Orosz geopolitika a rendszerváltás után Lőrinczné dr. Bencze Edit Kodolányi János Főiskola Társadalomtudományi Tanszék
Az utódállamokkal kapcsolatos külpolitika Nyugatosok a Független Államok Közösségével (FÁK) fenntartott kapcsolatok lazítására törekszenek, a Kaukázus és Közép-Ázsiacivilizációs és gazdasági szempontból összeegyeztethetetlen Oroszország érdekeivel. ezek az országok az Európán kívüli, iszlám, keleti, fejlődő országok közé tartoznak, s ezen hatás akkor is érvényesülni fog, ha egyébként sikerülne is megindítani az együttműködést.
Eurázsiak Oroszország nem vonulhat ki az ázsiai térségből anélkül, hogy ne veszélyeztetné déli határának a déli szomszédokkal való gazdasági kapcsolatok megszüntetése az ország számos ipari ágazatának jelentős megingását eredményezheti. az orosz állam nem foglalhat el semleges álláspontot a térség etnikai konfliktusaiban, mivel az itt élő tízmilliós orosz kisebbséget ezzel közvetlen veszélybe sodornák. a nyugatosokat vádolják, hogy kiszolgálói az atlanti politikának, amely meg akarja akadályozni Oo. szövetségét a vezető iszlám államokkal, Nyugat-ellenes koncepciójuk egyre nagyobb visszhangra talál a többi FÁK-országban is, különösen Kazahsztánban.
Oroszország világgazdasági, világpolitikai potenciálját negatívan érintő fő okok: A hidegháború végéhez vezető nemzetközi folyamatok, illetve azok továbbélése a kilencvenes évtizedben. A Szovjetunió szétesése, az új geopolitikai környezet, az ebből fakadó kötődések, és az új Oo. integritását biztosító, az ország- és államszervezést elősegítő és gátoló tényezők. A páratlan gazdasági és politikai összeroppanás, amelyet Oo. az évtized folyamán átélt.
Oo. geostratégiáját meghatározó kihívások dezintegrációs hatás, a SZU. szétesése okozta egyszeri pozícióvesztés és az abból fakadó térszervező kihívás; globalizációs hatás, amely a világban a 90-es években az Oo.-tól független változásokat foglalja magába, és az azokhoz kapcsolódó alkalmazkodási kihívás; szerkezeti hatás, a külpolitika által alkalmazható és felhasználható erőforrások összetételében beállott változások, recessziós hatás, amely a páratlan és minden területet alapjaiban érintő orosz gazdasági visszaesést jelenti, és az arra építhető nagyhatalmi szerepkör újradefiniálását kényszerítette rá a külpolitikára; diszenzuális hatás, az orosz elit sajátossága
Kozirjev-doktrína megszűnt a két ellentétes tömb, így a Nyugat Oo. barátja, Oroszország a Nyugat természetes szövetségese Sokpólusú, de egységes világ, Az egyik feladat a világ felé nyitott, demokratikus orosz állam megteremtése, a másik pedig az instabil, posztkonfrontatív világ stabilizálása. Kelet-Európa Oroszország létfontosságú érdekzónájához tartozik. Az egykori szovjet köztársaságok újraintegrálását az orosz külpolitika fő feladatának tartotta, Külügyminiszter: 1990-1996
Erőltetett gazdasági integráció Szubregionális szerveződések 1993-as kazah kirgiz üzbég szövetség Gazdasági szövetség 1993 Szabadkereskedelmi térség 1994 Vámszövetség: 1995 - Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán - 1994 Oroszország csatlakozik az ASEAN Regionális Fórumához 1996 A Shanghaji ötök megalapítása: Oo., Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán Orosz Monroe-elv megjelenése
Primakov-doktrina ismét az orosz nagyhatalmi politika Multipoláris világrend, USA-n kívüli pólusokkal jó kapcsolat, pl. Ny-EU: Oroszország és a Nyugat közösen nyerték meg a hidegháborút Küzd a NATO bővítés ellen, de legalább feltételekhez köti, boszniai együttműködés a NATO-val, Külügyminiszter 1996-1998,
a FÁK-térségben béketeremtői szerepre pályázik, a világpolitika színterén az ENSZ-et ill. az ENSZ BT-t kívánja fejleszteni, ahol Oroszország állandó tag. kisebbségek ügye, amelyet igen áttételesen köt össze a határok sérthetetlenségének a kérdéséve,. Baltikum témája, ahol emberi jogi alapon beszél az orosz nyelvű közösség ottani gondjairól,
Putyin-doktrína Megerősíti az állam szerepét Oroszország gazdasági érdekei fontos külpolitikai érdekké válnak 4 alzónát különböztet meg: 1. Az európai FÁK-államokat, így Belaruszt, Ukrajnát és Moldáviát,??? 2. A balti térséget, 3. Közép-Európát, 4. Délkelet-Európát, vagyis a Balkánt 2000-2008 az Orosz Föderáció elnöke 2008-2012 miniszterelnök, 2012 - elnök
Putyin-doktrína Kiemelkedő befolyást szerezni a közeli szomszédos államok kül- és biztonságpolitikájában, Fokozódó gazdasági előnyt és monopol pozíciókat szerezni célzott külföldi beruházások és stratégiai infrastrukturális befektetések révén, Fokozni Kelet-Európa energiafüggőségét Oroszországtól Korlátozni a Nyugat intézményi behatolását a FÁK országaiba, különösen a biztonságpolitika területén. Ugródeszkának használni főleg a FÁK európai térségét a nagyobb befolyás és a globális státusz visszaszerzéséhez, Az európai színtéren vállalt egyre aktívabb szerepével Moszkva megkísérli gyengíteni a transz-atlanti viszonyt, Európa és Amerika kapcsolatát.
Putyin doktrína Biztonságpolitikai egymásrautaltság koncepciója (1999 2004) Újrafogalmazott integráció kísérlete erős rivalizálás mellett 2004-től: 2000: Eurázsiai Gazdasági Közösség: Kazahsztán, Belorusszia, Kirgizisztán és Tádzsikisztán 2001: A Shanghaji Együttműküdési Szervezet megalapítása: Oroszország, Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán 2003: Egységes Gazdasági Térség: Ukrajna, Kazahsztán és Belorusszia
Putyin doktrína Moszkvának már nem kötelessége méltányosságot gyakorolni közvetlen környezetével Felgyorsítja az alternatív szállítási útvonalaknak a kiépítését: 2011-re, illetve a 2013-ra kiépítendő az Északi, illetve Déli Áramlat Oroszország nem keresi a konfliktusokat, de immár nem is tér ki előlük Közvetlen környezetében immár nem akar újabb veszteségeket elszenvedni
Medvegyev doktrína elnök: 2008-2012 Oroszország a nemzetközi jog elsőbbségét ismeri el a nemzetközi kapcsolatokban, amelyeket más országokkal való kapcsolataiban is alapelvnek tart. A világnak multipolárisnak kell lennie. Az egypólusú világrend elfogathatatlan. Az egyeduralkodás a világban valami olyasmi, amit nem engedhető meg. Nem tudunk elfogadni egy olyan világrendet, ahol egyetlen ország hoz meg a döntések mindegyikét, még ha az olyan komoly és befolyásos ország is, mint az Egyesült Államok, egy ilyen instabil és konfliktusoktól terhelt világban. Oroszország nem akar konfrontálódni egyetlen országgal sem. Oroszországnak nem áll szándékában elszigetelnie önmagát. Fejleszteni fogjuk baráti kapcsolatainkat Európával, az Egyesült Államokkal, és minden más országgal, akivel lehetséges.
Medvegyev doktrína Megvédjük állampolgáraink életét és méltóságát, bárhol is legyenek a világban, ez az alapvető prioritása országunknak. Külpolitikai döntéseink is ezen alapulnak. Emellett megvédjük gazdasági közösségeink érdekeit külföldön. Reagálni fogunk minden agresszív tettre, amit elkövetnek ellenünk. Vannak olyan területek, ahol Oroszországnak kiváltságos érdekei vannak. Ezen területek olyan országoknak szolgálnak otthonául, amikkel különleges történelmi kapcsolatokon osztozunk, határosak vagyunk egymással, mint jó szomszédok, és mint jó barátok. Különös figyelmet szentelünk ezeknek a régióknak, és barátságos kapcsolatokat akarunk felépíteni. De ez nem csak rajtunk fog múlni, hanem barátainkon, partnereinken és a nemzetközi közösségen is. Van választási lehetőségük.
Medvegyev - doktrína Fő geostratégiai feladatok: Technikai és technológiai fejlődés. Népességszám csökkenés kezelése. Fejlettebb egészségügyi rendszer létrehozása. A korrupció kiterjedésének felszámolása. A fegyveres erő fejlesztése. A terrorizmus elleni harc. 17
Oroszország és Közép-Ázsia Oroszország hagyományosan saját befolyási övezetének tekinti az egykori szovjet, közép-ázsiai köztársaságokat, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tadzsikisztánt, Üzbegisztánt, Türkmenisztánt. A közép-ázsiai orosz politika eredményes volt: Kazahsztán, Kirgizisztán és Tadzsikisztán Oroszország szövetségeseinek tekinthetők, Türkmenisztán a még Nyijazov elnök idején megkezdett semlegességi politikát viszi tovább, Üzbegisztán hintapolitikát folytat, hol Oo., hol az USA jóindulatát keresve,
Ma problémái Míg korábban a Szovjetunió hatott földrajzi környezetére és tágabb értelemben az egész világra, Addig ma ez a közelebbi és távolabbi földrajzi környezet gyakorol hatást és nyomást Oroszországra
Befolyási övezetek újrafelosztása Oroszország és Európa, Zrínyi Kiadó, Budapest, 2004. 373.o.