(valamint a kapcsolódó termékfeldolgozás hús, bőr) Szakmabemutató információs mappa
FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI LEKTORÁLÁS: KOCSIS PÁL, ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ, ALFÖLDI GARABONCIÁS KFT. A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP 2.2.2 A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL 2010 www.afsz.hu www.epalya.hu www.eletpalya.afsz.hu
Tartalomjegyzék A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források
Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek ) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben ) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga )
FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Az én falkám olyan falka, ondolálva van a farka. Orrukban csak magyar mód csillog egy kis aranydrót. Van egy pösze kis malacom, fővárosi grófkisasszony. Sóhajtott is egy ízbe, nézi magát a vízbe. (József Attila: A kanász, részlet) Az állatok háziasítása, étkezési, ruházkodási céllal történő tartása több tízezer évre nyúlik vissza, az emberiség fejlődéstörténetének fontos állomását jelenti. Magyarország évszázadokra visszamenőleg állattartó nagyhatalomnak minősült Európában. A Kárpát-medencében őshonos sertés csak a múlt század közepétől vált meghatározó fontosságú haszonállattá. A 20. században a sertéstenyésztés fokozatosan fejlődött, és az állattenyésztés legfontosabb ágazatává vált. Részesedése az állattenyésztés bruttó termeléséből az 1980-as években megközelítette a 40%-ot. (A hús, illetve a zsiradék iránti növekvő igényt a többet ellő, viszonylag rövid idő alatt jelentős mennyiségű húst és zsírt előállító sertéssel lehetett biztosítani.) A szarvasmarhánál rövidebb tenyésztési idejénél fogva a sertésállomány gyorsan igazodik a piaci feltételek változásához. A sertéshús viszonylag olcsó ára miatt a világ számos térségében a húsfogyasztásból mind nagyobb részarányt foglal el. A sertések közel felét a mezőgazdaság nagyüzembe szervezése után is a magángazdaságok (háztáji-, kisegítő- és egyéni gazdaságok) tartották, ugyanakkor fellendült a húsipart kiszolgáló nagyüzemi sertéstenyésztés is. A nagyüzemekben a korábbiaknál jobb hússzerkezetű, és rövidebb hizlalási időt igénylő, de mind a takarmányozásra, mind a tartási körülményekre jóval A-1
FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK igényesebb hibridsertések terjedtek el. 1972-ben arányuk még nem érte el a 20%-ot, 1991-ben pedig az állománynak már több mint a fele hibridsertés volt. A rendszerváltás után az ipari méretű tenyésztőtelepek tovább üzemeltek, csak a tulajdonosi szerkezetükben következett be változás, az üzemeltetők többségükben gazdasági társaságok vagy magángazdaságok, sokszor saját feldolgozó kapacitással. Az utóbbi években jelentősen romlottak a sertéstartás gazdaságossági mutatói, ezért a sertésállomány fokozatosan csökken, mind a nagyüzemi, mind a háztáji sertéstartás esetében. Az Európai Uniós csatlakozás újabb kihívásokat állított az ágazat elé, hiszen egyrészt piacot nyitott a hazai áruknak, másrészt új egészségügyi, termelési és nem utolsósorban versenypiaci feltételeket támasztott. A gazdák egy része visszatért az őshonos elsősorban mangalica fajták tenyésztéséhez, melyek zsírja egészségesebb, és így a belőle készült hústermékeket szívesebben fogyasztják mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon, más gazdaságok feladták a küzdelmet és bezártak. Az állattenyésztési ágazatok a mai napig küzdenek ezekkel a kihívásokkal, ugyanakkor egyre több gazdaság ér el sikereket termékeivel nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi piacokon is. Ahogy sok más szakmában, itt is a siker egyik legfontosabb záloga a hozzáértő, szakképzett munkaerő. A sertéstenyésztő szakma a mezőgazdasági szakmacsoportba ezen belül az állattenyésztő szakmák csoportjába tartozik. A sertéstenyésztő különböző nagyságú gazdaságokban foglalkozik a sertések tartásával, tenyésztésével, valamint a kapcsolódó elsődleges termékfeldolgozással (hús, bőr). Munkájának egy része egyszerű, szakképzettséget nem igénylő feladat (pl. ólak takarítása). Ahhoz azonban, hogy korszerű technikával üzemelő, EUelőírásoknak megfelelő tartási, egészségügyi körülmények között nevelkedő A-2
FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK állatokból minőségi termékek vagy feldolgozóipari alapanyagok kerüljenek előállításra, szükség van a képzett, modern technológiákat ismerő és alkalmazó munkaerőre. Melyek a jellemző tevékenységek, feladatok ebben a szakmában? A munka - a tenyésztett állatok fajtájától is függően sokrétű és változatos. Természetesen magában foglalja a szokványos sertéstartási feladatokat (pl. az etetők és itatók feltöltését, a trágya elhordását), de a szakképzett sertéstenyésztők ennél lényegesen szerteágazóbb feladatokat végeznek. A sertéstenyésztő: Takarmányozási feladatokat lát el: részt vesz a takarmány beszerzésében; takarmányt termel (vet, arat); takarmányt szállít, tárol, tartósít; előkészíti az etetést, itatást, ennek során pl. meggyőződik a takarmány minőségéről; adagolt etetésnél meghatározza a takarmány mennyiségét; kezeli a takarmányozás gépeit; naponta többször megeteti és megitatja az állatokat (kézzel vagy etető/itató berendezéssel). Állategészségügyi feladatokat lát el: figyelemmel kíséri az állat viselkedését, egészségi állapotát - eközben életjelenségeket figyel, klinikai alapértékeket mér (pl. tömeg, testhőmérséklet); szükség szerint elkülöníti a beteg állatot; A-3
FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK értesíti az állatorvost, szükség esetén (pl. járvány) teljesíti bejelentési kötelezettségét (pl. értesíti a körzeti állategészségügyi szolgálatot, ÁNTSZ-t); kezeli, illetve kezelteti a beteg állatot vagy részt vesz a terápiás beavatkozásokban: o elsősegélyt nyújt az állatnak, o segédkezik az állatorvosi kezeléskor, o ismeri a gyakrabban használt gyógyszereket és alkalmazásuk módját, o előkészíti a kezeléshez szükséges gyógyszereket és eszközöket, o beadja a gyógyszereket az állatorvos utasítása szerint, o utasítás szerint elvégzi az egyes tömeges kezeléseket (pl. oltás); betartja a járványvédelmi előírásokat, az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényt, a vegyszerekre, gyógyszerekre és mérgező anyagokra vonatkozó előírásokat. Napi állattartási feladatokat lát el: neveli, hizlalja a sertést; levágja az állat körmét, agyarát; ivartalanít, elvégzi a farok kurtítását; az állatok egészségének megőrzése érdekében rendszeresen takarít, fertőtlenít, sterilez; kitrágyázást, almozást végez, ehhez kapcsolódó gépeket kezel; trágyát kezel; állatot jelöl, mérlegel; füröszti az állatokat; az épületeket, építményeket karbantartja. A-4
FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Szaporítási és a növendékállatokhoz kapcsolódó gondozási feladatokat lát el: kiválogatja a tenyésztésre alkalmas állatokat (tenyészkan, ivarzó koca); felkészíti az állatokat a pároztatási időszakra; megtermékenyítési tervet készít és hajt végre; elvégzi a pároztatást vagy mesterséges megtermékenyítést; ellés előtt álló kocákat a fiaztatóba telepíti; elhelyezi, megjelöli az újszülött állatot, gondoskodik a számára megfelelő körülményekről; növendékállatot gondoz, etet, mér. Részt vesz az értékesítésre szánt állomány ill. alapanyagok előkészítésében: neveli és hizlalja a sertéseket; részt vesz az állatok vágásában, vágóállatok húsipari értékesítésre történő előkészítésében; értékesítésre szánt élőállatot (pl. növendék vagy tenyészállat) válogat, osztályoz; elvégzi az értékesítéshez kapcsolódó szállítási, átadási és adminisztrációs feladatokat. Mindezek mellett a szakmailag felkészült, szakképzett sertéstenyésztő különböző gazdasági és adminisztrációs feladatokat is ellát, többek között: nyilvántartást (pl. egészségügyi nyilvántartás, tenyészkönyv) vezet, bizonylatokat állít ki (pl. szállítólevél); üzleti levelezést folytat, jelentéseket, kimutatásokat készít, adatszolgáltatást végez; beszerzi a szükséges (pl. állategészségügyi) engedélyeket; tervet, pályázatot készít, támogatást igényel; A-5
FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK gyűjti a gazdálkodással kapcsolatos információkat, gazdasági számításokat végez; állatot, takarmányt, anyagokat, gyógyszert rendel. Sőt különösen kisebb gazdaságokban munkájához tartozik az állattartási gépek, berendezések karbantartása, az eszközök, kéziszerszámok javítása, az állatok szállítása is. Nagyobb gazdaságok esetén pedig különféle gépeket és berendezéseket kezel. A munka során használatos gépek, berendezések, eszközök: A modern technikákkal végzett állattenyésztés során a sertéstenyésztő a következő berendezéseket használja: takarmánykiosztó berendezés, trágyakihordó, klímaberendezés, automatikus etetők, itatók, erőgépek, munkagépek, takarmánykeverő-, daráló berendezések, különböző környezetvédelmi berendezések, itatóvályúk, vákuumos önitatók, vízhálózatra kapcsolt itatók, rakodógépek, trágyaszánok, mosó- és fertőtlenítő berendezések, kaszáló-, rendfelszedő-, bálázógép és szecskavágó gép (a takarmánybetakarításhoz), fűtő-, szellőztető-, páratartalom-szabályozó berendezések. A-6
FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Ezek mellett a sertéstenyésztő használ olyan hagyományos eszközöket is munkája során, mint a tetoválófogó (jelöléshez), a farokcsipesz, vagy akár az egyszerű lapát és gereblye. A felkészült szakmunkás munkája során számítógépet és irodai programokat használ. Munkahely, munkakörnyezet A hatékonyan működő korszerű nagyüzemi sertéstartás valószínűleg megéri a ráfordítást, erről árulkodik, hogy a leggazdagabb magyar évi 54 ezer sertés nevelésére képes telep fejlesztését tervezi. Az általa birtokolt cégcsoport évi 500 ezer sertést vág, ezt néhány év alatt szeretnék megduplázni. A telepek nem csak a saját húsipari cég alapanyagigényét biztosítják, maga a korszerű technológia is piacképes termék. (forrás: www.agroline.hu) A munkahely rendkívül változatos lehet, a legkorszerűbb, zárt, szabályozott levegőjű csarnoktól a hagyományos ólakban történő tartásig minden előfordulhat. A munkahét hét napból áll, mivel az állatokat a hétvégén is el kell látni. A munka a munkakörnek megfelelően a meghatározott épülethez és részben szabad területhez kötött, de ezen belül szabad mozgást tesz lehetővé. A különböző értékesítési, szállítási, beszerzési feladatok egy részét a szakmunkás telepen kívül (pl. takarmányszállítónál, feldolgozóüzemben, átvevőnél stb.) végzi. Adminisztratív feladatai egy részét a sertéstenyésztő végezheti irodában is, a takarmánytermelés ugyanakkor teljes egészében szabadban végzett tevékenység. A-7
FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A sertéstenyésztő dolgozhat: növendéknevelő telepen, tenyész- és szaporítótelepen, árutermelő telepen. Kapcsolatok A munka egyéni vagy kiscsoportos jellegű. A sertéstenyésztő munkája során leginkább a következő személyekkel kerülhet kapcsolatba: kisegítők, tanulók munkatársak üzem- vagy telepvezető tulajdonos gazda szállítók, felvásárlók, vevők állatorvos, állategészségügyi hatóságok A-8
Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?
KÖVETELMÉNYEK Fizikai igénybevétel A sertéstenyésztő munkája közepesen megterhelő, ill. a kevésbé gépesített üzemekben nagyon megterhelő testi munka is lehet. Gyakori a szabadtéri munkavégzés, a tevékenység így az időjárási viszonyoktól függő (nedvesség, huzat, forróság, hideg). Ezenkívül az ól (csarnok) és a szabad levegő között nagy hőmérsékletváltozásnak lehet kitéve a szakmunkás. A szakmára a sok állás és járás jellemző, gyakran egyenetlen talajon. A sertéstartó egész nap talpon van, és gyakran kell hajlott, térdelő testhelyzetben dolgoznia. Általános a hajnali munkakezdés és a késő délutáni munkazárás, ill. gyakori a hétvégi és ünnepnapi ügyelet. Környezeti ártalmak Balesetveszélyt jelent az állatok esetleges harapása, rúgása. Említést érdemelnek még a kéziszerszámok helytelen használatából eredő kézsérülések. A környezet nedves és piszkos, valamint a takarmány és az állati szőrök miatt a munkások sok port és allergén anyagot lélegeznek be. A munka sok esetben mesterséges megvilágítású csarnokban (ólban) végzendő. A bőrt és a légutakat irritáló fertőtlenítőszerek és takarmányadalékok allergiás megbetegedéseket okozhatnak. A szakmára jellemzőek az erős szagok és zajok. B-1
KÖVETELMÉNYEK Egészségügyi követelmények Egészségi kizáró okok: gyenge fejlettség és izomerő a végtagoknak azok a helyre nem hozható rendellenességei, amelyek a munkavégzést akadályozzák súlyosabb szívbetegségek krónikus légúti betegségek súlyos bőrbetegségek A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők: kézi anyagmozgatással járó munka végzésére nem alkalmas nem görnyedhet, térdelhet, guggolhat, hajolhat karok, kezek, ujjak fokozott használatát igénylő munkát nem végezhet A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők: tartós állómunkát nem végezhet allergizáló anyagokkal munkát nem végezhet egyes vegyi anyagokkal munkát nem végezhet több műszakos munkarendben munkát nem végezhet B-2
KÖVETELMÉNYEK Egyes munkaköröket korlátozó egészségi tényezők szabadban munkát nem végezhet Kedvező tulajdonságok, kompetenciák Ez a foglalkozás, szakma olyan személyiségvonásokat igényel, amelyekben benne foglaltatik a természet, az állatok szeretete, a gondoskodásra való hajlandóság. Biztos kézzel, nyugodtan, fegyelmezetten, felelősségteljesen és lelkiismeretesen kell dolgozni - ez a gondoskodás, tartás fő alapszabálya. Egy másik alapszabály a pontosság és rendszeretet, hiszen a hanyagság az állatok megbetegedését, elhullását is okozhatja. Fontos a jó megfigyelő- és a gyors helyzetfelismerő képesség a beteg állatok mielőbbi kiszűréséhez. Az állatok mozgása néha kiszámíthatatlan, ezért fontos a gyors reagálóképesség. A nagyobb gazdaságokban a nehéz fizikai munkát már nagyrészt gépek végzik. Ezek kezelése és karbantartása technikai érzéket követel. A szentimentális állatszeretet az állatok leölése idején nem előnyös. A szakma sikeres gyakorlását a következő szakmai és személyes kompetenciák megléte biztosíthatja. Szakmai készségek: elemi szintű számítógép-használat köznyelvi beszédkészség olvasott szakmai szöveg megértése szakmai szöveg megértése hallás után beszédkészség szakmai nyelven B-3
KÖVETELMÉNYEK elemi számolási készség mennyiségérzék Személyes kompetenciák: megbízhatóság felelősségtudat elhivatottság, elkötelezettség döntésképesség erős fizikum állóképesség tűrőképesség kézügyesség kapcsolatteremtő és kapcsolatfenntartó készség áttekintőképesség tisztaság, rend iránti igény A szakma tanulása, megfelelő végzése szempontjából fontos tantárgyak: biológia kémia matematika technika Érdeklődési kör: A szakemberek szerint a sertéstenyésztő foglalkozásához az alábbi három érdeklődési kör a legfontosabb: szabadban végzett munka szeretete, növényekkel, állatokkal foglalkozni, megfelelő testi erő. B-4
Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Mit kell tanulni a szakképzés során? Hol történik a szakképzés? Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mekkora a képzésbe felvehető létszám?
SZAKKÉPZÉS A sertéstartó és tenyésztő szakma állattenyésztési szakma, tehát a végzettség megszerzéséhez állattenyésztőnek kell tanulni, és a képzés során mint szakot, elágazást kell ezt a területet választani. Milyen előképzettség szükséges a szakmához, hol történik a szakképzés, mennyi ideig tart, milyen költségekkel jár? A szakképzettség megszerezhető iskolai rendszerű képzésben és felnőttképzésben is. Az iskolai rendszerű képzés különböző szakközépiskolákban zajlik országszerte, és a felnőttképzési tanfolyamokat is országosan indítják, általában szintén szakközépiskolákban. A szakma megszerzéséhez az alapfokú iskolai végzettség megszerzésén kívül semmilyen más előképzettség nem szükséges. Az iskolai rendszerű képzésben a szakmai képzés az alaptantárgyak egyidejű oktatása mellett történik, ezért sok helyen a végzettség megszerzésével együtt (4 év alatt) érettségi bizonyítványt is lehet szerezni. A képzési idő:2 év (felnőttképzésben 2000 óra), melyből 1 év zajlik a szakosított (pl. sertéstenyésztő) képzéssel. A felnőttképzésben a képesítés általában költségtérítéses formában szerezhető meg. Tananyag A képzés során a tanulók a következőket sajátítják el: C-1
SZAKKÉPZÉS Az állati csontváz részei, az állatok testtájai, az értékes húsrészeket adó izmok; A szervek felépítése és működése, különös tekintettel az emésztő- és ivarszervekre; A takarmányok kémiai összetétele, hatásuk az állati szervezet felépítésében; A takarmányadag összeállításának elvei, a takarmány-kiegészítők, a különböző minőségű takarmányok megkülönböztetése, a legfontosabb mérgező növények; A veszteségmentes tartósítási, tárolási módok; Az állatjelölések módjai, a törzskönyvezés alapjai; Az állatok tenyésztésének, szaporításának folyamatai (ivarzás, pároztatás, vemhesség, ellés, nevelés); A ló, sertés, juh, szarvasmarha, baromfi fajtái, ill. a hibridek. Az állatok értékmérő tulajdonságai, küllemi sajátosságai, valamint az ivar, kor és hasznosítás szerinti elnevezésük; Az állati termékek előállításának folyamata, a termékek minőségének megítélése; Az állatok betegségének kialakulása és feltételei, az egészséges és beteg állatok megkülönböztetése, a betegségek megelőzését és leküzdését szolgáló fertőtlenítések, az egyszerű kezelések és életmentő beavatkozások; Az állatok ellátásának folyamatai (etetés, itatás stb.); A különböző állatfajok tartási épületei és azok belső elrendezése; Az állattartásban használatos gépek, berendezések működése, a legfontosabb műszaki alapfogalmak, a traktorok főbb szerkezeti egységei; C-2
SZAKKÉPZÉS A higiéniai, egészségügyi előírások, a környezetkímélő állattartás szabályai, a tűzvédelmi és biztonságtechnikai előírások; Elsősegélynyújtás baleset esetén, a tűzoltóeszközök használata; A vállalkozás lényege és belső struktúrája, a vállalkozások működésének követelményei; A vállalkozások működésének technikai elemei (egyszeres könyvvezetés, bizonylatolás, számlák kezelése, leltározás, pénzügyi terv készítése); A mezőgazdaság adózási viszonyai, a társadalombiztosítási szabályok, a mezőgazdaság támogatási rendszere, hitelformák, a hitelfelvétel szabályai; A vállalkozások tervezése, az üzleti tárgyalás technikája, a szerződéskötés szabályai. A szakmai képzésen belül az elmélet aránya: 30 %, a gyakorlat aránya: 70 %. A szakképesítés megszerzéséhez az iskolai rendszerű képzésben az előírt kötelező szakmai gyakorlat elvégzése szükséges. A szakképesítéssel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának (www.nive.hu) Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon (www.eletpalya.afsz.hu). C-3
Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Hányan dolgoznak ebben a szakmában? Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?
KERESETI LEHETŐSÉGEK Kereseti lehetőségek, munkanélküliség: A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: http://foglalkozasok.afsz.hu. Az itt található adatok alapján a szakma átlagkereseti lehetőségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Országos átlagkereseti adatok sertéstenyésztő (bruttó Ft/hónap) Év Személyi alapbér Teljes kereset 2007 76.723 95.972 2008 79.311 105.216 2009 85.452 108.530 Ebben a szakmában az átlagjövedelem folyamatosan nő, ugyanakkor nem éri el az országos átlagkereset szintjét. A szakképzett állattenyésztők viszont jövedelmüket háztáji állattartással, kistermelői tevékenységgel, vagy akár saját vállalkozás indításával egészíthetik ki. A munkanélküliség ebben a szakmában nem nőtt a nemzetgazdasági átlaghoz képest kimagaslóan az elmúlt években, azonban a szigorodó EU-előírások és a gazdasági visszaesés ezt az ágazatot is megviselte. A szakképzett munkavállalóknak azonban jobb lehetőségük van arra, hogy akár a magángazdaságokban állást találjanak, akár saját vállalkozást indítsanak. D-1
KERESETI LEHETŐSÉGEK Átképzés, szakmaváltás A szakma iránt mélyebben érdeklődők érettségi bizonyítvány megszerzését követően állattenyésztő és állategészségügyi technikus képesítést is szerezhetnek, vagy akár a felsőfokú oktatási intézményekben indított agrárszakok valamelyikére is jelentkezhetnek. A sertéstartók és tenyésztők bármilyen más állattartási szakmára könnyebben szerezhetnek képesítést felnőttképzés területén, de megfelelő érdeklődés és képzettség esetén a kapcsolódó feldolgozóipari szakmák is nyitottak számukra (pl. húsipari szakmák). További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok érhetők el a www.afsz.hu weboldal Statisztika menüpontja alatt. Ami biztos: a jó minőségű hazai sertéshúsra és az abból készült húsárukra hosszú távon is szükség lesz, hiszen húsevő nemzet vagyunk. S ahogy a malacdivatok változnak, a mangalicakolbász még a Tengerentúl is népszerű lehet. Eltérően a mindennapi, sivár malachústól, a mangalica márványos, és a zsírja szinte elolvad az ember nyelvén. Krémes és lágy, hasonlóan a legendásan híres japán marhahúséhoz. mondja egy világhírű amerikai étterem szakácsfőnöke. D-2
Egyéb információs források - Nyomtatott információk - Elektronikusan elérhető információk
EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Szakkönyvek Háztáji Sertéstartás, Black & White Kiadó, 2008. Szépirodalom, film Babe amerikai családi film, 1995 Elektronikusan elérhető források www.mfse.eu - a Magyar Fajtatiszta Sertéstenyésztők Szövetsége www.afsz.hu az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja www.nive.hu a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja www.epalya.hu az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályainformációs honlapja www.eletpalya.afsz.hu Nemzeti Pályaorientációs Portál E1