Kis könyv a felelősségről

Olor sum quat, commolore Mayer József Nádori Judit Vígh Sára Kis könyv a felelősségről Adalékok az iskolai agresszió természetrajzához 1

Mayer József Nádori Judit Vígh Sára Kis könyv a felelősségről Adalékok az iskolai agresszió természetrajzához Mérei Ferenc Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Budapest, 2009

Tartalom A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet ingyenes kiadványa A kiadvány a Budapest Főváros Önkormányzatának támogatásával készült. Bevezetés 9 Sohasem volt aranykor 11 Mediatizált agresszió 19 Agresszió/agresszivitás az általános iskolákban 35 Ahogy az intézményvezetők látják 37 Akik a válaszokat adták 37 Az iskolák és környezetük 39 A konfliktusok forrásai és összetevői 49 Miről is beszélünk? 55 Ahogy a tanulók látják 67 Tanulók az iskolában és a tanórákon 75 Agresszió az óvodában? 89 Életkori sajátosságok 89 Család- és értékválság 91 Szakmai lektor: Dr. Trencsényi László Nyelvi lektor: Dr. Petőcz Éva Grafika: Karmazyn Consulting Kft. Nyomda: Érdi Rózsa Nyomda ISBN 978-963-06-7561-1 Kiadja a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, 1088 Budapest, Vas u. 8-10. Felelős kiadó: Sárik Zoltán igazgató Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítást, a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogát is. MFPI, Budapest, 2009 Játék- és mesevilág 93 Összegzés 95 Agresszió az általános iskolában (A fókuszcsoportos beszélgetések tanulságai) 97 Bevezetés 97 A szülők felelőssége 97 A diákok közötti agresszivitás 101 Vannak megoldások? 107 Befejezés 109 Javaslatok 110 Mellékletek 115

Bevezetés 2008 kora tavaszán a budapesti Blaha Lujza téren heteken keresztül egy tízévesforma kisgyerek zaklatta a járókelőket. Többnyire pénzt kért tőlük, és ha nem kapott, jobb esetben trágár szavakkal illette őket, rosszabb esetben leköpte őket, vagy éppen beléjük rúgott. A rendőrség naponta elvitte ezt a gyereket, de minden alkalommal kiengedték a kerületi rendőrőrsről, mert fogva tartására, letartóztatásra nem álltak rendelkezésre jogszabályok. Néhány hét múlva számos, e tárgyban érintett szervezet összefogásának eredményeképpen s a közvélemény nem csekély mértékű felháborodásától övezve a fiatalkorú agresszort a hatóságok szabályos átvételi elismervény mellett átadták a román hatóságoknak, akik végül egy Romániában található gyermekotthonba szállították. Később ebből az intézményből is megszökött. Az egyik televíziós csatorna felkutatta és bemutatta e gyermek családját. Az ott látott körülmények részben sokkolták a nézőket, részben érthetővé tették utólag is az eseményeket. Az elmondottak kapcsán nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy 2006 őszétől Budapesten több alkalommal kormányellenes tüntetések zajlottak, amelyek sokszor brutális utcai harcokba torkollottak a tüntetők és a rendőrség között. A TV-székház ostroma éjjelén az Egyenes beszéd műsorvezetője kérdezte, hogy az ostromban részt vevő gyerek iskolába fognak menni holnap? Az eseményről a kereskedelmi csatornák folyamatosan tájékoztatták a nézőket. Nem sokkal később egy diákok által telefonos kamerával rögzített felvétel került fel az internetre, és a kereskedelmi csatornák közvetítésével széles körben vált ismertté. Egy budapesti szakiskola egyik osztályában a tanórán egy lány a padon táncolt, a többiek hangzavarától kísérve. A pedagógus az asztalnál ülve figyelte az eseményeket. Amikor a rendbontást megelégelte, felállt, és elindult az ajtó felé. Megfogta a kilincset, hogy kimenjen a tanteremből, de ezt nem tudta megtenni. Egy diák odalépett hozzá, megfogta a kezét, és azt mondta: Neked még nem járt le a munkaidőd, úgyhogy ülj vissza a helyedre! És a pedagógus visszaült. Egy másik szintén diákok által készített telefonos felvételen egy fizika szakteremben alakult ki konfliktus az órát tartó pedagógus és az egyik diák között. A tanuló a fizika szaktanteremben található, a kísérletekhez nélkülözhetetlen csapból a csaptelepet kitépve inzultálta a pedagógust. Az osztályból senki sem sietett a pedagógus védelmére, illetve senki sem állt fel azzal a szándékkal, hogy csillapítsa a formálódó, fizikailag is jól érzékelhető konfliktust. Egy budapesti szakközépiskolából hazatérőben a tanítást követően két diák összeszólalkozott. A szópárbajt ütésváltás követte. Az egyik diák Csehovval szólva fogta magát, hazament és meghalt. Az esemény pontos részleteit, sem az előzményeket, sem az otthon történeteket már nem lehetett a média híradásaiból nyomon követni. Az év minden bizonnyal legmegrázóbb eseményére nem Budapesten került sor. Kaposvárott két középiskolás diák egy társukat a város szélére, egy elhagyatott helyre hívta, ahol a nyilvánosság számára tisztázatlan módon megölték. A diák holttestét bedobták a tóba. Amikor arról kérdezték 9

Bevezetés őket, hogy ezt miért tették, körülbelül azt válaszolták, hogy korábban jó kapcsolatuk, sőt baráti viszonyuk volt ezzel a fiúval, ám ez a kapcsolat megromlott. Ezt pedig nem bírták elviselni. Lehetne sorolni tovább az eseményeket, de nem szükséges. Jól látszik az, hogy egy adott pillanattól kezdve a média különösen érzékennyé vált azokkal az eseményekkel kapcsolatban, amelyek az iskolákban lezajló agresszív cselekedetekkel álltak összefüggésben. A közvélemény a látott események kapcsán egyrészt magyarázatot várt a szakemberektől ezekre a jelenségekre, másrészt pedig intézkedéseket, lehetőleg olyanokat, amelyektől várható lehetett az, hogy visszaszorítják, majd megszüntetik az iskolákban ezeket a nemkívánatos történéseket. Magától adódott a kérdés: milyen mértékben, és milyen okok miatt nőtt meg az iskolákban az agresszivitás? És ha ez így van, akkor vajon mindezekért ki tehető ha tehető felelőssé? Abban ugyanis szinte senki sem kételkedett, hogy kedvezőtlen, emelkedő irányú tendenciáról van szó. Voltak olyanok is, akik óvatosan megfogalmazták, hogy azért érdemes lenne ebben az ügyben a média szerepét is vizsgálni, de az emellett érvelők kisebbségben és háttérben maradtak. Az események hatására a Fővárosi Önkormányzat hozott intézkedéseket. Felállítottak egy bizottságot, amelytől azt várták, hogy a neves szakemberek olyan programot dolgozzanak ki, amely alkalmas lehet az iskolai agresszió csillapítására. E bizottság munkájának az első eredménye az a kutatás volt, amely a fővárosi fenntartású középiskolákra irányult 1. A kutatás eredményeire építve közép és hosszabb távon intézményfejlesztési koncepciót fogalmaztak meg, amely olyan modellek létrehozását tűzte ki Sohasem volt aranykor A megjelent információk azt a benyomást kelthették különösen a tágabb értelemben vett közvéleményben, hogy az iskolákban a korábbi évekhez (évtizedekhez) képest jelentősen megnövekedett az agresszív cselekedetek száma, aránya. Ezt a vélekedést egyaránt nehéz megerősíteni és cáfolni, mert sem a múltban, sem pedig a jelenben nem állnak rendelkezésünkre megfelelő adatbázisok. Azt azonban valószínűsíthetjük, hogy iskola sohasem létezett oly módon, hogy abban ne fordult volna elő valamilyen indíttatású erőszakos, vagy ilyennek minősíthető cselekedet. Illúzió azt gondolni, hogy azokban az oktatási rendszerekben, ahol az iskolai fegyelem fenntartására a jelenleginél a pedagógusok körében elerjedt sokat sejtető kifejezéssel sokkal szélesebb eszköztár állt a pedagógusok rendelkezésére, egyáltalán nem fordultak elő olyan események, amelyek túlléptek az akkori megengedhetőség határain, és ezért azokat az intézmény szankciókkal sújtotta. Sajátos bepillantást enged ebbe a világba a huszadik század magyar (és természetesen) egyetemes regényirodalma. A teljesség igénye nélkül szeretnénk ezekre a forrásokra ráirányítani a figyelmet. Az alábbi példákból pontosan kiolvasható az, hogy az írók közül többen tisztában voltak az iskola működésének e nélkülözhetetlen tartozékával. 10 11 céljául, amelyek jól működtethetők a szóban forgó probléma kezelése szempontjából, továbbá Karinthy Frigyes novellafűzése, a Tanár úr kérem (1916) több helyütt mutat be olyan e bázisintézmények számára azt lehetővé teszi, hogy a megszerzett tudásokat minden olyan helyzeteket, amelyek konfliktusok forrásaivá válhatnak. Az alábbi részletben például egy intézménnyel eredményesen megoszthassák, amelyik erre igényt tart. ma már nehezen elképzelhető csínytevésről számol be, amely végül is nem okozott komoly Szinte ezzel párhuzamosan az oktatási miniszter is hasonlóképpen cselekedett. Egy konfliktust a tanár és a tanulók között. A tanulói magatartások sokszínűségét bemutató írásban általa kinevezett szakértői bizottságtól azt várta, hogy széles körben elérhető és hasznosítható beszámoztuk azokat, amelyek túlléptek a megengedhetőség határán, és mint ilyenek, tanári módszerekre építve tegyék lehetővé azt, hogy az ország számos iskolája aktív résztvevőjévé beavatkozást igényeltek volna. Itt azonban a dolgok szerencsés alakulása miatt nem történt válhasson az iskolai agresszióval, agresszivitással összefüggő cselekmények visszaszorítására semmi. Az események egy nagy nevetésben (röhögésben) feloldódtak. Ha azonban a számozott irányuló törekvéseknek. Ennek a folyamatnak a koordinálásban és szakmai támogatásában szituációkat végigtekintjük, jól látszik, hogy azok közül bármelyik önmagában is alkalmas lehet kulcsszerepet kapott az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. az óra normál menetének a megakasztására. A következmények nagymértékben azon múlhatnak, A VII. Nevelésügyi Kongresszuson egy szekció foglalkozott az iskolai agresszivitás témájával. hogy az adott helyzetre hogyan reagál a pedagógus?! 2 A vitában résztvevők közül többen úgy gondolták, hogy a pedagógusoknak nincs semmiféle eszköz a kezében a tanulókkal (és esetleg a szülőkkel szemben, míg mások úgy vélték, hogy Zajcsek ordít, hogy őt nem hagyják tanulni, végre fogja magát, beül az új szemétládába(1), számos jó és eredményes megoldás van, de ezeket össze kellene gyűjteni és közzétenni, hogy azok magára húzza a fedelet, és orrhangon énekel. Wlach jelt ad, egyszerre mindenki elhallgat és feláll. is megpróbálkozhassanak az alkalmazásával, akik addig azt nem tették. Zajcsek rémülten dugja ki fejét, azt hiszi, a tanár jött be. Vad röhögés. Zajcsek megvetően kiköp(2) a ládából, és undorral magára húzza a fedelet. Hanem most tényleg belép Kökörcsin. Halálos csend: egyszerre mindnyájunknak eszébe jut Zajcsek, aki a szemétládában ül. De Zajcsek másodszor már nem hagyja becsapni magát, nem mozdul. 1 Lásd erről: Frontvonalban. szerk: Mayer József. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, Budapest, 2008. 2 Alapvetően arról van szó, hogyan képes kezelni az adott konfliktust előidéző helyzeteket. És persze arról is, hogy akar-e konfrontálódni, vagy éppen a kompromisszum lehetőségeit keresi.

Sohasem volt aranykor És most rettenetes óra következik. Az egész osztály egyetlen, hullámzó rekeszizom, amit képtelen erőfeszítéssel szorít le a halálos röhögés. A fojtott röhögés forróláza lüktet a vérvörös arcokon, és a halántékok kidagadnak. Mindenki a pad fölé hajol. A csönd, melynek fenekén egy esetleges kipukkadás borzasztó réme vonaglik, ingerlően zúg a fülünkben. És vannak elszánt, vakmerő gazemberek az utolsó padokban, akik még feszítik a kritikus hangulatot. A kis Löbl lebújt a padok alá, négykézláb mászkál kényelmesen(3), körös-körül mászta az osztályt, és egyenként megfogta a lábunkat. A szemétláda gyanúsan mozog. Kökörcsin emelt hangon fejtegeti II. József érdemeit; hátulról meglöknek, egy hang súg rekedten a fülembe vigyázz, jön a pad alatt Löbl, már a negyedik pad alatt van! Mindenki felhúzza a lábát a padra(4): a szájunk reszket a röhögéstől, kétségbeesetten próbálok figyelni, hogy másra tereljem a fantáziámat. Kökörcsin lelkesen magyarázza, milyen szép dolog volt II. Józseftől, hogy egy tollvonással visszavonta összes rendeleteit. Az anyja második Jóska!! mondja Eglmayer az utolsó percben hihetetlenül mély gyomorhangon(5). Auer élesen felszisszen: Löbl most ért odáig, és belecsípett. Nézd, mondja valaki mellettem, Kökörcsin egyik lába rövidebb, mint a másik. A szemem majd kiugrik. Most... most vége... még egy pillanat... robban... Ebben a percben a tanár a következő viccet csinálja: Auer... mit mozgolódik maga, mint egy sajtkukac? Soha még bohózatírónak olyan hatása nem volt közönségére. Mint gátját áttépő áradat: harsan fel a röhögés. Percekig röhögünk, felszabadulva, hörögve. A tanár csodálkozva néz, és elnézően mosolyog magában megállapítja, hogy milyen frappáns és ellenállhatatlan humora van neki. A második példát Molnár Ferenc regényéből, a Pál utcai fiúkból (1907) vettük. A klasszikus jelenetben a vörös ingesek elveszik az üveggolyókat a Pál utcai fiúktól. A jelenet nem hagy kétséget afelől, hogy itt olyan erőfölényről van szó, ami az adott helyzetben nem volt ellensúlyozható. Az üveggolyókat a kor nyelvezetében hadizsákmányt kezelték, de ne legyenek kétségeink, itt olyan erőszakos cselekményről van szó, amely további következményeket von maga után. Eltekintve a regény ismert történetétől, bizonyos, hogy olyan eseményt dolgozott fel Molnár Ferenc, amelynek nagy hagyománya volt az iskolákban. A helyzetet megnehezítette az, hogy az einstand -ra nem az iskolában került sor, ezért a probléma megoldásban sem vehetett részt az iskola. Az már más kérdés, hogy a konfliktus következményei iskolán belül is jelentkezhettek, s a kérdés az volt maradva a regény adta példánál hogy az eset mikor lépi át a szülők tűrésküszöbét, s jut arra a szintre, amikor már elkerülhetetlen a tanári beavatkozás. 3 A regény végén valóságos háború bontakozik ki a gyerekek között, amely a grund ostromával/ védelmével ér véget. Ebben a történetben az agresszivitás számos válfaja előfordul. Noha, mint utaltunk rá, az események többnyire iskolán kívül történnek, idővel nem kerülhető el az, hogy az iskola a konfliktusok kapcsán állást foglaljon. Csónakos felelt a kis szőke helyett: A Múziumban tegnap megint einstandot csináltak! Kik? Hát a Pásztorok. A két Pásztor. Nagy csönd lett erre. Ehhez tudni kell, mi az az einstand. Ez különleges pesti gyerekszó. Mikor valamelyik erősebb fiú golyózni, tollazni vagy szentjánoskenyér-magba pesti nyelven: boxenlibe játszani lát magánál gyöngébbet, s a játékot el akarja venni tőle, akkor azt mondja: einstand. Ez a csúf német szó azt jelenti, hogy az erős fiú hadizsákmánynak nyilvánítja a golyót, s aki ellenállni merészel, azzal szemben erőszakot fog használni. Az einstand tehát hadüzenet is. Egyszersmind az ostromállapotnak, az erőszaknak, az ököljognak és a kalózuralomnak rövid, de velős kijelentése. Csele szólalt meg elsőnek. Borzadva mondta a finom Csele: Einstandot csináltak? Azt mondta erre nekibátorodva a kis Nemecsek, miután látta, hogy a dolog mily hatást tett. Most Geréb fakadt ki: Ezt nem lehet tovább tűrni! Én már régen mondom, hogy kell valamit csinálni, de Boka mindig savanyú pofákat vág. Ha nem csinálunk semmit, még meg is vernek bennünket. Csónakos szájába vette a két ujját, annak jeléül, hogy most fütyölni fog örömében. Ő minden forradalomhoz kész volt örömmel csatlakozni. De Boka lefogta a kezét. Ne süketíts meg! szólt rá. És komolyan kérdezte a kis szőkétől: Hát hogy történt? Az einstand? Az. Mikor volt? Tegnap délután. Hol? A Múziumban. A Múzeum-kertet hívták így. Hát mondd el úgy, ahogy volt, de pontosan úgy, ahogy volt, mert nekünk az igazat kell tudnunk, ha csinálni akarunk ellenük valamit... A kis Nemecsek izgatott volt, mikor érezte, hogy egy fontos dolog középpontjává válik. Ez ritkán esett meg vele. Nemecsek mindenkinek levegő volt. Se nem osztott, se nem szorzott, mint az egy a számtanban. Senki se törődött vele. Jelentéktelen kis sovány fiú volt, gyönge gyerek. És talán éppen ez tette alkalmassá arra, hogy jó legyen áldozatnak. Elkezdett beszélni, s a fiúk összedugták fejüket. Úgy volt mondta, hogy ebéd után kimentünk a Múziumba, a Weisz meg én meg Richter meg a Kolnay meg a Barabás. Előbb métát akartunk játszani az Eszterházy utcában, de a labda a reálistáké volt, és azok nem engedték. Akkor azt mondja Barabás: Menjünk be a Múziumba, és golyózzunk a falnál! És akkor mind bementünk a Múziumba, és golyózni kezdtünk a falnál. Azt játszottuk, hogy mindenki gurít egy golyót, és akinek a golyója eltalál egy olyan golyót, ami már oda van gurítva, akkor azé az összes golyó. És sorba gurítottuk a golyókat, már volt a falnál vagy tizenöt golyó, és volt közte két üveg is. És akkor egyszerre csak azt kiáltja a Richter: Vége van, jönnek a Pásztorok! És a sarkon jöttek is a Pásztorok, zsebre volt dugva a kezük, és lehajtották a fejüket, és olyan lassan jöttek, hogy mi mindnyájan nagyon megijedtünk. Hát hiába is voltunk mi öten, ők ketten olyan erősek, hogy tízet is elvernek. És nem is szabad minket úgy számítani, hogy mi öten vagyunk, mert ha baj 12 13 3 Nem szabad elfelejteni, hogy a regény abban a társadalomban íródott, amely a polgári jogrend (és a magántulajdon) elve alapján állt. Ezért a (magán)tulajdonnak a védelme mindenek felett állt.

Sohasem volt aranykor van, akkor a Kolnay is elszalad, és a Barabás is elszalad, hát csak hármat szabad számítani. Esetleg Úgy látszik, ez volt a jel. Miután védetlenül maradt, a két rémes alak dolgozni kezdett, sokkal én is elszaladok, hát csak kettőt szabad számítani. És ha esetleg mind az öten elszaladunk, akkor se buzgóbban, amint tervezték, mert erősebbnek vélték ellenfelüket, s attól tartottak, hogy majd ők húzzák ér az egész semmit, mert a Pásztorok a legjobb futók az egész Múziumban, és mink hiába szaladunk, a rövidebbet. Egymás után záporoztak az ütések. A kisebbik, ki a görcsös botot forgatta, a hátát, a bal mert utolérnek. Hát csak jöttek a Pásztorok, egyre közelebb jöttek, és nézték nagyon a golyókat. Mondom lapockáját verte következetesen, a nagyobbik pedig a bikacsökkel a tarkóját s az oldalát. a Kolnaynak: Te, ezeknek tetszik a mi golyónk! És még a Weisz volt a legokosabb, mert ő mindjárt Gyávák kiabált Novák, gyávák. mondta: Gyönnek, gyönnek, ebből a gyövésből nagy einstand lesz! De én azt gondoltam, hogy nem A vad legények úgy munkálkodtak, mint a gyepmesterek. Ide-oda rúgták az áldozatot. Ekkor fognak minket bántani, hiszen mi soha nem csináltunk nekik semmit. És eleinte nem is bántottak, történt, hogy valamelyikük hirtelen megfordította őt, s Novák tágra nyitott szeme rájuk világított. csak odaálltak, és nézték a játékot. A Kolnay azt súgta a fülembe: Te, Nemecsek, hagyjuk abba. Novák egy másodpercig látta a lidércnyomás sötét figuráit, kik ellen puszta kezeivel próbált védekezni: Azt mondom neki: Hogyne, majd éppen most, amikor te gurítottál, és nem találtál! Most rajtam a sor. az alacsonyabbikat, ki erre az alkalomra fekete sálat kötött nyakára, s a magasabbikat, kinek rövidre Ha megnyerem, abbahagyjuk. Közben a Richter gurított, de annak már reszketett a keze a félelemtől, nyírt feje föl-fölbukkant a sötétben. Ezt fölismerte. és fél szemmel a Pásztorokra nézett, hát persze hogy nem talált. De a Pásztorok nem is mozdultak, De a szemétől megijedtek. A cingárabbik, a rejtélyes alak különben is sokallta már a dolgot, csak ott álltak, zsebre dugott kézzel. Akkor aztán én gurítottam és találtam. Megnyertem az összes s megadta neki a kegyelemütést: a görcsös bottal Novák Antal szép, boltozatos koponyájára sújtott, golyókat. És oda akarok menni, hogy összeszedjem, volt már vagy harminc golyó, de elémbe ugrott a kobakra, akkorát, amekkorát bírt, erre lehullott a szalmakalap, s utána maga az áldozat is az egyik Pásztor, a kisebbik, és rám kiáltott: Einstand! Én hátranéztem, és Kolnay meg a Barabás összerogyott, egyetlen jajjal az aszfalton, a vásáros bódé mellé, azzal a megadó mozdulattal, mellyel már szaladtak, a Weisz a falnál állt, és sápadt volt, a Richter meg még gondolkozott, hogy szaladjon-e az ártatlanul szenvedők hanyatlanak alá, kiknek tiszta a lelkiismeretük. vagy nem. Én próbáltam előbb becsületesen. Azt mondtam: Kérem, ehhez maguknak nincs joguk. Itt feküdt a porban, a piszokban, anélkül hogy elvesztené öntudatát. Azt is hallotta még, hogy De akkor már az öregebbik Pásztor szedte fel a golyókat, és rakta be a zsebébe. A fiatalabbik meg megfogta kereket oldanak. Előbb a nagyobbik kezdett szaladni veszettül a gimnázium felé, majd a kisebbik, a mellemen a kabátomat, és rám kiáltott: Nem hallottad, hogy einstand?! Hát persze aztán én se rázva görcsös botját. szóltam semmit. A Weisz pityeregni kezdett a falnál. És a Kolnay meg a Kende a Múzium sarkáról Otthagyták. kukucskáltak vissza, hogy mi történik. És a Pásztorok mind fölszedték a golyókat, és egy szót sem szóltak, Percek múltak el. 14 15 csak továbbmentek. Ez volt az egész. Hallatlan! mondta fölháborodva Geréb. Valóságos rablás. Gyávák gondolta magában, megfutamodtak. Micsoda erkölcsi bátorság. Banditák. E két példa után olyat mutatunk be, amely a média híradásaiban is gyakran kapott szerepet. Lassan föltápászkodott. Porolta ruháit. Kalapját kereste, mely a bódé mellett hevert, s botját, Kosztolányi Dezső Aranysárkány (1925) című regényében az érettségi vizsgán sikertelenül melyet nehezen lelt meg a kocsiút közepén. A bódéhoz támaszkodott, lihegve. 4 szereplő diák megveretteti tanárát. Ennek a konfliktusnak már nagyon komoly következményei lesznek, hiszen ez a brutális tett idézi elő a pedagógus öngyilkosságát. A példa abból a szempontból Ottlik Géza Iskola a határon (1959) című regénye a két háború közötti időben egy zárt, tanulságos, hogy a legsúlyosabb, diákok és pedagógusok között előforduló, fizikai összeütközéssel katonai iskola világába kalauzolja az olvasót. A történet szerint az újoncok a civil életből kerülnek záruló konfliktust mutatja be. a katonák világába, ahol egy alapvetően más értékrend határozza meg életük és cselekvéseik A kocsma után kis tér következett, melyen szivattyús kút volt, meg a vásárnak ponyvás sátrai, kereteit. Az alkalmazkodást rendkívüli mértékben megnehezíti az, hogy a felsőbb évesek bódéi, melyeket lakattal zárnak be éjszakára. hagyományosan mindent megtesznek annak érdekében, hogy megkeserítsék a fiatalabbak Itt már határozott zajt hallott. Mint amikor a szél rohan, valaki lábával alig érintve a talajt, életét. Az egyes helyzetekben a hierarchia magasabb fokán állók nemcsak a szóbeliség adta szaladt, szédületes iramban, úgyhogy csak a levegő áramlása árulta el. Novák egy mozdulatot tett, eszközökkel (parancsolás, utasítás) élnek, hanem igyekeznek fizikailag is megalázni társaikat. hogy szembenézzen az ismeretlennel, de ebben a pillanatban karjai már megmerevedtek a támadói Az alábbi részlet ebből nyújt ízelítőt: kezében, mintha satuba szorították volna. Este az történt, hogy Czakó éppen Medve Gáborral beszélgetett, amikor az álmos nézésű Merényi Hátulról, orvul estek neki ketten. Nem voltak azok lovagok. a szemük láttára kétszer pofon vágta Eynatten Vincét. Bognár tiszthelyettes már jó ideje, hogy kiment Annyi ereje, lélekjelenléte még maradt, hogy lerázta magáról őket, s botjával hadonászva ellenük a hálóteremből, és elég nagy zaj volt. szegült. Dulakodott velük a homályban. Eynatten az ágya végénél gyömöszölgette a szalmazsák alá a lepedőt, s ahogy fordultában Ki az? kiáltott, félelem nélkül, emelt, határozott hangon. felemelkedett és hátralépett, hozzáért valakinek a karjához. Visszatorpantak, de nem válaszoltak. Merényi volt. Bal kezében utazótáskát cipelt, s most nyomban megállt. Szenvtelenül nézte egy Mi az? ordított durván. Mit akarnak? Mit akartok? és botját magasra tartotta. percig az újoncot. Erre valami kemény, nagyon súlyos tárgy zuhant botjára, mely messzire repült a járdától, vagy négy méterre, a kocsiútra. 4 Móricz Zsigmond Forr a bor (1931) című regényében is szerepel egy tanárveréses jelenet!

Sohasem volt aranykor Miért löktél meg? kérdezte végre. Eynatten barátságos hangon válaszolt, mert a kérdés sem hangzott támadóan. Véletlenül. Véletlenül? Merényi csak egy észrevétlen mozdulattal lépett közelebb hozzá, s teljes erejéből pofon vágta. Nyitott tenyérrel ütött; először jobbról, aztán visszafelé, a keze fejével, balról. Eynatten megingott. Mint a részeg, hátratántorgott a szekrényéig. Aztán észbe kapott, és nekiugrott ellenfelének. Merényi leeresztette a jobb kezét, a másikban egyre tartva a táskát, bevárta, míg Eynatten odaér elébe, és akkor hirtelen sípcsonton rúgta. Eynatten feljajdult; felkapta a térdét a melléig, és ölelgetni kezdte, sziszegve, fél lábon ugrálva. Az álmos szemű Merényi sarkon fordult, és szó nélkül továbbment. Olyan gyorsan és olyan feltűnés nélkül zajlott le mindez, hogy akik kicsit távolabb voltak, észre sem vették. Medve azonban mindig Merényit bámulta, ha csak tehette, s most is, mialatt Czakó locsogott neki, már régen ezt az álmos nézésű, gúnyos-hideg arcú fiút figyelte. Mind a ketten tanúi voltak a jelenetnek. Medve megdöbbenve és gépiesen indult Merényi után. Czakó ment a nyomában. Te! Merényi ledobta a táskát az egyik ágynál, és nem fordult meg. Te! szólt rá még egyszer Medve. Habozott, hogy megfogja-e a vállát. De Merényi most mégis hátranézett. Czakó ott állt szorosan Medve mellett, csak egy fél lépéssel hátrább. Nem szólt egy szót sem. Ezúttal Medve volt bőbeszédű. Te! Hogy merted megütni? Hiszen meg sem lökött! Merényi eddig csak a válla fölött nézte őket. Most lassan-lassan szembefordult Medvével. De nem felelt semmit. Czakó sem szólalt meg. Csak Medve Gábor beszélt, s talán ő is úgy érezte, hogy többet beszél a kelleténél, mert egy idő múlva elhallgatott. Valahonnét ott termett és közéjük furakodott egy himlőhelyes, sovány fiú. Ferdére torzult, gonosz vigyorgással lihegte Medve orra alá: Te rühes újonc! Merényivel akarsz pimaszkodni? Nevettető lett volna a buzgalma, ha nem olyan visszataszító jelenség. Gyengének látszott, betegesnek. Karikás volt a szeme alja. Merényi egy mozdulattal félretolta, anélkül hogy ránézett volna. Medve önkéntelenül hátrált egy lépést. Elragadta az indulata, de most egy pillanatra visszatért a józansága és a természetes gyávasága. Féltette minden porcikáját, és utált még hozzáérni is máshoz, mások holmijához. Tétovázott. Merényi nem mozdult, de Czakó sem, s így Medve most Czakó mellé került, ki eddig kissé hátrább állt. Már többen körülvették őket. A himlőhelyes arcú fiún kívül egyszerre csak ott volt az a vastag nyakú vöröshajú is, aki Formes cipőjét lehúzatta. Medve nem vette észre, hogy egy harmadik lopva lekuporodik mögéje, azaz négykézlábra ereszkedik a bokájánál. Merényi ugyanekkor feléje ugrott, és hirtelen felkapta az öklét, mintha orrba akarná vágni. De nem ütött, csak mímelte a mozdulatot. A terv az volt, hogy Medve ösztönösen hátra akar majd lépni egyet, és megbotlik, hanyatt vágódik a mögötte kuporgó fiún, menthetetlenül keresztülbukik rajta. A világon mindenki ezt tette volna: gépiesen hátrál, hogy kitérjen az ütés elől; aztán Merényi csak megtörülte volna öklével az orrát. Medve azonban, teljesen kiszámíthatatlan módon nem hátrafelé, hanem előrelépett, s görcsös dühvel emelte fel mind a két kezét. Majdnem összeütköztek. A meglepett Merényit könnyűszerrel szájon vághatta volna, akár a két fülét is megcibálhatta volna, de megint tétovázott. Ez a másodpercnyi habozás elég volt az álmosszeműnek. Bal kezével felütötte Medve állát, jobb kezével elkapta a karját, és villámgyorsan kicsavarta. Medve megperdült a tengelye körül, és térdre kényszerült, háttal Merényinek. Lenyelte a jajkiáltást, összeszorított foggal, pedig úgy érezte, hogy kiszakad a karja. Czakó közben oldalt lépett, hogy ne legyen senki a háta mögött, amikor észrevette, hogy a vastag nyakú, vörös fiúnak rajta van a tekintete, őt figyeli mozdulatlanul, de gyanúsan hunyorít már. Czakó nem tétovázott, és nem késlekedett. Egy negyedfordulatot tett csak, és szélsebesen lendült a karja. Először maga felé rántotta a vöröshajút, aztán csavart egyet a derekán, és állon vágta. A vörösnek hátrabicsaklott a nyaka. Egy pillanatig így maradt, majd megint előredőlt, és bókolt egyet, mintha rábólintana: úgy van, kapott egy ökölcsapást. Mosolygott. Széles, vörös képe szinte elégedettséget fejezett ki. Aztán lehajolt, és nyugodtan belefejelt Czakó gyomrába. Nem tartott sokáig a dolog. Czakó összecsuklott, mint egy bicska. Akik körülfogták őket, négyenöten, még beléjük rugdostak, s minthogy mind a ketten a földön voltak, bokájuknál fogva vonszolni kezdték őket az ágysorok közti széles utcán végig, a hálóterem felső részéig. Az ajtóhoz érve hirtelen mégis elengedték előbb az egyiket, aztán a másikat. Keményen koppant sarkuk a padlón, s úgy maradtak, hanyatt fekve. A cik-cik-cik vészjel már végigfutott a hosszú termen; nyílt az ajtó. Mire csukódott, halálos csönd támadt. Schulze tiszthelyettes megállt a földön heverő Czakó és Medve mellett, mintha ott sem lennének. Auf die Plätze! 5 16 17 A bemutatott szemelvényekben kimondatlanul is a jó és a rossz tanuló szembeállítása bontakozik ki. Nyilvánvaló, hogy a mindenkori iskola számára azok lesznek a jó tanulók, akik a lehető legnagyobb mértékben képesek alkalmazkodni az iskola által kialakított értékrendhez, amely viselkedéshez szinte törvényszerűen jobb tanulói teljesítmény kapcsolódik. A másik fontos elemet az iskolának és a tanárok a vélt vagy valóságos tekintélye képezte. A középiskolák esetében inkább ez utóbbi tekinthető érvényesnek, hiszen az iskolarendszer mögött, amely a középosztály rekrutációját volt hivatott biztosítani, maga az állam és az egyház álltak a maguk tekintélyével 6. Az idézett példák bizonyos mértékig persze torzítanak. A középiskolákban tanulók erős szelekciós mechanizmusok következtében lehettek az adott intézmény(ek) tanulói, ami mögött 5 Az idézett szépirodalmi szövegek helye: http://mek.oszk.hu/04500/04538/index.phtml 6 Ezekre az időkre ma már nosztalgiával tekintenek vissza a pedagógusok. Úgy gondolják, hogy a társadalom különösen a második világháborút megelőző évtizedekben a ma tapasztaltakhoz képest sokkal jobban megbecsülte a pedagógusokat. Ez azonban csak részben volt így. Számos irodalmi alkotás mutatja be fáklyaként a pedagógusokat, mégis többségüket inkább csak a nemzet napszámosaként tartották számon. Valóságos tekintélyük a középiskolai tanároknak volt, s ennek a tekintélynek a forrását az egyetemi diploma képezte. Érdemes ebből a szempontból is a regényirodalomhoz fordulni, amely rendkívül árnyaltan ábrázolja ezt a kérdést. Néhány kiragadott példa: Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött (1911), Szabó Dezső: Megered az eső(1931)

Sohasem volt aranykor többnyire homogén társadalmi háttér állt. (Sajátos kivételt jelentett ebből a szempontból például a Kosztolányi regényben végül is kulcsszerepet kapó Liszner Vilmos, aki egy fűszeresnek volt a gyermeke.) Ez a tény bizonyos mértékig leszűkíthette, vagy legalábbis tompíthatta azoknak a problémáknak a körét, amelyekkel a ma iskolájának szembe kell néznie. 7 Mediatizált agresszió A szépirodalomból származó híradások után mielőtt a médiaproblémára rátérnénk bemutatunk egy másik forrást annak igazolására, hogy azok a problémák, amelyek akár forrásául is szolgálhatnak a konfliktusoknak és az abból eredő agresszivitásnak, minden korban és időben az iskolai élet állandó tartozékának tekinthetők. Az új évezred első évében jelent meg a szakíró Novák Gábor tollából egy, a budapesti iskolákról körképet bemutató alkotás 8, amely Nehéz terep címmel külön fejezetet szentel azoknak az iskoláknak, akik a hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos nehézségeket felismerve tudatosan igyekeztek a sikeres oktatás érdekében megfelelő pedagógiai és nevelési eszközöket alkalmazni. Az egyik elit - nek tekintett szakközépiskolában a problémák kezelése érdekében külön csoportot hoztak létre azoknak a tanulóknak a számára, akiknél sem a tanulással kapcsolatos motivációkat, sem pedig általában a munkafegyelmet, általános viselkedési kultúrát nem ítélték megfelelőnek az iskola pedagógusai. Az intézmény vezetője szerint ez mindenképpen jó megoldásnak bizonyult, mert ebben az esetben nemcsak a tanulással kapcsolatos hátrányok váltak kezelhetőbbekké, hanem a magatartási problémák is: Egyébként úgy látjuk, hogy ezek a gyerekek a nevelés terén kapták a legkevesebbet a családtól, az általános iskolától. Tréfásan azt szoktuk mondani, hogy nekünk nem a gyerekeket, hanem a szüleiket kellene nevelnünk. 9 18 19 Az intézmény vezetője azt is jelzi, hogy az egyre nagyobb számú tanulási, viselkedési zavarral küzdő tanulóhoz olyan fiatal nevelőket kellene alkalmazni, akik szót értenek velük, akiknek nevelési, mentálhigéniai felkészültsége egyenértékű a szaktárgyival, ha nem nagyobb nála. 10 Egy másik iskolában a tanulók jelezték azt, hogy a tanórán komoly problémák vannak. Egyes tanulók magatartása gyakorlatilag lehetetlenné tette a pedagógus számára azt, hogy megtartsa a tanórát: Sokszor majdnem egész órán állunk az angolon. Van az osztályban pár rossz gyerek, és nem engedik tanítani a tanárt, mire az felállítja az egész osztályt. Mi ácsorgunk a padnál, ő meg javítja a házi dolgozatokat. Csak az óra végén tanulunk egy keveset. 11 A kiragadott példák számát lehetne szaporítani, de most erre nincs szükség. Bizonyos, hogy a rendszerváltást követő években az oktatás társadalmi és gazdasági környezete jelentős mértékben megváltozott, és ezek a változások különféle módon, de nyomot hagytak az iskola belső világán. Úgy is meg lehetne fogalmazni ezt a helyzetet, hogy az iskolák világa lassabban vált képessé arra, hogy a változásokra reagáljon. A társadalom, a családok, következtetésképpen 7 A probléma sajtómegjelenéséről alapos feldolgozás: Marusnik Tünde: Tanárverések. Iskolakultúra 2009/1-2. 8 Novák Gábor: Budapesti iskolák 1990 2000. Virág és Napsugár Kft, Bp. 2001. Lásd a 111. és a további oldalakat. 9 id. mű: 112. o. 10 id. mű: 113. o. 11 id. mű: 125. o.

Mediatizált agresszió a gyerekek ezt gyorsabban megtették. A reakcióidőből adódó különbség nyomán számos területen feszültség halmozódott fel, és ezeknek a gócoknak a feloldása, megoldása nem történhetett meg konfliktusok nélkül. Az iskolában zajló számos interakció közül sok más tényező jelenléte esetén mindig akad(hat) olyan, amely átlépi a média, a nyilvánosság ingerküszöbét, és lehetőséget kínál a szóban forgó téma (ügy, probléma) nagy nyilvánosság előtt történő megvitatásához. A bevezetőben említett Blaha Lujza téri eset kapcsán a média hangsúlyozzuk, hogy sok más, itt nem elemezhető körülménytől támogatva szokatlanul erősen ráirányította a figyelmet az iskola belső világának egy mindig is nehezen kezelhető területére, azokra a folyamatokra, amelyek az iskolai élet szereplőinek az összeütközései nyomán agresszióként, agresszív magatartásként válnak értelmezhetővé. Ezen belül is különösen nagy súlyt kaptak azok az események, ahol az agresszió áldozatait fizikai jellegű bántalmazás érte. A 2008-as év elején a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete újabb és újabb demonstrációkkal, aláírásgyűjtéssel tiltakozott a kormány megszorító intézkedései ellen. Kerpen Gábor szakszervezeti vezető egy interjúban az osztályösszevonások ellen tiltakozván azt fejtegette, hogy a nagyobb létszámú osztályok összevonásával éppen a hátrányos helyzetű gyerekeknek okozzák a legtöbb kárt, márpedig az utóbbi hetekben megszaporodott, fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekből jól látszik, hogy milyen az, amikor az iskola helyett az utca szocializálja a gyereket. 12 Az esemény nyomán az indulatok erősödése és a tenni akarás kényszere volt tapasztalható az érintettek között. A parlamentben a házelnök kezdeményezte, hogy az oktatási szakbizottság tárgyaljon erről a kérdésről, de egyúttal jelezte azt is, hogy itt nem politikai, hanem szakmai kérdésről van szó. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa úgy foglalt állást, hogy az iskolai erőszaknak iskolán kívüli okai vannak, ezért a tanárok képtelenek védekezni. 16 Az igazgatónő álláspontját élesen vitatva fogalmazta meg véleményét a történtekkel kapcsolatban az egyetemi szféra képviselője. Megáll az ész: ha az illető diák legközelebb lefejel egy másik tanárt, akkor az igazgatónő szerint majd csak szerepet próbál? Még ha összetett helyzetről van is szó, amelynek a tudósítás talán nem tudta minden mozzanatát megjeleníteni, akkor is felháborító és szégyenletes tendencia, ha nem szögezik le a diák felelősségét. 17 Az oktatási miniszter kiállt a pedagógusok mellett és szakértői bizottságot hozott létre a problémakezelésre. Ligeti György, a Kurt Lewin Alapítvány elnöke más oldalról közelítette meg a kérdést: A tanárverés az antidemokratikus iskolai szervezeti kultúra egyik következménye. Az iskolai demokrácia ahol a szerepek a jogok, és nem a tekintélyek mentén szerveződnek hiánya miatt tanár és diák egyaránt áldozat. 18 Az elmondottakhoz hozzáteszi, hogy valójában arról van szó, hogy az iskola mint szolgáltató intézmény nem tud mit kezdeni a szolgáltatást igénybe venni igyekvőkkel. Ez állítja részben azért van, mert a pedagógusok nem rendelkeznek sem megfelelő kommunikációs stratégiákkal, sem azokkal a képességekkel, amelyek alkalmasak lehetnének a konfliktusok kezelésére, de szerepet játszik mindebben az is, hogy a pedagógusok csekély társadalmi megbecsültsége rendkívül alacsony, aminek a következménye ( frusztráltság ) a tanórákon csapódik le. Sokakkal szemben a szociológus tovább megy a kritikánál. Egy hónappal később Mi lenne, ha nézőpontot váltanánk? 19 című cikkében már megoldásokat javasol. A magunk részéről vállalhatónak és kifejezetten a demokrácia mozgatórugóján alapuló elképzelésnek tartjuk az oktatási ombudsman álláspontját, miszerint az érintettek maguk találjanak 20 21 E nyilatkozat mintha beharangozója lett volna annak az eseménysorozatnak, amely a következő hónapokban az érdeklődés középpontjába állította az iskolát, a pedagógusokat és a tanulókat. Két hónappal később robbant a bomba. A bevezetőben már említett internetes telefonfelvétel nyomán a lapok címoldalára került András, a tanárát inzultáló diák. A Blikk vezető hírként tálalta az interjút. Játszottam az eszemet a többiek előtt mondta immár megtörten a diák, akinek a tanára hajlandó volt megbocsátani. 13 Az iskola igazgatónője elmondta, hogy a diáknak az osztályban tanító pedagógusok és saját szülei előtt kell beszámolnia tettéről. 14 Ugyanakkor az iskola vezetője védelmébe vette a tanulót, mondván, hogy nem agresszív, durva gyerekről, hanem szereplési mániával küzdő fiatalról van szó, és hozzátette, hogy elsősorban a tanár felelős azért, hogy óráján mi történik, és ő a hibás abban is, hogy nem tudott fegyelmet tartani 15 (kiemelés a szerzőktől). 12 Magyar Nemzet 2008. 01. 22. 13 Blikk 2008. 03.26. (Az első cikket a témában a Blikk március 21-én jelentette meg, Brutális! címmel.) Az ügy befejező mozzanatát az az írás képezte, amelyben a diák bocsánatot kért tanárától. Játszottam az eszemet a többiek előtt, és ezért csináltam ezt a minősíthetetlen dolgot. Amióta hazajöttem, szobafogságban vagyok. Anyu el van keseredve, és nagyon haragszik rám. Tudom, hogy amit tettem, az elfogadhatatlan, de én rendes ember szeretnék lenni, és ahhoz tanulnom kell. Heccből vertem meg a tanáromat. Blikk 2008.05.28. 14 Népszabadság 2008. 03. 26. 15 uo. 16 uo. 17 Népszabadság 2008. 03. 29. Olay Csaba (adjunktus, ELTE BTK): Az igazgatónő mosolya. Kicsit később ugyan, de a Magyarországi Szülők Egyesületének egyik képviselője Simonné Toldi Ágnes is úgy nyilatkozott, hogy az iskolai erőszak okait az intézményen belül kell keresni, ahol megalázzák a gyereket. (Kiemelés a szerzőktől.) Blikk 2008. 05. 28. Ezzel szemben a pedagógusokat védelmezi a médiaés a társadalom hatásaival szemben egy másik cikk szerzője. Mert hiába nyújt az iskolában példát a pedagógus, ha a szabadidőben látott, átélt sok rossz hatást, példát nem képes ellensúlyozni. Rátapint arra is, hogy az egyik kulcsot a problémák megértéséhez a tanulók szabadidő-eltöltésének a mikéntje jelentheti. Hol és mivel tölti az idejét a fiatal, otthon avagy az iskolán kívül, akár naponta, vagy a hét végi időszakban és a nyári időszakban? (Magyar Nemzet, 2008. 04. 24. Tóth József: Az iskolai erőszak külső okai) 18 Népszabadság, 2008. 03. 28. (Ugyanebben a lapszámban egy vidéki középiskoláról is megjelent tudósítás, ahol egy 17 éves diáklány valósággal terrorizálta társait és a pedagógusokat. Egyik tanárát leköpte, a másikhoz pirosra festett tampont vágott. És végül felgyújtotta egyik diáktársa haját (Deviáns diák, tehetetlen iskola).ebben a cikkben megszólalók erőteljesen hangsúlyozták a tanuló roma származását, utalva arra, hogy az bizonyos mértékig okát képezte az eseményeknek.) E hír kapcsán a Magyar Nemzet országos körképet rajzolt fel az iskolai erőszakról, és telefonhívások információira építve mutat be eseteket Bátonyterenyétől Somogy megyéig. A cikk címe: Terrorban élnek a pedagógusok sugallja, hogy az iskolákban elszabadult a pokol. (Magyar Nemzet 2008. 03.28.) 19 Népszabadság, 2008. 04. 24.

Mediatizált agresszió jogszerű megoldást a problémák kezelésére, megelőzésre. Fogjanak össze a közoktatás által érintettek, a bankok, multik igazgatói székébe. A többieknek meg ott van az újonnan létrehozott modern terror s kezdeményezzenek vitát, párbeszédet. Vonják be a civileket, a vállalatokat, a szociális és rendészeti háza, az állami iskola. 24 intézményeket, a médiát és másokat. Egy másik cikkben a problémát filozófiai síkról kívánja a szerző megoldani. A szerző megközelítése alapvetően különbözött minden más megnyilvánulótól, mert Az embernek, ahogy felnőtté válik, és ahogy megöregszik, folyamatosan határszemlét kell ráirányította a figyelmet az iskola belső erőforrásaira, az ebben meglévő tartalékokra. Ugyanakkor tartania. Rendeltetése, hogy megismerje határait Ezt az ősidők óta közismert létfeladatot érvelése nyomán az is nyilvánvalóvá válhatott az olvasók számára, hogy csekély az esély olyan alapjában rendíti meg, ha elhisszük, hogy nincsenek határok. Az időt ekkor Dali folyékony órái jelzik. központi intézkedések meghozatalára, amelyek egyik pillanatról a másikra alkalmasak lesznek Eltaknyolódik az élet. 25 arra, hogy mintegy varázsvesszőként megszüntessék az iskolai agresszivitást. Idővel a PDSZ is felsorakozott azok közé, akik megoldásokat sugalltak az iskolák számára. A megoldás lehetőségét másképpen látta a Magyar Nemzet cikkírója, aki szakmai és politikai A tanórák látogatásától való ideiglenes eltiltás mellett speciális személyzet alkalmazását és az álláspontok vegyítése után az alábbiakat fogalmazza meg: erőszakos integráció ésszerűsítését követelték az oktatási minisztertől. Kerpen Gábor okfejtésében Ugye nem hiszik, hogy majd az iskolapszichológus, a szociológus, a konfliktuskezelő házaló, a problémák egyik forrását ez utóbbi képezi. Nálunk úgynevezett rideg integráció folyik, vagyis mindenhez értő szakember bármit is képes lesz változtatni a helyzeten? Ha kórusban fújják, hogy körültekintés és feltételek nélkül rakják egy osztályba a problémás gyereket a többivel, a pedagógusokat a gyermek semmiért sem tehető felelőssé, úgy a munkájuk [ti. a pedagógusoké] fabatkát sem ér. Hiszen pedig magukra hagyják. Az ésszerűsítés határait a kis létszámú (15 fő) osztályokba beilleszthető ezzel rontottak el mindent A pedagógusok csapdahelyzetben vannak. A köz szemében emberileg 3-4 fő integrálandó tanulóban jelölte meg. 26 lejáratott, harmatgyenge, henye népség, akik munka nélkül jutnak két havi fizetéshez. Eszközük nincs, Kerpen Gábor arra is kitért, hogy időlegesen el lehetne tiltani a tanulót az iskola látogatásától. összetartásuk csekély, teljesítményüket bárki lenullázhatja. Ez lehetne igaz, de az még inkább, hogy Érvelését nemzetközi példákkal, tapasztalatokkal támasztotta alá. nincs az szivárványos tehetségű tanárember, aki ma képes lekötni egy osztálynyi gyereket, ha ott ül Achs Károly pedagógus, gimnáziumi tanár, miközben bírálja a liberális oktatáspolitika közöttük egy-két pozitívan diszkriminált agresszor. 20 számos döntését, rávilágít néhány fontos (társadalmi) jelenségre, amelyek okait képezhetik az Az idézett álláspont szerzője nem áll egyedül a véleményével. Többen gondolják úgy, iskolai agresszivitásnak. úgy látja, hogy az egyik legnagyobb gondot a tanulók magárahagyatottsága hogy a megoldást a különösen problematikus tanulók esetében a tankötelezettségi korhatár jelenti, az, hogy a társadalom érezteti a tanulókkal, nem fontosak a társadalom számára. 22 23 és a büntethetőség leszállítása, a szegregált oktatási formák fenntartása és/vagy létrehozása A cikk, bár adós marad a probléma tényleges elemzésével, elősegíti azt, hogy erőteljesebben képbe jelenthetné. (Egyébként a Pedagógus Szakszervezet sztrájkpetíciójában is megjelent ez a követelés!) kerülhessenek felelősként a megoldásért az iskolán kívüli világ szereplői is. 27 Valójában erre reagált a közszolgálati televízióban Krizsó Szilvia kérdésére válaszolva később sokak által hivatkozott vitatott interjújában Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Egyre inkább formálódott az a felismerés, hogy az iskola önmagában nem lesz képes Társaság elnöke, aki a társadalmat tette felelőssé a történtekért, mondván, hogy saját bajainak megbirkózni az egyre inkább elharapózni látszó iskolai (tanulói, tanári, szülői?) erőszakhullámmal. az orvoslásához, egyfajta Kőműves Kelemenként keres áldozatot. Attól félek, hogy ebből az ügyből A nagy példányszámú Metro című lapban Szabó Máté ombudsman támogatásáról biztosította a gyermeki jogok elleni támadás lesz fogalmazta meg véleményét. 21 azokat a közéleti személyiségeket és civil szervezeteket, akik Védjük meg a pedagógusokat! Védjük meg a gyermekeket! elnevezésű felhívást tettek közzé. 28 Magyar Bálint, volt oktatási miniszter is megszólalt az ügyben. Fegyelmezni pedig nem A szöveget aláíró neves közéleti személyiségek a pedagógusmunka feltételrendszerének a kitiltással, szegregálással kellene. Sokkal kezelhetőbbek a gyerekek, ha a tanulást örömteli folyamattá az általános javítását követelték a kormánytól. alakítjuk. 22 A tanév befejezése és a sajtóban szokásos nyári uborkaszezon beköszöntése előtt még egyszer Amint az várható volt, az események kapcsán megindult a támadás a baloldali és liberális témát adott a közvélemény és a sajtó számára az iskola. Az érettségi vizsgák árnyékából robbant elő oktatáspolitikával (és politikusaikkal) szemben. A jobboldali sajtó évek óta tartó tudatos romboló az a hír, hogy egy újpesti iskolában történt tanárverést követően a kerület polgármestere minden oktatáspolitikáról cikkezett, amelynek célját az általános népbutításban vélték megtalálni. 23 kerületi általános és középiskolából kitiltotta a tanárát bántalmazó, egyébként még tanköteles A hivatkozott cikk szerzője a liberálisoknak ott van a saját maguk alapította, mások számára diákot. Az iskolák körlevélben kaptak utasítást arról, hogy a diákot nem vehetik fel az intézménybe. megfizethetetlen, minden hátrányos körülményektől mentes magániskolák, ahonnan egyenes út vezet 20 Magyar Nemzet, 2008. 03. 29. Seszták Ágnes: Tudjuk, merjük, verjük. 21 Ehhez kapcsolódik a Magyar Nemzetben 2008. 03. 29. én megjelent írás (Borsodi Attila Velkei Tamás: A szakértők felmentik Zolikát ), amely egyébként példa arra, is hogyan lehet félreérteni a szakértői álláspontokat. 22 Népszabadság, 2008. 04. 01. Óhidy-Molnár Dóra: Szakbizottsággal a tanárverés ellen. 23 Magyar Nemzet, 2008. 04. 03. Farkas Melinda: Csatát nyert a romboló miniszter. 24 uo. 25 Magyar Hírlap, 2008. 04. 10. Végh Attila: Liberális nevelés. 26 Magyar Nemzet, 2008. 04. 14. Farkas Melinda. Iskolai erőszak: áldozatból bűnös (Interjú Kerpen Gáborral). 27 Népszabadság, 2008.04. 22. Achs Károly: Kivehető csaptelep a mintha-iskolában. 28 Metro, 2008. 05. 11. Az ombudsman az iskolai erőszakról.

Mediatizált agresszió A közigazgatási hivatal és az ombudsman szerint ehhez a polgármesternek nem volt joga. 29 Végül még a szakállamtitkár is beavatkozott az ügybe, és sajtópolémiába kezdett. Az agressziós cselekedetek kapcsán érintetté vált tanulók védelme, érdekképviselete az első pillanattól kezdve számos kérdést vetett fel. Ennek a kérdésnek azért volt különösen nagy jelentősége, mert szemben azokkal az esetekkel, amelyek többnyire az iskola fegyelmi bizottsága előtt érnek véget, ezekben az esetekben a nyilvánosság előtt zajló valódi bírósági tárgyalásokról volt szó, ahol a jogi képviseletre mindenképpen szükség volt. Ennek a helyzetnek a megoldására kívánta felhívni a figyelmet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány azzal, hogy jogsegélyt nyújtott annak a tanulónak, aki a csapteleppel bántalmazta tanárát. 30 2008 decemberében, mintegy visszatekintve az év eseményeire, bejelentette Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa, hogy a következő évben az iskolai jelenséget feltérképező átfogó vizsgálat indul az országban. Hozzátette indoklásképpen, hogy ez azért fontos, mert ebben a dologban nem bűnbakot kell keresni, mert mindenkinek van felelőssége. Megerősítette azt a sokak által elfogadott álláspontot, hogy a pedagógusok egyedül képtelenek felvenni a küzdelmet az iskolai erőszak ellen. Mert a pedagógustól nem lehet elvárni, hogy rendőr legyen, nyomozzon vagy pszichológusként működjön közre a probléma megoldásában Az iskolai erőszak ugyanis nem pedagógiai probléma, sokkal összetettebb kérdés, amely túlmutat magán az iskolán. 31 A következő év elején hosszabb szünetet követően az iskolavezetők mellett egyre több alkalommal a közvetlenül vagy közvetve érintett tanárok is megszólaltak. Az újságíró egy vidéki középiskolát mutatott be, ahol az egyik kilencedikes osztály 35 tanulója együttesen 7827 órát hiányzott az iskolából. A szóban forgó tanintézményben mindennaposak a tanárok és a tanulók közötti konfliktusok. A legnagyobb gondot a tanulók hiányzásai és az ezekből kialakuló konfliktusok okozzák. A pedagógusok többsége a szülőket hibáztatja. Nem divat iskolába járni, még inkább nem divat tanulni.tapasztalatunk szerint a szülőket eltartják a segélyek, és az újabb gyerekáldás is kívánatos, hiszen anyagi támogatást garantál. Bizony intézetünkben sok lány válik magántanulóvá. Véleményük szerint a családi háttérből származó problémákat az iskola nem tudja ellensúlyozni, kísérleteik sok esetben kudarcba fulladnak. Ráadásul ezek során számos olyan konfliktus keletkezik, amelyben a tanulók szóban és fizikailag is inzultálják a pedagógusokat. 32 A cikkből kiderül, hogy az iskola pedagógusai nem tudják hasznosítani azokat a módszertani megoldásokat sem, amelyeket a szakemberek a továbbképzésen javasoltak számukra. 33 Ők az alapvető problémának azt látják, hogy felemelték a tankötelezettség korhatárát. Ez ugyanis azt jelenti, hogy ennek letelte előtt a tanulókat nem lehet az iskoláztatásból kizárni. Az év (2009) első hónapjaiban egymást követték az iskolákban a tanárverések, és más, sokszor nagyon súlyos események. Január 28-án, az almamelléki diákotthonban 14 éves fiúk levetkőztettek egy óvodást, és megalázó erotikus játékra kényszerítették. Január 29-én Fábiánházán két 12 év alatti diáklány egy vécékefével megerőszakolt egy kilencéves kislányt. A rendőrségen azt mondták, hogy hülyéskedtek. Február 4-én Kapuvárott egy iskolában két tanuló összeverekedett. Az egyik diák arccsontja eltört. A vétkes(ebb) diákot eltávolították az intézetből. Egy nappal később Mándokon egy szülő és gyermeke megvert egy tanárnőt. Az indoklás szerint a pedagógus megalázóan bánt a tanulóval, egyebek mellett tetvesnek és koszosnak nevezve őt. Február 20-án Makón egy iskolaigazgatót bántalmaztak a szülők, állítva, hogy az iskola vezetője korábban bántalmazta gyermeküket/gyermekeiket(?). Egy nappal később Szentesen támadtak egy tanárra, durván bántalmazva azt az osztály előtt. Az iskolában azonban nemcsak a diákok lehetnek előidézői a konfliktusoknak. Tíz év fegyházra ítélte első fokon a Szarvasi Városi Bíróság azt a tanárt, aki még 2007 nyarán két, még gyermekkorú fiú diákjával fajtalankodott. A férfit mellékbüntetésként örökre eltiltották hivatása gyakorlásától és 8 évre a közügyektől is eltiltották A tanár 2007 nyarán, Szlovákiában egy kiránduláson rontotta meg egyik fiú tanítványát, akivel három alkalommal fajtalankodott. A méhészkedéssel is foglalkozó férfi másik tanítványát egy méhésztelepen vette rá fajtalankodásra. A fiú azonban otthon mindent elmondott szüleinek, így derültek ki a történtek. A Szarvasi Városi Bíróság kedden kimondott első fokú ítéletében 10 év fegyházra ítélte a volt pedagógust. 8 évre eltiltották a közügyektől és többé nem gyakorolhatja hivatását sem. A férfi ügyvédje felmentésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős. Nem folytatva a felsorolást, jól látszik az, hogy a média minden egyes esetről igyekezett a közvéleményt tudósítani. Ugyanakkor az is megfigyelhetővé vált, hogy maga a probléma kezdett veszíteni az érdekességéből, és egy-egy ügy kapcsán már csak rövidebb, az eseményeket tényszerűen tudósító írások láttak napvilágot, többnyire a lapok belső oldalán. Az iskolai erőszakra egy drámai hangvételű írás más szemszögből igyekezett újra ráirányítani a figyelmet. Egy szívrohamban elhunyt pedagógus halála kapcsán a megemlékezést megfogalmazó pedagógus a pálya ártalmairól elmélkedve írta azt, hogy az iskolákban egyre több a viselkedészavar, a pedagógus munkájának egyre jelentősebb arányban tölti ki az idejét, hogy magatartási kérdésekkel is foglalkozzon, ami folyamatosan gátolja őt szakmai munkájában. A probléma forrásának ő is, mint korábban számosan, azt látja, hogy már a szülők, nagyszülők nemzedékének nagy része is anyai felügyelet nélkül, minimális szülői közreműködéssel nőtt fel, így 24 25 29 Népszabadság 2008. 05. 29. Kálmán Attila: Tanárverésért totális kitiltás (Végül a kicsapott tanuló egy újpesti magániskolában folytatta tanulmányait.) 30 A civil szervezet egyébként nem szokott egyéni ügyfeleket elvállalni. A döntést ebben az ügyben vélhetőleg az motiválta, hogy időközben a helyzetről, amelyben az inzultus történt, sok, korábban nem ismert körülmény is kiderült. Az egyik elemét ezeknek az a vélekedés képezte, hogy a tanár ittas volt a tanórán, a másikat pedig az, hogy rasszista jellegű megnyilvánulásai voltak a tanulóval szemben. Népszabadság, 2008. 05.29. Ónody-Molnár Dóra: Minden másképp volt a Józsefvárosban? 31 Metropol 2008. 12. 05. 32 Magyar Nemzet 2009. 01. 10. Varga Attila 33 Amikor egy továbbképzésen a pedagógusok elpanaszolták egyre kilátástalanabb helyzetüket, a szakemberek megoldásként a liberális oktatáspolitikát említették, s a kooperatív tanítás módszereit, az úgynevezett játékos órák bevezetését ajánlották. A tanárok azt hitték, viccelnek velük. uo.

Mediatizált agresszió komoly kihívást jelent számukra az, hogy az ifjabb generációt helyes viselkedésre tanítsa. 34 A szerző kimondatlanul is arra a generációra hárítja a felelősséget, amelyet sok esetben (jogosan vagy jogtalanul), de kulcsos generációnak neveznek. Úgy látja, hogy a hagyományos családi kapcsolatoknak a hiánya, szétesése mind a két, de különösen az egykeresős családok esetében sok, nehezen megoldható vagy éppen megoldhatatlan problémát vet fel. Pokorni Zoltán, aki korábban szintén betöltötte az oktatási tárcavezetői tisztét, a közös felelősséget hangsúlyozza az erőszak terjedése kapcsán. Úgy látja, hogy korábban egyértelmű volt az, hogy a tanítási órán tanítani kellett, míg a nevelést a tanórát követő szakkörök, kirándulások, énekkarok voltak hivatottak elősegíteni, mert ezek nyújtották azt a terepet, ahol a gyerekek közösségben lehettek, megismerték a társadalmi élet alapvető szabályait, és megtanulták az egymás iránti szolidaritást. A volt miniszter, oktatáspolitikai szakember úgy látta, hogy a pénzhiány, az elszegényedés felgyorsította a családok széthullásának a folyamatát, szétrombolta azokat a kapcsolatokat, amelyek a szülőket és a pedagógusokat összekötötték. Ezért, fogalmazza meg, a nevelés és z értékközvetítés hiányában kell keresni az iskolai erőszak terjedésének az okait. 35 gyökeresen változni, az öldöklős játékok sem tűnnek el a számítógépekről. Az iskoláknak pedig egyre kevesebb eszközük lesz e folyamat visszaszorítására, a gyerek visszafogására. Hiszen a gyermek jogaira hivatkozva már egy-egy hangosabb szó után személyiségi jogaiban sértve érzi magát, a pedagógus pedig egyre kevesebbet mer, s a nevelési folyamat még inkább kicsúszik a kezéből. A rossznak beállított gyerekben kialakul egy negatív én-kép, s így ennek próbál megfelelni, ezzel be is zárult az ördögi kör. Helyet talál magának az agresszió, hiszen nincsenek pozitív visszajelzések, a gyerek feszült, frusztrált. Egyre több agresszív cselekedetet követ el. Megoldásként nem lát mást, mint annak a lehetőségét, hogy a pedagógusoknak meg kell tanulni kezelni ezeket a helyzeteket, felismerni az agresszió legapróbb jeleit is. A tapasztalat azt mutatja, hogy az agresszív gyerekeknél csupán apró lépésekkel lehet eredményt elérni. Ha az ember elfogadást, szeretetet, érzelmi odafordulást mutat, s olyan mintát nyújt, ami nem a megszokott, az meghökkenti azt a gyereket, aki otthon a durvaságra szocializálódott. A kulcs: megadom, s cserébe várom a tiszteletet. E téren azonban az iskolának, a szülőknek, a szakembereknek is együtt kell működniük. A helyzet megoldásához jóval mélyebb változásokra is szükség lenne: a kiváltó okok megszüntetéséhez a társadalomnak, a családnak és a társas kapcsolatoknak is át kellene alakulniuk. 36 Az elmondott (média)eseményekkel párhuzamosan, hol a médiában, hol pedig szakmai Ranschburg Jenő felfogása komplex okokat sejtet a jelenség hátterében. Egyrészt azt állítja, fórumokon, de egyre gyakrabban szólaltak meg a témát ismerő jeles és ismert szakemberek. hogy a gyermekkori rendellenességek okait keresve mindig eljutunk a családhoz, annak széteséséhez, Márainé Márkus Ibolya klinikai gyermek-szakpszichológus új szempontot említ az a család életén belüli diszharmóniához, a szülő gyermek kommunikáció hiányához. Ezenkívül alapprobléma kapcsán. természetesen az anyagi problémákra is visszavezethető ez a tendencia. Én még egy olyan világban 26 27 A viselkedészavaros és agresszív gyerekeknél megfigyelhető, hogy rengeteget gépeznek. Mindehhez nőttem fel, ahol mindenki szegény volt. Ma, amikor eszméletlen vagyonok nőnek ki a szemünk láttára hozzájárulhat, ha az otthoni mintákban is jelentkezik az agresszió, például egy agresszív apa-minta a földből, sokkal nehezebb elviselni a szegénységet. Ráadásul nagyon értékvesztett lett a társadalom. A befolyásolhatja a gyermek erőszakhoz való viszonyát, azonosulva az apával, maga is gyakran az gyerekek számra is egyetlen igazi, megragadható érték van: a pénz. másrészt pedig szemben az elmúlt agresszió útjára lép, ugyanígy hatnak később a kortárs csoportok is. Az agressziót pedig valahol ki évtizedekkel, arról van szó, hogy a gyerekek nagyon korán érnek fizikailag és már kora tizenévesen kell élnie a gyereknek: s ennek színtere elsősorban attól függ, hogy milyen a család. Ha az otthoni olyan magatartásra képesek akár a heteroszexualitás akár a bűnözés terén, mint a felnőttek. Ehhez légkör megengedi, hogy levezesse ezt a feszültséget, akkor megteszi otthon, ha nem, akkor jön az iskola. a böhöm, mindenre kész testhez viszont infantilis lélek, éretlen mentális állapot járul. 37 Annak okát, hogy az agresszió miért harapózik el egyre jobban, összetett társadalmi folyamatokban kell keresnünk. A legfontosabb ok, hogy kevés idő jut a családban a gyermek személyiségére, érzelmeire. A szakemberek nyilatkozatai is sejtetni engedték, hogy nem várható az, hogy a (mindenkori) A család már nem minden esetben áll biztos támaszként a gyermek mögött. Egyre inkább hiányzik oktatáspolitika felülről hozott intézkedésekkel elejét tudja venni majd az iskolai agresszivitásnak. az a közeg, amelyben megértik, elfogadják, szeretik, meghallgatják. A szülő is egyre gyakrabban Sokkal inkább látszott megerősödni az az álláspont, hogy a megoldást csak széles körű társadalmi fáradt, a gyerek nevelését legszívesebben átadná az iskolának. Az iskola pedig azt érzi, hogy egyedül és szakmai megegyezések sora eredményezheti. kevés a helyzet megoldásához, kellene a család is s kirajzolódik egy ördögi kör. A probléma azonban Mint az várható volt, a szakmai kérdésnek induló vita túllépve a szakmai kereteket, nem csak a családban gyökerezik: változás állt be a társadalomban is. Reklámok csábító, a média megszólalásra késztette a konzervatív pártok szakértőit is. Almásy Kornél, az MDF országgyűlési modellnyújtó hatása is rossz irányba visz, azt sugallja: lehetsz sikeres kitartás és tanulás nélkül is. képviselője egyenesen a közoktatási törvény módosítását követelte, mondván, hogy Eltűntek a klasszikus értékek és velük együtt a motiváció. Elsivárosodtak az emberi kapcsolatok: a súlyos fegyelmi vétséget elkövető tanulóval szemben a legkomolyabb fegyelmi büntetés a diszkók, a partik és a hangos zene nem adnak lehetőséget arra, hogy beszélgessünk, kapcsolatokat az eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, illetve kizárás az iskolából. A törvény alapján létesítsünk. Ehhez járul hozzá az alkohol agressziófokozó hatása, ami szintén probléma a fiatalság azonban ezeket a pontokat eddig tanköteles tanulóval szemben nem lehetett alkalmazni. A fenti okok körében. Ez a folyamat már megállíthatatlannak tűnik. A média, a társadalmi viszonyok nem fognak miatt az MDF a törvény ezen paragrafusának módosítására tesz javaslatot, amelynek értelmében 34 Magyar Nemzet 2009. 02. 24. Murawski Magdolna: Egy kolléganőm korai halála figyelmeztetés. 35 Magyar Nemzet 2009. 02. 28. Farkas Melinda: Közös a felelősség az erőszak terjedéséért (Interjú Pokorni Zoltánnal). 36 http://www.vasnepe.hu/fokuszban/20090303.virtuális gyilkosságok 37 FN, 2009. 03. 30.

Mediatizált agresszió a súlyos fegyelmi vétséget elkövető tanköteles diák esetében is meg lehessen tiltani a tanév folytatását, illetve ki lehessen zárni az iskolából, akár az ország összes középiskolájából. Az iskolából kizárt diák így csak szülői költségen, magántanulóként folytathatná a tanulmányait. Meggyőződésünk, hogy ezeknél az eseteknél a szülőt is felelősség terheli, így az iskolából történő kizárás oda vezetne, hogy az otthoni nevelésre is nagyobb figyelmet fordítanának a jövőben. Az MDF fenti javaslatait mihamarabb benyújtja az Országgyűlésnek, de várja a többi parlamenti párt egyéb javaslatait, hiszen meggyőződésünk, hogy mindannyiunk közös felelőssége, hogy megszűnjenek a tanárverések, diákterrorizálások az oktatási intézményekben. Hoffmann Rózsa KDNP-s országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes aláírásával hét pontot tett közzé e párt, amelyben szót emel a helyzet megváltoztatásáért. A KDNP az alábbi pontok szellemében emeli fel szavát az iskolai agresszió ellen, és a mögötte rejlő társadalmi problémák megoldása érdekében: 1. Mindenféle agressziót elítélünk, kövesse el bárhol akár gyerek, akár felnőtt, akárki ellen. 2. Az agresszió bűn, amely mind pedagógiai, mind jogi kategóriák szerint büntetést érdemel, s a büntetés elmaradása megalázza az áldozatot, sérti a természetes igazságérzetet, tehát elítélendő. 3. Egyetértünk Újpest polgármesterével, aki a gyerekközösség védelme érdekében kizárta az iskolából a krónikus verekedőt. 4. Elítéljük azokat, az úgymond szakemberi megnyilatkozásokat, amelyek az elharapódzó tanárverésekért magukat az áldozatokat, a vétlen tanárokat teszik felelőssé. Ellentétes a szakmai etika alapvető normáival minden olyan megnyilvánulás, amely névleg a tanárok képviseletében nagy nyilvánosság előtt a tanári tekintélyt súlyosan romboló kijelentéseket tesz, miközben a konkrét tényállást nem is ismeri. 5. Osztozunk valamennyi pedagógus jogos felháborodásában és aggodalmában, és erőnkhöz mérten támogatást ígérünk nekik. 6. Üdvözöljük a Házelnök Asszony kezdeményezését: mind a közoktatási törvény felülvizsgálatát, mind az erkölcsi nevelés előtérbe helyezését jogos felvetésnek tartjuk, magunk is indítványozzuk mindkettőt. 7. Nem értjük, miért hallgat és nem ülésezik ilyen súlyos esetben az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottsága. És ha önmagától nem is, miért nem teszi meg akkor, amikor az országgyűlés elnöke erre felkérte. 38 eredményein az iskolai agresszió tágabb összefüggéseit is érintő tanulmányokat tartalmazott. 39 A kötetnek sajátos atmoszférát kölcsönöz az előszó megírását vállaló Mihály Ottó, aki az iskolákban egy büntetésre épülő nevelési kultúra körvonalait véli felfedezni, és ezt követően azt fogalmazza meg, hogy nem ördögi kör ez [ti. az iskolai agresszió problémája. A szerzők], mert pontosan lehet tudni, hogy hol lehet kitörni a körből! Ki kell iktatni felkészítéssel, tréninggel, szaktudással, iskola-, és tanulásszervezési eljárásokkal és reménytelen esetekben adminisztratív úton is! a káros, de nem ördögi körből a bántalmazó tanárt! 40 A miskolci kutatások azt állapították meg, hogy a gyerekek agresszív viselkedése összefügg az érintettek szocializációs környezetével. Összefüggés mutatkozott a szülő alacsony iskolai végzettsége, a kevésbé sikeres tanulmányi eredményekkel, és a tanulók nemével. Másképpen: úgy tűnt, hogy a fiúk agresszívabb módon viselkednek az iskolai helyzetekben, mint a lányok, bár a lányok esetében is emelkedő tendencia volt kimutatható. A miskolci kutatás legfőbb tapasztalatai nyomán az derült ki, hogy az egészséges érésben lévő, érett személyiség képes és hajlandó meg/kibeszélni szóban forgó élményeit, akkor, ha az élmények, tapasztalatok, az átélt esetek mértéke a feldolgozhatóság határain belül marad. Azt is fontos, hogy sokan hajlanak arra, hogy ne csak elhatárolódjanak az agressziótól, hanem jó esetben az aktív és hatékony, és agresszió-kerülő közbelépést is vállaló szolidaritást tanúsító magatartást tanúsítsanak az agresszió áldozatával szemben. Fontos megállapítása volt a kutatásnak az, hogy a családban, az iskolában (más nevelő-szervezetekben) és a társadalomban szerzett élmények, tapasztalatok korrelációra hajlanak, s ha konfliktus van közöttük, vagy valamelyik kritikusan diszfunkcionál e kérdésben, akkor valamelyik másik (esetleg a másik kettő) alrendszerre biztonságosan tud funkcionálni az egyén kapcsolatrendszerében, a társadalom jól működő hálójában. Ennek a kutatásnak az adatait pontosította, illetve tette konkrétabbá az a kutatás, amit a budapesti középiskolások között végeztek 2008 tavaszán. 41 A főváros által fenntartott középiskolák esetében az derült ki, hogy meglehetősen pontossággal megmutatható az, hogy az iskolarendszerben hol vannak azok a helyek (és szituációk), amelyek külkönösen kedveznek az agresszivitás megjelenésének. Ez a kutatás azt igazolta, hogy a legsúlyosabb problémák a szakiskolák kilencedik és tizedik évfolyamán mutatkoznak, mert ezekben az évfolyamokon (és intézményekben) sok esetben és különösen durva módon nyilvánultak meg az iskolai élet szereplői. Azt is igazolta a kutatás, hogy azokban az intézményekben, ahol a tanulók társadalmi háttere kedvezőbb, ott is lehet számolni agresszivitással, igaz, hogy annak kevésbé durva, a média számára csekély mértékben érzékelhető formájával. 42 28 29 A konzervatív pártok javaslataiból jól kiolvasható az a szándék, amely az iskola és a pedagógusok jogi eszközökkel történő megerősítését tartaná célravezető eljárásnak. Amint az várható volt, a tárgyalt időszakban megsokasodott azoknak a publikációknak a száma is, amelyek igyekeztek e területhez tudományos igénnyel közelíteni. 2008 során a Tabula Rasa Pedagógiai közhasznú Alapítvány adta közre több, a közoktatás számos területét érintő korábban lezajlott (2006) miskolci kutatás eredményeit egy tanulmánykötetben, amely túl a kutatás 38 http://hetilap.hetek.hu/index.php?cikk=46667 39 Tapasztalatok a gyermekbántalmazásról avagy az agresszió láncreakciója. Tabula Rasa Pedagógiai Közhasznú Alapítvány, Miskolc, 2008. 40 id. mű: 6. o. 41 Lásd erről: Frontvonalban. MFPI. Bp. 2008. szerk: Mayer József 42 Ezekben az intézményekben a tanulók nem fizikai értelemben bántalmazták egymást, sokkal inkább verbálisan. Ennek a szélsőséges eseteit sok más mellett például a kirekesztések jellemezték. Itt a tanulók azokat a diáktársaikat sújtották ezzel a megoldással, akik lényegesen gazdagabbak voltak, mint amit az osztály ingerküszöbe képes volt elviselni.

Mediatizált agresszió azok iskolarendszereinek) az erőszakhoz történő viszonyulása. A problémát nemcsak az érintettek Az is egyértelművé vált, hogy az intézmények pedagógusai önerőből nem tudnak megküzdeni társadalmi helyzetből fakadó különbségek áthidalásának a nehézségei okozzák, hanem az ezt ezzel a problémával, ezért részben a fenntartóktól, részben pedig más, szakmailag kompetens átszínező kulturális és etnikai jellegű eltérések is. 47 szervezetektől várnak segítséget. A kötetben a kutatás eredményeit bemutató tanulmány mellett számos egyéb, az agresszió Ranschburg Jenő előadása az agresszió pszichológiai motívumaival foglalkozva arra hívta fel intézményi (és osztálytermi) szintű kezelésére alkalmas módszer leírása is helyet kapott. 43 a figyelmet, hogy az iskolán belüli agressziókezelésnek az egyik hatékonyabb módszerét az ún. kortárs-mediátorok alkalmazása jelentheti, mert Ennek az évnek a nyarán, részben az oktatási miniszter által felkért szakértői bizottság A kortársak látják leginkább az ilyen agresszív aktusokat, és egy jól működő osztályközösségben eredményeire alapozva, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet konferenciát szervezett Biztonságos a kötekedőnek aki megállás nélkül figyelmet keres, azt akarja, hogy figyeljenek rá a tökéletes iskoláért címmel. 44 negligálással kellene szembetalálkoznia, azzal, hogy a kortársai elutasítják ezt a magatartásformát, vagyis elveszíti az ízét, ami miatt érdemes csinálni. 48 A konferencia megnyitó előadásában az oktatási miniszter világossá tette, hogy a cél az iskolával összefüggő erőszakos cselekedeteknek a megfékezése. Az iskola biztonságának A siker feltételét az jelentheti amire egyébként korábban már Lóránd Ferenc is utalt, a problémája hangsúlyozta nem új jelenség, nem kizárólag Magyarországra jellemző. hogy legyenek olyan, nemcsak osztályon belül és iskolán belül, hanem iskolák között kialakuló A megoldást abban látta, ha az érdekeltek, a különféle szakterületek képviselői összefognak, gyermekközösségek, amelyek maguk határozzák meg a saját szabályrendszerüket. 49 és ebben az összefogásban kulcsszerep jut a pedagógusoknak, mert a pedagógusok véleménye nélkül egyetlen oktatásügyi kérdést sem lehet megoldani. 45 Krémer András előadása az alternatív vitarendezés és a resztoratív eljárások alkalmazásának lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Ezeknek a megoldásoknak a során egy olyan filozófia Lóránd Ferenc szerint a megoldást csak egy alapvetően megújított pedagógiai kultúra érvényesítéséről van szó, ahol a felek a kölcsönös hasznot próbálják meg maximalizálni szemben alkalmazása jelentheti, olyan, azzal a játékelméletben nulla összegű játszmának tekintett eljárással, amely abból indul ki, hogy 30 31 ahol a gyerekeknek a felnőttekhez hasonlóan módjuk van részt venni azoknak a szabályzóknak az egyik fél nyeresége csak a másik fél veszteségével lehet azonos. 50 a megalkotásában, amelyek az életük mozgásterét körülírják, akkor könnyebben azonosulnak velük, mintha azokat idegen erők kényszerítenék rájuk Nem az a baj, hogy netén túl sok a gyermek joga, Metzger Balázs szerint olyan iskolára lenne szükség, ahová a gyermekek szeretnek járni. Ilyen hanem hogy túl kevés teher nehezedik rájuk életük szabályozásában. A pedagógia feladata, hogy iskola lehet az, amely cselekedtető, ahol lehet egyénileg vagy csoportokban dolgozni, ahol a tanulóra felnövessze a gyereket e teher elviselésére. 46 szabott, több szintre lebontott tananyagból választhatnak, ahol az egyéni aktivitásra alapozhatunk, ahol cselekvéses élmények segítik a tananyag rögzülését, ahol sokat lehet kommunikálni, meg lehet A koncepcióban egy olyan demokratikusan működtetett iskola képe bontakozik ki, amelyben tanulni az interaktív viselkedést, ahol az értékelés differenciált, fejlesztő és szöveges, és a gyerekek a tanulókat a pedagógusok folyamatosan érvényesített partneri jelenléte támogatja, mert csak ez számára élmény a tanulás. 51 eredményezheti azt a szövetséget, amely ellenszere lehet az iskola falain belül és kívül megjelenő konfrontációknak. A konferenciát követően pályázatot hirdettek az iskolák számára, amelyben a pályázók olyan iskolai gyakorlatok bemutatásával vehettek részt, amelyek alkalmasak lehetnek az iskolai Sáska Géza felfogása szerint az iskolai erőszak terjedése összefüggésbe hozható az oktatás, agresszió visszaszorítására. A pályázatot az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet koordinálta, majd és különösen a középfokú oktatás expanziójával. Az oktatás expanziója azoknak a társadalmi a legjobb (és díjat nyert) pályázatokat kötetben jelentette meg. 52 csoportoknak is lehetőséget kínál a társadalmi integrációra, akik abban korábban nem, vagy sporadikusan vehettek részt. Megjelenésük az oktatási rendszerben konfliktusok forrásává válik, amelynek kezelését nagymértékben befolyásolja az, hogyan alakítható az egyes társadalmak (és 43 Lásd erről: Drinóczky Viktória Hegyi Nóra Szarka Attila: Pszichopizza. Az agresszió kezelése a pszichodráma eszközeivel javítóintézeti fiataloknál. 44 A konferencia anyaga hasonló címmel kötetben és egy folyóirat tematikus számában is napvilágot látott. Lásd erről: A biztonságos iskoláért konferenciakiadvány (2008. június 5.) OFI és UPSZ/2008/6-7. 45 A biztonságos iskoláért OFI 2008.11. o. 46 id. mű: 19-20. o. 47 Sáska Géza: Az iskolai erőszak egyik forrása az oktatás expanziója. 23-40. o. 48 id. mű: 48. o. 49 id..mű: 49. o. 50 Krémer András: Alternatív vitarendezés és resztoratív eljárások az oktatásügyben. 70. o. 51 id. mű: Metzger Balázs: Iskolai agresszió a szakértői bizottságok szemszögéből. 57. o. 52 Jó gyakorlatok a Biztonságos Iskoláért (A Biztonságos Iskoláért programban meghirdetett pályázat nyertes pályaművei). OFI, 2009.

Mediatizált agresszió A pályázatra beküldött nagyszámú pályamunka önmagában is igazolta azt, hogy olyan E fejezet lezárásaként megemlítjük, hogy 2008 őszén az Educatio című lap tematikus számot problémáról van szó, amely nem új keletű az iskolák világában. A pályázatokból sok esetben szentelt az iskolai agresszivitás témájának, Veszélyes iskola címmel. A számot szerkesztő Sáska kiderült, hogy az adott intézményben évek óta foglalkoznak az agresszió jelenségével, és keresik Géza megjegyzi, hogy azokat a megoldásokat, amelyek alkalmasak lehetnek e jelenség csillapítására, visszaszorítására. nehéz eldönteni, hogy csak a bulvárszintet megütő, az egyén egyedi lelkiállapotától függő, szinte Ha áttekintjük a győztes munkákat, azt látjuk, hogy alapvetően azok a módszerek tűn(het) kiszámíthatatlan, balesetszerűen bekövetkező drámai eseményekkel van dolgunk vagy pedig ostoba nek sikeresnek, amelyek a pedagógusok, a tanulók és a szülők összefogására építenek. Ami és eszetlen divathóbortról vagy mély és tartós, a társadalom, benne oktatás oktatási rendszer a pedagógusok által kidolgozott és alkalmazott konkrét módszereket illeti, a legtöbbször olyan új jelenségével 53 megoldások jelennek meg, amelyek igyekeznek a hagyományos iskolai/tanórai kereteket fellazítani, esetleg felbontani. Az egyes tartalmakat projektként kezelik, illetve valósítják Azt, hogy az iskola valóban veszélyes hely-e, arra a folyóirat tanulmányai nem adnak meg, lehetőség szerint úgy, hogy abban minél több érintett (pedagógus és tanuló) részt egyértelmű eligazítást. Valószínűleg a megalapozott válaszra még várnunk kell, ahogy ezt a lap vehessen. A siker zálogának azt tartják, hogy a pedagógusok hagyományos szerepfelfogásukat záró írásából kiolvashatjuk: megváltoztatva tanulóközpontú/személyközpontú megközelítéssel fogalmazzák újra a tanártanuló kapcsolatot, amelynek a kulcselemévé így a bizalom és a tolerancia válik. A sikeresség iskolai biztonság romlását jelző tendencia figyelemfelhívó, a megoldás nem kézenfekvő, úgy tűnik, Az iskolai bűnözés még nem meghatározó eleme a magyar iskolák világának. Még nem, de az másik fontos kritériumát az jelenti, ha az alkalmazott megoldások adekváttá válnak az érintett hogy a pedagógia módszerei és eszközei önmagukban nálunk sem lesznek kellően hatásosak. Hogy korosztály számára egyrészt tartalmi tekintetben, másrészt pedig az aktivizálódás szintjén. megkíméljük gyerekeinket, a pedagógusokat és az egész társadalmat az erőszak továbbterjedésének Az egyes törekvések sikeressége azáltal is növelhetőnek látszik, ha az valamiképpen hozzásegíti prognosztizálható következményeitől nagyszámú hazai kutatási eredmény amerikaihoz hasonló a tanulókat az iskolai eredményesség növekedéséhez, a tanulási kudarcok csökkenéséhez. színvonalú szintézisére lenne szükség, hogy elegendő megbízható információ álljon rendelkezésünkre A problémák sikeres kezelésében nagy szerepet kapott néhány helyen a nyilvánosság az adekvát cselekvési programok kidolgozásához. 54 biztosítása. A tanulóknak ezekben az esetekben lehetőségük nyílt arra, hogy elképzeléseiket, véleményüket olyan felületeken fogalmazhassák meg, amelyet mindenki láthat, olvashat. 32 33 A nyilvánosság előtt zajló kommunikáció a konfliktusok megoldásában sikeresen szorította vissza az azonnali megoldásokat erőltető ököljog-filozófiát. Sikert eredményeztek azok a törekvések is, amelyek az alkotómunkát állították a középpontba. A Werkstatt programok, a művészeti alkotó táborok lehetőséget kínáltak a másik fél alaposabb megismeréséhez, ami hatékonyan segíthette az előítéletek, az intolerancia visszaszorítását. Számos helyütt pedagógusoknak és tanulóknak szerveztek tréningeket (pl. a FÉKprogram), amely széles körben, eredményesen alkalmazható konfliktuskezelő-stratégiák és módszerek birtokába juttatta a résztvevőket. Az egyik leghatékonyabb megoldásnak a kortárs segítő(k)-csoport(ok) alkalmazása látszott. Ezeknek a segítségével igyekeztek a tanulókat megfelelő tanulási módszerek alkalmazására felkészíteni, valamint önismeretüket erősíteni. Sok esetben az iskolában komplex megoldásokat alkalmaztak. Volt, ahol az iskolai élet egészét átható Belső Gondozási Rendszert alakítottak ki, s volt olyan, ahol a tanulók bevonásával Takarékosság Programot hirdettek annak érdekében, hogy a tanulók az iskolában egyelőre még szokatlan tudásokat (pl. quad-vezetés, darukezelés) sajátíthassanak el. Másutt Iskolaőrséget hoztak létre, amelynek tagjait felkészítették a feladatok ellátására. Több iskolában klasszikus pedagógiai megoldások alkalmazásával (Daltonterv, Jéna-plan) kísérleteznek. 53 Sáska Géza: A veszélyes iskola. Educatio 2008/ősz, 331. o. 54 Dobos Ágota: Iskolai kriminalitás az USA-ban. Educatio 2008/ősz, 462. o.

Agresszió/agresszivitás az általános iskolákban A jelen kutatás eredményeit azok a kérdőívek szolgáltatták, amelyeket a budapesti általános iskolák igazgatói és tanulói számára készítettünk. A középiskolai kutatás során alkalmazott online megoldással ezúttal nem éltünk. 55 A papír alapú kérdőíveket postai úton jutattuk el az intézményekbe. A borítékokban kétféle kérdőívet helyeztünk el, egyet az intézmény vezetője, húsz darabot pedig a diákok számára. A kísérőlevélben arra kértük az iskolák vezetőit, hogy a megadott mintavétel alapján kiválasztott diákok számára tegyék lehetővé a kérdőív kitöltését. A válaszadási aktivitásra nem lehetett panaszunk. A megkeresett intézmények többsége 56 visszaküldte a kitöltött kérdőíveket. Tudva azt, hogy manapság számos, itt most nem részletezhető ok miatt egyre nehezebb a különféle kutatásokhoz információkat nyerni az iskolák világából, a részvételi arányt komoly sikerként könyvelhetjük el. Minden bizonnyal arról van szó, hogy a téma, ahogy mondani szokták, benne van a levegőben, sok hír és információ áll rendelkezésre, másrészt pedig sokan közvetve vagy közvetlenül érintettnek is érezhették magukat, ami valószínűleg növelheti a kitöltési hajlandóságot. A középiskolások kapcsán folytatott kutatások esetében is hasonló tapasztalataink voltak. A tanulók válaszaiból és a fókuszcsoportos beszélgetésekből egyértelműen az derült ki, hogy túl azon, hogy a téma érdekli őket, fontosnak tartották azt is, hogy válaszaik reményeik szerint hozzájárulnak majd e probléma megoldáshoz. 57 35 55 Lásd erről: Frontvonalban 11-12.o. 56 A kérdőívet 150 intézmény számára postázta a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Intézet. 108 intézmény válaszolt, de 97 esetben olyan borítékokat nyitottunk fel, amelyek nem tartalmazták a vezető(k) által kitöltött kérdőíveket. A tanulók által kitöltött kérdőívek száma 2078 darab volt. 57 A kérdőívekre adott válaszokból leszűrt eredmények és az objektív valóság között mindig van rés, amely azoknak a hatásoknak az összességéből fakad, amelyek a válaszadót válaszának, véleményének a megfogalmazása körüli időben érték.

Ahogy az intézményvezetők látják Akik a válaszokat adták Az iskolák első számú vezetői többnyire fontosnak tartották azt, hogy a kérdőíveket maguk töltsék ki. Ennek két oka lehet. Egyrészt, mint ezt már korábban jeleztük, sokuk számára érdekes lehetett a téma, hiszen az elmúlt másfél évben erről a szakmai tanácskozások mellett a média több alkalommal hírt adott. Másrészt annak is van esélye, hogy kényesnek érezték ezt a témát, és ezért nem akarták más személyre bízni a kitöltést. Fontos azt is megjegyezni, hogy ha nem az intézmény vezetője töltötte ki a kérdőívet, akkor ezt valamelyik vezetőtársa tette meg. 58 1.ábra. Az intézményvezetői kérdőívet kitöltők munkaköre (az összes kitöltő százalékában) 37 A kitöltést végző személyek életkora és nemi megoszlásának bemutatása több szempontból is fontos a tárgyalt kérdés szempontjából. Az alábbi ábrán jól látható, hogy a budapesti általános iskolák többségében a vezetők többnyire nők, ami nem kelt meglepetést, hiszen a pálya közismert elnőiesedésének ez az egyik következménye. Feltűnő, hogy a vezetők életkori megoszlásában jelentős aránytalanság tapasztalható. Úgy látszik az adatokból, hogy a fiatalabb korcsoportokhoz tartozó pedagógusok 58 Tagozatvezető, vagy annak a helyettese abban az esetben töltötte ki a kérdőívet, ha az intézmény tagintézményként funkcionált.

Akik a válaszokat adták Ahogy az intézményvezetők látják számára vagy nem jelent vonzó perspektívát az, hogy intézményvezetőként folytassák pályafutásukat, vagy magának a rendszernek a működése olyan, hogy csak néhány esetben teszi lehetővé azt, hogy fiatal pedagógusok vezetői beosztásokba kerülhessenek. A vezetők túlnyomó többségének életkora 40 és 60 év között van, ami némi hasonlóságot mutat a budapesti középiskolák vezetőinek korösszetételével. Ebből a helyzetből az is látszik, hogy az intézmények élén álló vezetők hosszabb időtartamúnak tekinthető szakmai/pedagógiai gyakorlat nyomán kerültek ezekbe a pozíciókba. Minden bizonnyal az eltelt évek(évtizedek) alatt jelentős rutinra tettek szert a problémák kezelésében, ami jó esélyt kínálhat számukra akkor is a megfelelő megoldások kidolgozására, amikor az agresszóval, agresszivitással összefüggő helyzetekről van szó. Az már más kérdés, hogy a tanulók világától időben és térben sok esetben távol álló személyek hogyan tudják megoldani saját maguk érzékenyítését. Kérdés az is, hogy milyen katalizátorok állnak ennek érdekében rendelkezésükre? Az általános iskolai tanulók már azokhoz a generációkhoz tartoznak, akik a rendszerváltás után születtek. Értékrendjüket, gondolkodásmódjukat, s egyáltalán, világlátásukat jelentős távolság választja el még az őket közvetlenül megelőző generációktól is. Nem tekinthető véletlennek ezért az sem, hogy a tanulókkal kapcsolatos problémák már ezen a szinten felmerülnek, és idéznek elő számos esetben nehezen kezelhető helyzeteket. 59 Az alábbi táblázatból kiderül az, hogy az általános iskolák vezetőinek több, mint a fele már egy évtizedet is meghaladó időtartamban írányította intézményét. Ennek a helyzetnek lehetnek veszélyei is. A rutin, ami az egyik oldalon erényként jelenik meg, a másik oldalon a nyitott gondolkodás gátjának mutatkozhat. A bevált sablonok éppen azért, mert jelentősen változik az iskola társadalmi és gazdasági és szociális környezete, egy idő után működésképtelenné válhatnak. 3.ábra. A válaszadók vezetői, vezető-helyettesi gyakorlata (az összes válaszadó százalékában) 2.ábra. A válaszadók megoszlása kor és nem szerint (%) 38 39 Az iskolák és környezetük A legfrissebb adadtok azt mutatják, hogy az általános iskolákban az elmúlt évtizedben számottevő módon nőtt azoknak a cselekményeknek a száma, amelyek nyomán a kirobbant konfliktusok testi erőszakkal, testi sértésekkel zárultak. Az alábbi ábra ezt a trendet mutatja be. 4.ábra. Az általános iskolában elkövetett testi sértések száma (2000 és 2008 között) 59 Érdemes itt azt megemlíteni, hogy a pedagógusok sokszor panaszkodnak amiatt, hogy a tanulók kisebb vagy nagyobb hányadát nem érdekli a tananyag. Ez sok esetben éppen azért van, mert a tankönyvekben közvetített értékek (kánonok) számos, itt most nem részletezhető ok miatt teljesen idegennek és távolinak tűnnek számukra. Hiányoznak azok a kapaszkodók, legyen bár szó olyan értékekről, amelyek lehetőséget kínálnak az azonosulásra, vagy olyan tartalmakról, amelyek önmagukban is érdekességet kínálnak. Nem véletlen, hogy a klasszikus kötelező olvasmányok közül többet is éppen a jelzett szempontok miatt kísér szinte teljes érdektelenség a tanulók részéről. Forrás: Magyar Nemzet 2009. 04. 27. 4. o.(országos Rendőr-Főkapitányság)