A tej termékpálya nyerstej alapár prognózisa

213. I. negyedév A tej termékpálya nyerstej alapár prognózisa A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az előző kvótaévhez hasonlóan az elmúlt időszaki piaci trendeket figyelembe vevő, korábban kialakított szakmai metodika alapján a 213/214-es kvótaévre is meghatározta az alapár éves átlagára vonatkozó prognózisát. Az Elnökség a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 212. évi CXXVIII. törvény előírásait betartva Önszabályzó (Szakmaközi) Megállapodásban közzétette a következő kvótaévre szóló előrejelzését a nyerstej alapárára vonatkozóan. Az Elnökség javasolja, hogy mindazok a piaci szereplők akik elfogadják ezt az előrejelzést a szerződéseiket az ajánlott szerződésminta felhasználásával kössék meg úgy, hogy a szerződéses árban a prognózist + - 2,5%-os eltérési sáv alkalmazásával rögzítsék, és külön rendelkezzenek a beltartalmi, mennyiségi és egyéb felárakról. Az alapár éves átlagára vonatkozó előrejelzés 9 Ft/kg, ami a 3,6 m/m% zsírtartalmú és 3,25 m/m% fehérjetartalmú, extra minőségi kategóriába sorolt nyerstejre vonatkozik. A szakmaközi szervezet Elnöksége előrejelzését negyedévente felülvizsgálja és szükség esetén módosítja. A következő negyedévre egyébként erős keresleti piac várható, azaz a havi árak az éves átlagra vonatkozó prognózist meghaladhatják. Az elmúlt évi előrejelzésünk teljesült, ami 86 Ft/kg + - 2,5% ársávra (azaz 84-88 Ft/kg) vonatkozott. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet árfigyelése szerint az alapár az elmúlt kvótaévre vonatkozóan 84 Ft/kg-ot valamelyest meghaladó átlagértéket mutat. Az Elnökség által elfogadott Megállapodás nyílt és önkéntes. Ahhoz minden piaci szereplő saját döntése alapján csatlakozhat. A Megállapodáshoz írásbeli nyilatkozat útján lehet csatlakozni, melyet a Terméktanács címére, aláírva kérünk megküldeni. A Tej Terméktanács bízik abban, hogy egy megalapozott, szakmailag helyes módszertannal kiszámított előrejelzés közzététele támpontot adhat a piaci szereplőknek, javítja a piac átláthatóságát és kiszámíthatóságát, továbbá hozzájárul a stabilabb szerződéses viszonyok kialakulásához. A megállapodás alapvető célja, hogy a tejpiacon elkerülhető, vagy legalábbis jelentős mértékben tompítható legyen a gyors és meredek árváltozások által okozott piaci zavar, amely a hektikus áralakulással a termelés és az állatlétszám, illetve a tejtermék-értékesítés versenyképességének csökkenéséhez, továbbá munkahelyek megszűnéséhez vezethet. Az alapárral kapcsolatos tudnivalók, közlemények, ajánlott szerződésminta megtalálható a Tej Terméktanács weboldalán (www.tejtermek.hu). Istvánfalvi Miklós elnök A Tej Terméktanács Kiemelt Pártoló Tagjai: 1

A t e j sz a k m a k ö z i sz e r ve z e t és t e r m é k t a n á c s k ö z l e m é n ye 1. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnökségének tagjai a kiszámítható piaci viszonyok kialakulása érdekében a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 212. évi CXXVIII. törvény előírásait betartva Önszabályzó (Szakmaközi) megállapodást kötöttek arról, hogy a 213. április 1. napjától 214. március 31. napjáig tartó kvótaévre az alapár éves átlagára vonatkozó prognózisát közzéteszik, és azt a piaci szereplők figyelmébe ajánlják. 2. Az alapár 213/214. kvótaévre vonatkozó éves átlagát, + - 2,5%-os eltérési sáv alkalmazásával 9 Ft/kg összegben prognosztizáljuk. Az Elnökség a prognózist a kvótaév során negyedévente felülvizsgálja, és indokolt esetben módosíthatja. 3. Az Elnökség a kvótaév első negyedévében a keresleti piac fennmaradásával számol, ezért a havi áralakulás az előre jelzett éves áltag szintjét meghaladhatja. 4. Azon termelők és feldolgozók részére, akik ezen előrejelzés figyelembe vételével kívánják megkötni (illetve módosítani érvényes) szerződéseiket, azokban az alábbi szövegrész alkalmazását ajánljuk: A Felek a nyerstej felvásárlási ára tekintetében alapárként kölcsönösen elfogadják a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adott kvótaévre vonatkozó, Szakmaközi Megállapodásként közzétett prognózisát. A Felek a fent hivatkozott prognózis alapján figyelembe véve a Szakmaközi Megállapodásnak a prognózistól legfeljebb + - 2,5%-os eltérési sáv alkalmazására vonatkozó ajánlását az alapár mértékét 2.../2 kvótaévre éves átlagban és havi elszámolásban egyaránt Ft/kg-ban állapítják meg. Az alapár a 3,6 m/m% zsírtartalmú és 3,25 m/m% fehérjetartalmú, extra minőségi kategóriába sorolt nyerstejre vonatkozik. Az alapár nem vonatkozik a külön megegyezés tárgyát képező beltartalmi, mennyiségi és egyéb, a Felek között létrejött megállapodás alapján meghatározott felárra és levonásra. 5. Azoknak a terméktanácsi tagoknak, továbbá más tejpiaci szereplőknek, akik a Megállapodáshoz csatlakozni kívánnak, az alábbi tartalmú írásos nyilatkozatot kell a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Titkárságához eljuttatniuk, mely a Szakmaközi Megállapodáshoz kerül csatolásra, annak részét képezi. Nyilatkozat Alulírott.., mint a tej termékpálya termelő/feldolgozó/felvásárló/ termelői-csoport/kereskedő* szereplője nyilatkozom, hogy csatlakozom a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által megkötött Önszabályzó (Szakmaközi) Megállapodásához és szerződéses kapcsolataimban üzletfelem egyező akarata esetén a közzétett árprognózist az ajánlott szerződéses minta szerint alkalmazom. Kelt, 213.. *A megfelelő rész aláhúzandó aláírás 6. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a megállapodáshoz csatlakozó piaci szereplők névsorát a www.tejtermek.hu honlapján közzéteszi. 2

Szervezeti hírek A t a g d í j f i z e t é s r e n d j e Legutóbbi számunkban tájékoztattuk tagjainkat a 213. évtől érvényes tagdíjfizetés rendjéről. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnöksége a 213. január 24-i ülésén döntött a számlázási, fizetési eljárásrend részletes szabályairól: 4/213. (1.24.) sz. elnökségi határozat Az Elnökség a tagdíjfizetés rendjét az Alapszabály VI. 5. 4. i) pontja alapján a következők szerint határozza meg: 1. A rendes tagok esetén a besorolást a rendelkezésére álló adatok (termelőknél első alkalommal a kvóta, később az előző évi besorolás, illetve a kereskedők, feldolgozók esetén KIM adatbázis előző évre vonatkozó nyilvános árbevétel-adatai) alapján a Titkárság végzi. Így nem kell minden tagnak külön bevallást készítenie. Becsléssel kerül megállapításra a besorolás alapjául szolgáló adat azoknál, akik adatai hiányosak (pl. átalakulás miatt csak törtéves árbevétel szerepel az adatbázisban). Amennyiben a tag a kiszámlázott összeggel nem ért egyet, megfelelő okmányok csatolásával számlahelyesbítést kérhet. 2. A fizetés termelők esetén évi egy, feldolgozók és kereskedők, valamint nagykereskedők esetén évi két alkalommal történik. Az egyszeri fizetők számláját április 3-ig, a kétszeri fizetők számláját április 3-ig, illetve szeptember 3-ig kell kiállítani és megküldeni. 3. Évközi belépés esetén a tagdíj időarányos, a számlázás a belépést követő 15 napon belül megtörténik. Kilépésre félévkor, illetve évvégén van lehetőség, a tagdíj az első esetben feleződik, egyszeri fizetőknél visszautalásra kerül, kétszeri fizetők esetében a második részletet nem kell megfizetni. 4. A tagdíjbesorolás szempontjából nagykereskedőnek számít az, aki a feldolgozott tejet és tejtermékeket üzletszerű gazdasági tevékenység keretében átalakítás (feldolgozás) nélkül továbbforgalmazza és ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is. A csak nyerstejjel kereskedő tagokat a kiskereskedők kategóriájába kell besorolni. Évértékelő sajtótájékoztató 213. február 5-én évértékelő sajtótájékoztatót tartott a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A sajtótájékoztató témája az ágazat múlt évi teljesítményének értékelése volt, különös tekintettel az aszály okozta takarmányár-emelkedésre, továbbá a nyerstej felvásárlási árának alakulására. Emellett az import termékek belföldi piacra való beáramlásával kapcsolatos gondok megoldásáról, és az ágazati szereplők piaci helyzetének stabilizálásáról is szó esett. A tejágazat tavaly ellentmondásos évet élt meg. A termelők szempontjából nehéz helyzetet jelentett, hogy a nyerstej felvásárlási árak nem követték az input költségek emelkedését, ugyanakkor a kiskereskedelem az importáruk behozatalával további jelentős árnyomás alá helyezte a termelőket és a feldolgozókat egyaránt. E kedvezőtlen viszonyokat a szakmaközi szervezet koordinálásával sikerült kedvező irányba fordítani. Azaz a Terméktanács hathatós közreműködésével jogszabályi módosításokra került sor az importáruk belföldi beáramlásának csökkentésére, továbbá a Terméktanács rendszeresen közzétette alapár prognózisát, amely a termelők és a feldolgozók számára egyaránt mérvadó támpontot jelentett a piaci változások közepette. Az ágazat működőképességének fenntartása érdekében a szakmaközi szervezet tárgyalásokat kezdeményezett a szaktárcával, amelynek eredményeként nemcsak stratégiai megállapodás jött létre elsőként a VM és a Tej Terméktanács között, hanem az ágazat alapanyag-termelői többlettámogatáshoz is jutottak. 3

A Baromfi Terméktanács, a Tej Szakmakö - z i Sz e rv e z et é s Te r m é k t a n á c s, va l a m i n t a Vá g ó á l l a t é s Hú s Sz a k m a köz i Sz e rv e z et és Terméktanács közös közleménye A Baromfi Terméktanács, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács örömmel nyugtázta a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának azon bejelentését, hogy a Kormány a közeljövőben ismét napirendre tűzi az alapvető élelmiszerek áfa mértékének csökkentéséről szóló előterjesztést. A három terméktanács tavaly augusztusban konkrét mértékre és termékkörre vonatkozó javaslatot juttatott el a kormányzat illetékeseihez. Ebben a tej, a trappista sajt, a vágott baromfi, illetve baromfi húsrészek, a tojás, valamint a sertés tőkehúsok áfa kulcsát 5%-os mértékre kértük csökkenteni. Az érintett két minisztérium szakembereivel folytatott többfordulós egyeztetésen az álláspontok tisztázódtak, illetve közeledtek. Időközben több, hasonló kezdeményezés vált ismertté, legutóbb az Agrárgazdasági Kutatóintézet készített ebben a témában tanulmányt. Mostanra egységessé vált az álláspont termelőtől feldolgozón át kereskedőig, kutatótól érdekvédőig, Minisztériumtól a szakmaközi szervezetekig miszerint a feketegazdaság térnyerését a túl magas adómérték ösztönzi, miközben a szabályosan működő hazai vállalkozások tartósan versenyhátrányba kerülnek és működésük ellehetetlenül. Olyan gazdaság- és társadalompolitikai szempontokat egyaránt figyelembevevő döntés szükséges, melynek eredményeképpen a fogyasztói árak csökkenésében, valamint a legális versenyfeltételek megteremtésében rejlő előnyök meghaladják az adóbevétel-csökkenés hátrányait. E tekintetben a három terméktanács továbbra is megalapozottnak tartja korábbi javaslatát és ismételten a döntéshozók figyelmébe ajánljuk azt. Kérjük a Kormányt, a lehető leghamarabb döntsön és hozza nyilvánosságra álláspontját. Három tényező (termékkör, mérték, hatálybalépés) ismerete a piaci szereplők számára üzenetértékű és kulcsfontosságú, ami a bejelentés tényével is megindítja az érintett termékpályákon a várt kedvező folyamatokat. Eg y e z t e t ő m e g b e s z é l é s a z á g a z a t i termelői csoportok számára Az elmúlt hónapokban megjelent, illetve módosított jogszabályok (így pl. a szakmaközi szervezetekről szóló törvény, a tej- és tejtermék-ágazatban működő termelői szervezetek és társulásaik nemzeti szabályozásáról szóló rendelet, a termelői csoportokat érintő szabályozás, az Agrár Forgóeszköz Hitelprogram kapcsán igénybe vehető kamattámogatás) kapcsán felmerült az igény a Terméktanács tagjai körében, hogy egy szervezettebb termékpálya elérése érdekében szükséges lenne a fenti jogszabályokat együttesen is áttekinteni, a rendeletek közötti kapcsolódási pontokat, a jogi normaszöveget gyakorlati aspektusból értelmezni. A tejágazatban igen jelentős termelési mennyiséget képviselnek a termelői csoportok és egyéb szakmai együttműködések, melyek motorjai lehetnek egy magasabb szintű termelői szerveződés kialakulásának. Ezért érdemes ezeknek a szervezeteknek kialakítani egy egységes álláspontot és tevékenységüket ilyen értelemben összehangolni. Fenti cél érdekében a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 213. március 8-án egyeztető megbeszélést tartott az ágazati termelői csoportok, valamint a tenyésztő egyesületek meghívásával. A megbeszélésen érintett témakörökről szóló öszszefoglaló anyag elérhető a Tej Terméktanács weboldalán (www.tejtermek.hu). 4

Tejpiaci információk Általános helyzet Az unió országaiban a tehéntej felvásárlás 212-ben,8%-kal haladta meg az előző évit. Míg az első félévben a tavalyi év azonos időszakához mérve növekedés, addig a második félévben már csökkenés figyelhető meg. Ez a változás az árak ellenkező irányú mozgását hozta magával. 213 januárjában a tavalyi év második felének tendenciája folytatódott, 1,9%-kal kevesebb a felvásárolt mennyiség a 212. januárinál. (CLAL) Forrás: CLAL Termelési alapok 212 decemberében a tehénlétszám a KSH adatközlése szerint 336 ezer egyed, 2,8%-kal, 9 ezerrel több az előző év azonos időszakában nyilvánosságra hozott állományi adatnál. A tej- és kettős hasznosítású tehenek száma 3 ezer egyeddel volt több az előző évi decemberi állománynál. Az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. által ellenőrzésben tartott állománynál évek óta először a tavalyi év teljes időszakában a változások egyenlege a pozitív tartományba esett. 7 6 5 4 A tejtermelő tehénlétszám alakulása 3 48 51 48 41 4 38 37 47 53 55 2 1 ezer egyed 262 253 237 227 226 226 211 193 197 198 23 24 25 26 26 28 29 21 211 212 tejhasznú kettős hasznosítású tejhasznú kettős hasznosítású 5

Az ellenőrzésben tartott tehenek éves állományváltozása 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8-1 egyed -252-3657 -11281-8155 -31 2776 27 28 29 21 211 212 Állománynövekedés Állománycsökkenés Állománynövekedés Állománycsökkenés Állományváltozás Állományváltozás Forrás: ÁT Kft. Forrás: ÁT Kft. Te r m e l é s, f e l v á s á r l á s Magyarországon 212-ben 6%-kal nőtt a felvásárlás, az idei év első két hónapjában is több az előző évinél. 212-ben jelentős változások következtek be a tejtermékek hazai fogyasztásában. A feldolgozott termékek fogyasztása csökkent, ennek következtében termelésük is, mivel a belföldi értékesítés csökkenését az esetleges exportlehetőségek csak mérsékelhetik, de nem ellensúlyozzák. 6

Kü l k e re s k e d e l e m A tej és tejtermékek külkereskedelmében 212. kedvező változást hozott, a kivitelünk 2%-kal növekedett, a behozatalunk 14%-kal csökkent, így egyenlegünk jelentősen javult. Kivitelünkben továbbra is jelentős az Olaszországba irányuló nyerstej-export, az itáliai import mintegy tizede hazánkból származik. 3 Tej és tejtermékek külkereskedelme 2 1-1 -2-3 -4 ezer euro 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 kivitel behozatal egyenleg A tejkivitel alakulása 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 tonna 28 29 21 211 212 tejexport KSH nyerstejexport AKI Olaszországba nyerstej ISTAT 7

A behozatal-csökkenés döntő hányada a szlovák dobozos tej importjának látványos visszaesése. Ez egyértelműen összefügg a tavalyi jogszabályi változásokkal (az ún. diszkriminatív árképzés tilalma), melynek következtében radikális elmozdulás történt a folyadéktej belföldi értékesítés szerkezetében. Miközben a tejértékesítés összességében szerény mértékben növekedett, jelentősen megnőtt az 1,5%-os dobozos tej értékesítése. 16 14 12 1 8 6 4 2 A tejimport alakulása tonna 28 29 21 211 212 1-6 % tej importja 1-6 % tej importja Szlovákiából Az 1,5 %-os UHT tej belföldi értékesítése 25 2 22 599 15 1 11 547 14 853 13 21 5 ezer liter I. félév II. félév 211 212 8

Ár a l a k u l á s A felvásárlási árak alakulása döntően a nemzetközi tendenciáktól függ. A tavalyi első félév csökkenése után az ár ugyanilyen ütemben visszakúszott az egy évvel ezelőtti szintre, s ott az első negyedév keresleti piaci viszonyaihoz igazodva stabilizálódott is. Az árak nemzetközi összehasonlítása 45 32 43 41 31 39 3 37 29 35 33 28 31 27 29 27 26 25 25 I. II. III. IV. V. VI. VII.VIII.IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. VII.VIII.IX. X. XI. XII. I. II. eurocent/kg 211 212 213 Ft/euro lto olasz spot eu 27 magyar árfolyam Forrás: circa, AKI, AKI, LTO, LTO, MNB MNB - Az árak nem azonos beltartalomra vonatkoznak, de a változások összehasonlíthatók. az árak nem azonos beltartalomra vonatkoznak, de a változások összehasonlíthatók A felvásárlás és a felvásárlási ár alakulása A tej felvásárlási ára januárban 92,14 Ft/kg, februárban 92,22 Ft/kg volt, gyakorlatilag az előző évi szinttel 135 1 esnek egybe. 125 115 15 1 95 95 A nyerstej felvásárlási és alapárának alakulása Ft/kg 9 85 6 85 55 75 5 8 24 25 26 27 28 29 21 211 212 213 tonna 75 Ft/kg felv. menny. felv. ár felv. menny. felv. ár 7 65 95 9 85 8 75 7 65 6 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. 21 211 212 213 9

A feldolgozók átadási árainak alakulása továbbra is kemény tárgyalási feltételeket jelez, viszont a fogyasztói árváltozások mérséklődése a vásárlóerő gyengülésére utalhat. 1 A feldolgozói értékesítési és a fogyasztói áralakulás 213. február/212. február % 5 7,1 7,1 8-5 -,3-7,8 3,7 2,8-3,4-4,7-6,6-3,8-1 -1,5-15 2,8 tej 1,5 tej trappista túró tejföl vajkrém feldolgozói értékesítési ár fogyasztói ár Ágazati hírek Uniós agrárreform - A szakminiszterek kialakították közös álláspontjukat A VM államtitkára szerint sikerült megállapodásra jutniuk az Európai Unió agrárminisztereinek a közös agrárpolitika átalakításáról. Czerván György többek között elmondta, hogy a magyar álláspont az volt, hogy a közvetlen kifizetések között kiemelten kezeljék a jelenlegi támogatási rendszerben külön nem támogatott érzékeny ágazatokat, mint például a szarvasmarha-tenyésztés, tejtermelés, zöldség- és gyümölcs-, valamint dohánytermesztés. Magyarország amellett érvelt, hogy az új rendszerben differenciált alaptámogatást lehessen bevezetni, így a mostani rendszerben létező támogatásokat tovább lehessen vinni az érzékeny ágazatok esetében. Az elfogadott megállapodás ezt úgy oldaná meg, hogy 218-ig lehetővé tenné, hogy Magyarország az összes támogatás ötödét minden megkötés nélkül, teljesen szabadon használja fel. Ezekben az ágazatokban adható, úgynevezett termeléshez kötött támogatások mértéke is növekedhet: a jelenlegi 3,5 százalékról 12 százalékra. Rögös túró A Vidékfejlesztési Minisztérium 213. január 21-én a RÖ- GÖS TÚRÓ (hagyományosan különleges termék) uniós elismerésére irányuló eljárás kapcsán Közleményt jelentetett meg. A Minisztérium a RÖGÖS TÚRÓ uniós elismerésé- 1 re irányuló kérelmet és a termék leírását tette közzé. A jogos érdeküket igazoló és Magyarország területén székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyek a kérelemben foglaltakkal kapcsolatos kifogásaikat a megjelenést követő két hónapon belül írásban nyújthatták be a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerfeldolgozási Főosztályára. TEJ MINŐSÉGI, MAGYAR színes ábrás védjegy Jogerőre emelkedett a TEJ MINŐSÉGI, MAGYAR színes ábrás védjegy lajstromozása (lajstromszám: 28346). A védjegy jogosultja a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A védjegy csak a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Védjegyhasználati Szabályzatában foglaltak szerint alkalmazható. Támogatási előlegkérelmek benyújtási határideje Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az egyes beruházási jogcímek esetén nyújtandó támogatási előlegfizetésről szóló szabályozás az alábbiak szerint módosult: amennyiben az ügyfél már rendelkezik helyt adó, vagy részben helyt adó jogerős támogatási döntéssel, akkor a rendelet hatálybalépését (212. december 7-ét) követő (a korábbi 6 napos határidő helyett) 12 napon belül, azaz 213. április 8-i határidővel előlegkérelmet nyújthatott be az MVH-hoz,

amennyiben az ügyfél még nem rendelkezik helyt adó, vagy részben helyt adó jogerős támogatási döntéssel a rendelet hatálybalépésekor (212. december 7-én), akkor a támogatási határozata jogerőre emelkedésétől számított (a korábbi 6 napos határidő helyett) 12 napon belül nyújthat be előlegkérelmet az MVH-hoz. 212. évi kárenyhítő juttatások kifizetése A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal március 13- án megkezdte a 7,4 milliárd forint összegű kárenyhítő juttatások kifizetését 44 kérelmező részére. NÉBIH tájékoztató a tejelő tehén takarmányok aflatoxin szennyezettségének csökkentési lehetőségeiről 212. év végén a hazai termesztésű kukoricában is feltűnt a penészgombák által termelt aflatoxin szennyezés. A tejben szennyezett takarmány etetése esetén az aflatoxin már 1 napon belül megjelenik. A biztonságos, határérték alatti aflatoxin-tartalmú tej termeléséhez ad javaslatokat a NÉBIH a honlapján és közösségi oldalán elérhető tájékoztatóban. A tájékoztató szerint a biztonságos, határérték alatti aflatoxintartalmú tej termelésének kulcsa a helyes takarmányozási gyakorlat; a lehető legalacsonyabb szennyezettségű alapanyagokból összeállított takarmányok használata; a szemes kukorica rostálása és az ún. toxinkötők alkalmazása. Szennyezett takarmány etetésével a tejben az aflatoxin 1 napon belül megjelenik, annak elhagyásával viszont már 1-2 napon belül el is tűnik. A NÉBIH termelőknek szóló tájékoztatójában az aflatoxin szennyezettség megelőzésének legfontosabb eszközeiről tájékozódhatnak az érintettek. A Vidékfejlesztési Minisztérium közben már dolgozik azon a rendeleten, amely segítséget nyújtana az érintett termelőknek, így például azoknak, akik kénytelenek a tejet megsemmisíteni határértéken felüli aflatoxin-tartalma miatt. Hamisított sajtokat vont ki a forgalomból az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság A NÉBIH híre szerint több hetes vizsgálat eredményeként több tíz tonna hamis sajtot vontak ki a forgalomból az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szakemberei. A NÉBIH laboratóriuma lengyel eredetű sajtokban mutatta ki növényi zsír jelenlétét, melynek eredményeként a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság szakemberei intézkedtek a termékek lengyel forgalmazóhoz történő visszaszállíttatása ügyében. A hatóság szakemberei közérdekű bejelentés kivizsgálása során februárban vettek első alkalommal mintát sajtnak nem nevezhető lengyel származású termékből. További mintavételek más lengyel üzemekből származó sajtok esetében is megállapították, hogy azokat zömében növényi zsír felhasználásával készítették. A lengyel előállító üzemekből származó többféle hamisított sajt (trappista, nagylyukú és edámi sajt) 2-3 kg-os tömbökben került kereskedelmi forgalomba több magyarországi vállalkozás közreműködésével. Jog s z a b á l y o k 8/213. (II. 18.) VM rendelet az egyes különleges támogatások szabályozásáról szóló miniszteri rendeletek módosításáról A húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló 22/212. (III. 9.) VM rendelet módosítása A módosítás többek között pontosítja a beruházás fogalmát, a támogatási jogosultság átruházási feltételeit, a felújítás fogalmát, a nemzeti feltétel teljesítésének határidejét, a nemzeti feltételek teljesítéséről és annak módjáról szóló nyilatkozat benyújtásának határidejét. A támogatás euróban kerül megállapításra és forintban kerül kifizetésre. Az átváltásra a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 25. június 21-i 129/25/EK tanácsi rendelet szerint meghatározott árfolyamot kell alkalmazni. 12/213. (III. 5.) VM rendelet a tejtermelőket sújtó különleges hátrányok kezeléséhez kapcsolódó különleges támogatás igénybevételének szabályairól A beszállítási, illetve közvetlen értékesítési tejkvótával rendelkező tejtermelő a saját gazdaságában a tárgyévre vonatkozó kvótaévben megtermelt, és ténylegesen értékesített tej után legfeljebb a tejkvóta nyilvántartás szerint a tárgyévre vonatkozó kvótaév utolsó napján rendelkezésére álló tejkvóta mértékéig különleges támogatást vehet igénybe. A különleges támogatás keretösszege évente 44 864 125 euró. A támogatási kérelmet évente május 15-ig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal központi szerve által rendszeresített és az MVH honlapján közleményben közzétett nyomtatványon kell benyújtani. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 14/213. (I. 22.) számú közleménye az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről 11

A közlemény az állattartó telepek korszerűsítése jogcím keretében nyújtott támogatás kifizetése igénylésének részletes rendjét határozza meg, és a támogatás kifizetésének igényléséhez kapcsolódó elektronikus felületen benyújtandó formanyomtatványokat rendszeresíti. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 28/213. (I. 23.) számú közleménye a 213. évi óvoda- és iskolatej program szabályozásáról szóló 141/212. (XII. 27.) VM rendelet szerint benyújtandó nyomtatványokról A 213. évi óvoda- és iskolatej program szabályozásáról szóló 141/212. (XII. 27.) VM rendelet alapján támogatás vehető igénybe az óvodásoknak és tanulóknak a 213. január 1-je és 213. december 31-e közötti időszakban iskolatejjel történő ellátására. Támogatást olyan kérelmező igényelhet, amely rendelkezik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal jóváhagyásával. A szükséges nyomtatványok a közlemény mellékletét képezik. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 42/213. (II. 13.) számú közleménye a nemzeti kvótatartalékból történő közvetlen értékesítési és beszállítási tejkvóta térítésmentes igénylésének feltételeiről A nemzeti kvótatartalék terhére legfeljebb 6 millió kg közvetlen értékesítési tejkvóta és 6 millió kg beszállítási tejkvóta kiosztására kerülhet sor, melyből fiatal tejtermelők részére elkülönített keret áll rendelkezésre. Ennek mértéke közvetlen értékesítési tejkvótából 5 millió kg, beszállítási tejkvótából 5 millió kg. A kérelmet a Nemzeti kvótatartalékból történő kvótaigénylés nyomtatványon lehetett benyújtani a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. címére. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 48/213. (II. 25.) számú közleménye a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának 212. évi igénybevételéhez kapcsolódó feltételek teljesítéséről A közlemény a 22/212. (III. 9.) VM rendeletben előírt, a programba bejelentkezett termelő által kötelezően választandó feltétel teljesítésének igazolására szolgáló nyomtatványt rendszeresíti. Az igénybevételhez szükséges nyomtatvány benyújtásának határideje 213. március 18. volt. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 49/213. (II. 27.) számú közleménye az intervenciós sovány tejpor tárolásában való részvételről A sovány tejpor intervenció a tejtermékek piacán a túlter- 12 melés következtében fellépő zavar elhárítása érdekében alkalmazott piacszabályozási mechanizmus. A tárolás során az MVH által felvásárolt intervenciós készletek mennyiségi és minőségi megőrzése történik. A tárolást az MVH szerződött raktárak útján végzi. Az MVH díjat fizet a raktár üzemeltetője részére. A közlemény az intervenció keretében felvásárolt sovány tejpor tárolása jogcímben való részvétel rendjét határozza meg, és a raktárfelajánláshoz kapcsolódó, benyújtandó formanyomtatványokat rendszeresíti. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 5/213. (II. 27.) számú közleménye az intervenciós vaj tárolásában való részvételről A vaj intervenció a tejtermékek piacán a túltermelés következtében fellépő zavar elhárítása érdekében alkalmazott piacszabályozási mechanizmus. A tárolás során az MVH által felvásárolt intervenciós készletek mennyiségi és minőségi megőrzése történik. A tárolást az MVH szerződött raktárak útján végzi. Az MVH díjat fizet a raktár üzemeltetője részére. A közlemény a vaj intervenció keretében történő tárolása intézkedésben való részvétel részletes rendjét határozza meg, és a felajánláshoz kapcsolódó, benyújtandó formanyomtatványokat rendszeresíti. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 51/213. (II. 27.) számú közleménye a vaj magántárolási támogatásáról A közlemény a vaj magántárolási támogatás jogcímben való részvétel részletes rendjét határozza meg, és a magántárolási kérelemhez kapcsolódó, benyújtandó formanyomtatványokat rendszeresíti. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 63/213. (IV. 2.) számú közleménye az Agrár Forgóeszköz Hitelprogram kapcsán igénybe vehető kamattámogatásról szóló 12/212. (XI. 23.) VM rendelet szerinti támogatások lehívásáról Az Agrár Forgóeszköz Hitelprogram kapcsán igénybe vehető kamattámogatásról szóló 12/212. (XI. 23.) VM rendelet alapján az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által működtetett Agrár Forgóeszköz Hitelprogram keretében megkötött, hitelszerződések esetében az esedékes kamatfizetéshez legfeljebb a hitelkamat 5%-ának megfelelő, de legfeljebb évi 4 százalékpont mértékű kamattámogatás vehető igénybe.