Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály
A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény elfogadása (2011. évi CLXXXVII. törvény) Az új szakképzési hozzájárulási törvény elfogadása (2011. évi CLV. törvény) A Gyakorlati normatíva kormányrendelet megjelenése (280/2011. (XII. 20.) kormányrendelet) Az új OKJ megjelenése (150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet) Az új Követelménymodul kormányrendelet megjelenése (217/2012. (VIII. 9.) kormányrendelet) Az NGM hatáskörébe tartozó szakmák (77 db) szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendelet (27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet) 2
Új lehetőségek a szakképzésben Szélesebb alapú szakmák választéka Korábbi szakképesítésekhez kapcsolódó rendszer Szakiskolai tanulószerződéssel direkt képzés Ágazati szakközépiskola Felsőoktatás beszámít krediteket Nemzetközi rendszerekkel jobban harmonizált (isced) 2012 szeptemberétől a 9. évfolyamon is lehet szakiskolában tanulószerződést kötni Munkarend váltás nélkül lehet befejezni a képzést 3
Szakiskola A 3 éves képzés általánossá tétele Valós munkahelyi gyakorlat, tanulószerződés akár már a képzés első évétől Gyakorlatorientált képzés Továbbtanulási utak Szakközépiskola Kötelező komplex szakmai érettségi Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az első évfolyamtól Szakmai érettségi munkakör betöltésére képesít Szakirányú középiskolai tanulmányokban további egy év alatt OKJ-s végzettség 4
Szorosabb kapcsolat a gazdasággal a szakmaszerkezeti döntés Megyei fejlesztési és képzési bizottságok A javaslataikon alapuló szakmaszerkezeti döntést fenntartókra lebontva a Kormány hozza meg A döntés betartása feltétele a teljes vagy részbeni állami támogatásnak A szakmaszerkezeti döntés a munkaerő-piaci igényeket, a közép- és hosszú távú terveket, valamint a gazdasági trendeket figyelembe véve érvényesíti az állam által támogatott képzések körében a gazdaság igényeit Háromelemű döntés, az érintettek bevonása a folyamatba 5
A szakképzési kerettantervek Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ): az államilag elismert szakképesítések listája A követelménymodulok egységes jogszabályban (217/2012. Korm.rend) A szakmai- és vizsgakövetelmények (szvk-k) az egyes szakképesítésekért felelős tárcák rendeleteként A szakképzési kerettanterveket a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (NGM) adta ki az oktatásért felelős miniszterrel és az egyes szakképesítésekért felelős miniszterekkel egyetértésben. [2013. április 5-én jelent meg a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben, 36.000 oldal] Az iskolai rendszerű szakképzésben e négy, egymásra épülő jogszabályi szint alkotja a kötelező tartalmi szabályozást. 6
Uniós pályázatok a szakképzés-átalakítás szolgálatában 1. Gyakornoki program (TÁMOP 2.3.4 A) a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatása: 2. Szakmai elméleti tanárok, gyakorlati oktatók pedagógiai továbbképzése (TÁMOP 2.2.6) 3. A szakképzésben a gyakorlati képzés oktatói feltételeinek biztosítása (TÁMOP 2.3.4 B) 4. A szakképzési törvény végrehajtásáért Pályaorientáció, elektronikus nyilvántartások, adatbázisok, a szakmai vizsgák szoftveres támogatása; MKKR (TÁMOP 2.2.1 és TÁMOP 2.2.2) 5. Szakképző intézmények felkészítése az új szakképzési törvény szerinti képzések indítására pilot jelleggel (TÁMOP 2.2.5) 6. Saját munkavállalók képzése (TÁMOP 2.1.3 ) 7
Szakképzési hozzájárulási és támogatási rendszer A szabályozás fő célja a duális képzés támogatása A támogatások forrása a szakképzési hozzájárulási rendszer bevételeiből képződő Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész 2012. január 1-től új szakképzési hozzájárulási rendszer bevezetése Havonkénti bevallás illetve visszaigénylés, a korábbihoz képest lényegesen egyszerűbb, bürokrácia-mentesebb és igazságosabb teljesíthetőség A hozzájárulás tanulószerződéses gyakorlati képzéssel történő teljesítésénél ráfordítás-alapú és differenciált, normatív költségelszámolás Ha a normatíva alapján elszámolt csökkentő tétel meghaladja a kötelezettség mértékét, a különbözet visszaigényelhető az adóhatóságtól 2012. szept. 1-ig szakmacsoportos, 2012. szept. 1-től szakmánkénti normatíva (a gyakorlatigényes szakmáknál 600-800 ezer Ft/fő/év) 8
Főbb változások 2013. január 1-től: Az iskolákkal kötött együttműködési megállapodás alapján, valamint a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés együttes elszámolhatóságának bevezetése. Lehetővé vált a saját munkavállalók képzésének hozzájárulás terhére történő elszámolása az alábbi feltételek esetén: havonta legalább 45 fő tanulószerződéssel történő gyakorlati képzése, legfeljebb a tanulók gyakorlati képzésére elszámolt összeg, de maximum a hozzájárulási kötelezettség 16,5 %-a számolható el, a saját dolgozók és a tanulók képzésére fordított összegek együttes mértéke nem lépheti túl a hozzájárulási kötelezettség mértékét. A támogatás részletes szabályait miniszteri rendelet tartalmazza, melynek kiadása folyamatban van. 9
Támogatási lehetőségek I. II/1. A Kormány egyedi döntésével, a 149/2012. (VII. 4.) Korm. rendelet alapján nyújtható támogatások (2013-ban rendelkezésre álló forrás: 2,94 Mrd Ft) Munkahelyteremtést megvalósító vállalat képzési támogatása (50 és 500 fő között maximum 1 millió euró, 500 fő fölött maximum 2 millió euró összegben) Nagyvállalatok tanműhely létesítésére, a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló támogatása (legalább 50 fős tanulói létszámnövelés és ennek 5 éven keresztül történő fenntartása esetén legfeljebb 2 millió euró támogatás, 27 %-os önrész vállalása mellett). 10
Támogatási lehetőségek II. II/2. A képzési alaprész decentralizált kerete terhére tanulószerződéses gyakorlati képzés tárgyi eszköz fejlesztésének támogatása (A 2013-ban rendelkezésre álló forrás: 5,5 Mrd Ft) A 2013-as keret 80 %-a kifejezetten vállalatok számára biztosít forrást. Az elnyerhető támogatás legfeljebb 1,5 millió Ft / tanuló, vállalatonként összesen legfeljebb15 millió Ft. A pályázati kiírás várhatóan május közepén jelenik meg. 11
Miért van szükség új felnőttképzési törvényre A felnőttképzés minősége az akkreditációs rendszer ellenére nem javult. Eredmény: a bizonyítvány mögötti valós tudás igencsak kérdéses Az ÁSZ vizsgálatok legfontosabb megállapításai: Döntően nem azok vesznek benne részt, akik a legjobban rászorultak A támogatott képzések struktúrája csak részben felel meg a munkaerő-piaci igényeknek A rendszer nem méri a támogatások eredményességét, hatékonyságát A korábbi szakképzési hozzájárulási rendszer saját dolgozók képzésére felhasználható része komoly visszaélésekre adott alkalmat 12
Az új törvény A felnőttképzésben szabályozott képzések négy köre: OKJ szerinti, támogatott egyéb szakmai képzések, általános és egyéb támogatott nyelvi képzések, támogatott egyéb képzések A képzéseket csak olyan képző folytathat, aki határozatlan időre szól hatósági engedéllyel rendelkezik. (A hatóság az NMH; a FAT, mint akkreditáló testület megszűnik.) A hatóság szakértők bevonásával, kétévente legalább egyszer ellenőriz (nem megfelelően működő intézmények engedélyét vissza is vonhatja. Az intézménynek vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie, az engedélyét teljesen elveszítő intézmény vezetője engedéllyel rendelkező, más intézményben nem lehet vezető. Az engedélyezési rendszer fokozatosan épül ki 13
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! laszlo.odrobina@ngm.gov.hu 14