemben más büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni; csak szabálysértés elkövetésének tettenérésekor lehet ha a szabálysértési őrizet elrendelésének törvényben meghatározott feltételei fennállnak szabálysértési őrizetbe venni vagy vele szemben más szabálysértési kényszerintézkedést alkalmazni. [2011:CLXIII. tv. 3. (5) (6) bek., 2012:XXXVI. tv. 74. (1) (2) bek.] Visszavonásig érvényes. P. H. legfőbb ügyész helyettes saját kezű aláírása
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám 119 2. melléklet a 10/2015. (VI. 29.) LÜ utasításhoz 2. melléklet a 22/2011. (XII. 27.) LÜ utasításhoz Az ügyészi szolgálati igazolvány mintája Első oldal: MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI IGAZOLVÁNY (címer) Név, beosztás helye 1 Fénykép helye Az ügyész a hatáskörében és az illetékességi körébe tartozó szerveknél jogosult az ügyészségi törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott ügyészi jogok gyakorlására. Eljárása során az eljárással érintett szerv, személy rendelkezése alatt álló területre, helyiségbe ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály másként nem rendelkezik igazolványa felmutatásával beléphet, és jogszabályokban meghatározott ügyészi intézkedéseket tehet, kényszerintézkedéseket alkalmazhat. B 000000 sorszám saját kezű aláírás Hátoldal: SZOLGÁLATI HELY: SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: ÁLLAMPOLGÁRSÁG: KIÁLLÍTÓ HATÓSÁG: MAGYAR LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Az ügyész ellen csak a legfőbb ügyész előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint a mentelmi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni. Csak bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehet őrizetbe venni vagy vele szemben más büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni; csak szabálysértés elkövetésének tettenérésekor lehet ha a szabálysértési őrizet elrendelésének törvényben meghatározott feltételei fennállnak szabálysértési őrizetbe venni vagy vele szemben más szabálysértési kényszerintézkedést alkalmazni. [2011:CLXIII. tv. 3. (5) és (7) bek., 2012:XXXVI. tv. 74. (1) (2) bek.] Visszavonásig érvényes. P. H. legfőbb ügyész saját kezű aláírása 1 A kész igazolvány az adatlapon megjelölt, a kinevezési okirat szerinti munkaköri megnevezést tartalmazza (pl. ügyész, főügyészségi ügyész, legfőbb ügyészségi ügyész, csoportvezető ügyész, vezetőhelyettes ügyész).
120 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám 3. melléklet a 10/2015. (VI. 29.) LÜ utasításhoz 3. melléklet a 22/2011. (XII. 27.) LÜ utasításhoz Az alügyészi és ügyészségi fogalmazói szolgálati igazolvány mintája Első oldal: MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI IGAZOLVÁNY (címer) Fénykép helye Név, beosztás helye 2 C 000000 sorszám saját kezű aláírás Hátoldal: SZOLGÁLATI HELY: SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: ÁLLAMPOLGÁRSÁG: KIÁLLÍTÓ HATÓSÁG: MAGYAR LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Az alügyész és az ügyészségi fogalmazó a hatáskörében és az illetékességi körébe tartozó szerveknél jogosult az ügyészségről szóló törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott ügyészi jogok gyakorlására. Eljárása során az eljárással érintett szerv, személy rendelkezése alatt álló területre, helyiségbe ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály másként nem rendelkezik igazolványa felmutatásával beléphet, és jogszabályokban meghatározott ügyészi intézkedéseket tehet, kényszerintézkedéseket alkalmazhat. Visszavonásig érvényes. P. H. legfőbb ügyész saját kezű aláírása 2 A kész igazolvány az adatlapon megjelölt, a kinevezési okirat szerinti munkaköri megjelölést (alügyész vagy ügyészségi fogalmazó) tartalmazza.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám 121 4. melléklet a 10/2015. (VI. 29.) LÜ utasításhoz 4. melléklet a 22/2011. (XII. 27.) LÜ utasításhoz Az ügyészségi megbízotti és az ügyészségi tisztviselői szolgálati igazolvány mintája Első oldal: MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI IGAZOLVÁNY (címer) Fénykép helye Név, beosztás helye 3 D 000000 sorszám saját kezű aláírás Hátoldal: SZOLGÁLATI HELY: SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: ÁLLAMPOLGÁRSÁG: KIÁLLÍTÓ HATÓSÁG: MAGYAR LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Az ügyészségi megbízott és az ügyészségi tisztviselő az ügyészi szervek területére, helyiségeibe beléphet. Visszavonásig érvényes. P. H. legfőbb ügyész saját kezű aláírása 3 A kész igazolvány az adatlapon megjelölt, a kinevezési okirat szerinti munkaköri megjelölést tartalmazza.
122 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám 5. melléklet a 10/2015. (VI. 29.) LÜ utasításhoz 5. melléklet a 22/2011. (XII. 27.) LÜ utasításhoz Az ügyészségi írnoki és az ügyészségi fizikai alkalmazotti szolgálati igazolvány mintája Első oldal: MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGI SZOLGÁLATI IGAZOLVÁNY (címer) Fénykép helye Név, beosztás helye 4 E 000000 sorszám saját kezű aláírás Hátoldal: SZOLGÁLATI HELY: SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: ÁLLAMPOLGÁRSÁG: KIÁLLÍTÓ HATÓSÁG: MAGYAR LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Az ügyészségi írnok és az ügyészségi fizikai alkalmazott az ügyészi szervek területére, helyiségeibe beléphet. Visszavonásig érvényes. P. H. legfőbb ügyész saját kezű aláírása 4 A kész igazolvány az adatlapon megjelölt, a kinevezési okirat szerinti munkaköri megjelölést tartalmazza.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám 123 Körlevelek A legfőbb ügyész helyettes 2/2015. (VI. 30.) LÜ h. körlevele a bűnös úton szerzett vagyon elvonását célzó kényszerintézkedésekkel összefüggő ügyészi feladatokról A vagyonvisszaszerzésre irányuló kényszerintézkedések gyakorlatáról, a gazdasági bűncselekmények körében című munkatervi vizsgálat eredménye szerint az ügyészi szervek még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a bűnös úton szerzett anyagi javak elvonására. Ez a jelenség rendkívül megnehezíti a bűnözés elleni hatékony fellépést, amelynek egyik lényeges eleme a bűncselekmények elkövetéséből eredő vagyongyarapodás megakadályozása. Az ügyészi intézkedések esetleges elmaradása a büntető törvénybe ütköző újabb cselekmények megvalósításának lehetőségeit növelik meg, de akadályát képezik annak is, hogy az ügyészi szervezet a lehető leghatékonyabb módon teljesítse az Alaptörvényben meghatározott feladatait. Ezen kívül az adott területet érintő jogalkalmazói tevékenység színvonala sem kielégítő, és számos a vizsgálat megállapításai szerint az Ig. 507/2014. Legf. Ü. számon közzétett Emlékeztetőben foglaltakkal ellentétes jogértelmezést tükröző intézkedésre, illetve azok indokolatlan késedelmére vagy elmulasztására derült fény. A jogalkalmazási hiányosságok jövőbeli megelőzése érdekében az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. -ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő körlevelet adom ki. 1. Kivétel nélkül minden büntető ügyben folyamatosan vizsgálni kell a bűnös úton szerzett vagyon elvonásának szükségességét. A vagyon biztosítását célzó kényszerintézkedések mellőzésére csak a törvényi feltételek hiányában kerülhet sor. 2. Elsőként a lefoglalás alkalmazásának lehetőségét kell megvizsgálni. Amennyiben az említett kényszerintézkedés vagyonelkobzás érdekében történő elrendelésének feltételei fennállnak, a Be. 151. -a (2) bekezdése b) pontjának II. fordulata alapján történő lefoglalás, mint mérlegelést nem tűrő kötelezettség elmulasztása súlyos törvénysértést valósít meg. Ebből következik, hogy a bűncselekménnyel érintett vagyonelem zár alá vételére, illetve annak bíróság előtt történő indítványozására kizárólag akkor kerülhet sor, ha az ilyen céllal történő lefoglalásra nincs törvényes lehetőség. A lefoglalás során be kell tartani azt a sorrendet, hogy elsőként a számlán nyilvántartott értékek (számlavagyon), másodsorban pedig a készpénz lefoglalásának van helye, az ingóságokat csak ezt követően lehet kényszerintézkedés alá vonni. Az ingatlan kizárólag zár alá vétel útján elrendelhető biztosításának abban az esetben lehet helye, ha a lefoglalással a vagyon visszaszerzése érdekében tehető intézkedések nem elégségesek vagy nem vezetnek eredményre. 3. Az ügyész feladata elsősorban a vagyonelkobzás biztosítására irányul, amelynek nem akadálya, hogy polgári jogi igényt, illetve ennek biztosítására szolgáló zár alá vételi indítványt terjesztettek elő. A vagyonelkobzást célzó lefoglalás ilyen okból történő mellőzése kizárólag akkor tekinthető indokoltnak, ha az adott vagyonelem polgári jogi igény biztosítása érdekében való zár alá vételét a bíróság jogerős határozattal már elrendelte. 4. Az ügyésznek a nála vagy a nyomozó hatóságnál előterjesztett, polgári jogi igényhez kapcsolódó zár alá vételi igénnyel összefüggő feladata a beadvány bírósághoz történő továbbítása, a kérelemmel összefüggő érdemi nyilatkozatot kizárólag abban az esetben tehet, ha a zár alá vételt eltérő jogi alapon tartja indokoltnak, illetve ha a magánfél indítványát alaptalannak ítéli meg. Ugyanakkor a zár alá vételi indítványnak, az annak tárgyában döntésre jogosult bírósághoz való továbbítása ugyancsak törvényi kötelezettség, amelynek késedelem nélkül eleget kell tenni. 5. Amennyiben a kényszerintézkedés bevezetésének szükségessége felmerül, haladéktalanul meg kell kezdeni a bűnös úton szerzett vagyon felkutatását. Ez a tevékenység nem merülhet ki az ingatlan és gépjármű-nyilvántartások adatainak ellenőrzésében, minden eszközzel meg kell kísérelni a bűncselekménnyel szerzett javak útjának nyomon követését, amely újabb bűncselekmények és bűnkapcsolatok felderítéséhez is vezethet. E körben különös hangsúlyt kell fektetni a pénzmosás megvalósulásának vizsgálatára is.
124 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám 6. A további jogalkalmazási hibák megelőzése érdekében szükséges a kérdéssel kapcsolatos iránymutatásokat részletesen tartalmazó Emlékeztető tanulmányozása, az abban foglaltak következetes alkalmazása, amelyet a vezetői revízió fokozott gyakorlása útján is biztosítani kell. 7. A körlevél rendelkezéseit a közzétételét követő naptól kell alkalmazni. Dr. Belovics Ervin s. k., legfőbb ügyész helyettes A Közérdekvédelmi Főosztály vezetőjének 5/2015. (VI. 30.) főov. körlevele az ügyészség közérdekvédelmi feladatainak ellátása során irányadó felterjesztési kötelezettségről Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 9. -ának (3) bekezdése, valamint az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás 11. -a alapján a következő körlevelet adom ki: 1. Az alárendelt ügyészség a benyújtással egyidejűleg köteles a felettes ügyészséghez felterjeszteni a felhívás, a perelhárító kiadmány, a kereset és a fellebbezés egy példányát. A felhívások és a keresetek közül nem kell felterjeszteni a szabálysértési ügyben benyújtott felhívásokat és a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) 30. -ának (5) bekezdése alapján indult ügyben benyújtott felhívást és keresetet (nemperes eljárás kezdeményezése iránti indítványt), továbbá az egyéb, az Ectv. 11. -ának (5) és (5a) bekezdése alapján előterjesztett keresetet (nemperes eljárás kezdeményezése iránti indítványt). 2. A főügyészség a Legfőbb Ügyészséghez felterjeszti a járási, járási szintű ügyészség által benyújtott kereset és a szabálysértési ügyben a bíróság előtti fellépés egy példányát is, ha álláspontja szerint az ügy bonyolult jogi vagy ténybeli megítélésű, vagy a jogalkalmazó szervek eltérő gyakorlata látszik megállapíthatónak. 3. Az 1. és 2. pontban foglaltak a más irányító intézkedésben szabályozott felterjesztési kötelezettséget nem érintik. 4. Ezt a körlevelet a közzétételét követő naptól kell alkalmazni, egyidejűleg az ügyészség közérdekvédelmi feladatainak ellátása során irányadó felterjesztési kötelezettségről szóló 6/2013. (XI. 30.) főov. körlevelet visszavonom. Dr. Judiné dr. Vida Angéla s. k., főosztályvezető ügyész
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám 125 Személyi hírek Elismerések A legfőbb ügyész az első ügyészi törvény kihirdetésének 144. évfordulója alkalmából EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRT EMLÉKÉRMET dr. Pintér Sándor belügyminiszternek, Csóti András bv. vezérőrnagy, főtanácsos, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának; KOZMA SÁNDOR-DÍJAT Bodáné dr. Viktor Éva címzetes főügyészségi ügyész, debreceni járási vezetőhelyettes ügyésznek, dr. Ihász Sándor fővárosi fellebbviteli főügyésznek, dr. Illés Irén legfőbb ügyészségi tanácsos, legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyésznek, dr. Miklósné dr. Magyar Márta címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Somogy megyei főügyészségi csoportvezető ügyésznek, dr. Öreg Katalin címzetes főügyészségi ügyész, ózdi járási vezetőhelyettes ügyésznek, dr. Reszl Ildikó Komárom-Esztergom megyei főügyésznek, dr. Szilágyi Lajos szegedi fellebbviteli főügyésznek, dr. Takács István címzetes főügyészségi ügyész, pécsi járási vezető ügyésznek, dr. Tancsik Rudolf legfőbb ügyészségi tanácsos, legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyésznek, dr. Venczl László ezredes, legfőbb ügyészségi tanácsos, főosztályvezető-helyettes ügyésznek; VARGHA FERENC-DÍJAT Balogh Józsefné Pest megyei főügyészségi osztályvezetőnek, Dr. Barabás Andrea Tünde az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője, tudományos főmunkatársának, Huber Béláné tanácsos, legfőbb ügyészségi tisztviselőnek, Kisné Tarsoly Ildikó Mária Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főügyészségi csoportvezetőnek, Orbán Gézáné tanácsos, legfőbb ügyészségi tisztviselőnek, Pakusza Zoltánné mohácsi járási ügyészségi írnoknak, Szendy Dezső Nándorné szakmai tanácsadó, legfőbb ügyészségi tisztviselőnek, Vargáné Vincze Teréz Békés megyei főügyészségi irodavezetőnek; ÜGYÉSZSÉGI EMLÉKGYŰRŰT dr. Bakucz Árpád címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, szombathelyi nyomozó ügyészségi vezető ügyésznek, dr. Horváth István főügyészségi ügyész, kecskeméti nyomozó ügyészségi vezető ügyésznek, Hugyecsek Béla Rezsőné legfőbb ügyészségi csoportvezetőnek, Juhász Hajnalka ny. győri fellebbviteli főügyészségi irodavezetőnek, dr. Kalasné dr. Árvay Judit címzetes főügyészségi ügyész, győri járási ügyészségi ügyésznek, dr. Kovács Lajos címzetes főügyészségi ügyész, jászberényi járási vezető ügyésznek, Louisné dr. Vince Zsuzsanna Ágnes címzetes főügyészségi ügyész, budapesti VIII. kerületi ügyészségi ügyésznek, dr. Méhi Józsefné címzetes főügyészségi ügyész, gödöllői járási ügyészségi ügyésznek, Novák József tanácsos, legfőbb ügyészségi csoportvezetőnek, Orbán Ildikó budapesti VIII. kerületi ügyészségi ügyészségi megbízottnak;
126 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám MAGYAR ISTVÁN-DÍJAT dr. Bárdos Tibor egri nyomozó ügyészségi vezető ügyésznek, dr. Biró Viktor Zsolt főügyészségi ügyész, szolnoki nyomozó ügyészségi vezető ügyésznek, dr. Bögöly Gyula alezredes, címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, központi nyomozó főügyészségi osztályvezető ügyésznek, Csordás József Gáborné balassagyarmati járási ügyészségi irodavezetőnek, dr. Gácsi Gabriella Rita címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, a Debreceni Járási Ügyészségen szolgálatot teljesítő főügyészségi ügyésznek, Gulyásné dr. Birinyi Ildikó Hajdú-Bihar megyei főügyészhelyettesnek, dr. Horváth Ferenc címzetes főügyészségi ügyész, budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi vezetőhelyettes ügyésznek, dr. Horváth Krisztina fővárosi főügyészségi osztályvezető ügyésznek, dr. Kalla Judit legfőbb ügyészségi ügyésznek, Kériné dr. Hoffner Terézia címzetes főügyészségi ügyész, gödöllői járási vezetőhelyettes ügyésznek, Kissné Dani Zsuzsanna tanácsos, Zala megyei főügyészségi irodavezetőnek, dr. Klekler Tamás címzetes főügyészségi ügyész, budapesti X. és XVII. kerületi vezető ügyésznek, dr. Kordé Csaba kőszegi járási vezető ügyésznek, dr. Kovácsfiné dr. Nagy Judit Gabriella főügyészségi ügyész, veszprémi járási vezetőhelyettes ügyésznek, dr. Löki Beáta alezredes, központi nyomozó főügyészségi katonai ügyésznek, dr. Mező Szabolcs Árpád Pest megyei főügyészségi ügyésznek, dr. Misi Mária legfőbb ügyészségi ügyésznek, dr. Nagy-György Ágota címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Jász-Nagykun-Szolnok megyei főügyészségi csoportvezető ügyésznek, Nagy László Zoltán szakmai tanácsadó, Somogy megyei főügyészségi tisztviselőnek, dr. Németh Gábor siklósi járási vezető ügyésznek, dr. Német Zsolt legfőbb ügyészségi ügyésznek, dr. Orbán György címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Veszprém megyei főügyésznek, dr. Őri Gábor Zoltán alezredes, legfőbb ügyészségi katonai ügyésznek, dr. Paral Attila Békés megyei főügyészségi ügyésznek, dr. Pálfiné dr. Boros Hajnalka főügyészségi ügyész, kecskeméti járási ügyészségi csoportvezető ügyésznek, Pásztor Ferenc Lászlóné miskolci járási ügyészségi irodavezetőnek, dr. Práda Ildikó Márta legfőbb ügyészségi ügyésznek, dr. Soltész Miklós fővárosi főügyészségi csoportvezető ügyésznek, dr. Spisák Mária címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főügyészségi ügyésznek, Szabó Miklósné Fejér megyei főügyészségi írnoknak, dr. Szalóki Zoltán Péter Heves megyei főügyésznek, dr. Szanka Ferenc Csongrád megyei főügyészségi csoportvezető ügyésznek, dr. Széplábi Rezső címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, Komárom-Esztergom megyei főügyészségi csoportvezető ügyésznek, dr. Takács Róbert Győr-Moson-Sopron megyei főügyészhelyettesnek, Dr. Tamási Erzsébet, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársának, dr. Tóth Tibor nyíregyházi járási vezetőhelyettes ügyésznek, dr. Vámos Tamás István Somogy megyei főügyészségi csoportvezető ügyésznek, dr. Zentai Adrienne Tolna megyei főügyészségi ügyésznek; SZÉKELY FERENC-DÍJAT dr. Fábián Eszter battonyai járási ügyészségi alügyésznek, dr. Horogh Tímea Katalin ózdi járási ügyészségi fogalmazónak, dr. Mayer Erika Noémi budapesti V. és XIII. kerületi ügyészségi alügyésznek, dr. Tankó Bojána budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi ügyészségi fogalmazónak, dr. Zsadányi Ildikó Ágnes mátészalkai járási ügyészségi ügyésznek;
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám 127 EMLÉKTÁRGYAT Gál Lászlóné mezőkövesdi járási ügyészségi írnoknak, Juhász Tamás Pest megyei főügyészségi csoportvezetőnek, Kiss Csabáné szegedi járási ügyészségi írnoknak adományozott. Kinevezések A legfőbb ügyész kinevezte dr. Kissné dr. Maár Sarolta címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, mb. Veszprém megyei főügyészhelyettest szolgálati helyén közjogi szakági főügyészhelyettessé; dr. Szeleczki Ida mb. fővárosi fellebbviteli főügyészségi osztályvezető ügyészt szolgálati helyén a Közérdekvédelmi Osztály fellebbviteli főügyészségi osztályvezető ügyészévé; dr. Dékány Éva mb. budapesti V. és XIII. kerületi ügyészségi csoportvezető ügyészt szolgálati helyén a Költségvetési, Gazdasági és Kiemelt Jelentőségű Büntetőügyek Csoportjának, dr. Kiss Pál mb. budapesti II. és III. kerületi ügyészségi csoportvezető ügyészt szolgálati helyén a Zseblopási Büntető Ügyek Csoportjának csoportvezető ügyészévé; dr. Becker Melinda pécsi járási ügyészségi fogalmazót a Pécsi és a Szigetvári Járási Ügyészséghez, dr. Bóna Gábor ajkai járási ügyészségi fogalmazót az Ajkai és a Veszprémi Járási Ügyészséghez, dr. Drávecz Péter siklósi, dr. Vincze Kata pécsi járási ügyészségi fogalmazókat a Pécsi és Siklósi Járási Ügyészséghez, dr. Havasi Ágnes szolnoki járási ügyészségi fogalmazót a Szolnoki és a Jászberényi Járási Ügyészséghez, dr. Nagy Adrienn tapolcai járási ügyészségi fogalmazót a Tapolcai és a Veszprémi Járási Ügyészséghez, dr. Perity Anikó kiskőrösi járási ügyészségi fogalmazót a Kiskőrösi és a Kalocsai Járási Ügyészséghez, dr. Szálkai Dávid encsi járási ügyészségi fogalmazót a Kazincbarcikai és az Encsi Járási Ügyészséghez, dr. Szita Veronika ajkai járási ügyészségi fogalmazót az Ajkai és a Veszprémi Járási Ügyészséghez alügyésszé. Kinevezés módosítások A legfőbb ügyész dr. Fülöp Zsolt Szilárd Fejér megyei főügyészségi ügyészt áthelyezte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészséghez; dr. Cserháti Sándor budapesti XVIII. és XIX. kerületi ügyészségi fogalmazót áthelyezte a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztályához, és egyidejűleg kinevezte katonai ügyészségi fogalmazóvá.
128 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám Szolgálati viszony megszűnések Szolgálati viszonya megszűnt, illetve megszűnik Szűcs Attiláné dr. Várhelyi Gabriella budapesti V. és XIII. kerületi ügyészségi ügyésznek 2015. évi augusztus hó 20. napjával, Boriné dr. Tolnai Krisztina budapesti I. és XII. kerületi ügyészségi alügyésznek 2015. évi május hó 31. napjával, Lutter László legfőbb ügyészségi tisztviselőnek 2015. évi december hó 13. napjával, Orbán Gézáné tanácsos, legfőbb ügyészségi tisztviselőnek 2016. évi március hó 25. napjával, Pál Imréné legfőbb ügyészségi tisztviselőnek 2015. évi november hó 30. napjával. Halálozás Dr. Kovács Attila legfőbb ügyészségi tanácsos, legfőbb ügyészségi osztályvezető ügyész 2015. évi május hó 28. napján, életének 62. évében, dr. Monszpart Gyula ny. fővárosi főügyészségi csoportvezető ügyész 2015. évi május hó 17. napján, életének 72. évében, dr. Dombi István ezredes, ny. győri katonai vezető ügyész 2015. évi április hó 26. napján, életének 79. évében, dr. Mikula Mária címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, ny. fővárosi főügyészségi ügyész 2015. évi május hó 18. napján, életének 66. évében, Lesán Miklósné fővárosi főügyészségi írnok 2015. évi április hó 17. napján, életének 45. évében elhunyt. Az ügyészi szervezet mindannyiukat saját halottjaként temettette el. Igazolványok érvénytelenítése Jani János ny. legfőbb ügyészségi tisztviselő D 00111, valamint Antal Dávid volt Baranya megyei főügyészségi fizikai alkalmazott E 00258 sorszámú szolgálati igazolványát a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya érvénytelenítette.
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám 129 Közlemények A 2015. évi Kozma Sándor Tudományos Pályázat díjazottai 2015-ben a Kozma Sándor emlékére meghirdetett tudományos pályázaton a következő pályázók részesültek elismerésben: BÜNTETŐJOGI TÉMAKÖRBEN Általános tagozaton: I. díj: A befolyással üzérkedés és a vesztegetés, illetve a csalás látszólagos halmazatának feloldása Dr. Némethy Andrea főügyészségi ügyész, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség II. díj: Dogmatikai és gyakorlati kérdések a terrorcselekménnyel fenyegetés tényállása kapcsán Dr. Deák Zoltán ügyész, Kecskeméti Járási Ügyészség III. díj: Bűnöző gyermek? A büntetőjogi felelősség megállapítása a tizenkettő-tizennégy év közötti elkövetők esetében Dr. Zsadányi Ildikó Ágnes ügyész, Mátészalkai Járási Ügyészség Különdíj (60 000 Ft pénzjutalommal): A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények minősítésének elméleti kérdései és gyakorlati problémái Dr. Havrán Ákos főügyészségi ügyész, Békés Megyei Főügyészség Az Ügyészek Országos Egyesülete különdíja (100 000 Ft pénzjutalommal): A feketegazdaság elleni büntetőjogi fellépés eredményességét befolyásoló tényezők Dr. Juhász Mária ügyész, Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség
130 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám Ifjúsági tagozaton: I. és II. díj: Nem került kiosztásra. III. díj: A büntetőeljárás gyorsításának egyik lehetséges útja az elhúzódás elleni hatékony jogorvoslat megteremtése nemzetközi tapasztalatok tükrében Dr. Farkas Krisztina alügyész, Budapesti VIII. Kerületi Ügyészség Joghallgatói tagozaton: I. díj: Az önkényuralmi jelképek használatát tilalmazó tényállás múltja, jelene, jövője az alkotmánybírósági határozatok tükrében Seprős Szilvia joghallgató, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar II. díj: A gyermek- és fiatalkorú tanúk helyzete a büntetőeljárásban Baksy Emese joghallgató, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar III. díj: Az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó szabályok a három csapás a magyar büntetőjogban Márok Soma joghallgató, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar PhD joghallgatói tagozaton: I., II. és III. díj: Nem került kiosztásra. Különdíj (60 000 Ft pénzjutalommal): A Kúria 4/2013. BJE határozata a jogos védelemről Dr. Gál Andor PhD hallgató, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám 131 BÜNTETŐJOGON KÍVÜLI TÉMAKÖRBEN Általános tagozaton: I., II. és III. díj: Nem került kiosztásra. Dicséret (50 000 Ft pénzjutalommal): Az ügyész polgári eljárásjogi helyzetének anomáliái Dr. Garai Renáta főügyészségi ügyészségi megbízott, Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség Ifjúsági tagozaton: I. díj: Nem került kiosztásra. II. díj: A hulladékgazdálkodás szabályai megsértésének tipikus esetei, szankcionálásuk módja Dr. Bancsiné dr. Magyar Viktória alügyész, Nyíregyházi és Vásárosnaményi Járási Ügyészség III. díj: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmára vonatkozó új szabályokkal összefüggő közérdekvédelmi ügyészi feladatok Dr. Balogh Nikoletta ügyészségi fogalmazó, Fehérgyarmati Járási Ügyészség Dicséret (50 000 Ft pénzjutalommal): Az ügyész szerepe a zsebszerződések elleni küzdelemben Dr. Keller Ágnes ügyészségi fogalmazó, Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség Joghallgatói tagozaton: I. díj: Nem került kiosztásra. II. díj: Az Európai Tanács Kínzás elleni Bizottsága (CPT) magyarországi látogatásainak hatása a hazai végrehajtó szervek gyakorlatára Bagossy Mária joghallgató, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
132 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám III. díj: A mező- és erdőgazdasági földek tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek és a naturalis obligatio kapcsolatának vizsgálata ügyészi szempontból Kocsis Bianka Enikő joghallgató, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Dicséret (50 000 Ft pénzjutalommal): A közszereplők személyiségi jogi perei Szigeti Imola joghallgató, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar PhD joghallgatói tagozaton: I., II. és III. díj: Nem került kiosztásra. Dicséret (50 000 Ft pénzjutalommal): Az Emberi Jogok Európai Bíróságának az egészségügyi problémákkal küzdő fogvatartottakkal kapcsolatos esetjoga Dr. Juhász Andrea Erika PhD hallgató, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Felhívás szakmai-tudományos tanácskozáson való részvételre A Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya ügyészségi szakemberek részvételével szakmai tudományos tanácskozást szervez. A konferencia időpontja: 2015. november 26 27. A konferencia helyszíne: Magyar Igazságügyi Akadémia (1122 Budapest, Tóth Lőrinc utca 6.) A konferencia szekciói és témái: I. BÜNTETŐJOGI SZEKCIÓ 1. Az új Btk. alkalmazásának elvi és gyakorlati problémái 2. A Btk. időbeli hatályának kérdései 3. A bűncselekményi egység-többség az összefoglalt bűncselekményekkel kapcsolatban 4. A jogos védelem elvi és gyakorlati problémái 5. A tevékeny megbánás alkalmazhatósági körének bővítése. A tevékeny megbánás alkalmazásának lehetősége a gyűlölet-bűncselekmények eseteiben 6. A sportrendészet aktuális kérdései, a sporthuliganizmus 7. A pártfogó felügyelet szerepe 8. Elkobzás, vagyonelkobzás, polgári jogi igény 9. Az összbüntetés
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám 133 10. Emberölési ügyekben jogalkalmazási tapasztalatok a nyomozás megindulásától az eljárás befejezéséig 11. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményének bizonyítása, a ténykérdés-szakkérdésjogkérdés problematikája, a szakértői bizonyítás ismertetése 12. A kábítószerrel összefüggő bűncselekmények. A kábítószerpiac új kihívásai, figyelemmel az új pszichoaktív anyagok elterjedésére 13. Az emberkereskedelem minősítési és halmazati kérdései 14. Az embercsempészet miatt indult büntetőügyek elméleti elemző vizsgálatának tapasztalatai 15. A szexuális bűnismétlés megelőzése 16. A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények bizonyítási nehézségei 17. Gyermekpornográfia 18. A prostitúció kezelése, különleges formái, rendészeti szempontjai, a prostitúcióhoz kapcsolódó bűncselekmények bizonyítási nehézségei 19. A kapcsolati erőszak bűncselekményének bizonyítási nehézségei 20. A szülői feladatokból eredő kötelességek megszegése súlyosságának megítélése 21. A közérdek fogalmának értelmezése a bírósági gyakorlatban 22. Veszélyfogalom a közúti közlekedésben (pl. gyorsfékezés a vasúti járműszerelvényeknél a baleset elhárítása érdekében, távoli veszély a közlekedés biztonsága elleni bűncselekményeknél, közvetlen veszély a közúti veszélyeztetésnél) 23. Az eshetőleges szándékkal megvalósítható közúti veszélyeztetés bűntette 24. Az elvárhatóság megítélése egyes közlekedési balesetek tükrében 25. Minősítésbeli és elhatárolási kérdések az egyes közlekedési bűncselekmények kapcsán 26. Az ittas állapotban elkövetett járművezetés bizonyítási és jogalkalmazási kérdései az új Btk. tényállásának változására tekintettel 27. A környezet és a természet védelmének büntetőjogi eszközei 28. A terrorizmus. Az intellektus és terrorizmus találkozása társadalmi okok és hatások 29. A választások tisztaságának megvédése büntetőjogi eszközökkel 30. A védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen állapot, valamint a bűncselekmény felismerésére, elhárítására koránál, fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett cselekmények minősítésének gyakorlati nehézségei 31. A lopás és az okirattal visszaélés viszonya, a két bűncselekménnyel kapcsolatos jogértelmezési problémák 32. Az üzletszerűség mint minősítő körülmény az egyes bűncselekmények esetében 33. A büntetőjog beavatkozásának szükségessége a szerzői jog védelmében 34. A vagyoni hátrány fogalmának meghatározása, különös tekintettel a szerzői jogi és iparjogvédelmi deliktumok vonatkozásában 35. A roma és nem roma együttélés konfliktusai, kriminális vonatkozása II. BÜNTETŐELJÁRÁS JOGI SZEKCIÓ 1. Az új Be. törvénnyel szemben támasztott ügyészi elvárások 2. Az ügyész eszközei a büntetőbírósági tárgyaláson folyó bizonyítás során 3. A büntetőeljárás gyorsításának és egyszerűsítésének időszerű kérdései 4. Az ügyész gyakorlati feladatai, lehetőségei a nyomozások elhúzódásának megakadályozása érdekében 5. A bírói útról elterelés lehetőségei 6. A békítőkör-modell a legalitás elvén működő országokban 7. Az áldozatvédelem szerepének növelése. Az erőszakos bűncselekmények fiatalkorú lány áldozatai és elkövetői 8. A gyermek jogainak érvényesülése a büntetőeljárásban 9. Gyermekkorúak kihallgatása a büntetőeljárásban 10. A vesztegetés feljelentésének elmulasztásával kapcsolatos dilemmák, a nullum crimen sine lege elvének érvényesülése 11. A tanú különösen védetté nyilvánításának törvényi feltételei, gyakorlati alkalmazhatósága 12. Az igazságügyi szakértők igénybevételének aktuális kérdései a nyomozási és bírósági szakban, különös tekintettel az igazságügyi adó-, könyv-, valamint ingatlanforgalmi szakértőre 13. A megelőző távoltartás intézményének gyakorlati alkalmazási nehézségei 14. A távoltartás gyakorlati alkalmazásának körülményei
134 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám 15. A házkutatás gyakorlata 16. A zár alá vétel és a zár alá vett dologra a polgári eljárásban elrendelt végrehajtási eljárás viszonya, jogértelmezési kérdések a gyakorlatban 17. A bűncselekményből származó vagyon elvonásának büntetőeljárási eszközei 18. A vagyon-visszaszerzési eljárás egy új jogintézmény alkalmazásának elméleti és gyakorlati kérdései 19. A bűncselekményből származó vagyoni előny elvonása a mai magyar büntetőeljárásban 20. Panaszjog témaköre a nyomozás és vádelőkészítési szakaszban. Jogalkalmazási problémák a Be. 195. -a körében, különös tekintettel a központi államigazgatási szervek mint feljelentők panaszjogára 21. A titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés aktuális kérdései 22. A felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló okok a gyakorlatban 23. Időszerűség a fiatalkorúak ellen indult büntetőeljárásban 24. Az elterelés lehetőségei és gyakorlati problémái a fiatalkorúak ellen indult büntetőeljárásban 25. A lemondás a tárgyalásról külön eljárás alkalmazásának ügyészségi tapasztalatai, nehézségei 26. A büntetőeljárásról szóló törvényben rendelkezésre álló, az eljárások gyorsítását segítő jogintézmények alkalmazása (jogi és gyakorlati megoldások keresése, tapasztalatok cseréje) 27. A büntetéskiszabási gyakorlat alakulása a közlekedési bűncselekmények, így különösen a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége, halált okozó ittas állapotban elkövetett járművezetés bűntette, maradandó fogyatékosságot, illetve súlyos egészségromlást eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége vagy maradandó fogyatékosságot, illetve súlyos egészségromlást eredményező ittas állapotban elkövetett járművezetés bűntette kapcsán 28. Az információszabadság és az adatvédelem érvényesülése a büntetőeljárásban 29. Etnikai nyilvántartás a nemzetközi bűnügyi statisztikában 30. Az európai elfogatóparancs magyarországi végrehajtásának nehézségei, a speciális szabályainak alkalmazása 31. A büntető igazságszolgáltatást érintő statisztikai reform. A bűnözés mérésének lehetőségei III. KORRUPCIÓS ÉS GAZDASÁGI BŰNCSELEKMÉNYEK 1. A Btk. időbeli hatálya az ítélkezési gyakorlat tükrében, különös tekintettel a gazdasági bűncselekményekre 2. Az ügyész tárgyalási tevékenysége kiemelt jelentőségű ügyekben 3. A korrupciós bűncselekmények felderítésének és eredményes bizonyításának aktuális kérdései, valamint a vagyonelkobzás alkalmazásával összefüggő a 2014-es korrupciós vizsgálat által is feltárt hiányosságok jogalkalmazási kérdései 4. A vagyon-visszaszerzési eljárás alkalmazásának kérdései a gazdasági és korrupciós bűncselekmények tükrében 5. A gazdasági bűncselekményekhez kapcsolódó, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény alkalmazásának feltételei és gyakorlati tapasztalatai 6. A zár alá vétel alkalmazásának tapasztalatai a gazdasági bűncselekmények körében 7. A sértetti jogállás és a sértetti jogok gyakorlása (polgári jogi igény érvényesítése, jogorvoslati jog bejelentése, pótmagánvád) a gazdasági bűncselekmények különös tekintettel a költségvetési csalás, a tartozás fedezetének elvonása és a csődbűncselekmény miatt indult büntetőeljárásokban 8. A hűtlen kezelés megítélése a helyi önkormányzat közgyűlése és a polgármester vagyonkezelési kötelezettségszegése tükrében 9. Az anyagi büntetőjog speciális kérdései a költségvetési csalás miatt indult ügyekben: folytatólagosságüzletszerűség, társasági adónemben okozott vagyoni hátrány meghatározása, vagyonelkobzás 10. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény alkalmazásának feltételei és gyakorlati tapasztalatai IV. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZEKCIÓ 1. A büntetés-végrehajtási kódex végrehajtásának tapasztalatai 2. Ügyészi eszközök a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti és jogvédelmi tevékenységben 3. A büntetés-végrehajtást övező hazai és nemzetközi garanciarendszer 4. A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának aktuális kérdései 5. Jogalkotás és jogalkalmazás az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata tükrében 6. A javítóintézeti nevelés végrehajtásának jelenkori problémái 7. A közérdekű munka végrehajtásának aktuális problémái
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám 135 8. A szabadságjogok érvényesülése a szabadságvesztés végrehajtása alatt 9. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek jogi helyzete és kezelése 10. A börtönpártfogás és a reintegráció 11. A személyes szabadság korlátozása a szabálysértési eljárásban V. KÖZÉRDEKVÉDELMI SZEKCIÓ 1. A büntetőjogon kívüli ügyészi tevékenység külföldi szabályozása 2. A közigazgatási és a szabálysértési bírságok elhatárolásának kérdései 3. A szabálysértési eljárás gyakorlati kérdései 4. A szabálysértési végrehajtási perújítás gyakorlati tapasztalatai 5. A szankcióhiányos szabálysértési tényállás és a büntetéskiszabás 6. Egyes hasonló tényállású bűncselekmények és szabálysértések elhatárolása 7. A fiatalkorú elkövetőre vonatkozó eljárásjogi rendelkezések a szabálysértési jogban 8. A speciális gyermekotthonok törvényességi ellenőrzésével összefüggő ügyészi feladatok 9. A hatósági eljárások kezdeményezésének gyakorlati kérdései 10. Az új Ptk. és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának ügyészi tapasztalatai 11. A Ptk. jogi személyekre, ezen belül különösen a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseinek diszpozitivitása 12. A hozzátartozó és a közeli hozzátartozó fogalma a hatályos magyar jogban, jogalkalmazási kérdések 13. Gondnokság alá helyezés iránti keresetek előkészítésének problémái az új Ptk. tükrében 14. A cselekvőképesség megváltozott szabályai. Gondnokság alá helyezés az ügyészi gyakorlatban, támogatott döntéshozatal és előzetes jognyilatkozat új intézményei 15. Az ügyész szerepe egyes polgári nemperes eljárásokban a hozzátartozók közötti erőszak miatt indult bírósági eljárások, valamint a kötelező gyógykezelés elrendelésére irányuló peren kívüli eljárás ügyészi kezdeményezésével kapcsolatos joggyakorlat 16. Az ügyész közérdekvédelmi feladatai a gyermek-és ifjúságvédelem területén 17. Az új Ptk. jogi személyekre, ezen belül különösen az alapítványokra és egyesületekre vonatkozó egyes rendelkezéseinek diszpozitív vagy kógens jellege 18. A közhasznú jogállás új tartalma, az ezzel összefüggő ügyészi feladatok és gyakorlati tapasztalatok értékelése 19. A közhasznú szervezetként történő ismételt nyilvántartásba vétel gyakorlati tapasztalatai 20. A civil szervezetek bírósági és ügyészi törvényességi ellenőrzése, az ügyészi törvényességi ellenőrzés terjedelme 21. A civil szervezetek megszűnését (megszüntetését) követő nemperes eljárások, végelszámolás, kényszervégelszámolás, törlés 22. A tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránti közérdekű keresetek gyakorlati tapasztalatai, problémái 23. Az uzsorás szerződések semmisségének megállapítására irányuló ügyészi keresetek gyakorlata 24. A termőföld védelmével kapcsolatos ügyészi tevékenység elméleti és gyakorlati kihívásai 25. A környezetet károsító cselekmények elleni fellépés eszközrendszere. A környezetvédelmi feladatokat ellátó ügyész tevékenysége 26. A környezeti kártérítés iránti igények ügyészi érvényesítésének gyakorlati tapasztalatai, nehézségei VI. IDEGEN NYELVI SZEKCIÓ Előadások angol, német vagy francia nyelven 1. A nemzetközi bűnügyi együttműködés gyakorlati és elméleti kérdései az Európai Unióban (pl. a kölcsönös elismerés elve, az európai ügyész, közös nyomozócsoport, sikeres jogesetek) 2. A külföldi tanulmányutakon vagy konferenciákon részt vett ügyészek tapasztalatai, úti beszámoló 3. Az ügyészséget, illetve az ügyészi tevékenységet érintő nemzetközi és EU jog * * *
136 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám A jelentkezési lapot legkésőbb 2015. szeptember 15. napjáig a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályára kell beküldeni, szolgálati úton [1055 Budapest, Markó utca 16.; telefon: (1) 354-5653, (1) 354-5656; fax: (1) 354-5773, (1) 302-4213; e-mailen a Továbbképzési Osztály hivatali címére: tko.szemtovig@mku.hu). A határidőt követően jelentkezést nem fogadunk el. A jelentkezési lap az Intranetről letölthető. Szállást a nem budapesti szolgálati helyű, illetve nem budapesti lakos résztvevők igényelhetnek, melyet 2015. november 25-én 15.00 órától foglalhatnak el. A konferencia tartama alatt a szállóvendégek számára teljes ellátást, a szállást nem igénylők számára pedig a konferencia napokon ebédet és vacsorát tudunk biztosítani. Túljelentkezés esetén a szervezők az előadások jelentkezési lapon közölt szakmai tartalma alapján választják ki a résztvevőket. A szervezők lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szekció elnökségek által megjelenésre javasolt előadások tudományos igénnyel szerkesztett változata az Ügyészek Lapja konferencia számában megjelenjen, amennyiben a szerzők 2015. december 15-ig dolgozatuk szakmailag lektorált változatát, a közlési feltételeknek megfelelően (terjedelem maximum 20 000 leütés, fél szerzői ív, a szöveg MS Word doc formátum, Times New Roman, betűméret 12 pt.) elektronikus formában megküldik a Továbbképzési Osztálynak. A határidőt követően megküldött publikáció megjelentetését nem tudjuk garantálni. Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály
ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY 2015. évi 6. szám 137 Jelentkezési lap Név: Szolgálati hely: Beosztás: Választott szekció és témakör száma: Előadás címe (VI. szekció választása esetén kérjük a választott nyelven is): Az előadás rövid tartalmi összefoglalása vagy vázlata (VI. szekció választása esetén kérjük a választott nyelven is): Igényel-e (az igényének megfelelőt kérjük aláhúzni) projektort az előadáshoz: igen / nem szállást: vacsorát: 2015. november 25-ére 2015. november 25-ére (kizárólag abban az esetben kérheti, amennyiben szállást is kér erre a napra) 2015. november 26-ára 2015. november 26-ára (gálavacsora) ebédet: 2015. november 26-ára 2015. november 27-ére speciális ellátást: igen / nem Ha igen, nevezze meg igényét: Egyéb közlendő: A pályázati felhívásban foglaltakat tudomásul veszem. A szekció elnökség erre irányuló javaslata esetén előadásomnak a tudományos írásművek követelményeinek megfelelően szerkesztett, lektorált változatát 2015. december 15-ig elektronikus formában rendelkezésre bocsátom, és hozzájárulok annak megjelentetéséhez. Előadásommal és kétnapos aktív közreműködésemmel hozzájárulok a program eredményességéhez., 2015. hó nap aláírás