TELEPÜLÉSI BERUHÁZÁSOK AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁGÉRT Milyen beruházási típusok vannak, mennyibe kerülnek, mekkora megtakarítást várhatunk tőlük? Rossz és jó tapasztalatok bemutatása az önkormányzati energetikai beruházások Területéről. elôadó: Csanaky Lilla Energetikai fejlesztések a Mecsek-Völgység-Hegyháton Szászvár, 2014. december 11.
Beruházás típusok Alapvetően két beruházás típust különíthetünk el: 1) Energiahatékonyság növelésére szolgáló beruházás Célja, hogy kevesebb hő- és villamos energiát használjunk fel Tudatos energiafelhasználás Épületek fűtési hőigényének csökkentése Hatékonyabb hőfelhasználás Villamos berendezések cseréje alacsonyabb fogyasztásúra 2) Megújuló energiaforrások növelésére szolgáló beruházás Célja a fosszilis energiaforrások helyett a tiszta, megújuló energiaforrások felhasználása Fűtés + hmv: hőszivattyú, biomassza kazán, napkollektor, geotermia, stb. Villamos energia: napelem, szélerőmű, biogáz, stb.
Energiahatékonyság növelése Fogyasztói megatartás megváltoztatása Az egyik legegyszerűbb lehetőség az energiafelhasználás csökkentésére, ha a fogyasztók odafigyelnek és tudatosítják azt, hogy mikor-mennyit és mire használnak fel. Intézkedések: Alacsonyabb szobahőmérséklet Gyors szellőztetés Nem használt elektromos eszközök lekapcsolása, kihúzása a konnektorból Energiatakarékos mosási program Magasabb hűtőszekrény hőmérséklet Fölösleges elektromos berendezések elhagyása
Energiahatékonyság növelése Épületek szigetelése, nyílászáró csere A lakó- és önkormányzati épületeke döntő többsége 1970- es évek előtt épület, a legtöbb épületben azóta nem történt semmilyen felújítás sem. A teljese lakossági energiafelhasználás döntő hányadát (~70% körül) a fűtési hőfelhasználás jelenti, vagyis ezen a területen lehet a legnagyobb megtakarításokat elérni. Költség: (anyag+munka+helyreállítás) Homlokzati szigetelés: 12 ezer Ft/m 2 Nyílászáró csere: 60 ezer Ft/m 2 Tetőtér szigetelése: 16 ezer Ft/m 2 Megtakarítás: az épület jelenlegi állapotától függően 30-50% lehet a primerenergia felhasználásban.
Energiahatékonyság növelése Épületek szigetelése, nyílászáró csere Jó tapasztalat: a Faluháznál sikerült 50%-os fűtési hőfelhasználás megtakarítást elérni Rossz tapasztalat: belső hőszigetelés problémái (fagyás veszély) hőhidak keletkezése kihagyott felületek (pl.: penészesedés) nem megfelelő időjárási körülmények között történik a szigetelés felhelyezése (magas páratartalom, nedves) alapzat kihagyása nincs alsó élvédelem, mert ekkor víz kerülhet a szigetelés alá (fagyásveszély)
Energiahatékonyság növelése Elektromos berendezések cseréje A világító testek cseréje pl.: kompakt fénycsőre vagy LED-re Elsősorban a háztartási nagy fogyasztók cseréje: Hűtőgép Fogyasztó Mosógép, stb. Megtakarítás: Az energiaosztályok jó iránymutatásul szolgálnak a gépek kiválasztásánál: az A osztályhoz képest az A+ 20%, az A++ 40%-kal fogyaszt kevesebbet azonos méret és üzemeltetés mellett, míg a B 30%, C 65%-kal fogyaszt többet. LED fényforrások akár 70%-kal kevesebbet figyasztanak, mint a hagyományos izzók.
Napelemek és napkollektorok alkalmazása A napelemek hálózatra kapcsolásakor ún. ad-vesz mérőket szerelnek fel, amely alapján a szolgáltató éves elszámolást küld a termelt és a felhasznált energia különbségéről. Napelemes rendszereket olyan épületekre is érdemes lehet telepíteni (pl.: iskola), ahol nyáron nincs közvetlen villamos energia felhasználás, hiszen az éves elszámolásban részt vesznek Mind a napkollektorok, mind a napelemek telepítésénél az igényekhez kell igazítani a rendszerek méretét Így biztosítható a leggyorsabb megtérülés Elkerülhető az üresjárási állapot
Napelemek és napkollektorok alkalmazása Költség és megtakarítás: i. Napelem: átlagos háztartás esetén (4 fő) Átlagos villamos energia fogyasztás: kb. 4500 kwh/év 3 kwp napelem telepítése ajánlott (~12 db) Telepítés költsége: bruttó 1,9 millió Ft/rendszer 1100 kwh/kw átlagos értékkel számolva: 3300 kwh/év 40 Ft/kWh villanyár mellett 132.000 Ft/év Egyszerű megtérülési idő: 14,5 év ii. Napkollektor: átlagos háztartás esetén (4 fő) Átlagos használti melegvíz fogyasztás: kb. 200 l/nap 4 m 2 napkollektor telepítése ajánlott (~2 db) Telepítés költsége: bruttó 700 ezer Ft/rendszer 600 kwh/m 2 átlagos értékkel számítva: 1200 kwh/év Villany bojler esetén: 48.000 Ft, földgáz esetén: 10.800 Ft Egyszerű megtérülési idő: 14,5 év
Napelemek és napkollektorok alkalmazása Jó tapasztalat: a napelemek és napkollektorok ma már számos helyen üzemelnek, pl.: a Szegedi Tudományegyetem épületein összesen 2754 db napelem került elhelyezésre. Rossz tapasztalat: a napkollektorokat csak olyan épületre érdemes elhelyezni, ahol van hőfelhasználás, mivel a magas pangási hőmérséklet problémákat okozhat a rendszerben (gőzképződés, nyomás növekedése).
Biomassza kazánok alkalmazása A manapság kapható biomassza kazánok (pellet, biobrikett, faapríték, hasábfa) hatásfoka és automatizáltsági foka már megközelíti a földgáz kazánokét. Változatos mérettartományban kaphatóak: 30-200 kw Az önkormányzat területén képződött zöld és mezőgazdasági melléktermék is felhasználható. Költségek: 1-6 millió Ft (25-300 kw) Ehhez további költségként járulhat még a pelletáló vagy briketáló, aprító gépezet is. Megtakarítás: a biomassza beszerzésétől, minőségétől függően változhat (saját, önkormányzati alapanyag esetén akár ingyen is lehet)
Biomassza kazánok alkalmazása Jó tapasztalat: a Start kazán program keretén belül több Borsod-Abaúj- Zemplén megyei településen is telepítettek biomassza kazánokat Rossz tapasztalat: a tüzelőanyag minőség nagy mértékben függ az anyag nedvesség tartalmától, ezért mindig ügyelni kell a megfelelő tárolásra (ne nedvesedjen, vizesedjen, jól szellőző helyen legyen tárolva) az, hogy vegyes tüzelésű a kazán nem jelenti azt, hogy mindent el lehet égetni benne (gumiabroncstól kezdve az étkezési hulladékig)
Hőszivattyú alkalmazása A hőszivattyúk az alacsonyabb környezeti hőmérsékletről magasabb hőmérsékletre szivattyúzzák a hőt, villamos energia felhasználása mellett. A hőszivattyúk a hőforrásukat tekintve: Talaj (kollektor vagy szonda) Levegő Víz (kút, tó, folyó) Egyéb hulladékhő A COP jelöli a hőszivattyúk elméleti hatásfokát. A talajszondás rendszerek kiépítése megfelelő szaktudást igényel, hiszen talajtani vizsgálatok elvégzése is szükséges, de nyáron hűtésre is alkalmazható.
Hőszivattyú alkalmazása Költségek: a hőszivattyúk működéséhez villamos energia szükséges. 10 kw-os fűtési igény esetén, talajszondás hőforrásnál a rendszer kiépítési költsége kb. 4,3 millió Ft Megtakarítás: ebben az esetben a hűtési igény is fedezhető, ha egy klímaberendezés és kondenzációs kazán kiépítésével vetjük össze, akkor 224 ezer Ft takarítható meg évente, vagyis 13,6 év alatt megtérül.
Nagyobb léptékű energiatermelés biogáz A biogáz termelés alapanyaga elsősorban a szennyvíztelepek iszapja, valamint az állattartó telepek híg trágyája is jó alapanyagként szolgálhat. A biogáz kihozatal többféleképen is hasznosítható: Tisztítás után biogáz üzemű autók üzemanyagaként Biogáz motorban kapcsolt hő- és villamos energia előállításra Földgáz rendszerbe táplálás (pl.: Kaposváron földgáz kazánban égeti el) A KÁT rendszer keretén belül értékesíthető a biogáz motor által termelt villamos energia (megfelelő biogáz tároló kapacitással pedig lehet maximalizálni a bevételeket).
Nagyobb léptékű energiatermelés biogáz Jó tapasztalat: Zalaegerszegen a szennyvíziszapból előállított, tisztított biogázzal üzemelő autóbuszokat állítottak forgalomba. Rossz tapasztalat: Problémát jelenthet, ha a tervezési folyamat során nem veszik figyelembe az üzem környékén jelentkező hőigényt és csak a villamosenergia-termelésre fókuszálva alakítják ki a kogenerációs rendszert.
Nagyobb léptékű energiatermelés geotermia Eddig elsősorban ott létesültek ilyen rendszerek, ahol már korábban történtek fúrások (pl.: szén-hidrogén kutatás során vagy termálvíz hasznosítás volt) A földtanilag eddig fel nem tárt területeken hosszas kutatás, próba fúrások előzik meg a beruházást, amelyek kimenetele kétséges lehet Költségek: amennyiben egy már működő vagy lezárt kút alakítható át geotermikus kitermelő kútként, illetve már meglévő távhőhálózattal rendelkezik a település, akkor jól alacsonyabbak a költségek Megtakarítás: a termálvíz hőmérsékletétől függően alkalmazható használati melegvíz, illetve fűtés kielégítésére
Nagyobb léptékű energiatermelés - geotermia Jó tapasztalat: Bóly városában már 1983-ban történtek kutatófúrások, melyek révén 83 C-os termálvíz jött a felszínre. 2006-ban sikeresen megnyert KEOP pályázatnak köszönhetően sikerült megvalósítani az önkormányzati és megyei intézmények, valamint az Ipari Park csarnokainak hőellátását a 2,5 MW-os rendszerrel. Rossz tapasztalat: Ugyan ezen a településen az első Termálprojekt keretében a fúrás nem találta meg a repedezett karsztos réteget, így a 500-700 m-ről csupán 41 C-os víz került a felszínre, amelynek hasznosítása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Nagyobb léptékű energiatermelés biomassza Az épületenkénti berendezésekkel szemben a biomassza alapú távfűtés előnye a költséghatékonyság és az alacsonyabb szennyezőanyag-kibocsátás mellett a magasabb komfort, hiszen a fogyasztónak nem kell a fűtőanyag beszerezésével és a kazán kezelésével foglalkoznia. A távhő rendszerhez csatlakozó lakóépületekhez nem kell kazánházat és tüzelőanyagtárolót építeni, továbbá nem keletkezik a háztartásban salak és hamu. A központi hőtermelő olyan füstgáz tisztító berendezésekkel van ellátva, amelyek egyedi fűtésnél nem alkalmazhatók, így a károsanyagkibocsátás is lényegesen kisebb.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Csanaky Lilla csanaky@energiaklub.hu Energiaklub