ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Doboz Nagyközség Önkormányzata 2013. június Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email: ugyfelszolgalat@tkki.hu web: www.tkki.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL 0008 1
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Értékeink, küldetésünk...9 Célok...9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)...10 1. Jogszabályi háttér bemutatása...10 2. Stratégiai környezet bemutatása...11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége...12 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység...29 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége...44 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...49 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...55 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása...58 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...59 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...59 1. A HEP IT részletei...59 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...59 A beavatkozások megvalósítói...60 Jövőképünk...60 Az intézkedési területek részletes kifejtése...60 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...67 3. Megvalósítás...70 A megvalósítás előkészítése...70 A megvalósítás folyamata...70 Monitoring és visszacsatolás...71 Nyilvánosság...72 Érvényesülés, módosítás...73 4. Elfogadás módja és dátuma...74 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Doboz Nagyközség Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték! Segít elérni azt a célunkat, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség megvalósítása nem egyszerű feladat. Szükséges hozzá az érintettek megfelelő hozzáállása és a lehetőségek megléte is. Az önkormányzat feladata az, hogy megtegyen minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy az egyenlőtlenségek minél kisebbek legyenek, bár teljesen nem szüntethetők meg. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Doboz nagyközség Békés megyében, a megyeszékhelytől, Békéscsabától 13 km-re észak-keletre fekszik, és mintegy 383 hektáron 4386-an lakják. 3
A terület már a honfoglaló magyarok által is lakott Békés megye legősibb települése. Első írások emléke 1075-ből származik a neve valószínűleg személynévből keletkezett. A település Békéscsaba, Gyula, Sarkad és Vésztő felől közelíthető meg műúton. Autóbusz közlekedése megfelelő, vasútja nincs. A Kettős-Körös a település határán folyik át, és mindegy négy kilométerre fekszik közigazgatásilag hozzá tartozó Szanazugtól, a Fehér- és a Fekete-Körös összefolyásának helyétől, mely az utóbbi időkben üdülőteleppé fejlődött. Levegője tiszta, üdülésre, pihenésre alkalmas terület. Jelenleg több mint 300 üdülő, egy 250 főt befogadni képes ifjúsági tábor valamint a Körös bal partján kemping várja a pihenni, üdülni vágyókat. A két part között személyszállító komp biztosítja az átkelést. A kikapcsolódás, szórakozás, pihenés különböző formái biztosítottak. A vízpart adta lehetőségek miatt a kirándulók, turisták kedvenc pihenőhelye, mely az utóbbi időben fejlődésnek indult. Az üdülőkörzetet a nyári szezon idején rendszeres autóbuszjárat köti össze a megyeszékhellyel. A legnagyobb vízfelület a Kettős-Körös, nagyobb állóvize a Kettős-Körös hídja és a dobozi körtöltés között, mintegy 2,8 hektáros két egységből álló horgásztó nem csak a horgászok, de gyakran családtagjaik közkedvelt kiránduló helyei is. A vadászatot kedvelőknek is lehetőséget nyújtanak a települést körül vevő erdőségek, melyek nagyágukat tekintve megközelítőleg a közigazgatási terület 20%-át teszik ki. A kedvező természeti adottságokkal rendelkező nagyközség és környéke bővelkedik látnivalókban. A település központjában kellemes park fogadja az idelátogató turistákat. A volt kastély mögött a Holt- Körös ágától körülölelve az egykor 6, jelenleg 3,7 hektáros kastélypark fekszik, mely egyéb fafajták mellett 150 éves kocsányos tölgyeket is őriz. A park 1979 óta természetvédelmi terület. A vésztői úton áll az 1863-ban épült romantikus stílusú háromszintes silótornyos magtárépület, Ybl Miklós kiemelkedő alkotása, mely agrártörténeti emlék. A Doboz-Szanazug mellettierdőben található a Sámson vára kapustorony, amely Szanazugból az erdőn keresztül vezető túraútvonalon egy kellemes sétával megközelíthető. Az elmúlt évben nyílt meg a Széchy Tamás emlékház és helytörténeti bemutatótér, ahol a kiállítás mellett népi kismesterségekkel lehet megismerkedni. 4
Gazdaság Doboz település 1971-ben nagyközségi rangot kapott. Kialakításra került, a vezetékes ivóvíz hálózat, a gázvezeték kiépítése, az intézményes szemétszállítás megvalósítása, az intézmények fejlesztése, az utak portalanítása. Az ipartelepítés 1969-ben kezdődött el, amikor a gyulai Harisnyagyár telepet létesített, majd a békéscsabai Kötöttárugyár helyezte ki telepét, sajnos ezek az üzemek ma már nem, vagy csak néhány fős létszámmal működnek. A Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet is hasonlóan csökkentette a személyi állományát. A környező városokban, főként Gyulán és Békéscsabán is egyre több vállalkozás szűnik meg. Ezekben a folyamatoknak a következtében a szociális ellátásokat igénybevevők száma is növekedésnek indult. 1990-ig a nagyközség a régi hagyományoknak megfelelően az agráriumra koncentrált, ez jelentette a lakói fő megélhetési forrását. A helyi vállalkozások elsősorban a mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint a szolgáltató szektor területén aktívak. Jelenleg több élelmiszer-vegyi, műszaki bolt, italbolt, cukrászda, cukrászüzem és pékség működik magánkézben. A gazdasági struktúrában bekövetkező változások az évek során magukkal vonták a foglalkoztatási szerkezet átalakulását is. Jelenleg az alábbiakban felsoroltak jelentik a legnagyobb problémát: Népességfogyás Időskorúak népességen belüli arányának növekedése Alacsony foglalkoztatottság, munkanélküliség, Alacsony iskolázottsági szint Átlag alatti keresetek Szociálisan hátrányos helyzet A helyi ipari termelés igen alacsony szintű, a kedvezőtlen gazdasági folyamatok következtében szinte teljes mértékben megszűnt a termelés a nagyközségben. A működő vállalkozások döntő többsége egyéni vállalkozás, de a szolgáltató szektorban növekszik a részaránya a társas vállalkozásoknak. Demográfia 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2007 4597 2008 4545 99% 2009 4458 98% 2010 4438 100% 2011 4402 99% 2012 4386 100% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 4650 4600 4550 4500 4450 4400 4350 4300 Lakónépesség 4250 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 5
A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Ez a számadat, illetve a változás aránya megmutatja, hogy az adott településen mekkora lakónépességre vonatkoztatva kell áttekinteni az esélyegyenlőség megvalósulását. Doboz település területén a lakónépesség száma fokozatosan csökken. A vizsgált időszakban, 2007 és 2012 között ez a csökkenés 211 fő volt. A nagyközség lakónépessége a KSH 2012 évi adatai alapján 4386 fő. Az országos negatív népesedési tendenciák a településre is jellemzőek. Doboz demográfiai problémáját az állandósult természetes fogyás és az elvándorlás jelenti, aminek következtében a község lakosságszáma lassú ütemben, de folyamatosan csökken. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 2255 2147 4402 51% 49% 0-2 évesek n.a n.a 123 n.a n.a 0-14 éves 319 334 653 49% 51% 15-17 éves 74 76 150 49% 51% 18-59 éves 1328 1309 2637 50% 50% 60-64 éves 170 146 316 54% 46% 65 év feletti 422 278 700 60% 40% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Állandó népesség - nők 65 év feletti 18% 0-14 éves 14% 15-17 éves 3% 60-64 éves 7% 18-59 éves 58% 6
Állandó népesség - férfiak 65 év feletti 13% 0-14 éves 16% 60-64 éves 7% 15-17 éves 4% 18-59 éves 60% Az állandó népesség számát úgy értelmezzük, mint a bejelentett állandó népességet. Tehát az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartoznak a bejelentett állandó népesség körébe, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk). A 2. számú táblázat és a kör diagramok a 2011. évi állandó népességet mutatják korosztály és nemenkénti bontásban. A fenti adatok szerint 926 gyermek és fiatalkorú, 2953 aktív korú és 700 időskorú van. A nők és a férfiak aránya 60 éves korig viszonylag kiegyensúlyozott. 60 év és 64 év között már több nő van, 65 év felett pedig már másfélszer annyi nő van mint férfi. Ez egybeesik az országos tendenciákkal. A férfiak várható élettartama országosan jóval alacsonyabb mint a nőké. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 912 802 113,7% 2008 688 708 97,2% 2009 682 691 98,7% 2010 679 673 100,9% 2011 700 657 106,5% 2012 657 644 102,0% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 120,0% Öregedési index (%) 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 7
Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. Ezt úgy számítjuk ki, hogy a 65 év felettieket elosztjuk a 0-14 évesekkel és ezt megszorozzuk százzal. Amennyiben ez a szám 100 alatti akkor túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet. Ha az index 100 felett van, akkor a 65 év felettiek vannak többen, és a település elöregedő. Doboz település adatait vizsgálva ez a szám változó. 2001, 2010, 2011, 2012 években 100 felett van, 2008 és 2009 években 100 alatt. 2001 évben volt ez az index a legmagasabb, a többi évben jelentős csökkenés és kisebb ingadozás volt tapasztalható. A számok alapján a település kis mértékben elöregedő. A 3. számú táblázatból az is látszik, hogy a 65. év feletti állandó lakosok száma és a 0-14 éves korú állandó lakosok száma is évről évre csökken. A 65 év felettiek száma a 2001-ben 912 volt, 2012-ben 657, ami 28%- os csökkenés. A 0-14 év közöttieknél ha a 2001 évet vesszük alapul, a csökkenés 20%. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 88 116-28 2009 50 112-62 2010 55 72-17 2011 69 93-24 2012 7 0 7 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 20 10 Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 0-10 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017-20 -30-40 -50-60 -70 2012. évet leszámítva az elvándorlás jellemző a településre. Ez azt is mutatja, hogy a település lakosságmegtartó ereje nem megfelelő. Az elvándorlás mértéke 2009-ben volt a legmagasabb. Ebben az évben az elvándorlás az állandó odavándorláshoz képest több mint a duplája, 224% volt. Szerencsére ez a tendencia csökkenést mutat. 2012-ben ha kis mértékben is, de az állandó odavándorlás száma volt magasabb, illetve elvándorlás nem is volt. Az elvándorlás oka a gazdasági válság. Megszüntek a településen lévő munkahelyek, a közeli nagyvárosokban a több száz embernek munkát biztosító üzemek. A tanult fiatalok az ország más részében vagy külföldön próbáltak munkát találni. Tapasztalataink szerint az odavándorlás egyik oka szintén a gazdasági válság. A környező nagyvárosokból többen költöztek a településre azért, mivel itt a lakásárak alacsonyabbak, fenntartásuk olcsóbb és a könnyebb megélhetés reményében (saját kert művelése, állattartás saját részre, stb). 8
5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 41 68-27 2009 28 60-32 2010 36 50-14 2011 47 61-14 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR természetes szaporodás (fő) 0-5 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017-10 -15-20 -25-30 -35 A természetes szaporodás értéke minden évben negatív volt, vagyis a halálozások száma jelentősen meghaladta az élve születések számát. Ez a szám 2009. évben volt a legkiugróbb, mikor az élve születések száma a halálozások számának csupán 46,66 %-a volt. A 2010 és 2011. évben a korábbiakhoz képest javulás volt tapasztalható. Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték! Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatnak is hosszú távú érdeke. Segít elérni azt a célunkat, hogy mindenkinek egyenlő esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség érvényesítése többet, többet, mást kíván meg, mint csupán a diszkrimináció mentes működés biztosítása, hiszen a hátrányos helyzetben lévőket többet és jobban kell segíteni. ( Pannon Fejlesztési Alapítvány) Doboz Nagyközség Önkormányzata a lehetőségeihez mérten mindent megtesz annak érdekében hogy az érintett célcsoportok esély egyenlőtlenségét minimálisra csökkentse. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Az esélyegyenlőség azt a célt szolgálja, hogy minden állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására. Doboz Nagyközség Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: 9
az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Az önkormányzat alapvető célja, hogy Doboz olyan település legyen, ahol érvényesül az elsődleges alapelv, mely szerint minden ember egyenlő. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és 10
a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. A település esélyegyenlőségi programjának illeszkednie kell az EU és a hazai releváns stratégiákhoz is, melyek az alábbiak: - EU 2020 stratégia - Nemzeti Reform Program (Széll Kámán terv) - Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia - Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia - Roma Integráció Évtizede Program - Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az alábbi helyi koncepciók, programok, dokumentumok azok, amelyekkel összhangban kell lenni az esélyegyenlőségi programnak. - Költségvetési koncepciók - Szociális rendelet és Szolgáltatás Szervezési Koncepció - Közoktatási esélyegyenlőségi program - Intézményi esélyegyenlőségi programok és akciótervek - Gazdasági program - Önkormányzati közép és hosszú távú vagyongazdálkodási terv 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Doboz Nagyközség Önkormányzata az esélyegyenlőség megvalósítása érdekében eddig két megállapodást kötött. Annak érdekében, hogy a település minden lakosa a háziorvosok rendelési idején túl is megfelelő orvosi ellátásban részesüljön a Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodást orvosi ügyelet működtetésére. Az idősek ellátásának minél magasabb színvonalú működtetésére a Békéscsabai Kistérség Egyesített Szociális Intézményével együtt működteti az Idősek Klubját. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása 11
A település és intézményei különböző szolgáltatásfejlesztésekre rendszeresen pályáznak, amelyekhez helyi adatgyűjtések történnek. Ezek azonban nem teljes körűek. A felhasznált statisztikai adatok többnyire a TEIR adatbázisból, helyi önkormányzati adatokból, statisztikákból, a helyi nyilvántartásokból kerültek összegyűjtésre. Több helyen jelezve lett adathiány, mivel a megelőző évi hivatalos statisztikai adatok több helyen még nem állnak rendelkezésre. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség. Okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység. Legjobban azonban a jövedelmi viszonyok mutatják meg. Az alacsony jövedelműek bevételeinek jelentős része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. Tapasztalataink szerint az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. A piacra jutás fő akadályai között szerepel az alacsony iskolai végzettség, a tartós munkanélküliségből fakadó motiváltság hiánya, a társadalmi előítéletek. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Dobozon a munkaképes korú lakosság aránya megegyezik az országos átlaggal. Problémát jelent azonban, hogy a munkaképes népesség nagy része inaktív. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő emberek. A munkavállalási lehetőség a településen jelentősen korlátozott, a korábban működő kisebb üzemek megszüntek, a Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet létszámát jelentősen lecsökkentette. Minimális munkalehetőséget az önkormányzat és intézményei, a kisvállalkozások és társas vállalkozások biztosítanak. A munkavállalók jelentős része más településen dolgozik, így magas az ingázók aránya. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 1552 1597 3149 173 11,1% 236 14,8% 409 13,0% 2009 1526 1245 2771 217 14,2% 288 23,1% 505 18,2% 2010 1531 1555 3086 188 12,3% 268 17,2% 456 14,8% 2011 1514 1531 3045 186 12,3% 191 12,5% 377 12,4% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 12
25,0% Álláskeresők aránya 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak összesen Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között a vizsgált területen. A 15-64 év közötti lakónépesség, az aktív korúak száma a táblázat adatai szerint csak kisebb eltérést mutat évenként. Kivétel ez alól a 2009. év, mikor ez a szám jóval alacsonyabb, 2771 fő. A nyilvántartott álláskeresők száma a vizsgált 2008-2011 közötti időszakban ingadozást mutat. A legtöbb nyilvántartott álláskereső 2009-ben volt, 505 fő. Ez a 15-64 év közötti lakónépesség 18,2 %-a. 2011 és 2012. évben ez az arány csökkent. 2012-ben már 12, 4 %-ra. A nyilvántartott álláskeresők között minden évben, ha kis mértékben is, a férfiak száma volt magasabb. A nyilvántartott álláskeresők száma 2012-ben volt a legalacsonyabb 377 fő, a munkavállalási korú népességhez viszonyítva 12,4 %. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy az önkormányzat által a közmunkaprogramban foglalkoztatottak száma az utóbbi években fokozatosan emelkedik. Igaz a fenti adatsor nem ezt tükrözi, de a tapasztalatok alapján az látszik, hogy a településen élők munkalehetőségei az utóbbi időben folyamatosan csökkentek. A korábban működő üzemek bezártak, a mezőgazdaság munkaerő igénye is csökkent, a még meglévő foglalkoztatás szezonális jellegű. Magas az alkalmi munkát végzők száma. Nehezen tudnak elhelyezkedni a pályakezdők. A munkanélküliek között magas a szakképzetlenek aránya. Egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerő piacról a megváltozott munkaképességűek, az 50 év felettiek. Az álláskeresők számának csökkenése a leírtak ellenére azért csökken, mert az önkormányzat a közmunkaprogramban igyekszik minél több személyt foglalkoztatni. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen 2008 2009 2010 2011 fő 398 505 456 377 20 éves és fiatalabb fő 13 30 20 18 % 3,3% 5,9% 4,4% 4,8% 21-25 év fő 69 86 71 62 % 17,3% 17,0% 15,6% 16,4% 26-30 év fő 54 62 51 31 % 13,6% 12,3% 11,2% 8,2% 31-35 év fő 62 86 73 67 13
% 15,6% 17,0% 16,0% 17,8% 36-40 év fő 57 59 57 56 % 14,3% 11,7% 12,5% 14,9% 41-45 év fő 40 65 55 48 % 10,1% 12,9% 12,1% 12,7% 46-50 év fő 45 47 44 37 % 11,3% 9,3% 9,6% 9,8% 51-55 év fő 40 56 61 33 % 10,1% 11,1% 13,4% 8,8% 56-60 év fő 17 12 22 24 % 4,3% 2,4% 4,8% 6,4% 61 év felett fő 1 2 2 1 % 0,3% 0,4% 0,4% 0,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 600 Álláskeresők száma (fő) 500 400 300 200 100 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik. A regisztrált munkanélküliek számának korcsoportonkénti vizsgálatánál azt látjuk, hogy nem állapítható meg egységes tendencia a különböző korcsoportok esetében. A 2011. évet vizsgálva a legalacsonyabb a regisztrált munkanélküliek aránya a 61 év felettiek és a 20 éves fiatalabb csoportokban, ahol a nyilvántartott álláskeresők 0,3%-a (1 fő) illetve 4,8 5%-a (18 fő). A legmagasabb a 31-35 év és a 21-25 év közöttiek között. Ez 67 fő (17,8%) és 62 fő (16,4%). Jelentős csökkenés tapasztalható a 26-30 év közötti korcsoportnál, ahol 2008-ban 54 fő nyilvántartott álláskereső volt (13,6%), 2011-ben 31 fő (8,2%) a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyítva. Fokozatos növekedés tapasztalható az 56-60 év közöttiek esetében, ahol 2008-ban 17fő (4,3%), 2011-ben 24 fő (6,4%) volt a nyilvántartott álláskeresők száma. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya 14
nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 173 236 409 112 122 234 64,7% 51,7% 57,2% 2009 217 288 505 110 142 252 50,7% 49,3% 49,9% 2010 188 268 456 108 144 252 57,4% 53,7% 55,3% 2011 191 186 377 110 89 199 57,6% 47,8% 52,8% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 70,0% 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak összesen A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek aránya nagyon magas, 50% körüli illetve annál magasabb, még 2011-ben is 52,8 %. Ez is mutatja, hogy milyen nehéz az elhelyezkedés a településen és a környékén. A táblázat azt is mutatja, hogy bár a regisztrált álláskeresők közül 2011 évet kivéve a férfiak vannak nagyobb számban, a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek között a vizsgált időszak minden évében a nők aránya a magasabb. A legnagyobb eltérés ezen a téren a 2008 és a 2011 években voltak. Ezekben az években a nők aránya 13 és9,8 %-al volt magasabb a férfiakénál. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 346 360 706 27 7,8% 23 6,4% 50 7,1% 2009 331 335 666 30 9,1% 28 8,4% 58 8,7% 2010 321 333 654 19 5,9% 24 7,2% 43 6,6% 2011 332 335 667 27 8,1% 25 7,5% 52 7,8% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15
35 Pályakezdő álláskeresők száma 30 25 20 15 10 5 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak A pályakezdő álláskeresők számának változása nem mutat egységes tendenciát. Miközben a 18-29 éve korcsoport száma csökken, a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma arányaiban nem mutat csökkenést. A pályakezdő álláskeresők között a 2010. évet kivéve megállapítható, hogy a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők között magasabb a nők száma. Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 3734 1922 1812 3030 1454 1576 704 18,9% 468 24,3% 236 13,0% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás A HEP Sablon és mellékletei összeállításának időpontjában csak a 2001. évi népszámlálásból állnak rendelkezésre települési adatok. A rendelkezésre álló adatok alapján a 15 éves és idősebb lakosság száma 3734, ebből 704 fő nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel sem. Ez a szám véleményünk szerint túl magas, de a 2011 évi adatok még nem állnak rendelkezésre. Szükséges lehet egy felmérés a tényleges helyzet megismerésére. A nők és férfiak viszonyát vizsgálva az állapítható meg, hogy míg a 15 éves és idősebb lakosság összlétszámánál a nők száma mindössze 110 fővel magasabb a férfiakénál (51,47% nő és 48,5% férfi), az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező nők száma az összlétszámhoz képest viszont 24,3%, míg a férfiaké 13,0%. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint 16
év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál 8 általánosnál magasabb alacsonyabb 8 általános iskolai végzettség végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 409 10 2,4% 183 44,7% 216 52,8% 2009 505 9 1,8% 206 40,8% 290 57,4% 2010 456 13 2,9% 186 40,8% 257 56,4% 2011 377 8 2,1% 149 39,5% 220 58,4% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 600 Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 500 400 300 200 100 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános 8 általánosnál magasabb A vizsgált időszakban a minden évben a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségűek aránya legmagasabb. Az évenkénti vizsgálatnál megállapítható, hogy a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek száma ingadozó, a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya fokozatosan csökken, a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségűek arány viszont fokozatosan nő a nyilvántartott álláskeresők számához képest. 3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % 2009 0 0 #ÉRTÉK! 2010 0 0 #ÉRTÉK! 2011 0 0 #ÉRTÉK! 2012 0 0 #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 2009 és 2012 között a településről nem vettek részt általános iskolai felnőttoktatásban. 17
3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában év középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 n.a n.a #ZÉRÓOSZTÓ! n.a #ZÉRÓOSZTÓ! n.a #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 n.a n.a #ZÉRÓOSZTÓ! n.a #ZÉRÓOSZTÓ! n.a #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 n.a n.a #ZÉRÓOSZTÓ! n.a #ZÉRÓOSZTÓ! n.a #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 n.a n.a #ZÉRÓOSZTÓ! n.a #ZÉRÓOSZTÓ! n.a #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A településen felnőttoktatással foglalkozó intézmény nincs. A felnőttoktatásban résztvevők számáról a középfokú iskolákban nem rendelkezünk adattal. Közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 156 5% n.a n.a 2011 280 9% n.a n.a 2012 160 5 % n.a n.a Forrás: Önkormányzat adatai 300 Közfoglalkoztatottak száma (fő) 250 200 150 100 50 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Közfoglalkoztatottak száma Közfoglalkoztatott romák száma 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. 18
Az önkormányzat a közfoglalkoztatás keretén belül minden pályázati lehetőséget kihasznál annak érdekében, hogy minél több nyilvántartott álláskereső részére biztosítson lehetőséget a különböző programokban. 2011-ben kiugróan magas volt a közfoglalkoztatásban foglalkoztatottak száma, mivel több, de rövidebb időtartamú program indult. 2012-ben kevesebb főnek, de hosszabb ideig munkát biztosító programok voltak. Ilyenek voltak a Kazánprogram 2.0. és 2.2., a START-munkaprogram mezőgazdasági projekt és a belvízelvezetés projekt is. A közmunkaprogramok megvalósítása a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja koordinálásával történik. A programokba bevont dolgozók az önkormányzat intézményeiben, a település közterületein és a település által használt szántóterületeken dolgoznak. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szabályozza az álláskeresési járadék és a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósításának feltételeit. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év 15-64 év közötti lakónépesség száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008 3149 101 3,2% 2009 3085 157 5,1% 2010 3086 174 5,6% 2011 3045 126 4,1% Forrás: TeIR 3500 Segélyezettek száma (fő) 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 15-64 évesek Segélyben részesülők száma Ha a 2008. évet vesszük alapul akkor 2009, 2010 évben nőtt a segélyben részesülők száma, míg 2011-ben ismét csökkent. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 409 199 48,7% 2009 505 321 63,6% 2010 456 233 51,1% 2011 377 202 53,6% Forrás: TEIR 19
70,0% Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Az álláskeresési járadékra jogosultak számát vizsgálva nem állapítható meg egységes tendencia. A legtöbben 2009-ben kaptak járadékot, a nyilvántartott álláskeresők 63,6 %-a. 2010 és 2011 évben ehhez képest csökkenés tapasztalható. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat a Szt. rendelkezéseiben meghatározott feltételek fennállása esetén a Polgármesteri Hivatal nyújtja. A Szt. 25. -a és 47. -a alapján a szociálisan rászoruló személyek által az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátások vehetők igénybe: - Pénzbeli ellátások: foglalkoztatás helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, időskorúak járadéka, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. Egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, úgy mint lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás. - Természetbeni ellátás a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési szolgáltatás. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma év rendszeres szociális segélyben részesülők 15-64 fő évesek %- Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő munkanélküliek %- ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást ában 2008 228 7,2 0 0 0 0 2009 26 0,94 222 43,96 0 0 2010 33 1,07 208 45,61 0 0 2011 35 1,15 189 50,13 0 0 2012 16 0,53 235 n.a 8 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 20
250 Ellátottak száma (fő) 200 150 100 50 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Segélyezettek száma Támogatottak száma Jogosulatlanok száma Támogatástól megvontak száma Rendszeres szociális segélyre lehet jogosult, aki egészségkárosodott, vagy aki az 55. életévét betöltötte., vagy aki 14 év alatti gyermeket nevel és a településen nincs biztosítva a gyermek napközbeni ellátása. A rendszeres szociális segély 90%-ban fedezett ellátási forma, a foglalkoztatás helyettesítő támogatás csak 80%-ban. Az aktívkorúak ellátásában részesülőknek továbbra is előírás a munkaügyi központtal való kapcsolattartás. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma a vizsgált időszakban jelentősen csökkent. A 2008. évben 228 fő, míg 2012-ben 16 fő kapott rendszeres szociális segélyt. Ha összehasonlítjuk az aktívkorúak számával, akkor is az látható, hogy 2008-ban volt a legmagasabb, 7,2 %, és 2012-ben a legalacsonyabb, 0,53 %. A foglalkoztatás helyettesítő támogatást vizsgálva nem ilyen nagy az eltérés az egyes évek adatai között. A 2011. évben volt a foglalkoztatás helyettesítő támogatásban részesülők száma 189 fő volt, ez volt a vizsgált időszakban a legalacsonyabb. A másik három évben (2009, 2010, 2012) viszonylag nem nagy az eltérés. A regisztrált munkanélküliek számához hasonlítva a foglalkoztatás helyettesítő támogatásban részesülők számát viszonylag kis szórás tapasztalható. Minden évben a regisztrált munkanélküliek közel fele részesült ebben a típusú ellátásban. 2012-től csak annak folyósítható a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni közfoglalkoztatásban, a munkaerőpiacon vagy az önkormányzatnál is ledolgozható önkéntes munka keretében. Amennyiben a feltételnek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás keretében munkát biztosítani, illetve a 30 napot egyéb módon sem tudta igazolni az ellátást meg kell szüntetni. A településen 2012-ben 8 fő nem tudta igazolni a 30 napot. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 21
3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 2008 1898 n.a 6 0 0 0 0 0 2009 1900 n.a 6 0 0 0 0 0 2010 1903 n.a 6 0 0 0 0 0 2011 1904 n.a 6 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Lakásállomány megoszlása 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 bérlakás szociális egyéb lakáscélra használt A településen bérlakás csak az önkormányzat tulajdonában található, 6 db lakás. Ezek állapota megfelelő. A bérlakások iránti igény nem jellemző. Jelenleg a 6 lakásból mindössze 2 van kiadva, 4 üresen áll. Ezek a lakások konfortosak, víz, gáz, villany mindegyikben van, a fürdőszoba, WC ki van alakítva. 2008 és 2011 között mindössze 6 db új lakás épült. Ennek ellenére tapasztalatunk szerint nagyon sok üresen álló ingatlan van a településen és sok az eladó lakások száma is. Erről pontos, számszerű adattal az önkormányzat nem rendelkezik. A települési lakásállománnyal kapcsolatos részletes adatokkal az önkormányzat nem rendelkezik. a) Lakhatást segítő támogatások A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 38. (1) bekezdése szerint A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Az emberek jövedelmének jelentős részét teszi ki a közüzemi számlák kifizetésnek összege, a lakásfenntartás költsége. Ennek a problémának az enyhítésére a szociális törvényben leírt feltételek megléte esetén lakásfenntartási támogatás igényelhető. A településen ennek folyósítása pénzbeli ellátás formájában történik. 22
3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 2008 271 0 2009 323 0 2010 312 0 2011 465 0 2012 508 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar 600 Támogatásban részesülők (fő) 500 400 300 200 100 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Lakásfenntartási támogatások Adósságcsökkentési támogatások A vizsgált időszakban a lakásfenntartási támogatást kapott személyek száma évről-évre nőtt. Amíg 2008. évben 271 fő, addig 2012-ben már 508 fő kapott támogatást. Ez 187%-os növekedést jelent. Ez a táblázat is mutatja, hogy a lakosság anyagi helyzete romlik. Egyre többen vannak akik nem tudják a jövedelmükből a lakásfenntartás költségeit fedezni. Az önkormányzat segíti a fiatalokat is. Ez a támogatási forma az első lakáshoz jutók támogatása. Ezt azok a fiatalok kaphatják, akik még nem rendelkeznek saját lakással. A támogatás mértéke a lakás vásárlásának értékétől függően maximum 400.000 Ft kamatmentes kölcsön. a) Eladósodottság Napjainkban komoly problémát jelent az eladósodottság. 2011-ben a Központi Hitelinformációs Rendszerben nyilvántartott adósok száma több mint nyolcszázezer főt tett ki. Az adósok számának folyamatos emelkedés volt megfigyelhető, melynek fő oka, hogy a devizaalapon felvett hitelek törlesztő részleteinek árfolyam változások miatti jelentős emelkedése sok esetben meghaladja a háztartások teherviselő képességét. Különösen nagy gond ez a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő, vagy alacsony jövedelmű vagy többgyermekes családok esetében. Őket még jobban veszélyezteti a lakásuk elvesztése, a hajléktalanná válás, vagy a közmű szolgáltatások kikapcsolásának veszélye. 23
3.5. Telepek, szegregátumok helyzete A településen szegregátum nem található. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Magyarország népességének egészségi állapota közismerten rossz, és az utóbbi években jelentősen emelkedő tendenciát mutat a betegek, orvoshoz fordulók száma. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény (Eütv.) 152. -a részletezi az egészségügyi alapellátás körébe tartozó települési önkormányzati feladatokat. Ennek megfelelően az egészségügyi alapellátás része: -háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, -fogorvosi alapellátás, -alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás, -védőnői ellátás, -iskolai-egészségügyi ellátás. Az önkormányzat minden kötelező feladatát ellátja, Doboz Nagyközség területén az alapellátás mindenki számára biztosított. Dobozon 2 védőnői körzet van. A településen biztosított az életminőség javítását és egészségfejlesztést szolgáló intézkedések, a családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás és várandós, szoptatós anya gondozása, továbbá az ifjúsági egészségügyi gondozás. Az ellátás jelenleg helyettesítéssel van megoldva, de az önkormányzat a korábbiaknak megfelelően főállású védőnőket kíván foglalkoztatni. A település lakosainak szakellátását a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház rendelőintézete látja el. A járóbeteg ellátásban 39 szakrendelés található. 3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás év Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 2008 0 2 1 2009 0 2 1 2010 0 2 1 2011 0 2 1 2012 0 2 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar A településen 2 háziorvosi és egy házi gyermekorvosi praxis van. Mindhárom betöltött így a lakosság egészségügyi ellátása biztosított. A háziorvosok, házi gyermekorvos, valamint a fogorvos vállalkozási formában látják el alapellátási feladatukat, közvetlenül az OEP-pel vannak szerződve. A településen 1 házi gyermekorvos dolgozik, aki az egész települést ellátja. A házi gyermekorvos rendelkezik az előírt 4/2000. II. (II. 25.( EÜM rendelet 11.. (3) bekezdése szerinti csecsemő- és gyermekgyógyászati szakorvosi képesítéssel. A házi gyermekorvos személyes és folyamatos orvosi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése és gyógyítása céljából. A házi gyermekorvos feladatait védőnő közreműködésével, valamint ápoló igénybevételével végzi. A szakmai felügyeletet a Békéscsabai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete felügyelő szak-főorvosa látja el. Mivel a településen iskolaorvosi praxis nincs, ezt a feladatot is a házi gyermekorvos látja el. A település területén területi ellátási kötelezettséggel 2 háziorvos dolgozik. 24
A rendelési idő lejárta után ügyelet van. Az erre vonatkozó szerződést az önkormányzat kötötte a Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulással. Az ügyelet címe: 5700 Gyula, Béke sugárút 39. sz. Így a lakosság orvosi ellátása a nap 24 órájában biztosított. A településen egy gyógyszertár van, amely a munkanapokon van nyitva, szombaton és vasárnap csak Békéscsabán vagy Gyulán lehet gyógyszerhez jutni. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 331 2009 263 2010 208 2011 193 2012 279 Forrás: TeIR, KSH Tstar 350 Közgyógyellátotttak száma (fő) 300 250 200 150 100 50 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére - egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához - az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: 1. alanyi jogon, 2. normatív alapon, 3. méltányossági alapon. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008-ban volt a legmagasabb, 331 fő, majd 2009-tól csökkenést mutat. 2012. évben újra jelentősen emelkedett, 279 főre. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma 2008 34 2009 32 2010 32 2011 36 2012 39 Forrás: TeIR, KSH Tstar 25
45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 Ápolási díjban részesülők száma (fő) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [a közeli hozzátartozók meghatározásáról ld. a Ptk. 685. b) pontját], ha állandó és tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos (életkorra tekintet nélkül), vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. Az ápolási díjat igénybevevők száma kisebb ingadozást mutat, de 2011, 2012 évben emelkedett. A legmagasabb, 35 fő 2012-ben volt. Prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A településen több alkalommal került sor különböző szűrővizsgálatok megszervezésére. Ilyenek voltak például a vércukormérés, vérzsírszint mérés, prosztata szűrővizsgálat, nőgyógyászati szűrővizsgálat, zöldhályog szűrés, csontritkulás szűrés. Ezeket különböző szponzorok támogatták. Sajnos jelen gazdasági helyzetben a számuk egyre kevesebb, pedig mivel ezek helyben voltak sokan elmentek ezekre a szűrésekre, akik egyébként más településre ugyanezért nem akarnak vagy nem tudnak elmenni. A szűrések segítségével a különböző betegségek még időben felismerhetők és gyógyíthatók. Fontos lenne az ilyen vizsgálatok rendszeressé tétele a településen is. Jelenleg a rendszeres szűrések körében tartozó nőgyógyászati vizsgálatokat Gyulán végzik. A településen van só szoba, amely a a légúti megbetegedések megelőzésében, gyógyításában segítenek. A koragyermekkori kötelező szűréseket igénybe veszik, ezek nagy része helyben megoldott. Az iskola orvosi feladatokat a házi gyermekorvos látja el. Ezen belül egészségügyi szűrővizsgálatok, tisztasági vizsgálatok, fej tetvességi vizsgálatok, szomatikus fejlettségi vizsgálatok, egészségnevelés és egyéni mentális gondozás történik. Közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat biztosítja a közétkeztetést az általa működtetett konyhán. Doboz Nagyközség Önkormányzata 2013. évben csatlakozott az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete és a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség által indított mintamenza programhoz, amelynek célja: az egészségesebb, korszerűbb táplálkozás kialakítása, a közétkeztetés megújítása, melynek egyértelmű nyertese egy egészségesen táplálkozó, étkezési kultúrával rendelkező felnövekvő generáció. A konyháról történik a bölcsődés, óvodás és iskolás gyermekek étkeztetése, az idősek Klubja nappali ellátottjainak ellátása, de igény esetén bárki rendelhet ebédet a konyháról. 26
Sportprogramokhoz való hozzáférés A településen kézilabdacsapat és focicsapat is működik. Van kézilabda pálya, focipálya és edző focipálya is. Télen az iskolások az Általános Iskola tornatermében tartják a testnevelés órákat. A Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár már több éve ad helyet különböző korcsoportok részére erobik foglalkozások megtartására, felnőttek részére kondicionáló tornára és lehetőség van asztaliteniszezésre is. Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz a Dobozi Gondozási Központ (5624 Doboz, Ady u. 9.) biztosítja az állampolgárok számára az egyenlő esélyű hozzáférést. A Dobozi Gondozási Központ feladatait a többszörösen módosított 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, valamint az 1/2000. (I.7) SzCsM és a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet határozza meg. A Gondozási Központon belül működik Családsegítő munkacsoport, Gyermekjóléti munkacsoport, Támogató szolgálat és Bölcsőde. A családsegítő szolgáltatás célja a települési önkormányzat működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került - személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. A családsegítő szolgálat családgondozói feladatokat lát el, ellátásokat közvetít és szervezési tevékenységet végez. A gyermekjóléti munkacsoport ellátási kötelezettsége Doboz Nagyközség közigazgatási területén élő 0-18 év közötti gyermeket nevelő családokra, a családjából kiemelt gyermekek szüleire, valamint átmeneti nevelésből családjába visszakerült gyermekekre, fiatal felnőttekre terjed ki. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A támogató szolgálat célja, Doboz Nagyközség, közigazgatási területén a fogyatékos személyek önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsődlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. 2006-óta működik, pályázati forrásból A bölcsőde alapfeladata a bölcsődés -1-3 éves korú- beíratott gyermekek napközbeni magas színvonalú ellátása, testi-szellemi fejlődésüket elősegítő nevelése, gondozása. Sérült, speciális nevelési igényű kisgyermekek fejlesztő szakember által javasolt fejlesztése. Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Az önkormányzat és intézményei ügyintézésük és a foglalkoztatás, közfoglalkoztatás során betartják az egyenlő bánásmód elveit, kerülik a hátrányos megkülönböztetést. Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Doboz Nagyközség Önkormányzata a különböző hátrányt kompenzáló juttatások, támogatások közül az alábbiakat biztosítja: rendszeres szociális segély, foglalkoztatás helyettesítő támogatás, közcélú foglalkoztatás, önkéntes munka lehetősége, ápolási díj, időskorúak járadéka, lakásfenntartási támogatás, első lakáshoz jutók támogatása, közgyógyellátás, átmeneti segély, temetési segély, köztemetés, közlekedési támogatás, egészségügyi szolgáltatásra jogosultság. 27