A Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Közhasznú Nonprofit Kft. kilencedik kö zép- és hosszú távú ter ve a Köz pon ti Nukleáris Pénzügyi Alapból fi nan szí ro zandó tevékenységekre PAKS, 2009. ÁPRILIS
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...3 2. A radioaktív hulladékok és a kiégett nukleáris üzemanyag forrásoldalának és tárolási lehetõségeinek elemzése...5 2.1. Definíciók...5 2.2. Tárolt anyagmennyiségek és tárolókapacitások...6 2.3. A radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag keletkezésének üteme, a tárolás helyzetének várható alakulása...9 2.3.1. Az atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok keletkezése és tárolása, a tárolási kapacitás várható alakulása, az új végleges tároló kapacitásának becslése...9 2.3.2. Az atomerõmûvi eredetû nagy aktivitású radioaktív hulladékok keletkezése és tárolása, a tárolási kapacitás várható alakulása, a végleges tároló szükséges kapacitásának becslése...12 2.3.3. A kiégett atomerõmûvi nukleáris üzemanyag keletkezése és átmeneti tárolása az atomerõmûben...13 2.3.4. A nem atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású, valamint hosszú élettartamú radioaktív hulladékok keletkezési üteme és elhelyezése...13 2.3.5. A nem atomerõmûvi eredetû kiégett üzemanyag keletkezése és átmeneti tárolása...14 3. Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése...16 3.1. Elõzmények...16 3.2. Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése az RHFT-ben...20 3.2.1. Stratégiai cél...20 3.2.2. A feladatok ütemezése...20 3.2.3. Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez...21 3.3. Az atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése...22 3.3.1. Stratégiai cél...22 3.3.2. Feladatok ütemezése...22 3.3.3. Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez...25 4. Nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése és a kiégett nukleáris üzemanyag kezelése...26 4.1. Elõzmények...26 4.1.1. Nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése...26 4.1.2. A kiégett nukleáris üzemanyag kezelése...27 4.1.3. A nem atomerõmûvi eredetû kiégett üzemanyag kezelése...30 4.2. Stratégiai cél...30 4.3. Feladatok ütemezése...30 4.4. Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez...32 4.4.1. A kiégett nukleáris üzemanyag és a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésének költsége...32 4.4.2. Összefüggések...32 5. A kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti tárolása...33 5.1. Elõzmények...33 5.2. Stratégiai cél...33 5.3. Feladatok ütemezése...33 5.4. Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez...34 6. A paksi atomerõmû és az egyéb nukleáris létesítmények leszerelése...35 6.1. Elõzmények...35 6.2. Stratégiai cél...36 6.3. Feladatok ütemezése...36 6.4. Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez...37 7. Egyéb feladatok...38 7.1. Bevezetés...38 7.2. Az RHK Kft. mûködtetése...38 7.3. Az Alapkezelõ költségei...38 7.4. A lakossági támogatás rendszere...38 8. A KNPA-ba való 2009. évi befizetések számítása...39 8.1. A számítások módszere...39 8.2. Lényegesebb változások a nyolcadik közép- és hosszú távú tervben foglalt számításokhoz képest...39 8.3. A KNPA-ba történõ befizetés mértéke...39 8.4. A költségvetési intézmények várható kiadásai és azok idõzítése...39
1. Be ve ze tés Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (továbbiakban: atomtörvény) 40. -a szerint a radioaktív hulladék végleges elhelye - zésével, valamint a kiégett üzemanyag átme - neti tárolásával és végleges elhelyezésével, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésé - vel összefüggõ feladatok elvégzésérõl a Kor - mány ál tal kijelölt szerv gondoskodik, mivel ezek megoldása országos érdek. Az atom tör vény 62. -ának (1) be kez dé se szerint a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (KNPA vagy Alap) elkülönített állami pénzalapként finanszírozza a feladatok végrehajtá - sát. Az Alap pal az Or szá gos Atom ener gia Hi - vatalt (továbbiakban: OAH) felügyelõ miniszter rendelkezik, az OAH az Alap kezelõje. A Kor mány meg bíz ta az OAH-t, hogy a fel - adatok ellátására alapítsa meg a Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Közhasznú Társaságot. A 2006. évi IV. tör vény a gaz da sá gi tár sa sá - gokról elõírta a közhasznú társaság mint jogi személyiségû társasági forma megszûntetését, ezért a tár sa ság 2008. ja nu ár 7-tõl át ala - kult a Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelõsségû Tár - sa ság gá (to váb bi ak ban: RHK Kft.). A 240/1997. (XII. 18.) Korm. ren de let 2. -ának (1) c) pont já ban pe dig a ter ve zé si és be szá - molási feladatok körében elrendelte az Alapból finanszírozandó tevékenységek és a bevételi források közép- és hosszú távú terveinek elkészítését és azok évenkénti felül vizs gá - latát. A kö zép- és hosszú távú ter vek és a költ - ségbecslés rendszeres felülvizsgálatát az indokolja, hogy a távoli jövõben esedékes ki - adásokra reális fedezetet biztosítson a KNPA. Így va ló sul meg az az alap elv, hogy az atom - ener ge ti kát fel hasz ná ló ge ne rá ció fi zes se meg a felhasználásból fakadó, jövõben esedé kes te vé keny sé gek költ sé ge it, és ne hagyjon indokolatlan terheket a következõ ge - nerációkra. Az RHK Kft. ki len ce dik kö zép- és hosszú távú terve szervesen illeszkedik a korábban kialakított költségbecslésekhez. A KNPA-ból finanszírozandó tevékenységek re vo nat ko zó kö zép- és hosszú távú terv legfontosabb célkitûzése az Alapba történõ befizetések mértékének megalapozott, átlát - ha tó, egyértelmû meghatározása. A következõ néhány évben olyan változások ra szá mí tunk, ame lyek je len tõs ha tást gyakorolnak a KNPA-ba történõ befizetések mértékére. A változást okozó tényezõk közé soroljuk a Paksi Atomerõmû Zártkörû Rész - vénytársaság (PA Zrt.) által üzemeltetett erõmû üzemidejének meghosszabbítását, a nagy aktivitású hulladék és kiégett üzemanyag el - he lye zé sé re vo nat ko zó or szág-spe ci fi kus költségtényezõk felülvizsgálatának figyelem - be vételét, az általános forgalmi adó változását, a lakossági támogatási rendszer újragondolását, illetve a számítás során figyelembe vett diszkontráta aktualizálását. Mindezek a változások alapvetõen befolyásolják a hazai radioaktív hulladék-elhelyezési programot is, melynek elemzését a megfelelõ alternatívák figyelembe vételével az RHK Kft. 2007 végén megkezdte. Fenti változások egymástól eltérõ idõpont - ban kö vet kez nek be, így ha tá suk az Alap ba történõ befizetéseket is több lépcsõben, lökés sze rû en vál toz tat ná. A nagy mér ték ben változó (növekvõ és csökkenõ) befizetések je - lentõsen módosíthatnák a villamos energia fogyasztói árát. Ennek elkerülése érdekében a fen ti ha tá so kat leg ko ráb ban az üzem idõ hosszab bí tás sal kap cso la tos en ge dé lye zé si eljárás lezárulásakor veszi figyelembe Társa - ságunk. Az egyes változások hatását az RHK Kft. folyamatosan elemzi. Ha az elemzések végleges formát öltenek, lépésrõl lépésre beépí ti a kö zép- és hosszú távú ter vek be úgy, hogy a változások befizetésre gyakorolt hatása elõször 2015-ben jelentkezzen. Ennek kö - vetkeztében az erõmû befizetései közel állan - dóak maradnak 2014-ig. Az elõzetes becslések alapján a felsorolt tényezõk együttes fi - gyelembevétele várhatóan elviselhetõ átme - ne tet biz to sít az erõ mû ál tal be fi ze ten dõ összeg tekintetében 2015-tõl, így a villamos 3
ener gia fo gyasz tói ára sem vál to zik je len tõs mér ték ben. A 2010. évi be fi ze té sek és ki fi ze - té sek te kin te té ben olyan prog ram készül, amely ben az Alap állományváltozásának növek ménye nem lehet kisebb, mint 16,48 Mrd Ft. Ezt a feltételt a nagy aktivitású hulla dék-el he lyezési program további kés - lelte tésével tel je síti az RHK Kft. A kö zép- és hosszú távú terv kü lön tár gyal - ja a költségvetési intézmények által üzemeltetett nuk le á ris lé te sít mé nyek ben (Bu da pes ti Mû sza ki és Gaz da ság tu do má nyi Egye tem Nukleáris Technikai Intézetének BME NTI oktatóreaktora és a Magyar Tudományos Aka - démia KFKI Atomenergia Kutatóintézetének KFKI AEKI kutatóreaktora) képzõdõ kiégett nukleáris üzemanyag kezelésével és a létesít - mények leszerelésével kapcsolatos kérdéseket, mivel ezen létesítmények esetében a for - rást az Alapba történõ befizetéssel a központi költségvetés biztosítja a költség felmerülésé - nek évé ben. 4
2. A radioaktív hulladékok és a kiégett nukleáris üzemanyag forrásoldalának és tárolási lehetõségeinek elemzése 2.1. De fi ní ci ók Ra dio ak tív hul la dék: az atom tör vény 2. -ának m) pont ja sze rint to váb bi fel hasz ná - lásra már nem kerülõ olyan radioaktív anyag, amely sugárvédelmi jellemzõk alapján nem kezelhetõ közönséges hulladékként. Ki égett üzem anyag: az atom tör vény 2. -ának l) pontja szerint atomreaktorban hasznosított nukleáris üzemanyag, amely az atomreaktoron kívüli újrahasznosítható - sá ga mi att nem minõsül hulladéknak. A ra dio ak tív hul la dé kok be so ro lá sa a 47/2003 (VIII. 8.) ESzCsM ren de let 2. szá mú melléklete alapján történik. Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék nak mi nõ sül az a ra dio ak tív hul la dék, amelyben a hõfejlõdés az elhelyezés (és táro - lás) során elhanyagolható.* Rö vid élet tar ta mú az a kis és kö ze pes ak ti - vitású radioaktív hulladék, amelyben a radionuklidok felezési ideje 30 év, vagy annál rövi - debb, és csak kor lá to zott kon cent rá ci ó ban tartalmaz hosszú élettartamú alfa-sugárzó radionuklidokat (ez a koncentráció 4000 Bq/g egy gyûjtõcsomagolás esetében, és 400 Bq/g a teljes hulladék mennyiségre átlagolva). Hosszú élet tar ta mú az a kis és kö ze pes ak - tivitású radioaktív hulladék, amelyben a radionuklidok felezési ideje és/vagy az alfa-sugárzó radionuklidok koncentrációja meghaladja a rö vid élet tar ta mú ra dio ak tív hulladékokra vonatkozó határértékeket. Nagy aktivitású az a radioaktív hulladék, amelynek hõtermelését a tárolás és elhelye - zés ter ve zé se és üze mel te tés so rán fi - gyelembe kell venni.* A hatóság a fenti osztályozáson belül rész - letesebb felosztást is elõírhat a kis, közepes és nagy aktivitású radioaktív hulladékokra. A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok osztályozásánál az alábbi szempontok érvényesülnek: A radioaktív hulladék kis és közepes aktivi - tású osztályba sorolását a benne lévõ radioizotóp aktivitás-koncentrációja és mentességi aktivitás-koncentrációja (MEAK) alapján kell elvégezni (2.1.1. táblázat). Az egyes izotópokra vonatkozó mentességi aktivitás koncentráció értékeket a 23/1997. (VII. 18.) NM ren - delet tartalmazza. Ha a radioaktív hulladék többfajta radioizotópot is tartalmaz, akkor az osztályozást a 2.1.2. táb lá zat sze rint kell elvégezni. Jelen dokumentumban a nagy aktivitású és/vagy hosszú élettartamú radioaktív hulladé kok mi vel azok azo nos ke ze lést igé nyel - nek hosszú távon egyszerûen nagy aktivitá - sú hulladékokként szerepelnek. 2.1.1. táblázat A radioaktív hulladékok besorolása Kis aktivitású Radioaktív hulladék osztály Aktivitás-koncentráció (Bq/g) 1 MEAK 10 3 MEAK Közepes aktivitású > 10 3 MEAK Megjegyzés: Ahol MEAK: mentességi aktivitáskoncentráció Ha a hulladék transzuránokat tartalmaz, akkor egyedi osztályozás szükséges. * A hazai szabályozásban a 2004-ben újra kiadott MSZ14344-1 szabvány ad útbaigazítást meghatározva azt, hogy milyen mértékû az a hõtermelés, amit figyelembe kell venni a tárolás (elhelyezés) során. Ezek szerint ha a hulladék hõtermelése kevesebb, mint 2 kw/m 3, akkor kis és közepes aktivitású hulladékként lehet elhelyezni. 5
2.1.2. táblázat A radioaktív hulladékok besorolása többfajta radioizotóp elõfordulása esetén Kis aktivitású Közepes aktivitású Radioaktív hulladék osztály Aktivitás-koncentráció viszonyítás AKi 10 3 MEAKi i AKi > 10 3 MEAKi i Megjegyzés: Ahol AK i a radioaktív hulladékban elõforduló i-edik radioizotóp aktivitás-koncentrációja, míg a MEAK i az i-edik radioizotóp mentességi aktivitás-koncentrációja. 2.2. Tárolt anyagmennyiségek és tárolókapacitások Az or szág ban csak a Püs pök szi lágy ban üzemelõ Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (továbbiakban RHFT) létesítményben van véglegesen elhelyezett radioaktív hulladék. A Bátaapátiban létesülõ Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (továbbiakban NRHT) fel - színi létesítményeiben a kis és közepes aktivi - tású, szilárd halmazállapotú radioaktív hulladékok segítségével a felszín alatti tárolást készítik elõ a technológiai rendszerek, a sugárés környezetellenõrzõ rendszerek üzembe vételével. A paksi atomerõmû területén átmenetileg tárolnak kis, közepes és nagy aktivitású hulladé ko kat, to váb bá ki égett fû tõ ele me ket. Az ener gia ter me lés so rán el hasz nált üzem - anyag-kazetták minimum 3 évre a pihentetõ medencékbe, majd ezt követõen a Kiégett Kazet ták Át me ne ti Tá ro ló já ba (to váb bi ak ban Helyszín Püspökszilágy Kisnémedi Paks Bátaapáti 2.2.1. táb lá zat Intézmények, létesítmények, tárolási kapacitások és anyagmennyiségek áttekintése (2009. január 1.) Intézmény, létesít - mény RHFT (szilárd hulladék) PA Zrt. telephely (szilárd hulladék) PA Zrt. telephely (folyékony hulladék) PA Zrt. pihentetõ medencék Kis és közepes aktivitású hulladék Tárolási kapacitás bruttó db 200 m 3 l-es hordó Tárolt mennyiség bruttó db 200 m 3 l-es hordó Nagy aktivitású hulladék Tárolási kapacitás Elfoglalt tárolási kapacitás Kiégett nukleáris üzemanyag Tárolási kapacitás Tárolt mennyiség m 3 m 3 db tu* db tu* 5040 5040 9733 9133 222,8 88,8 10020** 6625,6 2600 303,4 1959 228,6 KKÁT 7200 840,2 5587 652,0 NRHT (szilárd hulladék) épül épül 80 * A ki égett üzem anyag ne héz fém-egyen ér té két ka zet tán ként 116,7 kgu ne héz fém -mennyi ség gel szá mol tuk. ** Korábban a tartályok névleges kapacitását adták meg. 6
KKÁT) ke rül nek 50 éves át me ne ti tá ro lás ra. A Szov jet uni ó ba, ill. Orosz or szág ba 1998-ig 2331 db kazetta került visszaszállításra. Az or szág ban ezen kí vül az izo tóp- és su - gárforrás alkalmazók létesítményeiben is tá - rolnak elhasznált sugárforrásokat ideiglenesen, ám ezek kel mi vel elõbb vagy utóbb az RHFT-be kerülnek a jelen összeállítás nem fog lal ko zik. A három helyszínen a különféle intézmények ben és lé te sít mé nyek ben vég le ge sen, elõkészítõ jelleggel, vagy ideiglenesen elhelyezett radioaktív hulladékok, valamint a ki - égett üzem anyag mennyi sé gét és a tá ro ló lé - tesítmények kapacitását mutatja be a 2.2.1. táblázat a 2009. január 1-jei állapotnak megfelelõen. Megjegyzések a 2.2.1. táblázathoz: A) A püspökszilágyi RHFT tárolókapacitása bruttó térfogattal van megadva. Ebben a tárolóban különféle alakú csomagokat helyeztek el (pl. 200 l-es hor dó, 400 l-es hor dó, spe ci á - lis kon té ner, zsá kos cso mag, stb.). A nem tö - kéletes térkitöltés miatt az elhelyezett hulladék több he lyet fog lal, mint a hul la dék va ló sá - gos tér fo ga ta. A táb lá zat kü lön nem jel zi, hogy az RHFT esetében rendelkezésre áll a beérkezõ hulladék átmeneti tárolására az áta - lakított üzemi épület, melynek két csarnokában 463 + 360 = 823 db 200 l-es hor dó, és ezen kí vül a má so dik csar nok ban to váb bi 27 db lemezkonténer (1,2 m 2 alap te rü let, 1 m magasság) helyezhetõ el. B) A PA Zrt. telephelyén szilárd halmazál - lapotú kis és közepes aktivitású hulladék el - he lye zé sé re meg va ló sí tott át me ne ti tá ro ló esetében a tárolókapacitás mértéke 200 l-es hor dók ban van meg ad va, mi vel ez a cso ma - golásforma a legelterjedtebb az erõmû gyakorlatában. A táblázatban bemutatott teljes ka pa ci tás (9733 db 200 l-es hor dó) egy kö ze - lítõ értéknek minõsül. A korábbi évekhez képest az A401/1-4 helyiségekben a helyiségeket érintõ technológiai átalakítások miatt több hordót lehet elhelyezni, illetve a VK302/I fö - dém szint jén is a be csült nél több hor dó tá rol - ható. A táb lá zat nem ad szá mot az aláb bi tá ro ló - kapacitásokról, mert ezeket nem 200 l-es hordók befogadására tervezik az erõmû üzemelte tõi: VK 302/I he lyi ség azon ré sze, ahol 20 db szûrõ oszlop tároló konténer (szelektív szorbens tároló konténer) tárolható (be - ton, körszelvényû tároló konténer, 1300 mm, magasság 1300 mm, elhelyezhetõ ben ne 7 pat ron: Cs, Co és TANIX-MIX hul - ladékkal). VK 302/I he lyi ség 5 8 11 m-es me den cé - je, amit a nagy méretû hulladékokat tartal - mazó hulladékcsomagok tárolására tarta - nak fenn, bár al kal mas 200-l-es hordók tárolására is. C) A PA Zrt. telephelyén folyékony halmaz - állapotú kis és közepes aktivitású hulladé - kok tárolásához az aláb bi meg jegy zé se ket fûzzük: A megadott tárolási kapacitás (10020 m 3 ) az üzemszerûen igénybe vehetõ tároló térfogatra vonatkozik. Az üzemzavari tartályok térfogata ezen fe - lül to váb bi (580 + 400 + 580) 1560 m 3. Ez a tar tály ka pa ci tás a 2003. évi üzem za - vart követõen megtörtént bõvítés következtében alakult ki 2005-ben. Az erõmûben összesen 6625,6 m 3 fo lyé - kony hulladékot tárolnak. Ez a mennyiség bepárlási maradék (sûrítmény), ioncserélõ gyanták, evaporátor savazó oldat és iszap formájában jelenik meg. A tartályokban tá - rolt folyékony közeg a fenti hulladéknak minõsülõ anyagokon kívül tartalmazza a gyanták szállítására használatos transzportvizek térfogatát is. A transzportvizek mennyisége több száz köbméter, de ezeket a késõbbiekben nem kell teljes mértékben hulladékként kezelni, hiszen a késõbbi bepár lás so rán ezek bõl a vi zek bõl csak né - hány m 3 hulladék keletkezik. D) A PA Zrt. telephelyén nagy aktivitású hul la dé kok tá ro lá sá val kap cso lat ban az alábbiakat kell megjegyezni: A feltüntetett kapacitás a nagy aktivitású hulladék elhelyezésére kialakított ún. csõkutakra vonatkozik. A táblázatban feltüntetett hulladékmennyi - ség bruttó térfogatban (azaz elfoglalt tároló-térfogatban) jelenik meg. A csõkutakban méretük miatt el nem helyezhetõ nagy aktivitású hulladékok tárolá - sa más helyiségekben található ólom gyûjtõkonténerekben történhet. Jelenleg ilyen 7
2.2.2. táblázat A KFKI AEKI kutatóreaktorában és a BME NTI oktatóreaktorában felhasznált és a jövõben felhasználandó üzemanyag-kazetták jellemzõi Intézmény KFKI AEKI BME NTI Felhasználás idõtartama Típus Dúsí - tás [%] Névleges U tömeg [gu] (U 235 +U 238 ) Kiégetés szintje [%] Kiégett (besugárzott) kazetta átlagos nehézfém tartalma [g] 1959 1966 EK-10 10 1250 25 1220 1967 2011 VVR-SZM 36 111 50 91 1992 2011 VVR-M2 36 122 60 96 2009 üzemidõ végéig Egész üzemidõ során VVR-M2 20 250 60 220 EK-10 (módosított) 10 1250 < 1% 1249 hulladékot nem tárolnak. A korábban nagy aktivitásúnak minõsített BALDUF szûrõpatronokat lecsengetéses tárolás után közepes aktivitású hulladékká minõsítették, és 200 l-es acélhordókban tárolják gyûj tõ - konténer nélkül. A 2003. évi üzem za var so rán meg sé rült 30 db üzemanyag-kazetta eltávolítása az erõmû 2. blokk já nak 1. sz. ak ná já ból meg tör - tént. En nek so rán a sé rült ka zet ták fej és láb részét levágták és a levágott darabokat 8 db nagy aktivitású hulladék tartályba helyezték. Ezen tartályok mérete lehetõvé te - szi a csõkutakban történõ elhelyezést. A PA Zrt. ed di gi mé ré sei sze rint ezek a tar tá - lyok nem tartalmaznak hasadóanyagot. Ennek igazolására 2009-ben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (továbbiakban NAÜ) méréseket végez. Ez után kerülhet sor a tartályok elhelyezésére a csõkutakban, melynek kapacitás-lekötési hatását várhatóan a következõ közép és hosszú távú terv mutatja be. E) A ki égett üzem anyag mennyi sé gé vel kapcsolatban megjegyezendõ, hogy az nem tar tal maz za a 2003. évi üzem za var so rán megsérült 30 db besugárzott üzemanyag-kazettát számszerûen. Ezen kazetták hasadóanyagot is tartalmazó darabjait 44 db T29-es és 28 db T28-as tok ba he lyez ték (to váb bi ak - ban: tokozott üzemanyag-kazetták). A T29-es to kok tar tal maz zák az ap róbb, a T28-as to kok pedig a nagyobb darabokat. A T28-as tokokat a 2. blokki pihentetõ medence hermetikus köpenyhelyein, a T29-es tokokat pedig ugyanott az üzemi állványon tárolják. F) A bátaapáti NRHT végleges tároló kapaci - tásának kialakítása folyamatban van, ezért a táblázat csak a 2009.01.01-i állapotnak megfelelõen az NRHT felszíni létesítményeibe át - szállított hulladékmennyiségrõl számol be. A nem energetikai célú reaktorokban alkal - mazott fûtõelemek minden paraméterükben különböznek a paksi atomerõmûben haszná - latos fûtõelemektõl. A kutató- és oktatóreaktorokban valaha felhasznált, most használatos és a jövõben bevezetni tervezett fûtõele - mek paramétereit tartalmazza a 2.2.2. táblá - zat. Meg je gyez zük, hogy az összes VVR tí pu - sú kazetták egy részét hármasával mechanikailag összefogva, másik részét egyenként hasz nál ják. Az egy sze rû ség ked vé ért az összes VVR típusú kazetta esetében a nehézfém tömeg becslésekor a hármasával összefogott kazetták egyedülálló kazettákra lettek átszámolva. A KFKI AEKI te lep he lyén a ki égett üzem - anyagot vízzel feltöltött medencékben tárol - ják. Két ilyen me den ce áll az in té zet ren del ke - zésére, a reaktor mellé telepített belsõ kiégett üzemanyag-tároló és az épületen kívül megva ló sí tott kül sõ ki égett üzem anyag-tá ro ló medence. A KFKI AEKI telephelyén található átmeneti tárolók kapacitását, az ott tárolt kiégett üzemanyag mennyiséget, az ennek megfelelõ nehézfém mennyiséget, a tárolók kihasználtságát a 2009. január 1-jén érvényes betöltöttsé - gi állapotnak megfelelõen a 2.2.3. táblázat mu tat ja. 8
2.2.3. táblázat A KFKI AEKI kiégett üzemanyag tároló létesítményeinek jellemzõi és kihasználtságuk 2009. január 1-jén Teljes kapacitás tok [db]/egyes kazetta [db] Tárolt kazetták száma [db] Elfoglalt tárolópozíciók (tokok) száma [db] Tárolt nehézfém- -mennyiség [kgu] Kihasznált - ság [%] Külsõ tároló 752/2256 0 0 0 27,232 Belsõ tároló 184/552 287 (VVR) 287:3=96 52,2 Összesen 936/2808 287 96 27,232 10,3 A külsõ tárolómedence jelenleg (2009. ja - nuár 1-jén) üres, a felújítási munkálatok befejezése után további használatra készen áll, tá - rolási kapacitása várhatóan nem változik. A bel sõ tá ro ló me den ce 260 tok, vagy 260 3 db VVR típusú fûtõelem befogadásá - ra alkalmas. Hatósági elõírás szerint 76 pozí - ci ót, vagy 228 db VVR tí pu sú fû tõ elem he lyét sza ba don kell hagy ni, így a zóna min den ko ri üzemzavari kirakását biztosítani lehet. A táro - ló felhasználható kapacitása tehát 184 toknyi. A bel sõ tá ro ló ban 2009. ja nu ár 1-jén 287 db VVR típusú kazettát tároltak, ami kerekítve 96 tok helyét foglalja el, így a tároló kihasználtsága dur ván 52,2%-os. A BME NTI oktatóreaktorát magába foglaló tömb tartalmaz 25 megfelelõ biológiai véde - lemmel ellátott csövet, melyet kiégett fûtõele - mek elhelyezésére terveztek, de ezeket a csöveket még nem használták kiégett fûtõelemek tárolására. A BME telephelyén kiégett fûtõele - meket nem tárolnak. 2. 3. A radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag keletkezésének üteme, a tárolás helyzetének várható alakulása 2.3.1. Az atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok keletkezése és tárolása, a tárolási kapacitás várható alakulása, az új végleges tároló kapacitásának becslése Az atomerõmû üzemeltetése során kelet - kez nek szi lárd és fo lyé kony kis és kö ze pes ak - tivitású radioaktív hulladékok. Ezen hulladékokat az atomerõmûben a végleges tároló (NRHT) helyszínére történõ átszállítás megkezdéséig átmenetileg tárolják. A szilárd hal maz ál la po tú hul la dé kok több sé gét 200 l-es acélhordókban, tömörített formában he - lyezik el. A folyékony hulladékokat tartályok - ban gyûjtik. A hulladékokat csak szilárd for - mában lehet véglegesen elhelyezni, ezért a folyékony hulladékok szilárdítására is sor kerül az atomerõmûben a végleges tárolóba törté - nõ átszállítást megelõzõen. Az atomerõmû le - bontásakor is keletkeznek ilyen típusú hulladékok, melyeket feldolgozott állapotban, szi - lárd halmazállapotban véglegesen el kell helyezni, együtt az üzemviteli hulladékokkal. A 2.3.1.1. táb lá zat az atom erõ mû üze mel - tetésével és leszerelésével kapcsolatban keletkezõ kis és közepes aktivitású hulladékokról ad áttekintést. A táblázat elsõ oszlopa bemutatja a 2009. január 1-jén meglevõ hulladékok mennyiségét, elkülönítve egymástól a szilárd és folyé - kony halmazállapotú radioaktív hulladékokat. Az itt feltüntetett hulladékmennyiségek a korábbi tervektõl eltérõen elkülönítve jelení - tik meg a szilárd tömörített hulladékok még Pak son tá rolt há nya dát, és azt a részt, amit már a bátaaptái NRHT területére átszállítot - tak. Az elsõ osz lop mennyi sé gi ada tai össze - sítve a 2.2.1. táblázatban is megjelennek. Az erõmû területén tárolt nagyméretû hulladékokat még nem he lyez ték el a VK 302/1 he lyi - ségben, így a nagyméretû hulladékok 2009 9
10
ele jén ku mu lált mennyi sé gét nem tar tal maz za a táblázat. A táb lá zat második oszlopa az atomerõmû nor mál üzem vi te lé bõl adó dó hul la dék - mennyiségek éves keletkezési ütemét vázolja. Ebbõl látható, hogy éves rendszerességgel 170 m 3 tömörített, szilárd hulladék (kb. 850 db 200 l-es hor dó) ke let ke zik. Ezt az ada tot a PA Zrt. a ko ráb bi évek so rán ke let ke zett hul la - dék mennyi sé gek trend-elem zé sé bõl szár - maztatta, és ez az érték kellõen konzervatív - nak tekinthetõ. A szilárd hulladékok között je - lennek meg a nagyméretû szilárd hulladékok is. Ezen hul la dé ko kat nem le het (vagy nem célszerû) 200 l-es hordókban elhelyezni. Ezen hulladékfajta éves keletkezési ütemét nem le - het érdemben meghatározni. A szilárd hulladékok körében szerepelnek a cézium és egyéb szûrõ-patronok, amiket speciális körszelvényû tároló konténerekben (szelektív szorbens tároló konténerekben) helyeznek el. Ezen hulladékokból kevés keletkezik. A teljes üzemidõre vetítve ezért az éves keletkezési mennyiség nincs meghatározva. Éves gyakorisággal 280 m 3 folyékony halmazállapotú hulladékkal kell számolni, mely - nek nagy ré sze (250 m 3 /év) bepárlási maradék (sûrítmény), de a folyékony hulladékok körében vannak nyilvántartva az evaporátor sav azó ol da tok, az ion cse ré lõ gyan ták (transz port víz nél kül), az isza pok és a de kon - tamináló oldatok is. A 2.2.1. táb lá zat ból lát ha tó, hogy a 200 l-es hordók tárolására rendelkezésre álló erõmûvi kapacitás 2008 végén gyakorlatilag ki - me rült. Ugyan ak kor 2008. de cem ber 2-án megkezdõdtek az NRHT-ba történõ hulladék - szállítások (lásd a 2.2.1. táblázat utolsó sorát is), és ez a te vé keny ség 2009-ben je len tõ sen fel gyor sul, így az erõ mû vi kis és kö ze pes ak ti - vitású hulladékok részére kialakított átmeneti hulladéktároló kapacitása a jövõben már nem jelent figyelemreméltó megszorítást. A hulladékszállítások ütemezésének tervét a 3.3.2. fejezet mutatja be. A paksi atomerõmûben végrehajtott tar - tálypark-bõvítés (lásd 2.2. pont) lehetõvé te - szi a folyékony hulladékok gyûjtését és tárolá - sát azok térfogatcsökkentõ feldolgozásának vagy szilárdításának megkezdéséig. A térfogat növelõ hatású szilárdítást és az ennek következtében keletkezõ hulladékok keletkezé - sének és kiszállításának ütemezését szintén a 3.3.2. fejezet foglalja össze. A táblázat harmadik oszlopa az atom erõ - mû 30 éves üze mel te té sét fel té te lez ve összegzi a szilárd és folyékony hulladékok mennyiségét. A hátralévõ üzemidõ az egyes reaktorblokkok üzemidejének átlagából számolva 6 évnek feltételezhetõ. Az éves gyakorisággal keletkezõ normál üzemviteli hulladékok mennyiségét várhatóan növeli a tokozott üzem anyag jö võ be li ke ze lé sé bõl szár ma zó hul la dék mennyi ség. Az ez zel össze füg gõ mennyiségeket is ebben az oszlopban tüntet - jük fel (to váb bi 20 m 3 szi lárd és 300 m 3 fo lyé - kony hulladék megjelenése). Ebben az oszlopban kerül összegzésre külön-külön a tö - mörített, a nagyméretû és nem tömöríthetõ, valamint a cézium és egyéb anyagok szûrésére alkalmas patronokat tartalmazó tároló konténerek térfogata is. Ezek szerint az atomerõmû 30 éves üzem ide jé nek vé gé ig 2882,6 m 3 200 l-es hordóban elhelyezhetõ tömörített, kb. 400 m 3 -nyi nagyméretû hulladék és mindössze 5,2 m 3 térfogatot kitevõ szûrõ patron keletkezik. Ez az oszlop ad áttekintést a teljes üzemidõ során keletkezõ folyékony hulladékmennyi sé gek rõl is. Ezek kö ré ben a leg na - gyobb mennyi sé get a sû rít mé nyek je len tik (7401 m 3 ), de meg je le nik az összes töb bi fo - lyékony hulladék járuléka is a teljes üzemidõre kivetítve. A gyanták térfogata itt is transzportvíz nélkül értendõ. A gyanták térfogatára kö zölt 330,1 m 3 -es érték már figyelembe veszi az erõmû leállításakor kirakásra kerülõ összes gyanta mennyiségét is. A táblázat negyedik oszlopa jel zi a kü lön - bözõ típusú kis és közepes aktivitású hulladékok esetében alkalmazott kezelési eljáráso - kat. A táb lá zat mu tat ja, hogy a szi lárd hal maz - állapotú hulladékok esetében további kezelési eljárást nem tervez Társaságunk. A folyékony hulladékok tekintetében ebben a tervben sem tételezzük fel a folyékony hulladék feldolgozási (FHF) technológia üzembevételét a paksi atomerõmûben. Ezen technológia sikeres al - kalmazása a hulladékok mennyiségét tekintve 11
ki sebb tér fo ga tú el he lye zen dõ szi lárd hul la - dé kot ered mé nyez ne, de mi vel az FHF tech no - ló gia üzem be vé te le még nem tör tént meg, az új hul la dék tá ro ló lé te sít mény ki ala kí tá sa te - kin te té ben a kon zer va tí vabb meg kö ze lí tést je - len tõ (na gyobb hul la dék mennyi ség ke let ke - zé se) hul la dék mennyi sé gek bõl in dul ki az RHK Kft. Mivel az FHF technológia alkalmazását nem vesszük fi gye lem be, a 30 éves üzem - idõ so rán mind össze há rom szû rõ pat ro nok befogadására alkalmas körszelvényû tároló megtöltésével számolunk. Ebben az oszlop - ban jelenik meg, hogy melyik hulladékfajta esetében milyen eljárást (bepárlás és/vagy ce ment ezés) kell fi gye lem be ven ni, és az adott eljárás milyen jellemzõ paraméterekkel történik (VR: a bepárlás térfogat-csökkentési té nye zõ je; a ce ment ezés ese té ben pe dig, hogy az illetõ folyékony hulladék mekkora térfogata kerül szilárdítás során adott térfogatú végtermékké). A táblázat ötödik oszlopa már csak a szi - lárd, illetve a megszilárdított hulladékmennyi - ségeket ábrázolja. Ebben az oszlopban jelenik meg elõször leszerelési hulladékmennyiség. (Az erõmû lebontásakor keletkezõ hulladékok mennyiségét a 6.4. fejezetben megjelölt ta - nulmány rögzíti. Ez az oszlop nettó hulladék - mennyiségeket ábrázol. Ehhez az oszlophoz tartozó összegzés szerint az atomerõmû tel - jes üzemi és leszerelési hulladékmennyisége 39347,8 m 3.) A táblázat utolsó két oszlopa azt mu tat ja be, hogy az atomerõmû üzemeltetése és le - szerelése során együttesen keletkezõ kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére milyen hulladékcsomagokban kerül sor és az egyes hulladékcsomagokból milyen mennyiséggel lehet számolni. 2.3.2. Az atomerõmûvi eredetû nagy aktivitású radioaktív hulladékok keletkezése és tárolása, a tárolási kapacitás várható alakulása, a végleges tároló szükséges kapacitásának becslése A paksi atomerõmû üzemeltetése során az erõmû adatszolgáltatása szerint, éves szinten viszonylag kis mennyiségben (nettó 5 m 3 /év) keletkezik nagy aktivitású radioaktív hulladék, melyet az erõmû területén ideiglenes jelleggel tárolnak az erre a célra kialakított csõkutakban. Az elfoglalt tárolóhely a hulladék nettó térfogatánál nagyobb. A becsült éves keletke - zési mennyiség kellõen konzervatívnak lát - szik. A 2.2.1. táb lá zat sze rint 222,8 m 3 -es tá - ro lá si ka pa ci tás ban 2009. ja nu ár 1-jén 88,8 m 3 -nyi hulladékot tárolnak. Az üzemidõ végéig (6 év hátralevõ üzemidõ) további 30 m 3 hulladék keletkezésével kell számolni. Ezt a hulladékot a végsõ elhelyezés érdekében konténerekben gyûjtik össze és betonnal öntik ki. Arra való te kin tet tel, hogy a csõ ku tak - ban elhelyezett hulladék térkitöltése nagyon rossz, a konténerezett és tárolásra elõkészített hulladék térfogata ugyanannyinak tekint - hetõ, mint amennyit a hulladék jelen állapotá - ban a csõkutakban elfoglal. Az elhelyezhetõ hulladék méretét korlátozza a csõkutak geometriája. Egy-egy tárolócsõ jellemzõ méretei: átmérõ 183 mm, magasság 6880 mm. A tá ro ló ku tak ban el nem he lyez he - tõ nagy mé re tû hul la dé kok gyûj té sé re ólomkonténerekben van lehetõség. Jelenleg nem tárolnak hulladékot ilyen módon. A ko - rábbi idõszakban nagy aktivitású hulladékként kezelt Balduf szûrõket felületi dózistelje - sítményük alapján közepes aktivitású hulladéknak minõsítették és 200 l-es hordókba helyezték. Az atomerõmû késõbbi lebontása során további 247 m 3 nagy aktivitású hulladék kelet ke zé sé vel kell szá mol ni. Ez a hul la dék - mennyiség a 6.4. fejezetben hivatkozott iro - dalom szerint bruttó mennyiségnek minõsül, azaz a leszerelésbõl származó nagy aktivitású hulladék elhelyezéséhez ilyen térfogatú tároló megépítése szükséges. A jövõben megvalósítandó nagy aktivitású hulladéktároló szükséges kapacitása az atomerõmûvi eredetû nagy ak ti vi tá sú hul la dé kok be fo ga dá sá ra te hát 88,8 + 30 + 247 = 365,8 m 3. A nagy aktivitású hulladékok keletkezési ütemét figyelembe véve, a végleges elhelye - zést a mû sza ki terv ben fog lal tak sze rint csak a leszerelés fázisában kell megoldani, hiszen a tárolókapacitás a leszerelésig rendelkezésre áll, kapacitása megfelel az igényeknek. A fenti mennyiségi megfontolások nem tartalmazzák a 2. blokki üzemzavar elhárítá - 12
sá ból ke let ke zõ nagy ak ti vi tá sú hul la dé kok mennyiségét, mivel az erre vonatkozó tényszámokat a 2.2.D) pont szerint várhatóan a kö vet ke zõ kö zép- és hosszú távú terv tar tal - mazza. 2.3.3. A kiégett atomerõmûvi nukleáris üzemanyag keletkezése és átmeneti tárolása az atomerõmûben A kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti tárolása az erõmû szomszédságában létesí - tett KKÁT-ban tör té nik 50 éves idõ tar tam ra. Az erõmû normál üzemvitele során keletkezõ kiégett nukleáris üzemanyag-kazetták száma jól becsülhetõ. Mai ismereteink szerint az erõmû tervezett 30 éves élet tar ta má nak vé gé ig ke let ke zett, ha zánk ban ma radt ki égett nuk le á ris üzem - anyag ka zet ták szá ma 11186 db lesz. A tel jes mennyiség a további Oroszországba törté - nõ visszaszállítás lehetõségével nem számolva az alábbi összetevõket tartalmazza: 1959 db pihentetõ medencékben (2009. 01. 01.) lásd 2.2.1. táblázat 5587 db KKÁT-ban (2009. 01. 01.) lásd 2.2.1. táblázat 3640 db 2009 és 2017 között keletkezõ kiégett kazetta mennyiség, beleértve a blokkok leállításából adódó teljes zóna kirakásokat is. Az összesen keletkezõ 11186 db kazetta a KKÁT megfelelõ bõvítésével elhelyezhetõ és átmenetileg tárolható. A PA Zrt. adatszolgáltatása alapján a teljes ki égett üzem anyag-mennyi ség az üzem - anyag beszerzési forrást tekintve orosz tí - pusú. A kiégett üzemanyag-kazetták átlagos nehézfém tömege az eddig használt kazetták te kin te té ben 116 kgu-nak fe lelt meg, míg a késõbbiekben bevezetésre kerülõ Gd-2n típusú ka zet tá ké 122 kg-nak te kint he tõ. Így a ki - égett üzemanyag kazetták becsült átlagos nehézfémtömege 30 éves üzemidõ esetén 116,7 kg-ra módosul. Az üzemidõ végéig keletkezõ kiégett üzemanyag mennyisége 1305406,2 kgu (azaz 1305,41 tu) ne héz fém vagy urán mennyiséget ér el. 2.3.4. A nem atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású, valamint hosszú élettartamú radioaktív hulladékok keletkezési üteme és elhelyezése A mûködõ atomerõmûvön kívül radioaktív hul la dé kok kép zõd nek ku ta tó in té ze tek ben, egészségügyi, ipari, mezõgazdasági intézményekben és laboratóriumokban. A nem atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok keletkezésének mennyisé ge 20 30 m 3 /évre nö ve ke dett az el múlt években. Ezt a hulladékot a püspökszilágyi RHFT-ben he lye zik el. A 2.2.1. táb lá zat ból lát - ható, hogy az RHFT szabad kapacitása kime - rült. A végleges tárolótéren végrehajtandó kapacitás-felszabadítás elvégzéséig megoldást jelent a feldolgozó épület átalakításával kiala - kított központi átmeneti hulladéktároló épü - let, ahol 823 db 200 l-es hor dó és 27 db le - mezkonténer átmeneti tárolására van lehetõség. (Az át me ne ti tá ro ló ban 2009. ja nu ár 1-jén 262 db 200 li te res hor dót, il let ve 5 db le mez kon té nert tá rol tak. Ez a hul la dék - mennyiség külsõ beszállítóktól érkezett a te - lephelyre, és ennek egy részét a továbbiakban véglegesen elhelyezik a megüresedõ tároló medencékben. Az átmeneti tárolóban 2009. január 1-jén tároltak további megközelítõleg 50 m 3 -nyi hulladékot, melyek a biztonságnövelési intézkedéssel összefüggõ cella bontás eredményeként kerültek a központi épületbe további kezelésre és átválogatásra lásd 3.1. fejezet. Ezen utóbbi hulladékmennyiség egy része is visszakerül a tároló cellákba végsõ el - helyezésre, a maradék pedig a válogatás eredményeként átmeneti tárolásra kerül a központi épületben. A fentiekbõl következik, hogy a biztonságnövelõ intézkedési tevékenységek során az átmeneti tároló szabad kapa - citása állandóan változik, és nehezen definiál - ható, hogy az ott tárolt hulladéknak pontosan mekkora hányada kerül vissza az RHFT cellái - ba végsõ elhelyezésre, és mekkora részét kell majd más tároló létesítményben véglegesen elhelyezni.) Magyarországon az ipari, mezõgazdasági és gyógyászati tevékenységek végzése éves szin ten na gyon kis mennyi sé gû hosszú élet - tartamú radioaktív hulladék keletkezésével jár. 13
Ezen hul la dé ko kat eb ben a pil la nat ban az RHFT telephelyén tárolják, vagy pedig még a keletkezés helyén találhatók. Nem lehet ma ezen anyagfajták keletkezését illetõen korrekt éves mennyiségi adatot megadni, de Társasá - gunk úgy te kin ti, hogy kon zer va tív fel sõ becsléssel a hosszú élettartamú radioaktív hul la dé kok tel jes mennyi sé ge nem fog ja meg ha lad ni összes sé gé ben a 100 m 3 -es mennyi sé get. Ezt az anyag faj tát együtt kell el - helyezni az erõmûvi eredetû nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékokkal, így az elhelyezésre kerülõ összes mennyisé get ez zel a 100 m 3 -rel növelni kell. 2.3.5. A nem atomerõmûvi eredetû kiégett üzemanyag keletkezése és átmeneti tárolása A KFKI AEKI kutatóreaktora a Budapesti Kutatóreaktor (továbbiakban BKR) 1959 óta mûködik. Az 1986-ban megkezdett rekonstrukciót követõen a reaktor 1992 óta mûködik újra. Az 1993-ban határozatlan idõre kiadott üze mel te té si en ge délyt tíz éven te idõ sza kos biztonsági felülvizsgálat keretében meg kell újítani. Az elsõ felülvizsgálatra 2003-ban került sor. A KFKI AEKI adatszolgáltatása szerint a reaktor tervezett üzemideje a rekonstrukciótól számított 30 év, tehát a reaktor leállítására a ter vek sze rint 2023-ban ke rül sor. A KFKI AEKI adatszolgáltatása szerint évente a fel - használt üzemidõ függvényében átlagosan 70 db (VVR típusú) kazetta cseréjére kerül sor. A KFKI AEKI 2009. ja nu ár 1-jén 151 db friss VVR-M2 típusú üzemanyaggal rendelkezett. A VVR-SzM típusú fûtõelemek 2007-ben el fogy tak. A VVR-M2 és a VVR-SzM tí pu sú fûtõelemek dúsítása 36%-os. Világszerte érvényes tendenciákat követve a KFKI AEKI is új üzem anyag be ve ze té sét ter ve zi. A 20%-os dúsítású új VVR-M2 üzemanyagkötegek bevezetésére várhatóan 2009 év végén kerül sor. A KFKI AEKI adatszolgáltatása alapján a 2.3.5.1. táblázat bemutatja a BKR-ben kelet - ke zett, és ed dig el nem szál lí tott, va la mint az üzem idõ vé gé ig vár ha tó an ke let ke zõ és a 2008. évi vissza szál lí tás so rán el nem szál lí - tott ki égett üzem anyag mennyi sé gét az üzem - idõ végéig. A 2.2.3. és a 2.3.5.1. táb lá za tok össze ve té - sé bõl lát szik, hogy az in té zet a 2008. évi üzem anyag-vissza szál lí tás kö vet kez té ben ele gen dõ tá ro ló ka pa ci tás sal ren del ke zik a tervezett üzemidõ végéig, hiszen a teljes táro - ló kapacitás 936 szemben az üzemidõ végéig szük sé ges sé váló tel jes 470 db-os tá ro ló kapacitással. A BME NTI oktatóreaktorában 1971 óta 24 db részben módosított EK-10-es kazetta üze - mel. Ezen kazetták névleges betöltési nehézfém-tö me ge 30 kg volt, ami bõl idá ig kb. 0,02 kg U-235 fo gyott. Tech no ló gi ai okok mi - att el kép zel he tõ, hogy az ok ta tó re ak tor 2027-ig tervezett üzemeltetése során az aktív zóna részleges vagy teljes átrakására sor fog kerülni. Így a teljes üzemidõ során maximum 59,96 kg ne héz fém-tö me gû ki égett üzem - 2.3.5.1. táb lá zat A KFKI AEKI ál tal üze mel te tett BKR-ben keletkezett és várhatóan keletkezõ kiégett üzemanyag mennyisége Típus [dúsítás] Idõ, Mennyiségek kiégett kazetta [db] 2009. 01. 01-ig keletkezett, és eddig el nem szállított szükséges tároló pozíció [db tok] nehézfém tömeg [kgu] kiégett kazetta [db] Üzemidõ végéig (2023) keletkezõ és eddig el nem szállított szükséges tároló pozíció [db tok] nehézfém tömeg [kgu] VVR-SzM (36) 64 5,81 64 5,81 96 170 VVR-M2 (36) 223 21,40 446 42,80 VVR-M2 (20) 900 300 198,00 Összesen 96 27,21 470 246,61 14
2.3.5.2. táb lá zat A BME NTI ál tal üze mel te tett oktatóreaktorban keletkezõ kiégett üzemanyag mennyisége Típus Idõ, Mennyiségek kiégett kazetta [db] 1971 2009. 01. 01. 1971 2027 szükséges tároló pozíció [db tok] nehézfém tömeg [kgu] kiégett kazetta [db] szükséges tároló pozíció [db tok] nehézfém tömeg [kgu] EK-10 0 0 0 48 48 59,96 anyag ra le het szá mí ta ni. Eze ket az ada to kat fog lal ja össze a 2.3.5.2. táb lá zat. A két in téz mé nyi re ak tor ter ve zett élet tar - ta má nak vé gé ig 246,61 + 59,96 = 306,57 kg U mennyiségû kiégett üzemanyag keletkezik. Az együt tes tá ro ló igény 470 + 48 = 518 tá ro ló pozícióra terjed ki, ha feltételezzük a BME kazettáinak a KFKI AEKI tárolójában történõ át - meneti elhelyezését. A tároló kapacitás iránti igényt tovább csökkentheti a kiégett fûtõele - mek egy ré szé nek eset le ges újabb orosz or - szági visszaszállítása. Mivel a teljes tárolási kapacitás újabb oroszországi visszaszállítás nélkül is lehetõséget biztosít a fentiekben bemutatott 518 kiégett fûtõelem elhelyezésére, a két létesítmény üzemidejének végéig a táro - ló kapacitás elégségesnek tekinthetõ. 15
3. Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése 3.1. Elõzmények A radioaktív hulladékok az izotóptechnika ha zai al kal ma zá sá val egy ide jû leg je len tek meg. Ezeket kezdetben az alkalmazásban élen járó KFKI AEKI te rü le tén tá rol ták. 1960-ra ké - szült el a solymári kísérleti izotóptemetõ. Az elkészült létesítményt az Országos Atomenergia Bi zott ság tól (OAB) a Fõ vá ro si KÖJÁL 1960-ban vette át. Így a radioaktív hulladékok országos összegyûjtése 1960-ban kezdõdhe - tett meg. Elkészültek a tevékenységet szabályozó rendelkezések (10/1964. (V. 7.) Korm. rendelet és ennek végrehajtási uta sítása az 1/1964. (V. 7.) EüM rendelet is). Az elsõ, kísérleti radioaktív hulladéktároló létesítmény helykiválasztása nem volt kellõen megalapozott és a létesítmény mûszaki megoldásai (betongyûrûvel bélelt kutak) is hiányosak voltak. A kísérleti tároló kapacitása hamar kimerült, így a létesítést követõ tíz év elteltével, 1970 januárjában az OAB határozata alap ján a Fõ vá ro si Ta nács VB és a Fõ vá ro si KÖJÁL meg bí zást kapott egy új radioaktív hul ladéktároló (az RHFT) létesítésére. Az új létesítmény Püspökszilágyon készült el 1976. de cem ber 22-én 3540 m 3 kapacitás - sal. A tárolót mûszakilag a földfelszín közelében épített medencés, illetve csõkutas kialakí - tással valósították meg. Az elsõ szál lít mányt az RHFT 1977 már ci u - sában fogadta. A létesítmény végleges üzemel te té si en ge dé lyét 1980-ban adta ki az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um. El len ke zõ ren - delkezés hiányában az RHFT elhelyezésre át - vett majd minden radioaktív hulladékot, ami a nukleáris technika alkalmazása során keletke - zett. Ez alól csak a zárt rá di um for rá sok és ha - sadóanyagot is tartalmazó egyéb elhasznált sugárforrások, illetve készítmények egy része je len tett kivételt, melyeket ideig lenes jelleggel más helyen tároltak és tárolnak még ma is. A pak si atom erõ mû elsõ re ak to rá nak üzembelépése megsokszorozta az éves szinten keletkezõ kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok mennyiségét. A Paksi Atomerõmû Mûszaki Tervében leírt koncepció szerint az erõ mû üzem ide jé re a kis és kö ze pes aktivitású radioaktív hulladékok tárolását az erõ mû se géd épü le té ben irá nyoz ták elõ. Hangsúlyozni kell azonban a tárolás ideiglenes jellegét, mivel a hulladékok végleges el - he lye zé se az erõmû területén mûszaki és biz - tonsági szempontokat figyelembe véve kizárt. Természetes elképzelésként adódott, hogy a paksi atomerõmû üzemeltetése és lebontá - sa következtében keletkezõ hulladékot Püspökszilágyon lenne célszerû véglegesen elhelyezni, hiszen itt mûködött az or szág egyet len kis és kö ze pes ak ti vi tá sú ra dio ak tív hul - ladékok el helyezésére kijelölt létesítménye. A paksi atomerõmû igényeinek megfelelõ bõvítést az RHFT területén felszínközeli megoldást figyelembe véve különbözõ korábban el vég zett vizs gá la tok sze rint nem le he tett megvalósítani. A paksi hulladék püspökszilá - gyi elhelyezése ellen szólt a hosszú szállítási útvonal is. A paksi atomerõmû kis aktivitású szilárd hulladékainak Püspökszilágyra történõ szállí - tásaira ezért csak átmeneti megoldásként került sor. Ennek keretében 1983 és 1989 kö zött az RHFT kapacitásából az erõ mû 1230 m 3 -t foglalt el 854 m 3 hulladék beszállításával. Ezzel párhuzamosan a paksi atomerõmû erõfeszítéseket tett arra, hogy az erõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulla dé kok el he lye zé sét egy ön ál ló tá ro ló ban megoldja. Ezek a törekvések 1990 januárjában megbuktak, amikor a tervezett ófalui tá - rolóval kapcsolatban a lakosság ellenállása miatt véglegesen negatív döntés született. 1990 és 1991 kö zött a kis és közepes akti - vitású radioaktív hulladékok beszállítása az RHFT-be lakossági tiltakozás miatt szünetelt. Ezzel egyidejûleg megtörtént a püspökszilá - 16
gyi RHFT tárolókapacitásának kibõvítése az erõmû finanszírozásával. A létesítmény bõvített tárolókapacitása összesen 5040 m 3. A bõ - ví tés sel kap cso la tos en ge dé lye zé si el já rás során a Magyar Geológiai Szolgálat megkérdõjelezte a telephely alkalmasságát, ezért a továbbiakban a bõvítményre csak ideiglenes üzemeltetési engedélyeket adtak ki négy íz - ben is. A lakossági tiltakozás megszûntével 1992 és 1996 között további atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású szilárd hulladék került Püs pök szi lágy ra, így ott össze sen kb. 2500 m 3 tá ro ló tér fo gat ban 1580 m 3 -nyi atomerõmûbõl származó hulladékot helyez - tek el. Az utób bi évek ben az erõ fe szí té sek az RHFT vonatkozásában arra irányultak, hogy a létesítmény üzemeltetési engedélyét a ha tó - ság meg hosszab bít sa. En nek ér de ké ben megkezdõdött az RHFT létesítményeinek rekonstrukciója. A mun ka a hulladéktároló biz - tonságának teljes körû értékelésével kezdõdött. A szük sé ges adat gyûj tést kö ve tõ en 2000 2001-ben két biztonsági elemzés ké - szült. Az elemzések arra keresték a vá laszt, hogy milyen javító intézkedések végrehajtása ga ran tál ja a hosszú távú biz ton sá got. A 2002-ben el vég zett pon to sí tott biz ton sá gi elemzés megerõsítette a korábbi értékelése - ket, és ennek ismeretében kimondható, hogy az RHFT üzemeltetése és a környezet biztonsága az intézményes ellenõrzési idõszak végéig megfelelõen garantált. A pontosított biz - tonsági elemzés alapján határozták meg azokat a tennivalókat, amik a létesítmény hosszú távú biztonságának biztosításához szükségesek, és en nek alap ján ké szült az Alap pal ren - delkezõ miniszter által 2002. augusztus 29-én jóváhagyott A püspökszilágyi RHFT biz ton - ságnövelõ programja 2002 2005 címû do - kumentum is. Ennek keretében a munkálatok az üzemeltetési engedély megszerzésére, a biztonságnövelõ intézkedések elõkészítésére és megkezdésére irányultak. A biztonságnö - velõ intézkedések sikeres végrehajtása hozzájárul további hulladék-elhelyezési kapacitások biztosításához is. Az üzemeltetési engedély megszerzéséhez a sugárvédelmi feltételeket és a telep fizikai állapotát kellett javítani. Elkészült és bevezették a hulladék-átvételi kritériumokat. A fentiek és az itt fel nem so rolt re konst ruk ci ós mun - kák eredményei alapján az illetékes hatóság az üzemeltetési engedélyt megadta, az új en - gedély 2015. február 28-ig érvényes. A biz - tonságnövelõ intézkedések elõkészítéseként készültek el a fentebb említett biztonsági érté - kelések, valamint a tevékenység terveit körvo na la zó meg va ló sít ha tó sá gi ta nul mány. Ezek alap ján a tevékenység megkezdéséhez szükségessé vált egy tömörítõ prés, forró - kamra és egy hulladékválogató beszerzése. Ide sorolható az üzemi épület átalakítása és ideiglenes (5 éves) tárolóként történõ engedélyeztetése, a III. és IV. sz. medencesor környezetének helyreállítása, a csapadékelvezetõ rend szer fel újí tá sa. A fi gye lõ ku tak ban az utóbbi években megemelkedett trícium akti - vitás eredetének vizsgálata és a kiegészítõ földtani vizsgálatok 2008-ban befejezõdtek. A záródokumentum az illetékes földtani hatóságnak átadásra került. A záródokumentum eredményeit hatósági jóváhagyás után a telephelyet jellemzõ soron következõ biztonsági elemzésben használjuk fel. Ezen vizsgálatok szorosan kapcsolódnak a biztonságnö - velõ intézkedések végrehajtásához. 2005-ben elkészült a A püspökszilágyi RHFT biztonságnövelõ programja, II. ütem (2006-2010) címû dokumentum, amelyet az Alappal rendelkezõ miniszter 2005. december 21-én hagyott jóvá, meghatározva a telep további rekonstrukciós feladatait. A program keretében üzembe helyezték a hulladékkezelési rendszer mûszaki eszközeit (prés, forró - kamra, válogató box) és a telephely üzemeltetési engedélyét kiterjesztették a fenti hulladékkezelési tevékenységekre is. Ugyancsak a biztonságnövelési program keretében készült el a cel la bon tás de monst rá ci ós fá zi sá val összefüggõ tevékenységek engedélyezési dokumentációja, melyet az illetékes hatóság jóvá ha gyott. En nek meg fe le lõ en a vál lal ko zó felvonult 2006 õszén és kialakította a szükséges infrastruktúrát a cellabontáshoz: daru, külsõ és belsõ sátor. A tényleges cellabontási munkák során 2008-ban befejezõdött a II. ütem 1. fázis keretében felbontásra elõirányzott összes me den ce (A11, A12, A13, A14) ki - 17
ra ká sa. Fo lya mat ban van az A13 és A14-es me den cé be az át vá lo ga tott hul la dé kok vissza he lye zé se, és ez a mun ka 2008 év vé - gén csaknem teljesen befejezõdött. A vissza nem helyezett hulladékok átválogatása folya - mat ban van, ezek a hul la dé kok (lásd 2.3.4. fe - jezet) pillanatnyilag a központi átmeneti hulladéktároló épületben találhatók. A cellabontási munkák II. ütem 1. fázisának keretében elvégzett munkák eredményeként jelentõs megközelítõleg 20%-os tároló hely felszabadítás vált lehetõvé. Miután a püspökszilágyi létesítmény oly mértékû bõvítése, ami az atomerõmû teljes igényét kielégítené lehetetlen, 1993-tól útjára indult a Tárcaközi Célprojekt (késõbb Nemzeti Projekt), melynek célkitûzése az erõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulla dék vég le ges el he lye zé sé nek meg ol dá sa lett. Ennek keretében megkezdõdött a telep - hely-ki vá lasz tás elõ ké szí té se. Szak iro dal mi adatok alapján az ország teljes területét átte - kintették, majd az ígéretes térségekben ahol azt a lakosság is támogatta elõzetes helyszíni kutatásokat végeztek a felszíni és felszín alatti elhelyezésre alkalmas földtani objektumok azonosítása érdekében. 1996-ban a földtani, mûszaki biztonsági és gaz da sá gi vizs gá la tok zá ró do ku men tu ma Üveghuta térségében javasolt további vizsgálatokat a felszín alatti, gránitban történõ elhelyezésre, tartalékban tartva felszíni tároló léte - sí té sé re al kal mas nak lát szó te lep he lye ket. Ked ve zõ nek mi nõ sül ez a te rü let ab ból a szempontból is, hogy az atomerõmûtõl nem messze, a Duna ugyan azon part ján he lyez ke - dik el. Így az OAB egyet ér té sé vel az a dön tés szü le tett, hogy a rész le te sebb ku ta tá sok 1997-ben Üveghuta térségében kezdõdjenek meg. 1998 vé gén, az 1997 1998-ban vég zett földtudományi munkákról szóló kutatási zá - rójelentésben a Magyar Állami Földtani Inté - zet (MÁFI) ja vas la tot tett arra, hogy az üveg - hutai kutatási területen kezdõdjenek meg az engedélyezést és létesítést megalapozó rész - letes geológiai és telephely-jellemzési munkák. A kutatási zárójelentést a programot fel - ügyelõ szakértõk elfogadásra javasolták. A prog ram ezen a pon ton szak mai és po li - tikai viták középpontjába került. Ezért az OAH kezdeményezésére a Nemzetközi Atomenergia Ügy nök ség szak ér tõi fe lül vizs gál ták a program keretében elvégzett tevékenységeket, és az eddigi eredményekkel egyetértve a kutatások folytatását javasolták. A Ma gyar Ge o ló gi ai Szol gá lat szin tén szak vé le mé nyez te az el vég zett ku ta tá so kat, és azzal egyetértett. A kutatási eredményekre támaszkodó biztonsági elemzések igazolták, hogy a területen a tároló biztonságosan üze - meltethetõ. Fentiek alapján az Alappal rendelkezõ mi - niszter 2001 májusában aláírta a négyéves kutatási programot. A kutatásokra vonatkozó szerzõdések elõkészítése közbeszerzési eljá - rás keretében folytatódott. 2001 decemberében a kutatási program végrehajtására megalakult a Bátatom Kft. a legjelesebb hazai inté - zetek (ETV-Erõterv Rt., Mecsekérc Környezetvédelmi Rt., Golder Associates Hungary Kft.) összefogásával, és a MÁFI mint alvállalkozó támogatásával. A 2002. év során a Bátatom Kft. a ku ta tás hoz szük sé ges elõ ké szí té si mun kák kal pár hu za mo san össze ál lí tot ta a földtani kutatási tervet. Az engedélyezett terv alapján végrehajtott földtani kutatásokról zárójelentés készült 2003. év végén, melynek fõ meg ál la pí tá sa a kö vet ke zõ: A Bá ta a pá ti (Üveghuta) telephely a rendeletben megfogalmazott valamennyi követelményt teljesíti, így földtanilag alkalmas kis és közepes aktivi - tású radioaktív hulladékok végleges elhelye - zé sé re. Ezt a do ku men tu mot az il le té kes földtani hatóság, a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Du nán tú li Te rü le ti Hi va ta la vé le mé - nyezte, és határozattal elfogadta. Mivel a fel - lebbezési idõn belül a határozat ellen kifogást nem emel tek, így az 2003. év vé gén jog erõ re emelkedett. 2004-ben el ké szült a 2007-ig ér vé nyes föld alat ti ku ta tás ter ve, ame lyet a Ma gyar Ge - o ló gi ai Szol gá lat Dél-Du nán tú li Te rü le ti Hi va - tala véleményezett, majd jóváhagyott. A kutatási terv végrehajtása a tárolót befogadó kõzettérfogat kijelölésére irányult. Az Alappal rendelkezõ miniszter 2004. december 14-én jóváhagyta a kutatási programot, amelynek 18