219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelmérıl A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 7. -ában, 36. -ában és 110. -a (7) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénnyel összhangban - a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében a következıket rendeli el: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja és hatálya 1. A rendelet célja a felszín alatti vizek: a) jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával, b) szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelızésével, c) hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal, d) a földtani közeg kármentesítésével összefüggı feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása. 2. (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed a) a felszín alatti vízre, a földtani közegre és a szennyezı anyagra; b) a felszín alatti vizek és a földtani közeg állapotát érintı tevékenységekre. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki az atomenergiáról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó anyagokra és tevékenységekre. Értelmezı rendelkezések 3. E rendelet alkalmazásában: 1. (A) háttér-koncentráció: reprezentatív érték; egyes anyagoknak a természetes vagy ahhoz közeli állapotban általában elıforduló koncentrációja a felszín alatti vízben, illetve a talajban; 2. (Ab) bizonyított háttér-koncentráció: meghatározott anyagnak adott térségre jellemzı, az (A) háttérkoncentráció helyett, vizsgálatokkal megállapított tényleges koncentrációja a felszín alatti vízben, a földtani közegben, ami természeti adottságok, illetve a vizsgált terheléstıl független diffúz terhelés, szennyezés, vagy felszíni vízen keresztül történı terhelés hatására alakult ki; 3. (B) szennyezettségi határérték: jogszabályban, illetve ezek hiányában hatósági határozatban meghatározott olyan szennyezıanyag-koncentráció, illetve egyéb minıségi állapotjellemzık olyan szintje a felszín alatti vízben, a földtani közegben, amelynek bekövetkeztekor a földtani közeg, a felszín alatti víz szennyezettnek minısül, figyelembe véve a felszín alatti víznél az ivóvízminıség és a vízi ökoszisztémák igényeit, földtani közeg esetében pedig a talajok többes rendeltetését és a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni érzékenységét; 4. (D) kármentesítési célállapot határérték: hatósági határozatban elıírt koncentráció, amit a kármentesítés eredményeként kell elérni az emberi egészség és az ökoszisztéma, illetve a környezeti elemek károsodásának megelızése érdekében; meghatározása a kármentesítési eljárás keretében végzett komplex értékelésen, a szennyezı anyagnak a környezeti elemek közötti megoszlására, viselkedésére, terjedésére vonatkozó méréseken, modellszámításokon, mennyiségi kockázatfelmérésen alapul a területhasználat figyelembevételével; 5. (E) egyedi szennyezettségi határérték: a telephelyen a (B) szennyezettségi határérték helyett - a Kvt. hatálybalépésekor már folytatott tevékenység esetében vagy azokon a területeken, ahol az (Ab) bizonyított háttérkoncentráció meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket - a helyzet tényleges ismerete alapján mennyiségi kockázatfelmérésre támaszkodóan, a területhasználat figyelembevételével hatósági határozatban megállapított szennyezettségi határérték. Az (E) egyedi szennyezettségi határérték nem lehet szigorúbb a (B) szennyezettségi határértéknél és nem lehet enyhébb a vizsgálattal megállapított tényleges szennyezettségi koncentrációnál, illetve a (D) kármentesítési célállapot határértéknél;
6. (M i ) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhetı víz(nyomás)szint süllyedéshez tartozó igénybe vehetı összes vízmennyiség m 3 /évben kifejezve; 7. nem pontszerő (diffúz) szennyezıforrás: olyan szennyezıforrás, amelyet térben nagy kiterjedéső területhasználat (így például a településeken belüli egyedi szennyvízelhelyezés együttes hatása, közlekedés, növényvédıszer- és mőtrágyahasználat, állattartás, kivéve az állattartó telepeket) alkot, illetve, ha az egyes tevékenységekhez kötıdı terhelés nem határolható le; 8. elhelyezés: olyan tevékenység, amelynek célja anyag (így például: hulladék) lerakása, tárolása a földtani közeg felszínén vagy a közegben, beleértve a mőszaki védelemmel történı lerakást és tárolást is; 9. felszín alatti víz: a terepfelszín alatt a földtani közeg telített zónájában (így különösen a földtani képzıdmények pórusaiban, hasadékaiban) elhelyezkedı víz; 10. felszín alatti víz mennyiségi állapota: az az állapot, ami a természetes adottságok, a víz utánpótlódási és áramlási viszonyai, valamint a környezethasználatok (így például a közvetlen és közvetett vízkivételek) hatására alakul ki; 11. felszín alatti víz minıségi állapota: az az állapot, ami a természetes adottságok, valamint a terhelések és igénybevételek hatására alakul ki, és ami fizikai, kémiai és biológiai vizsgálatok eredményeivel jellemezhetı; 12. felszín alatti víz állapotának veszélyeztetése: tevékenység vagy mulasztás, ami a felszín alatti vízbe történı közvetlen vagy közvetett bevezetés, illetve a földtani közegbe való közvetlen bevezetés révén szennyezést okozhat, illetve az állapot romlásához vezethet; 13. felszín alatti víztest: a felszín alatti víz térben lehatárolt része a víztartó képzıdményeken belül; 14. felszín alatti víztıl közvetlenül függı szárazföldi ökoszisztéma: a felszín alól származó állandó vagy idıszakos felszíni vízborítást, vagy a talajvízbıl származó vízfelvételt igénylı növényfajokat magukba foglaló társulások és termıhelyek; 15. földtani közeg: a föld felszíne és az alatta elhelyezkedı természetes eredető képzıdmények (a talaj, a mederüledék, a kızetek, beleértve az ásványokat, ezek természetes és átmeneti formáit); 16. hasznosítható felszín alatti vízkészlet: a felszín alatti víztest utánpótlódásának hosszú idıszakra megállapított éves átlagos, m 3 /évben kifejezett értékébıl a vele kapcsolatban levı felszíni vizek külön jogszabályban meghatározott ökológiai állapotához szükséges, hosszú idıszakra megállapított éves átlagos vízhozamának, továbbá a felszín alatti vizektıl is függı szárazföldi ökoszisztémák felszín alatti víz felé támasztott ökológiai vízigényének levonásával adódó érték; 17. idıszakos vízfolyás: olyan állandó vízhozammal, illetve vízborítással nem rendelkezı vízfolyás (így különösen ér, patak, belvízcsatorna), amely idıszakosan kiszárad tisztított szennyvíz, illetve használt víz bevezetése nélkül; 18. kármentesítés: mőszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszín alatti víz, illetıleg földtani közeg megismerése, illetıleg a szennyezettség, károsodás és a kockázat mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá monitorozása érdekében; 19. kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület: a 2. számú melléklet szerint az 1. érzékenységi kategória a) és b), továbbá a 2. érzékenységi kategória b) pontja szerinti besorolású területek; 20. kockázat: szennyezı anyag hatásának kitett ökoszisztéma állapota, illetve az emberi egészség romlásának, károsodásának várható mértéke és bekövetkezési valószínősége; 21. kockázatos helyzető víztest: az a víztest, amelyet az Európai Bizottság részére a felszín alatti víztestek állapotának jellemzésérıl szóló jelentés ilyennek minısít adathiány miatt vagy azért, mert annak állapota 2015. december 22-ig valószínően nem éri el a jó állapotot; 22. környezetvédelmi megelızı intézkedés: a tevékenység során, annak részeként megvalósított mőszaki, gazdasági, szervezési tevékenység, továbbá - a kármentesítés kivételével - intézkedés, amelynek célja a felszín alatti vizekre vonatkozó környezeti célkitőzések teljesülésének elısegítése, a veszélyeztetés csökkentése úgy, hogy a) minél kevesebb és kevésbé veszélyes szennyezı anyag keletkezzen, valamint b) megelızze, minimalizálja a keletkezı szennyezı anyagok felszín alatti vízbe, földtani közegbe kerülését; 23. közvetett bevezetés felszín alatti vízbe: szennyezı anyag bejutása tevékenység következtében a felszín alatti vízbe a földtani közegbıl, azon átszivárogva; 24. közvetett vízkivétel felszín alatti vízbıl: az a tevékenység, amelynek hatására fokozódik a felszín alatti víz párolgása, vagy létrejön a kapcsolódó felszíni-, illetve felszín alatti vizek útján történı megcsapolása (így például szomszédos felszín alatti víztest közvetítésével történı megcsapolás, felszíni víztest vízszintjének süllyesztése, mélyebb gyökérzető növényzet telepítése, külszíni bányászati tevékenység vagy tavak létesítése, amelyek következtében felszínre kerül a felszín alatti víz); 25. közvetlen bevezetés (kibocsátás) a felszín alatti vízbe: szennyezı anyag bejutása tevékenység következtében a felszín alatti vízbe anélkül, hogy az a földtani közegen átszivárogna;
26. közvetlen bevezetés (kibocsátás) a földtani közegbe: szennyezı anyag bejutása tevékenység következtében a földtani közegbe, illetve közvetlen érintkezésbe kerülése a földtani közeggel, kivéve a levegıbıl történı kiülepedést; 27. közvetlen vízkivétel felszín alatti vízbıl: az a tevékenység, melynek során nyomás- vagy vízszintcsökkentést okozva vesznek ki vizet a felszín alatti vízbıl (így például: termelıkút, galéria, drén, forrásküszöb-süllyesztés); 28. magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenység: a tevékenység akkor, ha a) a külön jogszabály szerint a települési önkormányzat jegyzıjének vízgazdálkodási hatáskörébe tartozóan: aa) a természetes személyek által elhelyezett - kizárólag házi, kommunális - szennyvíz mértéke nem haladja meg az 500 m 3 /év mennyiséget, ab) a felszín alóli vízkitermelés nem haladja meg az 500 m 3 /év értéket és az kizárólag talajvizet vesz igénybe, partiszőréső, a karszt- vagy rétegvízkészletet nem; b) a vegyes állattartás esetében összesen 5 számosállat/ingatlan, baromfi esetében 3 számosállat/ingatlan mértéket egyidejőleg nem haladja meg; 29. megfordítási pont: felszín alatti víztest vagy annak jól lehatárolható részeinek minıségi, illetıleg mennyiségi állapotromlási folyamatának az a számszerő értéke, amelynek elérésekor intézkedni kell a tendencia megállítása és megfordítása érdekében; 30. mennyiségi kockázatfelmérés: egy adott szennyezett terület tényfeltárásra támaszkodó részletes vizsgálata, amelynek eredménye egy kockázati hányados formájában kifejezett érték, ami a környezet elemeinek tényleges szennyezettségébıl, illetıleg a környezetre, (különösen a felszín alatti vízre) az ökoszisztémára és az emberre elviselhetı szintek arányából nyerhetı; 31. monitoring (monitorozás): a monitoring rendszer mőködtetése, amely magában foglalja az észlelést, az adatok ismétlıdı győjtését, ellenırzését, feldolgozását, nyilvántartását, értékelését és továbbítását; 32. monitoring rendszer: a környezeti elemek, különösen a felszín alatti víz, a földtani közeg terhelésének, szennyezésének, állapotának (beleértve a szennyezıdésterjedést is) és igénybevételének megismerésére, illetıleg az állapotváltozás nyomon követésére szolgáló mérı-, megfigyelı- (együtt észlelı-), ellenırzı hálózat; 33. mőszaki védelem: a környezetvédelmi megelızı intézkedések közé tartozó olyan mőszaki megoldások összessége, amelyek megakadályozzák vagy minimalizálják a tevékenységekbıl származó szennyezı anyagok bejutását a felszín alatti vízbe, vagy a földtani közegbe; 34. pontszerő szennyezıforrás: kisebb kiterjedéső, adott tevékenységbıl származó, lehatárolható helyen található szennyezıforrás; 35. számosállat: 500 kg élıtömegő állategyed vagy csoport; 36. szennyezés: szennyezı anyag, illetve energia közvetlen vagy közvetett bevezetése a környezetbe, amely káros lehet a földtani közeg, felszín alatti víz állapotára, az emberi egészségre, az ökoszisztémákra, a környezethasználatokra vagy az anyagi tulajdonra, illetve rontja, vagy zavarja a környezet élvezetét; 37. szennyezettség: szennyezı anyagnak a felszín alatti vízben vagy a földtani közegben terhelés, illetve szennyezés hatására kialakuló, szennyezettségi határértékeket meghaladó koncentrációja; 38. szennyezı anyag: minden anyag, ami nem természetes okból a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vízbe kerülve szennyezést, illetve vízminıségromlást okozhat, ilyenek különösen az e rendelet 1. számú mellékletében szereplı anyagok; 39. szennyezıforrás: körülhatárolható helyen folyó tevékenység, amibıl egyszeri, folyamatos vagy szakaszos terhelés éri (tényleges) vagy érheti (potenciális) a felszín alatti vizet, illetıleg a földtani közeget, amely lehet: pontszerő vagy nem pontszerő (diffúz), illetıleg tényleges, illetıleg potenciális; 40. talaj: a földtani közeg legfelsı rétege, melynek alapvetı tulajdonsága a termékenység, és ami ásványi részecskékbıl, szerves anyagból, vízbıl, levegıbıl és élı szervezetekbıl áll; 41. tevékenység: létesítmények telepítése, használata, illetve mővelet megkezdése, végzése, bıvítése, valamint meglévı létesítmények vagy mőveletek felhagyása, felszámolása, továbbá technika- és termékváltás, valamint mindezek módosítása, amelyek hatást gyakorolhatnak a földtani közeg, illetve a felszín alatti víz állapotára; 42. utánpótlódás: a felszín alatti víztestbe egy évben vagy annál hosszabb idıszak alatt a csapadékból és a felszíni vizekbıl, illetve a szomszédos felszín alatti víztestekbıl, továbbá mesterséges beszivárogtatásból belépı vízmennyiség; 43. vízkivétel: felszín alatti víz mennyiségének csökkenését eredményezı közvetlen vagy közvetett beavatkozással járó tevékenység. Környezeti célkitőzések
4. (1) Alapvetı célkitőzésként legkésıbb a Kvt.-ben meghatározott idıpontig el kell érni, hogy a felszín alatti víztestek állapota feleljen meg a jó állapot, azaz a jó mennyiségi és minıségi állapot követelményeinek. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében úgy kell eljárni, hogy a felszín alatti vizek, illetve víztestek esetében: a) azok állapota ne romoljon; b) a tevékenység következtében kialakult jelentıs és tartósan kedvezıtlen irányú állapotváltozás megforduljon; c) a felszín alatti víztestek jó mennyiségi és minıségi állapotára vonatkozó követelmények a kockázatos helyzető víztestek kivételével teljesüljenek; d) a kockázatos helyzető víztestek állapota fokozatosan javuljon; e) a tartósan károsodott felszín alatti víz és a földtani közeg nyilvántartásba és ellenırzés alá kerüljön, és állapota kármentesítéssel javuljon. (3) A felszín alatti víz állapotát a felszín alatti víz, illetve a felszín alatti víztest mennyiségi és minıségi állapota közül a kevésbé jó állapot határozza meg. (4) Felszín alatti víztest jó mennyiségi állapotú, ha abban: a) a hosszabb idıszakra, legalább 10 évre számított átlagos éves vízkivétel nem haladja meg a hasznosítható felszín alatti vízkészletet, és b) a víz-, illetve nyomásszintekben a víztest egyetlen pontján sem következik be vízkivételhez kapcsolódó tartós süllyedés, és c) a kapcsolódó felszíni vizekre külön jogszabályban megállapított környezeti célkitőzések teljesülnek, és a víz hiányából adódóan jelentıs romlás nem következik be azok ökológiai vagy kémiai állapotában, és d) nem következik be a vízmozgás irányának olyan megváltozása, ami tartós állapotromláshoz vezet, és e) a felszín alatti víztıl közvetlenül függı szárazföldi ökoszisztémát nem éri károsodás, és f) a felszín alatti víztest kémiai és fizikai állapotára vonatkozó környezeti célkitőzések akadálytalanul teljesülhetnek. (5) Felszín alatti víztest jó minıségi állapotú, ha annak minıségi állapotjellemzıiben bekövetkezı változások nem eredményezik: a) a minıségi állapot jelentıs és tartós romlását, és b) a természetes kémiai és fizikai állapot lényeges változását, és c) jogszabályban, illetve vízgyőjtı-gazdálkodási tervben meghatározott minıségi határértékektıl való eltérést, és d) a kapcsolódó felszíni vizekre külön jogszabályban megállapított környezeti célkitőzések megsértését, sem azok ökológiai vagy kémiai állapotának bármilyen jelentıs romlását, és e) a felszín alatti víztesttıl közvetlenül függı szárazföldi ökoszisztémában, a víz minıségébıl adódó károsodást, és nem rontják a felhasználás lehetıségét. (6) A kockázatos helyzető víztestek esetében a külön jogszabályban foglaltak szerint lehet eltérni az (1) bekezdésben foglalt célkitőzéstıl. Környezeti célkitőzések megvalósítása 5. (1) A 4. -ban megfogalmazott környezeti célkitőzéseket az e rendeletben és a külön jogszabályokban foglaltak szerint környezetvédelmi és vízkészlet-gazdálkodási eszközökkel kell elérni. (2) A felszín alatti víztestek kijelölése a víztartó képzıdmény határait, a víz hımérsékletét, a közel természetes állapothoz tartozó felszín alatti vízgyőjtı határait, a víz hidrodinamikai és minıségi tulajdonságait figyelembe véve történik a külön jogszabályban részletezett módon. (3) A felszín alatti víztestek kijelölésérıl, felülvizsgálatáról és állapotának figyelemmel kísérésérıl a Magyar Geológiai Szolgálat bevonásával a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. (4) A felszín alatti víztestek nyilvántartásáról a miniszter gondoskodik. (5) A felszín alatti víztesteket monitorozni, azok állapotát és az arra gyakorolt hatásokat a külön jogszabályokban meghatározott módon rendszeresen értékelni kell a szükséges intézkedések megalapozása érdekében. (6) A víztestek állapotértékelésénél figyelembe kell venni a pontszerő és a nem pontszerő (diffúz) szennyezı forrásokból adódó terheléseket. (7) A vízgyőjtı-gazdálkodási tervben a víztest egyes részeire, a Kvt. 19. -ával összhangban az (M i ) igénybevételi határértéket úgy kell meghatározni, hogy a vízkivétel: a) ne veszélyeztesse a felszín alatti vizek természetes minıségét; b) ne okozza a felszín alatti víz minıségi állapotromlását, beleértve a felszíni vizekbıl történı beszivárgással összefüggı változásokat is;
c) ne veszélyeztesse a felszíni vizekre megállapított környezeti célok teljesülését, továbbá a felszín alatti víztıl közvetlenül függı szárazföldi ökoszisztémát. (8) A városok települési önkormányzatai a külön jogszabály szerinti települési környezetvédelmi program részeként annak készítésekor, illetve felülvizsgálatakor, külön jogszabály szerinti forrásokra is támaszkodva monitoring rendszer kiépítésével és mőködtetésével figyelemmel kíséri a közigazgatási területen lévı talajvíz mennyiségi és minıségi állapotát, különösen a nem pontszerő (diffúz) szennyezıforrásokból származó szennyezés hatására kialakult állapotot. 6. (1) A 2005. évben az Európai Bizottság részére a felszín alatti víztestek állapotának jellemzésérıl szóló jelentés, illetve a vízgyőjtı-gazdálkodási tervek szerinti állapotjellemzés alapján a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıség (a továbbiakban: felügyelıség) intézkedéseket tesz: a) a jelentıs és tartósan kedvezıtlen irányú állapotváltozás megfordítására, ha az érintett felszín alatti víztest állapotjellemzıi elérték a megfordítási pontot, b) a kockázatos helyzető víztestek állapotának javítására, c) a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken az esetleges romlás megakadályozására, illetve romlás esetén az állapot javítására. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti megfordítási pont: a) a felszín alatti víztestek felsı 50 méterére vonatkozóan átlagolt koncentráció értéke nitrát és a növényvédı szerek esetén (B) szennyezettségi határérték 75%-a; b) a felszín alatti víz hımérséklete olyan mértékben változik, hogy az veszélyezteti a felszín alatti víztest jó állapotát. (3) Amennyiben a (Ab) bizonyított háttér-koncentráció meghaladja a (B) szennyezettségi határérték 50 százalékát a felügyelıség egyedileg határozza meg a szükséges intézkedéseket, figyelembe véve a külön jogszabály szerinti vízgyőjtı-gazdálkodási tervben foglaltakat is. (4) A kockázatos helyzető víztestek esetében a felügyelıségnek a vízgyőjtı-gazdálkodási terv alapján: a) át kell tekintenie, mi veszélyezteti a jó állapot elérését, illetve megırzését; b) felül kell vizsgálnia a felszín alatti vizek állapotát befolyásoló tevékenységeket, és ha indokolt, intézkednie kell az engedélyek módosításáról, visszavonásáról, amennyiben szükséges a Kvt. 73. -a szerinti környezetvédelmi felülvizsgálattal; c) intézkednie kell a környezethasználók felelısségébe tartozó monitoring kiegészítésérıl, módosításáról, illetve kezdeményeznie kell az 5. (5) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a települési monitoring, valamint az országos monitoring érintett elemeinek felülvizsgálatát; d) ha szükséges, módosítania kell az általa megállapított környezeti követelményeket, illetve kezdeményeznie kell a környezeti követelményekre, határértékekre vonatkozó elıírások módosítását; e) felül kell vizsgálnia a vízkivételekre vonatkozó engedélyeket. 7. (1) A területeket a felszín alatti víz állapotának érzékenysége, továbbá minıségének védelme szempontjából osztályozni kell a felszín alatti víz utánpótlódása, földtani közeg vízvezetı-képessége, továbbá a megkülönböztetett (fokozott) védelem alatt álló területek figyelembevétele alapján. (2) Egy adott terület a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából lehet fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny terület. (3) A (2) bekezdés szerinti osztályozás ismérveit és a kategóriák részletesebb felbontását a 2. számú melléklet tartalmazza. (4) Egy adott lehatárolt terület érzékenysége a felügyelıség határozatában, a felügyelıségnél és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaságnál (a továbbiakban: VITUKI), illetve jogutódjánál levı, a miniszter által jóváhagyott, 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térképe alapján kerül meghatározásra. (5) A felügyelıség egy adott területen egyedi érzékenységi besorolást is megállapíthat, a környezethasználó által - a 2. számú melléklet szempontjai szerint - végzett vagy végeztetett lokális vizsgálat alapján készített, a (4) bekezdés szerinti térképnél részletesebb térképre támaszkodóan. (6) A települések közigazgatási területének érzékenységi kategóriába történı besorolásakor a település abba a nagyobb érzékenységő kategóriába kerül, amelyik részaránya a (4) bekezdés szerinti térkép alapján a település közigazgatási területének 10%-át meghaladja. (7) A települések közigazgatási területének (3) bekezdés szempontjai szerinti besorolását a Kvt. 110. (8) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a miniszter rendeletben teszi közzé. (8) A területek (4) bekezdés szerinti országos feldolgozását, továbbá erre támaszkodóan a (7) bekezdés szerinti besorolást a miniszter a külön jogszabály szerinti vízgyőjtı-gazdálkodási terv készítésével egyidejőleg felülvizsgálja.
II. A FÖLDTANI KÖZEG ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK ÁLLAPOTÁT ÉRINTİ TEVÉKENYSÉGEK A felszín alatti vizek jó állapota 8. A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak a) környezetvédelmi megelızı intézkedésekkel végezhetı a külön jogszabály szerinti legjobb elérhetı technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával; b) ellenırzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, mőködtetését és az adatszolgáltatást; c) úgy végezhetı, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitőzések teljesülését. A mennyiségi védelem 9. (1) A felszín alatti vizek jó mennyiségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység a) nem okozhatja (M i ) igénybevételi határérték túllépését, b) nem vezethet a felszín alatti víztest kémiai és fizikai állapotromlásához, beleértve a káros víz(nyomás)szint (a továbbiakban: vízszint) emelkedését. (2) A felszíni vizek mederanyagának kitermelése, illetve a mederviszonyok megváltoztatása a felszín alatti vizekre vonatkozó környezeti és külön jogszabály szerinti vízbázisvédelmi célkitőzések figyelembevételével végezhetı. (3) A felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken a 41. (8) bekezdésének c) pontjában foglaltak kivételével tilos a) a felszíni vizek pótlása felszín alatti vízbıl; b) olyan tevékenység végzése, amelynek következtében a fedırétegek eltávolítása révén felszínre kerül a felszín alatti víz; c) olyan bányászati tevékenység végzése, amelynek következtében a külszín megbontásával kialakított bányatalp a maximális karsztvízszintet 10 m-en belül megközelíti. (4) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken: a) a felszíni vizek pótlása felszín alatti vízbıl a külön jogszabály szerinti vízgyőjtı-gazdálkodási tervben foglaltak szerint történhet; b) akkor végezhetı olyan tevékenység, amelynek következtében a fedıréteg eltávolítása révén felszínre kerül a felszín alatti víz, ha biztosított az (1) bekezdés és a 10. (1) bekezdés szerinti elıírások teljesülése. (5) A 13. -ban foglaltak figyelembevételével engedélyezhetı: a) a felszín alatti vízdúsítás, azaz a víz közvetlen vagy közvetett bevezetése a felszín alatti vízbe a kitermelhetı felszín alatti víz mennyiségének szennyezés nélküli növelése érdekében; b) a kitermelt felszín alatti vizek ugyanazon vagy azonos célra használt rétegbe történı visszajuttatása, ha biztosított, hogy a visszasajtolt víz nem tartalmaz a kitermelt víztıl eltérı anyagot és nem okoz kedvezıtlen minıségváltozást ba) geotermikus energia hasznosítás céljából zárt rendszerő technológiával, bb) a szilárd ásványi nyersanyagok bányászatához kapcsolódó, az ásványi nyersanyagok kitermelésétıl elkülönülı rendszerben, bc) a mélyépítési, illetve fenntartási munkák során. A minıségi védelem 10. (1) A felszín alatti vizek jó minıségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység a) végzése során szennyezı anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezetı anyagok használata, illetve elhelyezése csak mőszaki védelemmel folytatható; b) csak a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezıbb állapotának lehetıség szerinti megırzésével végezhetı; c) nem eredményezhet kedvezıtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi
határérték, illetve kármentesítés esetében a (D) kármentesítési célállapot határérték jellemez, kivéve a (4) bekezdésben foglalt esetet; d) részeként végzett bevezetést, elhelyezést csak engedéllyel lehet folytatni. (2) Tilos az 1. számú melléklet szerinti szennyezı anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezetı anyagnak a) felszín alatti vízbe történı közvetlen bevezetése; b) bevezetése minden olyan mesterséges tóba, amelyet a földtani közeg kitermelésével és ezáltal a felszín alatti víz feltárásával hoztak létre, így különösen a bányatavakba, illetve jóléti tavakba; c) szennyezı anyagnak mélymőveléső bányában történı elhelyezése, kivéve az ideiglenes jelleggel, a mőszaki üzemi tervben az adott nyersanyag bányászatához engedélyezett anyagot; d) a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken a felszín alatti vízbe történı közvetett bevezetése (beleértve az idıszakos vízfolyásba történı bevezetést is). (3) A feltétlenül szükséges legkisebb mennyiségő szennyezı anyag bevezetése felszín alatti vízbe, földtani közegbe a 13. szerint engedélyezhetı: a) tudományos kutatási célból a felszín alatti vizek állapotának, mennyiségi és minıségi jellemzıinek feltárására, valamint b) a földtani közeg, illetve felszín alatti vizek megismerését, védelmét, helyreállítását szolgáló célok érdekében, ha olyan kis mennyiségben tartalmaz szennyezı anyagot, hogy a bevezetés nyilvánvalóan nem vezet semmiféle károsodáshoz. (4) Idıszakos vízfolyásba történı tisztított települési szennyvíz bevezetése esetén a tevékenységekre vonatkozó (1) bekezdés c) pontja szerinti korlátok alól a felügyelıség felmentést adhat a külön jogszabályban az idıszakos vízfolyásokra megállapított kategória határértékeinek megfelelı kibocsátásokra az ott meghatározott anyagok tekintetében. (5) Az idıszakos vízfolyásba történı bevezetés esetén e rendeletben és a külön jogszabályban foglaltakat egyidejőleg kell alkalmazni. (6) Az olyan, a földtani közegen vagy közegben végzett építési és mérnöki munkák vagy hasonló tevékenység, illetve ehhez tartozó létesítmény kialakítása esetében, amely közvetlen kapcsolatba kerül a felszín alatti vízzel, biztosítani kell, hogy az hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizet. (7) A tevékenység engedélyezése során a felügyelıség elıírhatja a feltételek teljesülésének ellenırzését szolgáló monitorozást. (8) Az adott telephelyre hatósági határozattal megállapított (E) egyedi szennyezettségi határérték az új ipari tevékenységre addig vonatkozik, míg a földtani közeg és a felszín alatti víz állapota tovább nem romlik. 11. (1) Tilos szennyezı anyagnak mélyinjektálással történı elhelyezése, vagy bármilyen módon történı mélybesajtolása, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat. (2) A felszín alatti vízbe, földtani közegbe a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén, az olyan természeti okokból más célra tartósan alkalmatlan földtani képzıdménybe, amely a szennyezı anyagok továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthetı szénhidrogén tároló, és amelybıl a szénhidrogént kitermelik, illetve kitermelték: a) az olyan az 1. számú melléklet szerinti K1 szennyezı anyagokat nem tartalmazó vizek visszasajtolása, amelyek a bányászati kutatáshoz, feltáráshoz, kitermeléshez tartozó tevékenységbıl származnak, b) természetes összetételő vizek besajtolása szénhidrogén kitermelés elısegítésére, c) a természetes gáz vagy a cseppfolyósított földgáz besajtolása tárolási céllal, a felszín alatti víz minıségromlás minden jelenlegi vagy jövıbeni veszélyének kizárásával a 13. szerint engedélyezhetı. (3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységre engedély akkor adható ki, ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal is bizonyított, hogy a visszasajtolás, besajtolás: a) az adott tevékenységbıl származik és nem tartalmaz az adott tevékenységbıl származótól eltérı anyagot, és b) a felszín alatti vizek szennyezésének megelızése az elérhetı legjobb technika alkalmazásával történik, és c) nem veszélyezteti a környezeti elemek - különösen a felszín alatti vizek - mennyiségi és minıségi viszonyait, a környezeti célkitőzések teljesülését, továbbá d) az a), b) és c) pontokban foglaltak teljesülése ellenırzött. III. TEVÉKENYSÉGEK ENGEDÉLYEZÉSE Vízkivételek engedélyezésére vonatkozó egyes szabályok
12. (1) Közvetlen vízkivételre vízjogi engedély, illetve külön jogszabály szerint engedélyköteles, közvetett vízkivétellel járó tevékenységre vonatkozó engedély akkor adható ki, ha a m 3 /napban és m 3 /évben meghatározott vízkivétel - a többi meglévı vízkivétellel együtt vizsgálva - átmenetileg sem veszélyezteti a) a környezeti célkitőzések elérését; b) az érintett víztestre jogszabályban, illetve a külön jogszabály szerinti vízgyőjtı-gazdálkodási tervben megállapított intézkedések megvalósítását. (2) Nem ivóvíz-minıségő vízigény kielégítésére jó minıségő felszín alatti víz vízkivétele csak akkor engedhetı meg, ha a vízigény felszíni vízbıl történı kielégítése a költség-haszon elemzés eredménye szerinti aránytalanul magas költség, illetve a természeti viszonyok miatt nem valósítható meg. (3) A vízkivétel engedélyezett mennyisége, figyelembe véve a többi közvetlen és közvetett vízkivételt nem haladhatja meg az (M i ) igénybevételi határértéket. (4) Nem végezhetı olyan vízimunka, amely károsan befolyásolhatja a felszín alatti vízminıséget, illetve a víztartó képzıdmények fedırétegeinek természetes védıképességét. (5) A vízkivételt folytató feladata az igénybevétel felszín alatti vízre gyakorolt hatásának monitorozása az engedélyben elıírt módon. Az engedélyben meg kell határozni a mérési eredmények szolgáltatásának rendjét is. Szennyezı anyagok elhelyezésének és bevezetésének engedélyezése 13. (1) Szennyezı anyag a) elhelyezése, b) a földtani közegbe történı közvetlen bevezetése, c) a felszín alatti vízbe történı közvetett bevezetése, beleértve az idıszakos vízfolyásokba történı bevezetést is, d) a felszín alatti vízbe történı közvetlen bevezetése engedélyköteles tevékenység. (2) A hatósági engedélyhez kötött tevékenység vizsgálata, illetve a kérelem elbírálása során a más jogszabályban meghatározott eljárásban és az e rendelet szerinti követelményekre figyelemmel kell eljárni. (3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység a felügyelıség által kiadott engedély, illetve a felügyelıség szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján végezhetı. A felügyelıség az eljárásban engedélyezı hatóságként vagy - ha az engedélyköteles tevékenység engedélyezése külön jogszabályban meghatározott engedélyezési eljárás keretében történik - szakhatóságként vesz részt. (4) Külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni a bevezetések és elhelyezések engedélyezésére a) a mezıgazdasági, illetve erdıgazdálkodási tevékenység során a természetes terhelésre, továbbá egyes anyagok felhasználásából származó terhelés, b) a magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenységek esetében. (5) Az engedélyköteles tevékenység folytatójának az (1) bekezdésben szereplı engedély megszerzése céljából elıvizsgálatot kell végeznie. Ennek keretében vízfolyásba történı bevezetés esetén vizsgálni kell a vízfolyás idıszakosságát is. (6) A hatóság az elıvizsgálat eredményeire támaszkodó, e rendelet 4. számú melléklete szerinti kérelem alapján dönt az engedély kiadása felıl. (7) A 4. számú mellékletben meghatározott feladatokat a külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkezık végezhetnek. (8) Amennyiben az engedélyköteles tevékenységhez egységes környezethasználati engedély megszerzése kötelezı, úgy a felügyelıség az (1) bekezdés szerinti engedélyt a külön jogszabály szerinti eljárásban adja meg. (9) A 6. (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti tényállás esetében a felügyelıség a Kvt. 73. -a szerinti környezetvédelmi felülvizsgálatot rendelhet el az engedélyezett környezethasználatok mőködési feltételeinek meghatározására. (10) Az engedélyezı hatóság az (1) bekezdés szerinti engedélyt, illetve a felügyelıség a szakhatósági állásfoglalását meghatározott idıre, de legfeljebb tizenkét évre adja ki, és azt legalább négyévenként felülvizsgálja. (11) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti idıszakos vízfolyás szakaszokat az (5) bekezdés szerinti elıvizsgálatra támaszkodva a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság véleményének kikérésével a felügyelıség állapítja meg. (12) A közvetlen bevezetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azokra az esetekre is, ha a szennyezı anyag a felszín alatti vízszint emelkedése miatt kerül közvetlenül a telített zónába.
Az engedélyek kiadásának feltételei 14. (1) Az engedélyezı hatóság a 13. (1) bekezdés szerinti engedélyben, illetve a felügyelıség szakhatósági állásfoglalásában elıírja a tevékenység folytatásának az 5. számú melléklet szerinti feltételeit, így különösen: a) a bevezetés módjára, a környezetvédelmi megelızı intézkedésekre, a mőszaki védelemre, a tevékenység nagyságára, folytatására, továbbá az ellenırzésre, a dokumentálásra, az adatszolgáltatásra, a monitoringra vonatkozó elıírásokat; b) a kibocsátási határértékeket, egyéb kibocsátási paramétereket, (D) kármentesítési célállapot határértéket, adott telephelyre vonatkozóan az (E) egyedi szennyezettségi határértéket, továbbá jogszabályi rendelkezés hiányában a felszín alatti vízre, a földtani közegre a (B) szennyezettségi határértékeket. (2) Amennyiben a felügyelıség az engedélyezı hatóság, akkor a határértékek megállapításához kötött eljárásokban minden esetben részt vesz szakhatóságként a közegészségügyi hatóság, továbbá az ügy tárgyától függıen a talajvédelmi hatóság, illetve illetékesség esetén a bányafelügyelet. (3) Az adott telephely területére vonatkozó (E) egyedi szennyezettségi határérték megállapítása esetén monitoring rendszert kell mőködtetni az állapotjellemzés és a kockázatok változásának nyomon követésére. (4) A 13. (1) bekezdése szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának az engedélyben rögzített jellemzıi, illetve annak a felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásainak változásairól - a változást követı 15 napon belül - a felügyelıséget. A 16. (1) bekezdés szerinti alap-adatlap tartalmát érintı változásokat az alap-adatlapon kell közölni. 15. (1) A felügyelıség a Kvt. 72. szerinti környezetvédelmi engedélyt, valamint a Kvt. 72/A. szerinti egységes környezethasználati engedélyt, illetve az engedélyezı hatóság a 12. (1) és a 13. (1) bekezdésben foglalt engedélyt (a továbbiakban: engedély), illetve a felügyelıség szakhatósági állásfoglalását, továbbá a Kvt. 79. -a szerinti mőködési engedélyt akkor adja meg, ha a környezeti adottságok, tevékenység ellenırzöttsége, továbbá a fennálló összes többi körülmény együttes vizsgálata azt mutatja, hogy az e rendeletben foglalt kötelezettségek betartása biztosított. (2) Az engedélyt hivatalból módosítani kell, ha az engedély alapjául szolgáló, illetve az engedélyben rögzített feltételek, vagy a tevékenység felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásai megváltoznak, továbbá ha természeti vagy egyéb elháríthatatlan ok azt szükségessé teszi. (3) Az engedély az engedélyes kérelmére módosítható és visszavonható. (4) Az engedélyezés során figyelembe kell venni a külön jogszabály szerinti intézkedések, illetve intézkedési programok követelményeit. (5) Az engedélyt hivatalból vissza kell vonni, ha a) körülmények úgy változtak meg, hogy az engedély feltételeinek már nem felelnek meg különösen a vízgyőjtıgazdálkodási tervben támasztott követelményeknek; b) a (7) bekezdésben foglaltak azt szükségessé teszik. (6) Az engedély módosításánál, visszavonásánál az engedély kiadására vonatkozó szabályok az irányadók. (7) A felszín alatti vizet veszélyeztetı, felszín alatti vizet, a földtani közeget szennyezı, károsító környezethasználat gyakorlását a hatóság korlátozza, felfüggeszti, vagy megtiltja, vagy a szükséges intézkedéseket az erre hatáskörrel rendelkezı szervnél kezdeményezi, ha a) a szennyezés, károsítás az emberi egészséget súlyosan veszélyezteti, vagy b) a veszélyeztetés, a szennyezés vagy a károsítás, továbbá a felszín alatti víz igénybevettsége az ismétlıdı intézkedés ellenére is folytatódik, illetve c) a környezethasználó nem teljesíti a kármegelızés érdekében hatósági határozattal elıírt kötelezettségét vagy kármentesítési, illetve a vízminıségi kárelhárítási kötelezettségét, és a veszélyeztetés, szennyezés vagy károsítás folytatódik, továbbá d) a környezethasználó nem az elvárható gondossággal jár el a kármegelızés, illetve a kármentesítés végrehajtása érdekében, és emiatt fennáll a szennyezés fennmaradásának, illetve ismétlıdésének, továbbá a szennyezettség növekedésének veszélye. (8) Az engedélyben foglalt elıírások, követelmények betartásának ellenırzésére az engedélyezı hatóság és a szakhatóságok jogosultak. Amennyiben az ellenırzés során a hatóság, illetve a szakhatóság hiányosságot, illetve az engedélytıl való eltérést tapasztal, a hatóságnak az ellenırzést, illetve a szakhatóság ellenırzésrıl készített jegyzıkönyvének kézbevételét követı 30 napon belül intézkednie kell. IV. AZ ENGEDÉLYKÖTELES TEVÉKENYSÉG BEJELENTÉSE ÉS AZ ADATSZOLGÁLTATÁSA
16. (1) A felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzıit az Alap-bejelentılap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésérıl, terhelésérıl megnevezéső bejelentılapon (a továbbiakban: alap-adatlap), illetve Részletes bejelentılap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésérıl, terhelésérıl megnevezéső adatlapon (a továbbiakban: részletes-adatlap), valamint Éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésérıl, terhelésérıl megnevezéső jelentésben (a továbbiakban: éves jelentés) kell benyújtani az engedélyköteles tevékenység helye szerint illetékes felügyelıséghez (a továbbiakban: bejelentés). (2) Alap-adatlap benyújtására kötelezett a) az engedélyköteles tevékenységet e rendelet hatálybalépését követıen megkezdeni szándékozó, a 13. (1) bekezdés szerinti engedély vagy szakhatósági állásfoglalás iránt kérelmet benyújtó; b) akit a felügyelıség a 19. (4) bekezdés szerint kötelez; c) aki a 13. (1) bekezdés szerint engedélyköteles tevékenységet végez. (3) Részletes-adatlap benyújtására kötelezett a) a (2) bekezdés a) pont szerinti kérelmet benyújtó; b) akit a felügyelıség az alap-adatlapban foglaltak alapján arra kötelez; c) e rendelet 3. számú melléklet szerinti tevékenységet folytatók közül az, aki a földtani közegben, illetve a felszín alatti vízbe közvetlen bevezetést végez vagy tevékenysége során szennyezı anyagot helyez el ca) évi 100 tonna felett, amelynél a felszín alatti vízre vonatkozó (B) szennyezettségi határérték 1 mg/l vagy azon felüli, cb) évi 1 tonna felett, amelynél a felszín alatti vízre vonatkozó (B) szennyezettségi határérték 1 mg/l alatti. (4) Éves jelentést a (2) és (3) bekezdés szerinti azon kötelezettnek kell benyújtani, akit erre a felügyelıség - az alap-adatlap, illetıleg a részletes-adatlap adatainak értékelése alapján - határozattal kötelez. (5) Az alap-adatlapot, illetıleg a részletes-adatlapot a benyújtás idıpontjában érvényes adatok közlésével: a) a (2) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelezett az engedély iránti kérelem benyújtásakor, annak részeként, b) a (2) bekezdés b) és c) pontjai, illetve a (3) bekezdés b) és c) pontjai szerinti kötelezett a határozatban megjelölt határidıre köteles benyújtani. (6) Az éves jelentést a tárgyévre vonatkozóan, a tárgyévet követı év március 31-éig kell benyújtani. (7) A tárgyévben az alap-adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást - az anyagforgalomban bekövetkezett 25%-nál nagyobb változás fölött, bevezetéseknél minden esetben - be kell jelenteni az illetékes felügyelıségnél a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal az éves jelentés részeként vagy új alap-adatlapon. 17. (1) A bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) vagy kijelölt szerve által kiadott nyomtatványon vagy számítógépes adathordozón teljesíthetı. Az adatszolgáltatónak gondoskodnia kell a dokumentumok, illetve adatokat elıállító és továbbító eljárások megfelelı archiválásáról. (2) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljes körőségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért a bejelentésre kötelezett a felelıs. 18. (1) A felügyelıség az adatlapokat ellenırzi, és szükség szerint az adatszolgáltatóval egyeztetve módosítja. (2) A felügyelıség az adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy nem megfelelı teljesítése esetén kötelezi az adatszolgáltatót az elıírás betartására. (3) A hatósági kötelezésben elıírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a (2) bekezdés szerinti kötelezett a 36. (1) bekezdés c) pontja szerint bírságot köteles fizetni. V. A KIVIZSGÁLÁS 19. (1) A tevékenységet folytató az általa okozott, vagy az üzemszerő mőködésén kívülálló okokból bekövetkezı szennyezést, károsodást haladéktalanul köteles bejelenteni a felügyelıségnek. Egyidejőleg köteles azonnal befejezni a szennyezı, károsító tevékenységet és köteles gondoskodni a kárenyhítést szolgáló intézkedések megkezdésérıl, illetve azonnal meg kell kezdenie a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelıen a vízminıségi kárelhárítást. (2) A felügyelıség a földtani közeg, felszín alatti víz terhelésére, minıségének veszélyeztetésére, szennyezésére, károsítására vonatkozó, birtokába került információkat kivizsgálja a hatósági intézkedés igényének megállapítása és a hatósági eljárás megalapozása érdekében.
(3) A kivizsgálást, az adat, információ beérkezésétıl számítva 30 napon belül meg kell kezdeni, határidejét - az e rendeletben szabályozott esetek kivételével - a felügyelıség a kockázat mérlegelése alapján legfeljebb 90 napban állapítja meg. (4) A felügyelıség a kivizsgálás keretében elrendelheti a 16. (2) bekezdése szerinti bejelentés, adatszolgáltatás 30 napon belül történı benyújtását, amennyiben a hatóság tudomására jutott adatok a tevékenység folytatójával kapcsolatosak, annak azonosítását lehetıvé teszik és a tevékenység folytatójának adatszolgáltatási kötelezettségére elıírt határidı még nem járt le, vagy a tevékenység folytatója nem tartozik a bejelentésre kötelezettek közé. (5) A felügyelıség a tudomására jutott adatok alapján, a kivizsgálás keretében, ha szükséges tárgyalást, helyszíni szemlét tart, szennyezettség valószínősíthetısége esetén az érintett hatóság bevonásával a 6. számú melléklet szerinti jegyzıkönyvet készít. (6) A szennyezettség valószínősíthetı: a) a szennyezıforrások, a potenciális szennyezıforrások kibocsátásai, jellemzıi, a tevékenység nagyságrendje alapján, vagy b) a terület szennyezettségére vonatkozó információk alapján: ba) ha a szennyezettség mértéke talaj esetén - a bb) pontban foglalt eltéréssel - 0,2 méter alatt legalább öt mintában, felszín alatti víz és talajnak nem minısülı földtani közeg esetén legalább egy ponton két mintában, vagy bb) termıföld talajában legalább öt mintában a szennyezı anyag koncentrációja meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket. (7) A felügyelıség a tevékenységre vonatkozó követelmények, továbbá annak a földtani közegre, felszín alatti vízre gyakorolt hatásának ellenırzése céljából mérést, vizsgálatot végezhet vagy az engedélyessel végeztethet. (8) A felügyelıség a kivizsgálás és a felszín alatti víz és a talaj védelmével összefüggésben jogszabályok által közremőködésre feljogosított szakhatóságok véleménye és a rendelkezésére álló adatok alapján mérlegeli, hogy a szennyezettség intézkedést igényel-e. A (6) bekezdés ba) és bb) pontja esetében a felügyelıség köteles intézkedni. (9) A kivizsgálás alapján a felügyelıség dönt a) az adatszolgáltatásban foglalt adatok megfelelıségérıl; b) az ügynek az engedélyezı hatósághoz történı áttételérıl; c) rendkívüli, elıre nem látható környezeti események vagy rendkívüli mértékő, azonnali beavatkozást igénylı szennyezés esetén a szükséges kárelhárítással (különösen a vízminıségi kárelhárítással) összefüggı, külön jogszabályok szerinti intézkedésrıl; d) a szükséges felügyelıségi intézkedés, eljárás megindításáról, így különösen az e rendelet 13. -a szerinti tartalommal történı engedélyezés alá vonásról a felügyelıség által saját hatáskörben kiadott határozattal, a kármentesítés bármely szakaszának elrendelésérıl, valamint a Kvt. 73. alapján a környezetvédelmi felülvizsgálatról vagy arról, hogy a tudomására jutott adatok további intézkedést nem igényelnek. (10) A felügyelıség a környezetvédelmi követelmények érvényre juttatása érdekében, határidı megállapításával mőszaki intézkedésre vagy intézkedési terv készítésére és annak betartására kötelezheti a tevékenység folytatóját. (11) A vízvédelmi követelmények megszegése, a kötelezı határozatban elrendelt mőszaki intézkedések határidıre történı végrehajtásának elmulasztása vagy az intézkedési tervben foglaltak be nem tartása esetén a felügyelıség a 36. (1) bekezdés d) pontja szerinti bírságot szabhat ki. (12) A felügyelıség a 21. (9) bekezdés alapján elrendelheti a külön jogszabály szerinti adatlap kitöltését és benyújtását. (13) A felügyelıség a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg veszélyeztetése, szennyezése, károsodása kivizsgálását követıen a kötelezettséget megállapító határozatának a) meghozatala elıtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megkeresésével tisztázza az érintett terület régészeti jelentıségét, illetıleg mőemléki védelmét; b) az érintett részére történı megküldésével egyidejőleg tájékoztatja a közegészségügyi hatóságot, valamint az eljárásban résztvevı más érdekelt hatóságot, önkormányzatot, továbbá a terület tulajdonosát. VI. AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM 20. (1) Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (a továbbiakban: OKKP) célja: a) a felszín alatti víz, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, nyilvántartásba vétele; b) a szennyezettség kockázatának csökkentése; c) a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elısegítése. (2) Az OKKP a felelısségi körtıl független egyedi kármentesítési beruházások mellett magában foglalja azokat az általános és országos feladatokat is, amelyek az OKKP irányításához és összehangolt végzéséhez szükséges
feladatok (így például kutatási, szabályozási, informatikai, nyilvántartási) ellátását, továbbá a kormányzati munkamegosztás szerint felelıs miniszterek irányítása alá tartozó Alprogramok, az állami felelısségi körbe tartozó, kármentesítési építési beruházási feladatok koordinálását jelentik. (3) Az OKKP-val kapcsolatos országos és általános feladatok ellátásáról - az érintett miniszterekkel együttmőködve - a miniszter gondoskodik. (4) Az érintett miniszterek közzéteszik a felelısségi körükbe tartozó kármentesítések irányításával megbízott szervezetek megnevezését. Amennyiben az alprogram irányításával megbízott szervezetben változás következett be az érintett miniszter 30 napon belül köteles azt hivatalos értesítıben közzétenni. (5) A (4) bekezdés szerinti szervezet összeállítja és évente aktualizálja a felelısségi körébe tartozó kármentesítési feladat-végrehajtás ütemtervét. Ezt a feladatot az OKKP által kialakított módszer szerint, elızetes egyszerősített relatív kockázatbecslés és elıminısítés alapján meghatározott fontossági sorrend figyelembevételével végzi. (6) Ha a 21. (3) bekezdés alapján az állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a felügyelıség a kármentesítésre vonatkozó határozatok teljesítési határidejének megállapításakor, a (4) bekezdés szerinti szervezettel köteles egyeztetni, figyelembe véve az alprogramok ütemtervét is. (7) A települési önkormányzat a település belterületére a földtani közeg és a felszín alatti víz további terhelésének megszüntetésére a Kvt. 46. -a szerinti környezetvédelmi program keretében: a) alprogramot dolgoz ki, amelyet szabályozással, saját beruházással, illetve beruházások ösztönzésével valósít meg, illetve segít elı; b) belterületi állattartás esetén figyelemmel kíséri a külön jogszabályban meghatározott jó mezıgazdasági gyakorlat szabályainak alkalmazását, és ennek megvalósítását e rendelet hatálybalépését követı egy éven belül helyi állattartási rendelet megalkotásával, meglévı rendeletek esetén három éven belüli felülvizsgálatával is segíti. VII. A KÁRMENTESÍTÉS 21. (1) A már bekövetkezett pontszerő szennyezı forráshoz tartozó valószínősíthetı szennyezettség esetén a 19. (9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a köz érdekében kármentesítést kell végezni. (2) A kármentesítésre az köteles, aki a) a szennyezettséget okozó tevékenységet folytatta vagy folytatja, illetve annak jogutódja; b) a környezeti kárért fennálló felelısséget a szennyezett terület tulajdonjogának megszerzésével vagy egyéb módon átvállalja, valamint c) a Kvt. 101-102. -a szerint felelısségre vonható. (3) Ha állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az OKKP és annak alprogramjai keretében kell végezni az érintett miniszter a 20. (4) bekezdés szerinti szervezet útján, e rendeletben foglalt követelmények betartásával. (4) A kármentesítés szakaszai: a) tényfeltárás, amely felderítı és részletes vizsgálatból állhat; b) mőszaki beavatkozás; c) az a) és b) pontokban meghatározott szakaszokban, illetve azokat követıen folytatott monitoring. (5) A kármentesítés bármely szakasza szükség szerint megismételhetı. (6) A kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyezés (B) szennyezettségi határértéket meghaladóan ne tevıdjön át más környezeti elemre, a felszín alatti víz, a földtani közeg nem szennyezett részeire, illetve, hogy az a lehetı legkisebb környezeti terheléssel járjon, és ne okozzon környezeti veszélyeztetést, szennyezést, környezetkárosodást. (7) A felügyelıség az e rendelet 22-30. -aiban szabályozott eljárásról vagy azok egy részérıl a környezeti kockázatot mérlegelve összevont határozatot is hozhat indokolt esetben. (8) A felügyelıség a kármentesítés valamennyi szakaszában kármentesítési monitoring kialakítását és mőködtetését írhatja elı. (9) A (2) bekezdés szerinti felelıs köteles az OKKP keretében kialakított külön jogszabályban meghatározott adatlapokat a külön jogszabályban megadott módon kitölteni és azt a felügyelıségnek megküldeni. (10) A kármentesítés bármely szakaszának végrehajtására vonatkozó határozat határideje csak kivételes esetben módosítható. 22. (1) A tényfeltárás során: Tényfeltárás