Tantárgy neve Filozófia ENO2000 Meghirdetés féléve 1. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. habil. Kiss Lajos András főiskolai tanár Tantárgyfelelős intézet kódja TFI A tantárgy célja a hallgatók filozófiai szemléletének kialakítása és filozófiai tartalmú gondolkodásának megalapozása. Képes legyen az európai és a magyar filozófiai kultúra értékeinek interpretálására, illetve az említett értékek kreatív közvetítésére. Továbbá legyenek képesen a kurrens filozófiai és humántudományi szakirodalmat, kézikönyveket megfelelő módon használni és a tudásuk bővítésére alkalmazni. A hallgatók ismerkedjenek meg a filozófiatörténet legfontosabb irányzataival, képviselőivel és problémafelvetéseivel a klasszikus görögségtől a 19. század végéig. A tantárgy részét képezik továbbá azok az általános problémák is, amelyek összefüggésben állnak a mindennapi élet kérdéseivel. A félév során a hallgatók megismerkednek a filozófiatörténet néhány klasszikus szövegével, és lehetőség szerint elsajátítják ezek önálló értelmezésének technikáját. A tantárgy hangsúlyt fektet arra is, hogy az itt felmerülő absztrakt kérdéseket a hallgatók képesek legyenek az életvilág jelenségeiben újra felismerni. Arno Anzenbacher: Bevezetés a filozófiába. Cartophilus, Budapest, 2001. Etienne Gilson: A középkori filozófia szelleme. Paulus Kairos, Budapest, 2000. Steiger Kornél: Bevezetés a filozófiába. Tankönyv és Szöveggyűjtemény. Holnap, Budapest, 2002. Maria Fürst: Bevezetés a filozófiába. Ikon, Budapest, 1994.
Tantárgy neve Művészettörténet ENO2001 Meghirdetés féléve 2. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Jankáné dr. Puskás Bernadett főiskolai tanár Tantárgyfelelős intézet kódja VKI A tárgy célja átfogó művészettörténeti, esztétikai és műalkotás-elemzési ismeretek átadása. A fejlesztendő képességek az európai műveltség és a hazai művészeti hagyományok megértésének, továbbá főbb vonulataiban való interpretálásának készsége. Az elméleti megalapozást a múzeumokban zajló kulturális tevékenység, a múzeumpedagógiai foglalkozásokba való gyakorlati bekapcsolódás lehetőségeinek bemutatása egészíti ki. A hallgató - korábbi általános műveltségére építve, hiányait pótolva mélyebben is megismeri a művészettel kapcsolatos általános alapfogalmakat, a művészettörténet alapvető kérdésköreit, korszakait. A cél nem pusztán a korszakonként és területenként tárgyalt legfontosabb művészeti emlékek lexikális ismerete, hanem azok az egyetemes kultúrán való helyének, összefüggéseinek megértése, felismerése. Az elméleti alapokat a műalkotások elemzéséhez szükséges alapvető gyakorlati módszerek elsajátítása teszi teljessé. Kötelező: Tatai Erzsébet: Művészettörténeti ismeretek. Enciklopédia, Budapest, 2002. Ajánlott: Bellák G.- Jernyei Kiss J.- Keserű K.- Mikó Á. - Szakács B. Zs.: Magyar művészet. (A művészet története 16.) Corvina, Budapest, 2009. René Berger: A festészet felfedezése I-II. Gondolat, Budapest, I. 1973. II. 1984.
Tantárgy neve Esztétika ENO2002 Meghirdetés féléve 1. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Csobó Péter György főiskolai docens Tantárgyfelelős intézet kódja TFI A tantárgy konkrét műalkotások értelmezhetőségének problémájával igyekszik megszólítani (esetleg provokálni) a hallgatókat, majd néhány meghatározó esztétikai alapfogalom (pl. remekmű, alkotó, befogadás, tapasztalat, élmény stb.) bevonásán keresztül próbál eljutni a művészettel foglalkozó filozófiai reflexió legáltalánosabb problémáinak felvetéséig. Legyenek képesek az európai és a magyar esztétikai kultúra értékeit nyitott és kreatív módon interpretálni. Ismerjék az esztétikai szakirodalom és az esztétikai kutatások újabb eredményeit és a megszerzett ismeretet építsék be az egyetemes és a nemzeti kultúra általános ismeretrendszerébe. A legátfogóbb és legnehezebb kérdések (mint pl. mi a művészet és miért fontos ezt a kérdést feltenni ) megválaszolása természetesen nem célja a tantárgynak, ahogyan szisztematikus ismeretek közvetítése sem, ezt bőven megteszik majd az esztétikatörténet és az ágazati esztétika tantárgyi elemei. Itt, ahol sokan valószínűleg először szembesülnek a művészetet firtató elmélet szerepével, inkább csak e reflexív közeg körülhatárolása a cél eleven problémafelvetések segítségével. Az esztétika vége avagy se vége, se hossza? Szerk.: Bacsó Béla, Ikon, Budapest, 1995. Jacques Maquet: Az esztétikai tapasztalat. Csokonai, Debrecen, 2003. P. Valéry: Eupalinosz vagy az építész. A lélek és a tánc. Gondolat, Budapest, 1973. W. Tatarkiewicz: Az esztétika alapfogalmai. Kossuth, Budapest, 2000. W. Tatarkiewicz: Az esztétika alapfogalmai. Kossuth, Budapest, 2000.
Tantárgy neve Zeneesztétika ENO2003 Meghirdetés féléve 2. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Csobó Péter György főiskolai docens Tantárgyfelelős intézet kódja TFI A hallgatók ismerjék meg a népzene elméleti és történeti kérdésének esztétikai hátterét, kapjanak bevezetést a népi esztétika világába. Legyenek képesek a zeneesztétikai műveltségüket az egyetemes és a magyar kultúra hagyományába beépíteni, illetve sajátítsák el a megszerzett tudás kreatív közvetítésének technikáit. A kurzus célja az itt reprezentált hagyományok reflexív elsajátításán túl a szélesebb összefüggésekre is kiterjedő zeneértés alapjainak megteremtése, a hallgatók olyan fogalmi és teoretikus apparátushoz juttatása, amely segítségükre lehet hangzó és írott zenei kultúránk értőbb elsajátításában. Az általános esztétikára épülő kurzus a zeneesztétika 19-20. századi meghatározó modelljeiből válogat, amit a 18. század affektustanáról és operavitáiról szóló téma vezet be. Ezt követik azok a kérdések, amelyek az esztétikai szféra autonómiájának megszületése után vetődtek fel a zene esztétikai rangjával és kulturális értékével kapcsolatban. Az e kérdésekre adott válaszokból alakult ki az az eszme, amely meghatározója a 19-20. századi zeneesztétikai gondolkodásnak: az abszolút zene eszméje. A 20. század zeneesztétikai mozgalmai közül a fenomenológia és a hermeneutika mellett Adorno zenefilozófiája, valamint a könnyűzene esztétikai megítélésének néhány lehetséges szempontja képezi részét a félévnek. Carl Dahlhaus: Az abszolút zene eszméje. Typotex, Budapest, 2004. Eduard Hanslick: A zenei szép. Typotex Kiadó, Budapest 2007. Örök muzsika. Zenetörténeti olvasmányok. Szerk.: Barna István. Zeneműkiadó, Budapest, 1977. (második kiadás) Zene és Szó. Zeneesztétikai szöveggyűjtemény. Szerk.: Csobó Péter György. Bessenyei Kiadó, Nyíregyháza, 2004. Zoltai Dénes: A zeneesztétika története a kezdetektől Hegelig. Éthosz és affektus. Kávé Kiadó, Budapest, 2000. (Harmadik kiadás)
Tantárgy neve Zenetörténeti és zeneirodalmi ismeretek 1. ENO1001 Meghirdetés féléve 1. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+1 Tantárgyfelelős neve és beosztása Kissné dr. Mogyorósi Pálma adjunktus Cél az általános zenetörténet legfontosabb ismeretköreinek elsajátítása, az egyes történeti korszakok legfontosabb stílusjellemzőinek áttekintése. A hallgató a megszerzett általános, átfogó zenei műveltsége révén képes legyen felhívni a tanulók figyelmét az ének-zene és más tárgyak (a zeneművészet és a társművészetek) kapcsolatára, továbbá az ismeretek integrált alkalmazására. Speciális zenetörténeti tapasztalatai alapján alkalmas legyen arra, hogy segítse a tanulók tájékozódását a zeneművekben és zenetörténeti korokban. Törekedjen a nemzeti kultúra értékeinek, hagyományainak átadására, képes legyen fogékonnyá tenni a zene befogadására. Legyen tudatában a zene erkölcsi, nevelő hatásának, tartsa fontosnak a zenei élmény léleknemesítő hatását. Mindezek érdekében a tanulási folyamat kiegészítésére használja fel az iskolán kívüli kulturális események (így hangverseny, opera, színház, balett) lehetőségeit. A stúdiumnak fel kell tárnia a zenei kutatómunka lehetséges elektronikus és hagyományos könyvtári forrásait, információ bankjait. Az egymást követő zenetörténeti korszakok vázlatos áttekintése az ókortól napjainkig. A zenével párhuzamosan az egyes korok legfontosabb történelmi eseményeinek, társadalmi változásainak, valamint képzőművészeti alkotásainak, építészetének, irodalmának felidézése. Brockhaus-Riemann: Zenei lexikon I-III. Zeneműkiadó, 1983. Gerhard Dietel: Zenetörténet évszámokban I-II. Springer Tudományos Kiadó, 1996. Orfeusz Hangzó Zenetörténet 1-8. Nemzeti Kulturális Alap Zenei Kollégiuma SH Atlasz: Zene. Springer Hungarica, Budapest, 1994. Szabolcsi Bence: A zene története. 6. kiadás, Kossuth Kiadó, Budapest, 1999.
Tantárgy neve Zenetörténeti és zeneirodalmi ismeretek 2. ENO1002 Meghirdetés féléve 2. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium ENO1001 Tantárgyfelelős neve és beosztása Kissné dr. Mogyorósi Pálma adjunktus Tantárgyfelelős intézet kódja ZEI Speciális zenetörténeti tapasztalatai alapján a hallgató alkalmas legyen arra, hogy segítse a tanulók tájékozódását a zeneművekben és zenetörténeti korokban. Törekedjen a nemzeti kultúra értékeinek, hagyományainak átadására, képes legyen fogékonnyá tenni a zene befogadására. Legyen tudatában a zene erkölcsi, nevelő hatásának, tartsa fontosnak a zenei élmény léleknemesítő hatását. Mindezek érdekében a tanulási folyamat kiegészítésére használja fel az iskolán kívüli kulturális események (így hangverseny, opera, színház, balett) lehetőségeit. A stúdiumnak fel kell tárnia a zenei kutatómunka lehetséges elektronikus és hagyományos könyvtári forrásait, információ bankjait, a zenei publicisztika alapvető követelményeit. A zene kezdetei és zenekultúrák az ókori nagy A középkori európai zenetörténet kezdete; a gregorián kialakulása A középkor egyházi zenéje a gregorián ének A középkor világi költészete és zenéje A korai többszólamúság A többszólamúság fejlődése Ars antiqua, Ars nova A reneszánsz általános stílusjegyei A reneszánsz kor vokális egyházi és világi zenéje A reneszánsz kor hangszeres zenéje A reformáció zenéje A reneszánsz összefoglaló nagy mesterei Átmenet a barokk korba Dobszay László: A gregorián ének kézikönyve. EMB Zeneműkiadó Kft., 1994. H.M. Brown: A reneszánsz zenéje. Zeneműkiadó, Budapest, 1980. Kelemen Imre: A zene története 1750-ig. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1990. P. Gülke: Szerzetesek, polgárok, trubadúrok. Zeneműkiadó, Budapest 1979. Szabolcsi Bence: A zene története. 6. kiadás, Kossuth Kiadó Rt., 1999.
Tantárgy neve Zenetörténeti és zeneirodalmi ismeretek 3. ENO1003 Meghirdetés féléve 3. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium ENO1001 Tantárgyfelelős neve és beosztása Kissné dr. Mogyorósi Pálma adjunktus Speciális zenetörténeti tapasztalatai alapján a hallgató alkalmas legyen arra, hogy segítse a tanulók tájékozódását a zeneművekben és zenetörténeti korokban. Törekedjen a nemzeti kultúra értékeinek, hagyományainak átadására, képes legyen fogékonnyá tenni a zene befogadására. Legyen tudatában a zene erkölcsi, nevelő hatásának, tartsa fontosnak a zenei élmény léleknemesítő hatását. Mindezek érdekében a tanulási folyamat kiegészítésére használja fel az iskolán kívüli kulturális események (így hangverseny, opera, színház, balett) lehetőségeit. A stúdiumnak fel kell tárnia a zenei kutatómunka lehetséges elektronikus és hagyományos könyvtári forrásait, információ bankjait, a zenei publicisztika alapvető követelményeit. A barokk kor zenéjének általános sajátosságai A korai barokk énekes zenéje A korai barokk hangszeres zenéje A középső barokk énekes zenéje A középső barokk hangszeres zenéje A késői barokk olasz és francia mesterei J.S. Bach élete és munkássága; hangszeres művek J.S. Bach énekes zenéje G.F. Händel élete és munkássága; hangszeres zenéje G.F. Händel énekes zenéje Darvas Gábor: A totemzenétől a hegedűversenyig. (A zene története 1700-ig) Zeneműkiadó, Budapest, 1977. Kelemen Imre: A zene története 1750-ig. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1990. Palisca: Barokk zene. Budapest, 1976. SH Atlasz: Zene. Springer Hungarica, Budapest, 1994. Szabolcsi Bence: A zene története. 6. kiadás, Kossuth Kiadó Rt., 1999.
Tantárgy neve Zenetörténeti és zeneirodalmi ismeretek 4. ENO1004 Meghirdetés féléve 4. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium ENO1001 Tantárgyfelelős neve és beosztása Kissné dr. Mogyorósi Pálma adjunktus Speciális zenetörténeti tapasztalatai alapján a hallgató alkalmas legyen arra, hogy segítse a tanulók tájékozódását a zeneművekben és zenetörténeti korokban. Törekedjen a nemzeti kultúra értékeinek, hagyományainak átadására, képes legyen fogékonnyá tenni a zene befogadására. Legyen tudatában a zene erkölcsi, nevelő hatásának, tartsa fontosnak a zenei élmény léleknemesítő hatását. Mindezek érdekében a tanulási folyamat kiegészítésére használja fel az iskolán kívüli kulturális események (így hangverseny, opera, színház, balett) lehetőségeit. A stúdiumnak fel kell tárnia a zenei kutatómunka lehetséges elektronikus és hagyományos könyvtári forrásait, információ bankjait, a zenei publicisztika alapvető követelményeit. A rokokó gáláns stílus; az opera fejlődése, Gluck megjelenése. A klasszicizmus Műfajfejlődés, új műfajok kialakulása A bécsi iskola; Haydn élete és művészete A bécsi iskola; Mozart élete és művészete A bécsi iskola; Mozart operazenéje A bécsi iskola; Beethoven élete és művészete Avasi Béla: Zenetörténet II. Rokokó, korai romantika, a bécsi klasszikusok, Tankönyvkiadó, 1982. Brockhaus-Riemann: Zenei lexikon I-III. Zeneműkiadó, Budapest 1983. Darvas Gábor: Zene Bachtól napjainkig. Budapest, 1981. SH Atlasz: Zene. Springer Hungarica, Budapest, 1994. Szabolcsi Bence: A zene története. 6. kiadás, Kossuth Kiadó Rt., 1999.
Tantárgy neve Zenetörténeti és zeneirodalmi ismeretek 5. ENO1005 Meghirdetés féléve 5. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium ENO1001 Tantárgyfelelős neve és beosztása Kissné dr. Mogyorósi Pálma adjunktus Speciális zenetörténeti tapasztalatai alapján a hallgató alkalmas legyen arra, hogy segítse a tanulók tájékozódását a zeneművekben és zenetörténeti korokban. Törekedjen a nemzeti kultúra értékeinek, hagyományainak átadására, képes legyen fogékonnyá tenni a zene befogadására. Legyen tudatában a zene erkölcsi, nevelő hatásának, tartsa fontosnak a zenei élmény léleknemesítő hatását. Mindezek érdekében a tanulási folyamat kiegészítésére használja fel az iskolán kívüli kulturális események (így hangverseny, opera, színház, balett) lehetőségeit. A stúdiumnak fel kell tárnia a zenei kutatómunka lehetséges elektronikus és hagyományos könyvtári forrásait, információ bankjait, a zenei publicisztika alapvető követelményeit. A romantika általános jellemzői A romantikus dal Schubert, Schumann életműve A romantikus német, olasz és nemzeti opera (Wagner, Verdi, Erkel életműve) Vokális műfajok a romantikus zenében: oratórium, mise, requiem A romantika zongoramuzsikája (Chopin életműve) Programzene, szimfonikus költemény (Liszt Ferenc életműve) Szimfonikus művek: nyitány, balett, színpadi kísérőzene (Mendelssohn életműve) Nemzeti kultúrák orosz ötök (Muszorgszkij, R.-Korszakov életműve), Csajkovszkij életműve Nemzeti kultúrák cseh, norvég, finn zeneszerzők (Smetana, Dvořak, Grieg, Sibelius életműve) A századforduló zenéje verizmus, német utóromantika (G. Puccini és R. Strauss) Bónis Ferenc szerk.: A nemzeti romantika világából. Püski Kiadó Kft. 2005. Brockhaus-Riemann: Zenei lexikon I-III. Zeneműkiadó, 1983. Dobák Pál: A romantikus zene története. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. Dobszay László: Magyar zenetörténet. Planétás Kiadó, 1998. SH Atlasz: Zene. Springer Hungarica, Budapest, 1994.
Tantárgy neve Zenetörténeti és zeneirodalmi ismeretek 6. ENO1006 Meghirdetés féléve 6. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium ENO1001 Tantárgyfelelős neve és beosztása Kissné dr. Mogyorósi Pálma adjunktus Speciális zenetörténeti tapasztalatai alapján a hallgató alkalmas legyen arra, hogy segítse a tanulók tájékozódását a zeneművekben és zenetörténeti korokban. Törekedjen a nemzeti kultúra értékeinek, hagyományainak átadására, képes legyen fogékonnyá tenni a zene befogadására. Legyen tudatában a zene erkölcsi, nevelő hatásának, tartsa fontosnak a zenei élmény léleknemesítő hatását. Mindezek érdekében a tanulási folyamat kiegészítésére használja fel az iskolán kívüli kulturális események (így hangverseny, opera, színház, balett) lehetőségeit. A stúdiumnak fel kell tárnia a zenei kutatómunka lehetséges elektronikus és hagyományos könyvtári forrásait, információ bankjait, a zenei publicisztika alapvető követelményeit. A 20. század zenei irányzatai: Impresszionizmus (Debussy, Ravel, Respighi) Expresszionizmus (Schönberg, Berg, Webern) Neo-stílusok Franciaországban (francia hatok Satie, Poulenc, Honegger életmű) Folklorizmus Bartók, Kodály, Sztravinszkij életmű Az orosz zene sajátos útja (Prokofjev, Sosztakovics) Zene és pedagógia kapcsolata (C. Orff) Az angol zene a 20. században (W. Williams, Britten életmű) A hangkészlet bővítése (Varese, Messiaen) Totális szerializmus, aleatória, elektronikus zene (Stockhausen, Boulez, Ligeti) Az amerikai zene (Gershwin, Bernstein, Cage, Ives, Reich életmű) A 20. század magyar zenéje Brockhaus-Riemann: Zenei lexikon I-III. Zeneműkiadó, 1983. Dobszay László: Magyar zenetörténet. Planétás Kiadó, 1998. Ittzés Mihály (szerk.): Részletek az egészhez. Tanulmányok a 19. és a 20. század magyar zenéjéről. Emlékkönyv a 80 éves Bónis Ferenc tiszteletére. Argumentum Tudományos Kiadó, 2012. Kovács Sándor: XX. századi zenetörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1989. SH Atlasz: Zene. Springer Hungarica, Budapest, 1994.
Tantárgy neve Magyar zenetörténet ENO1007 Meghirdetés féléve 7. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium ENO1001 Tantárgyfelelős neve és beosztása Kissné dr. Mogyorósi Pálma adjunktus Speciális zenetörténeti tapasztalatai alapján a hallgató alkalmas legyen arra, hogy segítse a tanulók tájékozódását a zeneművekben és zenetörténeti korokban. Törekedjen a nemzeti kultúra értékeinek, hagyományainak átadására, képes legyen fogékonnyá tenni a zene befogadására. Legyen tudatában a zene erkölcsi, nevelő hatásának, tartsa fontosnak a zenei élmény léleknemesítő hatását. Mindezek érdekében a tanulási folyamat kiegészítésére használja fel az iskolán kívüli kulturális események (így hangverseny, opera, színház, balett) lehetőségeit. A stúdiumnak fel kell tárnia a zenei kutatómunka lehetséges elektronikus és hagyományos könyvtári forrásait, információ bankjait. Magyar zenetörténeti emlékek, források a reneszánsz kor előtt A 15.-16. század zenéje Magyarországon (egyházi, világi) A históriás ének, a reneszánsz hangszeres zenéje A 17.-18. század zenéje: kuruc zene, műzenei emlékek, források A kollégiumi zene, dal- és kóruséneklés Hangszeres zene: a verbunkos műzene és legjelentősebb képviselői A 19. század magyar műzenéje, legjelesebb képviselői Liszt Ferenc életműve A magyar nemzeti opera születése (Erkel Ferenc munkássága) A zeneszerzés útjai a 20. század első felében A fonográf és a pódium között - Bartók Béla szintézise Zene és pedagógia - Kodály Zoltán életműve A zenei élet Magyarországon a II. világháború után Kortárs magyar zeneszerzők és alkotásaik Bónis Ferenc szerk.: A nemzeti romantika világából. Püski Kiadó Kft. 2005. Dobák Pál: A romantikus zene története. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. Dobszay László: Magyar zenetörténet. Planétás Kiadó, 1998. Falvy Zoltán: A magyar zene története. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2002. Ittzés Mihály (szerk.): Részletek az egészhez. Tanulmányok a 19. és a 20. század magyar zenéjéről. Emlékkönyv a 80 éves Bónis Ferenc tiszteletére. Argumentum Tudományos Kiadó, 2012.
Tantárgy neve Zeneelméleti ismeretek 1. ENO1011 Meghirdetés féléve 1. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pintér Keresztes Ildikó adjunktus A szolfézs, zeneelmélet, zenetörténeti és zeneirodalmi ismeretek tanulása során használt szakkifejezések, fogalmak értelmezése, tanítása. Cél: az elsajátított zeneelméleti ismereteket alkalmazva legyen képes a hallgató a zeneművekhez kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések értelmezésére, helyes használatára. A leggyakoribb szakkifejezések, zeneelméleti, formai, harmóniai alapfogalmak. A zenei hang tulajdonságai, notáció, kulcsok, hangközök, hármashangzatok, hangsorok, hangnemek, hangrendszerek, kvintoszlop/kvintkör, ritmusok/ritmusképletek, ütemfajták, motívum, frázis, periódus, összhangzattani alapfogalmak és szerkesztésmódok. Böhm László: Zenei műszótár. EMB, Budapest, 2000. Dr. Pintér-Keresztes Ildikó: Összhangzattan jegyzet. Bessenyei Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2012. Ferencziné Ács Ildikó: Zeneelméleti alapismeretek. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2005. E-learning formában a http://origo.nyf.hu:7777 internetes címen. Michels, Ulrich: SH Atlasz / Zene. Springer Hungarica Kiadó Kft., Budapest, 1994. Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1965.
Tantárgy neve Zeneelméleti ismeretek 2. ENO1012 Meghirdetés féléve 2. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium ENO1011 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pintér Keresztes Ildikó adjunktus A középkori és reneszánsz vokális zene jellegzetes műfajainak, stíluselemeinek megismerése. Cél: elsajátított zeneelméleti ismereteit alkalmazva legyen képes a hallgató a középkori és reneszánsz vokális zeneművekhez kapcsolódó stílusjegyek értelmezésére. Az ókori görög hangrendszerelmélet. A korai kereszténység zenéje és a bizánci egyház zenéje. A gregorián ének fogalma, eredete és sajátosságai (melizmatikus, neumatikus és szillabikus gregorián dallamok), a mise és a zsolozsma énekei, a tropus és a sequentia. A korai középkor elméletírói, Arezzói Guido munkássága, a hangjegyírás kialakulása. A korai többszólamúság kialakulása és típusai a IX-XII. században: a paralel organum, a szabad organum, a melizmás organum. A reneszánsz vokális zene dallamvilága, hangkészlete, modusai/hangnemei, harmóniái, zárlatai, metrumtípusai, lejegyzésmódjai, szerkesztésmódjai, imitációtípusai. Az ellenpont alapjai, a cantus firmus szerepe. Összhangzattani ismeretek: modális harmóniák; a domináns 7 és oldása. Bárdos Lajos: Modális harmóniák. Zeneműkiadó, Budapest, 1979. Dr. Pintér-Keresztes Ildikó: Összhangzattan jegyzet. Bessenyei Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2012. Jeppesen, Knud: Ellenpont A klasszikus vokális polifónia tankönyve. Zeneműkiadó, Budapest, 1974. Michels, Ulrich: SH Atlasz / Zene. Springer Hungarica Kiadó Kft., Budapest, 1994. Harmat Artúr: Ellenponttan. Zeneműkiadó Vállalat, 1958.
Tantárgy neve Zeneelméleti ismeretek 3. ENO1013 Meghirdetés féléve 3. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 ENO1012 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pintér Keresztes Ildikó adjunktus A barokk vokális és instrumentális zene jellegzetes műfajainak, stíluselemeinek, formáinak, harmóniafordulatainak megismerése és felismerése. Cél: az elsajátított zeneelméleti ismereteit alkalmazva képes a hallgató a barokk vokális és instrumentális zeneművekhez kapcsolódó stílusjegyek értelmezésére. Kisformák: motívum, frázis, periódus, zenei mondat, Schönberg-féle zenei mondat, barforma, egy-, két- és háromtagú forma; nagyformák: barokk rondóforma, barokk szonátaforma. Barokk polifónia: invenció, fúga. Basso ostinato-típusok, téma variációkkal. Összhangzattan: akkordfűzések hármashangzatokkal és fordításaikkal, zárlattípusok. Basso continuo-játék. Dr. Pintér-Keresztes Ildikó: Összhangzattan jegyzet. Bessenyei Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2011. Frank Oszkár: Formák, műfajok a barokk és klasszikus zenében. Budapest, 1996. Gárdonyi Zoltán: J. S. Bach ellenpont-művészetének alapjai. Zeneműkiadó, Budapest, 1967. Gárdonyi Zoltán: J. S. Bach kánon- és fúgaszerkesztő művészete. Zeneműkiadó, Budapest, 1972. Győrffy István: Összhangzattani kalauz a Bach-korálokhoz. Tárogató Kiadó, Budapest, 1994.
Tantárgy neve Zeneelméleti ismeretek 4. ENO1014 Meghirdetés féléve 4. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 ENO1013 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pintér Keresztes Ildikó adjunktus A bécsi klasszikus vokális és instrumentális zene jellegzetes műfajainak, stíluselemeinek, formáinak, harmóniafordulatainak, modulációtípusainak megismerése és felismerése. Elsajátított zeneelméleti ismereteit alkalmazva képes a bécsi klasszikus vokális és instrumentális zeneművekhez kapcsolódó stílusjegyek értelmezésére. Klasszikus formatípusok: egy-, két- és háromtagúság, visszatérő kis háromtagúság, strófaszerkezet, zárlattípusok, triós forma, rondóforma, klasszikus szonátaforma, szonátarondó, variációs forma. Összhangzattan: szextakkordok, domináns szeptimakkord, II szeptimakkord, szűkített szeptimakkord és fordításaik. Dobszay László: A klasszikus periódus. EMB, Budapest, 2012. Frank Oszkár: Formák, műfajok a barokk és klasszikus zenében. (a szerző magánkiadása) Budapest, 1996. Frank Oszkár: Zeneelmélet III. Tankönyvkiadó, Budapest, 1973. Gárdonyi Zoltán. Elemző formatan, EMB, Budapest, 1990. Győrffy István, Beischer-Matyó Tamás, Keresztes Nóra: Klasszikus összhangzattan. Rózsavölgyi és Társa, Budapest, 2009.
Tantárgy neve Zeneelméleti ismeretek 5. ENO1015 Meghirdetés féléve 5. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 ENO1014 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pintér Keresztes Ildikó adjunktus A romantikus zene jellegzetes műfajainak, stíluselemeinek megismerése és felismerése. A klasszikustól eltérő formák és harmóniafordulatok megismerése. Elsajátított zeneelméleti ismereteit alkalmazva képes a romantikus vokális és instrumentális zeneművekhez kapcsolódó stílusjegyek értelmezésére. A romantikára jellemző kibővült harmónia- és formavilág vokális és instrumentális művekben. A romantikus zene stílusjegyei. Hangnemi kapcsolatok bővülése a romantikában: a tercrokonság típusai, egyéb lehetőségek. Bővített szekundos skálák. Neomodális elemek. Összhangzattan: alterált akkordok, modulációk. Bárdos Lajos: Harminc írás a zene elméletének és gyakorlatának különböző kérdéseiről 1929-1969. Zeneműkiadó, Budapest, 1969. Bárdos Lajos: Liszt Ferenc a jövő zenésze. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. Frank Oszkár: A romantikus zene műhelytitkai I. Schubert-dalok. Akkord Zenei Kiadó, Budapest, 1994. Frank Oszkár: Zeneelmélet III. Tankönyvkiadó, Budapest, 1973.
Tantárgy neve Zeneelméleti ismeretek 6. ENO1016 Meghirdetés féléve 6. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium ENO1015 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pintér Keresztes Ildikó adjunktus A későromantika, a századforduló, valamint a XX. századi zene stílusirányzatainak megismerése. Elsajátított zeneelméleti ismereteit alkalmazva képes a későromantika, a századforduló, valamint a XX. század zenéjéhez kapcsolódó stílusjegyek értelmezésére. Az impresszionizmus stílusjegyei (pentatónia, modalitás, egészhangúság, mixtúrák). A funkciós tonalitás felbomlása: tonalitás-atonalitás. Dodekafónia, Reihe-technika. Jellegzetes hangsorok, hangrendszerek, harmóniák, funkcióviszonyok, formák Bartók zenéjében. Bimodalitás, bitonalitás. A népzene feldolgozási módjai Bartók és Kodály művészetében. A kottában előforduló, zenei előadásra vonatkozó tempó-, dinamikai és előadási jelek értelmezése. A XX. század és napjaink notációja. Experimentális zene: aleatória. Kortárs művek elemzése. Bárdos Lajos: Tíz újabb írás 1969-1974. Zeneműkiadó, Budapest, 1974. Frank Oszkár: Bevezető Bartók Mikrokozmoszának világába. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. Kárpáti János: Bartók-analitika Válogatott tanulmányok. Rózsavölgyi és Társa, 2003. Lendvai Ernő: Bartók és Kodály harmóniavilága. Akkord Kiadó, Budapest, 1996. Michels, Ulrich: SH Atlasz / Zene. Springer Hungarica Kiadó Kft., Budapest, 1994.
Tantárgy neve Szolfézs 1. ENO1021 Meghirdetés féléve 1. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pintér-Keresztes Ildikó adjunktus A zenei írás-olvasás és a hallási készség fejlesztése különféle gyakorlati tevékenységek révén. A zeneelmélet és zenetörténet tantárgyak e félévben tanult ismereteinek megerősítése, bővítése, gyakorlati alkalmazása. Magas szintű elméleti és gyakorlati felkészültsége által a hallgató legyen alkalmas a gyerekek alkotó és önkifejező tevékenységének irányítására. Képes legyen a zenei tehetség felismerésére és gondozására. Speciális ismeretei által tudja fejleszteni a tanuló zenei emlékezetét, fantáziáját, koncentrációját és tájékozódását a zeneművekben. Egy- és többszólamú éneklés, laprólolvasás, diktálás, memorizálás, transzponálás, lejegyzés, hallásgyakorlatok, ének-zongorás gyakorlatok. Zeneelméleti ismeretek a gyakorlatban. Gyermekdalok, népdalok. A népdalelemzés szempontjai. Kodály Zoltán pedagógiai művei. Kodály Zoltán: 15 kétszólamú énekgyakorlat. 29. kiadás. EMB, Budapest, 2012. Szendrei Janka (közr.) Guillaume Dufay: 15 himnusz. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei Tanszék, Budapest, 2000. Szőnyi Erzsébet: A zenei írás-olvasás módszertana gyakorló füzetei 3-6. EMB, Budapest, 2009-2011. Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlatok I-II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1991.
Tantárgy neve Szolfézs 2. ENO1022 Meghirdetés féléve 2. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 ENO1021 Tantárgyfelelős neve és beosztása Ferencziné dr. Ács Ildikó főiskolai tanár 1. Tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása: A zenei írás-olvasás és a hallási készség fejlesztése különféle gyakorlati tevékenységek révén. A zeneelmélet és zenetörténet tantárgyak e félévben tanult ismereteinek megerősítése, bővítése, gyakorlati alkalmazása. Magas szintű elméleti és gyakorlati felkészültsége által a hallgató legyen alkalmas a gyerekek alkotó és önkifejező tevékenységének irányítására. Képes legyen a zenei tehetség felismerésére és gondozására. Speciális ismeretei által tudja fejleszteni a tanuló zenei emlékezetét, fantáziáját, koncentrációját és tájékozódását a zeneművekben. Egy- és többszólamú éneklés, laprólolvasás, diktálás, memorizálás, transzponálás, lejegyzés, hallásgyakorlatok, ének-zongorás gyakorlatok. Zeneelméleti ismeretek a gyakorlatban, elsősorban a gregorián és reneszánsz polifónia anyagából merítve. Népdalok, népdalelemzés. Dobszay László Mezei János: Könnyű középkori egyházi kórusok. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei Tanszék, Budapest, 2000. Dobszay László: Gregorián példatár. In: Egyházzenei Füzetek. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei Tanszék, Budapest, 2000. Szendrei Janka (közr.) Guillaume Dufay: 15 himnusz. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei Tanszék, Budapest, 2000. Lassus: 24 kétszólamú motetta. EMB, Budapest, 2009. Legányné Hegyi Erzsébet: Stílusismeret I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1982.
Tantárgy neve Szolfézs 3. ENO1023 Meghirdetés féléve 3. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 ENO1022 Tantárgyfelelős neve és beosztása Ferencziné dr. Ács Ildikó főiskolai tanár A zenei írás-olvasás és a hallási készség fejlesztése különféle gyakorlati tevékenységek révén. A zeneelmélet és zenetörténet tantárgyak e félévben tanult ismereteinek megerősítése, bővítése, gyakorlati alkalmazása. Magas szintű elméleti és gyakorlati felkészültsége által a hallgató legyen alkalmas a gyerekek alkotó és önkifejező tevékenységének irányítására. Képes legyen a zenei tehetség felismerésére és gondozására. Speciális ismeretei által tudja fejleszteni a tanuló zenei emlékezetét, fantáziáját, koncentrációját és tájékozódását a zeneművekben. Egy- és többszólamú éneklés, lapról olvasás, diktálás, memorizálás, transzponálás, lejegyzés, hallásgyakorlatok, ének-zongorás gyakorlatok. Zeneelméleti ismeretek a gyakorlatban a barokk zeneirodalom anyagából merítve. Agócsy László (szerk.): Az iskolai szolfézs- és énektanítás módszertana. Budapest, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 1982. Bertalotti: 56 solfeggio. EMB, Budapest, 2007. Dobszay László: A hangok világa V. EMB, Budapest, 2004. Legányné Hegyi Erzsébet: Stílusismeret II. EMB, Budapest, 1985. Sulyok Imre (szerk.) J. S. Bach: Négyszólamú korálfeldolgozások. EMB, Budapest, 2009.
Tantárgy neve Szolfézs 4. ENO1024 Meghirdetés féléve 4. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 ENO1023 Tantárgyfelelős neve és beosztása Ferencziné dr. Ács Ildikó főiskolai tanár A zenei írás-olvasás és a hallási készség fejlesztése különféle gyakorlati tevékenységek révén. A zeneelmélet és zenetörténet tantárgyak e félévben tanult ismereteinek megerősítése, bővítése, gyakorlati alkalmazása. Magas szintű elméleti és gyakorlati felkészültsége által a hallgató legyen alkalmas a gyerekek alkotó és önkifejező tevékenységének irányítására. Képes legyen a zenei tehetség felismerésére és gondozására. Speciális ismeretei által tudja fejleszteni a tanuló zenei emlékezetét, fantáziáját, koncentrációját és tájékozódását a zeneművekben. Egy- és többszólamú éneklés, laprólolvasás, diktálás, memorizálás, transzponálás, lejegyzés, hallásgyakorlatok, ének-zongorás gyakorlatok. Zeneelméleti ismeretek a gyakorlatban a bécsi klasszikus zeneirodalom anyagából merítve. Agócsy László Irsai Vera: Énekeljünk, muzsikáljunk. EMB, Budapest, 2010. Dobszay László Szabó Helga: Ének-zene az általános iskola szakosított tantervű 6. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2012. Molnár Antal: Klasszikus kánonok. EMB, Budapest, 2012. Németh Rudolf Nógrádi László Puster János: Szolfézs antológia. EMB, Budapest, 2012. Nógrádi László Papp Károlyné: Dallamírási feladatok 1 2. Budapest, Aelia Sabina Alapítvány, 1994.
Tantárgy neve Szolfézs 5. ENO1025 Meghirdetés féléve 5. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 ENO1024 Tantárgyfelelős neve és beosztása Ferencziné dr. Ács Ildikó főiskolai tanár A zenei írás-olvasás és a hallási készség fejlesztése különféle gyakorlati tevékenységek révén. A zeneelmélet és zenetörténet tantárgyak e félévben tanult ismereteinek megerősítése, bővítése, gyakorlati alkalmazása. Magas szintű elméleti és gyakorlati felkészültsége által a hallgató legyen alkalmas a gyerekek alkotó és önkifejező tevékenységének irányítására. Képes legyen a zenei tehetség felismerésére és gondozására. Speciális ismeretei által tudja fejleszteni a tanuló zenei emlékezetét, fantáziáját, koncentrációját és tájékozódását a zeneművekben. Egy- és többszólamú éneklés, laprólolvasás, diktálás, memorizálás, transzponálás, lejegyzés, hallásgyakorlatok, ének-zongorás gyakorlatok. Zeneelméleti ismeretek a gyakorlatban a romantikus zeneirodalom anyagából merítve. Ádám Jenő: A dal mesterei II. EMB, Budapest, 2009. Dobszay Szabó: Ének-zene az általános iskola szakosított tantervű 6. és 7. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2012. Kodály: 33 kétszólamú énekgyakorlat. EMB, Budapest, 2010. Legányné Hegyi Erzsébet: Stílusismeret III. EMB, Budapest, 1988. Szőnyi Erzsébet: A zenei írás-olvasás módszertana gyakorló füzetei 7. EMB, Budapest, 2009.
Tantárgy neve Szolfézs 6. ENO1026 Meghirdetés féléve 6. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 ENO1025 Tantárgyfelelős neve és beosztása Ferencziné dr. Ács Ildikó főiskolai tanár A zenei írás-olvasás és a hallási készség fejlesztése különféle gyakorlati tevékenységek révén. A zeneelmélet és zenetörténet tantárgyak e félévben tanult ismereteinek megerősítése, bővítése, gyakorlati alkalmazása. Magas szintű elméleti és gyakorlati felkészültsége által a hallgató legyen alkalmas a gyerekek alkotó és önkifejező tevékenységének irányítására. Képes legyen a zenei tehetség felismerésére és gondozására. Speciális ismeretei által tudja fejleszteni a tanuló zenei emlékezetét, fantáziáját, koncentrációját és tájékozódását a zeneművekben. Egy- és többszólamú éneklés, laprólolvasás, diktálás, memorizálás, transzponálás, lejegyzés, hallásgyakorlatok, ének-zongorás gyakorlatok. Zeneelméleti ismeretek a gyakorlatban a késő romantika, a XX. századi és a kortárs zene anyagából merítve. Bartók Béla: 27 egyneműkar. EMB, Budapest, 2012. Dobszay László Szabó Helga: Ének-zene az általános iskola szakosított tantervű 8. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2012. Kerényi Eszter (szerk.): Zenei antológia a szolfézs és zenetörténet anyagához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997. Lars Edlund: Modus Novus. Nordiska Musikförlaget, Stockholm, 1963.
Tantárgy neve Komplex zenei ismeretek ENO1027 Meghirdetés féléve 7. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium ENO1016, ENO1026 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pintér Keresztes Ildikó adjunktus Az iskolai tanítási gyakorlattal párhuzamosan az általános iskolai és a középiskolai énekzene tantárgy tananyagának sokrétű feldolgozása, hangsúlyt fektetve a zeneelméleti ismeretekre, a befogadói kompetenciák fejlesztésére, valamint a generatív/kreatív zenei tevékenységekre. A megszerzett ismeretek birtokában a hallgató képes a gyerekek alkotó és önkifejező tevékenységét irányítani, a zenei befogadást, interpretációt és alkotást integrálni. A megszerzett szolfézs-zeneelméleti és zenetörténeti tudás bővítése, elmélyítése kreatív zenei gyakorlatokkal, a középkortól kezdve a XX. század zeneelméletével, zenetörténetével bezárólag. Az aktuális általános iskolai (általános és emelt szintű) és középiskolai ének-zene tankönyvek. Dobszay László: A klasszikus periódus. EMB, Budapest, 2012. Frank Oszkár: Formák, műfajok a barokk és klasszikus zenében. (a szerző magánkiadása) Budapest, 1996. Gárdonyi Zoltán. Elemző formatan. EMB, Budapest, 1990.
Tantárgy neve Népzene-néphagyomány elmélet ENO1031 Meghirdetés féléve 1. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Nauner-Agárdi Éva adjunktus A tantárgy célja a néphagyomány értékeinek feltárása, majd az erre épülő népzene iránti általános érdeklődés felkeltése. Ezáltal a hallgató képessé válik a magyar nemzeti hagyományt őrző, és interpretáló, nyitott, kreatív ember nevelésére. Szakmai tudása révén képes felhívni a tanulók figyelmét a népzene és a klasszikus zene kapcsolatára, az így szerzett ismeretek integrálására. Tudatában van a népzene nemzetnevelő hatásának, és a nemzeti identitás erősítésére törekszik. A tárgy lehetőséget ad különböző archív felvételek hallgatására, az öt népzenei dialektusterület feltárására. A hallgató a dallamok elsajátítása után, a népdaltípusokba sorolása által átfogó képet kap a magyar nyelvterület autentikus vokális és instrumentális zenei anyagáról. Az alap- és középfokú zeneoktatásban szereplő népdalok zenei és szöveges (szimbólumokra épülő) elemzését a magyar népzene-történeti korok egymásra épülése követi. Borsi Ferenc: Mi vagyunk a rózsák. Dunaszerdahely, 2003. Magyar Néprajz VI. Népzene, néptánc, népi játék. Akadémiai kiadó, Budapest, 1990. Magyar Népzene Tára VI-XII. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973-2011. Magyar Népzenei Antológia CD-ROM Akadémiai Kiadó. Budapest, 2012. Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet. Balassi Kiadó, Budapest, 2008.
Tantárgy neve Népzene-néphagyomány gyakorlat ENO1032 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+1 ENO1031 Tantárgyfelelős neve és beosztása Nauner-Agárdi Éva adjunktus A tantárgy célja a néphagyomány értékeinek feltárása, majd az erre épülő népzene iránti általános érdeklődés felkeltése. Ezáltal a hallgató képessé válik a magyar nemzeti hagyományt őrző, és interpretáló, nyitott, kreatív ember nevelésére. Szakmai tudása révén képes felhívni a tanulók figyelmét a népzene és a klasszikus zene kapcsolatára, az így szerzett ismeretek integrálására. Tudatában van a népzene nemzetnevelő hatásának, és a nemzeti identitás erősítésére törekszik. A tárgy lehetőséget ad különböző archív felvételek hallgatására, az öt népzenei dialektusterület feltárására. A hallgató a dallamok elsajátítása után, a népdaltípusokba sorolása által átfogó képet kap a magyar nyelvterület autentikus vokális és instrumentális zenei anyagáról. Az alap- és középfokú zeneoktatásban szereplő népdalok zenei és szöveges (szimbólumokra épülő) elemzését a magyar népzene-történeti korok egymásra épülése követi. Borsi Ferenc: Mi vagyunk a rózsák. Dunaszerdahely, 2003. Magyar Néprajz VI. Népzene, néptánc, népi játék. Akadémiai kiadó, Budapest, 1990. Magyar Népzene Tára VI-XII. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973-2011. Magyar Népzenei Antológia CD-ROM Akadémiai Kiadó. Budapest, 2012. Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet. Balassi Kiadó, Budapest, 2008.
Tantárgy neve Vezénylési gyakorlat 1. ENO1041 Meghirdetés féléve 1. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása Ferencziné dr. Ács Ildikó főiskolai tanár Alapozó vezényléstechnikai gyakorlatok segítségével a mozdulatok alkalmassá tétele zenei folyamatok irányítására. A helyes test- kar- és kéztartás kialakítása. A vezénylés technikája, az ütés mechanizmusa. Hangadás. Avizó fő ütemrészen. Egyszerű ütemfajták különböző karakterek szerint. A hang megszüntetésének egyszerűbb módjai (köröző mozdulat, ütés). Bárdos Lajos: Kicsinyek Kórusa I-III. EMB, Budapest, 1951-1952. Kodály Zoltán és Szőnyi Erzsébet biciniumai, EMB, Budapest Párkai István: A kórusvezénylés alapjai. Veszprémi Egyetem, Veszprém, 1994. Reviczky Béla: Kórusok enciklopédiája. Gemini Kiadó, Budapest, 1987. Vásárhelyi Zoltán: Az énekkari vezénylés módszertana. Zeneműkiadó, Budapest, 1965.
Tantárgy neve Vezénylési gyakorlat 2. ENO1042 Meghirdetés féléve 2. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 ENO1041 Tantárgyfelelős neve és beosztása Ferencziné dr. Ács Ildikó főiskolai tanár A tempó-, a karakter-, dinamika- és a formálás-irányítás eszközrendszerének elsajátítása. A különböző zenetörténeti korokhoz kapcsolódó műfaji és stilisztikai ismeretek alkalmazása a vezénylés során. Avizó teljes ütemrészen, súlytalan helyen. Avizó nem teljes ütemegységen. A ritmus érzékeltetése a vezénylő mozdulatokban (a nyújtott- és az éles ritmus változatai). Egyben ütött ütemek. Fokozatos tempóváltás és fokozatos dinamikai váltás vezénylése. A bal kéz önálló szerepe. Homofon madrigálok, villanellák, ballettók vezénylése. 2-3 szólamú népdalfeldolgozások. Párkai István: A kórusvezénylés alapjai. Veszprémi Egyetem, Veszprém, 1994. Reviczky Béla: Kórusok enciklopédiája. Gemini, Budapest, 1997. Schola Cantorum I-XIII. Szerk. Fodor Ákos, EMB, Budapest, 1974-1976.
Tantárgy neve Vezénylési gyakorlat 3. ENO1043 Meghirdetés féléve 3. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 ENO1042 Tantárgyfelelős neve és beosztása Ferencziné dr. Ács Ildikó főiskolai tanár A vezényléstechnikai tudás továbbfejlesztése, alkalmassá tétele különféle zenei folyamatok élményszerű tolmácsolására. A tempó-, a karakter-, dinamika- és a formálás-irányítás eszközrendszerének fejlesztése. A különböző zenetörténeti korokhoz kapcsolódó műfaji és stilisztikai ismeretek alkalmazása a vezénylés során. Váltakozó ütemek, rövidebb terjedelmű parlando, rubato előadásmódú, különböző tempójú és karakterű szakaszokat tartalmazó zeneművek elsajátítása. Átmenet nélküli tempó- és dinamikai váltás. Az ötös és hatos ütem. Szemelvények a barokk és kortárs zeneirodalomból. Kodály Zoltán, Bartók Béla és Bárdos Lajos kórusművei. Bárdos Lajos: Karvezetés II. Zenei prozódia. Tankönyvkiadó, 1976. Mohayné Katanics Mária: Válogatás Kodály kórusműveiből. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986. Párkai István: A kórusvezénylés alapjai. Veszprémi Egyetem, Veszprém, 1994. Reviczky Béla: Kórusok enciklopédiája. Gemini, Budapest, 1997.
Tantárgy neve Vezénylési gyakorlat 4. ENO1044 Meghirdetés féléve 4. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 ENO1043 Tantárgyfelelős neve és beosztása Ferencziné dr. Ács Ildikó főiskolai tanár A vezényléstechnikai tudás továbbfejlesztése, alkalmassá tétele különféle zenei folyamatok élményszerű tolmácsolására. A tempó-, a karakter-, dinamika- és a formálás-irányítás eszközrendszerének fejlesztése. A különböző zenetörténeti korokhoz kapcsolódó műfaji és stilisztikai ismeretek alkalmazása a vezénylés során. Technikai ismeretek: fermata, generalpausa, átkötött hang, tartott hang továbbvezetése. Aszimmetrikus ütemek vezénylése. Súlyérzet a különböző karakterű művekben. Egyszerű recitativo vezénylése. Szemelvények a bécsi klasszicista zeneirodalomból. Bonyolultabb ütemformákban, változatos zenei tartalommal megszólaló kortárs magyar szerzők, magyar és külföldi költők verseire írt kompozíciói. Párkai István: A kórusvezénylés alapjai. Veszprémi Egyetem, Veszprém, 1994. Reviczky Béla: Kórusok enciklopédiája. Gemini, Budapest, 1997. Süssmayr, Franz Xaver: Das Namenfest. EMB, Budapest, s.a.
Tantárgy neve Vezénylési gyakorlat 5. ENO1045 Meghirdetés féléve 5. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 ENO1044 Tantárgyfelelős neve és beosztása Ferencziné dr. Ács Ildikó főiskolai tanár A vezényléstechnikai tudás továbbfejlesztése, alkalmassá tétele különféle zenei folyamatok élményszerű tolmácsolására. A tempó-, a karakter-, dinamika- és a formálás-irányítás eszközrendszerének fejlesztése. A különböző zenetörténeti korokhoz kapcsolódó műfaji és stilisztikai ismeretek alkalmazása a vezénylés során. Gregorián dallamok. Osztott ütemek, kadenciális osztások. 4/4 és alla breve subito átmenetei. Hangszerkíséretes művek: irányítás és együttműködés. Több részes művek kapcsolása. A drámai kifejezés eszközei. Romantikus formálás (tempo, dinamika, agogika). Szemelvények a gregorián, reneszánsz és romantikus zeneirodalomból. 3-4 szólamú madrigálok és motetták (Weelkes, Morley, Tomkins, Palestrina, Monteverdi stb.) Ezer év kórusa. Szerk.: Forrai Miklós, EMB, Budapest,1977. Öt évszázad kórusa. Szerk.: Forrai Miklós, EMB, Budapest,1956. Párkai István: A kórusvezénylés alapjai. Veszprémi Egyetem, Veszprém, 1994. Reviczky Béla: Kórusok enciklopédiája. Gemini, Budapest, 1997.
Tantárgy neve Vezénylési gyakorlat 6. ENO1046 Meghirdetés féléve 6. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 ENO1045 Tantárgyfelelős neve és beosztása Ferencziné dr. Ács Ildikó főiskolai tanár A vezényléstechnikai tudás továbbfejlesztése, alkalmassá tétele különféle zenei folyamatok élményszerű tolmácsolására. A különböző zenetörténeti korokhoz kapcsolódó műfaji és stilisztikai ismeretek alkalmazása a vezénylés során. Felkészülés az iskolai zenei együttesek tevékenységének segítésére, gyermekkórusok vezetésére. Szélsőséges tempók vezénylési kérdései. XX. századi stílusjegyek, speciális effektusok. Kortárs szerzők kórusművei. A hagyományostól eltérő notációk értelmezése és előadási problémái. Aleatorikus kompozíciók. Szabadon választott mű önálló feldolgozása és betanítása. A gyermek és ifjúsági karirodalom, különös tekintettel Balassa Sándor, Bárdos Lajos, Beischer-Matyó Tamás, Decsényi János, Gyöngyösi Levente, Farkas Ferenc, Horváth Barnabás, Karai József, Kodály Zoltán, Kocsár Miklós, Papp Lajos, Tóth Péter kórusművei: Editio Musica Budapest; Kontrapunkt Zeneműkiadó Kft. Chor aktuell Basis. Gustav Bosse Verlag. Kassel, 2002. Párkai István: A kórusvezénylés alapjai. Veszprémi Egyetem, Veszprém, 1994. Reviczky Béla: Kórusok enciklopédiája. Gemini, Budapest, 1997. Székely Miklós: Gyakorlati útmutató kórusvezetési, kórusszervezési munkákhoz. Calibra, Budapest, 2000.
Tantárgy neve Karvezetés 1. ENO1047 Meghirdetés féléve 7. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 ENO1046 Tantárgyfelelős neve és beosztása Tamási László András főiskolai docens A korábbi tanulmányok során elsajátított vezénylési készségek és hozzájuk kötődő ismeretek továbbfejlesztése, gyakorlati megvalósítása, a tanárjelölt hallgatók önálló próbavezetésre való képességének fejlesztése. A hallgató karvezetői felkészültsége alapján alkalmas az iskolai kórusmunka vezetésére, az abban rejlő zenei nevelési feladatok ellátására. A társas zenélésen keresztül rugalmasságot, empátiát és alkalmazkodóképességet fejleszt. Az együttzenélés formáin keresztül képes erősíteni a szocializációs folyamatokat és toleranciára nevelni. A kórusművek eddig megismert tanítási módszereinek gazdagítása, ezek gyakorlati alkalmazása az iskolai kórusok munkájában. A különböző korszakokban komponált művek tanulási fázisai lehetőségeinek, valamint előadói feladatainak tudatos és egyben művészi alkalmazása. A tanárjelöltek felkészítése a tanórákon és a kóruspróbákon, valamint a hangversenyeken szükséges vezénylési tevékenység igényes megvalósítására. A különböző iskolatípusokban lehetséges tananyagként és kórusrepertoárban megjelenő vokális kompozíciók feldolgozása. Felhő táncol. Mai magyar zeneszerzők kíséretes kórusművei. Szerk. KÓTA, Budapest, 2008. Párkai István: A kórusvezénylés alapjai. Veszprémi Egyetemi kiadó, 1994. Párkai István: Modern kórusetűdök. NPI, Budapest, 1978. Tavaszi felhők. (Kortárs szerzők ifjúsági művei) Szerk.: Dr. Mindszenty Zsuzsánna, KÓTA Vásárhelyi Zoltán: Az énekkari vezénylés módszertana. Zeneműkiadó, Budapest, 1965.
Tantárgy neve Karvezetés 2. ENO1048 Meghirdetés féléve 8. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 kollokvium ENO1047 Tantárgyfelelős neve és beosztása Tamási László András főiskolai docens A vokális zene magas szintű interpretációjára való felkészítés, a tanárjelöltek vezényléstechnikai készségeinek továbbfejlesztése. A kórusművek szövegi-zenei összefüggéseinek feltárása és a vezénylésben történő megjelenítése. Az iskolai kórusok igényes műválasztásának és műsor-összeállításának szempontjai, a művek önálló feldolgozására való képesség fejlesztése. A hallgató karvezetői felkészültsége alapján alkalmas az iskolai kórusmunka vezetésére, az abban rejlő zenei nevelési feladatok ellátására. A társas zenélésen keresztül rugalmasságot, empátiát és alkalmazkodóképességet fejleszt. Az együttzenélés formáin keresztül képes erősíteni a szocializációs folyamatokat és toleranciára nevelni. A korábban szerzett ismeretek alkalmazása és gyarapítása a kórus betanításának módszertani-, valamint az előadás gyakorlati ismereteivel. A művek szövegének értelmezése, a deklamáció kidolgozása. A kórushangzás alakítása a hangképzési és intonáció fejlesztési ismeretek felhasználásával. A próbafolyamat hatékony tervezése és végrehajtása, az elsajátított próbatechnikai ismeretek alkalmazása. A félév végi záróhangversenyre való felkészülés. Bárdos Lajos: Karvezetés II. Zenei prozódia. Tankönyvkiadó, Budapest,1976. Kardos Pál: Kórusnevelés, kórushangzás. Zeneműkiadó, Budapest, 1977. Párkai István: A kórusvezénylés alapjai. Veszprémi Egyetemi Kiadó, 1994. Székely Miklós: Gyakorlati útmutató kórusvezetési, kórusszervezési munkákhoz. Calibra, Budapest, 2000.
Tantárgy neve Kórushangképzés ENO1049 Meghirdetés féléve 6. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása Ferencziné dr. Ács Ildikó főiskolai tanár A tantárgy elsajátításának célja, hogy tudatosítsa a helyes énektechnika, a hangadás mechanizmusát, tegye képessé a hallgatót kórushangképzés feladatainak végzésére, a beéneklés és hangképzés szerepének, fontosságának felismerésére és gyakorlati megvalósítására. Az énekhang keletkezésének folyamata, a hangadás mechanizmusa. Hangzóképzés, hangzóformálás. Ambitusnövelés, dinamika és többszólamúság. Beéneklő gyakorlatok rendszerbe állítása a mit miért hogyan elv alapján. A beéneklő gyakorlatok irányítása. A hangképzés módozatai kóruspróbákon (ifjúsági és gyermekkórusok), illetve ének-zene órákon. Bruckner Adrienn: Énekelni jól! Kodály Intézet, Kecskemét, 1999. Ferencziné dr. Ács Ildikó: Hangképzés az iskolában. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 1997. Kardos Pál: Kórusnevelés, kórushangzás. Zeneműkiadó, Budapest, 1981. Kontra Zsuzsanna: Énekeljünk tisztán, ha tudunk. Kodály Intézet, Kecskemét, 1999. Montágh Imre: Tiszta beszéd. Holnap Kiadó, Budapest, 1999.