1 2016. évi törvény a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény, valamint a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosításáról 1. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása 1. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 21. -a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: (1a) Belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalói minden 2040 hajózással teljesített munkaórát követően ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatra jogosultak a munkáltató által meghatározott feltételekkel. A vizsgálat során különös figyelmet kell fordítani azoknak a tüneteknek vagy állapotoknak, amelyek összefüggésben lehetnek a 44/G. alapján biztosított minimális napi pihenőidővel és minimális pihenőnapokkal végzett fedélzeti munkával. (1b) Az (1a) bekezdés szerinti egészségügyi szűrővizsgálat a nemzeti egészségügyi rendszer keretében is elvégezhető belvízi hajós-orvosi alkalmassági vizsgálatokra regisztrált orvos által az (1a) pont szerinti vizsgálati kritériumok megtartásával. 2. A Vkt. VI. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép: VI. Fejezet AZ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNY SZEMÉLYZETÉNEK MUNKAIDEJE A tengeri kereskedelmi hajó, a tengeri halászhajó és a tengeren ásványi készletek kitermelésével összefüggő hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény személyzetére vonatkozó külön rendelkezések 42. Az úszólétesítmény személyzetének munka- és pihenőidejére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben, az STCW
2 Egyezményben és a Tengerészeti Munkaügyi Egyezményben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 43. (1) A tengeri kereskedelmi hajó, a tengeri halászhajó, valamint a tengeren ásványi készletek kitermelésével összefüggő hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény személyzete tekintetében kollektív szerződés az Mt. munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre, a heti pihenőnapra vagy pihenőidőre, a vasárnapi és a munkaszüneti napon történő munkavégzésre, valamint a rendkívüli munkavégzés éves mértékére vonatkozó rendelkezéseitől eltérhet, ezen túlmenően legfeljebb egy éves vagy legfeljebb ötvenkét heti munkaidőkeretet állapíthat meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkavállalók tekintetében kollektív szerződés a napi munkavégzés időtartamát legfeljebb tizennégy órában határozhatja meg, amelybe a rendes és a rendkívüli munkavégzés időtartama is beszámít. 44. Tengeri kereskedelmi hajó személyzete tekintetében munkaidőkeret alkalmazása esetén kollektív szerződés az Mt. teljes napi munkaidő mértékére vonatkozó szabályaitól eltérhet, és a teljes napi munkaidő mértékét legfeljebb heti hat munkanap és napi nyolc óra munkaidő figyelembevételével állapíthatja meg. 44/A. (1) Tengeri halászhajó és tengeri kereskedelmi hajó személyzete tekintetében kollektív szerződés az Mt. pihenőidőre vonatkozó szabályaitól eltérhet, de ebben az esetben a) a napi pihenőidő tíz óránál, a napi és a heti pihenőidő együttes időtartama hetvenhét óránál kevesebb nem lehet; b) bármely hét napos időszak vonatkozásában legalább hetvenhét óra pihenőidőt biztosítani kell, amelybe a napi és a heti pihenőidő számít be; c) a napi pihenőidőt nem lehet kettőnél több részre osztani, ezek közül az egyiknek legalább hat óra tartamúnak kell lennie, továbbá a pihenőidő megszakításának időtartama a tizennégy órát nem haladhatja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezésektől kollektív szerződés eltérhet, ha a munkavállaló évi rendes szabadságán túlmenően legalább évente egy hónap egybefüggő fizetett szabadságot biztosít. Ebben az esetben kollektív szerződés a napi pihenőidő minimális mértékét nyolc órában, a napi és a heti pihenőidő együttes mértékét legalább hetven órában állapíthatja meg. (3) Az (1) (2) bekezdés alkalmazásában napi pihenőidőnek minősül a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés közötti időtartam, továbbá a munkaidő-beosztás alapján az egy napon belüli, két munkával töltött időszak közötti időtartam is, amennyiben annak hossza az egy órát eléri. 44/B. A hajók üzemképességi vizsgálatait, a tűzvédelmi és mentőcsónak gyakorlatokat, továbbá az egyéb gyakorlatokat úgy kell végezni, hogy azok a pihenőidőt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe, és ne idézzenek elő kimerültséget.
3 44/C. (1) Ha tengeri nagyhajón a készenlét alatt a személyzet számára munkavégzést rendeltek el, a készenlétet követően a munkavégzés időtartamával azonos tartamú pihenőidőt kell biztosítani. (2) Ha tengeri nagyhajón a munkavállaló számára havária vagy más úszólétesítmény mentése esetén rendkívüli munkavégzést rendeltek el, a munkavállaló részére a normál üzemelési körülmények helyreállítását követően a 44/A. -ban meghatározott pihenőidőt kell biztosítani. Belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalóira vonatkozó külön rendelkezések 44/D. (1) Az Mt. rendelkezéseit a 44/D-44/J. -okban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalói tekintetében. (2) A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalói tekintetében kollektív szerződés az Mt. napi munkavégzés időtartamára, a munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre, a heti pihenőnapra vagy pihenőidőre, a vasárnapi és a munkaszüneti napon történő munkavégzésre, valamint a rendkívüli munkavégzés éves mértékére vonatkozó rendelkezéseitől eltérhet. (3) A 21. (1a)-(1b) bekezdés, a 44/D-44/J. és a 47/B. alkalmazásában a) belvízi hajózás: a belvízi személyszállítási, árufuvarozási, valamint rév- és komphajózási tevékenység; b) belvízi hajózási vállalkozó: belvízi hajózási ágazatban saját számlájára, jövedelemszerzés céljából úszólétesítményt működtető személy; c) éjszakai munka: a 23:00 óra és a 6:00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés; d) munkaidő: az az időtartam, amely alatt a munkavállaló a munkáltató utasítására az úszólétesítmény fedélzetén, az úszólétesítménynél vagy ahhoz kapcsolódóan munkát végez, munkára van beosztva, vagy munka céljából rendelkezésre kell állnia (készenléti idő); e) nem hajós személyzet: a fedélzeten valamennyi nem hajós munkavállaló; f) pihenőidő: az az időtartam, amely nem minősül munkaidőnek, ebbe beletartozik az úszólétesítményen és a szárazföldön eltöltött pihenőidő, ide nem értve a munkaközi szünetet; g) több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló: olyan munkavállaló, aki több műszakos tevékenységet folytató munkáltatónál váltott műszak szerinti munkarendben kerül beosztásra; h) utazó munkavállaló: az a munkavállaló, akit egy belvízi hajózási tevékenységet végző munkáltató az utazó személyzet tagjaként alkalmaz, ide nem értve a belvízi hajózási vállalkozót. 44/E. (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményeire is figyelemmel készíti el az utazó munkavállaló munkaidőbeosztását.
4 (2) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret tartama legfeljebb tizenkét hónap lehet. (3) A munkaidőkeret átlagában a heti munkaidő a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. (4) A munkaidőkeret időtartamánál rövidebb ideig tartó munkaviszony esetében a maximális munkaidőt időarányosan kell kiszámítani. (5) A (3) bekezdés alkalmazása során az Mt. 107. b) pontja szerinti rendkívüli munkaidőt is figyelembe kell venni. 44/F. (1) A napi munkavégzés időtartama legfeljebb tizennégy óra, amelybe a rendes és a rendkívüli munkavégzés időtartama is beszámít. (2) A munkaidő heti átlagban a nyolcvannégy órát nem haladhatja meg. (3) Amennyiben a munkarendben több munkanap, mint pihenőnap szerepel, az átlagos heti munkaidő négy hónap alatt nem lehet több mint hetvenkét óra. 44/G. (1) Az egymást követő munkanapok száma legfeljebb harmincegy nap lehet. (2) Eltérő megállapodás hiányában a közvetlenül egymást követő munkanapok után ugyanannyi egymást követő pihenőnapot kell biztosítani. (3) Amennyiben a munkarend szerint több a munkanap, mint a pihenőnap, akkor a közvetlenül az egymást követő munkanapok után biztosítandó, egymást követő pihenőnapok minimális számát a következőképpen kell meghatározni: a) az 1-10. egymást követő munkanap esetében minden egyes egymást követő munkanapra 0,2 pihenőnap jár; b) a 11-20. egymást követő munkanap esetében minden egyes egymást követő munkanapra 0,3 pihenőnap jár; c) a 21-31. egymást követő munkanap esetében minden egyes egymást követő munkanapra 0,4 pihenőnap jár. (4) A (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottak tekintetében a töredék pihenőnapok hozzáadódnak a minimálisan járó, egymást követő pihenőnapokhoz, és kizárólag teljes pihenőnapként biztosítandók. 44/H. (1) Az utazó munkavállaló esetében a napi pihenőidő hossza huszonnégy órás időszakonként tíz óra, ebből megszakítás nélkül legalább hat óra. (2) A munkaidőkeret átlagában legalább nyolcvannégy óra heti pihenőidőt kell biztosítani. (3) A hajók üzemképességi vizsgálatait, a tűzvédelmi és mentőcsónak gyakorlatokat, továbbá az egyéb gyakorlatokat úgy kell végezni, hogy azok a pihenőidőt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe, és ne idézzenek elő kimerültséget. 44/I. Az éjszakai munkaidő felső határa hétnapos időszakonként negyvenkét óra. 44/J. Ha belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítményen a munkavállaló számára havária vagy más úszólétesítmény mentése esetén rendkívüli munkavégzést rendeltek el, a munkavállaló részére a normál üzemelési körülmények helyreállítását követően a 44/H. -ban meghatározott pihenőidőt kell biztosítani.
5 Hatósági ellenőrzés 44/K. (1) Az úszólétesítményeken a munkarendre, a munkavállaló munkaidő-beosztására, valamint munkaidejére és pihenőidejére vonatkozó szabályok megtartását a hajózási hatóság ellenőrzi. A hajózási hatóság az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése érdekében az úszólétesítmény üzemeltetését megtilthatja, és a 60. (1) bekezdés l) pontja alapján a munkavállalókat védő rendelkezések megsértőit bírság megfizetésére kötelezheti. (2) Jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése érdekében az úszólétesítmények személyzetének munkaidejét szabályozó jogszabályokat és kollektív szerződést a személyzet részére könnyen megközelíthető helyen elérhetővé kell tenni. A Vkt. a következő 47/B. -sal egészül ki: 3. 47/B. (1) A tengeri nagyhajók munkavállalóinak és a belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmények utazó munkavállalóinak napi munkaidejéről és pihenőidejéről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak az úszólétesítmény vezetője vagy megbízottja és a munkavállaló által aláírt másodpéldányát a kihajózáskor a munkavállaló (kölcsönzött munkavállaló esetén a kölcsönbeadó) rendelkezésére kell bocsátani. (2) A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmények utazó munkavállalóinak napi munkaidejéről és pihenőidejéről vezetett nyilvántartást a kihajózásig (legkésőbb a következő hónap végéig munkaidőkeret alkalmazása esetén az adott munkaidőkeret végéig) meg kell őrizni a fedélzeten. (3) A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalójának a nyilvántartás másodpéldányát egy évig meg kell őriznie. (4) A nyilvántartást a 47/A. (2) bekezdésében meghatározott nyelveken kell vezetni. (5) A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmények utazó munkavállalóinak napi munkaidejéről és pihenőidejéről vezetett nyilvántartást a felelős hajóvezetőnek, valamint az utazó munkavállalónak kihajózáskor (legkésőbb a következő hónap végéig) közösen ellenőrizniük kell, és aláírásukkal igazolni azok helyességét. (6) A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmények utazó munkavállalóinak napi munkaidejéről és pihenőidejéről vezetett nyilvántartásba feljegyzendő minimális adatok a következők: a) a hajó neve; b) a munkavállaló neve; c) a felelős hajóparancsnok neve;
d) dátum; e) a napi munka- és pihenőidők kezdete és vége. 6 4. A Vkt. 60. (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: (A jogszabályban előírt) l) úszólétesítményen a munkarendre, a munkavállaló munkaidő-beosztására, valamint munkaidejére és pihenőidejére (vonatkozó rendelkezések megsértőit a hajózási hatóság a hajózási bírság mértékéről és kivetésének szabályairól szóló kormányrendeletben előírtak szerint bírság megfizetésére kötelezheti.) 5. A Vkt. 78/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 78/A. (1) Az állam tulajdonában lévő víziút, meder, parton lévő létesítmény és kapcsolódó ingatlanok, továbbá az országos közforgalmú kikötők létesítését, felújítását és fejlesztését, valamint ezekkel összefüggő úszólétesítmény- és egyéb eszközbeszerzéseket és -felújításokat az előzőek működtetéséért, kezeléséért felelős szervezet (a továbbiakban: működtető- vagy kezelő szervezet) vagy a fejlesztési közreműködő végezheti (a továbbiakban együtt: megvalósító szervezetek). (2) Ha a létesítést, felújítást és fejlesztést a fejlesztési közreműködő végzi, a létesítésben, felújításban és fejlesztésben az (1) bekezdés szerinti, érintett működtető- vagy kezelő szervezet közreműködik. A működtető- vagy kezelő szervezet és a fejlesztési közreműködő a feladatok megosztásáról megállapodást köt. (3) Fejlesztési közreműködőként a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.) mint építtető az állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés és eszközbeszerzés esetén az állam nevében és javára jár el, tevékenysége fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül. (4) A fejlesztési közreműködő felelős az építési munkák előkészítéséért. A fejlesztési közreműködő a fejlesztés érdekében teljeskörűen elkészítteti a szükséges műszaki terveket (így különösen az engedélyezési tervet vagy a kiviteli tervet), tanulmányokat, ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési, illetve vízjogi
7 létesítési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, próba- vagy megelőző régészeti feltárást, közmű-kiváltást), továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. A fejlesztési közreműködő kivitelezési szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt és közreműködik az üzemeltetési engedélyezési eljárás során. (5) A fejlesztési közreműködő az általa felhasznált forrásokkal és létrehozott eszközökkel a fejlesztés és eszközbeszerzés pénzügyi zárását követően elszámol a forrást rendelkezésre bocsátó szervvel. (6) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az állam tulajdonába és ellenérték nélkül a fejlesztési közreműködő vagyonkezelésébe kerül a) a fejlesztési közreműködő által megvásárolt vagy kisajátított terület, b) az egyes fejlesztéssel és eszközbeszerzéssel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett eszköz (így különösen úszólétesítmény, víziközlekedés forgalmának irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jel, eszköz, hordalékvizsgálatot lehetővé tevő eszköz, szoftver, egyéb eszköz). (7) Ellenérték nélkül a fejlesztési közreműködő vagyonkezelésébe kerül - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az állam tulajdonában és a fejlesztési közreműködőtől eltérő vagyonkezelő vagyonkezelésében álló és a fejlesztéshez szükséges terület, vízilétesítmény. (8) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba, úszólétesítmények esetén a tulajdonjog hajólajstromba történő bejegyzéséről a fejlesztési közreműködő gondoskodik. A fejlesztési közreműködő a vagyonkezelői jog, valamint a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó hatósági határozatokat annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére. A fejlesztési közreműködő vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartásba, valamint úszólétesítmények esetén a tulajdonjog hajólajstromba történő bejegyzése vagy törlése mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól. (9) Ha a fejlesztési közreműködő jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély alapján az állam tulajdonában és más vagyonkezelésében levő ingatlanon közcélú tevékenységet folytat, a vagyonkezelő az érintett ingatlanokat külön megállapodás alapján a szükséges előkészítő munkálatok, illetve az építési munkák idejére köteles térítésmentesen a fejlesztési közreműködő birtokába és használatába adni. (10) Ha a fejlesztési közreműködő jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély alapján helyi önkormányzat tulajdonát képező ingatlanon közcélú tevékenységet folytat, a fejlesztési közreműködő és az érintett helyi önkormányzat köteles az előkészítés és építés idejére, ezek céljából az ingatlan ingyenes használatára írásban megállapodást kötni a fejlesztési közreműködő megkeresésétől számított 60 napon belül. (11) A fejlesztési közreműködő az állami tulajdonú ingatlanon megvalósított fejlesztést és eszközt az állam által kijelölt vagyonkezelő szervezet részére adja át. A vagyonkezelő és a fejlesztési közreműködő az ingyenes átadás-átvételről elszámolási megállapodást készít az
8 átadás-átvétel fordulónapjától számított hat hónapon belül az MNV Zrt. mint tulajdonosi joggyakorló egyidejű tájékoztatása mellett annak céljából, hogy az érintett fejlesztést, eszközt az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye. Ezen eljárások ellenérték nélkül a fejlesztési közreműködő által nyilvántartott könyv szerinti értéken adó- és illetékmentesen történnek azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak. (12) A más vagyonkezelésében álló, állami tulajdonú vagyonelemen végzett, nem a közcélú tevékenység folytatásához kapcsolódó fejlesztés és eszközbeszerzés tekintetében a fejlesztési közreműködő átadás-átvétel fordulónapjától számított egy éven belül elszámolási megállapodást készít a tulajdonosi joggyakorló egyidejű tájékoztatása mellett annak céljából, hogy az ingatlan vagyonkezelője a vagyonelemeket nyilvántartásba vegye. (13) A helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanon a helyi önkormányzat érdekében megvalósított fejlesztés e törvény erejénél fogva az átadás-átvétel fordulónapján a helyi önkormányzat tulajdonába kerül a helyi önkormányzat és a fejlesztési közreműködő elszámolási kötelezettsége mellett. (14) Az elszámolási megállapodásnak tartalmaznia kell az átadott fejlesztésnek, eszköznek a tulajdonos és vagyonkezelő eszköz-nyilvántartási rendje szerinti, az állami vagyon nyilvántartására vonatkozó jogszabályoknak, a számviteli törvénynek megfelelően szolgáltatandó adatait, az európai uniós és a költségvetési forrásokkal történő eszközönkénti elszámolást. (1) A Vkt. 78/B. (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: 6. (1) A megvalósító szervezetek a fejlesztéssel érintett közcélú tevékenység meghatározását követően haladéktalanul kötelesek írásban értesíteni a fejlesztéssel érintett közmű üzemeltetőjét és tulajdonosát arról, hogy a fejlesztési tevékenység során mely közműszakasz átalakítása, áthelyezése (a továbbiakban együtt: kiváltása) vagy fejlesztése szükséges. (2) A tulajdonos az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közmű kiváltását vagy -fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. A megvalósító szervezetek a műszakilag feltétlenül szükséges mértékű, a tulajdonossal egyeztetett - 30 napnál nem rövidebb - határidőt határoznak meg a közmű kiváltására vagy fejlesztésére. A tulajdonos a véleményét a megvalósító szervezetek értesítésének kézhezvételétől számított nyolc munkanapos határidőn belül köteles közölni a megvalósító szervezetekkel. A megvalósító szervezetek kötelesek a közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségét a tulajdonosnak vagy annak jogutódjának megfizetni, vagy az építtető által létrehozott közművet, a közmű műszaki
9 átadás-átvételi eljárásának eredményes lezárását követően, e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a megvalósító szervezetek által nyilvántartott könyv szerinti értéken, adó- és illetékmentesen, a közműkiváltás, illetve -fejlesztés megvalósítása előtti tulajdonos vagy annak jogutódja tulajdonába, üzemeltetőjének üzemeltetésébe adni azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak. A közmű ellenérték nélkül, adó- és illetékmentesen akkor adható át a tulajdonosnak, ha a közmű kiváltására vagy -fejlesztésére műszakilag feltétlenül szükséges mértékben került sor és a közműkiváltás vagy -fejlesztés költségei nem haladták meg a közmű szokásos piaci árát. Ha a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, úgy a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó közműkiváltással vagy -fejlesztéssel arányos költséget a tulajdonos köteles megtéríteni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül a megvalósító szervezetek és a tulajdonos kötelesek egymással tételesen elszámolni, illetve megállapodást kötni. (2) A Vkt. 78/B. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén a megvalósító szervezetek jogosultak a közmű-kiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a tulajdonos tűrni köteles. A Vkt. 90. -a a következő m) ponttal egészül ki: (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) 7. m) az Európai Hajózási Szövetség (EBU), az Európai Hajósok Szervezete (ESO) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) által kötött, a munkaidő-szervezés egyes szempontjainak a belvízi hajózási ágazaton belüli szabályozásáról szóló európai megállapodás végrehajtásáról szóló, 2014. december 19-i 2014/112/EU tanácsi irányelv, az egyes foglalkoztatáspolitikai és egészségügyi tárgyú jogszabályokkal együtt. 2. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása 8.
10 A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 33. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A nemzeti mobil fizetési szervezet vagy közlekedésszervező általi továbbértékesítés esetén a (4) bekezdés alkalmazásában a jegy vagy bérlet megvásárlójának az a személy minősül, aki azt a nemzeti mobil fizetési szervezettől vagy annak viszonteladójától vagy a közlekedésszervezőtől megvásárolja. 3. Záró rendelkezések 9. (1) Ez a törvény a a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2016. november 1-jén lép hatályba. (2) Az 1-7.. a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba. (3) Ez a törvény az Európai Hajózási Szövetség (EBU), az Európai Hajósok Szervezete (ESO) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) által kötött, a munkaidőszervezés egyes szempontjainak a belvízi hajózási ágazaton belüli szabályozásáról szóló európai megállapodás végrehajtásáról szóló, 2014. december 19-i 2014/112/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
11 INDOKOLÁS ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Az Európai Hajózási Szövetség (EBU), az Európai Hajósok Szervezete (ESO) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) által kötött, a munkaidő-szervezés egyes szempontjainak a belvízi hajózási ágazaton belüli szabályozásáról szóló európai megállapodás végrehajtásáról szóló, 2014. december 19-i 2014/112/EU tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: 2014/112/EU irányelv) való megfeleléshez szükséges a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) módosítása. Tekintettel a belvízi hajózással együtt járó különleges munka- és életkörülményekre az általánosan alkalmazandó, a munkaidő szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv szabályaihoz képest a 2014/112/EU irányelv a hatálya alá tartozó munkavállalók esetében speciális szabályokat vezet be. E szabályok átültetéséhez biztosítani kell a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény munkarenddel, a munkavállaló munkaidőbeosztásával, valamint munkaidejével és pihenőidejével kapcsolatos szabályaitól való eltérést, továbbá a munkavállaló egészségvédelmének javítását célzó intézkedések bevezetését a Vkt. módosításával. A Javaslat pontosító jellegű kiegészítő rendelkezést is tartalmaz, amellyel egyértelművé kívánja tenni azt, hogy az állam tulajdonában lévő víziút, meder, parton lévő létesítmény és kapcsolódó ingatlanok, továbbá az országos közforgalmú kikötők létesítése, felújítása és fejlesztése, valamint az ezekkel összefüggő úszólétesítmény- és egyéb eszközbeszerzés és -felújítás az előzőek működtetéséért, kezeléséért felelős szervezet feladata, és egyes projektek esetén a működtetővagy kezelő szervezet feladatainak elvonása, felülírása nélkül a NIF Zrt. mint az állam nevében és javára eljáró fejlesztési közreműködő is ellát fejlesztési feladatokat. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosításának célja, hogy a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (továbbiakban: BKK) által a Főváros közigazgatási határán kívül beszedett és a közlekedési szolgáltatóknak (Volánbusz, BHÉV Zrt.) átadott bevétel után a szolgáltatók leigényelhessék a szociálpolitikai-menetdíj támogatást.
12 RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1. -hoz A Javaslat az általános indokolásban bemutatott jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében megállapítja, hogy a munkavállalónak minden 2040 hajózással teljesített munkaórát követően joga van egy ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatra. Az egészségügyi szűrővizsgálat belvízi hajós-orvosi alkalmassági vizsgálatokra regisztrált orvos által a nemzeti egészségügyi rendszer keretében is elvégezhető. A 2. -hoz A Javaslat technikai jellegű módosítást tartalmaz, ugyanis elkülönítésre kerülnek a tengerészekre és a belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalóira vonatkozó munkaügyi rendelkezések. A Javaslat a belvízi hajózással együtt járó különleges munka- és életkörülményekre figyelemmel a belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalói tekintetében az Mt.-től eltérő szabályokat tartalmaz. Figyelemmel arra, hogy a tengerészekre és a belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalóira vonatkozó munkaügyi rendelkezések elkülönülnek, technikai jellegű módosítás a Vkt. korábbi 43. -a belvízi hajózási tevékenységet érintő részének áthelyezése. A Javaslat meghatározza a belvízi hajózás, a belvízi hajózási vállalkozó, az éjszakai munka, a munkaidő, a nem hajós személyzet, a pihenőidő, a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló, továbbá az utazó munkavállaló fogalmak jelentését az érintett szakaszok alkalmazásában. A Javaslat előírja, hogy a munkáltatónak az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményeire is figyelemmel kell elkészítenie az utazó munkavállaló munkaidő-beosztását. A 2014/112/EU irányelvnek megfelelően a Javaslat rendelkezik arról, hogy munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret tartama legfeljebb tizenkét hónap lehet. Előírja továbbá, hogy a munkaidőkeret átlagában a heti munkaidő a negyvennyolc órát nem haladhatja meg, amelynek során a rendkívüli munkaidőt is figyelembe kell venni.
13 A Javaslat meghatározza napi és a heti maximális munkaidőt, ezzel egyidejűleg különleges munkarend esetén az átlagos heti munkaidőt illetően négyhónapos időszakra vonatkozóan hetvenkét órás felső határt vezet be. A belvízi hajózásban különböző munkaritmusok vannak. Sok esetben az utazó munkavállalók több, egymást követő napon dolgoznak az úszólétesítményen, hogy ebből kifolyólag bizonyos pihenőidőt otthon tölthessenek. A Javaslat meghatározza e tekintetben a felső határt, az egymást követő munkanapok száma legfeljebb harmincegy nap lehet. A Javaslat meghatározza az 1:1 arányban történő munkavégzés szabályait, amely esetben a munkavállalónak ugyanannyi pihenőnapja van, mint munkanapja. Ebben a munkaritmusban bizonyos számú egymást követő munkanapot ugyanannyi pihenőnap követ. E szabálytól el lehet térni erre irányuló megállapodás esetén. A fentieken túl a Javaslat előírja az egymást követő pihenőnapok minimális számának kiszámítási módját, amennyiben a munkaritmus szerint több a munkanap, mint a pihenőnap. Ezeket a pihenőnapokat közvetlenül az egymást követő munkanapok után kell biztosítani. A munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében a Javaslat az időegységekben kifejezett pihenőidőt akként állapítja meg, hogy huszonnégy órás időszakonként tíz óra és a munkaidőkeret átlagában nyolcvannégy óra álljon rendelkezésre. Az úszólétesítmény személyzetének munkaidejéről szóló fejezet alcímekre bontása miatt a Javaslat technikai jellegű módosításként a belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalóira vonatkozóan is tartalmazza a hajók üzemképességi vizsgálatai, a tűzvédelmi és mentőcsónak gyakorlatok és az egyéb gyakorlatok pihenőidő figyelembevételével történő megszervezésének szabályozását. A Javaslat az éjszakai munkaidő felső határát hétnapos időszakonként negyvenkét órában állapítja meg. Az úszólétesítmény személyzetének munkaidejéről szóló fejezet alcímekre bontása miatt a Javaslat technikai jellegű módosításként a belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalóira vonatkozóan is tartalmazza a havária vagy más úszólétesítmény mentése esetén elrendelt rendkívüli munkavégzés tekintetében a normál üzemelési körülmények helyreállítását követő megfelelő pihenőidő biztosításának kötelezettségét.
14 Az úszólétesítmény személyzetének munkaidejéről szóló fejezet alcímekre bontása miatt a Javaslat technikai jellegű módosításként új alcímben fogja össze a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályokat, amelyek a tengerészekre és a belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalóira is vonatkoznak. A Javaslat a fentieken túl a meglévő szabályozást kiegészíti azzal, hogy a hajózási hatóság a munkavállalókat védő rendelkezések megsértőit bírság megfizetésére kötelezheti. A 3. -hoz A Javaslat előírja, hogy a munkaidőre vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése érdekében minden munkavállaló napi és heti munkaidejéről nyilvántartást kell vezetni, melynek jóváhagyott másodpéldányát kihajózáskor át kell adni a munkavállaló (kölcsönzött munkavállaló esetén a kölcsönbeadó) részére. A munkavállalónak a nyilvántartás másodpéldányát egy évig meg kell őriznie. Mindezen túl a nyilvántartást a kihajózásig (legkésőbb a következő hónap végéig) meg kell őrizni a fedélzeten. A Javaslat előírja továbbá, hogy a nyilvántartást a felelős hajóvezetőnek, valamint az utazó munkavállalónak kihajózáskor (legkésőbb a következő hónap végéig) közösen ellenőrizniük kell, és aláírásukkal igazolni kell azok helyességét. A Javaslat meghatározza a nyilvántartásba feljegyzendő minimális adatokat. A 4. -hoz Az úszólétesítményen a munkarendre, a munkavállaló munkaidő-beosztására, valamint munkaidejére és pihenőidejére vonatkozó rendelkezések megsértőinek hatékony és visszatartó erejű szankcionálása érdekében a Javaslat a hajózási hatóság számára bírság kivetését teszi lehetővé. Az 5. -hoz A Javaslat Vkt. 78/A. -át kiegészítő rendelkezése pontosító jellegű. Egyértelművé kívánja tenni azt, hogy az állam tulajdonában lévő víziút, meder, parton lévő létesítmény és kapcsolódó ingatlanok, továbbá az országos közforgalmú kikötők létesítése, felújítása és fejlesztése, valamint az ezekkel összefüggő úszólétesítmény- és egyéb eszközbeszerzés és -felújítás az előzőek működtetéséért, kezeléséért felelős szervezet feladata, és egyes projektek esetén a működtetővagy kezelő szervezet feladatainak elvonása, felülírása nélkül a NIF Zrt. mint az állam nevében és javára eljáró fejlesztési közreműködő is ellát fejlesztési feladatokat.
15 A 6. -hoz Pontosításra kerül, hogy a fejlesztéssel érintett közmű üzemeltetőjével és tulajdonosával a fejlesztési tevékenység során szükséges eljárás és elszámolás nem csak a fejlesztési közreműködőre, hanem az állam tulajdonában lévő víziút, meder, parton lévő létesítmény és kapcsolódó ingatlanok kezeléséért, továbbá az országos közforgalmú kikötők működtetéséért, felelős szervezetre egyaránt vonatkozik. A 7. -hoz A Javaslat a 2014/112/EU irányelvnek való megfelelést szolgálja. A 8. -hoz A fővárosi elővárosi közlekedés megrendelése (Volánbusz, B-HÉV Zrt.) Állam általi visszavételének időpontjában a technológiai adottságok korlátozzák a jelenlegi értékesítési, elszámolási rendszer megváltoztatását. Ennek következtében a termékértékesítés a BKK és a szolgáltató között szerződéses (bizományosi vagy viszonteladói konstrukció) formában valósulna meg tervezetten. Ebben a konstrukcióban az Sztv. 33. (4) bekezdés c) pontja akadályt képez a szociálpolitikai menetdíj-támogatás igénylésében. E szerint nem vehető igénybe szociálpolitikai menetdíjtámogatás a nevelési-oktatási vagy gyermekvédelemi szakellátási feladatot ellátó intézménnyel (továbbiakban együtt: intézmény) jogviszonyban álló gyermek, tanuló, ellátott részére az állami intézményfenntartó központ (a továbbiakban: Központ) által fenntartott intézmény esetében a Központ, egyéb esetben az intézmény vagy annak fenntartója által történő vásárlások kivételével a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szerveztek által vásárolt jegyek bérletek után. Mivel a technológiai korlátok következtében a jelenlegi struktúrában, változatlanul a BKK értékesít és a BKK jogi személynek minősül, az elővárosi közlekedési szolgáltató (VOLÁNBUSZ Zrt. illetve HÉV társaság) nem veheti igénybe a szociálpolitikai menetdíj támogatást. A probléma feloldására az Sztv. 33. (5) bekezdés kiegészítése kínál megoldást, amely esetében a kivételként kezelt nemzeti mobilfizetési szervezet mellé felvételre kerül a közlekedésszervező is.
16 A 9. -hoz A hatálybalépésre vonatkozó rendelkezést tartalmazza, továbbá a jogharmonizációs klauzulát határozza meg.