Frankok (5. századtól) Itt alakul ki a feudalizmus. Az állam kialakulásával a szabad réteg vagyonosodik» kiváltságokat kapnak Ding (hasonít a thingre) Szükebb körre, a katonai vezetökre csökken Udvar Megjelenik a király intézménye A királyi udvar is kialakul» arisztokrácia, tetszölegesen válogatva (nincs megszabva, kik azok) Az uralkodónak nem kell az udvarral együtt döntenie Katolizálódás Fontos a papság az államszervezetben Egységesítö szerep Eleinte választott vezetök, késöbb öröklés, de nem csak a király pozíciójánál, grófoknál is Nagy Károly: Még életében kinevezte utódját» saját fiát» elsöszülött öröklés Feudális uralkodó /király/ Három hatalmi ágat egyszerre birtokolja Legnagyobb hadúr Minden föhatalmat ö birtokol De a szokásjogot nem tudja megsemmisíteni Csak azt tudja szabályozni, amit a szokásjog még nem szabályoz Monopóliumok: só, pénzverés Az egyes területeket leosztja például az egyháznak Nincs székhelye, vándorol, a hübéreseinél, illetve a saját birtokain lakik Capitulale Frank törvények Azért ez a nevük, mert fejezetekre osztottak Királyi udvar Elsö fontosabb végrehajtószerv Az udvari méltóságokból nönek ki az országos szintü végrehajtó intézmények Hatáskörök és személyi állományok bövítésével lesznek hivatalok Kánonjog kihat az emberekre is, a házasság intézménye is az egyház kezébe kerül. Kihatással van a polgári jogra, a büntetöjogra és ezáltal az uralkodóra is.
Jogforrások 1. Közvetlen: capitulale, városok joga, kánonjog 2. Közvetett: formulák, urbáriumok, krónikák, adománylevelek Szokásjogi gyüjtemények: leges barbarorum (500-tól kezdik leírni) Germán néptörzsek joga lex Salica: Száli frankok joga lex Riboaria: Riboáriai frankok joga lex Vizigotorum: lex Alemannorum: alemannok lex Saxorum: szászoké lex Burgundorum: burgundiaiak joga lex Romanorum: leigázott rómaiak joga Alkalmazása vérségi elv alapján történt Más területen bizonyítani kell a saját népcsoportom jogát, hogy aszerint ítéljenek el Nagyrészt büntetöjogi katalógusok részben magánjoggal Társadalmi származás alapján tesz különbséget Van a népcsoportok között is különbség a megítélésben, akkor is, ha társadalmilag egyenrangúak Gyakorta sérül a vérségi elv Részletesek, minden esetet sorra vesznek, konkrétumokba menöen Társadalmi rétegek 1. Szabad 2. Szegény szabad» jobbágy 3. Félszabad» jobbágy 4. Rabszolga» jobbágy Jogviszony a földesúr és a jobbágy között Engedély nélkül nem házasodhat, köthet szerzödést, örökíthet Gazdasági kötelezettsége adózni, dolgozni, robotolni Röghöz kötés: ugyanazt a területet kell megmüvelni Földmüvelés, 3 nyomásosan Jobbágy tartozik ajándékkal is Úriszék: Földesúr a saját jobbágya felett bíráskodik Szabad réteg differencializálódása Nemes Nem nemes szabad Szabad paraszt: nem mindenhol tipikus; nem tartoznak az úriszék alá, saját bírákat választhatnak Nemesek 1. Egyházi 2. Világi
Hierarchia a nemesek között: bárók, grófok, örgrófok Hübéri viszonyrendszer Csak nemes emberek között jöhet létre Az uralkodó a legföbb hübérúr, alatta a vazallusok Beneficium: Hübérúr által, szolgálatért cserébe adott föld. A hübérúr tulajdonában marad, de jövedelme a vazallusé. Örökíthetö A hübérúrnak védelmet kell adnia A vazallusnak katonát kell állítania, el kell látni az urát, kísérnie kell Esküt kell tenni a hübérúrnak Az úr invesztitúra formájában beiktatja vazallusát a birtokba Elsö korszakban hiába volt ez a rendszer, a vazallusok összefognak a király ellen Hódító Vilmos (anglia): Látja, hogy nem jelent biztonságot a hübéri rendszer, ezért mindeki, bárki hübérese elöször neki esküszik Minden hübérúr és hübéres egyben földesúr is Nem kellett ebbe a rendszerbe tagozódni Vazallus a saját földjén és a beneficiumán is vannak falvak, tud várost is alapítani Beneficiumot el lehet adni Vazallus ajándékot ad eseményeknél Város jog által meghatározott állapot Király és földesúr is alapíthat Bizonyos fokú autonómia Függetlenség a földesúrtól, kikerül az úriszék alól Saját elöljárók választása, saját törvények Kórházak létrehozása a késöbbi korokban Földesúri terület A földesúr védelmet biztosít Jobbágynak adóznia kell, meg kell müvelnie a földet, robotolnia kell Pénzszolgáltatással kiváltott szolgálat» termény helyett pénz Egyház Írástudók Fontosak az államszervezetben Iskolák üzemeltetöje Kezdetben templomban való oktatás
Az állam nem vállal fel országosszintü egészségügyi ellátást» egyház vállalja fel Szociális hátrányban lévök támogatása: árvák, nincstelenek Franciaország Széttagoltság korszaka (IX. századtól 1301-ig) A király nem tudja hatalmát megerösíteni, mert kevés a földje A többi földesúr nem foglalkozik a királlyal igazán Az ország uradalmakból áll, a földesurak kiskirályok: pénzverés, bíráskodás, törvényhozás, hadviselés Rendi gyülések kora (1301-XV. századig) A király megerösíti hatalmát Africaniat megszerzik a franciák az angoloktól háborúval Grófságok,tartományok kialakítása» hatalom központosítódik Hivatalnokok kinevezése: grófságok élére grófok Hivatalnokok nem kapnak fizetést, a beszedett adókból keresnek pénzt Közigazgatás egyben a bíráskodás egysége is lesz Iskolák jönnek létre a bírák képzésére, szokásjogot ismerö nemesek laikusok Központi hatalom, bövülö hatáskörök az udvarban» kiszervezés A király a legfelsöbb úr, de néhány hatalmi intézményét átengedi Számadási Kamara Az ország pénzügyeivel foglalkozik Az udvaról vált ki Párizsi parlament #viszga Bíróság és nem törvényhozó szerv 12 föúr, pairok (peer) bírósága, 6 világi, 6 egyházi A nem feltétlen jogképzett 12 föúr mellé egyházi magisterek kerültek, mint jogszakértök Mindig Párizsban vannak Felsöbb bíróság Lajstromozza a törvényeket» akkortól kezdve hatályosak csak» kontroll a királlyal és egyházzal szemben Csak XIV. Lajos tette kötelezövé a lastromozást» szétválik a rendelet (nem lastromozandó) és a törvény Akkor érvényes egy szabály, ha az hozza, akinek joga van hozzá. Hatályos akkor, ha az erre a feladatra kijelölt emvber beiktatja és kihirdeti. Rendi gyülések Nem folyik bele a törvényhozatalba: csak a király hozhat törvényt Külön üléseznek 1. Általános 2. Külön gyülések: papság» személyes meghívó, nemesség» személyes meghívó, harmadik rend (polgárság, szabad parasztok)» közös meghívó, utasításhoz kötött
képviselök 3. Elökelök gyülése: nincs rendi tagozódás, a király dönt, kit hív meg. A szakértelem a fontos, így egyetemi tanárok (taláros nemesség) is elöfordulhatnak 4. Tartomány rendi gyülések: Tartományok szerinti, rendek szerint tagozódnak Hamadik rend képviselöi Közös meghívók Feladatra lettek küldve Panaszkönyveket használtak #vizsga Nemesség Adómegajánlás joga» lemondtak róla Szokásjog XIV. századtól leírják, ezzel a fejlödését lezárják Az új gazdasági és szervezeti dolgokra már nem tud jogot alkotni, így az a király feladata lesz