KEDVES ÉRETTSÉGIRE KÉSZÜLŐ DIÁKOK, FELKÉSZÍTŐ PEDAGÓGUSOK!

MEGOLDÁSOK 1

2

KEDVES ÉRETTSÉGIRE KÉSZÜLŐ DIÁKOK, FELKÉSZÍTŐ PEDAGÓGUSOK! A középszintű érettségire felkészítő önálló feladatgyűjtemény megoldásait terjedelmi okokból internetes hozzáféréssel tesszük közzé. A korábbi kulcsok hagyományait követik: csak az összetettebb feladatoknál ismételjük meg a kérdéseket, alapesetben csak a feladatok számát és a hozzájuk tartozó válaszokat közöljük: a soronkénti válaszok előtti gondolatjelek jelölik a belső kérdéseket. A megoldások szerkezete alapvetően nem változott: zárt válaszú feladatoknál a pontos megoldást (kivétel az egyéni válaszok), míg a nyílt végű és az esszé(szerű) feladatoknál megoldási javaslatokat közlünk. Jó tanulást és sikeres felkészülést kívánunk! A szerző

4

TARTALOM 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1. Vallás és kultúra az ókori Keleten... 7 1.2. A demokrácia kialakulása Athénban... 8 1.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása... 9 1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány... 11 1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése... 13 1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása... 13 2. A KÖZÉPKOR 2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői... 15 2.2. A nyugati és keleti kereszténység... 16 2.3. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése... 17 2.4. A középkori városok... 18 2.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban... 19 2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában... 21 2.7. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése... 21 3. A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLAM MEGTEREMTÉSE ÉS VIRÁGKORA 3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása... 23 3.2. A honfoglalástól az államalapításig... 23 3.3. Az Árpád-kor... 25 3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején... 27 3.5. A Hunyadiak... 30 3.6. Kultúra és művelődés... 31 4. SZELLEMI, TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI VÁLTOZÁSOK AZ ÚJKORBAN 4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei... 33 4.2. Reformáció és katolikus megújulás... 34 4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában... 35 4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás... 36 5. MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN 5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása... 38 5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora... 39 5.3. A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc... 40 5.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban... 41 5.5. Művelődés, egyházak, iskolák... 42 6. A POLGÁRI ÁTALAKULÁS, A NEMZETÁLLAMOK ÉS AZ IMPERIALIZMUS KORA 6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata... 44 6.2. A XIX. század eszméi... 44 6.3. Az ipari forradalom és következményei... 45 6.4. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón... 46 6.5. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik... 49 5

7. A POLGÁROSODÁS KEZDETEI ÉS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON 7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései... 51 7.2. A reformkori művelődés, kultúra... 52 7.3. A polgári forradalom... 52 7.4. A szabadságharc... 54 7.5. A kiegyezés előzményei és megszületése... 55 7.6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában... 56 7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése... 58 8. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A KÉTPÓLUSÚ VILÁG FELBOMLÁSÁIG 8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék... 59 8.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban... 61 8.3. Az USA és az 1929 33-as gazdasági válság... 61 8.4. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa... 62 8.5. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920 30-as években... 63 8.6. A második világháború előzményei, jelentős fordulatai... 64 8.7. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői... 66 8.8. A szocialista rendszerek bukása... 68 9. MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS ÖSSZEOMLÁSIG 9.1. Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei... 69 9.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői... 70 9.3. Művelődési viszonyok és az életmód... 70 9.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái... 71 9.5. Magyarország részvétele a világháborúban... 71 9.6. A német megszállás és a holokauszt Magyarországon... 72 10. MAGYARORSZÁG 1945-TŐL A RENDSZERVÁLTOZÁSIG 10.1. A szovjet felszabadítás és megszállás... 73 10.2. A határon túli magyarság sorsa... 73 10.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése... 73 10.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc...................................................... 74 10.5. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői... 75 10.6. A rendszerváltozás... 76 11. A JELENKOR 11.1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái... 77 11.2. Az európai integráció története... 77 11.3. A harmadik világ... 78 11.4. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés... 78 11.5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai... 79 12. A MAI MAGYAR TÁRSADALOM ÉS ÉLETMÓD 12.1. Alapvető állampolgári ismeretek 12.2. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban... 80 12.3. A magyarországi romák... 81 12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság... 82 12.5. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások... 83 6

1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1. VALLÁS ÉS KULTÚRA AZ ÓKORI KELETEN 1. 1. Tigris Eufrátesz 2. 4. Sárga-folyó Kék-folyó Nílus Indus 3. Gangesz 1 Egyiptom 2 Mezopotámia 3 India 4 Kína 2. a Képírás írásjegyei Kínából Ékírás írásjegyei Mezopotámiából Hieroglifák Egyiptomból Hangjelölő írás írásjegyei Föníciából 2. b képírás; fogalomírás/szótagírás; betűírás görög, római (latin) tulajdonviszonyok kialakulása, gazdasági élet/hatalmi viszonyok kialakulása 3. Mezopotámia Egyiptom Az ókori zsidó állam India Kína b, B a, b, A f, e, g, k, C a, c, d, h, E b, i, D 4. A mumifikáláskor a test bebalzsamozásához pontos anatómiai ismeretekre volt szükség. Az egyiptomi vallásban fontos szerepe volt a túlvilági létnek és az arra való felkészülésnek. 7

5. 6 A Kr. e. VI. században Indiában kialakult vallás alapítójának szobra. 1 Uralkodói temetkezési hely; a legszebbek Gízában láthatók. 2 Az ázsiai hunok betörése ellen épített fal, amely a világűrből is látható. 5 Pusztító és újjáteremtő indiai isten szobra. 4 Csin si Huang-ti császár síremlékének agyagkatonái. 3 A mezopotámiai városállamok központjában álló toronytemplom. 6. Uralkodókat, azok családtagjait, hivatalnokokat ábrázoltak, valamint az uralkodók tetteit, hősiességét, isteni jellegét akarták bizonyítani. 7. Minden város tele van az irántad érzett szeretettel, Amon! Kultúra: egyiptomi Sarrukín vagyok, az erős király, Agade királya. Kultúra: sumer Amikor Marduk elküldött engem a nép helyes vezetésére és arra, hogy az országot az ítélkezésre megtanítsam, a törvényt és az igazságot az Ország szájába helyeztem. [ ] 1. Ha awélum awélumot bevádolván, gyilkosság vádját emelte ellene, de reá nem bizonyította: vádlója ölessék meg. Kultúra: mezopotámiai (Ó)Babilon Mi közünk Dávidhoz? Nem örökségünk Jisaj ivadéka. Sátradba, Izrael! Magad törődj házaddal! Dávid és Izrael szerteszéledt sátraiba. Csak a Júda városaiban lakó izraeliek fölött uralkodott tovább Roboám. Kultúra: zsidó Ötödik hadjáratomban Elám országa ellen vettem az utat. Assur, Sin, Samas, Adad, Bel, Nabu Ninua Istárja, Kidmuri királynője, Arbailu Istárja, Ninurta, Nergál, Nusku parancsából Ululu hónapban [ ] Elám területét teljes kiterjedésében beborítottam. Királya, Teumman fejét, aki vakmerően gonoszságot tervelt, levágtam. Vitézeit számlálatlanul öltem meg. Kultúra: asszír Nagy Isten Ahuramazda, aki az eget teremtette, aki ezut a földet teremtette, aki az embert teremtette, aki a boldogságot teremtette az embernek, aki Dareioszt királlyá tette [ ] Kultúra: perzsa A tanítást és a Véda tanulmányozását [ ] Kultúra: indiai árja 1.2. A DEMOKRÁCIA KIALAKULÁSA ATHÉNBAN 1. a) Milyen főbb csoportokra tagolódott Athén társadalma? Teljes jogú athéni polgár, metoikoszok, rabszolgák. Politikai jogok tekintetében mely társadalmi csoportok között húzódott éles határvonal? Teljes jogú athéni állampolgárok/metoikoszok, rabszolgák. Melyik társadalmi réteg vehetett részt a politikai életben? Teljes jogú athéni polgár. Mi jelzi ezt az ábrán? A nyíl (ábraelemzési szempont!). Milyen feltételei voltak a politikai életben való részvételnek? 20 év feletti teljes jogú athéni polgárnak (férfinak) kellett lenni. b) Melyik volt a legfontosabb politikai döntéshozó szerv Athénban? Az ekklészia. Mi mutatja ezt az ábrán? A tagjai választják a legfontosabb tisztségviselőket. Mely tisztségeket sorsolták? Bulé, heliaia, kilenc arkhón. Mely tisztségeket töltötték be választott tisztviselők? Sztratégoszok, tamiaszok. Mi indokolta a kétféle választási módszer alkalmazását? Fizikai rátermettség szükséges választás, politikai hivatalokba azért soroltak, hogy többen kivehessék részüket a politikai irányításból. Mely intézmények tekinthetők az athéni demokrácia alappilléreinek? Miért? Osztrakiszmosz cserépszavazás, amely megakadályozza a demokrácia felszámolását, a türannosz rendszer (zsarnokság) létrejöttét. 8

2. Hogyan értelmezte Periklész a demokrácia fogalmát? A többségre támaszkodik, a szabadság szelleme. Mit tartott értéknek társadalmi szempontból? A közösségben betöltött szerepet. 3. Az ókori Athénban területi elven alakult ki a demokrácia. Az osztrakiszmosz célja az volt, hogy Athénban ne alakulhasson ki ismét zsarnokuralom. I I A demokrácia korlátlan néphatalmat jelentett. H 1.3. A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VIRÁGKORA ÉS VÁLSÁGA, AZ EGYEDURALOM KIALAKULÁSA 1. Róma mint városállam Róma Itália ura (az etruszkok, samnisok és görögök ellen vívott háborúk után) Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének ura (pun háborúk kora) A világbirodalom 9

2. a) hódítások róma itália ura pun háborúk a földközi-tenger nyugati medencéjének meghódítása a földközi-tenger keleti medencéjének meghódítása római birodalom nő a földterületek nagysága új provinciák lovagok meggazdagodnak az adóbérletből, de politikai tisztséget nem tölthetnek be senatori rend latifundiumai (nagybirtokai) meghatározóvá válnak nő a rabszolgák száma átalakul a gazdaság: áruttermelő rabszolgaság nő a rabszolgafelkelések veszélye elhúzódó háborúk a rabszolgatartó nagybirtokok versenye paraszti birtokok tönkremennek a római hadsereg meggyengül nő a nincstelenek száma kialakul a vagyontalan városi köznép: proletariátus átfogó reformokra van szükség: földkérdés hadseregreform szűk a politizálók köre nehézkes a politikai, pénzügyi irányítás rendezetlen a polgárjog kérdése b) A következő szempontokra térjen ki: A hódítások alapvető következményei: hatalmas zsákmány (nemesfém, föld), nagyszámú rabszolga, a kisüzemek tönkrementek, a nagyüzemek fejlődtek. Jellemző továbbá a társadalmi változások, a szellemi élet átalakulása, illetve a politikai élet változásai (kiemelten: elavult intézményrendszer), eltérő jogállású lakosság, és a pénzügyi igazgatás is problémás. 3. A: Livius Drusus B: Cornelius Sulla C: Caius Marius D: Tiberius és Caius Gracchus E: Caius Iulius Caesar F: Spartacus 10

1.4. AZ ANTIK HITVILÁG, MŰVÉSZET, TUDOMÁNY 1. Az ókori görögöknek több istenük volt. Isteneik többségét emberalakban ábrázolták. A görögök összetartozását is erősítette a közös istenvilág. Minden poliszban ugyanazokat az isteneket tisztelték. Minden istennek saját feladatköre, hivatása volt. politeizmus antropomorf pánhellén funkcióistenek 2. Görög isten Római isten Funkció Zeusz Jupiter főisten Héra Juno a főisten felesége; a házasság és a család védelmezője Poszeidón Neptunus a tenger istene Démétér Ceres termékenység, földművelés Apollón Apollo a költészet istene Artemisz Diana a vadászat istene Arész Mars a háború istene Aphrodité Venus a szépség és a szerelem istennője Hermész Mercurius az istenek követe, a tolvajok, kereskedők istene Pallasz Athéné Minerva bölcsesség, tudományok Héphaisztosz Vulcanus az istenek kovácsa Hesztia Vesta a házi tűzhely őrzője Dionüszosz Bacchus a bor és a mámor istene 3. a Ókor Modern kor Milyen alkalomból? Milyen céllal? Zeusz isten tiszteletére Milyen időközönként? négyévente négyévente görög hagyományok alapján béke Helyszín Olympiában mindig más helyszínen Résztvevők csak férfiak nők, férfiak Öltözék meztelenül sportágnak megfelelő mezekben Versenyszámok futás, diszkoszvetés, gerelyhajítás, ökölvívás Díjazás babérkoszorú érmek az ókori hagyományokon túl pl. úszás, öttusa, vívás stb. 11

3. b egyéni válaszok a táblázat felhasználásával 4. a Milyen alkalomból? Milyen céllal? Ókor szórakozás, szórakoztatás Jelenkor szórakozás, szórakoztatás Helyszín szabadtéri színház kőszínházak (zárt) Színészek csak férfiak nők és férfiak (gyerekek) Darabok, műfajok vígjáték, dráma vígjáték, dráma, opera, operett, musical Színpadkép, díszletek, jelmezek egyszerűek, stilizáltak 4. b egyéni válaszok a táblázat felhasználásával színesek, látványosak, a darab fontos kelléke 5. Témaválasztás: A görögöknél nincs hivatalos művészet, közös: az istenek ábrázolása. Ábrázolásmód: Görög realisztikus, ókori Kelet merev, frontális. Kidolgozás: Görög anatómiai pontosságú, ókori Kelet csak a jellemző, főbb vonások. 6. a dór; ión; korinthoszi 6. b Hosszanti, téglalap alakú épületek, oszlopcsarnok, oszlopsorok, timpanon a homlokzat felett. A XIX. század újra felfedezi az ókori, nagy légterű, impozáns épületeket. 7. A: Colosseum B: Titus diadalíve C: Traianus oszlopa D: Panthenon 8. a ión és korinthoszi 8. b keresztboltozat; kupola Nagyobb, tágasabb belső tereket, épületbelsőket lehetett így létrehozni. 9. 1. Gízai piramisok Kheopsz piramis 2. Szemiramisz függőkertje 3. Az olympiai Zeusz-szobor 4. Artemisz temploma Epheszoszban 5. A rhodoszi kolosszus 6. Alexandriai világítótorony 7. A Halikarnasszoszi Mauzóleum 10. a Meghódított, alávetett tartomány, élén proconsul állt. 10. b Provincia Megszervezésének időpontja Mai állam (államok) Szicília Kr. e. 241 Olaszország Gallia Kr. e. 58 51 Franciaország, Belgium, Németország, Luxemburg Egyiptom Kr. e. 31 Egyiptom Pannonia Kr. u. 9 Magyarország, Szlovénia, Szerbia Dacia Kr. u. 107 Románia 12

11. a egyéni válaszok a Kta. megfelelő oldala alapján 11. b Pannonia 11. c Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia 11. d Románia, Szerbia, Magyarország 11. e Scarbantia: Sopron; Savaria: Szombathely; Arrabona: Győr; Sopianae: Pécs; Ulcisia Castra: Szentendre; Aquincum: Óbuda; Napoca: Kolozsvár; Apulum: Gyulafehérvár; Marus: Morva; Danuvius: Duna; Tisia: Tisza; Crisia: Körös; Marisus: Maros; Dravus: Dráva 11. f Az V. században a kormányzat átadta a hunoknak Pannónia egy részét. 11. g egyéni válaszok 1. 5. A KERESZTÉNYSÉG KIALAKULÁSA ÉS ELTERJEDÉSE 1. 1. Názáret itt nevelkedett Jézus; 2. Jeruzsálem itt feszítették keresztre; 3. Betlehem itt született Jézus 2. Melyek a kereszténység legfontosabb tanításai? A források segítségével válaszoljon! Szeretet Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. (első három forrás) Az elérendő cél a menny, Isten országa. (utolsó forrás) Miért válhatott a keresztény vallás a válságokkal küzdő Római Birodalomban közösségformáló erővé? A gazdasági és társadalmi válság miatt az emberek elbizonytalanodtak többistenhívő vallásukban. A sorsukon változtatni akarók körében nőtt a Megváltóba vetett hit. Jézus tanításai a legszegényebbeknek is erőt adtak. 3. Jézus tanítványainak elnevezése a Bibliában. A keresztények Jézus személyében várták a Megváltó eljövetelét. Az eredeti elnevezés a héber felkent szóból származik. A zsidóság egyik csoportja, amely az új hittel szemben a régi hagyományokat képviselte. A tisztség elnevezése a felügyelő szóból származik; kezdetben a keresztény gyülekezetek vagyonát felügyelte, majd a városi, illetve városok köré szerveződő egyházkormányzati területnek volt a vezetője. A keresztény gyülekezetben a püspökök segítői. apostolok Hrisztosz farizeusok püspök diakónusok 1.6. A NÉPVÁNDORLÁS, AZ ANTIK CIVILIZÁCIÓ FELBOMLÁSA 1. Miért fogadta be Róma a gótokat? Milyen feladatot szántak nekik? Katonai utánpótlás miatt. Védelmi feladatokat. Korábbi betöréseiknek mi volt az oka? A nyugat felé vándorló hunok legyőzték a gótokat. Ki telepítette le a gótokat a Római Birodalom területén? Mikor került erre sor? Theodosius császár a IV. században. Hogyan illeszkedtek be a jövevények a római társadalomba? Katonai szolgálatot teljesítettek; cserébe birtokot, rangot kaptak; romanizálódtak. 13

2. Mi a szerző véleménye a hunokról? Mi bizonyítja ezt? Idézzen a forrásból! Külsőre nem szépek Minden szépség nélkül valók [ ] ijesztően formátlanok. Egyszerűen élnek megeszik a vadnövények gyökereit, bármiféle állat nyers húsát. Igénytelenek Csecsemőkortól megszokták a hideget, az éhséget, szomjúságot, [ ]. Milyen életmód jellemezte a hunokat? Mi igazolja ezt? Idézzen a forrásból! Nomád életmód Nincsenek kijelölt lakóhelyeik, nincs otthonuk [ ], hanem megállás nélkül kóborolnak. Ki volt a hunok legnagyobb királya? Hol volt birodalmának központja? Attila (434 453) a Tisza mentén. Pontos helye vitatott (talán Szeged környéke). 14

2. A KÖZÉPKOR 2.1. A FEUDÁLIS TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI REND JELLEMZŐI 1. nemesség papság (egyház) jobbágyság bellatores oratores laboratores 2. A földesúr tulajdona: A földesúr kezelésében van: Közösen használják: A jobbágy használja: teljes uradalom majorság erdő, legelő, tó úrbéres földek kert 3. Miért volt előnyösebb a kétnyomásos gazdálkodás a legelőváltó módszernél? A kétnyomásos gazdálkodásnál a szántó szigorúan különvált, a földterület egyik részén kapott helyet az őszi és/vagy tavaszi gabona, a másik rész ugaron maradt. A következő évben a két terület felcserélődött, s a legeltetés szabályokhoz igazodott, ez indította el a nyomáskényszer kialakulását. Egy adott földterületnek hány százalékát vetették be? Kétnyomásos gazdálkodás esetén: 50% Háromnyomásos gazdálkodás esetén: 75% A teljes termés hány százalékát takaríthatták be egyszerre? Kétnyomásos gazdálkodás esetén: 50% Háromnyomásos gazdálkodás esetén: 33% Miért volt előnyösebb a háromnyomásos gazdálkodás a kétnyomásos művelésnél? Csökkent az ugaron maradt terület, különvált az őszi és a tavaszi búza vetésterülete, ez a munkaerő jobb évszakos kihasználását is lehetővé tette, így növekedett a termés mennyisége. Mikor aratták az őszi búzát, illetve a tavaszi búzát? Mindkettőt nyáron aratták. A gabonán kívül milyen növényeket termesztettek még a korszakban? Sorolja fel! Bab, borsó, lencse. 4. Miért volt hatékonyabb a nehézeke, mint a túróeke? A nehézeke vasból volt, nem fából, ezért mélyebben szántotta és meg is forgatta a földet, nem kellett a földterületet keresztben is felszántani. Miért volt előnyösebb a szügyhám használata a nyakhámnál? A szügyhám jóval nagyobb erőkifejtésre is képessé tette a lovat, mert nem állt fenn a fulladás veszélye, mint a nyakhámnál. Milyen más technikai újításokat ismer a korszakból? Nevezzen meg legalább hármat! Patkó, kengyel, vízimalom, szélmalom. 15

2.2. A NYUGATI ÉS KELETI KERESZTÉNYSÉG 1. Az egyházszakadással (skizmával) kapcsolatos pontok: 1, 2, 11 Az invesztitúra kérdésével kapcsolatos pontok: 3, 4, 7, 13, 14, 19, 23, 25 Az állam és az egyház viszonyára vonatkozó pontok: 8, 9, 12, 16, 17, 19, 23, 25 2. Évszám Esemény Betűjel 1075 Dictatus Papae B 1075 1076 tele wormsi zsinat D 1076. február lateráni zsinat C 1077 Canossa-járás E 1122 wormsi konkordátum F 1176 1177 legnanói csata velencei béke A 3. Milyen útvonalakon közelítették meg a Szentföldet a keresztesek? Szárazföldi: pl. Nyugat-Európából Magyarországon keresztül a Szentföldig. Vízi: pl. Franciaországból a Földközi-tengeren. Szárazföldi és vízi útvonalon: pl. Magyarországról szárazföldön az Adriai-tengerig, onnan hajóval a Szentföldig. Milyen új államalakulatokat hoztak létre a keresztes hadjáratok során? Jeruzsálemi Királyság, Antiochiai Fejedelemség, Tripoliszi Grófság, Latin Császárság. Nézzen utána, mi az eredete a következő mondásnak: Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől! A hagyomány szerint II. András magyar király Makó nevű vitézével kapcsolatos, aki vágyott arra, hogy eljusson a Szentföldre. Makó vezér egy alkalommal alaposan felöntött a garatra, és álmából felriadva azt hitte, hogy már Jeruzsálemben van, pedig még csak a dalmáciai Spalatóban lehorgonyzott hajón aludt. Ekkor születhetett a szólás. 4. Milyen okok késztették a pápát a keresztes hadjárat meghirdetésére? A keleti kereszténység megsegítése, mert a XI. század közepén a szeldzsuk-törökök elfoglalták a Szentföldet. ( Elözönlötték [ ] őket a turkok és az arabok [ ] ) Melyek voltak a hadjáratok mögöttes, valós okai? Európában a feudális gazdálkodás fejlődése miatt népességfölösleg alakult ki, az itáliai kereskedővárosok gazdasági érdekei, a pápaság tekintélyének növelése a császárokkal szemben, a kereszténység megújítása. Mi ösztönözte a keresztényeket a hadjáratokban való részvételre? Lovagok, nemesség: a harc, ezáltal a lovagi tekintély növelése, birtok- és zsákmányszerzés. Parasztok: birtokhoz jutás, jobb megélhetés, sokuknál a vallásos érzület, felbuzdulás. Kétszáz év alatt hogyan változott meg a keresztes hadjáratok eredeti célja? Az első hadjárat célja a Szentföld visszafoglalása, a Szent Sír megszerzése volt. A XIII. században már nyílt területszerzés. 16

2.3. AZ ISZLÁM VALLÁS ÉS AZ ARAB VILÁG; A VILÁGVALLÁSOK ELTERJEDÉSE 1. a Ssz. A város neve Történelmi esemény Mai ország megnevezése 1. Medina Ide menekült Mohamed 622-ben (hidzsra) Szaúd-Arábia 2. Mekka Mohamed szülővárosa Szaúd-Arábia 3. Kordova 750 után a bomló Arab Birodalom egyik központja, árucikke is híres: kordován csizma Spanyolország 4. Poitiers Martell Károly itt állította meg az európai arab terjeszkedést 732-ben Franciaország 5. Damaszkusz Árucikkéről híres: damaszkuszi acél Szíria 6. Bagdad 750 után a bomló Arab Birodalom egyik központja Irak 1. b Milyen jellegű terület Arábia földrajzi szempontból? Sivatagi terület, csak kb. 1%-a művelhető. Milyen gazdasági tevékenységekhez nyújt kedvező feltételeket? A sivatag peremén és az oázisokban lehetséges a gyümölcstermesztés (főleg datolya). Legfontosabb haszonállata a teve. 1. c Mi tette lehetővé az arab hódításokat a Kr. e. VII. századtól kezdődően a Földközi-tenger térségében? Bizánc és Perzsia egymás elleni harca. Ki volt az az európai uralkodó, aki megállította az arab terjeszkedést? Martell Károly. 2. 1. Korán; 2. dzsihád; 3. Mohamed; 4. szunnita; 5. síita; 6. háridzsiták; 7. kalifák; 8. Abbaszida kalifátus; 9. Cordobai kalifátus; 10. despotikus; 11. haradzs; 12. hitetlenek 3. a Zsidó vallás Buddhizmus Kereszténység Iszlám Monoteizmus + + + Szent Könyv (névvel) + (Tóra) + (Biblia) + (Korán) Irányzatok + + + + Papi rend + Szerzetesség + + Képkultusz + Menny és pokol elképzelése + + Állam és vallás összefonódása + + Vallási indíttatású háborúk + Monogámia + 3. b Alakítója a társadalmi rendnek Zsidó vallás: Összetartás, összetartozás-tudat. Buddhizmus: Erőszakmentesség. Kereszténység: Erkölcstan (tízparancsolat). Iszlám: Többnejűség, összetartozás-tudat. 17

Életviteli és táplálkozási előírásai vannak Zsidó vallás: Kóser ételek. Buddhizmus: Vegetáriánusok. Kereszténység: Böjtölés (húsvét előtt). Iszlám: Böjt Ramadán, sertéshúsfogyasztás tilalma, alkoholtilalom. Kultúraformáló hatása megmutatkozik a művészetekben Zsidó vallás: építészet: zsinagóga. Buddhizmus: Buddha-szobrok. Kereszténység: Szentképek, zeneművek (mise, gregorián). Iszlám: Építészet (dzsámi, minaret), fürdőkultúra. 2.4. A KÖZÉPKORI VÁROSOK 1. Mely városok léteztek már az ókorban is? Nevezzen meg legalább ötöt! Marseille, Nápoly, Róma, Athén, Konstantinápoly, Bécs, Bejrút, Alexandria. Milyen következtetés vonható le ebből? Történelmi szerepük, adottságaik, földrajzi fekvésük miatt nem veszítették el jelentőségüket a középkorban sem. Nevezzen meg két-két levantei, illetve a Hanza-szövetséghez tartozó várost! Levantei: Velence, Firenze, Verona, Genova; Hanza: Hamburg, Lübeck, Bréma. Nevezzen meg két textilipari központot! Brügge, Gent. Nevezzen meg egy híres fémipari központot! Toledo. Milyen helyeken alakultak ki városok a középkorban? Püspöki, érseki székhelyeken, földesúri birtokközpontból, kereskedelmi útvonalak találkozásánál, folyók átkelésénél, alföld hegység találkozásánál, fémlelőhelyek közelében. 2. 3. A városok felvirágzásával milyen új társadalmi réteg jelent meg? Polgárság. Kik alkották a városi patríciusok rétegét? Nemes és tehetős emberek. Firenze összlakosságának hány százaléka tartozott a patríciusok közé? 1,6%. Kik voltak a plebejusok? A városi polgárság legszegényebb, vagyontalan rétege, emiatt polgárjoggal nem rendelkeztek, pl. szolgálók, cselédek, bérmunkások. Milyen városi iparágakat említ a szöveg? Gyapjúfeldolgozók, gyapjúszövők, posztókészítők, cipész, papucs- és facipőkészítő, kő- és faműves. Melyik volt Firenze legjelentősebb iparága? Miért? A gyapjúfeldolgozás, mert Európában nagy volt az igény a jó minőségű gyapjúkelmék iránt, és ennek előállításához Firenzében adottak voltak a feltételek (víz, munkaerő stb.). Hány boltja volt a firenzei gyapjúfeldolgozó céhnek? 200 vagy még több. 18

Az olvasottak alapján ábrázolja kördiagramon Firenze lakosságának társadalomszerkezetét! nők, gyerekek, öregek hadra fogaható polgárok hadra fogható nemes és tehetős emberek teljes felszerelésű lovagok idegenek, katonák, utasok 4. Ki, milyen feltételekkel dolgozhatott takácsként Párizsban? Ha ipart vásárolt a királytól, mester fia, szakképzett, két széles és egy keskeny szövőszéket tarthat a házában, de a házon kívül egyet sem, minden takácsmester csak egy tanulót tarthat a házában. Milyen kérdésekre terjedtek ki a céhszabályzat előírásai? Műhelynyitás feltételei, munkafeltételek, alapanyagok, elkészítés módja, minőségi előírások. Hogyan volt ez összeegyeztethető a szabad versennyel? Ellentétes a szabad versennyel az egységes előírások miatt. 2.5. EGYHÁZI ÉS VILÁGI KULTÚRA A KÖZÉPKORBAN 1. a Az alábbi táblázatban felsoroltuk a középkori hét szabad művészetet. Nevezze meg magyar megfelelőjüket, és azt, hogy melyik mai tantárgy elődjének tekinthetők! Hét szabad művészet Jelentése Mai tantárgy grammatica nyelvtan nyelvtan rhetorika szónoklattan irodalom dialectica érvelés, vitatkozás tana irodalom aritmetica számtan matematika geometria mértan matematika astronomia csillagászat földrajz musica zene ének-zene 1. b Nézzen utána, mit jelent a trivium kifejezés! Ennek alapján magyarázza meg a napjainkban is használatos triviális szó jelentését! Eredetileg a középkori alapfokú tanulmányok első három tantárgyát jelentette (grammatica, rhetorica, dialectica); napjainkban a nagyon egyszerű, könnyen megoldható dolgokra értjük. 2. Melyik szolmizációs hangot nevezzük ma másként? dó Melyik hang hiányzik a sorból? ti 19

3. Román stílus Gótika Kép (száma) 2, 7 1, 3, 4, 5, 6, 8, 9, 10 Építészeti elem (betűjele) A, B, C D, E, F, G, H, I, J, K 4. Az olvasottak alapján sorolja fel a legfontosabb lovagi erényeket! Nagylelkű, tisztességes, bőkezű, kifogástalan és becsületes. Milyen összefüggés állapítható meg a hűbériség és a lovagi életforma között? A lovagok egyegy nagyúr szolgálatában álltak, a hűbérbirtok fejében katonai szolgálatot teljesítettek hűbéruruk seregében. Magyarázza meg a következő, a forrásszövegben szereplő fogalmakat! fogadalom: Ha az ifjak elérték 21. évüket, és rendelkeztek a fő erényekkel, akkor a lovaggá avatás alkalmával fogadalmat tettek. (Naponta misét hallgat, megvédi az özvegyeket, árvákat stb.) szentegyház: Katolikus egyház. lovagi torna: Lovagi hadi gyakorlat, célja nem a vérontás volt, hanem a lovagok harcedzettségének, rátermettségének bizonyítása. Szabályait írásba foglalták. római császár: A Német-római Birodalom mindenkori uralkodója. 5. Miből állt a lovag felszerelése? Egészítse ki az alábbi rajzot a megfelelő nevekkel! sisak mellvért pajzs lovagi címer 6. a A vár része külső elővár belső elővár várárok őrtorony kaputorony felvonóhíddal öregtorony (lakótorony) kápolna várudvar kúttal lőrés szuroköntő nyílás Betűjel a rajzon F E J I G A B C H D 6. b Milyen hasonlóságokat talál az ókori és a középkori építmények között? Magaslatokon helyezkednek el, vastag kőfalak védik körbástyákkal. Milyen újításokat ismer fel a középkori várakon? Magasabbak a falaik, kialakították a várárkot (vagy vizesárkot), lakótornyokat alakítottak ki a váron belül. 20

2.6. A HUMANIZMUS ÉS A RENESZÁNSZ ITÁLIÁBAN 1. A reneszánsz ember ateista. H A reneszánsz ember jellemzői: szabadság, önmegvalósítás, az emberi élet méltósága. A földi élet szépségeit nagy becsben tartják. Az eszménykép a polihisztor személyiség. I I I Nem tulajdonítanak jelentőséget a természettudományos ismereteknek. H 2. Ki volt Dávid? Milyen történeteket ismer róla? Egy ószövetségi történet szerint Dávid pásztorfiú volt, aki a hatalmas filiszteus zsoldost, Góliátot parittyájával sebezte halálra, győzte le. Mit jelképezhetett a XVI. század elején Firenzében Dávid alakja? Dávid kis termete ellenére legyőzte a nagy Góliátot; Firenze ehhez hasonlóan egy kis város volt a középkori Itáliában, de kereskedelmi központként jelentős befolyásra tett szert. Melyik kultúra szobraival mutat hasonlóságot Michelangelo alkotása? Miben áll a hasonlóság? Az antik görög kultúrával. A szobor naturista, hasonlóan a klasszikus kori görög szobrászathoz, itt is jellemző az ideális test bemutatása, a jellegzetes lépő állás és a kontraposzt alkalmazása. Mivel magyarázhatók a hasonlóságok? A reneszánsz kultúra példaképe az antik művészet. 3. Egyéni válaszok a kulcsszavak felhasználásával. A hasonlóságok alapja: a reneszánsz számára mintakép volt az antik művészet ez Itáliában főként az ókori római művészetre vonatkozott. Ez tükröződik a forrásokon is: lovas szobor mint műfaj. A reneszánsz palota felépítése (többszintes, zárt belső udvar). Különbségek: a reneszánsz palota nagyobb, illetve a reneszánsz lovas szobor a városi vezetőt ábrázolja. 2.7. AZ OSZMÁN BIRODALOM TERJESZKEDÉSE 1. ráják 10 kalifa 3 kádi 9 mufti 8 szpáhik 5 Oszmán 1 harádzs 11 defterdár 7 despotikus 2 janicsárok 4 díván 6 21

2. Milyen területeket és országokat kebelezett be az Oszmán-török Birodalom? Sorolja fel! Bosznia, Szerb Királyság, Albán Fejedelemség, Epirusz, Thesszáliai Fejedelemség, Athéni Hercegség, Akháj Fejedelemség, Bizánci Császárság, Bolgár Birodalom, Szeldzsuk Emírségek. A XV. század végén mely országokkal volt határos a birodalom? Moldva, Magyar Királyság, Velencei Köztársaság, Havasalföld. Meddig volt meghatározó hatalmi tényező Európában az Oszmán-török Birodalom? 1815-ig. Mettől meddig volt a magyar állam szomszédja? Használja a Középiskolai történelmi atlaszt! 1389 1878. 22

3. A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLAM MEGTEREMTÉSE ÉS VIRÁGKORA 3.1. A MAGYAR NÉP ŐSTÖRTÉNETE ÉS VÁNDORLÁSA 1. uráli nyelvcsalád szamojéd alapnyelv finnugor alapnyelv finn-permi alapnyelv ugor obi-ugorok magyar nyelv 2. Szám A szállás megnevezése Mai ország 1. Feltételezett őshaza Oroszország 2. Magna Hungaria Oroszország 3. Levédia Ukrajna 4. Etelköz Ukrajna 3.2. A HONFOGLALÁSTÓL AZ ÁLLAMALAPÍTÁSIG 1. Mivel magyarázza a szerző a honfoglalást? Föld túlontúl megtelt, helyszűkét tovább nem tűrvén a túlnépesedéssel. Milyen más, valós okai voltak a honfoglalásnak, amelyeket a szerző nem említ? Az arab terjeszkedés miatt nagy népességmozgás, népvándorlás alakult ki. Az Etelközben lévő magyarokat megtámadták a besenyők, Etelköznek nem voltak jól védhető határai. Nevezze meg a szövegben említett hét fejedelmet! Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm, Álmos, Előd. Hogyan nevezzük a szövegben szereplő szülőföldet? Hol található ma? Etelköz. Mikor került sor a honfoglalásra a hagyomány szerint, és mikor történt valójában? 896; 895/96- tól 900-ig. Kinek a vezetésével indultak el a magyarok ősei az új hazába? Álmos. Ki vezette be a magyarokat a Kárpát-medencébe? Árpád. A Keleti-Kárpátok mely hágóin keresztül vezetett a magyarok útja? Vereckei-hágó, Tatai-hágó, Békás-szoros. 23

2. a) A Kárpát-medence mely részein telepedtek le a honfoglaló magyarok? Mi lehet ennek a magyarázata? Korábbi erődített helyeken (római erődítések): a Dunántúlon, Erdélyben. A védelem szempontjából fontos helyeken, a gyepű elve alapján. Milyen elvek szerint történt a telepedés? Mi őrzi napjainkig ennek emlékét? Törzsi, nemzetségi rendben; települések nevei (Balassagyarmat, Fehérgyarmat, Fajsz stb.), megyék nevei: Szabolcs. b) Nézzen utána, hogy lakóhelye közelében milyen honfoglalás kori lelőhelyek ismertek, milyen honfoglalás kori emlékek kerültek elő! egyéni válaszok 3. Milyen néven említi a forrás a magyarokat? Magyarok, türkök. Milyen jellegzetes harcmodort, taktikát írt le? Lesben állás, csel, rajtaütés, ellenség bekerítése és végsőkig üldözése. Hogyan érzékelhető a két rend (a kalandozó magyarok és a nyugat-európai kereszténység) összeütközése? A szerző véleménye, elfogultsága tükröződik az alábbi sorokban is: A magyarok népe, öldöklésre szomjasan és vágyódva a harcra, meglepi a még ásítozó keresztényeket [ ] Aljas természetüket mégsem elégítette ki a keresztények ily mérhetetlen legyilkolása, [ ]. Melyik csatáról számolt be a krónikás? Mikor került sor erre a csatára? Augsburg 955. Miért volt jelentős a magyarok számára ez a csata? A több évtizedig tartó nyugat-európai kalandozások, kalandozó hadjáratok lezárását jelentette. Ki volt a szövegben említett császár? I. Ottó. Ki volt az a legendás hős, aki a hagyomány szerint kürtjével megölte a császárt? Lehel. 4. A quedlinburgi birodalmi gyűlés előtt vagy után hangozhattak-e el Géza fejedelem fenti szavai? Válaszát indokolja! A birodalmi gyűlés után. Mert püspöke krónikájából való az idézet. Hogyan viszonyult Géza fejedelem a kereszténységhez? Ő is elfogadta a kereszténységet, megkeresztelkedett, de továbbra is pogány módon élt. Az államunk megszilárdításának, fenntartásának egyik fontos eszközének tekintette a kereszténységet a keresztény Európában. 5. Milyen részekből állt a vármegye? Várszervezet, udvari szervezet, magánbirtok. Melyik rész látott el katonai feladatokat? Ki volt az irányítója? Várszervezet; várispán. Melyik része volt gazdasági jellegű? Ki irányította? Udvari szervezet; udvarispán. Milyen alapon szerveződött meg a vármegyerendszer? Mi volt ezzel az uralkodó célja? Területi alapon és nem törzsi, nemzetségi szállásterületek alapján. A törzsi, nemzetiségi vezetők hatalmának korlátozása céljából. Miért érvényesülhetett az uralkodói hatalom a királyi vármegyékben? Válaszát az ábra segítségével indokolja! A vár és az udvari szervezet élén álló ispánokat a király nevezte ki, akik szolgálataikért földbirtokot kaptak. 6. I. Esztergomi érsekség; II. Győri püspökség; III. Veszprémi püspökség; IV. Pécsi püspökség; V. Váci püspökség; VI. Egri püspökség; VII. Kalocsa Bácsi érsekség; VIII. Csanádi püspökség; IX. Bihari püspökség; X. Gyulafehérvári (Erdélyi) püspökség. A fenti egyházmegyék közül melyek találhatók ma (részben) határainkon kívül? Pécsi püspökség; Kalocsa Bácsi érsekség; Csanádi püspökség; Bihari püspökség; Gyulafehérvári (Erdélyi) püspökség. Melyek találhatók ma is Magyarország területén? Esztergomi érsekség; Győri püspökség; Veszprémi püspökség; Pécsi püspökség; Váci püspökség; Egri püspökség; Kalocsa Bácsi érsekség; Csanádi püspökség; Bihari püspökség. Hogyan, mivel támogatta István király az egyház működését? Birtokadományokkal; törvényeiben rendelkezett a tizedről, amit a jobbágyok fizetnek az egyháznak. Ki áll ma Magyarországon a katolikus egyház élén? Erdő Péter esztergom budapesti érsek. 24

7. 8. A régi rend felszámolására irányultak: I. tk. 34., II. tk. 12. Az új rend megteremtését szolgálták: I. tk. 9., II. tk. 1.,17., 18. b) Milyen korábbról ismert törvénykezési, büntetési elvekkel találkozott a szemelvényekben? Válaszát konkrét cikkelyek megnevezésével igazolja! Szemet szemért elv, pl. II. tk. 12. pontja. Hibaleírás: a munkafüzet 59. oldalán az első forrásrészlet ( Hogy az Isten ) cikkszáma lemaradt - az eredeti forrásban 34. sorszámmal és A varázslókról címmel van megjelölve. 3.3. AZ ÁRPÁD-KOR 1. a) A várföldek idegen főurak kezébe kerülnek. Gyengül a királyi vármegye. Megszűnik a serviensek (királyi vitézek) kiváltságos helyzete. Erősödik a várnép és a várjobbágyok függése a nagybirtokosoktól. A főúri ellenzék sérelmei: vármegyék eladományozása és méltóságok halmozása idegen főurak kezén. A zsidó és izmaelita bérlők szedik be a királyi jövedelmeket. b) II. András a hatalom megszerzése és megtartása érdekében kezdte meg híveinek a királyi birtok eladományozását. A királyi birtokadományokkal együtt a várföldek nagybirtokosok (főurak) kezébe kerültek. Ennek következtében a királyi jövedelmek csökkentek, emiatt az uralkodó a regálékra támaszkodott. A királyi jövedelmek beszedését bérbe adta. Bérlők szedték be a vámokat, adókat, illetékeket. Pénzrontást is alkalmazott jövedelmei pótlására. Gyengült a királyi vármegye is, mert megszűnt a serviensek (királyi vitézek) kiváltságos helyzete, és erősödött a várjobbágyok és a várnép függése a nagybirtokosoktól. A főúri ellenzék legfontosabb sérelmei közé tartozott, hogy a királyné révén idegenek állami tisztségeket, hivatalokat tölthettek be, és birtokadományokat kaptak. Mindezen sérelmek miatt a főúri ellenzék és a serviensek nyomására 1222-ben II. András kiadta az Aranybullát, amely a nemesség jogait és kötelességeit tartalmazta. 2. 25

Társadalmi réteg Kapcsolódó törvény Főúri ellenzék 4., 7., 11., 16., 23., 24., 26., 30. Egyházi ellenzék 23., 24. Serviensek 13., 16., 17., 26. Várjobbágyok 17., 19., 26. Várnépek 23., 26. 3. Egyéni válaszok az 1. és 2. feladat alapján, pl. Serviensek: királyi szolgálók voltak, akik a királynak tartoztak katonai szolgálattal, szolgálataikért a királytól földbirtokot kaptak, függetlenek voltak az uraktól. A királyi vármegyék eladományozásával kiváltságos helyzetük megszűnt, magánföldesúri függésbe akarták őket vonni, hogy a földbirtokos seregében szolgáljanak, birtokaik léte is veszélybe került. A király szolgálatában lévőket a király kötelezte a költséges külföldi hadjárataiban való részvételre. A serviensek birtokait a vármegyék eladományozásának tilalmával védi a bulla, a birtok öröklésének jogáról, a serviens katonai kötelességeiről pedig pontosan rendelkezik: csak akkor köteles a királlyal hadba vonulni, ha az országot veszély fenyegeti. 4. Fogalmazza meg röviden az ellenállási záradék lényegét! A püspökök, nemesek törvényesen fellázadhatnak, ha a király nem tartja be az Aranybulla pontjait. Mit jelent a hűtlenség vétke? Milyen büntetést vont maga után? Például a felségsértés, ha valaki a király és az alkotmányos rend ellen támad. Büntetés: fő- és jószágvesztés, azaz halálra ítélik, birtokait pedig elkobozzák. Melyik magyar uralkodó törvénykönyve tartalmazott hasonló rendelkezést? Szent István. 5. Mi okozta az uralkodó és a nemesség közti gyűlölséget? A kunok, akik sok kárt tettek a magyaroknak a legelőkön, szántókon stb., meggyalázták lányaikat. A király az apja pártján álló főurakat száműzte. Visszavette az apja által adományozott birtokokat. A főurak csak írásban fordulhattak a királyhoz. Miért szakított IV. Béla apja, II. András politikájával? Meg akarta akadályozni a királyi hatalom, tekintély további hanyatlását. Milyen veszélyt hordozott magában az új politika? A nemességgel szembekerülve az ő hatalma sem lehet szilárd. Az országot érintő fontos eseményekben magára maradhat. Hogyan jellemezhető a kunok életmódja? Induljon ki a forrásszövegből! Törzsi, nemzetségi rendben éltek, nomád életmódot folytattak. Nem ismerték a földművelést, növénytermesztést. Mi jellemezte a kunok és a magyarok viszonyát? Szembenállás, mert eltérő volt a két nép életmódja, szokásai. 6. Milyen fegyverekkel harcoltak a tatárok? Gyűjtse össze a szövegből! Ostromgép, faltörő kos, kopja, pajzs, nyíl. Milyen harcmodor jellemezte a tatárokat? Hatalmas erőkkel vonultak a város ellen, megállás nélkül (éjjel-nappal) támadták a várost, harci gépeket is alkalmaztak. Miért jelentett ez előnyt az európai harcmodorral szemben? Nagy létszámú sereggel támadtak, gyors, közelharcban is képzett lovasok voltak. Ki volt Batu kán? A tatár fősereg vezére, a muhi csatában vezetésével legyőzték a magyarokat. Mi volt az Arany Horda? A mongol (tatár) állam neve, Batu kán idején volt a legnagyobb kiterjedésű. Számítsa ki, milyen távolságra volt Kijev az akkori Magyarországtól! Használja a Középiskolai történelmi atlaszt! 900-1000 km-re. Ki és mikor hozta meg Magyarországra a hírt a tatárok közeledéséről? Julianus barát, 1236-ban. 26

7. Hatalmas emberi és anyagi áldozatokkal járt a tatárjárás, ezért újjá kellett szervezni az országot, megszervezni a védelmét. Fel kellett oldani a király és a nemesség szembenállását. Felhagyott a király a birtokvisszaszerzéssel, sőt birtokadományokkal ösztönözte a várak, erődített helyek építését. A budai vár építése az ő idején kezdődött. Segítette a városokat is kőfalak építésében. Betelepítette a kunokat az országba. A könnyűlovas kunok a királyi sereg részévé váltak. 8. Ì Ê Ë Mely mai megyékben találjuk az utódaikat? Jászság: Jász-Nagykun-Szolnok megye, 1 Kiskunság: Pest megye, Bács-Kiskun megye, 2 Nagykunság: Jász-Nagykun-Szolnok megye, 3 Mi minden őrzi a két etnikai csoport emlékét? Konkrét példák felsorolásával válaszoljon! Településnevek: Jászberény, Jászfényszaru, Jászárokszállás, Kunmadaras, Kunhegyes. 3.4. TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK KÁROLY RÓBERT, NAGY LAJOS, LUXEMBURGI ZSIGMOND IDEJÉN 1. Milyen problémákat okozott a tartományurak megerősödő hatalma? Válaszát a térképvázlat segítségével indokolja! A király hatalma csak az ország középső részére korlátozódott. Az állam kiskirályok által uralt területeiről így nem tudta beszedni a királyi regálékat (adókat, vámokat stb.). Azt tekintették királynak, akit ők megválasztottak, így a királyi hatalom nagyban függött a tartományuraktól. Jellemezze a tartományúri hatalmat! Egy-egy országrészt is uraltak, képzett magánhadsereggel rendelkeztek, saját külpolitikát folytattak a szomszédságukban lévő államokkal, királyi jogokat gyakoroltak, pl. adót szedtek, pénzt verettek. 27

Nevezzen meg legalább két kiskirályt! Mikor számolta fel hatalmukat Károly Róbert? Aba Amádé 1312-ben győzte le a rozgonyi csatában. Csák Máté 1321-ben meghalt, ezután került vissza birtoka a királyhoz. 2. Hogyan változott a királyi birtokok aránya Szent István és Károly Róbert kora között? Szent István korához képest 1/3-ra csökkent, a teljes birtokállomány 1/4-ét sem érte el. Hogyan hatott ez a királyi jövedelmekre? Folyamatosan csökkentek a birtokeladományozások miatt. Hogyan befolyásolta ez a helyzet Károly Róbert politikáját? Új központi állami adófajtákat vezetett be. Milyen adófajtákat vezetett be? Harmincadvám, kapuadó. Mely magyar uralkodók szedtek már korábban ilyen adókat? Szent István, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla. 3. Mi az urbura? Királyi regálé. Bányabér, a kitermelt érc után a királynak fizetendő illeték, adó. Miért volt szükség az urbura reformjára? Azért, hogy a király érdekeltté tegye a fölbirtokosokat a bányák feltárásában, az ércek kitermelésében. Hogyan tette érdekeltté Károly Róbert a birtokosokat bányáik feltárásában? Az urbura egyharmad részét a király átengedte a földesuraknak. Milyen típusú települések jöttek létre az intézkedése nyomán? Bányavárosok. Hogyan, mennyiben járulhatott hozzá ez az intézkedés a királyi hatalom megerősítéséhez? Az ércbányászatban érdekelt fölbirtokosokat nagyobb jövedelemhez juttatta a király, így azok a kedvezményekben részesített bányavárosokkal együtt a király támaszává váltak. A kitermelt ércek exportja tovább növelte a királyi jövedelmeket. 4. Milyen intézkedéseket vezet be a dekrétum? Jelölje az intézkedéseket aláhúzással a forrásrészletben! A kapuadót és az egységes forintról szólót. Mivel azt akarjuk, hogy [ ] ezen mostani pénzünk egész országunkban változatlanul állandó forgalomban maradjon, és azt [az országot] elárassza, s hogy kamaráink tavalyi, tavalyelőtti és négy évvel ezelőtt kibocsátott dénárjai ugyanezen újakkal együtt, egyidejűleg legyenek forgalomban, s azokat emezekkel egyformán fogadják el, [ ] elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni, vagy azon át kijönni [ ]. Milyen kapcsolatban áll egymással a két intézkedés? Az egységes aranyforint bevezetésével az uralkodó elesett a pénzváltásból származó jövedelemtől, ennek pótlására a ius regale típusú jövedelmekre támaszkodott, így a kapuadóra ez volt a jobbágyok első rendszeres állami adója. Kiket kötelez a dekrétum adófizetésre? Alapvetően mindenkit, a kivételek felsorolásával határozható meg, hogy a jobbágyokra vetette ki: hacsak nem annyira szűkölködő és szegény, hogy azt sem képes megfizetni, [ ] kivéve a mi királyi és királynéi szolgáinkat, [ ] kivéve továbbá az egyházakat, városokat vagy másokat, akik nyilvánvaló kiváltságot, szabadságot élveznek [ ]. 5. Sorolja fel Magyarország legfontosabb exporttermékeit! Élő állat (ló, ökör), nemesfémek (arany, ezüst), színesfémek (réz), bor, sózott hal, nyugati posztó, fémipari termékek. Milyen cikkeket hoztak be Magyarországra? Fűszer, drágakő, kelmék, aranytárgyak, posztó, vászon, selyem, prém, állatbőr, viasz, fémipari termékek. Miért kellett a kereskedőknek megkerülniük Bécset ebben az időben? Bécsnek a magyar, cseh és lengyel érdekeket sértő árumegállító joga volt. Mikor és hogyan sikerült Károly Róbertnek megoldania ezt a kérdést? 1335-ben a visegrádi királytalálkozón, ahol a három ország királya megállapodott egy Bécset kikerülő kereskedelmi útvonal kiépítésében. 28

6. a) Várostípus mezőváros szabad királyi város bányaváros Példák Cegléd, Hatvan, Debrecen Eperjes, Buda, Pozsony Nagybánya, Körmöcbánya, Selmecbánya b) Írja le röviden, milyen tényezők határozták meg az egyes várostípusok létrejöttét! Mezőváros: Az Alföldön jöttek létre, jelentősebb kereskedelmi útvonal mentén, földesúri birtokon lévő falvakból alakultak ki. Lakói döntő része mezőgazdaságból élt. Szabad királyi város: Kedvező földrajzi fekvésük révén, gazdasági szerepük miatt a király kiváltságok adásával kivonta őket a földesúri függés alól, így a királyi hatalom támaszává váltak. Bányavárosok: Színes- és nemesfém- vagy sólelőhelyek közelében alakultak ki. Mely magyar uralkodók támogatták a városok fejlődését? Mit tettek a városok érdekében? IV. Béla védelmi célból adott kiváltságokkal segítette a városok fejlődését. Károly Róbert idején a gazdasági fejlődésnek köszönhetően az uralkodó mezővárosi és szabad királyi városi címek adományozásával és az azokkal járó kiváltságokkal segítette. Abban az időben több jog illette meg a magyar városokat, mint a nyugat-európaiakat. 7. Milyen mértékegységeket használtak Magyarországon 1405-ben? Idézzen a szövegből! Buda város mértéke szerint, font, öl, rőf, vég, mázsa. Hol találkozott már korábban a mértékek egységesítésére vonatkozó előírással? Caesar, a Római Birodalomban. Miért célszerű egy országban mindig, mindenütt azonos mértékegységeket használni? Mert ez alapján lehet pontosan meghatározni az árura kivetett vámot, adókat. Miért volt szükség az idegen kereskedők tevékenységének szabályozására? A magyar városfejlesztő politika miatt, amely a hazai iparosokat és kereskedőket akarta támogatni. Hogyan szabályozta tevékenységüket Zsigmond király törvénykönyve? Előírta, hogy egyszerre hat végnél kevesebb posztót nem lehet eladni. A kereskedők oda viszik áruikat, ahová akarják. Ki volt a tárnokmester? Mivel foglalkozott eredetileg? A királyi udvarházak tárnokainak (tárházainak) felügyelője, a királyi jövedelmek, a kincstár, a pénzverők feletti felügyeletet gyakorolta. Miért állt érdekében az uralkodónak a városok pártolása? Biztos bevétel a városok adója a kincstár számára. A király kiváltságok adományozásával erősíti a városi polgárságot, akik a király politikai támaszává válnak. 29

3.5. A HUNYADIAK 1. 1. Hunyad; 2. Szörényi; 3. temesi bánná; 4. vajdájának; 5. Drinápoly; 6. huszita; 7. Drinápolyban; 8. várnai; 9. Ulászló; 10. kormányzóvá; 11. V. László; 12. Nándorfehérvárnál; 13. Garai László; 14. Erkel Ferenc; 15. Mátyás; 16. központosítás; 17. Beatrix; 18. reneszánsz. 2. Helyszín Száma a térképen Az esemény rövid leírása Drinápoly 1 Hunyadi célja a hosszú hadjárat során Drinápoly elfoglalása volt. Itt kötött kompromisszumos békét Hunyadi II. Murad szultánnal, amely a hosszú hadjáratot lezárta 1444-ben. Várna 3 Hunyadi megszegte a drinápolyi békét, és megtámadta a szultánt, de vereséget szenvedett Várnánál, ráadásul a király, I. Ulászló meghalt a csatában. Rigómező 4 1448-ban Hunyadi Szerbiába szervezett hadjáratot a török ellen, de a szerb fejedelem elárulta a szultánnak Hunyadi haditervét, és a török csapatok vereséget mértek seregére Rigómezőnél. Nándorfehérvár 2 II. Mohamed 1456 nyarán indult Nándorfehérvár ellen, amelyet Szilágyi Mihály védett, őt segítette 10 ezer zsoldosával Hunyadi. A török háromheti ostrom után feladta a harcot, és 70 évig nem is indított hadjáratot Magyarország ellen. 3. Milyen két hatalmi csoportosulást említ a forrás? Kik voltak a tagjaik? Szilágyi Mihály és hívei, Székely Tamás, Rozgonyi Sebestyén, Kanizsai László, Szentmiklósi Pongrác. Garai László, Újlaki Miklós, Lendvai Bánfi Pál. Mi volt a Garai és társai által elkövetett gonosztett? Hunyadi László kivégzése. Melyik XIX. századi zeneszerző dolgozta fel ezt a történetet? Melyik művében? Erkel Ferenc: Hunyadi László. Hogyan oldódott meg a két érdekcsoport konfliktusa? Szilágyi nem bosszulja meg Hunyadi László halálát, Garai és hívei beleegyeznek Mátyás királlyá választásába. 4. Milyen országokat és területeket szerzett meg Mátyás király? Ma mely országokhoz tartoznak ezek a területek? Szilézia Lengyelország; Glogau Lengyelország; Lausitz Németország; Ausztria Ausztria; Stájerország Ausztria, Szlovénia; Morvaország Csehország. Milyen jellegű hadsereggel rendelkezett Mátyás király? Mi tette erőssé, ütőképessé seregét? Zsoldos hadsereg, a legjobban képzett magyar és külföldi hivatásos katonákból állt. A nemességtől független sereg volt. Kik voltak Mátyás király leghíresebb vitézei? Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Báthori István. Ismer-e hozzájuk kapcsolódó mondákat, történeteket? Miről szólnak ezek? Kinizsi Pál a monda szerint molnárlegény volt, aki egy malomkövet használt tálcának, amikor Mátyást vizet kért. 5. Sorolja fel azokat a jövedelemfajtákat, amelyek már Mátyás uralkodása előtt is léteztek! A királyi birtok jobbágyainak adója, regálék. Milyen új jövedelmekkel rendelkezett az uralkodó? Füstpénz, rendkívüli hadiadó, a királyi kincstár adója. Miért került sor a kapuadót felváltó füstpénz bevezetésére? Könnyen ki lehetett játszani a kapuadót, és azt jobbágytelkenként szedték, míg a füstpénzt kéményenként, azaz jobbágycsaládonként szedték, így az állam nagyobb bevételhez jutott. 30