Tartalomjegyzék Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez...45

Átírás

1 A Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Közhasznú Nonprofit Kft. tizedik kö zép- és hosszú távú ter ve a Köz pon ti Nukleáris Pénzügyi Alapból fi nan szí ro zandó tevékenységekre PAKS, MÁJUS

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A radioaktív hulladékok és a kiégett nukleáris üzemanyag forrásoldalának és tárolási lehetõségeinek elemzése Definíciók Tárolt anyagmennyiségek és tárolókapacitások A radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag keletkezésének üteme, a tárolás helyzetének várha tó alakulása Az atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok keletkezése és tárolása, a tárolási kapacitás várható alakulása, az új végleges tároló kapacitásának becslése Az atomerõmûvi eredetû nagy aktivitású radioaktív hulladékok keletkezése és tárolása, a tárolási kapacitás várható alakulása, a végleges tároló szükséges kapacitásának becslése A kiégett atomerõmûvi nukleáris üzemanyag keletkezése és átmeneti tárolása az atomerõmûben A nem atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású, valamint hosszú élettartamú radioaktív hulladékok keletkezési üteme és elhelyezése A nem atomerõmûvi eredetû kiégett üzemanyag keletkezése és átmeneti tárolása Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése az RHFT-ben Elõzmények Stratégiai cél A közeljövõ feladatai A feladatok ütemezése Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez Az atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése a bátaapáti NRHT-ban Elõzmények Stratégiai cél A közeljövõ feladatai A feladatok ütemezése Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez A kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti tárolása Elõzmények Az erõmûvi kiégett üzemanyag átmeneti tárolása A nem atomerõmûvi eredetû kiégett üzemanyag átmeneti tárolása és kezelése Stratégiai cél A közeljövõ feladatai Feladatok ütemezése Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez A nagy aktivitású radioaktív hulladékok és a kiégett nukleáris üzemanyag végleges elhelyezése Elõzmények Stratégiai cél A közeljövõ feladatai A feladatok ütemezése Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez A kiégett nukleáris üzemanyag és a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésének költsége Összefüggések A paksi atomerõmû és az egyéb nukleáris létesítmények leszerelése Elõzmények Stratégiai cél A közeljövõ feladatai Feladatok ütemezése Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez Egyéb feladatok Bevezetés Az RHK Kft. mûködtetése Az Alapkezelõ költségei A lakossági támogatás rendszere A KNPA-ba való évi befizetések számítása A számítások módszere Lényegesebb változások a kilencedik közép- és hosszú távú tervben foglalt számításokhoz képest A KNPA-ba történõ befizetés mértéke A költségvetési intézmények várható kiadásai és azok idõzítése...47

3 1. Be ve ze tés Az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény (továbbiakban: atomtörvény) 40. -a szerint a radioaktív hulladék végleges elhelye - zésével, valamint a kiégett üzemanyag átme - neti tárolásával és végleges elhelyezésével, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésé - vel összefüggõ feladatok elvégzésérõl a Kor - mány ál tal kijelölt szerv gondoskodik, mivel ezek megoldása országos érdek. Az atom tör vény 62. -ának (1) be kez dé se szerint a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (KNPA vagy Alap) elkülönített állami pénzalapként finanszírozza a feladatok végrehajtá - sát. Az Alap pal az Or szá gos Atom ener gia Hi - vatalt (továbbiakban: OAH) felügyelõ miniszter rendelkezik, az OAH az Alap kezelõje. A Kor mány meg bíz ta az OAH-t, hogy a fel - adatok ellátására alapítsa meg a Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Közhasznú Társaságot. A évi IV. tör vény a gaz da sá gi tár sa sá - gokról elõírta a közhasznú társaság, mint jogi személyiségû társasági forma megszûntetését, ezért a tár sa ság ja nu ár 7-tõl át ala - kult Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelõsségû Társasággá (to váb bi ak ban: RHK Kft.). A 240/1997. (XII. 18.) Korm. ren de let 2. -ának (1) c) pontjában pedig a tervezési és beszámolási feladatok körében elrendelte az Alapból finanszírozandó tevékenységek és a bevételi forrá - sok közép- és hosszú távú terveinek el ké szí - té sét és azok évenkénti felülvizsgálatát. A kö zép- és hosszú távú ter vek és a költ - ségbecslés rendszeres felülvizsgálatát az indokolja, hogy a távoli jövõben esedékes ki - adásokra reális fedezetet biztosítson a KNPA. Így va ló sul meg az az alap elv, hogy az atom - ener ge ti kát fel hasz ná ló ge ne rá ció fi zes se meg a felhasználásból fakadó, jövõben esedé kes te vé keny sé gek költ sé ge it, és ne hagyjon indokolatlan terheket a következõ generációkra. Az RHK Kft. ti ze dik kö zép- és hosszú távú terve szervesen illeszkedik a korábban kiala - kított költségbecslésekhez. A KNPA-ból finanszírozandó tevékenységek re vo nat ko zó kö zép- és hosszú távú terv legfontosabb célkitûzése az Alapba történõ befizetések mértékének megalapozott, átlát - ha tó, egyértelmû meghatározása. Az elmúlt idõszakban a radioaktív hulladékok el he lye zé sé vel és a ki égett nuk le á ris üzemanyagok kezelésével és elhelyezésével kapcsolatban jelentõs változások körvonalazódtak. A változások hatása egyenként jelen - tõs mértékû és egymással ellentétes elõjelû ha tást ve tí tett elõre az Alapba történõ erõmûvi befizetések tekintetében. Az RHK Kft. ez zel össze füg gés ben újra gondolta a radioaktív hulladékok és a kiégett üzem anyag ke ze lé sé vel és el he lye zé sé vel kapcsolatos tevékenységeket, elkészítette a Megalapozás a hazai radioaktív hulladékok és kiégett fûtõelemek kezelésének és elhelye - zé sé nek új prog ram já hoz (2010. ja nu ár) címû dokumentumot, melyben négy különfé - le megoldás került elemzésre. Érdemi egyeztetési és véleményezési folyamatot követõen az a döntés született, hogy a továbbiakban a kö zép- és hosszú távú terv al ap ja ként a fen ti dokumentum harmadik verzióját tekintjük. Az 1. ábra Nr. 3. Hazai közvetlen elhelyezés, rövid leszerelés (PRK VM 20 év) mutatja be a kiválasztott verziót. Ebben a változatban feltételezzük az erõmû üzemidejének 20 éves meghosszabbítását, a ki égett üzem anyag és a nagy ak ti vi tá sú hosszú élettartamú hulladékok közvetlen hazai elhelyezését, kombinálva a paksi atomerõmû olyan leszerelésével, ahol az erõmûvi pri - mer kör 20 éves vé dett meg õr zé se PRK VM 20 év van fel té te lez ve. Je len kö zép- és hosszú távú terv ben nincs ok a 3 %-os disz - konttényezõ megváltoztatására. A kiválasztott verzió lényeges tulajdonsága az is, hogy a hul la dék ke ze lés sel kap cso la tos te vé keny sé - gek idõtartama lényegesen lerövidül (a korábbi tervekben figyelembe vett 2108-as évvel szem ben a ki vá lasz tott prog ram záró idõpontja 2084) annak ellenére, hogy az atomerõmû üzemidejének meghosszabbítá - sát figyelembe vesszük. A dön tés alap ját egy fe lõl az a kö rül mény szolgáltatja, hogy az atomerõmû üzemidejé - 3

4 Jelmagyarázat NAH: Nagy Aktivitású Hulladék KNÜ: Kiégett Nukleáris Üzemanyag 1. ábra: Nr. 3. Hazai közvetlen elhelyezés, rövid leszerelés (PRK VM 20 év) nek meg hosszab bí tá sá ra vo nat ko zó en ge dé - lye zé si el já rás vár ha tó an 2012-ig si ke re sen be fe jez he tõ, más fe lõl a ki vá lasz tott ver zió mûszakilag megalapozott, megvalósítható és nem vezet visszafordíthatatlan megoldások bevezetéséhez ben az atom erõ mû be fi ze té se az Alap ba még az el múlt évek szint jén ma rad. A további években (2012-tõl) a hivatkozott refe - rencia szcenárióból adódó befizetési kötele - zett ség ala cso nyabb össze get ered mé nyez. Ez elviselhetõ átmenetet jelent a korábbi és a jövõbeni befizetések között, továbbá a villa - mos energia fogyasztói ára sem változik jelentõs mértékben. A kö zép- és hosszú távú terv kü lön tár gyal - ja a költségvetési intézmények által üzemeltetett nuk le á ris lé te sít mé nyek ben (Bu da pes ti Mû sza ki és Gaz da ság tu do má nyi Egye tem Nukleáris Technikai Intézetének BME NTI oktatóreaktora és a Magyar Tudományos Aka - démia KFKI Atomenergia Kutatóintézetének KFKI AEKI kutatóreaktora) képzõdõ kiégett nukleáris üzemanyag kezelésével és a létesít - mények leszerelésével kapcsolatos kérdéseket, mivel ezen létesítmények esetében a for - rást az Alapba történõ befizetéssel a központi költségvetés biztosítja a költség fel me rü lé sé - nek évében. 4

5 2. A radioaktív hulladékok és a kiégett nukleáris üzemanyag forrásoldalának és tárolási lehetõségeinek elemzése 2.1. De fi ní ci ók Ra dio ak tív hul la dék: az atom tör vény 2. -ának m) pont ja sze rint to váb bi fel hasz ná - lásra már nem kerülõ olyan radioaktív anyag, amely sugárvédelmi jellemzõk alapján nem kezelhetõ közönséges hulladékként. Ki égett üzem anyag: az atom tör vény 2. -ának l) pontja szerint atomreaktorban hasznosított nukleáris üzemanyag, amely az atomreaktoron kívüli újrahasznosítható - sá ga mi att nem minõsül hulladéknak. A radioaktív hulladékok besorolása alapvetõ en a 47/2003 (VIII. 8.) ESzCsM ren de let 2. számú melléklete alapján történik. Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék nak mi nõ sül az a ra dio ak tív hul la dék, amelyben a hõfejlõdés az elhelyezés (és táro - lás) során elhanyagolható. Rö vid élet tar ta mú az a kis és kö ze pes ak ti - vitású radioaktív hulladék, amelyben a radionuklidok felezési ideje 30 év, vagy annál rövi - debb, és csak kor lá to zott kon cent rá ci ó ban tartalmaz hosszú élettartamú alfa-sugárzó radionuklidokat (ez a koncentráció 4000 Bq/g egy gyûjtõcsomagolás esetében, és 400 Bq/g a teljes hulladék mennyiségre átlagolva). Hosszú élet tar ta mú az a kis és kö ze pes ak - tivitású radioaktív hulladék, amelyben a radionuklidok felezési ideje és/vagy az alfa-sugárzó radionuklidok koncentrációja meghaladja a rö vid élet tar ta mú ra dio ak tív hulladékokra vonatkozó határértékeket. Nagy aktivitású az a radioaktív hulladék, amelynek hõtermelését a tárolás és elhelye - zés tervezése és üzemeltetés során figyelem - be kell venni. A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok osztályozásánál az alábbi szempontok érvényesülnek: A radioaktív hulladék kis és kö ze pes aktivitású osz tály ba sorolását a benne lé võ radioizotóp aktivitás-koncentrációja (AK) és mentességi aktivitás-koncentrációja (MEAK) alap ján kell elvégezni ( táb - lá zat elsõ két sora). Az egyes izotópokra vonatkozó mentességi aktivitás kon cent rá - ció értékeket a 23/1997. (VII. 18.) NM ren - delet tartalmazza. Ha a radioaktív hulladék többfajta ra dio izo - tó pot is tartalmaz, akkor az osztályozást a táblázat elsõ két sora szerint kell elvégezni. A fen ti hul la dék be so ro lást az MSZ :2004 szabvány annyiban pontosítja, hogy meghatározza azt a hõfejlõdési értéket (2 kw/m 3 ), amely az átmeneti tárolás és/vagy a végleges elhelyezés szempontjából jelen - tõsnek minõsül, így azt figyelembe kell venni. Ez az a hõ fej lõ dé si ha tár, amely fe lett a ra dio - ak tív hul la dék nagy ak ti vi tá sú ka te gó ri á ba tartozik. Ezen kívül a szabvány meghatározza azt az aktivitási koncentráció határt, amely felett a radioaktív hulladékot a nagy aktivitású kate táblázat A radioaktív hulladékok besorolása Kis aktivitású Radioaktív hulladék osztály Aktivitás-koncentráció AK (Bq/g) 1 MEAK 10 3 MEAK Közepes aktivitású 10 3 MEAK 10 6 MEAK Nagy aktivitású > 10 6 MEAK Megjegyzés: Ahol MEAK: mentességi aktivitáskoncentráció 5

6 táblázat A radioaktív hulladékok besorolása többfajta radioizotóp elõfordulása esetén Kis aktivitású Radioaktív hulladék osztály Aktivitás-koncentráció viszonyítás AKi 10 3 MEAKi i Közepes aktivitású 10 < AK i 10 MEAKi 3 6 Nagy aktivitású 10 6 < AK i MEAKi Megjegyzés: Ahol AK i a radioaktív hulladékban elõforduló i-edik radioizotóp aktivitás-koncentrációja, míg a MEAK i az i-edik radioizotóp mentességi aktivitás-koncentrációja Tárolt anyagmennyiségek és tárolókapacitások i i gó ri á ba kell so rol ni (ezt a és táb - lá za tok harmadik sorai tartalmazzák). Je len do ku men tum ban a nagy ak ti vi tá sú és/vagy hosszú élettartamú radioaktív hulladé kok mi vel azok azo nos ke ze lést igé nyel - nek hosszú távon egyszerûen nagy aktivitá - sú hulladékokként szerepelnek. Az or szág ban csak a Püs pök szi lágy ban üzemelõ Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (továbbiakban RHFT) létesítményben van véglegesen elhelyezett radioaktív hulladék. A Bátaapátiban létesülõ Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (továbbiakban NRHT) fel - színi létesítményeiben a kis és közepes aktivi - tású, szilárd halmazállapotú radioaktív hulladékok segítségével a felszín alatti tárolást készítik elõ a technológiai rendszerek, a sugárés környezetellenõrzõ rendszerek üzembe vételével. A paksi atomerõmû területén átmenetileg tárolnak kis, közepes és nagy aktivitású hulladé ko kat, to váb bá ki égett fû tõ ele me ket. Az ener gia ter me lés so rán el hasz nált üzem - anyag-kazetták minimum 3 évre a pihentetõ medencékbe, majd ezt követõen a Kiégett Kazet ták Át me ne ti Tá ro ló já ba (to váb bi ak ban KKÁT) kerülnek 50 éves átmeneti tárolásra. A Szov jet uni ó ba, ill. Orosz or szág ba 1998-ig 2331 db kazetta került visszaszállításra. Az or szág ban ezen kí vül az izo tóp- és su - gárforrás alkalmazók létesítményeiben is tá - rolnak elhasznált sugárforrásokat ideiglenesen, ám ezek kel mi vel elõbb vagy utóbb az RHFT-be kerülnek a jelen összeállítás nem fog lal ko zik. A három helyszínen a különféle intézmények ben és lé te sít mé nyek ben vég le ge sen, elõkészítõ jelleggel, vagy ideiglenesen elhelyezett radioaktív hulladékok, valamint a ki - égett üzem anyag mennyi sé gét és a tá ro ló lé - tesítmények kapacitását mutatja be a táblázat a január 1-jei állapotnak megfelelõen. Megjegyzések a táblázathoz: A) A püspökszilágyi RHFT tárolókapacitása bruttó térfogattal van megadva. Ebben a tárolóban különféle alakú csomagokat helyeztek el (pl. 200 l-es hor dó, 400 l-es hor dó, spe ci á - lis kon té ner, zsá kos cso mag, stb.). A nem tö - kéletes térkitöltés miatt az elhelyezett hulladék több he lyet fog lal, mint a hul la dék va ló sá - gos tér fo ga ta. A táb lá zat kü lön nem jel zi, hogy az RHFT esetében rendelkezésre áll a beérkezõ hulladék átmeneti tárolására az áta - lakított üzemi épület, melynek két csarnokában össze sen 912 db 200 l-es hor dó he lyez - hetõ el. A fenti tárolókapacitás keretében (annak terhére) lehetõség van lemezkonténerek tárolására is. Egy-egy lemezkonténer elhelye - zé se négy-négy db 200 l-es hor dó nyi ka pa ci - tással csökkenti a tárolóteret. Egy-egy lemez - konténerben (1,2 m 2 alapterület, 1 m magasság) négy-négy db 200 l-es hor dó vagy 6

7 Helyszín Püspökszilágy Kisnémedi Paks Bátaapáti táb lá zat Intézmények, létesítmények, tárolási kapacitások és anyagmennyiségek áttekintése (2010. január 1.) Intézmény, létesít - mény RHFT (szilárd hulladék) PA Zrt. telephely (szilárd hulladék) PA Zrt. telephely (folyékony hulladék) PA Zrt. pihentetõ medencék Kis és közepes aktivitású hulladék Tárolási kapacitás bruttó db 200 m 3 l-es hordó Tárolt mennyiség bruttó db 200 m 3 l-es hordó Nagy aktivitású hulladék Tárolási kapacitás Elfoglalt tárolási kapacitás Kiégett nukleáris üzemanyag Tárolási kapacitás Tárolt mennyiség m 3 m 3 db tu* db tu* ,8 92, ** , ,2 KKÁT , ,7 NRHT (szilárd hulladék) épül épül 1600 * A ki égett üzem anyag ne héz fém-egyen ér té két (tájékoztató adat) ka zet tán ként 118,62 kgu ne héz fém -mennyi ség gel szá mol tuk. ** Korábban a tartályok névleges kapacitását adták meg. kb. 1 m 3 -nyi hulladék helyezhetõ el az igényeknek megfelelõen. B) A PA Zrt. telephelyén szilárd halmazál - lapotú kis és közepes aktivitású hulladék el - he lye zé sé re meg va ló sí tott át me ne ti tá ro ló esetében a tárolókapacitás mértéke 200 l-es hor dók ban van meg ad va, mi vel ez a cso ma - golásforma a legelterjedtebb az erõmû gyakorlatában. A táblázatban bemutatott teljes ka pa ci tás (12541 db 200 l-es hor dó) egy kö - zelítõ értéknek minõsül. A korábbi évekhez képest jelentõs növekményt jelent a fentiek - ben be mu ta tott tá ro ló ka pa ci tás. En nek két oka van: VK 302/I 7a-8 keretállások közötti medencét, amit a korábbiakban a nagyméretû hulladékok tárolására tartott fenn az erõmû, most áta la kít ot ták 200 l-es hor dók be - fogadására és ezáltal további 808 db 200 l-es hordó elhelyezésére nyílt lehetõség, mind emel lett a kér dé ses 5x8x11 m-es térrész felhasználása nagyméretû hulladékok elhelyezésére szintén nyitva marad. a MOWA épület is átalakításra került, ezál - tal to váb bi 2000 db 200 l-es hor dó el he lye - zésére nyílt lehetõség. A táb lá zat nem ad szá mot a VK 302/I he lyi - ség azon ré szé rõl, ahol 20 db szû rõ osz lop tá - rolókonténer (szelektív szorbens tárolókonténer) tá rol ha tó (be ton, kör szel vé nyû tá ro ló konténer, 1300 mm, ma gas ság 1300 mm, elhelyezhetõ benne 7 patron: Cs és TANIX- MIX hulladékkal). C) A PA Zrt. telephelyén folyékony hal maz - ál lapotú kis és közepes aktivitású hul la - dékok tárolásához az alábbi megjegyzéseket fûzzük: A megadott tárolási kapacitás (10020 m 3 ) az üzemszerûen igénybe vehetõ tároló térfogatra vonatkozik. Az üzemzavari tartályok térfogata ezen fe - lül to váb bi ( ) 1560 m 3. Ez a tar tály ka pa ci tás a évi üzem za - vart követõen megtörtént bõvítés következtében alakult ki 2005-ben. Az erõ mû ben össze sen 6891 m 3 folyékony hulladékot tárolnak. Ez a mennyiség bepárlási maradék (sûrítmény), ioncserélõ gyanták, evaporátor savazó oldat és iszap formájában jelenik meg. A tartályokban tá - rolt folyékony közeg a fenti hulladéknak minõsülõ anyagokon kívül tartalmazza a 7

8 táblázat A KFKI AEKI kutatóreaktorában és a BME NTI oktatóreaktorában felhasznált és a jövõben felhasználandó üzemanyag-kazetták jellemzõi Intézmény KFKI AEKI BME NTI Felhasználás idõtartama Típus Dúsí - tás [%] Névleges U tömeg [gu] (U 235 +U 238 ) Kiégetés szintje [%] Kiégett (besugárzott) kazetta átlagos nehézfém tartalma [g] EK VVR-SZM VVR-M üzemidõ végéig Egész üzemidõ során VVR-M EK-10 (módosított) < 1% 1249 gyan ták szál lí tá sá ra hasz ná la tos transz - port vi zek tér fo ga tát is. A transz port vi zek mennyi sé ge több száz köb mé ter, de eze ket a ké sõb bi ek ben nem kell tel jes mér ték ben hul la dék ként ke zel ni, hi szen a ké sõb bi be - pár lás so rán ezek bõl a vi zek bõl csak né - hány m 3 hulladék keletkezik. D) A PA Zrt. telephelyén nagy aktivitású hul la dé kok tá ro lá sá val kap cso lat ban az alábbiakat kell megjegyezni: A feltüntetett kapacitás a nagy aktivitású hulladék elhelyezésére kialakított ún. csõkutakra vonatkozik. A táblázatban feltüntetett hulladékmennyi - ség bruttó térfogatban (azaz elfoglalt tároló-térfogatban) jelenik meg. A csõkutakban méretük miatt el nem helyezhetõ nagy aktivitású hulladékok tárolá - sa más helyiségekben található ólom gyûjtõkonténerekben történhet. Jelenleg ilyen hulladékot nem tárolnak. A korábban nagy aktivitásúnak minõsített BALDUF szûrõpatronokat lecsengetéses tárolás után közepes aktivitású hulladékká minõsítették, és 200 l-es acélhordókban tárolják gyûjtõkonténer nélkül. A évi üzem za var so rán meg sé rült 30 db üzemanyag-kazetta eltávolítása az erõmû 2. blokkjának 1. sz. aknájából megtörtént. Ennek során a sérült kazetták fejés láb ré szét le vág ták és a le vá gott da ra bo - kat 8 db nagy aktivitású hulladék tartályba helyezték. Ezen tartályok mérete lehetõvé teszi a csõkutakban történõ elhelyezést. A PA Zrt. ko ráb bi mé ré sei sze rint ezek a tartályok nem tartalmaznak hasadóanyagot. Ennek igazolására 2009-ben a Nem - zetközi Atomenergia Ügynökség (továbbiakban NAÜ) méréseket végzett. A mérések eredménye megerõsítette a korábbi erõmûves méréseket. A késõbbiekben kerül - het sor a tartályok elhelyezésére a csõkutakban. Egy-egy nagy aktivitású hulladék tartály egy-egy tárolócsõben elhelyezve a paksi atomerõmû tartálykapacitását az elõzetes becslések szerint összesen mint - egy 1,6 m 3 -el terheli. E) A ki égett üzem anyag mennyi sé gé vel kapcsolatban megjegyezendõ, hogy az nem tar tal maz za a évi üzem za var so rán megsérült 30 db besugárzott üzemanyag-kazettát számszerûen. Ezen kazetták hasadóanyagot is tartalmazó darabjait 44 db T29-es és 28 db T28-as tok ba he lyez ték (to váb bi ak - ban: tokozott üzemanyag-kazetták). A T29-es to kok tar tal maz zák az ap róbb, a T28-as to kok pedig a nagyobb darabokat. A T28-as tokokat a 2. blokki pihentetõ medence hermetikus köpenyhelyein, a T29-es tokokat pedig ugyanott az üzemi állványon tárolják. F) A bátaapáti NRHT végleges tároló kapaci - tásának kialakítása folyamatban van, ezért a táb lá zat csak a jei ál la pot nak megfelelõen az NRHT felszíni létesítményeibe átszállított hulladékmennyiségrõl számol be. A nem energetikai célú reaktorokban alkal - mazott fûtõelemek minden paraméterükben különböznek a paksi atomerõmûben haszná - latos fûtõelemektõl. A kutató- és oktatóreaktorokban valaha felhasznált, most használatos és a jövõben bevezetni tervezett fûtõele - 8

9 táblázat A KFKI AEKI kiégett üzemanyag tároló létesítményeinek jellemzõi és kihasználtságuk január 1-jén Teljes kapacitás tok [db]/egyes kazetta [db] Tárolt kazetták száma [db] Elfoglalt tárolópozíciók (tokok) száma [db] Tárolt nehézfém- -mennyiség [kgu] Kihasznált - ság [%] Külsõ tároló 752/ ,839 Belsõ tároló 184/ (VVR) 325:3=109 59,1 Összesen 936/ ,839 11,7 mek pa ra mé te re it tar tal maz za a táb lá - zat. Meg je gyez zük, hogy az összes VVR tí pu - sú ka zet ták egy ré szét hár ma sá val me cha ni - ka i lag össze fog va, má sik ré szét egyen ként hasz nál ják. Az egy sze rû ség ked vé ért az összes VVR típusú kazetta esetében a nehézfém tömeg becslésekor a hármasával összefogott kazetták egyedülálló kazettákra lettek átszámolva. A KFKI AEKI te lep he lyén a ki égett üzem - anyagot vízzel feltöltött medencékben tárol - ják. Két ilyen me den ce áll az in té zet ren del ke - zésére, a reaktor mellé telepített belsõ kiégett üzemanyag-tároló és az épületen kívül megva ló sí tott kül sõ ki égett üzem anyag-tá ro ló medence. A KFKI AEKI telephelyén található átmeneti tárolók kapacitását, az ott tárolt kiégett üzemanyag mennyiséget, az ennek megfelelõ nehézfém mennyiséget, a tárolók kihasználtságát a január 1-jén érvényes betöltöttsé - gi állapotnak megfelelõen a táblázat mu tat ja. A kül sõ tá ro ló me den ce je len leg (2010. január 1-jén) üres, további használatra készen áll, tárolási kapacitása nem változik. A bel sõ tá ro ló me den ce 260 tok, vagy 260 x 3 db VVR típusú fûtõelem befogadására alkalmas. Hatósági elõírás szerint 76 pozíciót, vagy 228 db VVR tí pu sú fû tõ elem he lyét sza - ba don kell hagy ni, így a zóna min den ko ri üzemzavari kirakását biztosítani lehet. A táro - ló felhasználható kapacitása tehát 184 toknyi. A bel sõ tá ro ló ban ja nu ár 1-jén 325 db VVR típusú kazettát tároltak, ami kerekítve 109 tok he lyét fog lal ja el, így a tá ro ló ki hasz - náltsága durván 59,1%-os. A BME NTI oktatóreaktorát magába foglaló tömb tartalmaz 25 megfelelõ biológiai véde - lemmel ellátott csövet, melyet kiégett fûtõele - mek elhelyezésére terveztek, de ezeket a csöveket még nem használták kiégett fûtõelemek tárolására. A BME telephelyén kiégett fûtõele - meket nem tárolnak A radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag keletkezésének üteme, a tárolás helyzetének várha tó alakulása Az atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok keletkezése és tárolása, a tárolási kapacitás várható alakulása, az új végleges tároló kapacitásának becslése Az atomerõmû üzemeltetése során kelet - kez nek szi lárd és fo lyé kony kis és kö ze pes ak - tivitású radioaktív hulladékok. Ezen hulladékokat az atomerõmûben a végleges tároló (NRHT) helyszínére történõ átszállítás megkezdéséig átmenetileg tárolják. A szilárd hal maz ál la po tú hul la dé kok több sé gét 200 l-es acélhordókban, tömörített (a nem tö - möríthetõ hulladékok esetében tömörítetlen) formában helyezik el. A folyékony hulladékokat tartályokban gyûjtik. A hulladékokat csak szilárd formában lehet véglegesen elhelyezni, ezért a folyékony hulladékok szilárdítására is sor kerül az atomerõmûben a végleges táro - 9

10 ló ba tör té nõ át szál lí tást meg elõ zõ en. Az atomerõmû lebontásakor is keletkeznek ilyen típusú hulladékok, melyeket feldolgozott álla - potban, szilárd halmazállapotban véglegesen el kell he lyez ni, együtt az üzem vi te li hulla - dékokkal. A táb lá zat az atom erõ mû üze mel - tetésével és leszerelésével kapcsolatban keletkezõ kis és közepes aktivitású hulladékokról ad áttekintést. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a táblázatban bemutatott értékek nagy mér ték ben el tér nek a ko ráb bi kö zép- és hosszú távú tervekben bemutatott mennyiségi adatoktól. A jelentõs mennyiségi eltérése - ket az in do kol ja, hogy eb ben a kö zép- és hosszú távú terv ben vesszük elõ ször fi gye - lembe: az atomerõmû üzemidejének meg nö ve - kedését, a folyékony hulladékok feldolgozása során az FHF technológia bevezetését, az erõmû leszerelésére vonatkozó új mód - szert és számolásokat (lásd 6. fejezet). A táblázat második oszlopa bemutatja a ja nu ár 1-jén meg le võ hul la dé kok mennyiségét, elkülönítve egymástól a szilárd és folyékony halmazállapotú radioaktív hulladékokat. Ezen belül elkülönítve jelenik meg a 200 l-es acélhordókban tárolható szilárd tö - mö rí tett, nem tö mö rí tett és Co-60 el tá vo lí tó utószûrõ hulladékformák még Pakson tárolt há nya da, és az a rész, ami már a bá ta a pá ti NRHT területére átszállításra került. Az erõmû területén tárolt nagyméretû hulladékokat még nem he lyez ték el a VK 302/1 he lyi ség ben, így a nagyméretû hulladékok 2010 elején kumu - lált mennyiségét nem tartalmazza a táblázat második oszlopa. Hasonlóképpen értelem - szerûen nincsenek adatok feltüntetve a szelektív szorbens tárolókonténerek, valamint a leszerelési hulladékok mennyiségét illetõen, hiszen ilyen konténerek illetve ilyen hulladékok ed dig még nem ke let kez tek. A fo lyé kony halmazállapotú hulladékok megjelenési for - má i nak (lásd 2.2. C pont) meg fe le lõ mennyi - ségi megoszlást is tükrözi a második oszlop. (A második oszlop mennyiségi adatai összesítve a táblázatban is megjelennek.) A táblázat harmadik oszlopa az atom erõ - mû normál üzemvitelébõl adódó hulladék - mennyiségek éves keletkezési ütemét vázolja. Ebbõl látható, hogy éves rendszerességgel 170 m 3 tö mö rí tett, szi lárd hul la dék (kb. 850 db 200 l-es hor dó) ke let ke zik. Ezt az ada - tot a PA Zrt. a ko ráb bi évek so rán ke let ke zett hul la dék mennyi sé gek trend-elem zé sé bõl származtatta, és ez az érték kellõen konzervatívnak tekinthetõ. A szilárd hulladékok között jelennek meg a nagyméretû szilárd hulladékok is. Ezen hul la dé ko kat nem le het (vagy nem célszerû) 200 l-es hordókban elhelyezni, éves keletkezési ütemét nem lehet érdemben meghatározni. A szilárd hulladékok körében szerepelnek a cézium és egyéb szûrõpatronok, ami ket spe ci á lis kör szel vé nyû tá ro ló kon té ne rek ben (sze lek tív szor bens tá ro ló konténerekben) helyeznek el a késõbbiekben. Ebbõl a hulladékformából is kevés keletkezik a tel jes üzem idõ re ve tít ve, ezért az éves ke let - kezési mennyiség nincs meghatározva. Éves gyakorisággal 280 m 3 folyékony halmazállapotú hulladékkal kell számolni, mely - nek nagy ré sze (250 m 3 /év) bepárlási maradék (sûrítmény), de a folyékony hulladékok körében vannak nyilvántartva az evaporátor sav azó ol da tok (15 m 3 /év), az ion cse ré lõ gyan ták (5 m 3 /év transz port víz nél kül), az isza pok (10 m 3 /év) és a dekontamináló oldatok is. A dekontamináló oldatok rendszertelen idõközökben keletkeznek, így az éves keletke - zé si mennyi sé get sem ha tá roz zuk meg. A év során mutatkozó dekontamináló oldat növekmény a évi üzemzavari eseményekkel összefüggõ dekontaminálási fela - datokra vezethetõ vissza. A táblázat negyedik oszlopa az atom erõ - mû 50 éves üze mel te té sét fel té te lez ve összegzi a szilárd és folyékony hulladékok mennyiségét. A hátralévõ üzemidõ az egyes reaktorblokkok üzemidejének átlagából számolva jó közelítéssel 25 évnek feltételezhetõ. A hátralévõ üzemidõ és az egyes hulladékfajták ra de fi ni ált éves ke let ke zé si ütem se gít megbecsülni az üzemidõ végéig keletkezõ tel - jes hul la dék mennyi sé get, ha fi gye lem be vesszük az ed dig fel hal mo zott hul la dé kok mennyiségét is. Az üzemidõ végéig keletkezõ teljes hulladékmennyiség azonban nem vezethetõ le mechanikusan az elõzõekbõl. Hul - ladékfajtánként a fenti számolásokon túlmu- 10

11 11

12 ta tó tech no ló gi ai sa ját sá go kat is fi gye lem be kell ven ni, ame lyek kis mér ték ben be fo lyá sol - ják az üzem idõ vé gé ig ke let ke zõ tel jes hul la - dék mennyi sé ge ket. To vább ár nyal ja az üzem idõ vé gé ig ke let - ke zõ tel jes hul la dék mennyi sé get a évi üzem za var. En nek ha tá sát a szi lárd hul la dé - kok kö ré ben már kü lön nem tün tet jük fel, de a fo lyé kony hul la dé kok te kin te té ben még kü lön ke zel jük a be pár lá si ma ra dé kok üzem za var ral összefüggõ hányadát. Az atomerõmû 50 éves üzemidejének végé ig 6326,6 m l-es hor dó ban el he lyez - he tõ tö mö rí tett és nem tö mö rí tett, va la mint 1229,6 m 3 ugyan csak 200 l-es hor dó ban el - helyezhetõ Co-60 eltávolító utószûrõbõl adó - dó szilárd hulladék keletkezik. A Co-60 eltá - volító utó szû rõk ke let ke zé se össze függ az FHF tech no ló gia be ve ze té sé vel és az 1229,6 m 3 -es mennyi ség (ami meg fe lel 6148 db 200 l-es hor dó nak) ab ból a pesszi - misztikus feltételezésbõl indul ki, hogy mindössze egy utó szû rõ he lyez he tõ el egy db 200 l-es hor dó ban. Eb ben az osz lop ban ke rül megjelenítésre a kb. 800 m 3 -nyi nagyméretû hulladék (ami az atomerõmû üzemidejének növelése miatt duplája a korábbi feltételezé - sek nek) és a mint egy 42,5 m 3 tér fo ga tot ki te - võ szû rõ pat ron is (ami több szö rö se a ko ráb - biakban becsült mennyiségeknek, alapvetõen az FHF technológia bevezetése miatt). Ez az osz lop ad át te kin tést a tel jes üzem idõ során keletkezõ folyékony hulladékmennyisé - gek rõl is. Ezek kö ré ben a leg na gyobb mennyi - séget a sûrítmények bepárlási maradékok jelentik (12248 m 3 ). Ezt a hulladékfajtát megbontottuk alapvetõen a további feldolgozha - tóság lehetõségeit figyelembe véve üzemviteli, valamint a 2003-as üzemzavar következté - ben keletkezõ bepárlási maradékokra. Az oszlopban megjelenik az összes többi folyékony hulladék járuléka is a teljes üzemidõre kivetít - ve. A gyan ták tér fo ga ta itt is transz port víz nél - kül ér ten dõ. A gyan ták tér fo ga tá ra kö zölt 424,5 m 3 -es érték már figyelembe veszi az erõmû leállításakor kirakásra kerülõ összes gyanta mennyiségét is. A táblázat ötödik oszlopa jelzi a különbözõ típusú kis és közepes aktivitású hulladékok ese té ben al kal ma zott ke ze lé si el já rá so kat. A táblázat mu tat ja, hogy a szi lárd hal maz ál la - potú hulladékok esetében további kezelési el - járást nem tervez Társaságunk. A fo lyé kony hul la dé kok te kin te té ben mint azt ko ráb ban je lez tük - eb ben a terv ben fel té te lez zük elõ ször az FHF tech no ló gia üzembevételét a paksi atomerõmûben. Ezen tech no ló gia al kal ma zá sa a hul la dé kok mennyiségét tekintve összességében kisebb tér fo ga tú el he lye zen dõ szi lárd hul la dé kot eredményez, ugyanakkor mint azt korábban jeleztük az FHF alkalmazásának következté - ben egyéb járulékokkal (Co-60 utószûrõk el - helyezésének figyelembe vétele és szelektív szorbens tárolókonténer mennyiségének növek mé nye) is számolni kell. A folyékony hulladékok kezelése tekinteté - ben, a gyanták esetében csak a térfogatnövelõ cementezési eljárásra számíthatunk, ahol a tér fo gat nö ve lés mér té ke 60 l / 200 l. A be pár - lási maradékok közül az üzemviteli hulladékokra alkalmazzuk a térfogatcsökkentõ FHF technológiát az elõzetes becslések szerint a m 3 -nyi üzemviteli bepárlási maradékból 553 m 3 nyi iszaprészt kell cementezni. A vonatkozó cementezési eljárás térfogatnöve lé sét 182 l / 400 l-rel vesszük fi gye lem be. A dekontamináló oldatok és az evaporátor savazó oldatok bepárlása hússzoros térfogatcsökkentést eredményez. A térfogatcsökkentést követõen alkalmazott cementezési eljárás térfogatnövelõ hatása egységesen 182 l / 400 l-es. A folyékony hulladékok körében nyilvántartott iszapok esetében csak cementezési el - járást vehetünk figyelembe 182 l /400 l-es térfogatnöveléssel. A táblázat hatodik oszlopa már csak a szilárd, illetve a megszilárdított hulla dék - mennyi ségeket ábrázolja. Ezek a mennyi sé - gek alapvetõen a kis- és közepes aktivitású hulladéktároló tervezésének kiinduló adatai. Ebben az oszlopban jelenik meg elõször a leszerelési hulladékmennyiség. (Az erõmû le - bon tásakor keletkezõ hulladékok mennyi sé - gét a 6.4. fejezetben megjelölt tanulmány rögzíti.) Ez az osz lop nettó hulladék mennyi - sé geket jelenít meg. Ehhez az oszlophoz tar - tozó összegzés szerint az atomerõmû teljes üzemi és leszerelési hulladékmennyisége 23193,7 m 3. Kiemeljük, hogy a jelen tervben 12

13 szereplõ hulladékmennyiség kevesebb, mint a korábbi tervekben megjelenített és figye - lembe vett hulladékmennyiség annak ellenére is, hogy a paksi atomerõmû 20 éves üzemidõ hosszabbítását figyelembe vettük. A hulla - dékmennyiség radikális csökkentését az FHF technológia fi gye lem be vétele teszi lehetõvé. A táblázat utolsó két oszlopa (7-8. oszlop) azt mutatja be, hogy az atomerõmû üze mel te - té se és leszerelése során együttesen ke let ke - zõ kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére milyen hulladékcsomagokban kerül sor és az egyes hulladékcsomagokból milyen mennyiséggel lehet számolni. A táb lá zat ból lát ha tó, hogy a 200 l-es hordók tárolására rendelkezésre álló szabad erõmû tárolókapacitás január 1-jére ho gyan vál to zott. Az el múlt év so rán az erõmûbõl a bátaapáti NRHT területére történt hul la dék-át szál lí tás (össze sen 1600 db 200 l-es hordó) következtében a szabad táro - lókapacitás értelemszerûen megnövekedett. A hulladékszállítások ütemezésének tervét a fentieket is figyelembe véve a fejezet mutatja be. A paksi atomerõmûben korábbiakban végrehajtott tartálypark-bõvítés (lásd 2.2. pont) lehetõvé teszi a folyékony hulladékok gyûjtését és tárolását, azok térfogatcsökkentõ fel - dolgozásának megkezdéséig. A térfogatcsökkentõ feldolgozás és a szilárdítás következté - ben elõálló hulladékok keletkezésének és ki - szállításának ütemezését szintén a feje - zet foglalja össze. Az FHF bevezetésének cél - dá tu ma év, a ce ment ezé sé év. A hulladék-kiszállításokat is ehhez igazítottuk Az atomerõmûvi eredetû nagy aktivitású radioaktív hulladékok keletkezése és tárolása, a tárolási kapacitás várható alakulása, a végleges tároló szükséges kapacitásának becslése A paksi atomerõmû üzemeltetése során az erõmû adatszolgáltatása szerint, éves szinten viszonylag kis mennyiségben (nettó 5 m 3 /év) keletkezik nagy aktivitású radioaktív hulladék, melyet az erõmû területén ideiglenes jelleggel tárolnak az erre a célra kialakított csõkutakban. Az elfoglalt tárolóhely a hulladék nettó térfogatánál nagyobb. A becsült éves keletke - zési mennyiség kellõen konzervatívnak lát - szik. A táb lá zat sze rint 222,8 m 3 -es tá - ro lá si ka pa ci tás ban ja nu ár 1-jén 92,4 m 3 -nyi hulladékot tárolnak. Az üzemidõ vé gé ig (25 év hát ra le võ üzem idõ) to váb bi 146,6 m 3 nagy aktivitású hulladék keletkezé - sé vel kell szá mol ni (ez a mennyi ség már tar - talmazza a második blokki üzemzavar során keletkezett nagy aktivitású hulladékokat is). Ezt a hulladékot a végsõ elhelyezés érdekében konténerekben gyûjtik össze és betonnal öntik ki. Arra való te kin tet tel, hogy a csõ ku tak - ban elhelyezett hulladék térkitöltése nagyon rossz, a konténerezett és tárolásra elõkészített hulladék térfogata ugyanannyinak tekint - hetõ, mint amennyit a hulladék jelen állapotá - ban a csõ kutakban elfoglal. Az elhelyezhetõ hulladék méretét korlátozza a csõkutak geometriája. Egy-egy tárolócsõ jellemzõ méretei: átmérõ 183 mm, magasság 6880 mm. A tá ro ló ku tak ban el nem he lyez he - tõ nagy mé re tû hul la dé kok gyûj té sé re ólomkonténerekben van lehetõség. Jelenleg nem tárolnak hulladékot ilyen módon. Az atomerõmû késõbbi lebontása során további 303,7 m 3 nagy aktivitású hulladék kelet ke zé sé vel kell szá mol ni. Ez a hul la dék - mennyiség a 6.4. fejezetben hivatkozott iro - dalom szerint nettó mennyiségnek minõsül, azaz a leszerelésbõl származó nagy aktivitású hulladék elhelyezéséhez ennél nagyobb térfoga tú tá ro ló szük sé ges. A fen ti hul la dék - mennyi sé get 101 db nagy já ból 3 m 3 -es bel sõ (effektív) térfogatú konténerben helyezik el. Ezen konténerek külsõ mérete beleértve a fe - lületi elemeket is 1,7 m élhosszúságú kockának felel meg, tehát a leszerelésbõl keletkezõ nagy ak ti vi tá sú hul la dék brut tó tér fo ga ta 496,2 m 3. A jövõben megvalósítandó nagy aktivitású hulladéktároló szükséges kapacitá - sa az atomerõmûvi eredetû nagy aktivitású hulladékok befogadására tehát 92, , ,2 =735,2 m 3. A nagy aktivitású hulladékok keletkezési ütemét figyelembe véve, a végleges elhelye - zést a mû sza ki terv ben fog lal tak sze rint csak a leszerelés fázisában kell megoldani, bár a tá - rolókapacitás az 50 éves üzemidõ alatt várha- 13

14 tó nagy ak ti vi tá sú hul la dé kok szá má ra nem ele gen dõ, a pak si atom erõ mû ra dio ak tív hul - la dék ke ze lé si kon cep ci ó ja (A ra dio ak tív hul la - dé kok ke ze lé sé nek és át me ne ti tá ro lá sá nak mûszaki koncepciója N00002PRK/C ) tartalmazza azokat az intézke - déseket, amelyekkel biztosítható ezen hulladékok átmeneti tárolása. A fenti koncepciót az OAH HA 4942 sz. határozatával jóváhagyta A kiégett atomerõmûvi nukleáris üzemanyag keletkezése és átmeneti tárolása az atomerõmûben A kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti tárolása az erõmû szomszédságában létesí - tett KKÁT-ban tör té nik 50 éves idõ tar tam ra. Az erõmû normál üzemvitele során keletkezõ kiégett nukleáris üzemanyag-kazetták száma jól becsülhetõ. Mai ismereteink szerint az erõmû tervezett 50 éves élet tar ta má nak vé gé ig ke let ke zett, ha zánk ban ma radt ki égett nuk le á ris üzem - anyag ka zet ták szá ma db lesz. A tel jes mennyiség a további Oroszországba törté - nõ visszaszállítás lehetõségével nem számolva az alábbi összetevõket tartalmazza: 1882 db pihentetõ medencékben ( ) lásd táblázat 6067 db KKÁT-ban ( ) lásd táblázat 9928 db 2010 és 2041 között keletkezõ kiégett kazetta mennyiség, beleértve a blokkok leállításából adódó teljes zóna kirakásokat is. Az összesen keletkezõ db kazetta elhelyezéséhez és átmeneti tárolásához 37 mo dul meg épí té sé re van szük ség a KKÁT-ban. Eh hez szük ség van a kap cso ló dó komplex engedélyezési procedúrára is. A PA Zrt. adatszolgáltatása alapján a teljes ki égett üzem anyag-mennyi ség az üzem - anyag beszerzési forrását tekintve orosz tí - pusú. A kiégett üzemanyag-kazetták átlagos nehézfém tömege az eddig használt kazetták te kin te té ben 116 kgu-nak fe lelt meg, míg a késõbbiekben (várhatóan 2010-ben) bevezetés re ke rü lõ Gd-2n tí pu sú ka zet tá ké 122 kg-nak te kint he tõ. Így a ki égett üzem - anyag kazetták becsült átlagos nehézfémtöme ge 50 éves üzem idõ ese tén 118,62 kg-ra mó do sul. Ezt az ér té ket a db régi tí pu - sú és a 7808 db Gd-2n tí pu sú fû tõ elem ke let - kezését feltételezve származtattuk. Az üzemidõ vé gé ig ke let ke zõ ki égett üzem anyag mennyi sé ge kgu (azaz 2120,57 tu) ne héz fém vagy urán mennyi sé get ér el A nem atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású, valamint hosszú élettartamú radioaktív hulladékok keletkezési üteme és elhelyezése A mûködõ atomerõmûvön kívül radioaktív hul la dé kok kép zõd nek ku ta tó in té ze tek ben, egészségügyi, ipari, mezõgazdasági intézményekben és laboratóriumokban. A nem atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok keletkezésének mennyisé ge m 3 /évre csök kent az el múlt évek - ben. Ezt a hul la dé kot a püs pök szi lá gyi RHFT-ben he lye zik el. A táb lá zat ból lát - ható, hogy az RHFT szabad kapacitása kime - rült, ha el te kin tünk az el múlt évek biz ton ság - növelési tevékenységeinek következtében fel - sza ba dult kb. 100 m 3 -es tárolókapacitástól, melynek felhasználására hamarosan sor kerülhet. A végleges tárolótéren végrehajtandó ka pa ci tás-fel sza ba dí tás el vég zé sé ig meg ol - dást jelent a feldolgozó épület átalakításával kialakított központi átmeneti hulladéktároló épület, ahol 228 db hordkeret tárolására van lehetõség. Egy hordkeretben 4 db 200 l-es hor dó, vagy 1 db 1,1 m 3 -es lemezkonténer helyezhetõ el, hordóban kifejezve így 912 db 200 l-es hordó tárolására van lehetõség. (Az átmeneti tárolóban január 1-jén 513 db 200 literes hordót, illetve 33 db lemezkonténert tároltak. Ez a hulladékmennyiség részben külsõ beszállítóktól érkezett a telephelyre, és ennek egy részét a továbbiakban véglegesen elhelyezik a megüresedõ tároló medencékben. Egy másik része pedig a biztonságnövelõ in téz ke dé sek (me den ce fel tá rá sok) ered mé - nyeként keletkezett, de megfelelõ kezelés és átválogatás után ezek egy részét is elhelyezik a tárolómedencékben, a maradék pedig a válogatás eredményeként átmeneti tárolás - ra ke rül a köz pon ti épületben (lásd 3.1.) fe je - zet. A fentiekbõl következik, hogy a bizton- 14

15 ság nö ve lõ in téz ke dé si te vé keny sé gek so rán az át me ne ti tá ro ló sza bad ka pa ci tá sa ál lan dó - an vál to zik, és ne he zen de fi ni ál ha tó, hogy az ott tárolt hulladéknak pontosan mekkora há - nyada kerül vissza az RHFT medencéibe végsõ elhelyezésre, és mekkora részét kell majd más tároló létesítményben véglegesen elhe - lyezni). Magyarországon az ipari, mezõgazdasági és gyógyászati tevékenységek végzése éves szin ten na gyon kis mennyi sé gû olyan hosszú élettartamú radioaktív hulladék keletkezésé - vel jár, amely nem he lyez he tõ el vég le ge sen a püspökszilágyi telephelyen. Ezen hulladékokat ebben a pillanatban az RHFT telephelyén tárolják, vagy pedig még a keletkezés helyén találhatók. Nem lehet ma ezen anyagfajták keletkezését illetõen korrekt éves mennyiségi adatot megadni, de Társaságunk ma úgy te - kinti, hogy a hosszú élettartamú radioaktív hul la dé kok tel jes mennyi sé ge nem fog ja meg ha lad ni összes sé gé ben a 100 m 3 -es mennyi sé get. Ezt az anyag faj tát együtt kell el - helyezni az erõmûvi eredetû nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékokkal, így az elhelyezésre kerülõ összes mennyisé get ez zel a 100 m 3 -rel nö vel ni kell. A fen ti számadat pontosítása az RHFT-ben esedékes biz ton ság nö ve lõ in téz ke dé sek (me den ce fel - tárások) végrehajtását követõen válik esedékessé A nem atomerõmûvi eredetû kiégett üzemanyag keletkezése és átmeneti tárolása A KFKI AEKI kutatóreaktora a Budapesti Kutatóreaktor (továbbiakban BKR) 1959 óta mûködik. Az 1986-ban megkezdett rekonstrukciót követõen a reaktor 1992 óta mûködik újra. Az 1993-ban határozatlan idõre kiadott üze mel te té si en ge délyt tíz éven te idõ sza kos biztonsági felülvizsgálat keretében meg kell újítani. Az elsõ felülvizsgálatra 2003-ban került sor. A KFKI AEKI adatszolgáltatása szerint a reaktor tervezett üzemideje a rekonstrukciótól számított 30 év, tehát a reaktor leállítására a ter vek sze rint 2023-ban ke rül sor. A KFKI AEKI adatszolgáltatása szerint évente a fel - használt üzemidõ függvényében átlagosan 70 db (VVR típusú) kazetta cseréjére kerül sor. A KFKI AEKI ja nu ár 1-jén már nem rendelkezett friss nagy dúsítású (36%) fûtõele mek kel, mert a fel nem hasz nált fû tõ ele - meket 2009 során visszaszállították Oroszország ba. A 20%-os dú sí tá sú új VVR-M2 üzem - anyagkötegek bevezetése megkezdõdött. A re aktor je len leg 358 friss VVR-M2 20% dúsítású köteggel rendelkezik. Jelenleg vegyes zó na üze mel, a kon ver zió vár ha tó an 2012-ben fe je zõ dik be, ek kor ke rül nek ki a zó - nából az utolsó 36% dúsítású fûtõelemek. A KFKI AEKI adatszolgáltatása alapján a táblázat bemutatja a BKR-ben kelet - ke zett, és ed dig el nem szál lí tott, va la mint a jövõben várhatóan keletkezõ kiégett üzemanyag mennyiségét az üzemidõ végéig. A és a táb lá za tok össze ve té - sé bõl lát szik, hogy az in té zet a évi üzem anyag-vissza szál lí tás kö vet kez té ben ele gen dõ tá ro ló ka pa ci tás sal ren del ke zik a tervezett üzemidõ végéig, hiszen a teljes táro - ló kapacitás 936 szemben az üzemidõ végéig szük sé ges sé váló tel jes 470 db-os tá ro ló kapacitással táb lá zat A BKR-ben ke let ke zett és eddig el nem szállított, illetve a jövõben várhatóan keletkezõ kiégett üzemanyag adatai Idõ, Mennyiségek Típus [dúsítás] kiégett kazetta [db] szükséges tároló pozíció [db tok] nehézfém tömeg [kgu] kiégett kazetta [db] szükséges tároló pozíció [db tok] nehézfém tömeg [kgu] VVR-SzM (36) 65 5,9 65 5, VVR-M2 (36) , ,71 VVR-M2 (20) ,00 Összesen , ,61 15

16 táb lá zat A BME NTI ál tal üze mel te tett oktatóreaktorban keletkezõ kiégett üzemanyag mennyisége Típus Idõ, Mennyiségek kiégett kazetta [db] szükséges tároló pozíció [db tok] nehézfém tömeg [kgu] kiégett kazetta [db] szükséges tároló pozíció [db tok] nehézfém tömeg [kgu] EK ,96 A BME NTI oktatóreaktorában 1971 óta 24 db részben módosított EK-10-es kazetta üzemel. Ezen kazetták névleges betöltési nehéz fém-tö me ge 30 kg volt, ami bõl idá ig kb. 0,02 kg U-235 fo gyott. Tech no ló gi ai okok mi - att el kép zel he tõ, hogy az ok ta tó re ak tor 2027-ig tervezett üzemeltetése során az aktív zóna részleges vagy teljes átrakására sor fog kerülni. Így a teljes üzemidõ során maximum 59,96 kg ne héz fém-tö me gû ki égett üzem - anyagra lehet számítani. Ezeket az adatokat fog lal ja össze a táb lá zat. A két intézményi reaktor tervezett élettar - ta má nak vé gé ig 246, ,96 = 306,57 kg U mennyiségû kiégett üzemanyag keletkezik. Az együt tes tá ro ló igény = 518 tá ro ló pozícióra terjed ki, ha feltételezzük a BME ka - zettáinak a KFKI AEKI tárolójában történõ át - meneti elhelyezését. A tároló kapacitás iránti igényt tovább csökkentheti a kiégett fûtõele - mek egy ré szé nek eset le ges újabb orosz or - szági visszaszállítása. Mi vel a tel jes tá ro lá si ka pa ci tás újabb oroszországi visszaszállítás nélkül is lehetõséget biztosít a fentiekben bemutatott 518 ki - égett fûtõelem elhelyezésére, a két létesít - mény üzemidejének végéig a tároló kapacitás elégségesnek tekinthetõ. 16

17 3. Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése 3.1. Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése az RHFT-ben Elõzmények A radioaktív hulladékok az izotóptechnika ha zai al kal ma zá sá val egy ide jû leg je len tek meg. Ezeket kezdetben az alkalmazásban élen járó MTA Izo tóp In té zet te rü le tén tá rol ták ra készült el a solymári kísérleti izotóptemetõ, így a radioaktív hulladékok országos összegyûjtése 1960-ban kezdõdhetett meg. Az elsõ, kísérleti radioaktív hulladéktároló létesítmény helykiválasztása nem volt kellõen megalapozott és a létesítmény mûszaki megoldásai is hiányosak voltak. A kísérleti tároló kapacitása hamar kimerült, így a létesítést követõ tíz év elteltével, egy új ra dio ak tív hul la - déktároló (az RHFT) létesítése vált szükségessé. Az új létesítmény Püspökszilágyon készült el de cem ber 22-én 3540 m 3 kapacitás - sal. A tárolót mûszakilag a földfelszín közelében épített medencés, illetve csõkutas kialakí - tás sal valósították meg. Az elsõ szál lít mányt az RHFT 1977 már ci u - sában fogadta. A létesítmény végleges üzemel te té si en ge dé lyét 1980-ban adta ki az Egész ség ügyi Mi nisz té ri um. El len ke zõ ren - delkezés hiányában az RHFT elhelyezésre át - vett majd minden radioaktív hulladékot, ami a nukleáris technika alkalmazása során keletke - zett, így ke rül tek oda hosszú élettartamú radio aktív hulladékok is. Természetes elképzelésként adódott a paksi atom erõ mû üzem be lé pé se kor, hogy az atomerõmû üzemeltetése és lebontása következtében keletkezõ hulladékot Püspökszilágyon lenne célszerû véglegesen elhelyezni, hi szen itt mû kö dött az or szág egyet len kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére kijelölt létesítménye. Az atomerõmûvi hulladékok mennyisége azonban lényege sen meg ha lad ta az RHFT ka pa ci tá sát, a paksi atomerõmû kis aktivitású szilárd hulladékainak Püspökszilágyra történõ szállításai - ra ezért csak átmeneti megoldásként került sor. En nek ke re té ben 1983 és 1989, va la mint 1992 és 1996 kö zött az RHFT ka pa ci tá sá ból az erõ mû mint egy 2500 m 3 -t fog lalt el. A be - szállítások közötti idõszakban megtörtént a püspökszilágyi RHFT tárolókapacitásának ki - bõ vítése. A létesítmény bõvített tároló ka pa - citása összesen 5040 m 3. További jelentõs mérföldkõnek tekinthetõ az RHFT vonatkozásában, hogy a létesítmény üzemeltetését és engedélyesi feladatait átvet - te 1998-ban az RHK Kft. jogelõdje. A mun ka a hulladéktároló biztonságának teljes körû érté - ke lé sé vel kez dõ dött. A 2002-ben el vég zett pontosított biztonsági elemzés ismeretében kimondható, hogy az RHFT üzemeltetése és a környezet biztonsága az intézményes ellenõrzési idõszak végéig megfelelõen garantált. A biztonsági értékelés alapján határozták meg azo kat a ten ni va ló kat, amik a lé te sít mény hosszú távú biz ton sá gá nak biz to sí tá sá hoz szükségesek, és az értékelésre épült az Alappal rendelkezõ miniszter által 2002-ben jóvá - hagyott A püspökszilágyi RHFT biztonság - nö ve lõ prog ram ja címû do ku - mentum is. A munkálatok a továbbiakban az ideiglenes üzemeltetési engedélyt kiváltó a végleges üzemeltetési engedély megszerzésére, a biztonságnövelõ intézkedések elõkészí té sé re és meg kez dé sé re irá nyul tak, ami egyben hozzájárult további hulladék-elhelyezési kapacitások biztosításához is. A rekonstrukciós munkák eredményei alapján az illeté - kes hatóság az üzemeltetési engedélyt megad ta, az új en ge dély február 28-ig ér - vényes. A biztonságnövelõ program elsõ üte - mében került sor egyebek mellett az üzemi épület átalakítására és átmeneti tárolóként 17

18 tör ténõ engedélyeztetésére, a III. és IV. sz. me dencesor környezetének helyreállítására is. A biztonságnövelõ program elsõ ütemét követõen 2005-ben elkészült a A püspökszilágyi RHFT biztonságnövelõ programja, II. ütem ( ) címû do ku men tum, ame - lyet az Alap pal ren del ke zõ mi nisz ter még 2005 végén jóváhagyott, meghatározva a te - lep további rekonstrukciós feladatait. A program elsõ fá zi sá nak (II. ütem 1. fá zis) fõ fel - ada ta négy cel la (A11, A12, A13, A14) de - monstrációs célú kirakása, a kirakott hulladék átválogatása volt, beleértve a szükséges inf - rastruktúra kialakítását (prés, forrókamra, válo ga tó boksz, daru, kül sõ és bel sõ sá tor, stb.) és a munka engedélyeztetését is. A demonstrációs jellegû fázis 2009-ben a tapasztalato - kat összegzõ tanulmány elkészítéséig haladt elõre. A vissza nem helyezett hulladékok pilla - natnyilag a központi átmeneti hulladéktároló épü let ben ta lál ha tók (lásd fe je zet). A cellabontási munkák II. ütem 1. fázisának keretében elvégzett lépések eredményeként jelentõs megközelítõleg 20%-os tároló hely felszabadítás vált lehetõvé Stratégiai cél Tekintettel arra, hogy a hazai szabályozás szerint csak határozott ideig érvényes üzemel te té si en ge dé lyek bir to ká ban üze mel a püspökszilágyi RHFT, kiemelt jelentõsége van a létesítmény 1998 óta folyamatban lévõ korszerûsítésének és az üzemeltetési engedély idõrõl idõre történõ meghosszabbításának. Folytatni kell a tárolómedencéken belüli térfogat-felszabadítás gyakorlatát jogi, mûsza ki, gaz da sá gi és la kos sá gi el fo ga dá si szempontokat is figyelembe véve. Így kell le - hetõvé tenni olyan mértékû szabad tárolási ka pa ci tás ki ala kí tá sát, mely hosszú tá von megoldja a hazai izotóp-felhasználók radioaktív hulladékainak a telephelyen történõ fogadását. Az RHFT vonatkozásában a folyamatos üzemeltetés a cél. Az RHFT a továbbiakban kizárólag a nem atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezését szolgálja. A hosszú élettarta - mú hulladékok tárolását csak átmenetileg old ja meg az RHFT. A kis és kö ze pes ak ti vi - tá sú hul la dé kok el he lye zé sé re vo nat ko zó feladat ellátása szabad tárolási kapacitás nyerésével válik lehetségessé a jövõben, ezért ez ki emelt cél nak mi nõ sül A közeljövõ feladatai elsõ negyedévében befejezõdnek a kitermelt hulladékok átcsomagolásához, azok minõsítéséhez illetve a folyékony hulladékok fel dol go zá sá hoz be szer zett be ren de zé sek RHFT üzemi épülete 18

19 üzem be he lye zé si mun ká la tai. El kell vé gez ni a tech no ló gi ai épü let szel lõ zõ rend sze ré nek az új be ren de zé sek be szer zé se és üzem be he - lye zé se kap csán szük sé ges sé vált bõ ví té sét ben elõ ké szít jük a biz ton ság nö ve lõ prog ram to váb bi ak ban ese dé kes mun ká it. Ennek elsõ lépéseként a demonstrációs céllal végrehajtott kamrafeltárási munkák összegzõ értékelése készül el. Ezen belül elemzésre kerülnek a biztonságnöveléssel összefüggõ tá - rolókapacitás növekedést jellemzõ mennyiségek. Egy biztonsági értékelés készítésével ala - pozzuk meg a további munkák tartalmi ele - me it. Ezek a mun kák szük sé ge sek a biz ton - ság nö ve lõ prog ram jö võ be li foly ta tá sá hoz, ahol a demonstrációs szakaszban megkezdett tevékenység teljesedik ki jelentõs mértékben, beleértve a hulladék visszanyerési munkálato kat és az ez zel együtt járó ka pa ci tás fel sza - badítási feladatokat is. A II. ütem 2. fázissal össze füg gõ en ge dé lye zé si el já rá si lé pé sek 2010-ben esedékesek, és ugyancsak ebben az évben kerül kiválasztásra a végrehajtásért felelõs vállalkozó. Megkezdjük a laborépület illetve az õrzésvédelmi rendszer korszerûsíté - sét beleértve a vagyonvédelmi kerítés felújítá - si munkáinak tervezését és végrehajtását is. A fenti munkák jelentõs része 2010-ben megin - dul, de a mun kák vég re haj tá sa több évre el hú - zódhat A feladatok ütemezése A biztonságnövelés (kapacitás-felszabadí - tás) II. ütem 2. fázis kivitelezési munkáinak megkezdése (további medencék felbontása a I., II. me den ce sor ból a rész le ges biz - tonsági jelentésben foglaltak szerint). Az I. számú medencesoron további 6 medence tartalmának feldolgozása, ezt követõen a hulladékok újra elhelyezése. A patakba torkoló csapadékelvezetõ árok felújítása. A külsõ kerítés felújítása. A laborépület és az õrzésvédelmi rendszer korszerûsítésének megkezdése. tása A biztonságnövelés (kapacitás-felszabadí - tás) II. ütem 2. fázis kivitelezési munkáinak folytatása. Az I. számú medencesor munkáinak befejezése. Aszfaltozott utak felújítása. A laborépület és az õrzésvédelmi rendszer korszerûsítésének befejezése. tása A biztonságnövelés (kapacitás-felszabadí - tás) II. ütem 2. fázis kivitelezési munkáinak befejezése. A II. számú medencesor tartal - mának feldolgozása, ezt követõen a hulladékok újra elhelyezése. Az I-II. számú medencesor környezetének helyreállítása. Tereprendezés, parkosítás. tása A biztonságnövelés (kapacitás-felszabadí - tás) III. ütemének elõkészítése és kivitele - zé se. A III-as és IV-es szá mú me den ce sor tartalmának feldolgozása, ezt követõen a hulladékok újra elhelyezése, valamint a C típusú tárolók megszüntetése. Kísérleti medencetakarás létesítése és üzemeltetése. tása tása A biztonságnövelés IV. ütemének elõkészítése és kivitelezése (a B és D csõkutak elõkészítése szállításra). A létesítmény lezárásra történõ elõkészíté - se, a végleges földtakaró kialakítása. tása A létesítményben tárolt hosszú élettarta - mú radioaktív hulladékok kondicionálása és átszállítása a nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok végleges tá ro ló já ba, a létesítmény üzemen kívül helyezése tõl A létesítmény intézményes felügyelete (aktív és hosszú távú passzív intézményes ellenõrzés). 19

20 Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez A biztonságnövelés (kapacitás-felszabadí - tás) II. ütemének keretében megvalósuló te - vékenységek költségvonzatait A püspökszi - lá gyi RHFT biz ton ság nö ve lõ prog ram ja II. ütem ( ) címû do ku men tum ha tá - rozza meg. A fenti biztonságnövelõ program - ban meghatározott idõbeli ütemezéshez képest pillanatnyilag jelentõs (kb. 3 éves) késés tapasztalható. A késés oka a biztonságnövelõ te vé keny sé gek vo nat ko zá sá ban egy részt a de monst rá ci ós prog ram en ge dé lye zé sé nek elhúzódása, másrészt a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi források átcsoportosítása. Az el vég zett cel la bon tá si te vé keny sé gek de - monst rá ci ós prog ram ke re té ben va ló sul tak meg, ami azt je len ti, hogy a prog ram több mû sza ki rész le te elõ re nem volt pon to san megítélhetõ (pl. betonozott cellák feltárásá - nak módja, a kamrákba visszahelyezett hulladék vissza tö me dék elés ének ki ala kí tá sa). A fenti biztonságnövelõ programban meghatá - rozott pénzügyi becslések alacsonynak bizonyul tak, ami nek leg fon to sabb ma gya rá za ta az, hogy a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök idõbeli ütemezése eltért az elõre meghatározottól. Ez a program késedelmes végrehajtását eredményezte, ami magával vonta a költségek növekedését is. A biztonságnövelõ program aktualizálása még 2010-ben vár - ha tó. A III. és IV. ütem vég re haj tá sá nak költ - sé ge it és idõ be li üte me zé sét a II. ütem 1. fá zi - sa során szerzett tapasztalatok és mûszaki becslések alapján határoztuk meg. Az RHFT mûködtetési költségei tartalmazzák a fenti program keretében megvalósuló üzemeltetési tevékenységek költségeit is. Az RHFT mûködési költségei részét képezik az RHK Kft. mûködési költ sé ge i nek (lásd 7. fe je - zet). A püspökszilágyi tároló költségei között je le nik meg 2064 és 2067 kö zött, há rom évre el oszt va a lé te sít mény ben tá rolt hosszú élettartamú hulladékok kondicionálási költsége is mûszaki becslés alapján. A hulladéktároló bezárását követõ intéz - ményes felügyelet magába foglalja a létesít - mény ak tív és passzív fel ügye le tét, és a lé te - sítményre vonatkozó adatok megõrzését. Az ezzel kapcsolatos költségeket a létesítmény bezárásának évéhez kapcsolva jelenítjük meg mûszaki becslés alapján. A püspökszilágyi tároló üzemeltetése függ a nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok tárolójának projektjétõl is, mivel a létesítmény lezárásának legkorábbi idõpontját az határozza meg, hogy mikor nyí - lik meg az a lé te sít mény, ami be az át me ne ti - leg Püspökszilágyon tárolt hosszú élettarta - mú radioaktív hulladékokat át lehet szállítani. A püspökszilágyi tároló kapacitás-felszabadí - tá sá val reális esély van az üzemidõ ilyen mértékû meghosszabbítására Az atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése a bátaapáti NRHT-ban Elõzmények Miután a püspökszilágyi létesítmény oly mértékû bõvítése, ami az atomerõmû teljes igényét kielégítené lehetetlen, 1993-tól útjára indult a Tárcaközi Célprojekt (késõbb Nemzeti Projekt), melynek célkitûzése az erõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulla dék vég le ges el he lye zé sé nek meg ol dá sa lett. Ennek keretében - a környezetben élõ la - kosság véleményét is figyelembe véve- megkezdõdött a telephely-kiválasztás elõkészíté - se ban a földtani, mûszaki biztonsági és gaz da sá gi vizs gá la tok zá ró do ku men tu ma Üveghuta térségében javasolt további vizsgálatokat a felszín alatti, gránitban történõ elhelyezésre, melyek 1997-ben kezdõdtek meg. A föld ta ni ku ta tá sok ról zá ró je len tés ké szült év végén, melynek fõ megállapítása szerint A Bátaapáti (Üveghuta) telephely a rendeletben megfogalmazott valamennyi követelményt teljesíti, így földtanilag alkalmas kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére. Ezt a dokumen- 20

21 tu mot az il le té kes föld ta ni ha tó ság, a Ma gyar Ge o ló gi ai Szol gá lat Dél-Du nán tú li Te rü le ti Hi - vatala véleményezte, és határozattal elfogadta. A közötti idõszakra készült föld alatti kutatási terv célkitûzése a tárolót befoga dó kõ zet tér fo gat ki je lö lé sé re irá nyult. A föld alatti kutatási munkák 2005 februárjában a lejtaknák mélyítésével megkezdõdtek. Két további fontos esemény történt 2005-ben. Bátaapáti képviselõtestülete kezdeményezésére véleménynyilvánító népszavazást tartot - tak a köz ség ben. Ma gas (75%-os) rész vét el - lel a sza va zók kö zel 90,7%-a egyet ér tett az - zal, hogy Bátaapátiban kis és közepes aktivi - tású hulladéktároló épüljön. A magyar Or - szág gyû lés no vem ber 21-én az Atom - törvény 7. (2) bekezdése alapján elõzetes, elvi hozzájárulást adott a földtanilag már korábban alkalmasnak minõsített területen kis és közepes aktivitású hulladéktároló létesíté - sét elõkészítõ tevékenység megkezdéséhez. A 2006 májusában elfogadott beruházási ja vas la tot a ko ráb ban el vég zett ku ta tá sok, ter ve zé si mun kák, biz ton sá gi elem zé sek eredményei alapján állították össze. Ez a dokumentum, valamint ennek 2009 júniusában aktualizált változata (A Nemzeti Radioaktív - hulladék-tároló aktualizált Beruházási Javaslata) képezi a tároló beruházási tevékenységeinek alapját. A föld alatti és felszíni beruházási és építé - si tevékenységekkel párhuzamosan az alábbi meghatározó jelentõségû engedélyek kiadására került sor: A környezetvédelmi engedélyt elsõ fokon má jus 15-én adta ki a Kö zép-du nán - túli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Víz ügyi Fel ügye lõ ség, de az elsõ fokú határozatot a vonatkozó közmeghallgatáson ügyfélként bejelentkezett Magyar Energia Klub megfellebbezte, így az illeté - kes hatóság másod fokú eljárás keretében döntött. Ebben az eljárásban a hatóság jó - vá hagy ta az elsõ fokú határozatot, ami október 18-án jogerõre emelkedett má jus 14-én az Ál la mi Nép egész - ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dél-dunán tú li Re gi o ná lis In té ze te az NRHT lé te sí - tési engedélyét kiadta. Fentiek bázisán az RHK Kft. benyújtotta az üzemeltetési engedélykérelmét, az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézetének Su - gáregészségügyi Decentruma szeptember 25-én az NRHT felszíni létesítmé - nyek üzembe helyezési engedélyét a fel - szín alat ti tárolás elõkészítéséhez kiadta. A felszíni telephelyi létesítmények tekinte - té ben a mun kák zöme ra kon cent - rálódott. Ennek keretében a központi és a technológiai épület 2008 közepén elkészült. A felszíni létesítmények hivatalos átadása október 6-án, az elsõ hulladékszállítás a technológiai épületbe pedig december 2-án valósult meg. A felszín alatti létesítmények tekintetében év végére elkészültek a lejtõsaknák a hozzátartozó összekötõ vágatokkal és technológiai vágatokkal együtt. A tárolókamrák térségét körbevevõ ún. nagy hurok vágatai mintegy 75%-os mértékben készültek el. A felszín alatti térkiképzéshez kihajtott vágatok tel jes hossza év vé gé re mint egy 5101 métert tett ki. A kihajtott szakaszokba beépítet ték a föld ta ni-víz föld ta ni meg fi gye lés hez szükséges eszközöket, és elvégezték a biztonsági értékeléshez szükséges földtani, geofizi - kai, hidrogeológiai vizsgálatokat és a szükséges vágatdokumentálást. A bányászati tevé - kenységekkel együtt és azokkal párhuzamosan folytatódtak a felszín alatti kutatások és elkészültek a vonatkozó jelentések év végére elkészültek a felszín alatti és az azokhoz kapcsolódó felszíni létesít - mények, a megközelítõ és ellátó építmények, valamint a két tárolókamra rendszertervei. Az ezek alapján készült kiviteli tervek ellenõrzése, felülvizsgálata folyamatban van. Az RHK Kft. meg kezd te az NRHT fel szín alatti létesítményeire is kiterjedõ üzembe helyezési engedélyezési eljárásának elõkészíté - sét. Folyamatban van az üzembe helyezést megelõzõ biztonsági értékelés kidolgozása. Ez a do ku men tum az elsõ két tá ro ló kam ra üzembevételére vonatkozik Stratégiai cél Az atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére beleértve az atomerõmû lebontásából származó hulladékokat is 21

22 egy, valamennyi mûszaki és biztonsági szempontnak megfelelõ, új létesítményben a bátaapáti NRHT-ban kerül sor. A már földtanilag alkalmasnak minõsített te rü le - ten új tárolót kell létesíteni és üzemeltetni. A lé te sít mény ter ve zé sét, mé re te zé sét, megvalósításának és üzemeltetésének idõbeli ütemezését hozzá kell igazítani a paksi atomerõmû követelményeihez, de figyelembe kell venni tervezési szinten a bõvíthetõséget is A közeljövõ feladatai A ben a paksi atom erõ mû kisés közepes aktivitású hulladékainak végleges elhelyezése érdekében a felszíni létesítmé - nyek megépítését és a szállító lejtõs aknák ki - alakítását követõen létre kell hozni és üzembe kell venni a Bátaapátiban létesülõ NRHT fel - szín alatti tároló terének elsõ két tároló kamráját. Ennek keretében 2011 végéig ki kell ala - kítani két tároló kamrát, a tároló elsõ kamramezejének kiszolgáló vágatait, meg kell szerelni és üzembe kell venni a mûködtetéshez szükséges technológiai, sugár- és biztonságvédelmi rendszereket, valamint a felszíni ki - szolgáló és szállító berendezéseket, eszközöket. A 2012-tõl kez dõ dõ en meg kell kez de ni a te lep he lyen a 2009-tõl a fel szí nen betárolt radioaktív hulladékos hordók vasbeton elhelyezési konténerekbe való becsomagolását, illetve a konténerek leszállítását és elhelyezését a megépített elsõ tároló kamrába. A felszín alatti tárolóba elsõ idõszakban az ún. történelmi hulladékokat tartalmazó hor - dók kerülnek konténeres formában elhelye - zésre (a történelmi elnevezés a hulladékok elõéletének nem teljes körû ismeretére vonatko zik, emi att el en ged he tet len a hul la dé kos hordók konténerben való elhelyezése, és betonnal való kiöntése). A tárolás elõkészítésé - hez meg kell oldani az elhelyezési vasbeton konténerek folyamatos gyártását és helyszínre szállítását, az üres és megtöltött konténerek mozgatását úgy a Technológiai épületben, mint azon kívül, valamint azok leszállítását és elhelyezését a tároló kamrában. Ehhez a korábban tervezett telephelyi beton üzem elhagyása miatt gyártókapacitást kell biztosíta - ni, és be kell sze rez ni a spe ci á lis eme lõ és szállító gépeket. Hasonlóképpen meg kell oldani a vasbeton konténerek térkitöltõ betonnal való feltöltését az ehhez szükséges eszközök beszerzésével. A hulladékos hordók tar - talmának elõírt véletlenszerû ellenõrzéséhez az indokolatlan többlet hulladékkal járó felbontással való vizsgálat helyett roncsolásmentes (pl. radiográfiai) vizsgáló berendezés engedélyeztetését és telepítését tervezzük. A felszín alatti tér üzemének biztosításához tele - píteni kell a vágatok/kamrák szellõztetõ, vízte - lenítõ és vízkezelõ rendszereit, valamint a sugár- és biztonságvédelmi rendszereket. A fenti munkák végrehajtását 2011 végéig kell befejezni ahhoz, hogy a korábbiakban a te lep hely re be szál lí tott hul la dé kos hor dók végleges elhelyezése 2012-ben folyamatosan végezhetõ legyen. Ezzel biztosítható a további hulladékos hordók fogadása A feladatok ütemezése A fel ada tok üte me zé sé nek leg fon to sabb lépése a kamraigény alakulásának felmérése alapvetõen a PA Zrt. kiszállítási ütemezése, valamint a leszerelési tervek alapján. Ez a két fõ forrás a kis és közepes aktivitású, atomerõmûvi eredetû radioaktív hulladékok tekinteté - ben A kamraigény becslésének peremfeltételei A becslések elvégzéséhez kiindulási alapként a PA Zrt. adatszolgáltatását használtuk fel, me lyet a táb lá zat fog lal össze. A PA Zrt. adatszolgáltatása arra az elképzelésre épül, hogy a folyékony hulladékok feldolgozá - si tech no ló gi á já nak al kal ma zá sát már 2010-ben bevezetik. Az egyes hulladék típusok nál a fe hér hát te rû osz lop mu tat ja a PA Zrt. kiszállításainak tervezett ütemezését. Az alábbiakban mutatjuk be a kamraigény becslésekor figyelembe vett peremfeltételeket: P1: Szegregált hulladék elhelyezés az aláb - biak szerint Külön tároló kamrába kerül az alábbi 7 üzem - vi te li hul la dék típus: Kis és közepes aktivitású szilárd hulladék (200 l-es hordó) Cs-szelektív szûrõoszlop tároló konténer (db) 22

23 23

24 táblázat A leszerelési kis és közepes aktivitású hulladék mennyiség kamraigénye Leszerelési opció 1,9 m 1,9 m 1,6 m befoglaló méretû konténerek darabszáma Kamraigény 2,3 m 2,3 m 1,4 m befoglaló méretû konténerek darabszáma Kamraigény A primerkör 20 éves védett megõrzése 302 0, ,43 Co-60 eltávolító utószûrõ (db) (1 db utó - szû rõ 1 db 200 l-es hor dó ban el he lyez ve) Bepárlási maradék iszap (400 l-es hordó) Üle pí tõ tar tály iszap (400 l-es hor dó) Alfa szennyezett bepárlási maradék (400 l-es hordó), dekontamináló oldat (400 l-es hordó), evaporátor savazó oldat (400 l-es hordó) Ioncserélõ gyanta (200 l-es hordó) P2: A kis és közepes aktivitású leszerelési hulladék A leszerelési hulladékok esetén a primerkör 20 éves védett megõrzését figyelembe véve a táb lá zat ban fog lalt hulladék mennyi ségekkel kell számolni. A leszerelési hulladékok elhelyezésére ennek megfelelõen összesen 4 kamrát állítot - tunk be. P3: Hulladék típusok elrendezése a kamrákban (üzemviteli és leszerelési hulladékra egyaránt) A 200 l-es hordóban átadott hulladékokra az alábbiakat vettük figyelembe. A hordók 9-esével vasbeton konténerbe kerülnek, melynek elhelyezési térigényét 2. ábra: a 200 l-es hordók elrendezése a vágat keresztmetszetében 24

25 2,3m*2,3m*1,4m értékkel vettük figye - lembe. Így egy kamra keresztmetszetbe 4*4+3=19 konténer kerülhet (lásd 2. ábra). Egy kamrába pedig (100 m aktív kam ra - hosszt figyelembe véve) 100/2,3 43 kon - téner metszet fér el. Ezek alapján egy kamrába összesen: 43*19*9=7353 db 200 l-es hor dó el he lye - zésével számolunk. 400 l-es hordóban átadott hulladékokra az alábbiakat vettük figyelembe. A hordók 4-esével vasbeton konténerbe kerülnek, melynek elhelyezési térigényét 1,9m*1,9m*1,6m értékkel vettük figye - lembe. Így egy kamra keresztmetszetbe 5*3+3=18 konténer kerülhet. (Megjegy - zés: egy sor ban 5 db kon té ner szé les ség igé nye: 5*1,9 m=9,5 m, ami 30 cm-rel több, mint ami a 200 l-es hor dók nál elõ lett irányozva!) Egy kamrába pedig (100 m aktív kam ra - hosszt figyelembe véve) 100/1,9 52 kon - téner metszet fér el. Ezek alapján egy kamrába összesen: 52*18*4=3744 db 400 l-es hor dó el he lye - zésével számolunk. Megjegyzések: A Cs szûrõpatronokat befogadó kon té ne - rek speciális alakja és kis száma miatt ér - de mes megfontolni, hogy kamrás el he lye - zést célszerû-e alkalmazni. Azonban az ki - je lenthetõ, hogy a 20 konténer be fo ga dá - sára kamrás elhelyezés esetén a kon té ne - rek halmozása nélkül is elegendõ egy tö re - dék-kamra. (Ha 1350 mm magassággal és átmérõvel számolunk, akkor 9200/ konténer fér el egy szelvényben. Így a 20 konténer 1 rétegben, 1 db 4*1,35 m=5,4 m hosszú kamrában fér el.) Jelenleg minden hordós hulladék vasbeton konténerben történõ elhelyezését vet - tük figyelembe, ami a késõbbiekben vál - tozhat. A vasbetonkonténer elhagyása esetén az elhelyezendõ hulladék térfogat csökken, ezért az általunk figyelembe vett eset konzervatívnak tekinthetõ. P4: Kamrahajtás feltétele Bányászati tevékenység használatban levõ tá - rolókamra szomszédságában csak akkor engedélyezett, ha az újonnan épülõ tárolókamrát egy üres kam ra (puf fer kam ra) vá laszt ja el a használatban levõ kamrától. Ezzel kapcsolatban figyelembe kell venni azt a kö rül ményt is, hogy az épí té si te rü le tet a hul la dék be szál lí tás és tá ro lás te kin te té ben érintett résztõl sugárvédelmi zónahatárral el kell tudni választani. Egy kamra kihajtására egy évet vettünk fi - gyelembe. A fenti peremfeltételeket kiegészíti az a körül mény, hogy az RHK Kft. ter vei sze rint az elsõ kamramezõben 17 tárolókamra kialakítá - sára van lehetõség A kamraigény alakulása A kamraigényeket a fenti peremfeltételeket figyelembe véve a táblázat tartal - mazza. Az egyes hulladék típusoknál mint azt korábban már jeleztük- a fehér hátterû oszlop mutatja a PA Zrt. kiszállítási ütemezését, a hal ványszürke hátterû osz lop az adott típusból kiszállított kumulált mennyiséget, a szürke hátterû pe dig az adott hul la dék tí pus elhelyezéséhez szükséges új kamra üzembe vételének idõpontját. A fenti táblázat A3-as kamrája esetében az elhelyezésre elõirányzott hul la dék mennyi sé ge né hány szá za lék kal meghaladja a ténylegesen figyelembe vehetõ kamratérfogatot. Ennek ellenére a tervezés je - len állapotában változtatás figyelembe vétele nem indokolt. Az üte me zés hez iga zo dó an új kam rák üzembe vételének idõzítését gyûjti össze a táblázat. Kiemeljük, hogy a fentiek - ben bemutatott ütemezés alapvetõen eltér a korábbi tervekben bemutatott elképzelésektõl. Ezt az in do kol ja, hogy eb ben a terv ben már az FHF technológia mûködését figyelem - be vesszük, ami lé nye ge sen csök ken ti a hul la - dék mennyi sé gét, így a kam rák épí té se idõ - ben jelentõsen eltolható. A 3. ábra mu tat ja be a P4 (kam ra haj tá si) peremfeltételnek való megfelelés módját. Az áb rá ból lát ha tó a kam rán ként ese dé kes üzembevétel (piros színnel) és a megvalósítás (kék színnel) idõpontja. A megvalósítás idõpontját a lehetõségek határain belül igyekeztünk késleltetni a költségek optimalizálása ér de ké ben. Ki vé tel ez alól a 16. és a 17. tá ro - 25

26 ló kam ra. Ezek épí té sét el vi leg le he tett vol na idõ ben el tol ni, de a bá nyá sza ti te vé keny ség kö ze lí tõ leg 30 éves kés lel te té se - mind össze két kam ra ese té ben- vél he tõ en több hát - ránnyal járna, mint az építési költség 30 éves diszkontálásából adódó elõny. A feladatok hosszú távú ütemezése mindezeket figyelembe véve az alábbiaknak megfelelõen alakul: 2011 Az 1-2. tároló kamrák kiépítésének befeje - zése. A tárólókamrák kiszolgálásához szükséges rendszerek és berendezések kialakítá - sa és beszerzése (nyugati portál kiépítése, technológiai rendszerek kialakítása, felszí - ni telephely építészeti átalakítása, felszíni telephellyel kapcsolatos technológiai be táblázat A kamrák üzembe vételének idõzítési igénye az FHFT 2010-es bevezetése esetén Dátum (év) Hulladék típus Kamraszám (db) 2011 Kis és közepes aktivitású szilárd hulladék (Sz1) Co-60 eltávolító utószûrõ (Co) Alfa szennyezett bepárlási maradék, dekontamináló oldat, evaporátor savazó oldat (A1) Alfa szennyezett bepárlási maradék, dekontamináló oldat, evaporátor savazó oldat (A2) Alfa szennyezett bepárlási maradék, dekontamináló oldat, evaporátor savazó oldat (A3) Kis és közepes aktivitású szilárd hulladék (Sz2) Kis és közepes aktivitású szilárd hulladék (Sz3) Kis és közepes aktivitású szilárd hulladék (Sz4) Cs-szelektív szûrõoszlop tároló konténer (Cs) Kis és közepes aktivitású szilárd hulladék (Sz5) Bepárlási maradék iszap (BI) Ülepítõ tartály iszap (ÜI) Ioncserélõ gyanta (IGy) Leszerelési hulladék (L1) Leszerelési hulladék (L2) Leszerelési hulladék (L3) Leszerelési hulladék (L4) 1 Összesen 17 Jelmagyarázat: Sz1 5: tárolókamrák szilárd hulladék elhelyezésére Co: tárolókamra Co eltávolító utószûrõ elhelyezésére A1 3: tárolókamrák alfa szennyezett bepárlási maradék, dekontamináló oldat és evaporátor savazó oldat elhelyezésére Cs:tárolókamra Cs-szelektív szûrõoszlop tároló konténer elhelyezésére BI: tárolókamra bepárlási maradék iszap elhelyezésére ÜI: tárolókamra ülepítõ tartály iszap elhelyezésére IGy: tárolókamra ioncserélõ gyanta elhelyezésére L1 4: tárolókamrák leszerelési hulladék elhelyezésére 26

27 3. sz. ábra: a kamrák kihajtásának és üzembe vételének idõütemezése Jelmagyarázat: Kx: a kamra sorszáma x= Az elsõ évszám a kamra kihajtásának dátuma A második évszám a kamra üzembe vételének dátuma A zárójelben lévõ betû a hulladék típust jelöli (lásd táblázat) A zónahatár a sugárvédelmi ellenõrzött és az építési zóna határának tolódását mutatja szer zé sek, hul la dék mi nõ sí tõ roncsolás - men tes rendszerek beszerzése, enge dé - lyez tetése és beszerelése). Az üze mel te té si en ge dély ké re lem be nyúj - tá sa az 1-2. tá ro ló kamrákra. A lé te sít mény üze mel te té se és kar ban tar - tá sa. Üze mi hul la dé kok be szál lí tá sa és a vég le ges el he lye zés meg kez dé se, moni to - ring üzemeltetése Az 1. tároló kamra (Sz1) feltöltésének megkezdése. A 3. tároló kamra kiépítése. tása. Üzemi hulladékok beszállítása és végleges elhelyezése, monitoring üzemeltetése A 4. tároló kamra kiépítése. A 2. kamra (Co) feltöltésének megkezdése. Biztonsági értékelés megkezdése a tároló kamrák üzemeltetési engedélyének megalapozásához. Az üzemeltetési engedélyezési dokumentum összeállításának megkezdése a tároló kamrákra. Látogató központ és a hozzá vezetõ út terveinek elkészítése (építészeti engedélyezési dokumentumok összeállítása). tása. Üzemi hulladékok beszállítása és végleges elhelyezése, monitoring üzemeltetése Az 5. tároló kamra kiépítése. Az üzemeltetési engedélyezési dokumentum összeállításának befejezése, és az üzemeltetési engedélykérelem benyújtása a tároló kamrákra. 27

28 A lá to ga tó köz pont és a hoz zá ve ze tõ út ki - épí té se. A 3. kam ra (A1) fel töl té sé nek meg kez dé se. A lé te sít mény üze mel te té se és kar ban tar - tá sa. Üze mi hul la dé kok be szál lí tá sa és vég le ges el he lye zé se, mo ni tor ing üzemel - tetése A 6. tároló kamra kiépítése. A 4. kamra (A2) feltöltésének megkezdése. A látogató központ átadása. tása. Üzemi hulladékok beszállítása és végleges elhelyezése, monitoring üzemeltetése A 7. tároló kamra kiépítése. Az 5. kamra (A3) feltöltésének megkezdése. Biztonsági értékelés megkezdése a 6-7. tá - roló kamrák üzemeltetési engedélyének megalapozásához. Az üzemeltetési engedélyezési dokumentum összeállításának megkezdése a 6-7. tároló kamrákra. tása. Üzemi hulladékok beszállítása és végleges elhelyezése, monitoring üzemeltetése A 8. tároló kamra kiépítése. Az üzemeltetési engedélyezési dokumentum összeállításának befejezése, és az üzemeltetési engedélykérelem benyújtása a 6-7. tároló kamrákra. A 6. kamra (Sz2) feltöltésének megkezdése. tása. Üzemi hulladékok beszállítása és végleges elhelyezése, monitoring üzemeltetése A 9. tároló kamra kiépítése. tása. Üzemi hulladékok beszállítása és végleges elhelyezése, monitoring üzemeltetése tása. Üzemi hulladékok beszállítása és végleges elhelyezése, monitoring üzemeltetése A 7. kamra (Sz3) feltöltésének megkezdése. tása. Üzemi hulladékok beszállítása és végleges elhelyezése monitoring üzemeltetése. NRHT felszín alatti munkálatai robbantó anyag betöltése a vájvégen 28

29 tása. Üzemi hulladékok beszállítása és végleges elhelyezése, monitoring üzemeltetése Biztonsági értékelés megkezdése a 8-9. tá - roló kamrák üzemeltetési engedélyének megalapozásához. Az üzemeltetési engedélyezési dokumentum összeállításának megkezdése a 8-9. tároló kamrákra. tása. Üzemi hulladékok beszállítása és végleges elhelyezése, monitoring üzemeltetése A 10. tároló kamra kiépítése. Az üzemeltetési engedélyezési dokumentum összeállításának befejezése, és az üzemeltetési engedélykérelem benyújtása a 8-9. tároló kamrákra. A 8. kamra (Sz4) feltöltésének megkezdése. tása. Üzemi hulladékok beszállítása és végleges elhelyezése, monitoring üzemeltetése A 11. tároló kamra kiépítése. A 9. kamra (Cs) feltöltésének megkezdése. tása. Üzemi hulladékok beszállítása és végleges elhelyezése, monitoring üzemeltetése tása. Üzemi hulladékok beszállítása és végleges elhelyezése, monitoring üzemeltetése Biztonsági értékelés megkezdése a tároló kamrák üzemeltetési engedélyének megalapozásához. Az üzemeltetési engedélyezési dokumentum összeállításának megkezdése a tároló kamrákra. tása. Üzemi hulladékok beszállítása és végleges elhelyezése, monitoring üzemeltetése A 12. tároló kamra kiépítése. Az üzemeltetési engedélyezési dokumentum összeállításának befejezése, és az üzemeltetési engedélykérelem benyújtása a tároló kamrákra. A 10. kamra (Sz5) feltöltésének megkezdése. tása. Üzemi hulladékok beszállítása és végleges elhelyezése, monitoring üzemeltetése A 13. tároló kamra kiépítése. tása. Üzemi hulladékok beszállítása és végleges elhelyezése, monitoring üzemeltetése A 14. tároló kamra kiépítése. A 11. kamra (BI) feltöltésének megkezdése. Biztonsági értékelés megkezdése a tároló kamrák üzemeltetési engedélyének megalapozásához. Az üzemeltetési engedélyezési dokumentum összeállításának megkezdése a tároló kamrákra. tása. Üzemi hulladékok beszállítása és végleges elhelyezése, monitoring üzemeltetése A 15. tároló kamra kiépítése. Az üzemeltetési engedélyezési dokumentum összeállításának befejezése, és az üzemeltetési engedélykérelem benyújtása a tároló kamrákra. A 12. kamra (ÜI) feltöltésének megkezdése. tása. Üzemi hulladékok beszállítása és végleges elhelyezése, monitoring üzemeltetése A 16. tároló kamra kiépítése. A 13. kamra (IGy) feltöltésének megkezdése. tása. Üzemi hulladékok beszállítása és 29

30 vég le ges el he lye zé se, mo ni tor ing üzemel - tetése A 17. tároló kamra kiépítése. tása. Üzemi hulladékok beszállítása és végleges elhelyezése, monitoring üzemeltetése Pihentetés, állagmegóvás, monitoring üzemeltetése Biztonsági értékelés megkezdése a tároló kamrák üzemeltetési engedélyének megalapozásához. Az üzemeltetési engedélyezési dokumentum összeállításának megkezdése a tároló kamrákra, monitoring üzemeltetése Az üzemeltetési engedélyezési doku men - tum összeállításának befejezése, és az üzemeltetési engedélykérelem be nyújtása a tároló kamrákra. A 14. kamra (L1) feltöltésének megkezdése. tása. Leszerelési hulladékok beszállítása és végleges elhelyezése, monitoring üzemeltetése A létesítmény üzemeltetése és kar ban tar - tá sa. Leszerelési hulladékok beszállítása és végleges elhelyezése. A 15. kamra (L2) feltöltésének megkezdése 2068-ban. A 16. kamra (L3) feltöltésének megkezdése 2072-ben. A 17. kamra (L4) feltöltésének megkezdése 2076-ban. Monitoring üzemeltetése A létesítmény lezárása tõl Hosszú távú felügyelet Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolására alkalmas létesítmény megvalósítására irányuló feladatok költségeinek meghatározása mûszaki becslésekbõl indul ki és összhangban van A Nemzeti Radioaktív - hulladék-tároló aktualizált beruházási javasla - ta (2009. március) címû dokumentumban foglaltakkal. Az elhelyezendõ hulladék mennyiséget az erõmû üzemeltetése és lebontása során keletkezõ kis és közepes aktivitású kondicionált radioaktív hulladékból számolta ki az RHK Kft., fi gye lem be véve a pont ban le ír ta - kat. A mennyiségi adatok egy részének frissíté - se évente történik. Ezen adatok tükrözik a pak si atom erõ mû üze mel te té sé bõl adó dó hulladék keletkezési tényszámokat és a radioak tív hul la dék ke ze lés tech no ló gi á já ban tör - tént fejlesztések eredményeit. Ezen a terüle - ten a jelen terv alapvetõ változásokat tükröz, mi vel eb ben a terv ben je le nik meg elõ ször az atomerõmû üzemidejének meghosszabbítá - sa, valamint az FHF technológia figyelembe vétele konkrétan. A mennyiségi adatokat döntõen befolyásolja az erõmû lebontásából adó - dó kis és közepes aktivitású hulladékmennyi - ség. A pont ban le ír tak sze rint ezen a té - ren is új megközelítést és mennyiségi adatokat veszünk figyelembe. A leszerelési hulladékokkal összefüggõ adatok rendszeres felül - vizsgálata a 6. fejezetben leírtak szerint törté - nik. A hulladéktároló bezárását követõ intéz - ményes felügyelet magába foglalja a létesít - mény ak tív és passzív fel ügye le tét, és a lé te - sítményre vonatkozó adatok megõrzését. Az ezzel kapcsolatos költségeket a létesítmény bezárásának évéhez kapcsolva jelenítjük meg mûszaki becslés alapján. 30

31 4. A kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti tárolása A nukleáris üzemanyagciklus bármely vál - tozatát figyelembe véve a ciklus elemeként fi - gyelembe kell venni a kiégett kazetták néhány évtizednyi átmeneti tárolását, ami lehetõvé teszi a kiégett kazetták további kezelését, mi - vel az idõ mú lá sá val a ki égett ka zet ták re ma - nens hõteljesítménye és sugárzása megfelelõ mértékben csökken Elõzmények Az erõmûvi kiégett üzemanyag átmeneti tárolása Ma gyar or szá gon a pak si atom erõ mû üzembe helyezését megelõzõen is képzõdött kiégett nukleáris üzemanyag egyrészt a KFKI AEKI kutatóreaktorában 1959 óta, más részt a BME NTI oktatóreaktorában 1971 óta (lásd pont). Mennyiségi és minõségi változást ho zott a pak si atom erõ mû üzem be he lye - zé se, ahol 1982-ben meg kez dõ dött az ener - ge ti kai célú reaktorokban a nukleáris üzem - anyag kötegek kiégetése. A paksi atomerõmû Mûszaki Tervének el - fo ga dá sa kor ér vé nyes elõ irány zat az volt, hogy az erõmû pihentetõ medencéiben tárolt kiégett üzemanyag-kazettákat 3 éves pihentetés után a Szov jet unió té rí tés men te sen vissza fogadja és re pro cesszál ja úgy, hogy a feldolgozás minden végterméke a Szovjet - unióban marad. Az erõ mû elsõ blokk já nak üzem be he lye - zését követõen a visszaszállítási feltételeket a Szovjetunió többször módosította. A paksi atomerõmû a változó feltételeknek megfelel - ve kö zött össze sen 2331 db ki - égett üzem anyag kö te get szál lí tott vissza a Szovjetunióba (késõbb Oroszországba). A visszaszállítás elsõ éveiben, az Európában, illetve a Szovjetunióban bekövetkezett politikai és gazdasági változások miatt felme - rült, hogy a kiégett kazetták visszaszállításá - nak gyakorlata az egyre szigorodó feltételek fenntartásával sem folytatható sokáig. Döntés született arról, hogy a Szovjetunióba tör - ténõ kiégett üzemanyag visszaszállítás lehetõségének megtartása mellett valóságos hazai alternatívát kell elõkészíteni. A KKÁT léte - sítésére a GEC Alsthom MVDS (Modular Vault Dry Storage: moduláris, aknás száraz táro - ló) típusát választották az erõmû szakemberei. A KKÁT lé te sí té sét kez det ben a pak si atomerõmû finanszírozta, ez a ráfordítás késõbb a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból meg lett térítve. A tervezés, engedélyezés és az építés 1992-tõl 1996 végéig tartott. A megfelelõ engedélyek birtokában a KKÁT üzembe helyezése 1997-ben megtörtént és feltöltése is megkezdõdött. Ezek után a KKÁT folyamatos üzemeltetése párhuzamosan zajlott a bõvítéssel és ez a te - vékenység ma is folyamatban van ban ke rült át adás ra a KKÁT mo dul ja, ez zel a létesítményben elhelyezhetõ kiégett üzemanyag-ka zet ták száma 7200-ra bõvült. Az atomerõmû évi üzemzavara következtében 30 db üzemanyag-kazetta tönkre ment, a ma rad vá nyok T28 és T29 tí pu sú to - kokba kerültek az atomerõmû 2. blokkjának pi hen te tõ me den cé jé ben. Ha ke ze lé sü ket hosszú tá von itt hon kell meg ol da ni, a KKÁT 16. moduljában kialakítottak 100 férõhelyet, ami ben szük ség ese tén le he tõ ség van a T28-as és T29-es tokok elhelyezésére (lásd 2.2. E) pont). Az elhelyezéshez szükséges fel - tételek biztosítását, beleértve az engedélyezési eljárást is, az RHK Kft. az igény felmerü - lését követõen oldja meg. Az Alap pal ren del ke zõ mi nisz ter már ci us 17-én hagy ta jóvá a KKÁT to váb bi bõvítésére vonatkozó Beruházási Programot, ame lyet 2009 ok tó be ré ben ak tu a li zál tak. Dön tés szü le tett arra, hogy a KKÁT to váb bi bõvítése (a keleti szárny megépítésével) továbbra is az MVDS technika alkalmazásával folytatódjék. A KKÁT eddigi üzemeltetési ta - pasztalatai alapján technológiai módosítások 31

32 kidolgozását határozta el az RHK Kft. A technológiai módosítások elõkészítése (tervezés és en ge dé lye zés) 2008-ban meg tör tént. A módosítás megalapozását (hõtechnikai, szi - lárdsági és sugárvédelmi számítások) az angol fõtervezõ végezte el, a tervezési feladatok - ban azonban már hazai vállalkozások is részt vettek. A módosítások bevezetése a KKÁT keleti szárnyának megépítésekor kerül sor. A bõvítést elõkészítõ, 2008-ban végrehajtott ta - lajs ta bi li zá ci ós kí sér le tek azt az ered ményt hozták, hogy a KKÁT következõ moduljainak megépítése elõtt a központi épület keleti oldalán talajcserét kell végrehajtani a megfelelõ talajmechanikai paraméterek biztosítása ér - dekében. A talajcsere végrehajtása során számos elõre nem látható mûszaki probléma merült fel, amik többletköltséget okoztak, és késleltették az elõrehaladást év végére a talajcsere munkálatai jelentõs mértékben elõrehaladtak, és közvetlenül a befejezés elõtt álltak. A kiégett üzemanyag oroszországi vissza - szállításával kapcsolatban megállapodás még nem szü le tett, így a kö zép- és hosszú távú tervekben a hazai átmeneti tárolás lehetõsége it készíti elõ az RHK Kft. KKÁT fogadóépülete 32

33 A nem atomerõmûvi eredetû kiégett üzemanyag átmeneti tárolása és kezelése Mint a fejezetben bemutatásra került, a KFKI AEKI-ben üzemeltetett kutatóreaktor (BKR) és a BME NTI oktatóreaktorában ke let ke zõ ki égett üzem anyag ke ze lé sé nek kér dé se további lépéseket igényel. A KFKI AEKI adatszolgáltatása szerint a ki - égett fûtõelemek elsõ részletének Oroszországba történõ visszaszállítása 2008 folya - mán megvalósult. A BKR üzemidejének végéig képzõdõ további kiégett fûtõelemek átme - neti tárolására az oroszországi visszaszállítás figyelembe vételével elegendõ hely szabadult fel, illetve áll rendelkezésre. A kö vet ke zõ évek ben az Orosz or szág ba történ 2008-as kiszállítási tevékenység után a Ma gyar or szá gon kép zõ dõ il let ve az elsõ vissza szál lí tás után még itt ma radt ki égett üzem anyag-ka zet ták ké sõb bi vár ha tó an es oroszországi kiszállítását, vagy ugyanezen kazetták hazai végleges elhelyezését a to váb bi ak ban kell elõkészíteni, illetve megvalósítani. A BME NTI te kin te té ben ki kell dol goz ni a kiégett üzemanyagkötegek épületbõl történõ kiszállítási technológiáját. Célszerûnek látszik a reaktorból kiemelésre kerülõ besugárzott üzemanyagkötegek oroszországi kiszállítása a KFKI AEKI kiégett fûtõelemeivel együtt. Ahhoz, hogy az átrakás következtében a zónából kikerülõ besugárzott fûtõelemeket átmeneti - leg tárolni lehessen, szükség van az eljárás megtervezésére, engedélyeztetésére. A BME NTI besugárzott fûtõelemei így a továbbiakban együtt ke zel he tõk a KFKI AEKI kiégett fûtõelemeivel. Az együttes tárolásra vo nat ko - zó döntés vagy megegyezés még nem született Stratégiai cél A kiégett üzemanyag-kazetták átmeneti tá - rolása az üzemanyagciklus elválaszthatatlan része, függetlenül attól, hogy az üzemanyag - ciklus zárásának melyik változata kerül kivá - lasztásra a jövõben. A kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti tárolását a létesítmény (KKÁT) bõvítésével és folyamatos üzemeltetésével biztosítani kell. Gondoskodni kell a KKÁT olyan mér té - kû bõvítésérõl, ami az atom erõmû üzem - ide jének meg hosszab bításához igazodik, be le értve a létesítmény engedélyeinek meghosszabbítását is. Az 1. fe je zet ben is mer te tett, és az 1. áb rán bemutatott új referencia szcenárió hazai közvetlen elhelyezés, rövid leszerelés (PRK VM 20 év) az zal szá mol, hogy a ki égett ka - zetták végsõ elhelyezését megelõzõ konténerezés (kondicionálás) a KKÁT keleti szárnyának végéhez illesztett létesítményben valósul meg. Gondoskodni kell a vonatkozó létesít - mények kialakításáról és az ehhez szükséges tevékenységek elvégzésérõl, beleértve a la - kossági támogatás biztosítását is A közeljövõ feladatai kö zött - az atom erõ mû üze mé hez igazodva - folytatni kell a KKÁT bõvítését a száraz állapotban való tárolásra már alkalmas elhasznált fûtõelemek elhelyezésének biztosítása érdekében. Ennek keretében be kell fejez - ni a KKÁT III. ütem 1. fá zis, négy tá ro ló kam - rát magába foglaló moduljának építési és szerelési munkáit, valamint el kell végezni a megépített tároló modul üzembe helyezését. A KKÁT keleti irányú bõvítését megelõzõen el kellett végezni a leendõ tároló kamrák elsõ fele (2,5 mo dul) alat ti ta laj tel jes mély sé gû, 10 mé ter vas tag ság ban való cse ré jét. Ez a ta - laj szint alatt mí nusz 7 10 mé ter kö zött hú zó - dó szerves jellegû lerakódás nem megfelelõ szilárdsági jellemzõi miatt vált szükségessé. A prob lé ma már is mert volt korábban is a KKÁT helyének kijelölésekor de ekkor a 33

34 megoldását a keleti irányú bõvítés meg kez dé - sének idõszakára tették át. A KKÁT III. ütem 1. fá zi sá tól kez dõ dõ en megnövelt tároló kapacitású kamrák kialakí - tá sá ra ke rül sor, ame lyek az ed di gi 450 he lyett 527 db kazetta elhelyezését teszik lehetõvé egy kamrában. Ez a tároló kamra befoglaló méreteinek változatlansága mellett a tároló csövek sûrített elhelyezésével valósul meg. A tárolási kapacitás növelése összhangban van a Pak si Atom erõ mû 20 éves üzem idõ hosszabbítási törekvéseivel, bár ennek elle - né re a KKÁT-ba ere de ti leg tervezett 33 kamra mellé várhatóan még további 4 kamra építése válik szükségessé a jövõben. A fentieknek megfelelõen 2010-ben be kell fe jez ni a ta laj cse rét. Ez után ke rül het sor a III. ütem 1. fázis építészeti munkáinak megkezdé sé re, majd pe dig a tá ro ló te rek és a tech no - lógiai rendszerek kialakítására. A talajcsere során felmerült mûszaki problémák miatt, a fenti munkák elõreláthatólag 2012 elsõ ne - gyedévében fejezõdnek be, mivel az építészeti munkák és ennek következtében a gépészeti, ill. technológiai szerelési tevékenységek az ere de ti leg ter ve zett idõ pont hoz ké pest mintegy fél éves késéssel kezdõdhetnek el. A mo dul üzem be vétele a rend sze rek egye di üzem be he lye zé sét követõen a ki égett ka - zetták 2012-ben a KKÁT-ba történõ beszállítá - sá val történik meg. Ezt követõen 2012-ben meg kell kezdeni a következõ modul elõ ké - szítési munkáit is. Középtávon meg kell oldani az atomerõmû normál üzemeltetésekor keletkezõ inhermeti - kus kazetták KKÁT-ban történõ elhelyezhetõsé gét. Ez zel összefüggésben, együtt - mûködve az erõmû szakembereivel, kapcsolód va az ott fo lyó te vé keny ség hez az aláb bi fel ada tok elvégzését irányozzuk elõ a es évekre: igazolni kell, hogy a látens módon jelen - levõ és/vagy felismerten nyilvántartott inher metikus besugárzott üzemanyag ka - zet ták a KKÁT-ban elhelyezhetõk és ott mozgathatók, manipulálhatók; a fenti igazoláshoz meg kell határozni a KKÁT egyes manipulációihoz és a táro lás - hoz rendelhetõ forrástagokat; meg kell vizsgálni, hogy a szivárgó ka - zetták évenkénti kiszállítási darabszámát kell-e korlátozni, és ha erre szükség van, akkor ezt az éves kiszállítási darabszámot meg kell határozni. Amennyiben a fentiekben vázolt megalapozó tanulmányok eredményei alapján az inhermetikus kazetták befogadására nincs mód a KKÁT-ban, ak kor a szi vár gó ka zet ták át me - neti tárolására kettõs célú konténerekben kerülhet sor, esetleg figyelembe lehet venni a KKÁT technológiájának valamely célirányos, de korlátozott átalakítását. Ehhez azt kell iga - zolni, hogy ezek a megoldások illeszthetõk az 1. ábrán szemléltetett referencia szcenárióhoz. Megjegyezzük, hogy ez utóbbi megoldáso kat és a hoz zá tar to zó iga zo lást nem üte - mez zük és nem is költ ség el jük a je len do ku - mentumban. Ha ugyanis igazolható, hogy a KKÁT-ban az inhermetikus kazetták további tokozás nélkül elhelyezhetõk, akkor a probléma megnyugtató megoldása további költsé - gek kel nem jár, az ellenkezõ (kedvezõtlen) esettel összefüggõ tervezés és felkészülés 2013-tól válhat szükségessé Feladatok ütemezése kamramodul elkészítése. Az üzemi inhermetikus kazetták átmeneti tárolására vonatkozó megoldás ter - vezésének mûszaki megalapozása. A tokozott üzemanyag-kazetták átmeneti tárolására vonatkozó koncepcióterv elkészítése és a tokok KKÁT-ban történõ elhelyezésének megalapozása az erõmû igényeinek megfelelõen kamramodul elkészítése kamramodul elkészítése kamramodul elkészítése kamramodul elkészítése. 34

35 Folyamatos üzemeltetés A KKÁT üzemidejének meghosszabbítása Védett õrzés a leállított atomerõmûvel együtt, felügyelet, és a szükségekhez mért karbantartás A tokozó megépítése a KKÁT keleti vég - pontján A feltöltött kamramodulok kiürítése, a ki - égett üzemanyagok betokozása és elszál lí - tása a nagy aktivitású hulladékok tároló - jába Leszerelés az erõmû leszerelésével együtt Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez A KKÁT bõvítésére vonatkozó költségadatokat az MVDS technika alkalmazását felté - telezve alapvetõen a korábban megkötött szerzõdések alapján lehet becsülni. A becslés során figyelembe vesszük a 2008 márciusában a KKÁT III. ütem 1. fá zis lé te sí té sé re vo - natkozó beruházási programban foglaltakat, ami a keleti irányba történõ bõvítést illetõen az elhatározott és engedélyezett technológiai változtatások alapján került kidolgozásra. A bõvítési költség magában foglalja a felmerülõ engedélyezési költségeket is. A KKÁT mo du lá ri san bõ vít he tõ lé te sít - mény. A szükséges tárolókapacitás bõvítése a PA Zrt. igé nye i nek fe lel meg. Eb ben a pil la nat - ban az erõmû meghosszabbított üzemidejét, és éves szinten keletkezõ kiégett üzemanyag mennyiségét, valamint a pillanatnyilag a helyszínen tárolt kiégett üzemanyag mennyiségét figyelembe véve összesen 37 kamra felépíté - se van be ter vez ve. Az elsõ 16 kam ra 7200 db kiégett üzemanyagköteg befogadására alkal - mas, a to váb bi mo du lok ban egyen ként 527 db kiégett üzemanyagköteget lehet elhelyez ni, így a 37 kamrás kiépítés db kiégett fûtõelem befogadását teszi lehetõvé. A KKÁT tervezett üzemeltetési és karbantartási költségeinek egy részét a PA Zrt. adatszolgáltatása határozza meg, amelyet évente rendszeresen megújít. A KKÁT üzemidejének meghosszabbításá - val összefüggõ költségeket mûszaki becsléssel határoztuk meg. A kiégett üzemanyag átmeneti tárolása és egyéb hulladékkezelési feladatok között érdemi összefüggések az alábbiak szerint állnak fenn: A KKÁT területérõl 2064 és 2072 között kiszállítják a kiégett üzemanyagot a nagy aktivitású hulladéktárolóba. A betokozási és szállítási költségeket a TS(R)6/25rev1. jelû dokumentum a korábbiakban el ké - szített koncepcióterv aktualizálása (lásd 5.1. fejezet) tartalmazza. A KKÁT leszerelése és a hulladék el szál lí - tása 2073-tól az atomerõmû lebontásával együtt történik. A vonatkozó költségeket a 6. fejezet tartalmazza, a forrásadatok ter - vezett felülvizsgálatával együtt. 35

36 5. A nagy aktivitású radioaktív hulladékok és a kiégett nukleáris üzemanyag végleges elhelyezése Ebben a fejezetben a Megalapozás a hazai radioaktív hulladékok és kiégett fûtõelemek kezelésének és elhelyezésének új programjá - hoz címû do ku men tum ban be mu ta tott 3. változatnak (lásd 1. fejezet) megfelelõen a nagy aktivitású radioaktív hulladékok és a ki - égett nuk le á ris üzem anyag vég le ges ha zai elhelyezésével kapcsolatos tevékenységeket foglaljuk össze Elõzmények Magyarországon ilyen típusú hulladékok az 1960-as évektõl kezdõdõen keletkeznek. Az intézményi hulladékokat ellenkezõ (tiltó) rendelkezések hiányában korábban Püspökszilágyra szállították, míg a kutató reaktor ki - égett fûtõelemeit a KFKI AEKI területén tárolják. A paksi atomerõmû üzembe helyezése új helyzetet teremtett, mivel az erõmû üzemeltetése és lebontása meghatározó módon hozzájárul a hazai nagy aktivitású radioaktív hulla dé kok és az or szág ban ke let ke zõ kiégett üzemanyag mennyiségéhez. A hazánkban rendelkezésre álló erõmûvi és nem erõmûvi kiégett nuk le á ris üzem - anyaggal kapcsolatos elõzményeket a 4. feje - zetben találjuk. Magyarországon a nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére irá - nyuló kutatási program 1993 végén a Nemzeti Pro jekt kereteiben a Bo dai Ale u ro lit For má - ció (BAF) vizsgálatával kezdõdött, majd an - nak 1995 márciusában történõ befejezõdése után egy önálló kutatási program keretében folytatódott. Ennek középpontjában ( között) a BAF-ban létesített földalatti laboratóriumban végzett vizsgálatok álltak. Az uránbá nya be zá rá sá ra vo nat ko zó kor mány za ti döntés következtében a bányából megközelíthetõ földalatti laboratórium 1998 végén bezá - rásra került. A korabeli zárójelentés szerint nem merült fel olyan körülmény, amely a nagy aktivitású radioaktív hulladékok BAF-ban történõ végleges elhelyezése ellen szólna. A ki ala kult hely zet ben az RHK Kft. új ra gon - dolta a nagy aktivitású hulladéktároló kialakí - tá sá ra irá nyu ló te vé keny sé ge ket, és 2000-ben egy az or szág tel jes te rü le té re kiterjedõ földtani pász tá zó ku ta tást (scre e - ninget) bonyolított le. A vizsgálati eredmé - nyek alapján továbbra is a Bodai Aleurolit Formá ció bi zo nyult a nagy aktivitású hulla dék - tároló legígéretesebb befogadó kõzetének. A fen ti ek alap ján az RHK Kft. ku ta tá si prog - ramot készített a magyarországi nagy aktivi - tású és hosszú élettartamú radioaktív hulladé kok el he lye zé sé re al kal mas te lep hely és egy új földalatti kutatólaboratórium helyszí - né nek ki je lö lé sé re a Nyu gat-me csek ben. A programot az Alappal rendelkezõ miniszter 2003-ban elfogadta és a munkák ennek alapján megkezdõdtek ben ké szült el a ki égett atom erõ mû vi és egyéb üzem anyag-kö te gek, va la mint a nagy ak ti vi tá sú ra dio ak tív hul la dé kok elhelyezé sére vo nat ko zó kon cep ció terv (TS(R)/6/25) tõl kez dõ dõ en a pénz ügyi erõforrások csökkenésével arányosan csökkent az el vég zett mun kák mennyi sé ge is. A ren del ke zés re álló pénz ügyi esz kö zök ben már csak a kör nye ze ti mo ni - toring, a meglévõ infrastruktúra és az infor - matikai rendszer folyamatos üzemeltetését és néhány tanulmány elkészítését tették le - hetõvé ban ké szült el A BAF ku ta tás hosszú távú programját aktualizáló tartalmi, pénzügyi és üte me zé si kon cep ció (RHK-N-016/ december). Ezt a dokumentumot az 36

37 RHK Kft. fel ké ré sé re a sváj ci NAGRA 2009-ben véleményezte. A koncepció megállapításai 2009-ben beépültek a Megalapozás a hazai radioaktív hulladékok és kiégett fûtõele mek ke ze lé sé nek és el he lye zé sé nek új programjához címû dokumentumba. Ezzel egy ide jû leg a kon cep ció meg ál la pí tá sa i nak to váb bi fe lül vizs gá la tát a fen ti ek ben jel zett do ku men tum meg ala poz ot tan elõ irá nyoz ta. Ettõl a felülvizsgálattól azt várjuk, hogy a te - lephely kiválasztásával kapcsolatban a vonatko zó biz ton sá gi értékelés eredményeit figyelembe véve reálisabb kutatási program kerül kialakításra és így annak költségei csökkenhetnek Stratégiai cél Kez det tõl fog va úgy ítél jük, hogy a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésének min den prob lé má ját Ma gyar or szá gon kell megoldani, függetlenül attól, hogy a szak - mai szempontból azonos kategóriába sorolható kiégett nukleáris üzemanyaggal mi törté - nik, azaz mi lyen üzemanyagciklus-zárási stratégiát választ az ország. A nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése érdekében az ország területén stabil, mély geológiai formációban ki ala kí - tandó tároló létesítésére kell felkészülni. Az egységes nemzetközi álláspont szerint egy ilyen tároló felhasználható a kiégett üzem anyag közvetlen elhelyezésére, de al - kal mas a kiégett üzemanyag rep ro cesszá - lási hulladékainak befogadására is. A refe - ren cia szcenárió az üzem anyag-ciklus le zá - rá sára a kiégett üzem anyag-kazetták köz - vet len hazai elhelyezése. Akkor nevezhetünk egy mûszaki megoldást re fe ren cia szce ná ri ó nak, ha az adott megoldást több elképzelhetõ alternatíva közül vá lasz tot tuk, az el já rás meg va ló sít ha tó és költsége reálisan megbecsülhetõ, az eljárás bevezetésére irányuló rövid távú tevékenységek nem vezetnek visszafordíthatatlan állapot eléréséhez, és a fentiek miatt a gazdasági számolásokat ésszerû a kiválasztott alternatívára alapozni. Ezt erõsítik azok a nemzetközileg is elfogadott elem zé sek, ame lyek a ki égett üzem anyag közvetlen elhelyezésének, illetve újra feldol - gozásának költségeit elemezve a közvetlen el - he lye zést ma még gazdaságosabbnak te - kintik. Nyilvánvaló azonban, hogy az üzemanyag - ciklus-zárási stratégia kiválasztására vonatkozó tevékenységet nem lehet elhanyagolni, folyamatosan figyelni kell az üzemanyagciklus-zárási stratégia területén bekövetkezõ fej - leményekre. A referencia szcenárió folyama - tos ellenõrzése vezethet el annak esetleges alapvetõ revíziójához, támaszkodva a ciklus - zárási tevékenységekkel összefüggõ Magyarország számára is releváns nemzetközi gyakorlat figyelembevételére A közeljövõ feladatai 2010-ben egy zárójelentés elkészítésével befejezõdik a 2003-ban indult kutatási prog - ram ben ezen kí vül már csak mo ni to ro - zási tevékenységekre kerül sor ben ké szül el a Mód szer ta ni aján lá - sok és egy mun ka terv el ké szí té se a nagy ak ti - vitású hulladékok és a kiégett üzemanyag el - he lye zé sé re szol gá ló tá ro ló hoz kap cso ló dó telephely-kiválasztási és felszín alatti kutatási prog ram le bo nyo lí tá sá ra címû ta nul mány, amely 2011-tõl a földalatti tároló megnyitásáig terjedõ idõszakra tesz ajánlásokat az elvégzendõ munkákra vonatkozóan. A tanulmány elkészítésének az a célja, hogy a nagy aktivitá - sú hulladéktároló kialakítására irányuló tevé - keny sé ge ket (ku ta tá so kat) a nem zet kö zi gya kor lat nak meg fe le lõ en tény le ge sen a biztonsági elemzések eredményei vezéreljék. A további kutatások koncepcióját az atomerõmû üzemidõ-hosszabbításával és az üzem- 37

38 anyag cik lus lezárásával, ezen belül a kiégett fûtõelemek kezelésével kapcsolatos fej le mé - nyek figyelembe vételével kell a következõ években kialakítani és 2013 kö zött a tá ro ló és az új föl da - latti laboratórium telephelyének kiválasztásá - hoz szükséges terepi és laboratóriumi tevé - kenységek elõkészítésére és megtervezésére kerül sor az alábbiak szerint: a vonatkozó jogszabályi környezet egyértelmûvé tételéhez szükséges törvénymódosítási javaslatok elõkészítése, és a törvénymódosítások kezdeményezése; a munkák elvégzéséhez szükséges szabályzatok és útmutatók elkészítése (a vonatkozó nemzetközi ajánlások figyelembevételével); Nagy aktivitású végleges tároló telephely-kutatás 38

39 a tá ro ló lé te sí té sé hez, hos szú távú biz ton - sá gos sá gá nak alá tá masz tá sá hoz, meg épí - té sé hez, üze mel te té sé hez és be zá rá sá hoz szük sé ges föld tu do má nyi pa ra mé te rek, információk "leltárának" összeállítása; az arc hív in for má ci ók ös sze gyûj té se, va li - dá lá sa, ezek be vi te le a Biz ton sá gi Ér té ke lé - se ket Tá mo ga tó Adat bá zis ba (BÉTA) és a Biz ton sá gi Ér té ke lé se ket Támogató Tu - dásbázisba (BÉTT); a meglévõ, összegyûjtött információk alapján a 3D modellek elsõ változatának elkészítése; a további információszerzést megalapozó biztonság értékelés és biztonsági jelentés elkészítése; a földalatti labor telephelyének a kivá - lasztásához szükséges kritériumrendszer összeállítása; a nemzetközi projektek tapasztalatainak átvétele a lehetõségek szerint; a biztonsági jelentés ajánlásai alapján a kutatási terv összeállítása és a kivitelezés megpályáztatása; az RHK Kft. felkészítése (szervezeti felépí - tés és a személyi állomány optimalizálása) a fel adat végrehajtásához; az alkalmazni kívánt kutatási módszerek katalógusának és a telephelyet leíró modellek elkészítési stratégiájának az összeállítása; kutatási engedély beszerzése, a kutatás mûszaki-üzemi tervének (a bányászatról szó ló évi XLVIII. tör vény vég re haj tá - sát meghatározó 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 6/C. -sa szerint) elkészíté - se és benyújtása az illetékes Bányakapitányságnak A feladatok ütemezése 2011 A szükséges törvénymódosítások kezdeményezése. Szabályzatok, útmutatók elkészítése, összeállítása, aktualizálása I. A tároló létesítéséhez, hosszú távú biztonságosságának alátámasztásához, megépítéséhez, üzemeltetéséhez és bezárásához szükséges földtudományi paraméterek, információk "listájának" összeállítása. Archív információk összegyûjtése, validá - lása, bevitele a Biztonsági Értékeléseket Támogató Adatbázisba (BÉTA) és a Biztonsági Értékeléseket Támogató Tudásbázis (BÉTT) felépítése I. Tanulmány készítése az elõrehaladott hulladék-elhelyezési programokat irányító társszervezetek szervezeti felépítésérõl és munkatársainak szakmai összetételérõl. A monitoring rendszer és a monitoring elemek indokoltságának felülvizsgálata A hatályos mûszaki-üzemi terv végrehajtá - sa. Folyamatos monitorozás Szabályzatok, útmutatók elkészítése, összeállítása, aktualizálása II. Archív információk összegyûjtése, validá - lása, bevitele a Biztonsági Értékeléseket Támogató Adatbázisba (BÉTA) és a Biztonsági Értékeléseket Támogató Tudásbázis (BÉTT) felépítése II. A szakértõi feladatok ellátására, az ellenõrzésre igénybe venni kívánt szakemberek kiválasztása, felkérése és alkalmazása. A meglévõ, összegyûjtött információk alapján a 3D modellek elsõ változatának elkészítése. A további információszerzést megalapozó biztonság értékelés elvégzése és az eredményeit bemutató biztonsági jelentés elkészítése. A biztonsági jelentés elkészítése, a meglévõ információhiányok ismertetése. A földalatti labor telephelyének a kivá - lasztásához szükséges kritériumrendszer összeállítása. Annak felmérése, hogy a külföldön elvégzett, és hulladék-tárolók létesítéséhez kapcsolódó vizsgálatok közül melyek eredménye honosítható a program során. A biztonsági jelentés ajánlása alapján a kutatási terv összeállítása. Az alkalmazni kívánt kutatási módszerek katalógusának és a telephelyet leíró modellek elkészítési stratégiájának az összeállítása. Új kutatási engedély beszerzése, a kutatás mûszaki-üzemi tervének elkészítése és benyújtása az illetékes Bányakapitányságnak. 39

40 A ha tá lyos mû sza ki-üze mi terv vég re haj tá - sa, és az er rõl szó ló zá ró je len tés elké - szítése. A ku ta tá si en ge dély eset leg meg hos szab - bí tá sa, amen nyi ben szükséges. A NAH kon cep ció ter vé nek a fe lül vizs gálata. A BAF ku ta tás hos szú távú prog ram já ra vo nat ko zó tar tal mi, pénz ügyi és üte me zé si kon cep ció felülvizsgálata. Fo lya ma tos monitorozás A terepi kutatás kivitelezése, beleértve a szükséges zárójelentések elkészítését is. A terepi kutatásokat lezáró, a földalatti la - bor kutatási programját megalapozó biz - tonsági értékelés elvégzése és az ezt is - mertetõ biztonsági jelentés elkészítése. A biztonsági jelentés validálása nemzetközi peer-review igénybevételével. A BAF kutatás hosszú távú programjára vonatkozó tartalmi, pénzügyi és ütemezési koncepció felülvizsgálata. A földalatti laboratórium kiviteli terveinek elkészítése. A földalatti laboratórium építésének a megpályáztatása. Folyamatos monitorozás A földalatti laboratórium megépítése. A földalatti laboratórium kutatási prog - ramjának a megtervezése. A kutatási program hatósági engedélyeztetése. A kutatási program végrehajtásának megpályáztatása. A földalatti laboratórium megvalósulási terveinek az elkészítése I. Folyamatos monitorozás A földalatti laboratórium üzemeltetése. A földalatti laboratórium kutatási prog - ramjának a végrehajtása. A földalatti laboratórium kutatási prog - ramját lezáró biztonsági értékelés elvégzése és az ezt ismertetõ biztonsági jelentés elkészítése. A biztonsági jelentés validálása nemzetközi peer-review igénybevételével. A BAF kutatás hosszú távú programjára vonatkozó tartalmi, pénzügyi és ütemezési koncepció felülvizsgálata. A földalatti tároló létesítési engedélykérel - mét megalapozó biztonsági értékelés el - végzése, a biztonsági jelentés elkészítése. A létesítési engedély megszerzése. A földalatti laboratórium megvalósulási terveinek az elkészítése II. Folyamatos monitorozás A földalatti tároló megépítése. A tároló üzemeltetési engedélykérelmét megalapozó biztonsági értékelés elvégzése, a biz ton sá gi jelentés elkészítése. Az üzemeltetési engedély megszerzése. A tároló megvalósulási terveinek az elké - szítése I. Folyamatos monitorozás A KKÁT-ban tá rolt ki égett üzem anyag át - szállítása a tárolóba. Az erõmû bontási hulladékának beszállítá - sa a tárolóba. A Püspökszilágyban tárolt hosszú élettar - tamú radioaktív hulladékok átszállítása a tárolóba. Biztonsági értékelések készítése. A tároló megvalósulási terveinek az elké - szítése. Folyamatos monitorozás A tároló bezárása. Biztonsági értékelés készítése. Nemzetközi peer-review. A bezáráshoz szükséges hatósági engedélyek megszerzése. A tároló megvalósulási terveinek az aktualizálása. Folyamatos monitorozás Biztonsági értékelések készítése. Folyamatos monitorozás. Döntés az intézményes ellenõrzés folytatá - sá ról, vagy befejezésérõl. 40

41 5.5. Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez A kiégett nukleáris üzemanyag és a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésének költsége A ki égett atom erõ mû vi üzem anyag kö te - gek, valamint a nagy aktivitású hulladékok el - helyezésének költsége A BAF kutatás hosszú távú programját aktualizáló tartalmi, pénzügyi és üte me zé si kon cep ció (RHK-N-016/ december) címû dokumentum alapján számolható. Ezt a dokumentumot, mint azt korábban jeleztük, az RHK Kft. felkérésére a svájci NAGRA véleményezte. A fenti dokumentum megállapításainak további felülvizs - gá la tá ra a közeljövõben sor kerül, ahogy ezt az 5.1. és 5.2. pontokban jeleztük. A kiégett nem atomerõmûvi eredetû üzemanyag kö te gek el he lye zé sé nek költ sé ge a 2004-ben el ké szült (lásd 5.1. pont) kon cep - ciótervbõl TS(R)/6/25 származtatható. Eze ket a költ sé ge ket mu tat ja be a táblázat évi áron. A hazai végleges elhelyezési költség számításaira vonatkozó rendszeresen felülvizs - gá lan dó be me nõ ada to kat a PA Zrt., a BME NTI és a KFKI AEKI adatszolgáltatására épülõ 2.3. fejezet foglalja össze. A költ ség becs lés nem ter jed ki a püs pök - szilágyi RHFT-ben átmenetileg tárolt nagy aktivitású hulladék kondicionálásával kapcsolatos tevékenységekre. Ezek a költségek a püspök szi lá gyi tá ro ló költ sé gei kö zött vannak nyilvántartva (lásd fejezet). A táblázatban bemutatott költség - becs lés nem ter jed ki a nem atom erõ mû vi eredetû kiégett nukleáris üzemanyag oroszországi visszaszállítási költségeire Összefüggések A nagy aktivitású radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag végsõ elhelyezésére vonatkozó tervek az 1. ábrán szemléltetett módon szorosan kapcsolódnak: az erõmû lebontásának idõpontjához, ami meghatározza a nagy aktivitású radioaktív hulladéktároló létesítmény üzemeltetésé - nek és lezárásának idõzítését, a KKÁT üzemidejéhez és kirakásához, ami összefügg a tároló üzembeállításának idõpontjával, az RHFT üzemeltetésének idõzítéséhez, mivel az RHFT-bõl kikerülõ hosszú élettar - tamú hulladékok elhelyezése a nagy aktivi - tású hulladéktárolóban van elõirányozva. 41

42 6. A pak si atom erõ mû és az egyéb nuk le á ris lé te sít mé nyek le sze re lé se 6.1. Elõzmények A pak si atom erõ mû elsõ blokk ját 1982-ben kapcsolták az országos hálózatra, a ne gye dik blokk üzem be he lye zé sé re pe dig 1987-ben ke rült sor. Az atom erõ mû ere de ti - leg ter ve zett üzem ide je 30 év. Eb ben a terv - ben már az atom erõ mû 50 éves üzem ide jé vel számolunk. Ennek alapján az erõmû negyedik blokkját várhatóan 2037-ben állítják le. Az erõmû leszerelésére vonatkozó elsõ ta - nulmányt a DECOM Slovakia Ltd. készítette 1993-ban. Ebben a tanulmányban a vizsgálat tár gyát csak az elsõ ki épí tés (1-2. blokk) ké - pez te. Az 1997-ben ké szí tett új vál to zat már ki ter jedt mind a 4 blokk és a KKÁT leszerelé - sére is. Nagy elõ re lé pés nek szá mí tott, hogy 2003-ban a DECOM Slo va kia Ltd. és a TS-ENERCON Kft. elkészítették a paksi atomerõmû és a KKÁT Elõzetes Leszerelési Tervének elsõ változatát. A paksi atomerõmû Elõzetes Leszerelési Terve ugyanazokat a lesze - relési változatokat vizsgálta, mint az 1997-es ta nul mány, de ez már terv mély sé gû, és messze menõen figyelembe vette a NAÜ ide vonatkozó ajánlásait. Az 1997-es ta nul mány, il let ve az erõ mû 2003-as Elõzetes Leszerelési Terve összesen öt különbözõ leszerelési változatot vizsgált. Ezek közül a min den te kin tet ben leg ked ve - zõbb változat a fel ügye let mel let ti el zá rás 70 évre volt, és ezért ez vált az RHK Kft. költ - ségbecslésének alapjává (referencia-szcenárió). Ez azt je len tet te, hogy a ki égett fû tõ ele - mek KKÁT-ba történõ kiszállítása után az erõmû sze kun der ré szei le bon tás ra ke rül nek, míg a radioaktív anyagokat és berendezéseket tar tal ma zó részek lezárt, és folyamatosan õrzött-ellenõrzött állapotban maradnak 70 évig. A paksi atomerõmû Elõzetes Leszerelési Tervének elsõ felülvizsgálata 2006 decemberében kezdõdött. A felülvizsgálat megkezdése elõtt dön tés szü le tett ar ról, hogy csak a lé te - sít mény ra dio ak tív anya gok kal szen nye zõ - dött, vagy a neutron sugárzás hatására felak - tiválódott részeket tartalmazó épületei, illetve tájképi megfontolások miatt a vízkivételi mû épületei kerülnek leszerelésre és lebontásra. A telephely egyéb inaktív épületeivel saját belátása szerint a tulajdonos fog rendelkezni. Igazodva a nemzetközi tendenciákhoz döntés született arra vonatkozólag is, hogy a védett megõrzés idõtartamára különféle opció kat kell fi gye lem be venni. Az új Elõzetes Leszerelési Terv ami 2008 decemberében készült el az alábbi verziókat tartalmazza (összesen hat verzió): Az erõmû azonnali leszerelése. A reaktorok védett megõrzése (ezen belül három önálló opció: védett megõrzés 50, 70, 100 évig). A primer kör védett megõrzése 50 évig. A primer kör védett megõrzése 20 évig. A fentiekben vázolt új leszerelési opciók komplex értékelésére a Megalapozás a hazai radioaktív hulladékok és kiégett fûtõelemek ke ze lé sé nek és elhelyezésének új prog - ramjához címû dokumentum kialakítása során ke rült sor. En nek alap ján a fen ti hat vál to - zat kö zül a pri mer kör vé dett meg õr zé se 20 évig ver zió ke rült ki vá lasz tás ra és ez a változat szolgál a jelen terv alapjául is. A KKÁT Elõzetes Leszerelési Terve, amely illeszkedik az atomerõmû Elõzetes Leszerelé - si Tervéhez 2010 decemberében készül el, így en nek ha tá sa csak ezt kö ve tõ en épül be a kö - zép- és hosszú távú tervekbe. A BME oktatóreaktorát 1971-ben helyezték üzembe, a hazai nukleáris szakemberképzés oktatási igényeinek kielégítésére. A reaktor ma 100 kw névleges hõteljesítménnyel mûkö dik, és 2017-ig ren del ke zik érvényes üzemeltetési engedéllyel. 42

43 A re ak tor jó mû sza ki ál la po ta va ló szí nû vé te szi, hogy a lé te sít mény még akár 2027-ig is kap jon to váb bi üze mel te té si en ge délyt. A paksi atom erõ mû ter ve zett üzem idõhosszabbítása és így további erõmûvi személy zet ki kép zé se en nek szükségességét kifejezetten alátámasztja. Fentiek alapján a létesítmény leszerelésé - vel 2027 után kell szá mol ni. A Le sze re lé si Terv elkészítése a legutóbb kiadott üzemeltetési engedélyben foglaltak szerint 2011 végén esedékes. A KFKI AEKI kutatóreaktorát 1959-ben építették. A zóna módosítására 1967-ben ke - rült sor, új fûtõelem bevezetésével és 1992 között a létesítményt felújították, új tar - tályt építettek be és a hõteljesítményt 10 MW-ra növelték. A létesítmény kutatási és izo tópgyártási feladatokat lát el, amihez 2,2x10 14 n/cm 2 s neutronfluxus áll rendel ke - zésre. A kutatóreaktor idõszakos biztonsági felül - vizsgálata 2003-ban lezajlott, amelynek alapján az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatósága vis sza vo ná sig való ér vén nyel ki ad ta az üzemeltetési engedélyt. A következõ idõszakos biz ton sá gi felülvizsgálatra 2013-ban kerül sor. Tekintettel arra, hogy a reaktor tervezett üzem ide je 30 év, az üze mel te tést 2023-ig ter - vezik. A reaktor leszerelésével kapcsolatos ta - nul mányt a PHARE Pro jekt ke re té ben az AEA Tech no logy és az INITEC 1997-ben ké szí tet te. Egy má sik le sze re lé si tanulmány a Belgoprocess, az SCK CEN és a STUDSVIK RADWASTE közremûködésével 1998-ban ké - szült. A táblázatban szerepeltetett reaktor leszerelési költségek a fenti tanulmányok pénzügyi felülvizsgálata alapján készültek Stratégiai cél A paksi atomerõmû leszerelésére egyre rövidülõ felügyelet melletti elzárási idõtartamok figyelembe vételével kell felkészülni. Annak érdekében, hogy a világban végbemenõ mûszaki fejlesztések és a felszaporodó ta pasz ta la tok be épül je nek a fel ké szü lés be, periodikusan (5 éves ciklus) felül kell vizsgálni az elõzetes leszerelési tervet A közeljövõ feladatai Az eddigi nemzetközi gyakorlat azt mutat - ja, hogy azoknál a nukleáris létesítményeknél me lye ket a 60-as évek ben vagy azt meg elõ zõ - en ter vez tek, és a ter ve zés so rán nem hasz - náltak korszerû számítógépes tervezési eszkö zö ket na gyon nagy gon dot je lent az ún. ter - vezési input adatok korrekt, ellenõrizhetõ for - mában történõ megjelenítése, és az ún. tervezé si adat bá zis lét re ho zá sa. Az ada tok összegyûjtése, az adatbázis létrehozása rendkívül idõ és költség igényes. A tervezési adatbázis jellemzõi a következõk: az adatbázisnak helyiség orientáltnak kell lennie, mivel a leszerelési munkákat helyiségenként és nem rendszerenként fogják elvégezni; az adatbázisnak a kor színvonala szerinti legkorszerûbb számítógépes adatbázisnak kell len nie; figyelembe véve a jelenlegi nemzetközi tendenciákat egyértelmûen kijelenthetõ, hogy ilyen nagy men nyi sé gû adat ke ze lé - sé re csak egy ORACLE adat bá zis ké pes. Az adatbázis létrehozásának lépései a következõk: meg kell határozni az adatbázis struktúrá - ját, és a késõbbi számításokhoz szükséges adatokat; el kell készíteni az adatbázis feltöltéséhez szükséges ún. adatlapokat, melyek az adatok bevitel elõtti ellenõrzésére, illetve az adatok adatbázisban történõ rögzítésére szolgálnak; 43

44 be kell sze rez ni a szük sé ges hard ver ele - me ket és a szoft vert; el kell kez de ni az ada tok ös sze gyûj té sét; az ös sze gyûj tött, és el le nõr zött ada to kat be kell vin ni az adat bá zis ba; ki kell nyom tat ni az egyes he lyi sé gek ben ta lál ha tó rend sze re le mek listáját; a lis ta alap ján hely szí ni be já rá son el le nõ - riz ni kell, hogy nem ma radt-e ki vé let le nül valami. A PAE le sze re lé si adat bá zis struk tú rá já nak ös sze ál lí tá sát, il let ve az ORACLE adat bá zist az RHK Kft ben el ké szí tet te. Az Or szá - gos Atom ener gia Hi va tal (OAH) fel ké ré sé re a Nem zet kö zi Atom ener gia Ügy nök ség (NAÜ) 2005-ben a RER/3/ /01 re gi o ná lis program keretében német (greifswaldi), illet - ve szlovák szakértõk bevonásával véle - ményezte. Az adatok elsõ körének az összegyûjtése 2006-ban kez dõ dött el és 2009-ben fe je zõ - dött be. A közeljövõ egyik legfontosabb feladata az adatok második, sokkal szûkebb körének az ös sze gyûj té se, ami vár ha tó an 2010-ben kezdõdik meg. A közeljövõ feladatai között kell még megemlíteni a PAE leszerelésének tervezéséhez szükséges sugárvédelmi felmérés elvégzését. A PAE Elõzetes Leszerelési Tervének legutóbbi fe lül vizs gá la ta so rán a ter ve zés hez a DECOM Slo va kia Ltd. ál tal ja va solt, majd a PA Zrt. szakértõi által üzemviteli tapasztalatok alap ján elfogadott néhány eset ben viszont csak becsült sugárvédelmi adatok lettek felhasználva. A leszerelési költségek további pontosítása érdekében el kell végezni tervezési célokat szolgáló sugárvédelmi felméréseket. A sugárvédelmi felmérések elvégzéséhez elõször egy megvalósíthatósági tanulmányt kell ké szí te ni, mely ben meg kell ha tá roz ni azoknak a technológiai rendszereknek és épületrészeknek a körét, melyek felületi szennyezett sé gét meg kell mér ni. Meg kell ha tá roz ni továbbá a mintavétel módját, a felhasznált esz kö zö ket, a mintavételezés ütemezését és a becsült költségeket is. A sugárvédelmi felmérés nem terjed ki a fel ak ti vá ló dott re ak tor szer ke ze ti ele mek re, valamint az épület szerkezetekre, mivel a mintavételezésre ezekben az esetekben csak a blok kok leállítása után van lehetõség. A sugárvédelmi felmérés eredményeit is be kell vinni a tervezési adatbázisba. Az Elõ ze tes Le sze re lé si Terv kö vet ke zõ, 2013-ban esedékes felülvizsgálatáig el kell készíteni a leszerelési hulladékok mennyiségé nek meg ha tá ro zá sá hoz szük sé ges szoft - vert. A PAE Elõzetes Leszerelési Tervének legutóbbi felülvizsgálata során a DECOM Slovakia Ltd. az RHK Kft. ké ré sé re a le sze re lé si költ sé gek számítását a le he tõ leg jobb át te - kint he tõ ség miatt egy EXCEL fájl ban vé gez - te. Mivel a keletkezett hulladék mennyiségek meghatározása az eset le ges több szö ri de - kon ta mi ná lás, vagy több de kon ta mi ná lá si tech no ló gia egy mást kö ve tõ al kal ma zá sa miatt csak iterációs módszer alkalmazásával le het sé ges, ezért az ada tok ún. elõ-fel dol - go zá sát a DECOM Slovakia Ltd. OMEGA meg - nevezésû szoftverének a felhasználásával végezték, majd ezeket az adatokat illesztették be az EXCEL fájlba. En nek a szoft ver nek is el kell ké szül nie az Elõzetes Leszerelési Terv következõ aktualizá - lásáig Feladatok ütemezése 2011 A PAE leszerelésének tervezéséhez szükséges sugárvédelmi felmérés elvégzése A radioaktív hulladékok mennyiségének meghatározására szolgáló szoftver kifej - lesztése A PAE és a KKÁT Elõ ze tes Le sze re lé si Ter - veinek rendszeres felülvizsgálata, majd a Végleges Leszerelési Tervek elkészítése és engedélyeztetése. A blokkok szakaszos leállítása. 44

45 A kiégett üzemanyag-kazetták átszállítása a KKÁT-ba. Az erõ mû ak tív ré sze i nek elõ - készítése a védett megõrzésre A PAE vé dett meg õr zé se és a KKÁT fel - ügyelete és karbantartása. Az erõmû inaktív részeinek leszerelése Az erõmû aktív részeinek leszerelése. A kiégett üzemanyag-kazetták elszállítása a KKÁT-ból. A KKÁT leszerelése Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez Az erõmû leszerelésére vonatkozó költségada tok a 2008-ban el ké szült A Pak si Atom - erõmû Elõzetes Leszerelési Terve megnevezésû, TS(R) 16/80 azonosítójú, valamint a 2002-ben elkészült KKÁT Elõzetes Leszerelé - si Terve megnevezésû, STD/PAKS/VD/07-02 azonosítójú dokumentumokból származnak. Ez utóbbi dokumentum kiváltására 2010 vé - géig egy új elõzetes leszerelési terv készül a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójával kapcsolatban. Megjegyzés: a 2008-ban elkészült TS(R) 16/80 azonosítójú elõzetes leszerelési terv belsõ illesztetlenséget tartalmaz. Ennek következtében a KNPA-ból finanszírozott tevékenységek költségeinek részletezésénél (lásd sz. táblázat) a évi metszékben több év leszerelési költsége került feltüntetésre. A probléma feloldására az elõzetes leszerelési terv soron következõ felülvizsgálatakor kerül sor. A KNPA-ból finanszírozott tevékenységek költségeit bemutató 4. ábrában a évi kiugró érték el lett simítva, hogy a kifizetések tényleges jellegét ez ne torzítsa. Az Elõ ze tes Le sze re lé si Ter ve ket rendszeresen 5 évente aktualizálni kell, míg a vég le ges vál to za tuk el nem készül. Az erõ mû leszerelése mint a tör vény ben nevesített feladatok idõben legkésõbb esedékes mozzanata érdemi ös sze füg gés ben áll a következõ hulladékkezelési feladatokkal: Az erõmû leszerelésébõl jelentõs mennyiségû különbözõ aktivitású hulladék szár - mazik, így a különféle tárolók kapacitásá - nak tervezésekor ezt figyelembe kell venni, ugyanakkor a tárolók zárásának idõzítését szintén a leszereléséhez kell igazítani. A KKÁT leszerelését az erõmû leszerelése során, annak részeként kell meg va ló sí - tani. Az erõmû leszereléséhez hozzá kell igazítani a KKÁT felügyeletét, és a kiégett kazetták KKÁT-ból történõ kirakását és ki - szállítását is. 45

46 7. Egyéb feladatok 7.1. Bevezetés Az atomtörvényben és végrehajtási jogszabályaiban megfogalmazott fõ szakmai fel - adatokkal összefüggõ terveket az elõzõ feje - zetek tartalmazzák. Ebben a fejezetben azok a tevékenységek szerepelnek, amelyek a fõ fel - adatok ellátásához szükségesek és a hosszú távú tervekbe pénzügyileg is beépülnek. Ide tartozik az RHK Kft. mûködtetése, az Alapkezelõ finanszírozása, a hatósági felügyeleti díj és a lakosság támogatása Az RHK Kft. mû köd te té se Az RHK Kft jú ni us 2-án ala kult meg. A Társaság mûködését és így finanszírozását a hosszú távú terv ben fog lalt utol só fel adat vég re haj tá sá ig ig - kell fi gye lem be venni. A Társaság éves mûködési költsége jú li u si ár szin ten 4351,6 M Ft. Ez a költ - ség magában foglalja a Társaság mûködési kiadásait, a püspökszilágyi RHFT üzemelteté - si költségeit, beleértve a biztonságnövelési (kapacitás felszabadítási) feladatok végrehajtását is, a KKÁT üzemeltetését, a hatósági fel - ügye le ti dí jat, a bá ta a pá ti hul la dék tá ro ló (NRHT) mûködési költségét beleértve a beszál lí tá si költségeket is. Megjegyezzük, hogy a hatósági felügyeleti díj felülvizsgálata a közeljövõben várható Az Alapkezelõ költségei A KNPA mûködésérõl és eljárásrendjérõl szóló 14/2005. (VII. 25.) IM ren de let 3. (3) be - kezdése szerint a KNPA kezelésével kapcsolatban az OAH által ellátott feladatokat, vala - mint a szak ér tõk és szak ér tõi cso por tok igény be vé te lét a KNPA terhére kell finanszírozni. Ennek megfelelõen évben az Alapke - ze lõ mû kö dé si cél ra 181,3 M Ft-ot hasz nál fel. Ezzel a mûködési költséggel az Alapból finanszírozott utolsó feladattal bezárólag 2083-ig számolni kell. Az Alapkezelõ mûködési költ - ségeinek felülvizsgálata évenként indokolt A lakossági támogatás rendszere Az atom tör vény 10. (4) be kez dé se le he - tõséget biztosít az önkormányzati társulások támogatására. Az Atomtörvény 67. -a pedig felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy rendeletben szabályozza a támogatás mértékét, a támogatás felhasználásának ellenõrzését és az elszámolás rendjét. A fenti kormányrendelet megjelenéséig az önkormányzati társulások támogatása a ki - alakult gyakorlathoz igazodik, mértéke közép tá von, évi árszinten 1026,7 M Ft. Hosszú tá von azon ban a Meg ala po zás a ha - zai radioaktív hulladékok és kiégett fûtõele - mek kezelésének és elhelyezésének új programjához (2010. január) címû dokumentum - ban leírtakat figyelembe véve a lakossági elfo - gadhatóságot jelentõsen befolyásoló események idõ pont já ban a la kos sá gi tá mo ga tás éves mértékét az esemény jellegének megfe le lõ en nö vel tük il let ve csök ken tet tük. Ilyen eseményt jelent egy hulladék, illetve ki - égett üzemanyag kezelési, vagy elhelyezési létesítmény megvalósítása, vagy jelentõs bõvítése, üzemidõ hosszabbítása, vagy éppen leállítása. 46

47 8. A KNPA-ba való évi befizetések számítása 8.1. A számítások módszere A számítások az OAB Szakbizottságának január 18-i ülésén elfogadott A Köz - ponti Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozandó tevékenységek hosszú távú terveinek és a vonatkozó költségbecslés kialakításának sza bá lyai -ban le írt számítási algoritmus szerint készültek Lényegesebb változások a kilencedik közép- és hosszú távú tervben foglalt számításokhoz képest Ez a kö zép- és hosszú távú terv ve szi fi gye - lem be elõ ször az atom erõ mû 20 éves üzem - idõ hosszabbítását a Megalapozás a hazai radioaktív hulladékok és kiégett fûtõelemek kezelésének és elhelyezésének új programjá - hoz (2010. január) címû dokumentumban le ír tak sze rint (lásd 1. pont). Ezen túl me nõ en a paksi atomerõmû olyan leszerelésével számo lunk, ahol az erõ mû vi pri mer kör 20 éves vé dett meg õr zé se PRK VM 20 év van fel té - telezve. Feltételezzük a folyékony halmazálla - potú kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok kezelésére az FHF technológia bevezetését. Az új referencia szcenárió lényeges tulajdonsága az is, hogy a hulladékkezeléssel kap cso la tos te vé keny sé gek idõtartama lényegesen lerövidül annak ellenére, hogy az atomerõmû üzemidejének meghosszabbítá - sát feltételezzük. Jelentõs változások kezdõdnek a 2011-es évtõl kezdõdõen az RHK Kft. mûködését ille - tõ en is. Ezek a vál to zá sok arra irá nyul nak, hogy középtávon az RHK Kft. lépésrõl lépésre egy re több olyan fel ada tot ve gyen át, ame lyet eddig külsõ vállalkozókkal oldott meg. A Tár - sa ság sze mé lyi ál lo má nya ter ve ink sze rint 2011 és 2013 között összességében 33 fõvel emelkedik. Pénzügyi szempontból a Magyar Nemzeti Bank februári inflációs jelentése alapján a jú ni us jú ni u si vár ha tó inflációs ráta 2,9%. A számításokat a táblázat tartalmazza. A KNPA-ból fi nan szí ro zott te vé keny sé gek költségeinek összefoglalását a táblázat tartalmazza, a pénzkiáramlás idõbeli eloszlását szemlélteti a 4. ábra A KNPA-ba történõ befizetés mértéke A szá mí tás sze rint 2011-ben a PA Zrt ,5 M Ft be fi ze tést tel je sít a KNPA-ba. Et tõl kezd ve az éves be fi ze té sek mér té ke ,6 M Ft. A táb lá zat tar tal maz za a KNPA-ba tör té nõ évi be- és ki fi ze té sek - re vonatkozó szakmai javaslatot A költségvetési intézmények várható kiadásai és azok idõzítése A táblázat összefoglalja a költségvetési intézmények kiégett üzemanyag kezeléssel és leszereléssel kapcsolatos költségeit és a költ - ségek felmerülésének várható idõpontját. Mint azt az 1. fejezetben leírtuk, ezeket a ki - adá sokat a költségvetés a felmerülés évében fizeti. A költségek itt is évi áron je lennek meg. A táblázattal kapcsolatban meg - jegyzendõ, hogy az ott bemutatott költségek csak akkor tükröznek reális igényeket, ha a következõkben további oroszországi vissza - szál lí tásokra nem kerül sor. 47

48 48

49 49