MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közrem ködésével Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június 1
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MIKROÖKONÓMIA I. B 6. hét A keresletelmélet alkalmazásai és kiterjesztései K hegyi Gergely, Horn Dániel, Major Klára Jövedelemrugalmasság A kereslet jövedelemrugalmassága Mennyire érzékenyen reagál a termékb l keresett mennyiség a jövedelem változására? Bármely X jószág fogyasztásának a jövedelem I változása miatt bekövetkez x változását mérhetjük arányszámmal (Engel görbe meredeksége egy adott tartományban). a x I Probléma: A x I arányszám dimenziófügg, azaz érzékeny a termék mértékegységének változtatására Pl.: A jövedelem 100 Ft-tal lenne több és ennek következtében 5 dkg=0,05 kg-mal több vajat fogyasztunk [ ] akkor x I = 0, 05, ha dkg F t -tal számolunk és x I = 0, 0005, ha [ kg F t ] -tal számolunk Ez zavart okozhat, különösen akkor, ha különböz termékek (pl. db dinnye és db alma, vagy dkg kávé és lter tea) keresletének jövedelemre való érzékenységét szeretnénk összehasonlítani. 1. Deníció A kereslet jövedelemrugalmassága ε x a vásárolt mennyiség változási arányának és a jövedelem változási arányának a hányadosa. Azaz megmutatja, hogy ha 1%-kal változik a jövedelem, akkor hány százalékkal változik a keresett mennyiség ε x = x/x I/I x I I x 1. Megjegyzés Az Engel-görbe egységnyi meredeksége NEM azonos az egységnyi jövedelemrugalmassággal. 1. Állítás Egy pozitív meredekség Engel-görbe jövedelemrugalmassága attól függ en nagyobb 1-nél, egyenl 1-gyel vagy kisebb 1-nél, hogy a görbe meredeksége nagyobb, egyenl vagy kisebb a görbéhez húzható, origóból kiinduló egyenes meredekségénél. 2. Állítás Ha egy jószág jövedelemrugalmassága pozitív, akkor a jószág normál jószág; ha negatív, akkor inferor jószág Normál jószág: ε > 0 Inferior (alacsonyabbrend ) jószág: ε < 0 2
2. Deníció Közszükségleti jószág: 1 > ε > 0 Luxus jószág: ε > 1 3. Állítás Ha a súlyok a fogyasztónak az egyes jószágokra költött jövedelemhányadai, akkor a fogyasztó jövedelemrugalmasságainak súlyozott átlaga 1-gyel egyenl. Azaz, ha k 1 p1x1 I,..., k i pixi I,..., k n pnxn I, akkor n k 1 ε 1 +... + k i ε i +... + k n ε n = k i ε i = 1 Jövedelemrugalmasság Egységnyi jövedelemrugalamasság Az ADB szakasszal jellemzett Engel-görbe jövedelemrugalmassága 1, mivel meredeksége azonos az origóból akármelyik pontjához húzott egyenes meredekségével. i=1 A jövedelem hatása a kiadásokra (jövedelemrugalmasságok) A legalacsonyabb A legmagasabb Kiadási jövedelm jövedelm kategória csoport csoport Élelmiszer 0,63 0,84 Lakás 1,22 1,80 Háztartás-fenntartási kiadások 0,66 0,85 Ruházkodás 1,29 0,98 Közlekedés 1,50 0,90 Dohány és alkohol 2,00 0,85 Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága Mennyire érzékenyen reagál a termékb l keresett mennyiség a termék árának változására? Analóg módon deniálhatjuk az árrugalmasság fogalmát. 3. Deníció A kereslet árrugalmassága a vásárolt mennyiség változási arányának és a termék saját árváltozási arányának a hányadosa. Azaz megmutatja, hogy ha 1%-kal változik a termék ára, akkor hány százalékkal változik a keresett mennyiség. η x = x/x x P x P x /P x P x x 3
4. Állítás Gien jószág esetén a kereslet árrugalmassága pozitív, közönséges jószág esetén negatív Közönséges jószág: η x < 0 Gien jószág: η x > 0 Piaci keresletrugalmasság A négy keresleti görbe a vásárolt mennyiségek különböz változtatását tükrözi az árváltozások függvényében. Mivel a keresleti görbéket a szokásnak megfelel en függ leges ártengellyel rajzoltuk fel, a vásárolt mennyiség árváltozásra adott nagyobb reakcióját a laposabb keresleti görbék tükrözik. 5. Állítás Ha a fogyasztó X jószág iránti kereslete rugalmas, akkor a P x ár csökkenése az X-re költött E P x x kiadás növekedéséhez vezet. Ha a kereslet rugalmatlan, akkor az árcsökkenés csökkenti az E x nagyságát. Ha a kereslet egységnyi rugalmasságú, akkor E x nagysága változatlan marad. Keresztárrugalmasság A kereslet keresztárrugalmassága fogyasztók vaj iránti kereslete nemcsak a vaj árától, hanem az olyan kapcsolódó termékek árától is függ, mint a kenyér és a sajt. Most is jól fog jönni, hogy a kereslet érzékenységét egy, a mértékegységekt l független mutatószámmal jellemezzük. 4. Deníció A kereslet keresztárrugalmassága a vásárolt mennyiség változási arányának és egy konkrét másik termék árváltozási arányának a hányadosa. Azaz megmutatja, hogy ha 1%-kal változik a másik termék ára, akkor hány százalékkal változik a keresett mennyiség η xy = x/x x P y P y /P y P y x A kereslet keresztárrugalmassága A keresztárrugalmasság segítségével megállapítható a vizsgált két termék viszonya, azaz, hogy egymást helyettesít (vaj-margarin), 4
vagy egymást kiegészít (vaj-kenyér) termékekr l van szó. 5. Deníció Az X és Y termékek helyettesít termékek, ha η xy > 0 kiegészít (komplementer) termékek, ha η xy < 0 2. Megjegyzés A keresztárrugalmasság segíthet a releváns piac körülhatárolásában. Két gyógyszer keresletrugalmasságai 1. márka 1. generikus 3. márka 3. generikus 1. márka 0,38 1,01 0,20 0,21 1. generikus 0.79 1,04 0,09 0,10 3. márka 0,52 0,53 1,93 1,12 3. generikus 0,21 0,23 2,00 2,87 Keresleti görbék illesztése Keresleti görbék illesztése A rugalmasság grakus értelmezése A rugalmasság geometriája A lineáris DD keresleti görbe rugalmassága a T pontban az origóból húzott OT sugár meredekségének és a keresleti görbe meredekségének a hányadosa. Egy olyan keresleti görbe esetében, mint F F a T pontban vett rugalmasság azonos a T-beli érint nek megfelel DD lineáris keresleti görbe rugalmasságával. 5
A rugalmasságot meghatározó tényez k alkalmazások Általános keresleti függvények X = A + BP X, ahol A és B konstans paraméterek (állandó meredekség ). 1. Példa X = A + BP X + CI + DP Y + EP Z +... X = ap b X, vagy log X = log a + b log P X (állandó rugalmasságú). 2. Példa Pl.: Kávékereslet X = ap b XI c P d Y P e Z... log X = log a + b log P X + c log I + d log P Y + e log P Z +... η X = b; ε X = c; η XY = d; η XZ = e;... log C = 0, 16 log P C + 0, 51 log I b + 0, 15 log P t 0, 009 log T + konstans A kereslet érzékenységét meghatározó tényez k Helyettesít k elérhet sége. Egy áru kereslete annál rugalmasabb, minél több és minél közelibb helyettesít áll rendelkezésre. Luxus- versus létszükségleti javak: a luxusjavak kereslete általában rugalmasabb, mint a létszükségleti javaké. Magasan versus alacsonyan árazott javak. 6
Adagolás jegyrendszerrel 7
P x x + P y I jövedelemkorlát p x x + p y y N pontkorlát Kényszerít erej korlátok A pontkorlát a GM szakaszon fogyasztást korlátozó (ez a GH szakasz folytonos vonallal rajzolt része), a jövedelemkorlát pedig az ML szakaszon (a KL szakasz folytonos vonallal rajzolt része). 8
Heti átlagos vásárlás a városi háztartás-fenntartó családonként (font) Jövedelem 1000 dollár 10002000 20003000 30004000 4000 dollár vagy kevesebb dollár dollár dollár feletti 1942 Sajt 0,26 0,57 0,64 0,81 1,03 Halkonzerv 0.21 0,36 0,56 0,44 0,37 1944 0,24 0,33 0,44 0,49 0,52 Sajt Halkonzerv 0,06 0,12 0,17 0,22 0,28 1 font 1 gramm Jövedelmi korlát szerepében az id : Egyes változók átlagos értékei Chevron Mobil vagy Union Vásárolt gallonmennyiség 11,6 8,8 Hétvégi vásárlók százalékos aránya 31,2 26,2 Utasokkal tankolók százalékos aránya 7,3 18,0 Teljes állásban dolgozók százalékos aránya 67,9 83,6 Háziasszonyok százalékos aránya 5,5 3,3 9