Tájházi Hírlevél A Magyarországi Tájházak Szövetségének tájékoztatója 2003. 4. füzet Jósvafı, 2003. december
Bemutatkozik a hímesházai HEIMATMUSEUM (Egy német néprajzi győjtemény létrejöttének története, tapasztalatai) Jakabné Heller Anna I. Létrejöttének története Egy kicsi baranyai faluban, melynek mindössze 1250 lakosa van, közel hat éve megvalósult a Heimatmuseum. HIMESHÁZA félúton található Mohács és Pécsvárad között és egy rendezett utcafalu (Straßendorf) képét mutatja. Nevét nagy valószínőséggel szép, hímes templomáról kapta. A Schwäbische Türkei területén fekszik és a török hódoltság alatt elnéptelenedett faluba a fuldai apátságból Nesselrode Wilhelm Franz pécsi püspök telepített be német parasztokat és iparosokat. A Heimatmuseum Nimmesch- Tanmúzeum Himesháza története még 1996-ra nyúlik vissza. Szeptember 7-én kiállítás nyílott az iskola épületének harmadik szintjén a himesi németség betelepítésének 275. évfordulójára. A négy teremben bemutatásra került egy német szoba, egy székely szoba, iskolatörténet és egyházi ereklyék. Micheliszné Heil Teréziával úgy éreztük, mint Himesháza szülötteinek, kötelességünk egy színvonalas, szép német szoba berendezése. Minden szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy jól sikerült. Már győjtés közben éreztük a lakosság részérıl az igényt egy állandó kiállításra, egy múzeumra. A kiállítást három hónap után lebontottuk, majd teljesen elölrıl kezdtük a győjtést. Az ideális egy régi parasztház lett volna, de a nagy nyugati kereslet miatt csillagászatiak voltak a házárak. Így maradt a megoldás: a volt jegyzıi szolgálati lakás, mely a községháza udvarán található. Az önkormányzat rendbe hozatta, mi pedig felhívást tettünk közre a falutévében és körlevelünk is minden házba eljutott. Nagyon jólesı volt a pozitív hozzáállás, a segítıkészség. Megmozgattuk a falu közösségét, kaptunk adományokat, segítséget a munkához, találtunk szponzorokat is. A győjtés köre kizárólag Himesházára terjedt ki. Az önkormányzat egy közalapítványt hozott létre a múzeum vezetésére és finanszírozására. A csapat féléves szorgos munkájának eredményeként a Heimatmuseum 1997. október 4-én megnyitotta kapuit. Lantosné dr. Imre Mária fımuzeológus személyében szakember kísérte figyelemmel munkánkat és ünnepi köszöntıjében elismeréssel nyilatkozott róla. Sikeres öt évet töltöttünk itt, de miután az önkormányzatnak sikerült egy nagy parasztházat vennie, átköltöztünk. II. A győjtemény bemutatása
A múzeum, mely tulajdonképpen néprajzi győjtemény, idıben a 19. század utolsó évtizedeitıl a 20. század közepéig öleli fel a tárgyi emlékeket. A régi helyen a múzeum négy helyiségbıl állt, most még kiegészült egy székely szobával. 1. Tiszta szoba 2. Konyha 3. Mezıgazdasági eszközök és iparos szerszámok kiállítóterme 4. Székely szoba 5. Foglalkoztató terem Jelenleg bemutatható és teljesen kész állapotban van a szoba, a konyha, a 3. helyiség. A régi helyen szép, tágas foglalkoztató terem volt, ami jelenleg az iskola egyik termében lett berendezve, mert a renoválás még nem fejezıdött be. Itt folyik a mőhelymunka, melyben lehetıséget kapnak az érdeklıdı gyerekek, hogy megismerjék és megırizzék a himesházi hagyományokat és szokásokat. A foglalkoztató teremben kapott helyet az archívum is, mely kutatómunka forrásaként is szolgál. Részei: - Fényképgyőjtemény - Festmények, Mitzinger István naiv festınk mővei (aratás, a cséplés, a szüret.) - Himesházáról írt könyvek és szakdolgozatok győjteménye - Múzeumkönyvtár, mely kizárólag német néprajzi és nemzetiségi irodalom győjtıhelye. - Hangkazetták és videokazetták győjteménye melyeken nyelvjárásban elmondott, szokások és dalok találhatók. A múzeum épületének legelsı helyisége a tiszta szoba, melynek barnára floderozott jellegzetes bútorai, az esküvıi és táncos pár az ünnepek hangulatát idézi. A konyha korhő berendezésével, használati tárgyaival a mindennapokat tárja elénk, a család legfıbb tartózkodási helyét. A harmadik helyiség a múlt munkaeszközeit tárja elénk és fényképekkel szemlélteti az egyes kézmőves és mezıgazdasági munkák folyamatát. A fotók szemmagasságban helyezkednek el, kapcsolódnak az alattuk elhelyezett tárgyakhoz. III. Múzeumpedagógia a Heimatmuseumban A múzeum megnyitása óta mindketten magyar és német nyelven vezetést tartunk felnıtteknek és gyerekeknek egyaránt.
Minden pénteken délután szakköri keretek között múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartok. Ezek a foglalkozások kiegészítik az iskolai oktatást annál is inkább, mert a kerettanterv lehetıséget biztosít a népismeret tantárgy bevezetésére. Az általános iskolában nemzetiségi nyelvoktatás folyik, heti öt órában tanulják a nyelvet, így évi 17órát kell nemzetiségi tartalommal megtölteni. Fontos feladat az iskolában és iskolán kívül, hogy a gyerekek megismerjék a németség történelmét, a falu történetét, a szokásokat és hagyományokat. Az iskolán kívüli hagyományırzı tevékenység és az identitástudat nevelésének fı színtere nálunk a Heimatmuseum. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy a múzeumlátogatás mellett ne csak elméleti, hanem gyakorlati tevékenységet is végezzenek a tanulók. Néhány kedvenc: - Feliratos falvédık és törölközık falvédı kopírozása és hímzése - Mintakendı monogram keresztszemes hímzéssel monogram készítése - A tisztaszoba díszei a papírvirágok papírvirágok készítése - Népviselet rongybaba vagy nister készítése - Falutörténet térkép dőlınevekkel, háznevek - A Heimatmuseum - Hutzelsonntag halrot készítése - Esküvıi szokások - videokazetta megtekintése - Családfa és rokonság családfakutatás - családfa - A magyarországi német falu - A magyarországi német ház és udvar Fachwerkhaus - A magyarországi német konyha népi étel fızése, receptgyőjtés Fontos a tapasztalatszerzés az iskola falain kívül is! A látogatások a gyerekeknek egyedülálló élettapasztalatot és élményt adnak egy témáról, melyrıl információjuk csak elmondásból és fényképek alapján van. Pl.: - néprajzi győjtımunka idıs embereknél - látogatás mesterembereknél: kékfestınél, fazekasnál, bognár mesternél. Igyekszünk nem csak múzeumi tárgyakat bemutatni, hanem megpróbáljuk a történelmet életre kelteni. Pl.: - Hutzelsonntag régen és ma közös ünneplés - Régi hagyományos népi ételek fızése Egyes témákban fotókkal, szövegekkel, míg másoknál videofelvételekkel lehet szemléltetni. Visszaemlékezések meghallgatása élıben különleges és maradandó élményt nyújt.
Nagy jelentısége van az interaktivitás teljesülésének, hiszen ha érvényesül a látás- hallás-tapintás hármas hatása, maradandóbb lesz az élmény. Közvetve erısítjük az identitástudatot. Kitekintünk saját múzeumunk falain kívülre és igyekszünk elérni, hogy érdeklıdéssel nézzék végig a múzeumokat. Célunk evvel az, hogy nyitott és értı múzeumlátogatókká neveljük ıket. IV. Célok, feladatok - A mőködési engedély megszerzése - A Nemzetiségi Hagyományırzı Szakkör foglalkozásai folyamatosan zajlanak azóta is - Bekapcsolódtunk a turizmusba a helyi falusi turizmus révén Megvalósításra váró feladatok: - A múzeumpedagógiai foglalkozásokat szeretnénk meghirdetni a nagyközönség számára - A TKM pecsételı helye leszünk - Az internetre szeretnénk egy bemutatkozó anyagot feljuttatni - Múzeumvezetı kiadását tervezzük Néhány nagyon fontos dolog a közeljövıben vár megoldásra. Annak idején az információhiánynak köszönhetıen nem készült hivatalos leltár a nyilvántartási szabályzatnak megfelelıen. Célunk a hivatalos mőködési engedély megszerzése, amihez sok feltételt kell még teljesíteni. Ha sikerül múzeumi intézménnyé válni és a Tájház kategóriát megszerezni, akkor lehetıség lesz pályázatok beadására. Az önkormányzat szoros költségvetéséhez képest sokat áldoz a fenntartásra. Közel 3 millió forintra lenne szükség a renováláshoz. Miután az ingatlan vásárlása és az eddigi renoválások felemésztettek 4 millió forintot, könnyen el lehet képzelni, hogy ez meghaladja az önkormányzat lehetıségeit. Csodálatos dolog lenne, ha a renoválás után egy teljes parasztgazdaságot tudnánk bemutatni. Ehhez minden kiállítási tárgy rendelkezésünkre áll. Az utóbbi idıben kaptunk lovas kocsit, lószerszámot, már csak a bognármőhely vár berendezésre. Ha sikerül ezt az utat végigjárni a megvalósulásig, akkor tapasztalataimmal szeretném segíteni azokat, akik hasonló cipıben járnak, vagy éppen mostanában készülnek hasonlót létrehozni. 2002. novemberében megalakult a Magyarországi Tájházak Szövetsége, ahová felkértek elnökségi tagnak Baranya-, Tolna-, Somogy megye régióvezetıjének.
A szívem csücskében a német nemzetiségi győjtemények és tájházak vannak, hiszen én is német nemzetiségő vagyok. Itt Himesházán az iskolában német tanítóként dolgozom, jelenleg az ELTE Múzeumpedagógus tanári szakát végzem, és már ötödik éve a helyi német önkormányzat elnöke vagyok. Ebbıl is kitőnhet, hogy elhivatottságot érzek az ügyért, és mint a Tájház Szövetség elnökségi tagja, meg szeretném szervezni jövıre a német tájházak találkozóját. Ezen a fórumon helyet kap a gyakorlati tapasztalatcserén túl a múzeumpedagógia, és annak megvitatása, hogy milyen módon lehet a kiállítások anyagát a nemzetiségi oktatásba bevonni.