Magyar mezőgazdasági információk adatbázisának (AIIR) bemutatása és hasznosíthatósága 1 Kocsis Mihály 2 Tóth Gergely 3 Makó András 3 Rajkai Kálmán 1 Pannon Egyetem Georgikon Kar, Növénytermesztési és Talajtani Tanszék Keszthely 2 Európai Bizottság, Közös Kutatóközpont, Környezet és Fenntarthatóság Intézet Ispra (Olaszország) 3 MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet, Talajtani Osztály Budapest
Az AIIR adatbázis Agrokémiai Információs és Irányítási Rendszer BARANYAI, F. FEKETE, A. KOVÁCS, I. (1987): A magyarországi tápanyag-vizsgálatok eredményei. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 189. p. (ISBN 963-232-294-0)
Agrokémiai Információs Rendszer (AIIR) és adatbázis A NÉBIH Növény, Talaj és Agrárkörnyezet védelmi Igazgatóság jogelődje a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központja (MÉM NAK) gyűjtötte. Komplex növénytermesztési és talajtani adattár Az adatállományt a három időszakra osztotta fel a KSH Mezőgazdasági Főosztálya: 1976 1980 1980 1985 1986 1990 Kezdetben mágnesszalagra rögzítették. Az 1990 es évek elején Dbase be konvertálták. A 2000 es években SPSS SAV adatállományba töltötték. 3
Új talajerő gazdálkodási rendszer létrehozása 1976. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztály 1976. MÉM határozat: az Új talajerőgazdálkodási rendszer ről Minisztertanács 7/1976. (IV.6.) sz. rendelete > MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ (NAK) Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomások (NAK laborok)
Az új talajerő gazdálkodási rendszer feladatai Korszerű és egységes talajtápanyag vizsgálati hálózat kiépítése Talajtápanyag vizsgálati eredményeken alapuló szaktanácsadási rendszer kidolgozása Új táblatörzskönyv (felhasznált agrokemikáliák rögzítése és számítógépes feldolgozása) Műtrágyák és termésnövelő anyagok egységes engedélyezési rendszerének kialakítása Műtrágyatárolók építése
Talajvizsgáló laboratóriumok építése Az első laboratórium (Tanakajd) 1977 ben További 14 laboratórium (Debrecen, Mosonmagyaróvár, Nyíregyháza, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Kaposvár, Kecskemét, Gödöllő, Szolnok, Miskolc, Hódmezővásárhely, Velence, Szekszárd, Pécs) Napi 200 minta vizsgálata 14 16 talajparaméterre Talajvizsgálatra kötelezett területek 3 évenkénti vizsgálatát írták elő (5/1978. (V.26.) MÉM rendelet)
Az adatfeldolgozási, elemzési és szaktanácsadási rendszer elemei AIIR (Agrokémiai Információs és Irányítási Rendszer) Egységes műtrágyázási irányelv és módszertan (MÉM NAK) ( Kék könyv majd Fehér könyv ) A mezőgazdaságilag művelt terület 60 % án használták A szaktanácsadás javítása érdekében az adatbázist később folyamatosan bővítették
Talajtápanyag vizsgálatok: I. 1. Mintavevő eszközök Kézi mintavevők Talajmintavétel TVG1: 0 25 cm; 20 leszúrásból ~0,75 1 kg átlagminta (szántóföldön; rét legelő: 0 10 cm) TVG3: rétegfúró; 0 60 cm (0 20; 20 40; 40 60); gyümölcsösök, szőlő, bogyósok, c.répa Gépi mintavevők Tóth féle gépi standard mintavevő (~TVG1) Tóth féle gépi standard mintavevő (~TVG3) Tárcsás talajmintavevő készülék
Talajtápanyag vizsgálatok: II. Mintavételi előírások A talaj művelhető állapotban legyen Betakarítás és szerves/műtrágyázás közti időszakban (vagy) őszi/tavaszi alaptrágyázás után 100 nappal Vetéssel egyben kiadott starter műtrágya után Szerves trágyázás után 6 hónappal Gépi mintavétel csak a növények bizonyos fejlettségi állapotáig egyébként kézi fúróval
Talajtápanyag vizsgálatok: II. Mintavételi előírások NEM MEGENGEDETT MINTÁT VENNI: Táblák szélén 20 m es sávban Forgókban Szalma és szénakazlak helyén Műtrágyadepók helyén Trágyaszarvasok helyén Talajjavító anyagdepók helyén Állatok delelőhelyén Frissen szerves vagy műtrágyázott területen
Talajtápanyag vizsgálatok: III. Mintavétel gyakorisága Szántóterületeken 3 évenként (kivéve évelő pillangósok, gyep: előtt vagy után) Gyümölcs, szőlő: telepítés előtt (tereprendezés után), majd 3 évenként Cukorrépa talajának nitrát tartalom vizsgálata: évente kétszer
Talajtápanyag vizsgálatok: IV. Mintavétel módja Szántóföldi kultúrák: 12 ha onként 2 átlagminta (1 1 átlagminta az átlók mentén vett 20 20 db mintából ~ 0,75 kg); 0 25 cm < 3 ha talajfoltok külön mintákba szedése < 12% lejtő: a lejtőszakaszok külön átlagmintába szedése Gyümölcs/szőlő ültetvények: 6 ha onként két átlagminta (gyümölcs: 0 20; 20 40; 40 60 cm) (bogyós: 0 20, 20 40 cm) (szőlő: 0 30; 30 60 cm); alaptrágyázáshoz vagy fenntartó trágyázáshoz
Talajtápanyag vizsgálatok szabványai MSZ 08 0205 78: A talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságainak vizsgálata MSZ 08 0202 77: Telepszíni mintavétel mezőgazdasági célú talajvizsgálatokhoz MSZ 08 0203 78: Talajszelvény kijelölése, feltárása és leírása talajtérkép készítéséhez MSZ 08 0206/1 v. 2 78: A talaj egyes kémiai tulajdonságainak vizsgálata. A talajminta előkészítése 631.423.3. MSZ 08 0450 80; 0451 80; 0452 80; 0453 80; 0454 80; 0455 80; 0456 80: Mg; Cu; Zn; Mn; szervesszén; nirit; nitrát; AL K 2 O; AL Na; AL P 2 O 5 ; AL SO 4 2
kb. 300.000 rekord táblaszintű adatok a felső művelt réteg adatai AIIR 1984-1990 évek adatai összes termesztett növényre táblaazonosítók és táblaadatok meteorológiai körzet talaj típus és altípus talaj alapvizsgálatok talaj tápelem adatok növénytermesztési adatok és termés adatok
AIIR SPSS statisztikai program adatfájlba töltése
AIIR adatok SPSS.sav fájl formátuma
Az AIIR adatok Hét év (1984 1990) mezőgazdasági adatai; 4 millió hektár mezőgazdasági területé és 7művelési ágé (szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, fásított terület); 19 megye 80 000 mezőgazdasági tábla vagy résztáblája (parcella) talajjellemző adatai; Aművelt (0 25 cm es) talajréteg jellemzők: Alapvizsgálati adatok: Arany féle kötöttség (K A ), humusz [%], ph KCl,CaCO 3 [%], vízben oldható össze só [%]; Tápanyag adatok: NO 2 [ppm], NO 3 [ppm], AL P 2 O 5 [ppm], AL K 2 O[ppm]; Elem és ion adatok: Mg [ppm], Na [ppm], Zn [ppm], Cu [ppm], Mn [ppm], SO 4 2 [ppm]; 196 növénykultúra (faj, fajta) terméshozam és elővetemény idősoros adata; tábla mű és szerves trágya adagok. 17