KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE HÁZTARTÁS-STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK HOUSEHOLD BUDGET SURVEY REPORTS 27. 2005. I. félév First half of 2005 BUDAPEST, 2005
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2005 HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE, 2005 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Életszínvonal- és emberierőforrás-statisztikai főosztályának Háztartás-, jövedelem- és fogyasztásstatisztikai osztályán Prepared by: Living Standard and Human Resources Statistics Department, Household, Income and Consumption Statistics Section Főosztályvezető Head of department dr. Lakatos Judit Főosztályvezető-helyettes Deputy Head of Department Grábics Ágnes Osztályvezető Head of section dr. Salamin Pálné Közreműködők Compiled by Berendi Zsuzsanna Horváth András Kunné Varga Judit Számítógépes munkák Computer works by Fazekas Gyula Kassainé Nagy Beáta Papp Márton Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! Any secondary publication is allowed only by the indication of source! A kiadvány megrendelhető: KSH Statisztikai szolgáltatások osztálya 1024 Budapest II., Keleti Károly u. 5-7. Telefon: 345-6550, fax: 345-6699 E-mail: marketing.ksh @ office.ksh.hu A kiadvány megvásárolható: KSH Statisztikai Szakkönyvesbolt 1024 Budapest II., Keleti Károly u. 10. Telefon: 212-4348, valamint a KSH regionális igazgatóságain This publication can be ordered at the following address: HCSO, Statistical Service Section, H-1024 Budapest II., Keleti Károly str. 5-7. Telephone: (36-1) 345-6570, fax: (36-1) 345-6699 This publication can be purchased at the following address: Statistical Bookshop, H-1024 Budapest II., Keleti Károly str. 10. Telephone: (36-1) 212-4348, and at the regional directorates of the HCSO KSH az interneten HCSO is available on the Internet: www. ksh.hu
Tartalomjegyzék Table of contents Összefoglalás... 5 1. A háztartások folyó fogyasztási kiadásai Household s current consumption expenditure... 6 2. A háztartások élelmiszer-fogyasztása Food consumption in the households... 8 3. A háztartások jövedelemelvárásai Income expectations of households... 12 Summary... 13 Táblázatok Tables... 15 1. A háztartások havonkénti folyó fogyasztási kiadásai negyedévenként Household s monthly current consumption expenditure by quarters, 2004, 2005... 16 2. Az élelmiszer-fogyasztás havi adatainak negyedéves átlagai Monthly food consumption data by quarters, 1997, 2004, 2005... 17 3. A különböző megélhetési szintekhez a háztartások által szükségesnek tartott havi összegek a jövedelem nagysága szerinti népességötödökben, 2005. II. negyedév Amounts of monthly income considered necessary by households to different levels of living by income quintiles, quarter II 2005... 18 Módszertan... 20 Az adatok forrása, megbízhatósága... 21 A kiadványban használt fontosabb fogalmak... 24 Jelmagyarázat Signs + = előzetes adat preliminary data = a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő non-occurence 0 = a mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad less than half of unit.. = az adat nem ismeretes not available Háztartás-statisztikai közlemények, 2005. I. félév 3
Összefoglalás 2005 I. félévében az adatszolgáltatásra felkért háztartások közül 4572 vállalkozott háztartási napló vezetésére (2290 az I. és 2282 a II. negyedév egy-egy hónapjában). A kiadvány adatai a havi háztartási naplókon, valamint az Általános háztartási jellemzők c. kérdőívre adott válaszokon alapulnak, és csak az úgynevezett folyó fogyasztást fogják át. A részletes adatokat a Háztartás-statisztikai évkönyv, 2005 című kiadvány tartalmazza majd. A háztartások folyó fogyasztási kiadásainak volumene a korábbi évekre jellemzőnél kisebb mértékben nőtt, 2005 I. félévében mindössze 0,6%-kal haladta meg a 2004. I. félévit. A vizsgált időszakban a folyó fogyasztási kiadásoknak a felét tette ki az élelmiszerre és a lakásfenntartásra fordított hányad. Az élelmiszer-fogyasztás volumene csökkent, a lakásfenntartásra fordított kiadásé változatlan maradt. A legnagyobb mértékben a harmadik legnagyobb súlyú kiadási csoportot jelentő közlekedés és hírközlésnek a volumene nőtt, 2005 I. félévében mintegy 13%-kal az előző év azonos időszakához képest. Az egészségügy-testápolás, illetve az oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás egyaránt 6 7%-ot tett ki az összes folyó fogyasztásból, mindkét csoportban nőtt a kiadások volumene. Mindez a fogyasztási szerkezet átalakulását jelzi. 2005 I. félévében a folyó fogyasztási kiadások 26%-át jelentő élelmezési kiadások egy főre jutó összege 13 300 Ft, egy háztartásra számítva 35 200 Ft volt. A saját termelésű élelmiszer-fogyasztás volumenének csökkenése már évek óta tart, s 2005 I. félévére is ez volt a jellemző. A vásároltélelmiszer-fogyasztás volumene az elmúlt években egyfajta stagnálást mutatott, ez év első felében azonban csökkent, de még mindig ez tette ki az élelmiszer-fogyasztás legnagyobb hányadát (79%). A házon kívüli étkezés az előző évi magas bázishoz képest csökkent. Ezt a visszaesést jelentősen befolyásolhatta a magas (107,5%) árindex is. A háztartási költségvetési felvételben 2005 II. negyedévében részt vevő 2282 háztartás véleményeit átlagolva a nagyon szűkös megélhetési szinthez szükségesnek tartott összeg egy főre számítva 40 600 Ft volt, 5%-kal magasabb a 2004. II. negyedévben vélelmezett 38 700 Ft-nál. A szűkös megélhetéshez 53 700, az átlagoshoz 74 100, a jóhoz 106 100, a nagyon jóhoz 158 300 Ft-os egy főre jutó összeget tartottak szükségesnek a válaszoló háztartások. Háztartás-statisztikai közlemények, 2005. I. félév 5
1. A háztartások folyó fogyasztási kiadásai A Háztartási költségvetési felvétel adatai alapján a háztartások folyó fogyasztási kiadásainak volumene 2005. I. félévben mindössze 0,6%-kal volt nagyobb, mint 2004 azonos időszakában. A folyó fogyasztási kiadások 26%-át kitevő élelmezési kiadások egy főre jutó összege 2005. I. félévben 13 300 Ft, egy háztartásra számítva 35 200 Ft volt. A lakásfenntartási kiadások a folyó fogyasztási kiadásoknak összesen 24%-át tették ki, ami egy főre számolva havi 12 600 Ft-ot, egy háztartásra számolva 33 300 Ft-ot jelentett. A háztartások e két alapvető szükségletre élelmezésre és lakásfenntartásra együtt egy főre számítva átlagosan havi 25 900 Ft-ot költöttek. Ez folyó fogyasztási kiadásaiknak még mindig valamivel több mint a felét teszi ki, aránya azonban folyamatosan csökken, így jövedelmünk egyre nagyobb hányadát fordíthatjuk egyéb fogyasztási kiadásainkra. A hazai fogyasztási szerkezet ezzel egyre inkább az EU fejlettebb tagállamaira jellemzőhöz közelít. A folyó fogyasztási kiadások értékének és volumenének alakulása The value and the volume of current consumption expenditure 1. sz. tábla Megnevezés Denomination 2003 2004 2005 2003 2004 2005 I. félévi I. félévi first half of the year first half of the year egy főre jutó volumen az előző év egy főre jutó értékösszeg, Ft/hó azonos időszakának %-ában per capita amount, HUF/month indices of per capita volume, % Élelmezés Food 13 199 13 971 13 299 100,0 99,5 93,0 Lakásfenntartás Maintenance of dwellings 10 019 11 934 12 616 110,8 110,3 99,3 Élelmezés és lakásfenntartás együtt Food and maintenance of dwellings 23 218 25 905 25 915 104,4 104,2 96,0 Egyéb folyó fogyasztási kiadás Other current consumption expenditure 20 637 22 194 24 258 113,1 101,9 105,9 Ebből Of which: ruházkodás clothing 2 215 2 357 2 299 111,1 100,0 99,2 egészségügy, testápolás health, personal care 2 896 3 090 3 279 117,0 98,5 102,8 közlekedés és hírközlés transport and communication 7 272 8 203 9 504 113,3 110,1 112,5 oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás education, culture, recreation, entertainment 2 883 3 035 3 372 115,2 97,6 106,3 Folyó fogyasztási kiadás összesen a) Total current consumption expenditure a) 43 855 48099 50 173 108,3 103,1 100,6 a) A tartós fogyasztási cikkek nélküli fogyasztási kiadás. Consumption expenditure excluding expenditures on durable goods. 6 Háztartás-statisztikai közlemények, 2005. I. félév
A folyó fogyasztási kiadások 19%-át a közlekedési és hírközlési ráfordítások tették ki, ez a harmadik legnagyobb, és egyben több félév óta 10% feletti volumennövekedéssel (13% 2005. I. félévben) a legdinamikusabban bővülő kiadási csoport. A fogyasztási szükségletek közül nagyobb arányt képvisel még az egészségügytestápolás, illetve az oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás. Mindkét csoport egyaránt a folyó fogyasztási kiadások 6-7%-át jelentette. 2005 I. félévében a háztartások havi szinten 3300-3400 Ft-ot költöttek oktatásra, művelődésre, üdülésre, szórakozásra, illetve egészségügyre-testápolásra. A ruházkodásra fordított havi összeg 2005. I. félévben 2300 Ft-nak felelt meg. Ez a folyó fogyasztási kiadások 5%-át tette ki. A folyó fogyasztási kiadás szerkezete, 2005. I. félév, % Structure of current consumption expenditure, first half of 2005, % 1. ábra 7% 26% Élelmezés Food Lakásfenntartás Maintenance of dwellings 19% Egyéb fogyasztás Other consumption expenditure Ruházkodás Clothing Egészségügy, testápolás Health, personal care 7% 5% 12% 24% Közlekedés és hírközlés Transport and communication Oktatás, művelődés, üdülés Education, culture, recreation Háztartás-statisztikai közlemények, 2005. I. félév 7
2. A háztartások élelmiszer-fogyasztása Az élelmiszer-fogyasztást három összetevő alakulása határozza meg. Ezek a saját termelésű fogyasztás, a vásárolt fogyasztás és a házon kívüli étkezés. A három összetevőből a saját termelésű élelmiszer-fogyasztás volumenének csökkenése már évek óta tart, s 2005 I. félévére is ez volt a jellemző. Az élelmiszer-fogyasztásból a saját termelésű fogyasztás 8%-ot tett ki. A vásárolt élelmiszer fogyasztásának volumene az elmúlt években egyfajta stagnálást mutatott, ez év első felében azonban csökkent, de még mindig ez tette ki az élelmiszer-fogyasztás legnagyobb hányadát, 79%-ot. A harmadik összetevő, a házon kívüli étkezés, amelynek volumene 2004 I. félévében kiemelkedő növekedést mutatott (8%), most az előző évi magas bázishoz képest csökkent. Ezt a visszaesést jelentősen befolyásolhatta a magas árindex is, mely 107,5 volt. Ennek ellenére még így is 2005. I. félévben az összes élelmiszer-fogyasztás 13%-át jelentette a házon kívüli étkezés, míg ez az arány 2003 előtt 10% alatt volt. (Lásd bővebben: A házon kívüli étkezés szerepe a háztartási költségvetési felvétel adatai alapján, KSH, 2003.) 2. sz. tábla A háztartásokban fogyasztott élelmiszerek havi mennyiségeinek alakulása, 2002 2005 Per capita monthly food consumption in the households, 2002 2005 Termékek Products 2002 2003 2004 2005 I. félév first half of the year Hús, hal és készítményeik, kg Fresh and preserved meat and fish, kg 5,1 4,8 4,8, 4,6 Tojás, db Eggs, piece 17,0 14,6 14,3 13,1 Tej, liter Milk, litre 5,5 5,3 5,2 5,0 Sajt és egyéb tejtermékek, kg Cheese and other dairy products, kg 1,4 1,6 1,4 1,4 Cereáliák, kg Cereals, kg 8,7 8,0 7,8 7,5 Cukor, kg Sugar, kg 1,3 1,2 1,2 1,1 Burgonya, kg Potatoes, kg 3,0 2,6 2,5 2,4 Friss és tartósított zöldség, kg Fresh and preserved vegetables, kg 3,7 3,4 3,8 3,8 Friss és tartósított gyümölcs, kg Fresh and preserved fruits, kg 4,1 4,7 4,5 4,3 2005 I. félévében kisebb eltérésekkel a főbb élelmiszerek mennyiségei megegyeznek az előző évekre jellemzővel. A fogyasztásra jelentős hatást gyakorolnak az árváltozások is. 2005 első felében az élelmiszerárak összességükben mintegy 2%- kal növekedtek, de ezen belül egyes termékeknél igen nagy volt az eltérés. Ilyen például a hús, hal és készítményeik, ahol az árnövekedés 8% volt, vagy a cukor árának 7%-os növekedése. Mindkét termék fogyasztásában tapasztalható volt a visszaesés. 8 Háztartás-statisztikai közlemények, 2005. I. félév
A zöldségek esetében a mennyiségek féléven belüli alakulását tekintve jelentősen különbözik az I. negyedév (2,95 kg) és a II. negyedév (4,57 kg). A gyümölcsök esetében a szezonalitás az import gyümölcs árának csökkenésével, a választék bővülésével már eltűnt (I. negyedévben 4,49 kg, II. negyedévben 4,05 kg). A húsfélék és a tojás fogyasztásában szerepet játszik az, hogy melyik negyedévre esik a húsvét, s mivel 2005-ben az I. negyedévben volt, így a II. negyedév mennyiségei az első negyedévhez képest csökkentek. Háztartás-statisztikai közlemények, 2005. I. félév 9
3. A háztartások jövedelemelvárásai A háztartási költségvetési felvételben 2005 II. negyedévében részt vevő 2282 háztartás véleményeit átlagolva a nagyon szűkös megélhetési szinthez általuk szükségesnek tartott összeg egy főre jutó havi értéke 40 600 Ft volt, 5%-kal magasabb, mint a 2004 II. negyedévi 38 700 Ft. A szűkös megélhetéshez 53 700, az átlagoshoz 74 100, a jóhoz 106 100, a nagyon jóhoz 158 300 Ft-os egy főre jutó havi értéket mutatnak 2005. II. negyedévről a felmérés eredményei. 1 Az átlagosnál kisebb létszámú háztartások válaszaiban az előbbieknél magasabbak, a nagyobb létszámúakban pedig alacsonyabbak az értékek, ami összefügg azzal is, hogy a lakásfenntartási (lakbér, közüzemi, energiafelhasználási, lakáskarbantartási és -javítási stb.) költségek nem arányosak a háztartás nagyságával. A lakosság jövedelemelvárásait a KSH 1996-tól kérdezi, ezen időszak adataiból több egyértelmű, következetesen érvényesülő jellegzetesség mutatható ki. 4. sz. tábla A különböző megélhetési szintekhez a háztartások által szükségesnek tartott összegek Amounts considered necessary by households to different levels of living Megélhetési szint 2004. 2005. Level of living I. II. III. IV. I. II. negyedév quarter Ft/hó/fő Per capita HUF/month Nagyon szűkös Very straitened 38 217 38 667 38 071 38 442 40 521 40 624 Szűkös Straitened 50 723 51 506 50 537 51 349 53 631 53 651 Átlagos Average 69 885 71 039 69 522 71 256 73 509 74 130 Jó Good 100 021 100 887 99 859 102 676 106 323 106 072 Nagyon jó Excellent 156 452 154 695 152 636 156 282 159 919 158 328 Százalékos arányok Ratios, % Átlagos szint = 100,0 Average level = 100.0 Nagyon szűkös szint Very straitened level 55 54 55 54 55 55 Szűkös szint Straitened level 73 73 73 72 73 72 Nagyon szűkös szint = 100,0 Very straitened = 100.0 Jó szint Good level 262 261 262 267 262 261 Nagyon jó szint Very good level 409 400 401 407 395 390 Az egyes megélhetési szintek relatívak, a különböző jövedelmi-fogyasztási szinteken élő emberek tudatában eltérő tartalommal, eltérő összegekkel konkretizálódnak. Ez kifejeződik abban, hogy anyagi helyzetük tekintetében eltérő háztartások eltérő összegeket tartanak szükségesnek az egyes megélhetési szintekhez. 2005 II. negyedévében a nagyon szűkös szinthez szükségesnek tartott összegre az egy főre jutó jövedelem nagysága szerint sorba rendezett legalacsonyabb jövedelmű népességötödbe tartozók átlagosan 28 000 Ft-ot, míg a legmagasabb jövedelmű ötödbe 1 A háztartásoktól csak azt kérdezzük, hogy egy olyan háztartás számára, mint az övék, mekkora havi összegeket tartanak szükségesnek az öt megjelölt megélhetési szinthez. Az egy főre jutó adatok, a megélhetési szintek közötti arányok és más mutatók ezekből az alapadatokból keletkeznek a feldolgozás során. 10 Háztartás-statisztikai közlemények, 2005. I. félév
tartozók 56 300 Ft-ot jelöltek meg, ami mintegy 2 -szeres érték. Az 5. népességötödbe tartozók elvárása a többi megélhetési szinthez szükségesnek tartott érték esetében is hasonló arányban nagyobb az 1. ötödbe tartozókénál. A lakosság a véleményfelmérés adatai szerint a ténylegesnél kisebb jövedelemdifferenciáltságot tart kívánatosnak. Ezt mutatja, hogy a nagyon szűkös szinthez megjelölt összeg inkább mérsékelten szegény szintnek felel meg, hiszen több mint fele az átlagosként vélelmezett értéknek. Ami pedig a nagyon szűkös és a nagyon jó szint arányát illeti, az a valóságban sokkal nagyobb, mint a két szélső jövedelmi helyzethez megjelölt összegek közötti 4-szeres különbség. A lakosság jövedelemelvárásai nominálisan folyamatosan nőnek, az egyes szintek közötti arány ugyanakkor nagy állandóságot mutat. A nagyon szűkös szinthez társított összegeknek az átlagoshoz viszonyított aránya 1996 óta mindig 50 60% között volt. A nagyon jó szinthez elvárt érték 3,9 4,1-szerese a nagyon szűkös szintének. Többéves időtávot tekintve éveken keresztül a nagyon jó szinthez vélelmezett összegek az átlagosnál dinamikusabban nőttek, és ez jellemző a jó szinthez társított összegekre is. Ez a tendencia 2005-ben megváltozott, a nagyon jó szinthez szükségesnek tartott összeg csak kis mértékben nőtt. A lakossági jövedelemelvárások dinamikája 1998 közepéig hasonló volt a KSH ugyanazon időszakra vonatkozó fogyasztóiár-indexeihez, ettől kezdve általában meghaladja azt. A jövedelemelvárás dinamikái azért módosultak így, mert a reálmutatók javulásának megfelelően a jövedelmek és a kiadások tényleges növekedése is nagyobb volt a fogyasztói árak növekedésénél. Az utóbbi egy évben azonban a reálkeresetek növekedésének megtorpanása a jövedelemelvárások szintjén is jelentkezett. A jövedelemelvárások növekedése csak kisebb mértékben haladta meg a fogyasztóiár-indexet, mint a korábbi években. A lakossági jövedelemelvárások és a fogyasztóiár-index alakulása Trend of the expected income and the consumer price (Előző év azonos időszaka = 100,0) (The same period of previous year = 100.0) 5. sz. tábla Megnevezés Denomination 2004. 2005. I. II. III. IV. I. II. negyedév quarter Lakossági jövedelemelvárások Expected income nagyon szűkös szinthez very straitened 115,4 117,3 113,8 109,6 106,0 105,1 szűkös szinthez straitened 115,6 116,9 112,5 108,6 105,7 104,2 átlagos szinthez average 115,2 114,4 110,2 108,0 105,2 104,4 jó szinthez good 113,6 111,1 107,4 106,3 106,3 105,1 nagyon jó szinthez excellent 110,8 110,0 103,5 102,8 102,2 102,3 Jövedelemelvárások átlagosan Expected income, average 114,1 113,9 109,5 107,0 105,1 104,2 Fogyasztóiár-index Consumer price index 106,8 107,3 107,0 105,9 103,6 103,7 Háztartás-statisztikai közlemények, 2005. I. félév 11
Summary 4572 of the contacted households were undertaken the diary keeping in the 1st half year of 2005. (The number of responding households was 2290 in the 1st quarter year and 2282 in the 2nd quarter year.) Data of this publication are based on the records of diaries and the answers for the General Household Characteristics questionnaires, and covers the so called current consumption. The detailed data will be published in the Yearbook of Household Statistics 2005. Volume of current consumption of households was increased with less extent compared to the increase featuring the former years. It was 0.6 % higher in the 1st half of 2005 compared the volume of the 1st half of 2004. Half of the current consumption was spent on food and household maintenance. While the volume of food consumption was decreased, the volume of household maintenance was unchanged. On the other hand volume of the 3rd most important cost group of transport and communication was increased the greatest extent. It was 13 % higher in the 1st half of 2005 compared to the same period of the previous year. The share of health and personal care, education and recreation were 6 7 % of the total current consumption. The volume of consumption was increased in both of the groups. These changes indicate the transformation of the structure of consumption. Share of food consumption was 26 % in the 1st half of 2005. It amounts 13 300 HUF per capita, and 35 200 HUF per households. Decrease of the volume of own produced food has lasted for years, and it was typical in the 1st half of 2005. Volume of purchased food consumption has been stagnating in the last years, but its volume was decreased in the half of the current year, but it gives 79 % share of the total food consumption. The share of out of home food consumption was decreased compared the high basis volume of the previous year. The relapse was influenced by comparatively high 107.5 % price index. According to the average opinion of the responding households of HBS in the 2 quarter year of 2005 the estimated necessary income to make ends meet on a very straitened level was 40 600 HUF per capita. It is 5 % higher than this same data of the 2nd quarter year of 2004, which was 38 700 HUF. The respondents deemed the amount of 53 700 HUF necessary on straitened level, 74 100 HUF for the average level, 106 100 HUF for good level, and 158 300 HUF for excellent level. Háztartás-statisztikai közlemények, 2005. I. félév 13
TÁBLÁZATOK TABLES A háztartási költségvetési felvétel évközi feldolgozásának adatai Data of quarterly processing of Household Budget Survey
1. A háztartások havonkénti folyó fogyasztási kiadásai negyedévenként 1. Household s monthly current consumption expenditure by quarters, 2004, 2005 Megnevezés I. II. I-II. Denomination negyedév quarter negyedév együtt quarter together Egy főre jutó folyó fogyasztási kiadás, Ft/hó/fő a) Per capita current consumption expenditure, HUF/month 2004 Élelmezés Food 13 555 14 385 13 971 Lakásfenntartás Maintenance of dwellings 12 419 11 449 11 934 Élelmezés és lakásfenntartás együtt Food and maintenance of dwellings 25 974 25 834 25 905 Egyéb folyó fogyasztási kiadás Other current consumption expenditure 21 991 22 398 22 194 Ebből Of which: ruházkodás clothing 2 067 2 646 2 357 egészségügy, testápolás health, personal care 3 127 3 054 3 090 közlekedés és hírközlés transport and communication 8 196 8 211 8 203 oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás education, culture, recreation, entertainment 3 318 2 753 3 035 Folyó fogyasztási kiadás összesen Total current consumption expenditure 47 965 48 232 48 099 2005 Élelmezés Food 13 025 13 573 13 299 Lakásfenntartás Maintenance of dwellings 13 253 11 980 12 616 Élelmezés és lakásfenntartás együtt Food and maintenance of dwellings 26 278 25 553 25 915 Egyéb folyó fogyasztási kiadás Other current consumption expenditure 23 732 24 783 24 258 Ebből Of which: ruházkodás clothing 1 895 2 701 2 299 egészségügy, testápolás health, personal care 3 265 3 292 3 279 közlekedés és hírközlés transport and communication 9 501 9 507 9 504 oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás education, culture, recreation, entertainment 3 508 3 236 3 372 Folyó fogyasztási kiadás összesen Total current consumption expenditure 50 010 50 336 50 173 A folyó fogyasztási kiadás szerkezete, % Structure of current consumption expenditure, % 2004 Élelmezés Food 28,3 29,8 29,0 Lakásfenntartás Maintenance of dwellings 25,9 23,7 24,8 Élelmezés és lakásfenntartás együtt Food and maintenance of dwellings 54,2 53,6 53,9 Egyéb folyó fogyasztási kiadás Other current consumption expenditure 45,8 46,4 46,1 Ebből Of which: ruházkodás clothing 4,3 5,5 4,9 egészségügy, testápolás health, personal care 6,5 6,3 6,4 közlekedés és hírközlés transport and communication 17,1 17,0 17,1 oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás education, culture, recreation, entertainment 6,9 5,7 6,3 Folyó fogyasztási kiadás összesen Total current consumption expenditure 100,0 100,0 100,0 2005 Élelmezés Food 26,0 27,0 26,5 Lakásfenntartás Maintenance of dwellings 26,5 23,8 25,1 Élelmezés és lakásfenntartás együtt Food and maintenance of dwellings 52,5 50,8 51,7 Egyéb folyó fogyasztási kiadás Other current consumption expenditure 47,5 49,2 48,3 Ebből Of which: ruházkodás clothing 3,8 5,4 4,6 egészségügy, testápolás health, personal care 6,5 6,5 6,5 közlekedés és hírközlés transport and communication 19,0 18,9 18,9 oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás education, culture, recreation, entertainment 7,0 6,4 6,7 Folyó fogyasztási kiadás összesen Total current consumption expenditure 100,0 100,0 100,0 a) A tartós fogyasztási cikkek nélküli fogyasztási kiadás. Consumption expenditure excluding expenditure on durable goods. 16 Háztartás-statisztikai közlemények, 2005. I. félév
2. Az élelmiszer-fogyasztás havi adatainak negyedéves átlagai 2. Monthly food consumption data by quarters, 1997, 2004, 2005 Megnevezés I. II. I-II. Denomination negyedév quarter negyedév együtt quarter together A háztartásban fogyasztott élelmiszerek egy főre jutó havi mennyisége Per capita quantity of monthly food consumption at home Hús, hal és készítményeik, kg Fresh and preserved meat and fish, kg 1997 4,51 4,40 4,46 2004 4,63 4,86 4,75 2005 4,70 4,45 4,57 Tojás, db Eggs, piece 1997 16,0 16,5 16,3 2004 13,9 14,7 14,3 2005 13,3 12,8 13,1 Tej, liter Milk, litre 1997 5,43 5,90 5,67 2004 5,13 5,19 5,16 2005 4,86 5,10 4,98 Sajt és egyéb tejtermékek, kg Cheese and other dairy products, kg 1997 1,11 1,10 1,11 2004 1,35 1,42 1,39 1,34 1,42 1,38 Zsiradékok, kg Fats, kg 1997 1,59 1,66 1,63 2004 1,42 1,41 1,41 2005 1,42 1,35 1,38 Cereáliák, kg Cereals, kg 1997 8,68 9,00 8,84 2004 7,76 7,85 7,80 2005 7,36 7,61 7,49 Cukor, kg Sugar, kg 1997 1,24 1,47 1,36 2004 1,06 1,33 1,19 2005 1,12 1,15 1,13 Burgonya, kg Potatoes, kg 1997 3,22 3,33 3,28 2004 2,61 2,30 2,45 2005 2,44 2,34 2,39 Friss és tartósított zöldség, kg Fresh and preserved vegetables, kg 1997 2,44 3,50 2,97 2004 2,89 4,79 3,84 2005 2,95 4,57 3,76 Friss és tartósított gyümölcs, kg Fresh and preserved fruits, kg 1997 3,04 2,88 2,96 2004 4,75 4,32 4,54 2005 4,49 4,05 4,27 A házon kívüli étkezés és a saját termelésű élelmiszerek aránya az élelmiszer-fogyasztás értékéből, % Ratio of eating out of home and of own produced food from the value of total food consumption, % Házon kívüli étkezés Eating out of home 1997 8,3 7,1 7,7 2004 13,7 12,6 13,1 2005 12,6 13,1 12,8 Saját termelésű élelmiszer Own produced food 1997 20,2 20,4 20,3 2004 9,2 9,3 9,2 2005 7,7 7,8 7,7 Háztartás-statisztikai közlemények, 2005. I. félév 17
3. A különböző megélhetési szintekhez a háztartások által szükségesnek tartott havi összegek a jövedelem nagysága szerinti népességötödökben, 2005. II. negyedév 3. Amounts of monthly income considered necessary by households to different levels of living by income quintiles, quarter II 2005 Megélhetési szint Level of living 1. 2. 3. 4. 5. népességötöd quintile a) Összes háztartás Households total A) A különböző megélhetési szintekhez szükségesnek tartott összegek, Ft/hó/fő A) Amounts of income considered necessary to the different levels of living, HUF/month/person Nagyon szűkös Very straitened 27 992 36 519 42 647 46 296 56 267 40 624 Szűkös Straitened 37 509 48 208 56 154 60 516 74 189 53 651 Átlagos Average 52 669 66 378 76 543 82 565 103 363 74 130 Jó Good 74 518 93 376 108 442 119 338 151 118 106 072 Nagyon jó Excellent 113 492 136 198 165 805 176 901 223 777 158 328 B) Az összes háztartásra átlagosan jellemző érték százalékában B) In percentage of average of all households Nagyon szűkös Very straitened 68,9 89,9 105,0 114,0 138,5 100,0 Szűkös Straitened 69,9 89,9 104,7 112,8 138,3 100,0 Átlagos Average 71,0 89,5 103,3 111,4 139,4 100,0 Jó Good 70,3 88,0 102,2 112,5 142,5 100,0 Nagyon jó Excellent 71,7 86,0 104,7 111,7 141,3 100,0 C) Az átlagos szint százalékában C) "Average" level =100.0% Nagyon szűkös Very straitened 53,1 55,0 55,7 56,1 54,4 54,8 Szűkös Straitened 71,2 72,6 73,4 73,3 71,8 72,4 Átlagos Average 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Jó Good 141,5 140,7 141,7 144,5 146,2 143,1 Nagyon jó Excellent 215,5 205,2 216,6 214,3 216,5 213,6 D) A nagyon szűkös szint százalékában D) "Very straitened" level = 100.0% Nagyon szűkös Very straitened 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Szűkös Straitened 134,0 132,0 131,7 130,7 131,9 132,1 Átlagos Average 188,2 181,8 179,5 178,3 183,7 182,5 Jó Good 266,2 255,7 254,3 257,8 268,6 261,1 Nagyon jó Excellent 405,4 373,0 388,8 382,1 397,7 389,7 a) A háztartások népességének az egy főre jutó személyes nettó jövedelem nagysága alapján sorba rendezett ötödei. Fifths of household's population grouped by the size of per capita personal net income. 18 Háztartás-statisztikai közlemények, 2005. I. félév
MÓDSZERTAN
Az adatok forrása, megbízhatósága Az adatok forrása az országos statisztikai adatgyűjtési programban (OSAP) az 1537-es nyilvántartási számú Háztartási költségvetési felvétel (HKF), amely a lakosság köréből gyűjt információkat a háztartások, a háztartásokban élők jövedelmeiről, fogyasztásáról és más jellemzőiről. A lakosság jövedelmeiről és fogyasztásáról két statisztikai rendszer, a nemzetgazdasági számlarendszer és a háztartási költségvetési felvétel szolgáltat adatokat. Az előbbi teljes körű, bizonylatokon alapul, nemzetgazdasági megközelítésű és globális adatokat szolgáltat; az utóbbi pedig reprezentatív, a megkérdezettek bevallásain alapul, háztartási megközelítésű, és a háztartások különböző csoportjairól szolgáltat adatokat. Az adatok felhasználásánál e rendszerek jellegzetességeit mindenképpen szem előtt kell tartani. A háztartási költségvetési felvétel módszertanának részletes összefoglalója 1997 novemberében jelent meg a KSH Statisztikai módszertani füzetek c. kiadványsorozatának 37. számaként. A háztartási költségvetési felvételben jelenleg (a 2003-as mintaváltást követően) negyedévenként kb. 2100 véletlenszerűen kiválasztott, az adatszolgáltatást önként vállaló háztartás vesz részt. A negyedéves minta a magyarországi magánháztartások 0,06%-át, az éves kb. 0,2%-át öleli fel, és a háztartások összességéről kíván a továbbiakban részletezettek szerint képet adni. Nem terjed ki a felvétel az úgynevezett intézeti háztartások mint például a gyermekotthonok, szociális otthonok lakóira. A háztartásokról, demográfiai jellemzőikről teljes körű felvétellel szolgáltat adatokat a népszámlálás és 2%-os mintával a mikrocenzus. Ezekhez képest a háztartási költségvetési felvétel 0,2%-os éves és 0,06%-os negyedéves mintájának demográfiai mutatói természetszerűen kisebb pontosságúak, viszont e felvétel jövedelmi és fogyasztási adatokkal gazdagítja az ismereteket. A háztartási költségvetési felvételben a háztartás értelmezése az említett felvételektől eltér az olyan családtagok diákok vagy kereső személyek tekintetében, akik a felvételkor máshol laknak (kollégiumban, albérletben, rokonoknál stb.). E személyeket a népszámlálás és a mikrocenzus intézeti háztartásban lakóként, illetve egyszemélyes háztartásként regisztrálja, a háztartási költségvetési felvétel viszont miután megállapítja, hogy a háztartás gazdasági közösségébe tartoznak az illető háztartás tagjaiként veszi számításba. Így a háztartási költségvetési felvétel valamivel kevesebb, ugyanakkor átlagosan valamivel nagyobb létszámú háztartást mutat ki. A háztartási költségvetési felvétel több szakaszból áll. A mintában részt vevő háztartások mindegyike az év egy számára kijelölt hónapjában háztartási naplót vezet, melybe az összeírók útmutatása alapján és rendszeres ellenőrzése mellett naponta részletesen feljegyzi bevételeit, kiadásait, továbbá a saját termelésből fogyasztott élelmiszerek mennyiségét is. Az adatokat a összeírók kódolják, feljegyzik a naplóvezető háztartások demográfiai, gazdasági aktivitási és lakáskörülményeire vonatkozó adatait is. A tárgyév végén minden naplóvezető háztartás beszámol egész évi, ritkábban előforduló, nagy összegű vásárlásairól, lakásberuházásairól. A következő év elején pedig ugyancsak az egész előző évre visszatekintően a háztartás valamennyi tagjának jövedelmét kérdezik meg az összeírók, lehetőség szerint az ekkorra már rendelkezésre álló bizonylatokra, munkáltatói igazolásokra támaszkodva. Háztartás-statisztikai közlemények, 2005. I. félév 21
Ez a kiadványsorozat a havi naplóvezetés adatainak évközi negyedévenkénti feldolgozásával készül. Ezzel negyedévenként 2000 2500 háztartás adataira építve a háztartás-statisztika ha számszerűen nem is teljesen pontos, de a hibaforrások ismeretében kezelhető olyan becslés értékű információkat tud szolgáltatni, amelyek segítik a gazdasági folyamatok nyomon követését, az éves várható tendenciák előrejelzését. A lakossági adatfelvételekre általánosan nemzetközileg is jellemző, hogy nem tartalmazzák, nem tartalmazhatják az egyes marginális rétegek, a lakáscímmel nem rendelkező hajléktalanok, a vándoréletmódot folytatók, a kérdezőbiztossal kommunikálni nem tudók, az elkülönült életmódot folytató jómódúak adatait. Bizonyos típusú adatok (jutalom, szeszesital-vásárlás stb.) bevallása különösen pontatlan. E felvételekben olyan tartalommal szerepelnek a jövedelmek, ahogyan azok a háztartások szintjén értelmezhetők, és olyan értékösszegekkel, ahogyan azt a lakosság bevallja. A legnagyobb hibaforrást azonban a mintának az a torzulása jelenti, amit az adatszolgáltatásban való részvétel nagyarányú megtagadása és a jövedelmek tendenciózus eltitkolása okoz. A meghiúsulásra vonatkozó részletes adatokat a Háztartás-statisztikai évkönyv, 2004 című kiadványban tesszük közzé. Mind a felvételben való közreműködés megtagadása ami tendenciózusan a magasabb jövedelműek körében gyakoribb, mind pedig a jövedelmek eltitkolása, ami ugyancsak különösen a magasabb jövedelműekre jellemző, végső soron egyaránt oda vezet, hogy a minta a valóságosnál kevesebb magas jövedelmű és a valóságosnál több alacsony jövedelmű háztartást tartalmaz. Ebből az alábbiak következnek. A jövedelemskála felső részén a mintában egy-egy jövedelemsáv kevesebb háztartásból áll, mint a valóságban, hiszen a mintából a magas jövedelmű háztartások egy része hiányzik. Így népességötödökben, tizedekben gondolkozva lehetséges, hogy pl. a minta szerinti felső népességtized mutatószámai a valóságban inkább a felső népességötödöt jellemzik. A jövedelemskála alsó régióira ennek ellenkezője igaz. A minta a valóságosnál kisebbnek mutatja a jövedelem és fogyasztás átlagos adatait. További következmény, hogy nem tudjuk elfogadható pontossággal megmondani, mennyien élnek valamely konkrét szociálpolitikai értéknél kisebb jövedelemből. Az azonban biztonsággal kijelenthető, hogy kevesebben, mint amennyit a minta mutat, hiszen a jövedelemskála alsó részén elhelyezkedő háztartásokból többen kerülnek be a mintába, mint amennyi a valóságos súlyarányuknak megfelelne. A háztartás-statisztikai adatok csak ezen korlátokat szem előtt tartva használhatók. A jövedelemsávok jellemzőinek, az átlagoknak és a bizonyos jövedelemszint alatt élők számának időbeli változását a minta akkor tükrözi megfelelően, ha a vizsgált időtáv során érdemben nem módosult a torzulás mértéke. Ez rövidebb időtáv esetén inkább feltételezhető, ezért e közleményekben az ilyen összehasonlítások időtávjai korlátozottak. A különböző szinteken élő háztartások társadalmi-gazdasági jellemzőinek összehasonlítását az ismertetett gondok érdemben nem befolyásolják. A háztartás-statisztika évközi adatainak felhasználásánál a háztartási költségvetési felvétel előbbi korlátain túl a kisebb minta a megfigyelt háztartások száma negyedévenként csak negyede az év folyamán megfigyelteknek és az egyhónapos mérési időtartam jelent sajátos problémát. Az a tapasztalat, hogy egy kiadási tétel nagyságát az egyhavi felvétel az említett bevallási hiányosságoktól eltekintve annál jobban tudja reprezentálni, minél gyakrabban fordul elő, minél több háztartásra jellemző, és összegszerűen minél kevésbé szóródik annak vásárlása. Fordítva: minél inkább nem teljesülnek e feltételek, annál kevésbé megbízható vagy éppen használhatatlan a havi adat. 22 Háztartás-statisztikai közlemények, 2005. I. félév
E megbízhatósági feltételek leginkább az élelmiszerek és a lakásfenntartási kiadások esetében teljesülnek, míg kevésbé ugyan, de érvényesülnek az úgynevezett egyéb folyó fogyasztási kiadások esetében is. A ritkán előforduló tételek, például a járművek vagy más tartós fogyasztási javak vásárlásának becslésére azonban a minta nagysága és a naplóvezetés egyhónapos időtartama nem elégséges. Ugyanez vonatkozik a tartós fogyasztási javak mellett a lakásberuházásra is. Ennek megfelelően a negyedéves kiadvány egy szűkített fogalmat alkalmaz a fogyasztásra (lásd: folyó fogyasztási kiadás ), amiben a tartós javak vásárlása nem foglaltatik benne, a lakásberuházások alakulásáról pedig nem közöl adatokat. Háztartás-statisztikai közlemények, 2005. I. félév 23
A kiadványban használt fontosabb fogalmak Az e kiadványban használt legfontosabb fogalmak főleg a háztartási szint sajátosságaiból következően nem minden tekintetben azonosak a nemzetgazdasági számlarendszerben használtakkal. A kiadás volumenindexe = a tárgyidőszakban és a bázisidőszakban felmért kiadás összehasonlító árakon kifejezett értékösszegeinek hányadosa, százalékos formában. Összehasonlító árakként a tárgyidőszak árait alkalmazzuk. A bázisidőszak értékösszegeinek a tárgyidőszak áraira való átszámítása a vásárolt tételek esetében úgy történik, hogy a bázisidőszaki adatukat szorozzuk a fogyasztóiár-index megfelelő csoportindexével. A saját termelésből származó fogyasztást ami a fogyasztóiár-indexnek nem összetevője szintén a tárgyidőszak áraival számítjuk, figyelembe véve azonban sajátos, a vásárolt fogyasztástól eltérő, belső termékszerkezetét. Élelmezés (élelmezési kiadás) = a vásárolt és saját termelésből felhasznált élelmiszerek, a háztartáson kívüli étkezések értéke, beleértve a kávé, tea, üdítőitalok fogyasztását is. Lakásfenntartás (lakásfenntartási kiadás) = a háztartási energiára fordított kiadások, a lakbér, a társasházi közös költség, az ingatlanadó, a víz- és csatornadíjak, a szemétszállítás költsége, a lakáskarbantartás, -javítás költségei, továbbá itt szerepelnek a lakáshitelek törlesztőrészletei és azok kamatai. Egyéb folyó fogyasztási kiadás = az itt definiált élelmezési és lakásfenntartási kiadásokon kívüli minden folyó fogyasztási kiadás (szeszes italok, dohányáruk fogyasztása, ruházkodási cikkek vásárlása és ruházkodási szolgáltatások igénybevétele, háztartási, egészségügyi és testápolási kiadások, közlekedési és hírközlési, oktatási, művelődési, szórakozási, üdülési és egyéb, a tartós fogyasztási cikkek vásárlására fordított összegek nélkül számbavett kiadások). Folyó fogyasztási kiadás = a vásárolt és saját termelésből származó fogyasztás, kivéve a tartós fogyasztási cikkek (járművek és más, nagy értékű tartós javak) vásárlásait. Ez a fogalom a negyedéves feldolgozás körülményeihez alkalmazott sajátos kategória (lásd Az adatok forrása, megbízhatósága c. részben). A háztartásokban fogyasztott élelmiszer-mennyiség = a vásárolt és saját termelésből felhasznált élelmiszer-mennyiség. A háztartáson kívül közcélú és munkahelyi éttermekben, iskolai, óvodai étkezés keretében elfogyasztott élelmiszer-mennyiséget a háztartások nem ismerik, azok csak a kiadások értékösszegében szerepelnek. Nagyságrendjükre utal a házon kívüli étkezés értékének az élelmezési kiadások összegéhez viszonyított aránya. A hús-, a zöldség-, a gyümölcsfogyasztás adatai a készítményeket is tartalmazzák, mivel ezek jellegükben az alapanyagokhoz hasonlóak. A készítményekben lévő, de az eredeti jellegüket elveszített élelmiszer-mennyiségek azonban (például az üdítőitalokban, a cukrászárukban, a csokoládéban lévő cukor vagy a süteményekben lévő liszt és tojás stb.) nem szerepelnek ezekben a mennyiségi adatokban. 24 Háztartás-statisztikai közlemények, 2005. I. félév
A nemzetgazdasági elszámolások az alkalmazott mérlegmódszernek megfelelően a háztartásban és a háztartáson kívül fogyasztott, valamint a különböző készítményekben foglalt mennyiségeket utóbbiakat is alapanyagra átszámítva egyaránt tartalmazzák. Népességhányadok = a népességnek az egy főre nettó jutó jövedelem alapján emelkedő sorrendbe rendezett hányadai. (A népességtized közhasználatú neve decilis, a népességötödé kvintilis stb.) Az első népességhányadok (első népességtized, első népességötöd) itt nem tartalmazzák a felmért háztartások népességének legalacsonyabb jövedelmű 1%-át, amelynek adatai a negatív értékek, a jövedelem és a fogyasztás inkonzisztenciája miatt statisztikailag egyáltalán nem értelmezhetők. Háztartás-statisztikai közlemények, 2005. I. félév 25