2012.08.31. Tartalom. Informatika. Jogszabályok. Fejlesztési alapelvek. Miniszteri rendelet

Hasonló dokumentumok
Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Helyi tanterv MELLÉKLET. Intézményünk helyi tantervének jogszabályi keretei:

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAMOK MÓDOSÍTÁSA, A KERETTANTERVEK ISKOLAI ADAPTÁCIÓJA

A békési Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola Óvoda és Kollégium. Óraterve

2. A választott kerettanterv feletti óraszám, a nem kötelező tanórai foglalkozások

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A tartalmi szabályozás változásai

A köznevelés rendszerének megújuló tartalmi szabályozása

PROJEKTTERV HÁLÓZATOK A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN

ÓRATERV. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

Mi legyen az informatika tantárgyban?

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE

Informatika. Négy évfolyamos gimnázium. Évfolyam Heti óraszám 1 2. Éves óraszám Érettségi felkészítés heti óraszáma 2 2

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

Mi a teendőnk? A helyi tantervek felülvizsgálata az új kerettanterveknek való megfelelés érdekében

Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek. Kaposi József Szolnok, február 15.

Tantárgyi rendszer bevezetése (felmenő rendszerben) a NAT szerint elfogadott helyi tanterv alapján 2013 szeptember 1 től

4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások,

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) NyME- SEK- MNSK N.T.Á

VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE 2013, Tantárgy megnevezése: INFORMATIKA

Tantárgyi struktúra és óraszámok. (2014/2015. tanévtől)

Informatika Helyi tantárgyi tanterv Általános tantervű tanulócsoportok

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Gimnázium (2015/16 - )

FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései

Soproni Széchenyi István Gimnázium

INFORMATIKA. Kerettantervi. 2. évfolyam Az informatikai eszközök használata. órakeret évfolyam

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA III. KÖTET HELYI TANTERV KIEGÉSZÍTÉSE SZEPTEMBER 21.

A nevelés-oktatás tervezése I.

Helyi tanterv melléklete

József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola Pedagógiai Program. Óratervek

A kerettantervektől a helyi tantervekig

A Nemzeti alaptanterv. Kaposi József

Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata

Helyi tanterv Informatika évfolyam 2013.

A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36

Kaposi József Pécs, 2013

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervei

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

4. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél. Órakeret 4 óra. 1. Az informatikai eszközök használata

Varga Attila.

5. számú melléklet. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak és ezek óraszámai

Az OKNT-adhoc. bizottság kerettanterve. mindenkinek 2009

Az egyes évfolyamokon tanított tárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./

ALAPADATOK. KÉSZÍTETTE Balogh Gábor. A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek

A Fóti Népművészeti Szakközép,- Szakiskola és Gimnázium helyi tanterve informatika tárgyból Szakközépiskola Néptáncos szak 9. évfolyam INFORMATIKA

HELYI TANTERV VII. ÓRATERVEK

ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola szakközépiskolai részére érvényes helyi tanterv és óraterv

Informatika helyi tanterv. A tanterv érvényes az alábbi osztályokban:

A helyi tanterv 1. számú melléklete Tatabányai SZC Géza Fejedelem Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája. Esztergom,

A köznevelés tartalmi szabályozása

Könyvtárhasználati tananyag A forráskiválasztás

INFORMATIKA TANTERV. A tanterv érvényes az alábbi osztályokban:

INFORMATIKA. 4 évfolyamos osztály

Személyi feltételek Pedagógusok által ellátott tantárgyak, szolgáltatások Tanítók

PEDAGÓGIAI PROGRAM 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI PROGRAM TANULÁSMÓDSZERTAN HELYI TANTERV

SZAKÉTŐI VÉLEMÉNY A BAKONYSZENTKIRÁLYI BÉKEFI ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉ- SZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY HELYI TAN- TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA

Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium HELYI TANTERV

INFORMATIKA Padányi Katolikus Gyakorlóiskola

Az iskolák pedagógiai programjának köznevelési törvényben előírt kötelező felülvizsgálata. RAABE konferencia

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Informatika 12. évfolyam

Informatika tanterv nyelvi előkészítő osztály heti 2 óra

A Fóti Népművészeti Szakközép,- Szakiskola és Gimnázium helyi tanterve informatika tárgyból Gimnázium 9-12 évfolyam INFORMATIKA

Beszámoló IKT fejlesztésről

K I V O N A T. Tura Város Önkormányzatának Képviselő-testülete augusztus 29-én 16 órakor megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

Református Pedagógiai Intézet OM Debrecen Budapest Miskolc Nagykőrös

A Fóti Népművészeti Szakközép,- Szakiskola és Gimnázium helyi tanterve informatika tárgyból Szakközépiskola Kézműves szak9-12 évfolyam INFORMATIKA

INFORMATIKA (A és D osztály)

Informatika évfolyam

HELYI TANTERV INFORMATIKA Tantárgy

INFORMATIKA. 5 évfolyamos osztály

INFORMATIKA matematika és fizika tagozat - 5 évfolyamos képzés

Országos Tanévnyitó augusztus 31. Tantárgyi, műveltségterületi szekció Földünk - környezetünk. Ütőné Dr. Visi Judit EKF - OFI

INFORMATIKA (1-1 óra)

INFORMATIKA Gimnázium

PARADIGMAVÁLTÁS A KÖZOKTATÁSBAN MOST VAGY SOHA?!

INFORMATIKA 1 4. évfolyam

INFORMATIKA Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1

2017. november Jánossy Zsolt Budapesti POK Digitális Pedagógiai Módszertani Központ

HELYI TANTERVI AJÁNLÁS

HELYI TANTERV INFORMATIKA Tantárgy

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

INFORMATIKA Szakközépiskola

A Baktay Ervin Gimnázium alap informatika tanterve a NYEK-es gimnáziumi osztályok számára

Világos?! (Nem csak) egy természettudományos projekt története. Jánossy Zsolt Gödöllői Török Ignác Gimnázium IPET

Helyi tanterv. Informatika évfolyam

HELYI TANTERV INFORMATIKA Tantárgy

ÁCS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI PROGRAMJA

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata

INNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /

TOKAJI FERENC GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő

HELYI TANTERV INFORMATIKA. tantárgyból 2016.

A Szőlőtő Kétnyelvű Oktatási Alapítvány kerettanterveinek felülvizsgálata és a jogszabályi változásokhoz történő igazodása

Átírás:

Tartalom Informatika Dancsó Tünde Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Jogszabályok Fejlesztési alapelvek Fejlesztési területek, nevelési célok Kerettantervi célok A kerettanterv felépítése Kapcsolatok a műveltségterületekkel Fejlesztési feladatok Budapest 2012. augusztus 31. Jogszabályok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 106/2012. (VI.1.) Kormányrendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet módosításáról Miniszteri rendelet a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásának rendjéről (elfogadás előtt) 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet 4. (1) A Nat a) a fejlesztési területeket, nevelési célokat, a Nat feladatait és értékeit, b) az iskolai nevelés-oktatás egyes sajátos tartalmi, pedagógiai feladataira, valamint az iskola és más nevelési-oktatási intézmények közötti, az érintett tanulók fejlesztését támogató pedagógiai tevékenységek egymásra épülésére vonatkozó elveket, c) a kulcskompetenciákat, d) az iskolai nevelés-oktatás Nat-ban meghatározott szakaszaiban az egyes műveltségi területek százalékos arányát, e) a műveltségi területek tartalmát határozza meg. Miniszteri rendelet A tantárgyi kerettanterv meghatározza: A tantárgyi bevezetőt o Az adott tantárgy pedagógiai céljait és feladatait o A tantárgy fejlesztési területeinek nevelési célját o A kulcskompetenciák fejlesztésében betöltött szerepét o A tantárgy sajátos fejlesztési céljait A tantárgyi tartalmakat o A tematikai egységeket o Az előzetes tudást o A tantárgyi fejlesztési célokat o A kulcsfogalmak rendszerét o A fejlesztés elvárt eredményeit A minimálisan szükséges óraszámot Fejlesztési alapelvek Nemzetközi és hazai elvárások Egységesség Egyértelműség Átjárhatóság Áttekinthetőség Helyi tanterv fejlesztésének támogatása Háromszintű szabályozás: NAT kerettanterv helyi tanterv 1

A műveltségi területek általános jellemzői Informatikai eszközök alkalmazása a tanórákon Aktív bevonás, tevékenykedtetés A közösségi élethez, a munka világába való Belépéshez szükséges ismeretek és képességek Az aktív részvétel, a kreativitás fejlesztése A médiumok alkotó használata Információk gyűjtése, kritikai értelmezése A fejlesztés nem lineáris sorrendben történik Spirálisan bővülő ismeretek, készségek A szociális kompetencia fejlesztése A tudás öröme, a társas tanulás szerepe Az egészséges életmód kialakítása Fejlesztési területek, nevelési célok 1. Az erkölcsi nevelés 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 5. A családi életre nevelés 6. A testi és lelki egészségre nevelés 7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 8. Fenntarthatóság, környezettudatosság 9. Pályaorientáció 10. Gazdasági és pénzügyi nevelés 11. A tanulás tanítása 12. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenységközpontúsága révén felkészít a demokráciára a mindennapi élet értékelvű megszervezésére A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével A fejlesztési területek megjelenése Beépülhetnek az egyes műveltségi területek fejlesztési követelményeibe Befolyásolhatják a képzés tartalmát Kiegészíthetik az egyes tantárgyi témákat Megjelenhetnek önálló tantárgyként Átalakíthatják az alsó tagozaton folyó tanítást Meghatározhatják az osztályfőnöki órák témaköreit Hatással lehetnek a tanórán kívüli tevékenységekre Építhetik a kereszttantervi kapcsolatokat Kulcskompetenciák / Digitális kulcskompetencia Az információs társadalom technológiák (információs és kommunikációs technológia IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használata a szociális kapcsolatok terén. Feltételei: az információ felismerése, azonosítása, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása a médiumoktól is befolyásolt bemutatása és cseréje digitális tartalomalkotás és -megosztás kommunikációs együttműködés az interneten keresztül Informatika kerettantervek 5-8. évfolyam 5-12. évfolyam (8 évfolyamos gimnázium) 7-12. évfolyam (6 évfolyamos gimnázium) 9-12. évfolyam (4 évfolyamos gimnázium) 9-12. évfolyam (szakközépiskola) Alsó évfolyamok ajánlás 2

Kötelező minimális óraszámok 8 osztályos gimnázium Kötelező minimális óraszámok 8 osztályos gimnázium Tantárgyak 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4 4 4 4 4 I. Idegen nyelvek 3 3 3 3 3 3 3 3 II. Idegen nyelv 3 3 3 3 Matematika 3 3 3 3 3 3 3 3 Erkölcstan 1 1 1 1 1 Etika Tört., társ. és államp. ismeretek 2 2 2 2 3 3 Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 2 2 2 Kémia 1 2 2 2 Biológia egészségtan 2 1 2 2 2 Földrajz 1 2 2 2 Tantárgyak 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. Ének-zene 1 1 1 1 1 1 Dráma és tánc / Hon- és 1 népismeret Dráma és tánc / 1 Mozgóképk. és m. Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 Művészetek 2 2 Informatika 1 1 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 5 5 3 3 4 4 6 8 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 35 36 35 35 Kerettantervi célok Információs társadalom aktivitás Eszköztudás kialakítása az ismeretszerzés, feldolgozás és alkotás során alkalmazható, a tanulási folyamatot támogató (pl. életszerű, releváns információk megjelenítése) Informatikai és információs eszközök, szolgáltatások megismerése működésük megértése Elektronikus szolgáltatások egyéni szükségleteknek megfelelő kiválasztása célszerű, értő, kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása Kerettantervi célok Korszerű eszközök és módszerek az érdeklődés felkeltése a tanulás iránt a tanulási folyamat hatékonyabbá tétele A tanulási stratégia önszabályozó módon való fejlesztése A problémamegoldás, az információkeresés és az eszközhasználat szerepének felismerése A tanulási környezet megszervezése informatikai eszközök információforrások online lehetőségek Kerettantervi célok Aktív részvétel a demokratikus társadalmi folyamatok alakításában Érthető kérdések és építő javaslatok megfogalmazása Törekvés a biztonságos eszközhasználatra Kritikus szemlélet fejlesztése Felkészülés a változásokra A digitális kompetencia fejlesztése az alkalmazói programok felhasználói szintű alkalmazása az információ szerzése, értelmezése, felhasználása az elektronikus kommunikációban való aktív részvétel A kerettanterv felépítése A tantárgy egyes fejlesztési területeinek általános céljai, feladatai A tantárgy szerepe a fejlesztési területekben és a kulcskompetenciákban A tantárgy sajátos fejlesztési céljai Témakörönként megjelenő tartalom Előzetes tudás Tantárgyi fejlesztési célok (nevelési fejlesztési célok) Ismeretek, fejlesztési követelmények Kulcsfogalmak Kapcsolódási pontok A fejlesztés várt eredményei Óraszám 3

A műveltségterületek kapcsolatai Az informatikai és információs eszközök, szolgáltatások a társadalom működésének számtalan területét átszövik Az informatika tantárgyban szereplő fejlesztési területek számos területen kapcsolódnak a Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek fejlesztési feladataihoz Az informatika tantárgy keretében megoldandó feladatok témájának kiválasztásakor, tartalmainak meghatározásakor fokozott figyelmet kell fordítani a kiemelt nevelési célok, a kulcskompetenciák és az életszerű, releváns információk megjelenítésére NAT - fejlesztési feladatok 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 4. Infokommunikáció 5. Az információs társadalom 6. Könyvtári informatika 1. Az informatikai eszközök használata Intelligens informatikai rendszerek megismerése A számítógép felépítése, hardverrészek bemutatása Az adattárolás, a digitalizálás, az interaktivitást segítő eszközök működésének megismerése Az információs társadalom lehetőségei Az informatikai eszközök tudatos használata A fejlesztési feladatok során hangsúlyos az eszközök ismerete az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezése az alkotó felhasználás 2. Alkalmazói ismeretek A társadalmi élet számára hasznos informatikai műveletek megismerése, megértése, használata Pl. állományok kezelése, alkalmazások használata, programok üzeneteinek értelmezése A számítógép működése közben lejátszódó algoritmusok megfigyelése, megértése, az eljárások tudatos, értő alkalmazása Az attitűd javítása A munka hatékonyságának fejlesztése A számítógép működtetése Operációs rendszer biztonságos használata 2. Alkalmazói ismeretek A célnak megfelelő eszközök kiválasztása A szövegszerkesztéssel, képszerkesztéssel, prezentációkészítéssel kapcsolatos problémák megoldása Az alkalmazott programok értő felhasználása Az alkalmazható eljárások megismerése Többféle program együttes használata A kreativitás és az innováció fejlesztése 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel A problémamegoldás, a tevékenységek tudatos és körültekintő megtervezése Az életszerű, probléma alapú feladatok sikeres alkalmazása befolyásolja az életminőséget. Szükséges előfeltétel az algoritmizálási készségek formális keretek közötti fejlesztése A problémamegoldás elméletének, lépéseinek, eszközeinek, módszereinek, általános szempontjainak elsajátítása A problémamegoldás általános elveinek más műveltségi területeken való gyakorlati alkalmazása 4

4. Infokommunikáció 4. Infokommunikáció Hangsúlyossá válik az elektronikus információforrások használata az interneten zajló kommunikáció hálózati és multimédiás informatikai eszközök hatékony felhasználása A különböző formában megjelenő információ felismerése, kezelése, értékelése, felhasználása Interaktív hálózati technológiák önálló használata Online adatbázisok alkalmazása A helytelen informatikai eszközhasználat veszélyeinek megismerése Módszerek ezek elkerülése érdekében Információk fogadása, küldése, továbbítása, tárolása, rendszerezése, a netikett betartása A csoportokon belül zajló kommunikáció A tanulási folyamatok támogatása Tájékozottság a közösségi oldalak használatáról A használatra vonatkozó elvárások, szabályok ismerete Az elektronikus, internetes médiumok elérése, használata, információk kinyerése, felhasználása. A források hitelességének, objektivitásának vizsgálata, tartalmuk értékelése. 5. Az információs társadalom Az adatok etikus és biztonságos kezelése Az informatikai eszközök megfelelő használata Az elektronikus szolgáltatások megismerése Az egyes szolgáltatástípusok céljainak azonosítása jellemzése a megfelelő szolgáltatások kiválasztása Biztonsági, etikai problémák kezelése Tájékozottság és tapasztalat bővítése 6. Könyvtárhasználat Az információszerzés lehetőségei Az információk elérése, kritikus szelekciója, feldolgozása, a folyamat értékelése A könyvtár forrásközpontként való használata Az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek kialakítása Az egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztése A könyvtári források, eszközök megismerése Tevékenységek gyakorlása, tudatos, magabiztos használói magatartás, tájékozódás A könyvtárhasználat igényének kialakítása 6. Könyvtárhasználat Dokumentumok és segédkönyvek típusai, jellemzői és azok információs értéke Kritikus forráskiválasztás és információgyűjtés A könyvtári információszerzéshez, feldolgozáshoz és felhasználáshoz is kapcsolódó etikai szabályok, jogi vonatkozások tudatosítása A könyvtárak és a könyvtári források használata A többi tantárgy keretében: tapasztalatok szerzése, rendszerezés Hagyományos szolgáltatások kibővítése a korszerű társadalmi igényeket kiszolgáló modern technikai lehetőségekkel 1. Az informatikai eszközök használata Biológia-egészségtan: Az emberi mozgásképesség biológiai tényezői, formái és határai; az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások; a környezeti állapot és az ember egészsége közötti kapcsolat, igény az egészséges életkörülményekre. Fizika; kémia; biológia-egészségtan: Vizsgálatok eredményének prezentálása; projektmunka bemutatása. 5

2. Alkalmazói ismeretek Vizuális kultúra: Gyűjtött információ- és képanyagból írásos összefoglaló készítése. 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Fizika; földrajz; matematika: A térbeli tájékozódást szolgáló eszközök és módszerek alapjai és felhasználásuk. A GPS idő-, távolság- és sebességadatainak értelmezése. 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Matematika: Ismerethordozók használata. Számítógépek használata. Algoritmus követése, értelmezése, készítése. Matematikai modellek, alkalmazásuk módja, korlátai (pontosság, értelmezhetőség). 3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése Fizika; kémia: Természettudományos folyamatokkal foglalkozó programok. 4. Infokommunikáció Kémia; biológia; fizika: Természettudományos projektek kidolgozása, pályázati anyagok készítése. A számítógéppel segített tanulás módszereinek alkalmazása a mérés, információkeresés, bemutatók és a kommunikáció segítésére. A problémamegoldásra irányuló, hatékony információkeresés. 5. Az információs társadalom Technika, életvitel és gyakorlat: Részvétel a társadalmi felelősségvállalásban. Magyar nyelv és irodalom: A források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése, netikett. 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata Technika, életvitel és gyakorlat: A mindennapi tevékenységekben és a fogyasztói szokásokban megnyilvánuló egészség- és környezettudatosság. 6. Könyvtári informatika Magyar nyelv és irodalom: A tanulási képesség fejlesztése, kulturált könyvtárhasználat. Fizika; kémia; biológia-egészségtan: Az ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelése. A problémamegoldásra irányuló, hatékony információkeresés. Vizuális kultúra: Tájékozódás valamely Európán kívüli kultúra művészetéről. Köszönöm a figyelmet! Dancsó Tünde dancso.tunde@gmail.com 6