A 2011. évi CVIII. KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY Galamb Csaba
BEVEZETÉS A KÖZBESZERZÉS RENDSZERÉBE: A KÖZBESZERZÉS ALAPJAI
Közbeszerzés az Európai Unióban
Az Európai Unió létrejötte 1949: az Európa Tanács megalakulása 1951: az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) 1957: Római Szerződés EGK és az Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) 1967: Európai Közösségek (EK) 1992: Maastrichti szerződés 1993. november 1.: az Európai Unió
A Római szerződés alapelvei áruk, szolgáltatások, tőke és munkaerő szabad áramlása verseny tisztasága és nyilvánossága diszkrimináció tilalma nemzeti elbánás
Az EK próbálkozásai a 70-es években a teljes átláthatóság biztosított legyen, hogy a piaci szereplők azonos tájékozottsággal, azonos esélyekkel induljanak az egyes tagállamok közpénzekből megvalósuló vásárlásainak elnyeréséért folyó versenyben, s hogy a közpénzek elköltése korrupciómentesen és a legnagyobb hatékonysággal történjenek: más tagországbeli szállítókkal szembeni diszkrimináció tilalma áruk szabad mozgása letelepedés szabadsága és a szolgáltatások szabad nyújtásának elve
A Fehér könyv a 80-as években Cél: az egységes belső piac megvalósítása. A közbeszerzési irányelvek nem kizárólag a kormányzati, hanem a közüzemi beszerzésekre is vonatkoztak, valamint szabályozták a közbeszerzésekhez kapcsolható jogorvoslati lehetőségeket.
A közösségi jog Irányelvek útján szabályoz az elérendő cél tekintetében valamennyi címzett tagállamot kötelezi, ugyanakkor a módszer és eszközök megválasztását a tagállami hatóságokra bízza A tagállamok kötelesek megtenni a szükséges jogalkotási lépéseket annak érdekében, hogy nemzeti jogrendszerüket összhangba hozzák az irányelvben foglalt rendelkezésekkel
Az Európai Unió intézményrendszere az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlament az Európai Bíróság és az Európai Bizottság. Mindegyiknek külön elnöke, külön szerepe és külön felelőssége van.
A hazai közbeszerzés szabályozása
Középkori-újkori Magyarország: tatárjárás török, majd Habsburg elnyomás adófizetés = sarc a magyar adófizető sosem/ritkán érezhette, hogy befizetései magyar közösségi célt szolgálnak XX. század: Relatív függetlenség állami gyakorlata (háborús veszteségek): adófizetés közösségi célú felhasználás, ami az adófizetőnek áttekinthetetlen, ellenőrizhetetlen szervezet és gyakorlat
Szocializmus: polgári célú közösségi beruházások nagysága és a pénzek elköltési racionalitása nem volt nyomon követhető az állam működésének képviseleti kontrollja nem volt valóságos ( egy párt ) 1980-as évek: reformkísérletek (előre- és visszalépések), ködösítés a gazdasági adatok körül Rendszerváltás: erőviszonyok átrendeződése, államadósság elszabadulása, külső és belső eladósodottság, korrupciós ügyek, kiskapuk
A lakosság körében elvi támogatást nyertek a közbeszerzésekkel, mint a közösségi célú pénzfelhasználások egyik ellenőrzési lehetőségével kapcsolatos szabályozások, a beszerzők és a szállítók körében erős idegenkedés, ellenállás van. A korrupció elleni harc: a társadalmi ellenőrzés szükségessége
Fokozatosan kiépülő jogállam és intézményei Országgyűlés Felelős kormány Alkotmánybíróság ÁSZ Közbeszerzések Tanácsa Megalapozódott a valódi állampolgári ellenőrzés lehetősége A jogintézmények életre hívása, felállítása önmagában orvosolja a közpénzek felhasználása körüli gondokat illúzió!
Közbeszerzés az elmúlt évszázadok beszerzési tapasztalataiból Közpénzek körüli korrupciós lehetőségek kizárása Közpénzek lehető leghatékonyabb felhasználásának biztosítása A hazai ipar támogatása A szabályozás alapkoncepciója a törvény alapelveinek meghatározásában érvényesül.
A közbeszerzés története A közbeszerzési jogszabályok 1995. óta képezik a magyar gazdasági jog részét Ma már hivatali, közigazgatási és az ezekkel kapcsolatba kerülő szervek és gazdálkodók mindennapi munkájának részévé váltak A közpénzek elköltése: 1970-es 1980-as évek visszaélés, homály, mendemonda
Rendszerváltás: várakozás szabályozás kialakítása, ellenőrizhető gyakorlat az új Köztársaság első kormánya nem tudta megalkotni 1995.: az első közbeszerzési törvény Magyarországon (1995. évi XL tv.) Tapasztalatok értékelése, szükséges változtatások törvénymódosításokkal történő megvalósítása 2003: A) jelentős törvénymódosítás B) új törvény 2004. május 1. (2003. évi CXXIX. törvény)
Az új jogszabály megalkotásának célja biztosítani az Európai Unió közbeszerzési irányelveivel való összhangot, mely egyben a jogharmonizációs kötelezettség maradéktalan teljesítését is jelenti figyelembe vette a jogalkalmazásban felmerült tapasztalatokat, illetve fontos cél volt a közpénzfelhasználás átláthatóságának, nyilvánosságának erősítése, és ezen keresztül annak kifejezésre juttatása, hogy az állam elkötelezett az állami pénzekkel való visszaélés, a korrupt magatartások visszaszorítása és megelőzése érdekében
Beszerzések, közpénzek Magyar jogfejlődés ezeréves története közösségi célú felhasználás állami javak működtetésébe való üzleti bekapcsolódás az udvarnak való szállítás joga: az udvari szállító Közpénzek: lakosság adófizetéséből keletkeztek, amelyek azt az alapvető célt szolgálják, hogy az állam azokból közfeladatok ellátását finanszírozza.
2011. évi CVIII. törvény (2012. 01.01.) T/3502. számú törvényjavaslatként került benyújtásra 2011. június 10-én összesen 230 módosító és kapcsolódó módosító javaslatot nyújtottak be hozzá a Parlament 2011. július 11-én hagyta jóvá, 2 zárószavazás előtti módosító javaslat jóváhagyását követően hatálybalépés: 2012. január 1-je; cél: megfelelő felkészülési idő biztosítása a végrehajtási rendeletekkel együtt kivéve: nemzetbiztonsági beszerzések új szabályai (ez 2011. augusztus 21-én lép hatályba)
Új törvény új logika (183 ) Első rész Általános rendelkezések Második rész Az uniós értékhatár feletti közbeszerzések szabályai Harmadik rész Az uniós értékhatár alatti beszerzések szabályai Negyedik rész A szerződésekkel kapcsolatos szabályok Ötödik. rész A jogorvoslat Hatodik. rész A Közbeszerzési Hatóság Hetedik. rész Záró rendelkezések
Első rész: Általános rendelkezések I. fejezet A törvény célja és alapelvei II. fejezet Értelmező rendelkezések III. fejezet A törvény személyi és tárgyi hatálya (ideértve az alkalmazandó eljárásrend meghatározását is) IV. fejezet Az ajánlatkérőre és a gazdasági szereplőkre vonatkozó rendelkezések V. fejezet A közzétételre és a kommunikációra vonatkozó szabályok
A törvény célja és alapelvei Célok - a jogszabályi cél jellegénél fogva különbözik az alapelvektől, az ezeket megjelenítő jogszabályi rendelkezés hiányában ezen célkitűzésekre önállóan jogot alapítani nem lehet, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy bíróság döntésének alapjául önmagában nem szolgálhat - e jogpolitikai célokat a törvényben vagy külön jogszabályban foglalt konkrét szabályok juttatják érvényre Alapelvek - a törvény egyes részletszabályai külön is kibontják az alapelvekből eredő kötelezettségeket az eljárási cselekmények vagy akár már a közbeszerzés útján megkötött szerződés teljesítésének szabályozásában - a törvény egyes szabályait mindig az alapelvekre figyelemmel kell értelmezni; - az alapelvek önálló generálklauzulaként is működnek, azokra a közbeszerzés szereplői jogot alapíthatnak, az alapelvek megsértése önmagában is olyan jogsértést valósít meg, amellyel szemben jogorvoslattal lehet élni a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt; cél: a közbeszerzés alapelveinek hézagpótló szerepe a külön részletszabállyal nem rendezett kérdésekben; háttérben: a szabályok általánosabb megfogalmazása és a jogértelmezés szerepének növelése
A törvény céljai a közpénzek hatékony és átlátható elköltése a közpénzek elköltésének nyilvános ellenőrizhetősége a verseny tisztasága a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének elősegítése a fenntartható fejlődés, az állami szociális célkitűzései a jogszerű foglalkoztatás
Alapelvek verseny tisztasága, átláthatósága és nyilvánossága esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárni nemzeti elbánás magyar nyelv (környezetvédelmi szempontok)
A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. Az átláthatóság túlmutat azon, hogy a közbeszerzés ajánlatkérőjének milyen adatokat kell nyilvánosságra hoznia, és magában foglalja az ajánlatkérő döntéseinek kiszámíthatóságát, a diszkrecionalitás kizárását is Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára.
Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. Rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye: a magyar polgári jog alapelveként ismert rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének átvétele; azt biztosítja, hogy egyes eljárási szabályok konkrét alkalmazása ne fordulhasson szembe a közbeszerzési szabályok céljával és ne vezethessen a törvény rendeltetésével ellentétes eredményre.
Jóhiszeműség és tisztesség elve: a magyar polgári jog alapelvi szintű elvárásként rögzíti versenyjogi területen az ebből eredő követelményeket a jogalkotó részletesen is szabályozta, tiltva a gazdasági tevékenység tisztességtelen folytatását, a tisztességtelen piaci magatartást; mivel a közbeszerzési jog területe szorosan kötődik a gazdasági élethez, a közbeszerzési eljárás a felek szerződéskötést megelőző magatartását határozza meg, az eljárásban részt vevő felek cselekményeit gazdasági motivációk határozzák meg, így szükséges, hogy a közbeszerzési eljárásban is általános jelleggel kifejezze a törvény a tisztességtelen eljárás tilalmát; a jóhiszeműség és tisztesség követelménye általánosított tehát nem az egyén szubjektív megítélését tükröző etikai megalapozottságú, a gazdasági életben kialakult elvárásokat megjelenítő zsinórmértéket fogalmaz meg az eljárás résztvevőivel szemben
Az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia. Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. A közbeszerzési eljárás nyelve a magyar, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé teheti de nem követelheti meg a magyar helyett más nyelv használatát is.
Közösségi jog alapelvei Áruk szabad mozgása Szolgáltatás nyújtásának szabadsága Munkaerő szabad mozgása, letelepedés szabadsága Tőke szabad mozgása Diszkrimináció tilalma Tisztességes verseny (átláthatóság, nyilvánosság, közpénzek ésszerű felhasználása) Nemzeti elbánás Arányosság
A törvény szabályozásának alapszabály (továbbra is): kógencia jellege és keretei lényeges különbség: a nemzeti eljárásrendben nagy teret kap a diszpozitivitás (ha az ajánlatkérő is úgy akarja) a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni cél: nem minden magatartás alapvetően tilos, amelyet a törvény nem szabályoz kifejezetten, feltéve, hogy az a törvénnyel és annak alapelveivel nem ellentétes amikor a jogalkalmazó nem talál kifejezetten arra a helyzetre vonatkozó szabályt, amellyel a gyakorlatban szembesül, a törvény céljára és alapelveire figyelemmel kell eljárnia az alapelvek szerepének növelése a visszaélésszerű magatartásokkal szembeni hatékonyabb fellépés és az eljárás lefolytatása során jelentkező kérdések jobb megoldása érdekében
A törvény szabályozásának jellege és keretei a törvényi kereteket végrehajtási rendeletek egészítik ki azokon a területeken, ahol speciális jogszabályi rendezés indokolt; indoka: az érintett érdekelti körrel egyeztetve, az adott terület problémáit előtérbe helyezve, törvénymódosítási igény nélkül igazodhat a szabályozás a gazdaság igényeihez, biztosítva ugyanakkor a jogalkotás során a közpénzek elköltésénél lényeges szempontok, a kormányzat számára előtérben álló jogpolitikai célok érvényesítését, illetve a közbeszerzési eljárások alapvető szabályait rögzítő törvény mellett a rendeleti szint lehet megfelelő olyan részletszabályok rögzítésére, amelyek nem hagyhatóak el a szabályozásból, de jellegüknél fogva elkülöníthetőek az eljárás garanciális kereteit meghatározó törvénytől
Közbeszerzés fogalma Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). Tervpályázati eljárások esetében is a Kbt. az irányadó A szabályozás jellege: kogens
Fontosabb fogalmak: Ajánlatkérő: klasszikus, közszolgáltató Ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be Részvételre jelentkező: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a több szakaszból álló közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be Alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag szállítót, építési beruházás esetén az építőanyag-szállítót;
Alvállalkozó: 10% alatti 10% feletti Munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló személyek: nem alvállalkozók Egyéb foglalkoztatási jogviszony: közszolgálati, kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya, gazdálkodó szervezet tagjának személyes közreműködése. Tartós / eseti megbízás nem kivétel! 25%-ot meghaladó mértékű részvétel: közös ajánlattevő!
Kizárólagos jog: jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel; Hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz Hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól eltérően közölt adat
Meghatározó befolyást képes gyakorolni az a szervezet, amely az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik egy másik szervezet tekintetében: a tagok (részvényesek) szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik más tagokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján vagy más módon a szavazatok többségével egyedül rendelkezik jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők (döntéshozók, ügyvezetők) vagy a felügyelőbizottság (felügyeleti, ellenőrző szerv, testület) tagjainak többségét megválassza (kijelölje) vagy visszahívja
Közbeszerzési eljárások Európai közösségi (közösségi) értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések Kbt. második rész Ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések Kbt. harmadik rész Kivéve, ha e törvény másként rendelkezik! Önkéntesség lehetősége Közbeszerzés alanyi hatálya: Klasszikus ajánlatkérők Közszolgáltatók
Alanyi hatály (6. ) a) a minisztérium, a Miniszterelnökség, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; b) az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács;
c) az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha az a)-d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza; (a közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység megítélésével összefüggésben, az ajánlatkérői minőség megállapítása szempontjából nem lényeges, hogy az ott meghatározott szervezet a közérdekű feladatán kívül más tevékenységet is folytat-e haszonszerzési céllal) d) a 9. (1) bekezdés k) pontja szerinti gazdálkodó szervezet;
e) az a) d) pontok hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. c) pontja], amely a 114. (2) bekezdésében meghatározott közszolgáltatói tevékenységek valamelyikét folytatja, vagy ilyen tevékenység folytatása céljából hozták létre, és amely felett az a) d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, a 114. (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során; f) az a)-e) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely a 114. (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több közszolgáltatói tevékenységét különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja, a 114. (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során;
g) a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában az a)-f) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet az uniós értékhatárt el nem érő beszerzés esetén az egyéni vállalkozó kivételével, amelynek szolgáltatásmegrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az a)-d) pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzés esetében többségi részben, a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzés esetében hetvenöt százalékot meghaladó részben közvetlenül támogatja; h) az adott beszerzés megvalósításakor az az a)-g) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely önként vagy szerződésben vállalt erre vonatkozó kötelezettség vagy külön jogszabály kötelezése alapján folytat le közbeszerzési eljárást.
KÖZSZOLGÁLTATÓK KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSA A VÍZÜGYI, AZ ENERGIA-, A KÖZLEKEDÉSI ÉS A POSTAI ÁGAZATOKBAN MŰKÖDŐ EGYES AJÁNLATKÉRŐK Részletes szabályok: külön jogszabály (289/2011. Korm.rendelet)
Közszolgáltatói tevékenységek ivóvíz, villamos energia, gáz vagy hőenergia termelése, szállítása vagy elosztása terén közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése; vagy ilyen hálózatok ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával történő ellátása
Közszolgáltatói tevékenységek egy meghatározott földrajzi terület hasznosítása kőolaj, gáz, szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása, illetőleg kitermelése (bányászata) céljából, vagy repülőtér, tengeri vagy belvízi kikötő vagy más kikötői létesítmények - légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók, személyszállítók részére történő - rendelkezésre bocsátása céljából
Közszolgáltatói tevékenységek közszolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátása, illetőleg üzemeltetése, működtetése a vasúti, automatikus rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén postai szolgáltatás nyújtása, illetőleg postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás nyújtása, amennyiben ez utóbbit olyan szervezet nyújtja, amely postai szolgáltatást is nyújt
A közbeszerzés tárgyai
Árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.
Építési beruházás Olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: A Kbt. 1. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.
Építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli.
Szolgáltatás megrendelése árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.
Szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás-megrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli.
KIVÉTELEK (9. ) a törvény Ötödik Részének kivételével a minősített adatot, valamint az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre (a továbbiakban: minősített beszerzési eljárás) az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések esetén abban az esetben, ha az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott, amely megrendelésre az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály szerint kell eljárni, vagy amely az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alkalmazása alól is kivételt képez;
a törvény Ötödik Részének kivételével a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzésére, szolgáltatások vagy építési beruházások megrendelésére (a továbbiakban: védelmi beszerzési eljárás), amelyek megrendelésére az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály szerint kell eljárni, valamint ha az ilyen tárgyú beszerzés az ország alapvető biztonsági érdekének védelme érdekében összhangban az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 346. cikkével az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alkalmazása alól is kivételt képez; nemzetközi szerződés vagy nemzetközi megállapodás alapján meghatározott külön eljárás szerint történő beszerzésre, ha a szerződés vagy a megállapodás csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására vonatkozik, ideértve hadműveleti területre kihelyezésre (áthelyezésre), visszahelyezésre kerülő egységek esetében a kihelyezés (áthelyezés), visszahelyezés megvalósításával összefüggő beszerzéseket is;
nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha az Európai Unión kívüli állammal kötött szerződés projekt közös megvalósításával vagy hasznosításával összefüggő beszerzésre vonatkozik; nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre; olyan beszerzésre, amelynek kizárólagos rendeltetése az, hogy lehetővé tegye az ajánlatkérő számára egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását, illetve nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátását vagy igénybevételét; a központi beszerző szervezet által közbeszerzési eljárás útján beszerzett áru, szolgáltatás vagy építési beruházás megrendelésére azon szervezetek részéről, amelyek javára a központi beszerző szervezet közbeszerzési szerződést kötött;
a 6. (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti ajánlatkérők által odaítélt építési koncesszióra és szolgáltatási koncesszióra, amennyiben a koncesszió célja az ajánlatkérőnek a 114. (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása és a 20. vagy a 121. (2) bekezdése értelmében e törvény XIV. Fejezete lenne alkalmazandó; ha a szolgáltatási koncesszió a koncessziós törvény hatálya alá tartozik, azzal, hogy a koncessziós törvény szerinti eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell; a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti közúti és vasúti személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésére, az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási közszolgáltatás esetében azonban kizárólag abban az esetben, amennyiben a szerződés szolgáltatási koncessziónak minősül; a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti pályázati eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot három napon belül írásban tájékoztatnia kell;
Házon belüli beszerzés (egy vagy több) Ajánlatkérő 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80%-a az ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a helyi önkormányzat kötelező közoktatási feladatának nem állami intézményfenntartó útján történő ellátására, valamint a közoktatási intézmény intézményfenntartói jogának nem állami intézményfenntartónak történő átadására.
Szolgáltatás kivételei meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában, illetve tartalommal megkötött) szerződést; a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, eladása, vétele vagy átruházása által valósul meg, vagy amely a monetáris, az árfolyam- vagy a tartalékkezelési politika, vagy a központi kormányzat adósságkezelési politikájának megvalósítása érdekében pénz- vagy tőkeszerzésre irányul, továbbá a jegybanki tevékenység; műsorszám (műsoranyag) médiaszolgáltató vagy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap általi vétele, fejlesztése, előállítása vagy közös előállítása, valamint a műsoridőre vonatkozó szerződés;
választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység; munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya; kutatási és fejlesztési szolgáltatás; kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti; ha a szolgáltatást a 6. (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott ajánlatkérők valamelyike vagy általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja; ha valamely közfeladat ellátását egy 6. (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti ajánlatkérő egy másik 6. (1) bekezdés a)-c) pontok szerinti ajánlatkérőnek adja át olyan módon, hogy az az átruházó ajánlatkérőtől teljesen függetlenül és saját felelősséggel, haszonszerzési cél nélkül végzi a feladat ellátását.
A KBT. INTÉZMÉNYRENDSZERE
A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG (Kbt. Hatodik rész: 167-179. 179. ) Csak az Országgyűlésnek van alárendelve Önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv Székhelye Budapest Költségvetését az éves központi költségvetésben elkülönítetten kell előirányozni Évente beszámolót készít az Országgyűlésnek tevékenységéről, a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a jogorvoslati ügyek tapasztalatairól. (Ász-nak is megküldi) Szolgálati és üzleti titok megőrzése kötelező A Közbeszerzési Hatóság keretében Tanács működik: 10 tag
A Tanács tagjai: a törvény alapelveinek és egyes közérdekű céloknak az érvényesítése: 3 fő a Gazdasági Versenyhivatal elnöke; az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter; a gazdaságpolitikáért felelős miniszter. a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőinek általános érdekei: 3 fő a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kijelölt személy; a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy; az építésügyért felelős miniszter által kijelölt személy. a közbeszerzési eljárás ajánlattevőinek általános érdekei: 3 fő + a Tanács elnöke = Hatóság elnöke
A Tanács tagja megbízatása legalább két évre szól évenként beszámol az őt kijelölőnek az általa érvényesítendő célok, képviselendő általános érdekek, a Kbt. céljainak megvalósulása érdekében a Tanácsban folytatott tevékenységéről, ezeknek a közbeszerzések terén való érvényesüléséről Nem lehet tag országgyűlési képviselő büntetett előéletű
Elnök 5 éves kinevezés Tanács a jelen levő tagok kétharmados szótöbbségével választja a kinevezés egyszer ismételhető a közigazgatási államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult felette a munkáltatói jogokat a Tanács gyakorolja Alelnök: a tagok közül a jelen levő tagok kétharmados szótöbbségével választják 5 évre
Vagyonnyilatkozatot köteles tenni a Tanács elnöke, alelnöke és tagja első ízben a kijelölését követő harminc napon belül. Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Tanács elnökének, alelnökének és tagjának a megbízatását, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.
A Hatóság elnöke képviseli a Tanácsot meghívása esetén részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein és ismerteti a Tanács éves beszámolóját a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról elnöki tájékoztatót ad ki a halasztást nem tűrő ügyek eldöntése érdekében - a Hatóság szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - az ülések közötti időszakban rövid úton való szavazást kezdeményez gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hatóság főtitkára, a Hatóság Titkárságának alkalmazottai, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke, elnökhelyettese és a közbeszerzési biztosok vonatkozásában. helyettese az Alelnök
Megbízatás megszűnik (Hatóság elnökének, alelnökének és tagjainak): a megbízatás időtartamának lejártával visszahívással lemondással országgyűlési képviselő, vagy büntetett előéletű lesz a tisztségre méltatlanná vagy tartósan alkalmatlanná válás esetében (a megbízatás megszűnését a Tanács a jelen levő tagok kétharmadának szavazatával - az érintett személyt kijelölő szervezetek, személyek véleményének figyelembevételével - állapítja meg ) halálával az összeférhetetlenség megállapításával (a megbízatás megszűnését a Tanács a jelen levő tagok kétharmadának szavazatával - az érintett személyt kijelölő szervezetek, személyek véleményének figyelembevételével - állapítja meg )
A Hatóság feladata, hogy a közérdeket, az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit figyelembe véve, hatékonyan közreműködjön a közbeszerzési politika alakításában, a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében, elősegítve a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltését.
A Hatóság keretében működő Tanács hatásköre figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását; véleményezi a közbeszerzésekkel és a Tanács működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket valamint jogszabály-koncepciókat; megállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság létszámát; kinevezi, illetőleg felmenti a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a közbeszerzési biztosokat; elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket;
naprakészen vezeti és a honlapján közzéteszi a törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők listáját, a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét, meghatározza a minősítési szempontokat és azok igazolási módjait, a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét, a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltott ajánlattevők listáját, amely lista tartalmazza az eltiltás idejét is; nyilvántartást vezet a közbeszerzésekről; éves összesített statisztikai jelentést készít; gondoskodik a Közbeszerzési Értesítő szerkesztéséről, a közbeszerzési és a tervpályázati eljárással kapcsolatos hirdetmények közzétételéről, valamint ellenőrzéséről, továbbá az e törvény által előírt egyéb adatok, információk honlapján, illetve a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről; honlapján közzéteszi a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményező kérelem adatait, a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi és a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát, továbbá a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatát (határozatait);
kialakítja és működteti, valamint honlapján közzéteszi a jogorvoslati határozatok nyilvános adatbázisát, amelyben biztosítja, hogy a döntőbizottsági és a bírósági határozatok elektronikusan, ingyenesen, teljes körűen, tárgyszavas keresési lehetőséggel bárki által elérhetőek legyenek ; az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyeztetve a közbeszerzési jogszabályok alkalmazását elősegítendő útmutatót készít a jogorvoslati döntésekből levonható tapasztalatok alapján, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról; az útmutatót honlapján, továbbá a Közbeszerzési Értesítőben közéteszi; figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítását és teljesítését; működteti a Közbeszerzési Adatbázist, amely a közbeszerzési eljárások központi nyilvántartása, elősegíti a közbeszerzési információk nyilvánosságát, az elektronikus közbeszerzési adatbázisok használatának elterjedését, továbbá az elektronikus eljárási és kommunikációs lehetőségek támogatását; az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel együttesen részt vesz a közbeszerzési eljárásban részt vevők oktatására vonatkozó feltételrendszer kialakításában és a közbeszerzési tárgyú képzések koordinálásában, felügyeletében és ellenőrzésében;
kapcsolatot tart más államok közbeszerzési szervezeteivel; folyamatosan frissíti, karbantartja és honlapján közzéteszi az egyes ágazatokban szokásos vagy megállapított béreket és kapcsolódó közterheket; elfogadja saját szervezeti és működési, valamint más, működését érintő belső szabályzatát így különösen a hirdetmények vizsgálata kapcsán a jogorvoslati eljárás indításának eljárásrendjét, továbbá költségvetési javaslatát és éves költségvetési beszámolóját; ellátja a részére törvényben előírt egyéb feladatokat.
A Tanács működése szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van határozatait többnyire egyszerű szótöbbséggel hozza (kivéve Tanács elnöke és alelnöke, Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese választása) összeférhetetlenség aki az üggyel érintett személy hozzátartozója az eljárással érintettekhez személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat vagyoni hozzájárulást semmilyen szervezettől vagy személytől nem fogadhat el
A Tanács szervezete Tanács Titkársága a Tanács tevékenységével kapcsolatos koordináció, döntéseinek előkészítése és végrehajtása, az ennek végzéséhez szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó, valamint adminisztratív tevékenység főtitkár vezeti (helyettes államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult ) tagjai a Hatósággal állnak közszolgálati jogviszonyban a Tanács a Titkárság keretében Szerkesztőbizottságot működtet a Közbeszerzési Értesítő szerkesztésével kapcsolatos feladata végrehajtásának érdekében
A Tanács szervezete Közbeszerzési Döntőbizottság a Tanács mellett a Hatóság keretében működik feladata a közbeszerzésekkel és a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése működése a Hatóság költségvetéséből biztosított közbeszerzési biztosokból áll: a Tanács által meghatározott számú a Tanáccsal közszolgálati jogviszonyban állnak a Tanács nevez ki és menti fel Döntőbizottság elnöke (helyettes államtitkárt megillető illetmény + egyéb juttatások) és elnökhelyettese (a Döntőbizottság elnöke tesz javaslatot, főosztályvezetői illetmény): a közbeszerzési biztosok közül a Hatóság a jelen levő tagok kétharmadának szavazatával választja meg öt évre, újraválaszthatók
Döntőbizottság elnöke irányítja a Döntőbizottság munkáját képviseli a Döntőbizottságot elkészíti és a Tanácshoz jóváhagyásra előterjeszti a Döntőbizottság szervezeti és működési szabályzatát ellenőrzi az eljárási határidők megtartását a Döntőbizottság eljárását kezdeményező kérelem benyújtását követően haladéktalanul gondoskodik a kérelemmel érintett eljárás megnevezésének, tárgyának, az ügyfelek megnevezésének és a kérelem megérkezése időpontjának, továbbá a Döntőbizottság érdemi, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatának, és a szerződés megkötését engedélyező végzésének, valamint a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatának (határozatainak) közzétételéről gondoskodik a kollégium 176. (8) bekezdése szerinti véleményének a közbeszerzési biztosok általi megismeréséről. (a Döntőbizottság a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott ügyekre, ügycsoportokra kollégiumot működtet).
Közbeszerzési biztosok felsőfokú végzettség és legalább hároméves szakmai gyakorlat, + közigazgatási, illetőleg jogi szakvizsga más megbízást nem fogadhat el, más keresőfoglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaságban személyes közreműködésre kötelezett tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag nem lehet biztos: országgyűlési, helyi önkormányzati képviselő, polgármester, illetőleg kamarai tisztségviselő gazdasági társaságban 25%-nál, illetőleg 25 millió forintnál nagyobb tulajdoni részesedéssel rendelkezik nem lehet utasítani a jogorvoslati eljárás, illetőleg határozat vonatkozásában
KÖZBESZERZÉSEK JOGORVOSLAT (Kbt. Ötödik rész: 133-166.
Jogorvoslat: közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, a minősített beszerzésre, a minősített beszerzési eljárásra, a védelmi beszerzésre, valamint a védelmi beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt szerződés Kbt-be ütköző módosítása, teljesítése Bíróság hatásköre szerződéssel kapcsolatos jogvita a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása
Közbeszerzési Döntőbizottság Közbeszerzési Döntőbizottság A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezései alapján jár el. Hatásköre: közbeszerzésre a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés Kbt-be ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárás lefolytatása Kbt-t önként alkalmazó szervezet (személy) fentiek szerinti jogsértésével kapcsolatos jogvita elbírálása Illetékessége: az ország egész területe
Közbeszerzési Biztosok özbeszerzési Biztosok Eljáró tanács 3 fő Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke jelöli két tag: jogi szakvizsga egy tag lehetőség szerint az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai végzettség elnöke: csak jogi szakvizsga Eljáró tanács elnöke: eljárás előkészítése és levezetése ideiglenes intézkedést és a közbeszerzési ügy érdemében hozott határozatot nem hozhat megtehet minden olyan intézkedést és meghozhat minden olyan határozatot, amelyet a törvény a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utal 1 biztos: éves statisztikai összegezés mulasztása csak jogi szakvizsgás lehet
A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos, aki az ajánlatkérő, a közbeszerzési eljárást jogtalanul mellőzve beszerző, az ajánlattevő vagy az eljárást kezdeményező egyéb érdekelt szervezetben (ügyfélszervezet) tulajdoni részesedéssel rendelkezik; olyan szervezetben rendelkezik tulajdoni részesedéssel, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll; a jogorvoslati eljárás megindításának időpontját megelőző két évben az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban állt, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja volt, vagy az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezett.
A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos, akinek hozzátartozója az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja; az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; olyan szervezettel áll munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll; olyan szervezettel áll közszolgálati jogviszonyban, amely az ügyfélszervezet felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetőleg amely az ügyfélszervezet részére támogatást, illetőleg kizárólagos jogot biztosított.
Összeférhetetlenség jelenteni (3 napon belül) elmulasztása vagy késedelmes teljesítése: fegyelmi és anyagi felelősség Az eljáró tanács tagjai felett áll : Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke felett áll : Közbeszerzési Hatóság elnöke
Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása Kérelemre vagy hivatalból Kérelem: ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a dokumentációval, ezek módosításával kapcsolatban ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta előtti ötödik napig lehet kérelmet benyújtani, de ha a fenti határidő ennél később jár le, akkor addig az időpontig lehet kérelmet előterjeszteni.
A jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételének vagy közvetlen felhívás kézhezvételének, vagy dokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásának napját; az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot; a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben a megtekintett iratokkal kapcsolatban szereplő jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az írásbeli összegezés kézhezvételét követő 15 napon belül az ajánlat(ok)ba betekintett az ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál; ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját;
A jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés Kbt-be ütköző módosítása vagy teljesítése esetében a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől, vagy a teljesítésre vonatkozó adatok Közbeszerzési Hatóság által működtetett adatbázisban - amennyiben az Adatbázisban való közzététel valamely okból nem lehetséges az ajánlatkérő saját vagy fenntartója honlapján - való közzétételétől számított harmincadik napot.
A jogsértés megtörténtének kell tekinteni a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését; az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét; a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését.
Ha a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés az előírt határidő leteltét követően jut a kérelmező tudomására, a kérelmet a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított egy éven belül nyújthatja be. A határidők elmulasztása jogvesztéssel jár! A kérelem adatait a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa honlapján a kérelem beérkezése után haladéktalanul közzéteszi. Ajánlatkérő tájékoztatása a kérelem benyújtása előtt (feltételezett jogsértés megjelölésével)!!!
A kérelemben meg kell jelölni (ügyfelek száma + 1 példány): a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket; a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét és a közbeszerzés tárgyát, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét és a beszerzés tárgyát; a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját; a megsértett jogszabályi rendelkezést; a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, ennek indokait; ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokai; a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét; hogy volt-e előzetes vitarendezés, továbbá ha volt, annak eredményét, illetve az ajánlatkérő válaszát, melyet csatolni is kell meghatalmazott képviselőjének meghatalmazása igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolás
Igazgatási szolgáltatási díj 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzés esetében a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének 1%-a, de legfeljebb 25.000.000 forint; uniós értékhatár alatti (azaz nemzeti) értékű közbeszerzés, valamint tervpályázati eljárás esetében a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének 1%-a, de legalább 200.000 forint, legfeljebb 6.000.000 forint. 4-6 közötti kérelmi elem: 125% 7-10 közötti kérelmi elem: 150% 11-15 közötti kérelmi elem: 175% 16 vagy afeletti számú kérelmi elem: dupla díj
Jogorvoslati eljárás: legkésőbb a kérelem beérkezését követő munkanapon indítja Hiánypótlás: 8 napon belül 5 napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidő alatt nem tett eleget, vagy a kérelmét újból hiányosan adta be; az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta; ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti, ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. Kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmét az érdemi határozat meghozataláig visszavonhatja: igazgatási szolgáltatási díj nem jár vissza Az igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár: ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy a jogorvoslati eljárást megszünteti, tekintve hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. Az igazgatási szolgáltatási díj nem jár vissza: A kérelem visszavonása esetén.
Jogorvoslati eljárás hivatalból (törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra): a jogsértés tudomásra jutásától, közbeszerzési eljárás mellőzése esetén a szerződés megkötéséről, vagy ha ez nem állapítható meg teljesítésének bármelyik fél általi megkezdéséről történt tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított egy éven belül, illetőleg a közbeszerzési eljárás mellőzése esetén három éven belül: a Közbeszerzési Hatóság elnöke; a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv; a Magyar Államkincstár; az alapvető jogok biztosa; a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet; a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; a Gazdasági Versenyhivatal; az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter. a jogsértés tudomásra jutásától számított harminc napon belül, de legfeljebb három éven belül, közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított három éven belül: az Állami Számvevőszék; a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv; a kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerv ; az ügyész a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontjától számított egy éven belül kezdeményezhető
A Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezi a hivatalból való eljárást éves statisztikai összegezés ajánlatkérői bejelentkezés szerződés törvénytelen teljesítése/módosítása Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke kezdeményezi a hivatalból való eljárást az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén a megküldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetőleg alapelveinek megsértése Ha az ajánlatkérő által megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelműen a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága meghatározott feltételeinek fennállása, illetőleg az előírt ajánlattételi felhívás jogszerűsége, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke faxon, a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetében elektronikus úton felhívja az ajánlatkérőt a szükséges adatok három napon belüli faxon, a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetében elektronikus úton történő pótlására.