A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék (Arisztotelész) Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola Cser Simon Tagiskola Pedagógiai Programja Annavölgy 2013.
BEVEZETŐ Az iskola hivatalos neve: Csolnok és Környéke Körzeti Általános Iskola Cser Simon Tagiskola Az iskola címe: Annavölgy, Fő u. 24. 2529 Az iskola telefonszáma: 33/508-560; 508-561 Az iskola E-mail címe: Fenntartója: Működési területe: altiskannavolgy@citromail.hu Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Annavölgy Község közigazgatási területe Gazdálkodási jogköre: Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv Az iskola bemutatása: Személyi és tárgyi feltételek: Községünk egyetlen iskolája településünk központjában található. Annavölgy, fővárosunktól és megyénk székhelyétől azonos távolságban (40 km-re), a Gerecse ÉK-i nyúlványainál fekvő völgyben helyezkedik el. A közel ezer fős település aktív lakosságának kb. 90%-a a környező városokban és Budapesten dolgozik. A hétköznapokon kiskorú gyermekeink többsége a fenti ok miatt felügyelet nélkül marad. Ezért évről-évre emelkedik a hátrányos helyzetű tanulók száma. Iskolánk jelenlegi helyén 1990 óta működik egy régi, bányász-szállóból átalakított és felújított épületben. Az épület állagának javítására a községi önkormányzat és az iskola vezetősége évről-évre nagy gondot fordít. A nevelő-oktató munka hét tanteremben, informatika-, kiskonyha-, napközis termekben, műhelyben és a korszerűen felszerelt, új könyvtárunkban folyik. A testnevelés órákat az intézménytől 600 m-re található önkormányzati tulajdonú sportlétesítményben tartjuk. Intézményünk nyolc évfolyammal, nyolc tanuló- és egy napközis csoporttal rendelkező, szlovák nemzetiségi nyelvet oktató általános iskola. Tanulóink létszáma: az utóbbi években 80-85 közötti. Tantestületünk létszáma: 12 fő. Szakos ellátottságunk az utóbbi években javult. Nevelőtestületből hatan általános iskolai tanári, hatan tanítói (hárman szakkollégiumi) végzettséggel rendelkeznek. Nincs még szakos tanárunk: fizika, informatika, biológia, technika és életvitel tantárgyakból. Pedagógusaink 25 %-a helyben lakik, 50 %-a a szomszédos faluból, Sárisápról és 25%-a távolabbi településekből jár be. Az adminisztratív munkát egy 4 órás iskolatitkár végzi. A technikai alkalmazottak létszáma 1 fő 6 órás takarítónő. Az étkeztetéssel kapcsolatos teendőket egy 8 órás önkormányzati fenntartás alatt dolgozó konyhalány látja el. Az épület karbantartási munkálatait a település karbantartója végzi. 1
Iskolánk alapító tagja volt a Szlovák Nemzetiségi Kistérségi Társulásnak, amely 2003. július 3.-tól Pilis-Gerecse Iskolaszövetségként működött tovább, amely jelentősen megkönnyítette nevelőoktató munkánkat. A községi önkormányzat 5 környező település ( Csolnok, Dág, Máriahalom, Sárisáp, Úny) önkormányzatával 2007. július 1.-től Közoktatási Társulást hozott létre. 2013. január 1-től fenntartónk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett. 2
NEVELÉSI PROGRAM 1. A köznevelési törvény alapján elkészített új Pedagógiai Program bevezetésének ütemezése Iskolánk a módosított Pedagógiai Programját 2013. szeptember 1-től a Köznevelési törvény és a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet alapján az első és ötödik évfolyamokon, majd azt követően minden tanévben felmenő rendszerben vezeti be. Az elkövetkező tanévekben két pedagógiai program szerint folyik majd a nevelő-oktató munka: Tanév É v f o l y a m 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2013/14 2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2014/15 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2015/16 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2016/17 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2007=2007-ben felülvizsgált és módosított pedagógiai program. 2013=2013-ban felülvizsgált és módosított pedagógiai program 2.Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai l. Intézményünkben olyan légkört kívánunk teremteni, ahol a tanulók otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: mindig tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét, a gyermekeket aktivizáljuk saját iskolai életük megszervezésébe, a legmesszebbmenőkig figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit, diákjaink előre megismerkedhetnek a velük szemben támasztott követelményekkel, minden tanuló számíthat a pedagógusok segítségére tanulmányi munkájában és egyéb problémáiban, az iskola életében megfelelő emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló, - tanuló és nevelő, - szülő és nevelő, - nevelő és nevelő között 2. A legfontosabb pedagógiai feladatunk a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, korszerű ismereteiknek, képességeiknek, készségeiknek kialakítása kompetencia alapú oktatással. 3
Ennek érdekében: tervszerű nevelő- és oktató munkával a tanulók alapkészségeinek fejlesztése korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltség nyújtásával, kompetencia fejlesztő módszerek és tanulás szervezési eljárások alkalmazásával, széleskörűen fejlesztjük a gyermeki személyiséget, olyan ismeretek közlésére törekszünk, amelyek megalapozzák a tanulók alapműveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat a szűkebb és tágabb környezetükben, a humánumra az egyén és a közösség iránti tiszteletre való nevelés, tantestületünk szeretné elérni, hogy a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának nagyobb becsülete legyen a tanulók körében, segítünk diákjainknak abban, hogy észre vegyék s értékeljék a jót, megelőzzék és felismerjék a rosszat, megismertetjük tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, mindezek révén kialakítjuk a haza és szülőföld iránti szeretetet. megismertetjük és őriztetjük tanulóinkkal falunk szlovák nemzetiségének anyanyelvét, történelmét, földrajzát, kultúráját és népismereti hagyományait. megismertetjük tanulóinkkal a fogyasztói kultúrát, törekszünk a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítására. kialakítjuk diákjainkban az európai azonosságtudatot, megismertetjük velük az egyetemes kultúrát. 3. Iskolánkban a szülőkkel és a helyi szervekkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kívánunk venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel és a családokkal, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a településünkön lévő egyetlen közoktatási intézménnyel az óvodával, a művelődési házzal és a helyi szervekkel, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységeiről, eredményeiről minél többet ismerhessenek meg a szülők és a helyi szervek képviselői, eddigi hagyományainkhoz híven továbbra is szeretnénk képviseltetni magunkat a falusi rendezvényeinken, 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: erkölcsös, fegyelmezett, humánus, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni, 4
ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, jó eredmények elérésére törekszik a játékban, a munkában, a tanulásban, képes tudását továbbfejleszteni és önálló ismereteket szerezni, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, becsüli a szorgalmas tanulást, munkát, van elképzelése a jövőjét illetően, gyakorlatias, képes eligazodni a szűkebb és tágabb környezetében, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja; - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - falunk nemzetiségének anyanyelvét, történelmét, földrajzát, kultúráját, népismereti hagyományait, - a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit és hagyományait, minden környezetben a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kultúrált, szüleit, nevelőit és társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, büszke arra, hogy magyarnak született, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szeret sportolni, mozogni és tud egészségesen élni, szellemileg és testileg egészséges, edzett, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem lehet minden egyes hozzánk járó tanulónk személyiségében kialakítani. Pedagógusaink mindennapos nevelői-oktatói munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk nyolcadik osztályos korára az itt felsorolt minél több személyiségjeggyel rendelkezzen. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. A tanulók közötti különbségek csökkentése érdekében, nagyobb hangsúlyt fektetünk a gyermekek készségének, képességének fejlesztésére, tehetségük kibontakoztatására. Mindezt a kompetencia alapú oktatás szolgálja. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve, a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat; l. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények szeretete, védelme. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépségei iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kultúrált életmód, a testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiségük kibontakozásának igénye. Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért. Nyitottság az élményekre, tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 5
6. Kultúrált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet mentességre, konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására, a világ megismerésére. 8. A szülőföld, Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása; a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. Falunk nemzetiségének a szlovákok anyanyelvének, történelmének, földrajzának, kultúrájának és népismereti hagyományainak megismerése és ápolása. 10. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 11. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekben. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Fontos feladataink továbbá: 1. A kompetencia fejlesztő módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, valamint ezek tudatosítása. 2. A kompetenciafejlesztés elemeinek beépítése az iskola tevékenységeibe. A kompetenciafejlesztés személyi- és tárgyi feltételeinek a kialakítása. Pedagógiai eszközök, eljárások Arra törekszünk, hogy a tanulókat egyéni különbségeikhez alkalmazkodva, személyre szabottan fejlesszük. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: l. Közvetlen (direkt) módszerek, amelyek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulókra. a. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek: követelés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés. b. Magatartási modellek direkt bemutatása, közvetítése. elbeszélés, tények és jelenségek bemutatása, műalkotások bemutatása, nevelő személyes példamutatása. c. Tudatosítás, meggyőződés közvetlen kialakítása: 6
magyarázat, a tanulók önálló, elemző munkája. 2. Közvetlen (indirekt módszerek), amelyekben a nevelő hatás áttételesen a tanulói közösségeken keresztül érvényesül. a. Szokások kialakítását célzó, beidegző közvetett módszerek: a tanulói közösség tevékenységének megszervezése, közös közelebbi és távolabbi célok kitűzése és elfogadtatása, hagyományok kialakítása, követelés, ellenőrzés, ösztönzés. b. Magatartási modellek indirekt bemutatása, közvetítése: a nevelők részvétele a tanulói közösségek tevékenységekben követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből c. Tudatosítás, meggyőződés közvetlen kialakítása: felvilágosítás a betartandó magatartási normákról beszélgetés, vita Nevelési céljaink megvalósítását illetően akkor tekintjük nevelő-oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak többsége a nyolcadik évfolyam végén: Egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. Rendelkezik olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Valamennyi végzősünk minden tantárgyból megfelel az alapfokú neve-lésoktatás helyi tantervben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Ismerje a kultúrált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi sorsát illetően. 7
3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata a tanulók személyiségének széleskörű fejlesztése, amely a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével történik; 3.l. A tanuló személyiségfejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra. Tantestületünk tagjai a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során igen fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a kompetenciafejlesztő módszerek és tanulásszervezési eljárások bevezetését. a. A motiválás célja, hogy gyermekeinket a tanulásra ösztönözzük és ezt a tanulási kedvet a 8. évfolyam végéig fenn is tartsuk bennük. b. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél azokat a módszereket és szervezeti formákat helyezzük előtérbe, amelyek a tanulók tevékenykedtetését tanórai aktivitását biztosítják. c. A tanórák kiemelten fontos feladata a kompetenciafejlesztő módszerek és a tanulásszervezési eljárások megszervezése: kooperatív tanulás, egyéni- és páros munka, differenciált foglalkozás, projektmunkák, portfólió készítése, dramatikus módszerek és technikák alkalmazása, önellenőrzés, mások ellenőrzése, ötletroham, vita. Minden nevelő számára fontos az esélyhátrányok csökkentése. 3.2. A személyiségfejlesztés egyéb területei a tanórán kívüli tevékenységek: a. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az egyes tantárgyakból alsó és felső tagozaton egyaránt igények és lehetőségek figyelembevétele mellett a gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órákat biztosítunk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás elősegítésére a jó eredményt elért tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk (elsősorban az érettségizendő tantárgyakból). További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igé- 8
nyek és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. b. Napközi otthoni és tanulószobai ellátás: Szülői igény alapján tanítási napokon az iskolában a délutáni időszakban mind az alsó, mind a felső tagozaton napközi otthon működik. A tanítási szünetek munkanapjain összevont napközi otthoni csoport működik akkor, ha ezt a szülők legalább 8 gyermek számára igénylik. A napközi otthoni foglalkozás alatt a házi feladatok elvégzése mellett lehetőség nyílik mind az egyéni felzárkóztatásra (különös figyelemmel az etnikai kisebbségre), mind a tehetséggondozásra. Az alsó tagozaton napközi, a felső tagozaton tanulószoba működik. c. Diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (reggeli, ebéd, uzsonna) részesülnek. Igény esetén a napközibe nem járó tanulók számára is biztosítja az étkezést az intézmény. Az intézmény vezetője a szociális hátrányokkal küszködő tanulók részére kedvezményes térítési díjat állapít meg. Az étkezési díjakat az iskolában minden hó 15-ig kell befizetni. d. Hagyományőrző tevékenységek: e. Szakkörök: A tanévek folyamán a következő alkalmakkor tartunk iskolai ünnepséget, megemlékezést: tanévnyitón, október 6-án az aradi vértanúk napján, október 23-án az 1956-os forradalom évfordulóján, télapókor, karácsonykor, március 15-én az 1848-as forradalom évfordulóján, a Föld napján, az Anyák napján, a Madarak és Fák napján, Gyermeknapon, a végzős hallgatóink ballagásakor és a tanévzárón. Településünk nemzetiségének kultúráját ápoljuk Nemzetiségi napjainkon. Cser-nap A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Jellegüket tekintve lehetnek művésziek, természettudományiak, technikaiak és szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. A szlovák szakkörön az alapfokú nyelvvizsgára készítjük fel tanulóinkat. f. Iskolai sportkör: Az iskola minden tanulója tagja lehet az iskolai sportkörnek. A sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapos testedzését, fejleszti a gyermekek ügyességét, állóképességét, erőnlétét. Elősegíti a harmonikus, összerendezett mozgás kialakítását, biztosítja a tanulók felkészítését a különféle sportágakban a házi- és iskolán kívüli sportversenyekre. Biztosítja a tehetségek gondozását. g. Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen megszervezzük. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyekre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését a nevelők, a tanulók felkészítését a szaktanárok végzik. 9
h. Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére intézményünkben diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a diáktanács irányítja, melynek tevékenységét az iskola vezetője által megbízott pedagógus segíti. i. Iskolai könyvtár: Gyermekeink egyéni tanulását, önképzését és helyes szabadidő eltöltését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. j. Tanulmányi kirándulások: A tantervi követelmények elérése és a nevelőmunka segítése céljából a tanulók tanulmányi kirándulásokon vehetnek részt. A tanulmányi kirándulásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik (pályázatok, helyi szervezetek segítségének igénybevétele). k. Erdei iskola, nyári táborozás, szaktáborok: Mindhárom forma a nevelési és tantervi követelmények elérését segítik. Különösen az erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. l. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozás: Különféle közművelődési intézményekben, művészeti előadásokon tett csoportos látogatások egy-egy tantárgy egy-egy témájának feldolgozását a követelmények elérését szolgálják. Az e foglalkozásokon való részvétel nem kötelező, amennyiben az költségekkel is jár, kivétel a szlovák tájházak és a nemzetiségi szlovák rendezvényeken, előadásokon való részvétel. Ezeken tanulóink ingyen vehetnek részt, a költségeket az állami nemzetiségi normatívából, illetve pályázatokból fedezzük. m. Szabadidős foglalkozások: A foglalkozások célja a szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére nevelés, felkészítés. Pedagógusaink igazodnak a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez (túrák, kirándulások, színházlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A rendezvényeken való részvétel költséges, a felmerülő költségeket legtöbbször a szülők állják. n. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek használata: A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskolai létessítményeit, illetve eszközeit a gyermekek tanári felügyelet mellett használják. 10
3.3. A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok: A tanulók erkölcsi nevelése terén az erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése terén az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása és fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi-, társas kapcsolatokra felkészítő nevelése terén az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együtt- működési készség kialakítása. A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi nevelése terén az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése terén az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése terén a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A nemzeti-, nemzetiségi hagyományok, nemzeti-, nemzetiségi kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolásának megbecsülése. A tanulók állampolgári nevelése terén az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése terén az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátása és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi nevelése terén a gyermekek testi képességeinek fejlesztése a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. A tanulók egészséges életmódra nevelése terén az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az egészségre káros szerek személyiségromboló hatásának bemutatása, a helyes problémamegoldó képesség kialakítása. Segítjük tanulóinkat önmaguk megismerésében, énképük kialakításában. Fejlesztjük a tanulók életpálya-építési, a szociális- és életviteli kompetenciáit. Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenység területeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. 11
4. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jólét állapota. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely lehetőséget teremt, és képessé teszi az embereket arra, hogy egyre fokozódó kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és ezáltal képessé váljanak annak javítására, alakítására. A teljes fizikai, szellemi, szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy a csoportnak képessé kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni és meg tudja valósítani vágyait, hogy kielégítse megfogalmazódott szükségleteit, valamint környezetével változzék, vagy alkalmazkodjék ahhoz (Ottawai Charta 1986). Az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészséget bővíti az egyén és a környeze-tében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségnevelés nevelő-oktató munkánk minden területén jelenjen meg. 4.1. Célja Tanulóink felkészítése az egészségesebb életvezetésre, a helyzetmegoldási és megküzdési technikák elsajátítása. A tanulók egészséges életvitel készségének kialakítása. 4.2. Feladataink Tanulóink megismertetése: Az egészégnevelés színtereivel, az egészséges táplákozással, a mindennnapos testmozgás fontosságával, a személyi higiéniával, a szabadidő aktív és hasznos eltöltésével, az egészségkárosító magatartásformákkal, a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás káros hatásaival, az egészséges és biztonságos környezet kialakításainak lehetőségeivel, a lelki egyensúly megteremtésének lehetőségeivel, a harmonikus párkapcsolat, a családi élet kialakításával és fenntartásával, a korai, meggondolatlan szexualitás veszélyeivel, következményeivel, az elsősegély nyújtás alapismereteivel. 4.3. Az egészségnevelés színterei a, Mindennapos testedzés formái: - testnevelés órák, - sportköri foglakozások, - asztalitenisz- és futball edzések a helyi BSE szakosztályaiban. b, Tanórák, tanórán kívüli foglalkozások és témanapok. Ezeket a következő táblázatok tartalmazzák. 12
Évfolyam: Egészségnevelés tartalmú tantárgyak: Környezetismeret, testnevelés, technika és életvitel, 1. osztály Környezetünk rendszeres tisztántartása. Az évszakoknak megfelelő öltözködés megbeszélése. A helyes időbeosztás napirend gyakorlása. Az egészséges táplálkozás: képek gyűjtése, vitamin - saláta készítése. Erdei séta. Mozgás és mosdás, kézmosás; mikor? 2. osztály Tisztelet a szülőknek és nagyszülőknek. Munkamegosztás a családban. Egészség és sport Mozogj minden nap! Téli sportok a szabadban. Védőoltások fontossága. Gyógyszerszedés veszélyei. Réteges öltözködés. Mezőn élő gyógynövények. Asztalterítés, szalvétahajtogatás. Nem egészségnevelés tartalmú tantárgyak (beépíthető ismeretek): magyar nyelv és irodalom, informatika Hangképzés gyakorlása. A helyes levegővétel megtanulása. Lazító, mozgásos, játékos gyakorlatok az órai feladatok között. Helyes testtartás elsajátítása írás és olvasás közben. Ujj- és kézlazító mozdulatok az írásmunkák előtt. Egészségnevelést csak nyomokban közvetítő tantárgyak: matematika, idegen nyelv, ének, rajz Rajzoljunk gyümölcsöket és zöldségeket. Gyümölcstál rajzolása. Lerajzolom a lakásunkat. Dalok az állatokról, Méz, méz, méz című dal. Tanórán kívüli foglalkozások, programok: egészségvédelmi hónap; egészség-nap; stb. Évszaknak megfelelő gyümölcsök gyűjtése. Sportkörökön, sportversenyeken, cselgáncson való részvétel. Egészségnap: szájhigiéne, fogmosás gyakorlása. Közeli túra. Egészségnap: szájhigiéne, fogmosás gyakorlása. Gyümölcstál készítése. Egészségvédelmi hónap: rajzok készítése. Őszi és tavaszi túra. Sportkörökön és sportversenyeken, cselgáncson való részvétel. 13
3. osztály A sport, mozgás fontossága. A mozgáshiány veszélyei. Az időjárásnak megfelelő öltözködés. A Nap: a Nap fénye és a Nap melege. 4. osztály Bőrünk és légzőszervünk egészsége. Egészséges táplálkozás: reggeli, ebéd, vacsora (helyes arányok). A szabadidő hasznos eltöltése. A modern konyha felszerelése. Terítés, higiéne. A helyes beszédlégzés elsajátítása. Új gyógynövények ismerete, gyűjtésének módjai és felhasználása. Fogalmazás írása az egészségről, az egészséges táplálkozásról. Meghívók készítése sportrendezvényre. Tollbamondás egészséges életmóddal kapcsolatban. Barátunk a természet c. fejezet értelmezése. Hangképző szerveink helyes használata. Gyümölcsök és ételek neve szlovákul. Különböző sportágak szlovák nyelven. Gyümölcsök és zöldségek neve németül. Képek gyűjtése az egészséges táplálékokról. Az időjárás megfigyelése. Túrák, kirándulások. Bekapcsolódás az egészségnap és az egészségvédelmi hónap programjaiba, a levelezős versenybe Sportkörökön, sportversenyeken, cselgáncson való részvétel. Kirándulások, túrák. Sportkörökön, sportversenyeken, cselgáncson való részvétel. Bekapcsolódás az egészségnap és az egészségvédelmi hónap programjaiba és a levelezős versenybe. Sportnapló készítése: Mennyit fejlődtem szeptember óta? 14
Évfolyam: Egészségnevelés tartalmú tantárgyak: Környezetismeret, természetismeret, biológia, egészségtan, testnevelés, földrajz, technika és életvitel, etika, osztályfőnöki 5. osztály Az osztályközösség és én. Ünnepek és az étkezés. Evés, vagy nassolás az elhízás veszélyei -. Lányok-fiúk. Lelki-, jól-léti állapot. Kísértésnek kitéve. Főzzünk, vagy pároljunk? A víz útja. A víz fontossága Nem egészségnevelés tartalmú tantárgyak (beépíthető ismeretek) magyar nyelv és irodalom, történelem, kémia, fizika, informatika Légzéstechnikák, helyes légzés elsajátítása. Egészségnevelést csak nyomokban közvetítő tantárgyak: matematika, idegen nyelv, ének, rajz Olimpiai és világjátékok zenéje. Híres sportolók szobrai a világban. Tanórán kívüli foglalkozások, programok: egészségvédelmi hónap; egészség-nap; drogprevenciós nap; Túrák, kirándulások. A védőnő előadása az egészséges táplálkozásról. Sportkörökön, sportversenyeken, cselgáncs és labdarúgóedzéseken való részvétel. Bekapcsolódás az egészségnap és az egészségvédelmi hónap programjaiba és a levelezős versenybe. 6. osztály Helyem az osztályközösségben. Autóval vagy gyalog. Kirándulás vagy bevásárlóközpont. Hétköznapi társalgás. A víz felhasználása. Szennyvíztisztítók. Egészséges táplálkozás: Nutrikid program. Always program: Nagylány lettem! Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos WEB lap keresése. A tisztítószerek hatásmechanizmusa. Étkezési kultúra, helyes étrend kialakítása. Egészséges ételek nevei németül. Túrák, kirándulások. Szerezz meglepetést családodnak egy egyszerű, egészséges étellel! Sportkörökön, sportversenyeken, cselgáncs és labdarúgóedzéseken való részvétel. Bekapcsolódás az egészségnap és az egészségvédelmi hónap programjaiba és a levelezős versenybe. Víz világnapja 15
7. osztály Barátság vagy párkapcsolat Gyorséttermek kínálata. Testápolás, szépségápolás serdülőkorban. Elégtelen táplálkozás, hiánybetegségek. Fűszerek eredete és használata. Különböző országok ételei. Idegen tájak gyümölcsei. A tengerek élővilága: A halak és a D vitamin, fehérje. Johnson-J. program. 8. osztály Az ember szervezetének teljes felépítése. Szervrendszereinek egészsége. Betegségek megelőzése. Az alkohol, a drog és a dohányzás hatásai a szervezetre. Táplálkozás, mint energiaforrás. Testépítés korlátokkal, szerek nélkül. Aludni jó! - Az alvás fontossága. A rendszeres testmozgás fontossága Hogyan nézek ki? Fizikai törvényszerűségek a sportban. Szerves anyagok bomlása. A passzív dohányzás kémiai összetevői. Reklámok és hatásuk. Elődeink ételeli a magyar irodalomból. (Krúdy Gyula) Figyelemfelkeltő szórólap készítése az egészségmegőrzés érdekében. Élelmiszerek adalékanyagok. Milyen anyagok vannak a cigaretta füstjében? Csendéletek a képzőművészetben. A zene szerepe a mindennapokban. Közös ünnepeink és ünneplésük. A zene, mint az öröm és a bánat kifejező eszköze. Lelki állapot tükröződése a festészetben. című videokazetta. A Csodák Palotájának megtekintése. Leszoktatom szüleimet a dohányzásról. Túrák, kirándulások. Sportkörökön, sportversenyeken, cselgáncs és labdarúgóedzéseken való részvétel. Bekapcsolódás az egészségnap és az egészségvédelmi hónap programjaiba és a levelezős versenybe. Pubertás kor, Nagy lány lettem című videofilm megtekintése. Egészséges ételek bemutatója és kóstolója. Tervezz egészséges étlapot! Készíts egészségtervet! (táplálkozás, mozgás, környezethigiéne). DADA program. Előadás a veszélyes anyagokról. Előadás a serdülőkori problémákról. Stressz oldás sporttal. Sportkörökön, sportversenyeken, cselgáncs és labdarúgóedzéseken való részvétel. Bekapcsolódás az 16
8. osztály Szeretet vagy szerelem Legyen időd sportolni. Tolerancia. Szelektív hulladékgyűjtés, szemétégetés. Johnson-J. program. egészségnap és az egészségvédelmi hónap programjaiba és a levelezős versenybe. A másság elfogadása. Mielőtt - drogprevenciós videofilm megtekintése. 17
4.4. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása Tanítási órákon (osztályfőnöki, biológia és testnevelés), délutáni foglalkozásokon, versenyeken, vetélkedőkön, egészséghónap programjain. 4.4.1. Az iskolai elsősegélynújtás oktatásának legfőbb célja: - Nélkülözhetetlen elsősegélynújtási ismeretek elsajátítása, - Olyan pozitív attitűd kialakítása, amely képessé tesz a vészhelyzet felismerésére, a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítására (segélykérés). 4.4.2. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a, A helyi szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsoló ismeretek: biológia: rovarcsípések, artériás és ütőeres vérzések, mérgezések, mozgásszervi sérülések (rándulás, ficam, törés), égési sérülések, teendők baleset esetén. kémia: vegyszer okozta sérülések, savmarás, forrázás, égési sérülések, szén-monoxid mérgezés, mérgezések. fizika: égési sérülések, forrázás. testnevelés: magasból esés. technika-életvitel : közlekedési baleset. osztályfőnöki óra: közlekedési baleset, segítségnyújtás baleseteknél, új mentőszolgálat felépítése és működése, új mentők hívásának helyes módja. b, Az egészségnevelést szolgáló egyéb, tanórán kívüli foglalkozások: szakkör, felkészülés az elsősegélynyújtó versenyre, részvétel a területi elsősegélynyújtó versenyen, egészségvédelmi hónap programjai közt szereplő elsősegélynyújtási témanap. 18
5. Környezeti neveléssel összefüggő feladatok: 5.1. Az iskolai környezeti nevelés fogalma: Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldol-gozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: Megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz - és erősít meg az élő és élettelen környezettel, Kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére, Felkelti az igényt, képessé tesz: - A környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, - Összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére, - A problémák megkeresésére, okainak megértésére, - Kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására és a lehetséges megoldások megkeresésére, - Az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben, - A környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. 5.2. Az iskolai környezető nevelés célja és feladatai: Célok: olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. Feladatok: A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a szociális- és életviteli kompetenciák közül a környezet-tudatos magatartás, kritikai gondolkodás, aktív felelősségtudat és a probléma meg-oldó képesség fejlesztése. A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést. Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását. Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat 19
megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, valamint sokoldalú megközelítéssel. A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: erdei, mezei, vízparti tanulmányi séták, témahét, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a természetismeret és a környezetismeret tantárgyak keretében, valamint túrákon és kirándulásokon. Konkrét természetvédelmi és környezetvédelmi oktatás a felsőbb évfolyamokon a természetismeret tantárgy keretében. Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel. A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor bekapcsolódás különböző természetvédelmi szervezetek (pl. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának kihelyezett irodája, Madártani és Természetvédelmi Egyesület Pilisi Csoportja, a Pilisi Parkerdő Rt. és az önkormányzat munkájába). 5.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek A) Tanórai foglalkozások Minden tantárgy tanításához a tanítók és a szaktanárok kidolgozzák a helyi tanterv illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. Magyar nyelv és irodalom A tanulók: ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását, ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket), ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását, legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre, erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük, tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a nyelvi környezetszennyezés elkerülésére. A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség, növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával, fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Történelem és állampolgári ismeretek A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, 20
ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül, értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Hon- és népismeret A tanulók ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit, ismerjék meg a magyar és a szlovák nemzetiségi népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök). Idegen nyelv: nemzetiségi szlovák nyelv és irodalom, német nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével, legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok, különösen Szlovákia hasonló problémáit, tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit, legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni, állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön. A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben, fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják, legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával, tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön, tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, legyenek képesek reális becslésekre, tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás, alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. 21
Környezetismeret A tanulók ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal, ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében, ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit. Természetismeret A tanulók váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére, törekedjenek a megismerés komplexitására, törekedjenek a természettudományos gondolkodás kialakítására, értékrend kialakítására. Fejlesszék: környezet állapota iránti érzékenységüket, ökológiai szemléletüket, helyes környezeti attitűdöket, magatartásukat, környezettudatukat, felelősségérzetetüket. Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat, tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra, mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni, ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá, ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat. Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére, ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától, értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Földünk és környezetünk A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről, 22
érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket, értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet, ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit. A tanulókban a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény, alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére, fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség. Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet, ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően, ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód, alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség. Egészségtan A tanulók ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait, sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat, ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében. A tanulókat ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására, segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában, segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében. Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát, ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait, fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban, vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, 23
tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek, fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát, ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát, ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira, ismerjék a természetes alapanyagok használatát, legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak, legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni, legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően, ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését, tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre, kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket (szlovák nemzetiségi tájház). Erkölcstan, Ember és társadalomismeret, etika A tanulók legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák, tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni, mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek, alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban, fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. Tánc és dráma A tanulók tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel, legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.), természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül, sajátítsák el a magyar és szlovák néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket. Technika és életvitel A tanulók ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket, ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait, értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit, 24
ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást, sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket, ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit, sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait, ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát, ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat, ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit, sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit. A tanulókban alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény, a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság, alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás. Informatika A tanulók legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket, használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre, futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket, rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen, szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket, ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait, váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások), legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével, a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit. Testnevelés és sport A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket, győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve, legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében, értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes, igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek, sajátítsanak el régi magyar és szlovák mozgást igénylő népi játékokat. 25