Természetvédelmi növénytan I. Dr. Lisztes-Szabó Zsuzsa A természetvédelmi botanika feladata, tárgya Scientia amabilis
1. A természetvédelmi botanika tárgya, szakterületei. Célja: terepbotanikai alapismeretek közvetítése a növények és élőhelyeik védelmének megvalósításához. A flora és a vegetáció. Bioszféra, növény és az ember kapcsolata. Fotoszintetizáló szervezetek az élővilágban. Szerepük a táplálékláncban és a bioszféra tápanyagforgalmában.
SZAKIRODALOM Simon T., Seregélyes T.: Növényismeret, Nemzeti Tankönyvkiadó Simon T.: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó Király G., Virók V., Molnár V. A. : Új Magyar Füvészkönyv, ANPIg Kiadó Farkas S. (szerk.): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó Jávorka S., Csapody V.: ICONOGRAPHIA A magyar flóra képekben, Akadémiai Kiadó
DEBRECEN ÉS A BOTANIKA Melius Juhász Péter 1578: Herbarium az. A tiszántúli egyházkerület püspöke - 626 gyógyhatású növény első leírása, 2000 növény magyar neve
DEBRECEN ÉS A BOTANIKA író, költő, közéleti személyiség, hadnagy Diószegi Sámuel - Fazekas Mihály 1807 Magyar Füvész Könyv - Melly a Két Magyar Hazábann Található Növényeknek Megismerésére vezet a Linné Alkotmány Szerint pap, tanár, jegyző
1807 1735 1762
Rapaics Raymund botanikus, biológus Művei: A magyarság virágai Magyar kertek A magyar gyümölcs A Magyar Alföld ősi növényeiről DEBRECEN ÉS A BOTANIKA Növényföldrajz, rendszertan és társulástan
DEBRECEN ÉS A BOTANIKA Soó Rezső Kossuth-díjas botanikus, egyetemi tanár az MTA tagja Magyar flóra- és vegetáció rendszertani, növényföldrajzi kézikönyve (1964 80) Több mint 660 publikációt, köztük 30 könyvet írt a botanika számos területén, szerepelnek köztük tan- és kézikönyvek, nómenklatúra, botanikatörténet, bibliográfia.
DEBRECEN ÉS A BOTANIKA 2003-ban 100. évfordulóra bélyeget adott ki a MP a debreceni Déri Múzeumban mutatták be először Soó Rezső? Ujvárosi Miklós Gyomnövények
A természetvédelem célja A biodiverzitás megőrzése emberi tevékenység következtében eltűnő élőhelyek élőlények élettelen természet minimálisra csökkenteni Henri Rousseau
Természetvédelmi botanika MIT MIÉRT - HOGYAN 1. MIT? Növényfajokat a FLÓRÁT és a VEGETÁCIÓT Élőhelyeket/növénytársulásokat Tájat kulturális természeti értékek arborétumok, parkok, természeti emlékek
2. MIÉRT? A Föld bolygó egy ökológiai rendszer, amit a növényvilág működtet a Nap fényenergiájának segítségével. A. Veszélyeztetett proximális válasz Az ember a legsikeresebb inváziós faj Intenzíven használja a vizet, talajt, levegőt + bioszférát 2013 July A fajok evolúciós közösségeikben hosszú idő alatt alakultak ki, a gyors változásokhoz nem tudnak alkalmazkodni
B. Immanens értéke van ultimális válasz Az ember néhány ezer éves története jelentéktelen az élővilág (2,5-3 milliárd év), de a növényvilág (400 millió év) múltjához képest is Minden evolúciós folyamat adaptációs folyamat - az ember nem szabályozhatja, mert nem képes rá A kipusztulásokkal egy-egy hosszú genetikai fejlődési vonal zárul le elvész egy lehetőség, hiány támad az ökoszisztéma szolgáltatásban
A földi események valódi és naptári (1 évnek tekintett) kora
C. Használati értéke van ultimális válasz A növény, növényzet az emberi populációk beágyazó közege, egyben életfeltétele Közvetlen használati értékek: oxigén - széndioxid egyensúly primer szerves anyag - élelem energiaforrás fa - alapanyag gyógyszerek, élvezeti cikkek 500 faj (Kínában 10000) hasznosított, termesztett rekreációs szerep
ősi kukorica hibridek Közvetett használati értékek: levegőtisztítás víztisztítás talajvédelem áradások megakadályozása indikációs sajátosságainak értéke ismeretanyag forrása a társadalmak továbbéléséhez Triticum monococcon
Következmény Legfőbb érték a KÖRNYEZET, ez határozza meg a létet és az egészséget... flora lives without fauna while fauna not without flora
3. HOGYAN? 1. Prevenció - megelőzés 2. Állapotmegőrzés (konzerváció) - fenntartás 3. Rekonstrukció helyreállítás 4. Kreáció - létesítés
FOLYAMATA: 1. Helyzetfelismerés (fajra vagy élőhelyre) 2. Ismeretszerzés ökológiai igényről és viselkedésről (tapasztalatok, tanulás, irodalmazás) 3. Ideális célállapot meghatározása a társadalmi környezet figyelembe vételével 4. Cselekvés, megvalósítás
Természetvédelmi botanika A természetvédelmi biológia kapcsolata más tudományterületekkel és a társadalommal (Jakobson 1990)
Növényvilág és az Élővilág Gombák Növényvilág Állatvilág Protista Monera
Fotoszintetizáló szervezetek Algae Algák, Moszatok Zöld kénbaktérium 1. Regnum Monera Prokarióta szervezetek kompartmentek nélküli sejtes szerveződés (rothasztók, patogének ) Zöld- és bíbor kénbaktériumok bíbor kénbaktériumok Rhodopseudomonas palustris
Cyanophyta Cyanobacteria kékmoszatok v. kékbaktériumok - Cianobaktériumok elszaporodásuk hazai vizekben is vízvirágzást okoz Fonalas és egysejtű szerveződésűek Anabaena sp., Tolypothrix sp., Aphanizomenon sp., Nostoc sp.
2. Regnum Protista a fitoplankton (lebegők) részesedés 50%-os az oxigén termelésben! Vörös moszatok - Rhodophyta Ostoros moszatok - Euglenophyta Barna moszatok - Phaeophyta Sárgás moszatok - Chrysophyta Kovamoszatok - Diatomae Barázdás moszatok - Pyrrophyta Zöld moszatok Chlorophyta kapcsolat a szárazföldi növények felé
Vörös moszatok - Rhodophyta Ostoros moszatok - Euglenophyta Barna moszatok - Phaeophyta Sárgás moszatok - Chrysophyta Kovamoszatok - Diatomae Barázdás moszatok - Pyrrophyta Zöld moszatok Chlorophyta
Hortobágyi T. festményei
Zöldmoszatok: A: Trentepohlia, B: Clamydomonas, C: Mougeotia, D: Ulothrix. E: Oedogonium, F: Spyrogyra, G: Zygnema; c, kloroplaszt, n, nukleusz, py, pürenoid, e, szemfolt
Kovamoszatok:
3. Regnum Plantae Bryophyta Phylum Telepes szerveződésű szárazföldi fotoszintetizálók (Csillagos májmoha Marchantia polymorpha) Lychenophyta Phylum Gombafonalak, cianobaktériumok, zöldmoszatok között létrejött szimbiotikus kapcsolat (Tölcsérzuzmó Cladonia pyxidata)
Regnum Plantae Harasztok Pteridophyta Phylum Gymnospermatophyta Phylum Angiospermatophyta Phylum
Fajszámok az élőlények nagy csoportjaiban (Wilson 1992)
Növények 252 000 (300 000) Magvasak 240 000 Harasztok 12 000 NÖVÉNYVILÁG megközelítő fajszámok További fotoszintetizálók: Mohák 23 000 Algák 17 000 Cianobaktériumok 500 (Zuzmók 16 000, Gombák 120 000) Hazai flóra: 2 250 faj Történelmi Magyarország közel 3 500 faj
AZ EVOLÓCIÓ NAGY LÉPÉSEI A NÖVÉNYVILÁG OLDALÁRÓL 1. 3,5 milliárd éve az élet első jelei prokarióták-monerák 2. 2,0 milliárd éve eukarióta algák és az első többsejtű szervezetek 3. 400 millió éve (szilur- devon határa) az első szárazföldi fotoszintetizálók ősharasztok 4. 280 millió éve (karbon) magvas növények nyitvatermők 5. 125 millió éve (kréta) virágos növények