SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

5000 Szolnok, Templom út 6. Tel.: 56/511-050, fax.: 56/511-055, e-mail: belvarosi.iskola@upcmail.hu OM azonosító: 035878 a Szegő Gábor Általános Iskola SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Módosításokkal együtt hatályba lép: 2014. év szeptember hó 15. napján

Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések...5 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja...5 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése...5 2. Intézményi alapadatok, az intézmény feladatai...6 2.1. Intézményi azonosítók...6 2.2. Alapító, fenntartó és működtető...6 2.3. Intézményünk feladatköre...6 2.4. Iskolai könyvtár...6 3. Az intézmény szervezeti felépítése...7 3.1. Az intézmény vezetője...7 3.1.1. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend...9 3.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársai, feladat- és hatáskörük... 10 3.2.1. Közvetlen munkatársak... 10 3.2.2. Kibővített iskolavezetés... 10 3.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje... 11 3.3.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladata, céljai... 11 3.3.2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók... 12 3.3.3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során. 12 3.4. Az intézmény szervezeti felépítése... 13 4. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői... 13 4.1. Az intézmény működtetője... 13 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok... 14 5.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai... 14 5.1.1. Az alapító okirat... 14 5.1.2. A pedagógiai program... 14 5.1.3. Az éves munkaterv... 16 5.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje... 16 5.2.1. A tankönyvellátás célja, feladata... 16 5.2.2. A tankönyvek kiválasztásának elvei... 17 5.2.3. Igényfelmérés és jogosultság igazolása... 17 5.2.4. Az ingyenességre jogosultak köre, a jogosultság igazolása... 18 5.2.5. A tankönyvtámogatás rendje... 18 1

5.2.6. Az iskolai tankönyvellátás rendje... 19 5.2.7. A tankönyvrendelés elkészítése... 19 5.3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 20 5.3.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 20 5.3.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje... 20 6. Az intézmény munkarendje... 21 6.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása... 21 6.2. A pedagógusok munkaidejének szabályozása... 21 6.2.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése... 21 6.2.1.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok... 23 6.2.1.2. A kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött része... 23 6.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások... 24 6.4. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők munkarendje... 25 6.4.1. Munkaköri leírás-minták... 25 6.5. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama... 33 6.5.1. A tanítási órák... 33 6.5.2. A tanítási órák időtartama... 33 6.5.3. A tanítási órák látogatása... 33 6.5.4. Az óraközi szünetek... 33 6.6. Az osztályozó vizsga rendje... 34 6.7. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje... 34 6.8. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje... 35 6.9. A dohányzással kapcsolatos előírások... 36 6.10. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósulásának módja... 36 6.11. Gyógytestnevelés... 37 6.12. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások... 37 6.12.1. A napközis foglalkozás, a tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok... 38 6.12.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok... 38 6.12.3. Tanulmányi kirándulások... 38 6.12.4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 39 2

7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei... 40 7.1. Az intézmény nevelőtestülete... 40 7.2. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei... 40 7.2.1. Állandó értekezletek a tanév során... 40 7.2.2. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet... 40 7.2.3. Osztályértekezlet... 41 7.2.4. Tanév rendjéhez kapcsolódó értekezletek... 41 7.2.5. Munkavállalói értekezlet... 41 7.2.6. Döntések és határozathozatalok rendje... 41 7.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei... 42 7.3.1. Intézményünk munkaközösségei... 42 7.3.2. A szakmai munkaközösségek feladatai... 42 7.3.3. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai... 43 8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje... 44 8.1. A szülői munkaközösség... 44 8.2. A diákönkormányzat... 45 8.3. Az osztályközösségek... 46 8.4. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái... 47 8.4.1. Szülői értekezletek... 47 8.4.2. Fogadóórák... 47 8.4.3. A külső kapcsolatok rendszere és formája... 48 9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok... 49 9.1. Oktatási intézmények külső kapcsolatának szabályozása... 49 9.2. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 51 10. Az iskolai könyvtár működési szabályzata... 56 10.1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei... 56 10.2. Az iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai... 56 10.3. Az iskolai tankönyvellátással kapcsolatos feladatok... 57 10.4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok... 58 10.5. Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat... 58 10.5.1. A könyvtár használóinak köre... 58 10.5.2. A könyvtárhasználat módjai... 59 10.5.3. Kölcsönzés... 59 10.5.4. A könyvtár nyitva tartási ideje... 60 3

10.5.5. Könyvtárközi kölcsönzés... 60 10.5.6. Csoportos használat... 60 10.5.7. A könyvtár egyéb szolgáltatásai... 60 10.5.8. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata... 60 10.5.9. A dokumentumok nyilvántartásba vétele... 61 10.6. Gyűjtőköri szabályzat... 61 10.6.1. Az iskolai könyvtár feladata... 61 10.6.2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai... 61 10.7. Katalógusszerkesztési szabályzat... 65 10.7.1. A könyvtári állomány feltárása... 65 10.7.2. A dokumentum leírás szabályai... 65 10.7.3. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai... 66 10.7.4. Besorolási adatok... 66 10.7.5. Raktári jelzetek... 66 10.7.6. Az iskolai könyvtár katalógusa... 67 10.8. Tankönyvtári szabályzat... 67 10.8.1. Ingyenes tankönyvek kölcsönzése... 67 10.8.2. A kölcsönzés rendje... 67 10.8.3. A tankönyvek nyilvántartása... 68 10.8.4. Kártérítés... 68 11. Záró rendelkezések... 69 11.1. Az SZMSZ hatálybalépése... 69 11.2. Az SZMSZ felülvizsgálata... 69 Mellékletek... 71 I. számú melléklet Adatkezelési szabályzat... 71 II. számú melléklet Nyilatkozat az intézmény névhasználatáról... 85 4

1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. március 14-i határozatával fogadta el. A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 5

2. Intézményi alapadatok, az intézmény feladatai 2.1. Intézményi azonosítók Az intézmény neve: Belvárosi Általános Iskola Székhelye: 5000 Szolnok, Templom út 6. (helyrajzi szám: 1038) Szakmai alapdokumentum: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Alapító Okirata Alapítás időpontja: 1898 OM-azonosító: 035878 Szervezeti egységkód: 103002 Tankerület: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szolnoki Tankerülete Adóalanyiság: Önálló adóalanyisággal nem rendelkezik Adószám: 15799658-2-41 Bankszámlaszám: 10045002-00331872-00000000 2.2. Alapító, fenntartó és működtető Alapító neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054, Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. Működtető neve: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Működtető székhelye: 5000 Szolnok, Kossuth tér 9. 2.3. Intézményünk feladatköre A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Alapító Okirata alapján intézményünk alapfeladata: általános iskolai nevelés-oktatás. Az iskola maximális létszáma: 480 fő 2.4. Iskolai könyvtár Intézményünk rendelkezik iskolai könyvtárral, mely saját szervezeti egységgel bír. 6

3. Az intézmény szervezeti felépítése 3.1. Az intézmény vezetője Az igazgató a KLIK jogi személyiségű szervezeti egységeként működő köznevelési intézmény vezetője. A köznevelési intézmény vezetőjének feladat- és felelősségi köre az iskola szakmai feladatainak minél magasabb színvonalú szervezésére, irányítására fókuszáljon. Ennek alapján az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatási-nevelési feladatok ellátásáért. Az intézmény vezetésében az intézményvezető: szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet; kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről; teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. Az intézményvezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) 7

KLIK utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. A fent hivatkozott utasításban az intézményvezető számára meghatározottak szerint kiadmányozza: a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; a közbenső intézkedéseket a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés teljesítés igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet, a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett, az alábbiak szerint gyakorol: a) személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint;, b) pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében. 8

Az egységes hivatali működés az intézményvezetők fent vázolt szakmai feladatellátásához szükséges önállóság biztosítása mellett megköveteli a külső és belső kommunikációs rend kialakítását. Ennek megfelelően az intézményvezető a) a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, b) az intézmény fenntartása, működtetése kérdésében a tankerület munkatársaival, c) az intézmény működtetése kérdésében az illetékes települési önkormányzat képviselőjével, d) A médiában, illetve a nyilvánosság előtt a KLIK-et az elnök vagy az általa meghatalmazott munkatárs képviseli. A központi szerv kommunikációért felelős szervezeti egységével történt előzetes egyeztetést követően a tankerület szakmai működését, a tankerület illetékességi területén levő intézmények működését, fenntartását érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban a tankerületi igazgató, az intézményt érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban az intézményvezető, a projektek végrehajtásával kapcsolatban a projektvezető jogosult a médiában nyilatkozni. Az intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátásáért a tankerületi igazgató a felelős. A kapcsolattartás és információáramlás tankerületen belüli eljárásrendjét a központi szerv iránymutatása alapján a tankerületi igazgató határozza meg. 3.1.1. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében az általános igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre. 9

3.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársai, feladat- és hatáskörük 3.2.1. Közvetlen munkatársak Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény igazgatójával egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. 3.2.2. Kibővített iskolavezetés A kibővített iskola vezetőségének tagjai: igazgató igazgatóhelyettesek a szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat felnőtt vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke, a reprezentatív szakszervezet vezetője vagy képviselője. Az intézmény vezetőinek munkáját irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét a középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Helyi szintű szakmai döntésekben részt vesz. 10

Az iskola vezetősége rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van az intézmény vezetői felé. 3.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 3.3.1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladata, céljai Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer, a partneri igény- és elégedettségmérés mutatói, valamint a BGR teremtik meg: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 11

3.3.2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, Az igazgató az általa szükségesnek tartott esetben jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 3.3.3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg, melyek lefedik az országos pedagógus ellenőrzés, értékelés szempontsorát. 12

3.4. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézményi struktúra lineáris felépítésű törzskari vezetéssel kiegészítve: 4. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 4.1. Az intézmény működtetője A Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 288/2012. (XII.20) számú közgyűlési határozata alapján Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata látja el: az intézmények feladatellátását szolgáló ingó és ingatlanvagyon működtetését (üzemeltetését, karbantartását) a fenntartóval kötött vagyonkezelési szerződés alapján. Az intézményben Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálatát az iskola gondnoka képviseli. Aki feladatait az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint az ennek végrehajtásáról kiadott kormányrendelet és a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény alapján végzi. Ez alapján a gazdálkodással kapcsolatos feladata: összegyűjti az intézményegység irodaszer, tisztítószer, karbantartási anyag szükségletét, leadja az Intézményszolgálathoz, majd jóváhagyás után szétosztásra átveszi előkészíti a vagyonhasznosítási feladatokat, kapcsolatot tart a bérlőkkel leltárfelelősként közreműködik a leltározási és selejtezési munkánál 13

a gyermekélelmezéssel kapcsolatos feladatokat (rendelés, adagszám egyeztetés, kedvezmények nyilvántartása) irányítja, ellenőrzi felelős a vagyonhasznosítás törvényességéért, valamint az intézmény takarékos, gazdaságos működtetéséért. 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program az éves munkaterv a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 5.1.1. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. 5.1.2. A pedagógiai program A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. 14

Az intézmény pedagógiai programja meghatározza: Az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. 15

5.1.3. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A tanév helyi rendje olvasható az intézmény honlapján. 5.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A szabályzat az alábbi jogszabályok alapján készült: A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (továbbiakban: köznevelési törvény) A 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról (továbbiakban tankönyvtörvény) A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28) EMMI rendelet (továbbiakban: tankönyvrendelet) A tankönyvtörvény 3. (10) előírásai alapján az iskolai tankönyvrendelést a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente az iskola igazgatója határozza meg minden év január 25-ig. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. 5.2.1. A tankönyvellátás célja, feladata 1. Az iskolai tankönyvellátás keretében az iskola tanulóinak egész évben biztosítani kell az iskolában alkalmazott tankönyveket, azon megvásárlási, hozzájutási lehetőségeit. 2. A tankönyvellátás közfeladat, melyet az állam a Könyvellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon keresztül lát el. A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatása, valamint a tankönyvek vételárának beszedése a Könyvellátó feladata. 3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása az iskola feladata. 4. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan lebonyolításáért még akkor is az intézmény felel, ha a feladatok egy részét a Könyvellátó látja el. 16

5.2.2. A tankönyvek kiválasztásának elvei A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét A tankönyvrendelet 27. (6) bekezdése szerint az iskola igazgatója A Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz csak olyan tankönyvet rendelhet, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása az új kerettantervek alapján történt Ha az adott tantárgyhoz nem adtak ki kerettantervet, vagy az új kerettantervhez nem szerepel tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzékben, a régi könyvek közül is lehet választani. Az ingyenes tankönyv felmenő rendszerű biztosításával párhuzamosan, az iskola köteles tartós tankönyvet rendelni adott tantárgyból - matematika műveltségterület kivételével - ha ilyen előfordul: Alsó évfolyamokon a tankönyvek össztömegéről tájékoztatni kell a szülőket. A heti órarend összeállításánál figyelembe kell venni, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. Ebben a tekintetben a szülőknek egyetértési joga van. 5.2.3. Igényfelmérés és jogosultság igazolása Intézményünk minden tanév november 15-ig felméri, hogy hány tanuló kíván a következő tanévben ingyenes tankönyvet igényelni. A szülők az ingyenes tankönyvekre vonatkozó igényeiket a tankönyvrendelet 5. számú mellékletében meghatározott igénylőlapon nyújthatják be az iskolának. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell felmérni, hogy azt a tanuló (szülő) az igény bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a szülő értesítés ellenére nem élt a jogosultságával. A tankönyvfelelős az igényeket összesíti: normatív kedvezményre való igény normatív kedvezményen túli igény további kedvezményről. A szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket az igénylés eredményéről, és arról, hogy az ingyenes tankönyvellátást a könyvtári állományból kölcsönzés útján biztosítjuk. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetében a szülőktől semmilyen pénzbeli hozzájárulás nem követelhető 17

5.2.4. Az ingyenességre jogosultak köre, a jogosultság igazolása tartósan beteg- szakorvosi igazolás, vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, - szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), - szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye három vagy többgyermekes családban él,- családi pótlékról szóló igazolás, vagy az Államkincstár által kiadott igazolás rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről szóló határozat nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult - családi pótlékról szóló igazolás 5.2.5. A tankönyvtámogatás rendje Az intézmény a tankönyvrendelet 23. (1) pontja alapján minden év január 10-ig felméri: hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útja hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni A felmérés során tájékoztatni kell a szülőket: a köznevelési törvény 46. (5) bekezdése alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra valamint a tankönyvtörvény 4. (3) bekezdése alapján várhatóan kik jogosultak normatív kedvezményre ha az iskolának további lehetősége van kedvezmény nyújtására, mely feltételek mellett lehetséges ez. A felmérés eredményéről január 20-ig tájékoztatni kell a nevelőtestületet, a szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot és ki kell kérni véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az előzőekben foglaltak véleménye alapján az iskola igazgatója január 25-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét. 18

5.2.6. Az iskolai tankönyvellátás rendje A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskola igazgatója tankönyvfelelőst bíz meg a tankönyvrendelet 32. (1) bekezdése alapján, kijelöli annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit a tankönyvrendelet 32. (2) (4) bekezdései alapján. Az iskolának közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás rendjét 5.2.7. A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvtörvény 2011 novemberében történt módosítása a 2013/2014-es tanévtől bevezeti az állami tankönyvforgalmazás új rendszerét. Az országos tankönyvellátást az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft-n keresztül látja el. A Könyvtárellátó tankönyvrendelési szerződést köt az iskolákkal a tankönyvrendelet 16. melléklete alapján, azzal a kitétellel, hogy a KIK a tankönyvellátás minden fázisában jóváhagyási és ellenőrzési jogot gyakorol. A tankönyvrendelést az iskola a Könyvellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával megküldi a Könyvtárellátónak. A tankönyvrendelés határideje: a tankönyvrendelet 26. (1) bekezdés szerint minden év április utolsó munkanapja, a módosítás határideje június 30-e, a pótrendelés határideje szeptember 5-e. A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulókat megillető támogatások feltüntetésével. Azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem történik tankönyvrendelés, az okok megjelölésével. Módosításra és pótrendelésre csak indokolt esetben van lehetőség és az eredeti rendeléstől maximum 10%-ban térhet el. 19

5.3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 5.3.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 5.3.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, (munkaidő-nyilvántartás) azt az intézmény igazgatójának vagy oktatási igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. 20

6. Az intézmény munkarendje 6.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7:15 és 16:00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 6.2. A pedagógusok munkaidejének szabályozása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. Az értekezleti napokon átlagban 8-óránál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. 6.2.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A 316/2013. (VIII.30) Kormányrendelet pontosan meghatározza, hogy a köznevelési intézményekben az intézményvezetőnek milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie. Az előírás összhangban van a Munka törvénykönyvének 134. (1) bekezdésével, amely a munkáltatót kötelezi a munkaidő nyilvántartására. A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: 21

a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A heti teljes munkaidő megoszlása a köznevelési törvény alapján: [2011. évi CXC. törvény 62. (5) (6) bek] Teljes munkaidő: heti 40 óra (napi 8 óra) Kötött munkaidő (heti) 40 óra 80%- a = 32 óra (igazgató dönt) A teljes munkaidő oktatássalneveléssel lekötött része (heti)* 40 óra az 55 65% függvényében: 22,23,24,25,26 óra tanórai és egyéb foglalkozások megtartása (igazgató dönt) * jelenleg: heti kötelező óraszám Fennmaradó rész a kötött munkaidőből (heti) 32 óra az 55 65% függvényében: 10, 9, 8, 7, 6 óra nevelést-oktatást előkészítő feladatok; neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatok; tanulói felügyelet; eseti helyettesítés (igazgató dönt) Kötetlen munkaidő (heti) 40 óra 20%- a = 8 óra (pedagógus dönt) Idézzük a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény vonatkozó rendelkezéseit: 62. (5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. (6) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: nevelésseloktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelésoktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. (7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. 22

6.2.1.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok i) diákköri feladatok ellátása j) napközis feladatokkal kapcsolatos teendők ellátása A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 6.2.1.2. A kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött része 1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése, 2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, 3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, 4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, 5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete, 6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 23

7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, 8. eseti helyettesítés, 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, 10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, 11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, 12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, 13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, 14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, 15. munkaközösség-vezetés, 16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, 17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, 18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, 19. hangszerkarbantartás megszervezése, 20. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intémény telephelyei közötti utazás, valamint 21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása 6.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a 24

tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen értékelje, valamint számukra visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 6.4. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 6.4.1. Munkaköri leírás-minták MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ MUNKAKÖRI LEÍRÁS 1.Főbb tevékenységek és felelősségek összefoglalása Munkáját a SZMSZ szakmai munkaközösségek együttműködésére, kapcsolattartásának rendjére, a pedagógusok munkájának segítésére vonatkozó fejezete alapján végzi. Felelős munkaközösség iskolai szintű szakszerű működéséért, a munkaközösségi feladatok koordinálásáért Részt vesz a tanév munkatervének kidolgozásában, értékelésében, ellenőrzésében. Javaslatot tesz a szakterületéhez tartozó témakörökhöz, tantárgyakhoz kapcsolódó tantárgyfelosztás kialakítására. Feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása. 25

Felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, a jelentkező problémák azonnali jelzéséért. Figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, azt koordinálja, szükség esetén segíti. Az igazgató által átadott területeken szakmai szempontú ellenőrzést végez, annak eredményeiről beszámol az igazgatónak. Részt vesz az intézmény munkájának értékelésében, azt az igazgató felkérésére rövid jelentésekkel segíti. Figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak továbbképzését, önképzését. Az osztályozó vizsgára bocsátó bizottság munkájának segítése. Részt vesz az intézmény alapdokumentumainak kidolgozásában, korszerűsítésében, végrehajtásában. A tanulmányi versenyek ügyeinek intézése 2. Különleges felelőssége Munkaerő-fejlesztési elképzelések megfogalmazása. Továbbképzési javaslatok megfogalmazása. Jutalmazásban, értékelésben való közreműködés. Szakmai eseményterv összeállítása, az iskolai munkatervhez való kapcsolódási pontok megfogalmazása. Beszerzési, fejlesztési tervek előterjesztése. Tanulmányi versenyek lebonyolítási rendjének kialakítása Tájékoztatás megszervezése, faliújság, honlap Kötelessége a személyiségjogok maximális tiszteletben tartása A kollégákkal kapcsolatos információt bizalmasan kezeli. Az osztályokkal kapcsolatos információt bizalmasan kezeli. A minősítések során megfogalmazottak hivatali titokként kezeli. 26

3. Ellenőrzési feladatok Ellenőrzi a munkaközösség munkatervének időarányos megvalósulását Mérésmetodikai feladatokban közreműködik Részt vesz a munkaközösség és tagjai értékelésében Elvégzi az igazgató által átruházott egyéb ellenőrzési feladatokat 4. Kapcsolatok Kapcsolatot tart az igazgatóval operatív munkája során Együttműködik munkaközösség-vezető társaival Napi szakmai-pedagógiai kapcsolatot tart a munkaközösség tagjaival Kapcsolatot tart a nem iskolai szintű szakmai csoportokkal OSZTÁLYFŐNÖK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA 1.Főbb tevékenységek és felelősségek összefoglalása Feladatairól, hatásköréről az SZMSZ megfelelő fejezetei rendelkeznek. Nevelő munkáját az intézmény, a munkaközösség munkatervében rögzített feladatok és elvek alapján végzi. Javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő nevelési, pedagógiai szervezési feladatokra. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. A Helyi tanterv alapján osztályfőnöki foglalkozási tervet készít, tevékenységét ez alapján végzi. Osztálya közösségének felelős vezetője. A gyermekek nevelését, oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek között a türelmesség elve alapján végzi. Alaposan ismerni kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványait nevelő-oktató tanárokkal / napközi/ a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel /pl. GYIV, iskolapszichológus, DÖK stb./ 27

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítésére, Havonta minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, a tanár társai elé terjeszti. Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről /ellenőrző, tájékoztató füzet/ Kéthavonta egyezteti a tanulók érdemjegyeit az osztálynaplóval és az ellenőrző könyvvel, Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, anyakönyv, statisztikák, Mint osztályfőnök saját hatáskörben az SZMSZ-ben felruházott jogainál fogva indokolt esetben 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának, Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésben. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére. Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, azok személyiségének ismeretében, Ügyel a reá bízott tanulókra, valamint a nevelő-oktató munka biztonságos működésére. Közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában. Minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira. Közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulóinak a középfokú tanulmányokra történő jelentkezését. Folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására. Folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a diákok adatainak változását, a bejárók, menzások adataiban bekövetkező változásokat. 28

A tanév elején osztály számára megtartja a tűz- és balesetmegelőzési, munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést, megértést aláíratja a tanulókkal. Tanulmányi (osztály) kirándulás szervezése 2. Ellenőrzési kötelezettségei Figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 munkanapon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket. A házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket. Írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az SZMSZ előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, illetve ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén. A konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára. 3. Különleges felelőssége Felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért. Bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat. Maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat. Bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat. A hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. 29