A hagyományos, osztályokon alapuló IP címzés elavult Az egy alhálózaton használható címek száma sok esetben több, mint amire szükség lenne -> pazarlás Az Internet robbanásszerű fejlődése miatt már a 1990- es évek elején felismerték, hogy valami megoldást kell találni Az egyik lehetséges megoldás: egy címtartományt több, kisebb méretű alhálózatra osztunk fel
Meghatározandó adatok: Hány címet kell kiosztani hálózatonként? Hány alhálózat keletkezik? Mi lesz az alhálózati maszk? Mik lesznek a keletkezett hálózatok adatai (hálózati és szórási cím, gépek címtartománya)?
Példa: mennyi a /18, illetve /29 netmaszk decimális értéke?
Feladat: több kisebb hálózat létrehozása úgy, hogy a gépazonosító bitekből elveszünk a hálózatazonosító bitek számára. 1 bit elvétele Írjuk fel a hálózat címét és a netmaszkot binárisan egymás alá: 11000000. 10101000. 00000000. 00000000 11111111. 11111111. 11111111. 00000000 A pirossal jelölt, 25. bitet is rendeljük hozzá a hálózatazonosító részhez, így az alhálózati maszk a következő lesz: 11111111. 11111111. 11111111. 10000000 Ennek CIDR jelölése: /25, decimális alakja pedig: 255.255.255.128 A zölddel jelölt bitek maradtak a gépek azonosításhoz, 7 bittel 2 7 címet lehet leírni, alhálózatonként tehát 128-2=126 használható cím lesz. A 25. bit két értéket vehet fel, emiatt két alhálózat keletkezik, ezek címei: 192.168.0.0 és 192.168.0.128
Feladat: több kisebb hálózat létrehozása úgy, hogy a gépazonosító bitekből elveszünk a hálózatazonosító bitek számára. 2 bit elvétele Írjuk fel a hálózat címét és a netmaszkot binárisan egymás alá: 11000000. 10101000. 00000000. 00000000 11111111. 11111111. 11111111. 00000000 A pirossal jelölt két bitet is rendeljük hozzá a hálózatazonosító részhez, így az alhálózati maszk a következő lesz: 11111111. 11111111. 11111111. 11000000 Ennek CIDR jelölése: /26, decimális alakja pedig: 255.255.255.192 A zölddel jelölt bitek maradtak a gép azonosításhoz, 6 bittel 2 6 címet lehet leírni, alhálózatonként tehát 64-2=62 használható cím lesz. A 25. és 26. bit négyféle kombinációban lehet, emiatt négy alhálózat keletkezik, ezek címei: 192.168.0.0, 192.168.0.64, 192.168.0.128 és 192.168.0.192
Feladat: több kisebb hálózat létrehozása úgy, hogy a gépazonosító bitekből elveszünk a hálózatazonosító bitek számára. Hány bitet vehetünk el maximum? Ha csak egy bitet hagyunk a gépazonosító részben, az két használható címet jelent. A hálózati és szórási cím mellett így nem marad szabad cím. Tehát: maximum 6 bitet vehetünk el alhálózatok létrehozására: 11000000. 10101000. 00000000. 00000000 11111111. 11111111. 11111111. 00000000 Az így előálló netmaszk: 11111111. 11111111. 11111111. 11111100 Ennek CIDR jelölése: /30, decimális alakja pedig: 255.255.255.252 A zölddel jelölt bitek maradtak a gépek azonosításhoz, 2 bittel 2 2 címet lehet leírni, alhálózatonként tehát 4-2=2 használható cím lesz. A 6 alhálózati bit miatt 2 6 =64 alhálózat keletkezik.
Feladat: osszuk fel a fenti hálózatot olyan alhálózatokra, ahol a gépszám 20! Hány alhálózat keletkezik? Mi lesz az alhálózati maszk, és az alhálózatok adatai? Megoldás: 20 gép címzéséhez legalább 5 gépazonosító bitre van szükség, mivel 2 4 <20<2 5. Így 32-3=30 gépcímet használhatunk. Az utolsó oktett 8 bitjéből így 3 marad az alhálózatok létrehozására, tehát 2 3 =8 alhálózat keletkezik. Az alhálózati maszk bináris alakja: 11111111. 11111111. 11111111. 11100000 Ez /27, vagyis decimálisan: 255.255.255.224. Az alhálózatok adatai: 1. hálózat címe:192.168.0.0, szórási címe: 192.168.0.31 2. hálózat címe:192.168.0.32, szórási címe: 192.168.0.63 3. hálózat címe:192.168.0.64, szórási címe: 192.168.0.95 4. hálózat címe:192.168.0.96, szórási címe: 192.168.0.127 5. hálózat címe:192.168.0.128, szórási címe: 192.168.0.159 6. hálózat címe:192.168.0.160, szórási címe: 192.168.0.191 7. hálózat címe:192.168.0.192, szórási címe: 192.168.0.223 8. hálózat címe:192.168.0.224, szórási címe: 192.168.0.255
Feladat: adott a 192.168.0.213 /28 IP cím. Adjuk meg az alhálózatának a hálózati és szórási címét! Megoldás: Ha az IP címet ÉS kapcsolatba hozzuk a netmaszkkal, megkapjuk a hálózati címet: 11000000. 10101000. 00000000. 11010101 11111111. 11111111. 11111111. 11110000 ------------------------------------------------------------- 11000000. 10101000. 00000000. 11010000 Az eredmény decimálisan 192.168.0.208, ez tehát a hálózati cím. A szórási címet úgy kapjuk, ha a gépazonosító biteket 1-es értékűre állítjuk: 11000000. 10101000. 00000000. 11011111 Ez decimálisan 192.168.0.223.
Feladat: adott a 192.168.0.160/27 formában adott IP cím. Döntsük el, hogy milyen típusú címről van szó: egyedi, szórási vagy hálózati? Megoldás 1.: Határozzuk meg, melyik hálózaton található a kérdéses cím! A /27 netmaszk esetében az utolsó oktett első három bitje 1, tehát ez decimális formában: 255.255.255.224. írjuk fel binárisan a címet és a netmaszkot, és végezzünk logikai ÉS műveletet: 11000000. 10101000. 00000000. 10100000 11111111. 11111111. 11111111. 11100000 ------------------------------------------------------------- 11000000. 10101000. 00000000. 10100000 Mivel az eredmény ugyanaz, mint maga a cím, valamint mivel a gépazonosító bitek mindegyike 0 az IP címben, ezért ez hálózati cím. Megoldás 2.: A /27 netmaszk esetén három bitet vettünk el a gépazonosító bitekből alhálózatok létrehozására, tehát öt bit maradt gépek címzésére. 5 bittel 2 5 =32 méretű címblokkok jönnek létre, más szóval a hálózati címek 32-esével követik egymást. Ha elindulunk a 192.168.0.0 címtől, akkor a hálózati címek utolsó oktettjei rendre: 0, 32, 64, 96, 128, 160. A 192.168.0.160 tehát hálózati cím.
Feladat: egy nagyobb méretű hálózatban 30 darab szegmensre van szükség, mindegyiken legalább 300 géppel. A címzést privát címekkel kell megoldani. Adjuk meg a fontosabb adatokat! Megoldás: Összesen 30x300=9000 címre van szükség, ehhez B osztályú hálózatot kell használnunk, ahol egy alhálózaton maximum 65534 cím lehet. Válasszuk a 172.16.0.0/16 hálózatot kiindulásul! Mivel egy alhálózaton 300 címre van szükség, és 2 8 <300<2 9, ezért 9 bitet kell gépazonosítónak meghagynunk, a többi alhálózatok címzésére használható. Alapértelmezésben 16 bitnyi a hálózatazonosító rész, 9 bit marad gépazonosítónak, ezért 32-(16+9) = 7 bittel írhatunk le alhálózatokat, ez 2 7 =128 darab alhálózatot tesz lehetővé, mindegyiken 2 9 =512 lehetséges címmel. Az IP címek formátuma: hhhhhhhh.hhhhhhhh.aaaaaaag.gggggggg ahol h= hálózatazonosító, a=alhálózat-azonosító, g=gépazonosító biteket jelöl. A netmaszk: /23, vagyis 255.255.254.0 Az első néhány alhálózat: 172.16.0.0 172.16.1.255, 172.16.2.0 172.16.3.255, 172.16.4.0 172.16.5.255 A legutolsó alhálózat: 172.16.254.0 172.16.255.255