Iktatószám: Tárgy: JN/MEFFO/00445-0007/2016 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat H A T Á R O Z A T A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztály az Aranykerék 2004 Kft.-t (székhely: 5008 Szolnok, Karinthy u. 190-192, adószám: 13288619-2-16, a továbbiakban: Társaság) k ö t e l e z i - arra, hogy a gyermek kerékpárokat a jogszabályban és szabványban foglaltak szerint tétel vagy modell, vagy sorozatszámmal ellátva, azonosításra alkalmas jelöléssel forgalmazza. A fenti kötelezettségének a Társaság a határozat jogerőre emelkedésének napjától köteles eleget tenni. Kötelezem továbbá a Társaságot arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedéséről a hatóságot a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül értesítse. A jogerősen kiszabott kötelezés önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki, továbbá a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt. Felhívom figyelmét, hogy amennyiben a jelen határozatban foglalt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 45/A. (1)-(3) bekezdésében, illetve más jogszabályban meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések ismételt megsértését, úgy a hatóság az Fgytv. 47. (1)-(2) bekezdésében, valamint a termékek
2 piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 15. (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ugyanakkor, figyelemmel a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkvtv.) 12/A. -ára (ez csak KKV esetében), az Fgytv. 47/C. (5) bekezdése, valamint a Pftv. 16. (3) bekezdése értelmében, az ott meghatározott esetekben, a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki. A Kormányhivatal eljárása során eljárási költség nem került megállapításra, így annak viseléséről rendelkezni nem volt szükséges. E határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (1088 Budapest, József krt. 6.) címzett, de a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálynál (5000 Szolnok, Indóház út 8.) benyújtandó, a végrehajtásra halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. Az NFH a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, melynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A fogyasztóvédelmi hatóság döntése ellen fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezésben részletesen elő kell adni annak indokait. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést, valamint az előző bekezdésben rögzítetteknek nem megfelelő fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A fellebbezés eljárási illetéke a vitatott összeg minden megkezdett 10 000 Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5 000 Ft és legfeljebb 500 000 Ft. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5 000 Ft. Az illetéket a beadványon illetékbélyeggel kell leróni. I N D O K O L Á S Eljárási cselekmények
3 A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztályára 2016. május 31. napján érkezett a Békés Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálynak áttétele. A Békés Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya 2016. május 3. napján helyszíni hatósági ellenőrzést végzett Kölüs Trade Kft által üzemeltetett 5700 Gyula, temesvári út 184. sz. alatti Kölüs Trade Kft elnevezésű egységben. A hatósági ellenőrzésről a helyszínen felvett BEF-00276/2016 számú jegyzőkönyv alapján az alábbi tényállást állapítottam meg: Az ellenőrzés során a felügyelők kifogásolták, hogy az értékesítésre kihelyezett WCI FROGGY felirattal ellátott kék szín 12 -os kerékméretű stabilizáló kerekekkel felszerelt gyermek kerékpáron sorozat, típus vagy tételszám nem került feltüntetésre. A Békés Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálynak vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a WCI FROGGY megnevezésű gyerek kerékpárt az Aranykerék 2004 Kft. hozta be az országba és forgalmazza, mint importőr. Fentiek alapján a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya az ügyben 2016. május 31. napján eljárást indított és az eljárás menetével kapcsolatosan tájékoztatta a vállalkozást, hogy ügyében nyilatkozat-tételi jog illeti meg. A Társaság a nyilatkozataiban előadta, hogy a kifogásolt kerékpárt 2011-ben szerezte be Thaiföldről. Előadta, hogy akkor hatályos MSZ EN 14765:2055 + A1:2008 szabványban foglaltaknak megfelelő azonosításra alkalmas jelöléssel látta el. A Társaság nyilatkozatát a következő képen értékelem: Az MSZ EN 14765:2055 + A1:2008 szabvány nem létezik. Az alábbi jogszabályhely(ek) figyelembe vételével hoztam meg döntésemet:
4 A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 3. (1) bekezdése szerint csak biztonságos és az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban és a jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő termék hozható forgalomba, forgalmazható, üzemeltethető, vagy bocsátható a fogyasztók és felhasználók rendelkezésére. A (3) bekezdés szerint az importőr és a forgalmazó nem hozhat forgalomba és nem forgalmazhat olyan terméket, amelyről tudja vagy a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy nem biztonságos. A Pftv. 2. -ának 6. pontja szerint forgalmazó: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 6. pontjában meghatározott természetes vagy jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, ideértve az értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára akár ingyenesen, akár ellenérték fejében rendelkezésre bocsátó természetes vagy jogi személyt, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot. A 765/2008/EK r. 2. cikkének 6. pontja értelmében forgalmazó az a természetes vagy jogi személy az értékesítési láncban, a gyártón és az importőrön kívül, aki forgalmazza a terméket. A Pftv. 8 (2) bekezdése szerint a gyártó köteles a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni. Az azonosító jelölésnek olyannak kell lennie, hogy az alapján a termék pontosan beazonosítható legyen. A termék azonosító jelölése lehet a termék típus-, tétel-, modell- vagy sorozatszáma, vagy más egyedi jelölése, amely megfelel ezen bekezdés követelményeinek. A Pftv. 11 (2) bekezdése szerint az importőr a termék forgalomba hozatala előtt köteles meggyőződni arról, hogy a gyártó elvégezte a megfelelőség értékelési eljárást, összeállította a műszaki dokumentációt, a terméken elhelyezte a jogszabály által előírt megfelelőségi jelölést és egyéb jelöléseket, mellékelte hozzá a jogszabály által előírt dokumentumokat, valamint eleget tett a 8. (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. A Pftv. 13 (2) bekezdése szerint a forgalmazó a termék forgalmazása előtt köteles meggyőződni arról, hogy a terméken elhelyezték a jogszabály által előírt megfelelőségi jelölést és egyéb jelöléseket, mellékelték hozzá a jogszabály által előírt megfelelőséget igazoló dokumentumot, és amennyiben általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy az Európai Unió egyes termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló kötelező jogi
5 aktusa rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabály előírja, a használati és kezelési útmutatót, valamint arról, hogy a gyártó és az importőr eleget tett a 8. (2) és (3) bekezdésében és a 11. (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az MSZ EN 14765:2005+A1:2008 számú szabvány szerint a gyermek kerékpárok vázán egyértelmű, időt álló, nyomon követhető azonosítószámot kell feltüntetni. A fentiek alapján az alábbi tényállást állapítottam meg: A termékek azonosító jelöléssel történő ellátása beazonosíthatóságuk feltétele. A termék beazonosítása alapvető fontosságú annak érdekében egyrészt, hogy a fogyasztók a nem biztonságosnak minősülő termékeket a biztonságosnak minősülő termékektől egyértelműen meg tudják különböztetni, másrészt nélkülözhetetlen a termék biztonságosságának folyamatos figyelemmel kíséréséhez is. A gyártó biztosítja azonosító jelölést a terméken; importőr és forgalmazó: ellenőrzi hogy a gyártó feltüntette-e azt mivel ezen tájékoztatás a forgalomba hozatal feltétele. A Társaság által megsértett jogszabályhelyek: A feltárt tényállás alapján megállapítottam, hogy a Társaság megsértette a 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 8 (2) bekezdésében, foglaltakat. A döntésem meghozatala során a mérlegelési szempontokat az alábbi jogszabályhelyek alapján vettem figyelembe: Az Fgytv. 47. (1) bekezdésében foglaltak alapján, ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg: a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
6 b) megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását, c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást, d) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti, vagy megtilthatja az áru forgalmazását, illetve értékesítését, g) a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges, h) a 16/A. (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását, i) fogyasztóvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki. Az Fgytv. 47. (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása esetén a fogyasztóvédelmi hatóság - amennyiben azt az eset körülményeire tekintettel szükségesnek tartja - határidő tűzésével kötelezheti a jogsértő vállalkozást, hogy a hibák, hiányosságok, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésekről a hatóságot értesítse. Az Fgytv. 47. (3) bekezdése szerint jogszabály az abban meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértése esetére további jogkövetkezményeket határozhat meg. Az Fgytv. 47. (4) bekezdése alapján az (1) és (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók. A vállalkozásnak a www.e-beszamolo.im.gov.hu oldalon közzétett éves beszámolójából megállapítottam, hogy a Társaság összes foglalkoztatotti létszáma 12 fő, éves nettó árbevétele 464.820.000 Ft. Ezen létszám- és gazdálkodási adatok értelmében a vállalkozás a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkvtv.) 3. (1) bekezdésében meghatározott kritériumok figyelembevételével kis/középvállalkozásnak minősül. A fentiekre tekintettel az Fgytv. 47. (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdése, valamint a Kkvtv. 12/A. -ában foglaltak alapján
7 szabtam ki a szankciót. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) 12/A. (1) bekezdése alapján a hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét. A Kkvtv. 12/A. (2) bekezdése szerint nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, ha a) a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet, b) a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával környezetkárosodás következett be, c) a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor, vagy d) a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor, e) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29. (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét. Döntésem során az alábbi mérlegelési szempontokat vettem figyelembe: Az Fgytv. 46. (6) bekezdése szerint a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megvizsgálhatja a Ket. 94. (1) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét e törvény 14. (1) bekezdése és a 14. (5) bekezdése esetében a termék eladási ára és egységára vonatkozásában, továbbá a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. (4) bekezdésének első mondata és a 6. (2) bekezdés b) pontja esetében. Ezen esetek kivételével a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során nem vizsgálhatja a Ket. 94. -ában szabályozott eljárások alkalmazásának lehetőségét, kivéve, ha a hatósági ellenőrzés alá vont ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint kis- és középvállalkozásnak minősül. A Társaság kis/középvállalkozásnak minősül, így az Fgytv. 46. (6) bekezdésében rögzítettekre figyelemmel voltam a jogkövetkezmény meghatározása során az alábbiak szerint.
8 Az Fgytv. 47. (5) bekezdés szerint az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, valamint a jogsértéssel érintett áruk értéke alapozhatja meg. A jogsértés súlya tekintetében: A jogsértéssel érintett fogyasztók száma: E körben nem merült fel releváns adat, így ennek értékelése nem volt lehetséges. o A fogyasztók érdekei sérelmének köre: A termékek azonosító jelöléssel történő ellátása beazonosíthatóságuk feltétele. A termék beazonosítása alapvető fontosságú annak érdekében egyrészt, hogy a fogyasztók a nem biztonságosnak minősülő termékeket a biztonságosnak minősülő termékektől egyértelműen meg tudják különböztetni, másrészt nélkülözhetetlen a termék biztonságosságának folyamatos figyelemmel kíséréséhez is. A jogsértő magatartás kiterjedtsége: A jogsértés bizonyíthatóan a Társaság által forgalmazott fent nevezett termék kapcsán merült fel. A jogsértéssel érintett áruk értéke: E körben nem merült fel releváns adat, így ennek értékelése nem volt lehetséges. A jogsértő állapot időtartama: E körben nem merült fel releváns adat, így ennek értékelése nem volt lehetséges. A jogsértő magatartás ismételt tanúsítása: Figyelembe vettem, hogy a vállalkozás terhére ugyanezen jogsértő magatartás ismételt tanúsítása a határozathozatal napjáig nem állapítható meg. A jogsértéssel elért előny tekintetében figyelembe vett mérlegelési szempontok: E körben nem merült fel releváns adat, így ennek értékelése nem volt lehetséges. Fentiekre tekintettel a Kkvtv. 12/A. -ában foglaltakra figyelemmel a fogyasztóvédelmi bírság kiszabását mellőztem, és a fent megjelölt mérlegelési körülmények figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.
9 Felhívom az Aranykerék 2004 Kft. figyelmét, hogy az ugyanezen fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmazó jogszabály ismételt megsértése esetén a Társaság terhére fogyasztóvédelmi bírság szabható ki. Mindezekre tekintettel a Társaság számára a jogsértő magatartás folytatását megtiltottam annak érdekében, hogy a jövőben jogkövető magatartást tanúsítson. Záró rendelkezések: A meghatározott cselekmény végrehajtásának elmulasztása esetén irányadó jogkövetkezményeket a Ket. 61. -a, 134-136. -ai alapján határoztam meg. Határozatomat a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam meg. A döntés alakszerűségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) 71. (1) és 72. (1) bekezdései alapozzák meg. A jogkövetkezmény(ek) meghatározása a Kkvtv. 12/A. -ában foglaltak figyelembevételével a Pftv. 15. (2) bekezdés g) pontja és az Fgytv. 47. (2) bekezdése alapján történt. Hatásköröm az Fgytv. 45/A. (1) bekezdésén, a (3) bekezdésének b) pontján, illetve a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 7. (1)-(2) bekezdésén és a 8. (1) bekezdésén, illetékességem a Ket. 21. (1) bekezdés a) és d) pontján alapul. Az e határozat elleni jogorvoslati lehetőséget az Fgytv. 48/A. -a, a Ket. 96. -a, 98. (1) és (1a) bekezdése, valamint 99. (1) bekezdése és 102. (3) bekezdése szabályozza. A határozat elleni fellebbezési illeték mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. (2) bekezdése, megfizetésének módjáról a 73. -a rendelkezik. Kelt: Szolnok, 2016. Kapják: - Aranykerék 2004 Kft. 5008 Szolnok, Karinthy u. 190-192. Jogerő után: - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség
- Irattár 10